Válasz Gatti #65490. hozzászólásáraSzemtesztre azt mondom, azok a jobbak, ahol húzzák a nagy rubint, topdownt, grúbert. Van 14 hektár bérmunkám, ahol nem volt grúber. Nálam is azok a leggyengébbek. Környékbeli gazda is mondta, hogy kiesik a napra is a vetésforgóból. Ősszel vetünk, ha nem jön össze, ugar.
Válasz Gatti #65486. hozzászólásáraVáltozó, lekopogom, az enyémek még bírják. Nagyon meglátszik, hogy milyen talajmunka, milyen elővetemény, milyen input volt. Van ami már alul sárgul, felül pipál. Árpa is, búza is van olyan, hogy a sora között végiglátsz mint a kukoricában.
Válasz SzikiSzokeveny #65485. hozzászólásáraAz összes környező faluban volt zivatar tavaly májusban, de szakmári helyrajzi számot mind elkerülte. Azon a gerincen volt a zöme búzám, repcém, olyan is lett…
Válasz SzikiSzokeveny #65485. hozzászólásáraFelétek mennyire szenved a búza? Van képed róla?
Nekem már nagyon pipalnak és az alja nagyon szárad. Lehet sok volt neki a 250kg péti és égeti?
Válasz t.romsics #65484. hozzászólásáraItt tavaly volt egy 35 milis zivatar májusban. A legnagyobb melegben. Nappal 35, éjszaka 25 fok. Ami jó volt az lefeküdt, és mellé hozott foltokban egy levéltetű inváziót. Vagy a vegyszer ette meg a növényt vagy a tetű.
Válasz Praetor #65482. hozzászólásáraMit nem adtam volna érte, ha az elmúlt 5 évben (na jó, 2023. év kivétel), március végétől aratásig esett volna 40 mm…
Ha egy hónapban, bármelyikben (ápr.-jún.), lett volna 40 mm, az meg már maga a kánaán.
KETTŐS KIVÉGZÉS: Amíg a magyar föld kiszárad és megfagy, Brüsszel ránk szabadítja a dél-amerikai importot
Itt az ideje, hogy kimondjuk azt, amit a fősodratú média és a pesti irodákban ülő öltönyösök mélyen elhallgatnak. Ami ma a magyar agráriummal történik, az már nem egyszerűen „klímaváltozás” vagy „rossz időjárás”. Ez egy előre megfontolt, két oldalról érkező nemzetgyilkosság. A lábunk alatt szó szerint szétporlad a jövő évi élelmiszerünk, de a döntéshozók csak a vállukat vonogatják.
Nézz ki a földekre. A föld nem hazudik, nem ad ki sajtóközleményt és nem magyarázkodik a híradóban. A föld megmutatja a valóságot. És a valóság most, 2026 májusában az, hogy a magyar mezőgazdaságot halálra ítélték.
Az első csapás: A sivataggá tett haza és a májusi jéghalál
Ne áltassuk magunkat: a május elsejei -7 fokos fagy azért tudott ekkora mészárlást végezni a Duna-Tisza közén, mert a talajunk már hetek óta haldoklott a szomjúságtól. Emlékszel még arra az időre, amikor a magyar Alföld a Kárpát-medence éléstára volt? Mára egy repedezett, kiszáradt sivatag lett.
Amikor a föld porszáraz, elveszíti a hőtároló képességét. Nincs benne víz, ami nappal elnyelné a meleget, és éjszaka visszasugározná, megvédve a növényeket. Így amikor május elsején lecsapott a fagy, a növényeknek esélyük sem volt. A gazdák hiába küzdöttek egész éjjel a fagyvédelmi öntözéssel, a jégpáncél alatt a szőlő, a cseresznye és a barack szó szerint megfőtt és megfeketedett.
De tegyük fel a józan paraszti kérdést: miért nincs víz a földjeinkben?
Azért, mert az elmúlt években a vízmegtartásra szánt milliárdokat egyszerűen elvonták. Kifolyatjuk a vizet a folyóinkon az országból, mintha kötelező lenne. Eközben a külföldi multik akkumulátorgyárainak valahogy mindig jut elég víz a hűtőrendszerekbe. Nekik mindent kiépítenek. A magyar gazda meg nézheti a porból, ahogy a saját hazájában a külföldi profitra pazarolják el az éltető vizet. Ez nem klímakatasztrófa, hanem a sajátjaink cserbenhagyása!
A második csapás: A brüsszeli tőrdöfés
És ha azt hitted, hogy a gazdáink padlón vannak, jött Brüsszel, hogy bele is rúgjon egyet a földön fekvőkbe. Pontosan azon a napon, május 1-jén, amikor a magyar termés a jég alatt pusztult el, Ursula von der Leyen fülig érő szájjal bejelentette: életbe lépett az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény.
Több tízezer európai gazda tüntetett ellene traktorokkal, de hiába. A bürokraták áttolták. Mit jelent ez a gyakorlatban?
• A piac elárasztása: Megnyitották a kapukat az olcsó, dél-amerikai (brazil, argentin) hús, szója és gabona előtt.
• Kettős mérce: Miközben a magyar gazdát szénné büntetik és a végtelenségig szabályozzák mindenféle zöld előírással, a dél-amerikai importra ezek az európai környezetvédelmi normák nem vonatkoznak. Esőerdő irtásával termelt hús? Jöhet!
• A hazai termelő kivégzése: Amikor a magyar gazdának az aszály és a fagy miatt alig marad eladható terménye, rászabadítják az olcsó importot, ami végleg letöri az árakat, tönkretéve azokat is, akik még valahogy túlélték az időjárást.
Németország és Spanyolország dörzsöli a markát, mert ők el tudják adni az ipari termékeiket, autóikat Dél-Amerikában. Cserébe beáldozták az európai, és vele együtt a magyar mezőgazdaságot.
Ez a valódi nemzetbiztonsági kérdés
Itt „A Hazafinál” nem finomkodunk. Ami most zajlik, az a magyar függetlenség felszámolása. Ha nincs magyar termőföld, ha nincs hazai gyümölcs, zöldség és hús, akkor teljesen kiszolgáltatottak leszünk. Majd vehetjük a brazil génmódosított szóját meg az argentin marhát, miközben a magyar vidék elnéptelenedik, a földjeink pedig végleg kiszáradnak.
A nemzeti érdek nem plakátszöveg. A nemzeti érdek ott kezdődik, hogy megvédjük a vizünket, megvédjük a földünket, és megvédjük azt az embert, aki a kenyeret teszi az asztalunkra.
Nekünk most csatornák, víztározók és a magyar piac kőkemény védelme kell! Nem kérünk az uniós szabadkereskedelmi öngyilkosságból, és nem kérünk abból a hazai elitből sem, amelyik tétlenül nézi a magyar ugar kiszáradását.
Ébresztő, Magyarország! Mert ha a földünk meghal, vele hal a nemzet is!
HAZAFI írása!
Válasz Nabu #65477. hozzászólásáraÉn is azt néztem, hogy van egy egész jó, és egy türhető repce is a közelemben, mindkettő rúgja el a becőket, nem csak a tetején de az oldalhajtásokon is.
Válasz Gatti #65469. hozzászólására22-ben nem voltak az őszi kalászosok ilyenkor ilyen fejlettségi állapotban. Lehet az idő melegebb volt áprilisban, de a talajban több volt a tartalék. Mezőtúron csináltak március elején talajszelvény vizsgálatot. A téli csapadék a felső 55 cm-es réteget volt képes valamennyire átnedvesíteni. Az alatt 2 méterig szinte semmi, de 2 méter alatt is épphogy. Most voltunk kinn a határban, félek hogy szerdáig egyik másik búza nem bírja ki. Ha szerdán egyáltalán lesz valami mérhető mennyiség.Még az árpák mintha jobban viselnék. Ami napraforgó kikelt, az ott áll, alig fejlődik. A repce nem képes becőt nevelni. Katasztrófa.
Válasz Gatti #65474. hozzászólásáraItt 22 áprilisban 50 mm eső esett és utána a május június vágta agyon a kalászosokat.
Most március-április össz csapadék 14 mm. A kalászosok sokkal rosszabb állapotban vannak mint akkor. Ha jövő héten jön a meleg eső nélkül akkor nálunk vége van……
Aki a rozsot vágja szilázsnak, néhány búza táblát is lekaszál mert annyira gyengék!
Válasz Gatti #65474. hozzászólásáraÍgy van, május végén arattuk az árpát. De víz se volt s földben, azért sült be a májusi kánikulától. Jövő hét közepére mutató min eső, elveri a port legalább itt délen ?
Válasz Bzs2 #65473. hozzászólásáraValamint szerintem a 22 es tavasz az melegebb volt jóval mint a mostani. Mondjuk abba az évben úgy emlékszem a május és a június fingatta meg jobban a kalászosokat.
Válasz Gatti #65469. hozzászólásáraSzerintem 2022-ben rosszabb volt. De van egy érdekes számadat az adott éveket megelőző félévek csapadék mennyiségét illetően. A 2022-es gebasz 2021. júniusban kezdődött. A napraforgó virágzásakor nem takarták ki a levelek a sorközt és úgy nézett ki a napraforgó tábla, mint egy szőlőlugas és tavaly is bajban voltak a napraforgók, de nem volt látható ez a jelenség. De!!! 217 mm esett 2021.07.01. és 2021.12.31. között, míg 2025.07.01. és 2025.12.31. között 215 mm esett. Ha valami segíthet a bajban, akkor az az, hogy már teljesen tudatosan próbálunk vigyázni a talajnedvességre és ez azért most látható szerintem.
Válasz SzikiSzokeveny #65470. hozzászólásáraNekem úgy rémlik hogy 21 végén is már aszály volt, azért lett a 22 olyan gáz. Most meg azért volt valamennyi csapadék ősz végén és télen.
Válasz Gatti #65469. hozzászólásáraAz őszi olyan egyforma, a tavaszi roszabb. De már a jövő heti esőt is veszi ki, tolja el. Eddig a relatív hűvös idő volt a szerencse.
Szerintetek most néz ki rosszabbul a kalászos állomány vagy 2022 be ugyan ilyenkor? (Május 1)
Szerintem ha lenne májusban normális csapadék akkor még jó termés is lehet.
Válasz mtz1221 #65464. hozzászólásáraKét éve április 26-án "szórakozásként" 1.5 ha már kitakart fátylas krumplit dobbal öntöztem traktorral becsévélve majd újra kihúzva többször.
A szar is belémfagyott ,mert azt nem tudtam elkerülni,hogy ne legyek vizes.
Most nálunk csak az asszony virágjai voltak veszélyben,viszont minden elfagyott a környéken,a diófáknak még a teteje is lefagyott.
Válasz mtz1221 #65460. hozzászólásáraVan benne egérárpa, ami csütörtökön délután kinyomta a kalászt, ezért pénteken lekaszáltuk gyorsan, mert nem szeretik a lovak, ha megvénül a szénában.
Válasz Bzs2 #65457. hozzászólásáraÉvek óta standard eljárás. Csak az a baj, hogy kényelmesen megszárad, bálázzuk, behordjuk, majd lekaszálhatnám újból, ha megnőne…
Válasz erni #65454. hozzászólásáraHa annyira elfogyna a kerozin, hogy ez kiderülne, akkor nekünk is bajos lenne ősszel a betakarítás. Bár lehet megérné...
Válasz mtz1221 #65443. hozzászólásáraPár napja lazítóztam (homok) 70cm mélyen,teljesen száraz volt odáig. A lazító vége szépen melegedett.
Most megy rá a víz,hogy induljon be az élet a földben és tudjuk tisztességes magágyat készíteni -lassan vetni kellene a petrezselymet.
Jakusné Ságer Anna
Miért nem "csak vízpára" a repülők után maradó rács, és mi köze az aszályhoz?
Nem összeesküvés-elmélet, hanem meteorológia
Felejtsük el a "titkos vegyszerekkel mérgeznek" vonalat. A probléma tisztán fizikai és éghajlati. A tudomány ezt Aviation-induced cloudiness-nek (légiközlekedés okozta felhősödésnek) hívja. A kutatások és a klímajelentések egyértelműen kimondják: a repülés éghajlatmódosító hatásának nagyobb részéért nem a CO2-kibocsátás, hanem pont ez a mesterséges felhőképződés a felelős.
A "csak vízpára" tévedése
Igen, a kondenzcsík jégkristályokból áll. De ha naponta több ezer tonna extra nedvességet és a hajtóművekből származó mikroszkopikus kormot juttatunk be egy olyan kényes egyensúlyú rétegbe, ahol az magától nem lenne ott(!), az brutális beavatkozás a természetbe. Egy vízlépcsőre sem mondjuk, hogy "az is csak víz", hiszen tudjuk, hogy megváltoztatja az egész folyó ökoszisztémáját.
Hogyan csinál aszályt a mesterséges felhő?
Amikor a kondenzcsíkok nem tűnnek el, hanem órák alatt szétterülnek (ezek a kondenzcsík-cirruszok), közvetlenül beleszólnak az időjárásba:
Hőcsapda (Légköri sugárzási kényszer):
Nappal szűrik a beérkező napfényt, éjszaka viszont "takaróként" működnek, és nem engedik kisugározni a hőt a földfelszínről.
Lefojtják az esőt:
A mesterséges felhőzet felmelegíti a magaslati légrétegeket. Ez a fajta légköri stabilitás meggátolja azokat a felszálló légáramlatokat (konvekciót), amik a nyári záporok és zivatarok kialakulásához kellenének. Gyakorlatilag dugót tesznek a természetes esőképződésre.
Nedvesség-elszívás:
A gépek után maradó részecskék magként szolgálnak a jégkristályoknak. Ha egyszerre több száz gép "aratja le" a felső légrétegek nedvességét, az elvonja az alapanyagot a természetes csapadékot hozó felhőktől.
Miért pont felettünk ilyen durva a helyzet?
A geopolitikai helyzet (az ukrán és orosz légtérzárak) miatt a Távol-Kelet és Nyugat-Európa közötti hatalmas tranzitforgalom délre szorult, és pont Magyarország felett vág át a legrövidebb úton. Nem véletlen, hogy a Flightradaron látható extrém sűrű hálózat és az európai aszálytérképek legsúlyosabb foltjai szinte tökéletesen fedik egymást. Ez a rengeteg áthaladó gép koncentráltan itt módosítja a mikroklímát.
Szóval, amikor valaki aggódik a szitává lőtt égbolt miatt, az nem "chemtrail hívő", hanem olyan ember, aki észreveszi a modern technológia egyik legsúlyosabb, mégis agyonhallgatott, valós idejű környezetkárosítását.
Válasz $HMP$ #65444. hozzászólásáramost került le róla a szenázs. Lehet nézni zöld trágyának is, de nekem nem jött be. Itt 4 tonna napra kell hogy legyen őszre.
65592 hozzászólás
Válasz SzikiSzokeveny #65491. hozzászólásáraAkkor azoknak jobbak ahol mélyebben volt művelve?
Válasz Gatti #65490. hozzászólásáraSzemtesztre azt mondom, azok a jobbak, ahol húzzák a nagy rubint, topdownt, grúbert. Van 14 hektár bérmunkám, ahol nem volt grúber. Nálam is azok a leggyengébbek. Környékbeli gazda is mondta, hogy kiesik a napra is a vetésforgóból. Ősszel vetünk, ha nem jön össze, ugar.
Válasz SzikiSzokeveny #65489. hozzászólásáraÉs melyik talajmunkas a jobb? Különböző talajmunkakat csináltál?
Válasz Gatti #65486. hozzászólásáraVáltozó, lekopogom, az enyémek még bírják. Nagyon meglátszik, hogy milyen talajmunka, milyen elővetemény, milyen input volt. Van ami már alul sárgul, felül pipál. Árpa is, búza is van olyan, hogy a sora között végiglátsz mint a kukoricában.
Válasz t.romsics #65487. hozzászólásáraNekünk is lesült, minden elkerült. Nagyon apró szemű lett, 35-40q/ha
Válasz SzikiSzokeveny #65485. hozzászólásáraAz összes környező faluban volt zivatar tavaly májusban, de szakmári helyrajzi számot mind elkerülte. Azon a gerincen volt a zöme búzám, repcém, olyan is lett…
Válasz SzikiSzokeveny #65485. hozzászólásáraFelétek mennyire szenved a búza? Van képed róla?
Nekem már nagyon pipalnak és az alja nagyon szárad. Lehet sok volt neki a 250kg péti és égeti?
Válasz t.romsics #65484. hozzászólásáraItt tavaly volt egy 35 milis zivatar májusban. A legnagyobb melegben. Nappal 35, éjszaka 25 fok. Ami jó volt az lefeküdt, és mellé hozott foltokban egy levéltetű inváziót. Vagy a vegyszer ette meg a növényt vagy a tetű.
Válasz Praetor #65482. hozzászólásáraMit nem adtam volna érte, ha az elmúlt 5 évben (na jó, 2023. év kivétel), március végétől aratásig esett volna 40 mm…
Ha egy hónapban, bármelyikben (ápr.-jún.), lett volna 40 mm, az meg már maga a kánaán.
KETTŐS KIVÉGZÉS: Amíg a magyar föld kiszárad és megfagy, Brüsszel ránk szabadítja a dél-amerikai importot
Itt az ideje, hogy kimondjuk azt, amit a fősodratú média és a pesti irodákban ülő öltönyösök mélyen elhallgatnak. Ami ma a magyar agráriummal történik, az már nem egyszerűen „klímaváltozás” vagy „rossz időjárás”. Ez egy előre megfontolt, két oldalról érkező nemzetgyilkosság. A lábunk alatt szó szerint szétporlad a jövő évi élelmiszerünk, de a döntéshozók csak a vállukat vonogatják.
Nézz ki a földekre. A föld nem hazudik, nem ad ki sajtóközleményt és nem magyarázkodik a híradóban. A föld megmutatja a valóságot. És a valóság most, 2026 májusában az, hogy a magyar mezőgazdaságot halálra ítélték.
Az első csapás: A sivataggá tett haza és a májusi jéghalál
Ne áltassuk magunkat: a május elsejei -7 fokos fagy azért tudott ekkora mészárlást végezni a Duna-Tisza közén, mert a talajunk már hetek óta haldoklott a szomjúságtól. Emlékszel még arra az időre, amikor a magyar Alföld a Kárpát-medence éléstára volt? Mára egy repedezett, kiszáradt sivatag lett.
Amikor a föld porszáraz, elveszíti a hőtároló képességét. Nincs benne víz, ami nappal elnyelné a meleget, és éjszaka visszasugározná, megvédve a növényeket. Így amikor május elsején lecsapott a fagy, a növényeknek esélyük sem volt. A gazdák hiába küzdöttek egész éjjel a fagyvédelmi öntözéssel, a jégpáncél alatt a szőlő, a cseresznye és a barack szó szerint megfőtt és megfeketedett.
De tegyük fel a józan paraszti kérdést: miért nincs víz a földjeinkben?
Azért, mert az elmúlt években a vízmegtartásra szánt milliárdokat egyszerűen elvonták. Kifolyatjuk a vizet a folyóinkon az országból, mintha kötelező lenne. Eközben a külföldi multik akkumulátorgyárainak valahogy mindig jut elég víz a hűtőrendszerekbe. Nekik mindent kiépítenek. A magyar gazda meg nézheti a porból, ahogy a saját hazájában a külföldi profitra pazarolják el az éltető vizet. Ez nem klímakatasztrófa, hanem a sajátjaink cserbenhagyása!
A második csapás: A brüsszeli tőrdöfés
És ha azt hitted, hogy a gazdáink padlón vannak, jött Brüsszel, hogy bele is rúgjon egyet a földön fekvőkbe. Pontosan azon a napon, május 1-jén, amikor a magyar termés a jég alatt pusztult el, Ursula von der Leyen fülig érő szájjal bejelentette: életbe lépett az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény.
Több tízezer európai gazda tüntetett ellene traktorokkal, de hiába. A bürokraták áttolták. Mit jelent ez a gyakorlatban?
• A piac elárasztása: Megnyitották a kapukat az olcsó, dél-amerikai (brazil, argentin) hús, szója és gabona előtt.
• Kettős mérce: Miközben a magyar gazdát szénné büntetik és a végtelenségig szabályozzák mindenféle zöld előírással, a dél-amerikai importra ezek az európai környezetvédelmi normák nem vonatkoznak. Esőerdő irtásával termelt hús? Jöhet!
• A hazai termelő kivégzése: Amikor a magyar gazdának az aszály és a fagy miatt alig marad eladható terménye, rászabadítják az olcsó importot, ami végleg letöri az árakat, tönkretéve azokat is, akik még valahogy túlélték az időjárást.
Németország és Spanyolország dörzsöli a markát, mert ők el tudják adni az ipari termékeiket, autóikat Dél-Amerikában. Cserébe beáldozták az európai, és vele együtt a magyar mezőgazdaságot.
Ez a valódi nemzetbiztonsági kérdés
Itt „A Hazafinál” nem finomkodunk. Ami most zajlik, az a magyar függetlenség felszámolása. Ha nincs magyar termőföld, ha nincs hazai gyümölcs, zöldség és hús, akkor teljesen kiszolgáltatottak leszünk. Majd vehetjük a brazil génmódosított szóját meg az argentin marhát, miközben a magyar vidék elnéptelenedik, a földjeink pedig végleg kiszáradnak.
A nemzeti érdek nem plakátszöveg. A nemzeti érdek ott kezdődik, hogy megvédjük a vizünket, megvédjük a földünket, és megvédjük azt az embert, aki a kenyeret teszi az asztalunkra.
Nekünk most csatornák, víztározók és a magyar piac kőkemény védelme kell! Nem kérünk az uniós szabadkereskedelmi öngyilkosságból, és nem kérünk abból a hazai elitből sem, amelyik tétlenül nézi a magyar ugar kiszáradását.
Ébresztő, Magyarország! Mert ha a földünk meghal, vele hal a nemzet is!
HAZAFI írása!
Időjárás: katasztrófa készül Magyarországon, megszólalt a meteorológiai szolgálat – 125 éve alig történt ilyen
Válasz Gatti #65480. hozzászólásáraIgen! A 2021-es pünkösdi hétvége körül történt valami, amiből azóta sem tudunk kikeveredni.
Válasz gonczygergely #65479. hozzászólásárainkább 21 közepétől, azóta teljesen más az éghajlat felénk.
Jó lenne azért ha lenne rá magyarázat hogy hogyan vált sivataggá az ország 22től öt év alatt.
Válasz Nabu #65477. hozzászólásáraÉn is azt néztem, hogy van egy egész jó, és egy türhető repce is a közelemben, mindkettő rúgja el a becőket, nem csak a tetején de az oldalhajtásokon is.
Válasz Gatti #65469. hozzászólására22-ben nem voltak az őszi kalászosok ilyenkor ilyen fejlettségi állapotban. Lehet az idő melegebb volt áprilisban, de a talajban több volt a tartalék. Mezőtúron csináltak március elején talajszelvény vizsgálatot. A téli csapadék a felső 55 cm-es réteget volt képes valamennyire átnedvesíteni. Az alatt 2 méterig szinte semmi, de 2 méter alatt is épphogy. Most voltunk kinn a határban, félek hogy szerdáig egyik másik búza nem bírja ki. Ha szerdán egyáltalán lesz valami mérhető mennyiség.Még az árpák mintha jobban viselnék. Ami napraforgó kikelt, az ott áll, alig fejlődik. A repce nem képes becőt nevelni. Katasztrófa.
Válasz Gatti #65474. hozzászólásáraItt 22 áprilisban 50 mm eső esett és utána a május június vágta agyon a kalászosokat.
Most március-április össz csapadék 14 mm. A kalászosok sokkal rosszabb állapotban vannak mint akkor. Ha jövő héten jön a meleg eső nélkül akkor nálunk vége van……
Aki a rozsot vágja szilázsnak, néhány búza táblát is lekaszál mert annyira gyengék!
Válasz Gatti #65474. hozzászólásáraÍgy van, május végén arattuk az árpát. De víz se volt s földben, azért sült be a májusi kánikulától. Jövő hét közepére mutató min eső, elveri a port legalább itt délen ?
Válasz Bzs2 #65473. hozzászólásáraValamint szerintem a 22 es tavasz az melegebb volt jóval mint a mostani. Mondjuk abba az évben úgy emlékszem a május és a június fingatta meg jobban a kalászosokat.
Válasz Gatti #65469. hozzászólásáraSzerintem 2022-ben rosszabb volt. De van egy érdekes számadat az adott éveket megelőző félévek csapadék mennyiségét illetően. A 2022-es gebasz 2021. júniusban kezdődött. A napraforgó virágzásakor nem takarták ki a levelek a sorközt és úgy nézett ki a napraforgó tábla, mint egy szőlőlugas és tavaly is bajban voltak a napraforgók, de nem volt látható ez a jelenség. De!!! 217 mm esett 2021.07.01. és 2021.12.31. között, míg 2025.07.01. és 2025.12.31. között 215 mm esett. Ha valami segíthet a bajban, akkor az az, hogy már teljesen tudatosan próbálunk vigyázni a talajnedvességre és ez azért most látható szerintem.
Válasz SzikiSzokeveny #65470. hozzászólásáraNekem úgy rémlik hogy 21 végén is már aszály volt, azért lett a 22 olyan gáz. Most meg azért volt valamennyi csapadék ősz végén és télen.
Válasz SzikiSzokeveny #65470. hozzászólásáraNálam ki is vette, helyette szél
Válasz Gatti #65469. hozzászólásáraAz őszi olyan egyforma, a tavaszi roszabb. De már a jövő heti esőt is veszi ki, tolja el. Eddig a relatív hűvös idő volt a szerencse.
Szerintetek most néz ki rosszabbul a kalászos állomány vagy 2022 be ugyan ilyenkor? (Május 1)
Szerintem ha lenne májusban normális csapadék akkor még jó termés is lehet.
Válasz Bzs2 #65457. hozzászólásáraKevés ! Minden autót, gépet le kell mosni patikára !
Válasz mtz1221 #65464. hozzászólásáraKét éve április 26-án "szórakozásként" 1.5 ha már kitakart fátylas krumplit dobbal öntöztem traktorral becsévélve majd újra kihúzva többször.
A szar is belémfagyott ,mert azt nem tudtam elkerülni,hogy ne legyek vizes.
Most nálunk csak az asszony virágjai voltak veszélyben,viszont minden elfagyott a környéken,a diófáknak még a teteje is lefagyott.
Válasz medikus #65461. hozzászólására A régi világ letűnt,október végétől július végéig bármikor a piaci igények szerint.
Válasz medikus #65462. hozzászólásáraItt -1-2 azt mondják a korán kelők, én hajnali 3 kor értem haza, akkor +6ot mutatott.
Válasz mtz1221 #65460. hozzászólásáraVan benne egérárpa, ami csütörtökön délután kinyomta a kalászt, ezért pénteken lekaszáltuk gyorsan, mert nem szeretik a lovak, ha megvénül a szénában.
Válasz mtz1221 #65460. hozzászólásáraReggel meg volt a szüret! --5 fok!
Árpa kalászol!
Válasz Törppapa #65452. hozzászólásáraRégen Ilona napján vetettük!
Válasz Bzs2 #65457. hozzászólásáraHolnap reggel kezdem én is.
Mindent vagy semmit.
Válasz Bzs2 #65457. hozzászólásáraÉvek óta standard eljárás. Csak az a baj, hogy kényelmesen megszárad, bálázzuk, behordjuk, majd lekaszálhatnám újból, ha megnőne…
Válasz Bzs2 #65457. hozzászólásárami is vágtunk tegnap előtt
Megküldtük a meghívót az esőnek. Kaszáltunk, tuti esni fog... Rajtunk nem múlik semmi!
Válasz erni #65454. hozzászólásáraHa annyira elfogyna a kerozin, hogy ez kiderülne, akkor nekünk is bajos lenne ősszel a betakarítás. Bár lehet megérné...
Válasz pettendimiklos73 #65448. hozzászólására2010-ben az 1000 mm feletti esőre, amitől nálam semmi nem termett ugyanez volt a magyarázat!!!!
Válasz pettendimiklos73 #65448. hozzászólásáraReméljük hamarosan elfogy a kerozinjuk, akkor megtudnánk van-e köze hozzá, hogy kiszáritanak vagy se.
Válasz Gumóka #65442. hozzászólásáraEgy hölgytől vagy egy úrtól? Sziasztok testvérek!
Válasz mtz1221 #65443. hozzászólásáraPár napja lazítóztam (homok) 70cm mélyen,teljesen száraz volt odáig. A lazító vége szépen melegedett.
Most megy rá a víz,hogy induljon be az élet a földben és tudjuk tisztességes magágyat készíteni -lassan vetni kellene a petrezselymet.
Válasz Gatti #65450. hozzászólásáraAz lehet de hogy nem a földön mennek oda a repülők az tuti.
Válasz csabahegeszt #65449. hozzászólásáraLehet nem mindegy a magasság sem, valamint németbe teljesen más a klíma mint nálunk.
Válasz pettendimiklos73 #65448. hozzászólásáraMondjuk Frankfurti reptérnél mégis esik eső.
Pedig ott van ám forgalom.
Az aszály oka, lehet az ukrán háború?
Jakusné Ságer Anna
Miért nem "csak vízpára" a repülők után maradó rács, és mi köze az aszályhoz?
Nem összeesküvés-elmélet, hanem meteorológia
Felejtsük el a "titkos vegyszerekkel mérgeznek" vonalat. A probléma tisztán fizikai és éghajlati. A tudomány ezt Aviation-induced cloudiness-nek (légiközlekedés okozta felhősödésnek) hívja. A kutatások és a klímajelentések egyértelműen kimondják: a repülés éghajlatmódosító hatásának nagyobb részéért nem a CO2-kibocsátás, hanem pont ez a mesterséges felhőképződés a felelős.
A "csak vízpára" tévedése
Igen, a kondenzcsík jégkristályokból áll. De ha naponta több ezer tonna extra nedvességet és a hajtóművekből származó mikroszkopikus kormot juttatunk be egy olyan kényes egyensúlyú rétegbe, ahol az magától nem lenne ott(!), az brutális beavatkozás a természetbe. Egy vízlépcsőre sem mondjuk, hogy "az is csak víz", hiszen tudjuk, hogy megváltoztatja az egész folyó ökoszisztémáját.
Hogyan csinál aszályt a mesterséges felhő?
Amikor a kondenzcsíkok nem tűnnek el, hanem órák alatt szétterülnek (ezek a kondenzcsík-cirruszok), közvetlenül beleszólnak az időjárásba:
Hőcsapda (Légköri sugárzási kényszer):
Nappal szűrik a beérkező napfényt, éjszaka viszont "takaróként" működnek, és nem engedik kisugározni a hőt a földfelszínről.
Lefojtják az esőt:
A mesterséges felhőzet felmelegíti a magaslati légrétegeket. Ez a fajta légköri stabilitás meggátolja azokat a felszálló légáramlatokat (konvekciót), amik a nyári záporok és zivatarok kialakulásához kellenének. Gyakorlatilag dugót tesznek a természetes esőképződésre.
Nedvesség-elszívás:
A gépek után maradó részecskék magként szolgálnak a jégkristályoknak. Ha egyszerre több száz gép "aratja le" a felső légrétegek nedvességét, az elvonja az alapanyagot a természetes csapadékot hozó felhőktől.
Miért pont felettünk ilyen durva a helyzet?
A geopolitikai helyzet (az ukrán és orosz légtérzárak) miatt a Távol-Kelet és Nyugat-Európa közötti hatalmas tranzitforgalom délre szorult, és pont Magyarország felett vág át a legrövidebb úton. Nem véletlen, hogy a Flightradaron látható extrém sűrű hálózat és az európai aszálytérképek legsúlyosabb foltjai szinte tökéletesen fedik egymást. Ez a rengeteg áthaladó gép koncentráltan itt módosítja a mikroklímát.
Szóval, amikor valaki aggódik a szitává lőtt égbolt miatt, az nem "chemtrail hívő", hanem olyan ember, aki észreveszi a modern technológia egyik legsúlyosabb, mégis agyonhallgatott, valós idejű környezetkárosítását.
Válasz FERGA 5455 #65446. hozzászólására-3
-4 lett hajnalra
Válasz $HMP$ #65444. hozzászólásáramost került le róla a szenázs. Lehet nézni zöld trágyának is, de nekem nem jött be. Itt 4 tonna napra kell hogy legyen őszre.
Válasz mtz1221 #65443. hozzászólásáraHát ha nem okoz boldogságot mit b.od a rezet Katalin napján ezzel?
Pár éve még augusztusban sem tárcsáztam ilyen szárazat.
