Válasz GREVEN #5170. hozzászólásáraGreven!
Komolyan mondom ne végy CO-t. Egy életen át fogom hallgatni, hogy én ezt mondtam pedig neked most összehúzta a szárat mégis. Persze mancsos földben SA-val zúzott méteres letaposott szárnál lenne ilyen mondjuk de utána a nyakamra fogsz járni ezt látom de keményen rajtad, ezt nem tudom vállalni.
Amire neked kéne gép olyanra nincsen vetőgép, mert neked olyan kéne ami mindenre a legjobb és bármit írok azt úgysem hiszed el. Elhiszed, de magadban mégsem és ugyanott tartunk mint egy hónapja, ha meglátsz egy eladó valamit mint pl ezt az ultimát rögtön jön a vakera, no miért is eladó biztosan xar biztosan nemjó... mert hiába mondod, rögtön erre gondolsz, máskülönben ezt a kérdést fel sem tetted volna. Az nem számít ,hogy 58 prontó van eladó a neten meg még több rapid, basszuskulcs azok miért eladók?
Továbbá a vetőkultival kicsit másképpen kell gondolkodni, minden táblán más lehet a talaj, lehet hogy kell rajta állítani. Hogy min?
a mélységen.
Ha puha süppedős a pálya akkor a szárnykerekek és a központi munkahenger rögtön megkíván egy-egy klipszet, mert a kerék alapból besüpped a talajfelszín alá így a vetésmélység is vele együtt nő. Ha pedig száraz nagy röges darabos a pálya ott pedig kikell venni tőle klipszeket mert akkor meg szinte kiemelődik az egész gép. Prontónál nincs ilyen mert ott függőlegesen mozog a csoroszlya fel le, követi a talajt ilyen értelemben, vetőkultinál pedig a kapák függőleges irányultságot tekintve fixnek mondhatóak.
Szóval ha kimész egyikből a másikba és utána meg a fejemhez vágod, hogy vazzeg ott mag volt a föld tetején a gépnyomban, amott meg leraktad kínáig akkor mindenki lesz hibás főleg én.
Válasz szanberg #5169. hozzászólásáraPedig ez már ki lett vesésve még akkor. És volt ott fórum társ ilyen bemutatón...Ki látta és megosztotta velünk...Hogy bizony berakodik. Szerintem ez a vetőgép téma túl van pörögve. Oda hol egy lajta is szépen dolgozik teljesen felesleges agyalni. Ott viszont ahol komolyabb gép kell az béreljen (teszt). Vagy kérjen demógépet. Még időben. Itt mindenki a saját gépét fényezi. Nem számít hogy van más megoldás is ,az nem elfogadott. Vagy tele kivetni valóval. Mivel nem olyan mint az "enyém". Ez már kezd gyerekes lenni. Itt mi a laposban vagyunk. Van olyan darab a határba. Mit becsöveztek. És idén is szivatni kellett. Mégis lehetett vetőgépnek talajt csinálni. Van ahol mehet a direk. És van ahol kicsit elévakarnak. De nincs ebben semmi extra. 20 évvel ezelőtt lapáttal szórtuk a műtrágyát a pótkocsiról. Mivel egy roncsos szóróra nem volt már pénz. Most nem dolgozok mert akadozik a GPS..korrekciós jel. Pffffff...Kicsit túl sipáztuk a dolgot. De a hagyományos kütyükkel is 8T/h felett gabonázuk, És az 5T/h-os szóját is egyre inkább kedvelik felénk. Pedig van kinél a géppark nem változott 15 éve legalább. És akkor sem volt a leg korszerűbb.
Válasz Netparaszt #5165. hozzászólásáraNetparaszt | 2013-09-22 19:56:11
Válasz #10607. hozzászólásra A kapák Atomjet CB15-ök voltak, Kanadából, de most már azt mondom, tök felesleges rendelni, egyszerűbb az egész rendszert megcsinálni.
A takarólemez a lényege a rendszernek, mert az nyomja a magot a talajba, hogy jó legyen a kontaktja a nedvessel. Így magot mindig csak egy vékony tömörített talaj fed, ami felett a laza talaj árokban van, veszi fel szépen a vizet és melegebb is a talaj, mint a takart területeken. Ilyet más gyártó nem csinál, mindenki a felszínen tömörít a kerekekkel, nem a mag mélységében.
Tesztnek vetettem 2-15 cm mélység között ment a mag a földbe, mind kijött, még a júniusi aszályban vetett köles is nulla mm csapadékkal.
hazug vagy és hiteltelen, közben meg pont rám akarod ezt akasztani de rossz helyre nyúltál komám
Netparaszt | 2013-05-06 11:19:31
Válasz #161. hozzászólásra Ott a rugós biztosítású, C alakú kultivátorszárak divatosak 5 cm széles lapos profillal, hosszú egyenes kifutással.
Nálunk meg a 35x35 mm rugós szárak kaphatók inkább, hajlított véggel.
Erre rá kell tervezni a teljes szerkezetet, a jelenlegi rendszerem barkácsmegoldás csak a készen vett csoroszlyához.
Válasz GREVEN #5170. hozzászólásáraÚgy csináltam most, hogy levettem a grubberről a hengert, azzal megjártuk a kukorica tarlót amibe búzát fogok szerdán vetni. Jó felhúzott szellős átmozgatott talaj lett utána, a forgó az kegyetlen mancsos darabos lett, befelé egész jó, elég sok szárat be is kevert a farmét. Áll így 2napot, fújt szél sütött nap, mámma pedig megjártuk IH tárcsával. Marha jó lett, szerdán vetem mint írtam.
Mozgasd meg grubberrel te is aztán majd lesz belőle valami, ha nem nyúlsz hozzá akkor semmi.
Annyi, hogy minden az adapternél kezdődik, nekem a rotadisc úgy összeaprít mindent hogy bármivel dolgozható utána és elfogja jól keverni a szecskát, oros után lehet gondod a grúberrel, meg szerintem lesz is
Pedig én csak tájékozódó jelleggel tettem fel a kérdést.
Ma tettünk egy újabb gyenge próbálkozást a kukorica tarlón.
Levettük a Terradisc-ről az egyengető pálcasort hátha így tudnánk sekélyen dolgozni vele. Sajnos nem. A szármaradványt berakja a tartókarok mögé és egyszer csak megállnak a lapok, meg iszonyatosan ragad rá az anyag, nem akarja elengedni a lapot.
Így feladtuk.
Ennek fényében a nagy tárcsát se merem meg se próbálni, leszaggatja a sárkaparókat róla az tuti.
Esetleg grúberrel keskeny véső kapákkal van esély?
Ugye jelenleg 10 cm-es orr és felső terelő szár van rajta.
Ilyen 6 cm-es esetleg képes lenne müködni?
A Terranon meg a Tigeren milyen széles kapák vannak?
Búzát már nem vetünk,letettünk róla,de valamivel el kell kezdeni buzerálni a kuki tarlókat.
Válasz Vinkó75 #5162. hozzászólásáraAzért ott 1:10 után szerintem nagyon nem dúrt be pedig attól több szármaradvány nem is lehetne, kukorica után direktbe vet vele.
Eddig hazudtam. ne is gondolkodj ilyen gépen mert szinte nem lehet használni semmilyen körülmény között csak a nagyon optimálisban, amikor egy lajtával is tökéletes a munka.
Válasz szanberg #5153. hozzászólására Szanberg, valótlan dolgokat állítasz, amelyeket egyetlen hozzászólásomban nem olvashattál. Rá lehet keresni a profilomon, ott van minden hozzászólásom. Technotillt nem vettem és az állításom a tapasztalatok alapján továbbra is fenntartom, amit az új rendszer is bizonyít, hogy a lapkás tömörítésű megoldás jobb, bármely más rendszernél.
Miért jó neked, hogy történeteket találsz ki?
Válasz cimbike. #5159. hozzászólásáraCsak az agroinformos csatornán van fent...Másikat nem találtam. De itt is határeset. Ha jobban menne a gép előjönne. Még anno beszélgettünk a gépről. És volt itt kolléga ki szemtanuja is volt ilyen jelenségnek. A grúberezett-ben már vígan ment.
Válasz GREVEN #5155. hozzászólásáraEgyik ismerősünk vett ilyet nem messze. Idén vetett vele először azóta nem beszèltünk hogy milyen a gèp.
Amúgy szerintem az illető teljes gèpparkot cserél mert multkor làttam két jd kombájnt eladót nála (4-5èves tehát nem régi) meg jd vetőgépet 740A az is pàr éves
Válasz Gege #5150. hozzászólásáraEz a magázódás itt nem divat, szerintem teljesen felesleges, a nélkül is megadjuk egymásnak a tiszteletet.
Megint marhára félre értetek, nem hibákat keresek, nekem nagyon teccik ez a csoroszja, jó ez a rendszer az látszik, amiket írtam idáig is észrevételeket azokkal arra próbáltam rávilágítani, hogy nagyobb üzemhez nagyobb géphez nem biztos, hogy azok a dolgok jók lesznek mint a kis keskeny gépecskéhez, és most nem a csoroszjáról van szó, az biztos, hogy jó, illetve a csoroszja maga semmi extra, abban semmi nagyszám nincsen, itt a technotill csúszótalp a lényeges, az adja meg neki az előnyét, egyébként az összes ilyen vékonykéses direktvető gép orra kb ugyanaz, lásd: seed hawk, bourgnani, sola ...
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraRégen írtad, hogy nem könnyű kanadából beszerezni a technotill csoroszjákat, úgy küldték neked is kinti ismerősök, azok kerültek fel az első Josey által készített gépezetre és mivel a mostanit még nem láttuk csak a földben húzva így feltételeztem, hogy ugyan azok vannak rajta, annó nagyon azt mondtad, hogy attól nincsen jobb.
Válasz .Norbert #5149. hozzászólására Licensszel és szerződéssel bárki gyárthat bármit, amire a tulajdonossal megegyeztek. Gondolom ez sem újdonság.
Az Aitchison pedig nem adja ki a szivacsos vetőtárcsa licenszet, ezért tartott elég sokáig, míg beindult az angol gyártás is az új zélandi után.
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraEz maga már túlnőtte! Nem magának készül! Olyat nem tudunk csinálni, amiben őn hibákat ne találni. az hogy az elmúlt héten 70-80mm eső után nincs nagyobb saram nem tehetek róla. Itt a földek ilyenek, ebben tudom tesztelni! Van saras videónk is!
Azért Kökény féle, mert ő keresett fel, hogy ilyet kér, s egy országhatár választ el, s e néven töltöttem fel a videót, hogy lássa ő is az eredményt. utána itt is meg lett osztva Megváltoztatom ha zavarja a fórumozókat!
Vegyen kintről, nem fog kapni!
Mind egy, maga 100 féleképp eltudja magyarázni hogy hogy nem lehet, ahelyett hogy 1 jó megoldást mondana...
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraA jd 750 csoroszlya is szabadalmaztatva van mégis 2 másik nagy gyár gyártja már... A cross slotnak is megvan már a másolata Franciaországba. Egyedül a szivacsos adagolórendszernek nem találtam még meg a másolatát...
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraNem kötözködöm, de:
feltettünk videókat, ahol beázott földbe, 50 mm eső utáni letaposott szikes gyepbe, szántóba is húztuk, ahol elpörgött a traktor magában is. Működött, ahogy kell.
Több éve tesztelem és finomítom a rendszert a legváltozatosabb földeken, ezért teljesen egyértelmű, ahol a traktor el tud menni a földön, ott ez vetni tud, mindegy, hogy notill, minimum vagy szántott földről van szó.
Kanadából semmit nem kaptam, egy Atomjet műtrágyázós késsort vettem, de azt is feleslegesen, 10 dollár költséggel, pléhből hajtogatott kacatot 140-ért.
Ez a rendszer a kanadai koncepcióra épül, de minden paraméterében eltér attól, hogy sokoldalúbb vetési lehetőséget biztosítson, de ezt bárki látja, aki ránéz a két eszközre. Az én rendszerem nem véletlenül egyszerűbb szerkezetű és teljesen más méretezésű, mert így a jobb.
A sok időtöltéssel és pénzkidobással járó termékfejlesztés végét pedig le szokták védni. Ezért az általad használt és megvásárolt eszközökben is számtalan védett technológia található, még egy egyszerű Baker Boot is védett, vagy a Cross Slot vérprimitív inverz T-je, a JD is minden kis változtatást bejegyeztet a vetőgépein, ezért nem tudom, mit csodálkozol.
Megveheted bárhonnan, bármelyik terméket, de ha gyártani akarod változatlan formában és műszaki összetétellel, pernek nézhetsz elébe.
Mi ebben az újdonság?
Teli lett a postaládánk a csak egy sort meg csak egy bontóorrt vennék tesztelésre kérésekkel, így egyértelműbb talán a helyzet.
DE!
Nedves a körülmény de nálunk egy átlagos harmattól erősebben ragad a föld, nem most ősszel... Ezek ollyan fődek mint a mese. Ráadásul milyen direktvetésről beszélsz amikor tárcsázott a pálya...
Ez minimumtill technika nem direktvetés.
Aztán miért kökényféle csoroszlya amikor kanadában ez marha régóta üzemel, onnan rendelte és kapta Attila is.
Aztán, így hogy a fenébe lehet kiírni azt, hogy szabadalom alatt áll vagy mifene.
Én is vehetek kintről, van kint rokon is küld nekem akármikor ha kell és építhetek belőle vetőgépet.
Válasz dr.T #5141. hozzászólására Az a szerencsém, hogy nekem nem az eladók meséjét kell hallgatnom, hanem azokkal vagyok kapcsolatban, akik a törzsek szelekcióival foglalkoznak. Így pontosan tudom, melyik törzs mire való, ami nem pontosan az, amire ti vártok. Ha megfigyelted, nem is azt írtam, amit olvashatsz a terméken.
De tőlem mindenki abban hisz, amiben akar.
Válasz Netparaszt #5137. hozzászólásáraJaj nem mar azok a semire sem valo bakteriumtragyaktol varod a megvalltast,na es a bacikat hova fogod fujni mikor azt bekell dolgozni a talajban,amugy most olvastam,hogy az Azotobakter 0-5kg/ha nitogent tud lekotni a levegobol ellenben a nagy humbukk eladok meg 120kg/ha beszelnek (hat ez itt a szopi).
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Ez a tábla technológiai szempontból kissé el lett hamarkodva, például a szár nem lett lezúzva, így lassabban fog bomlani és van esélye a bogaraknak is áttelelni az érintetlenül maradt szárdarabokban.
Vetés szempontjából viszont szépen mutatja a lehetőségeket.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Még friss szárba lett vetve, közvetlen aratás után. A betegségeket az élő talajjal tudod visszaszorítani, halott földön lehet fújni mindenre a növényeket, mégis újra és még erősebben bukkannak fel a kórokozók.
Ahogy javul a talj ökológiája, úgy szorulnak vissza a kórságok.
A mértéktelenül túlszaporított vadállományra a golyó a megoldás, nem a talajművelés mikéntje, ahogy a pockot sem a szántás szorítja vissza.
Válasz cimbike. #5135. hozzászólására Fuzáriumra mi Biofil talajoltást használunk bióban, nagyon erős biokontroll hatása van számos népszerű gombás betegségre. Ha érdekel bővebb infó a hatásáról, keress meg privátban.
Nincs értékelhető csoroszlyanyomása a rendszernek, kézzel belehúzok egy sort a gyepbe is, önmagát behúzza és csak a magot nyomja a talajba.
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólására Levél alig látszik a talajon. Tavaj szintén volt olyan táblám min 1 hónapig kint feküdt a szármaradvány. Mire célszerszámmal bekevertük a felső talajrészbe. Már levél nem is volt. Az az nyúlós (folyós) állapot szerűségben volt. A nyár közepére már a felső rétegben a szár csak itt ott volt még nyomokban. De az is alig. Szerintem érdemes meghagyni...És tesztelni mikét fog fejlődni. Miként lesz érzékeny a betegségekre. Idén többszereplős a dolog ahogy látni hallani. A forgatás nélküli gabona tarlóba vetett. Bogaras. Be a sok csapadék is elkényelmesítette a nyövényt így a kukorica hamarabb kidőlt a szélnek köszönhetően. A talajfertőtlenítők sem érvényesültek igazán. A vaddisznó is nyilván a gilisztát jobban szereti most mint a száraz kukoricát. Nyilván ezért turkálja a búza vetést. Mivel a tábla 3 éve nincs szántva. A giliszták szépen nőnek benne. Ezzel most egy új dolog állt fel, mire megodást kell találni. Mivel a villanypásztor csak a vad masszázs kategóriába sorolható.
Válasz Vinkó75 #5133. hozzászólására Aha, magam sem hittem, hogy vágótárcsa nélkül kijön annyi szármaradvány alól, épp kiszántottuk volna már. Ez még annál is jobvan teljesít, mint számítottam.
Tárcsa ettől függetlenül lesz elé rakva a szármaradványos területekhez.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraKuki-Napra-Búza, majd megint előlről kezdeni, vagy ha van repce is akkor kuki-napra-búza-repce -búza. Ez itt nálunk vadkáros helyen is jól működik. Kukorica után vetett búza itt tavaszra aknamező lesz, és még pár tíz mázsa mínusz azon kívül is..
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraIlyen körülményeknél gabona alá talán semmilyen eszközzel sem tudsz talajt csinálni. Illetve, nagy küzdelmek árán menne csak. Mégpedig úgy, hogy valamivel megbontod a talajt, egy nem regagadós lazítóval pl. Utána imádkoznál napos és szeles időért, sok idő múlva pedig elkezdhetnéd a tárcsázást, magágykészítést. Jó esetben november közepe-végére összejöhet egy megtaposott talaj. Neked homokod van, ott könnyebb a helyzet, azt nem ismerem. De én nem erőltetném.
Ilyen talajállapotnál, mint most, a TD elmenne tavasziak alá, alapművelésnek, henger és tárcsasor nélkül. A Tiger tömörítőkerekei nem levehetőek, így azt most nem tudnád húzni. Ennyi a különbség.
8275 hozzászólás
Válasz GREVEN #5170. hozzászólásáraGreven!
Komolyan mondom ne végy CO-t. Egy életen át fogom hallgatni, hogy én ezt mondtam pedig neked most összehúzta a szárat mégis. Persze mancsos földben SA-val zúzott méteres letaposott szárnál lenne ilyen mondjuk de utána a nyakamra fogsz járni ezt látom de keményen rajtad, ezt nem tudom vállalni.
Amire neked kéne gép olyanra nincsen vetőgép, mert neked olyan kéne ami mindenre a legjobb és bármit írok azt úgysem hiszed el. Elhiszed, de magadban mégsem és ugyanott tartunk mint egy hónapja, ha meglátsz egy eladó valamit mint pl ezt az ultimát rögtön jön a vakera, no miért is eladó biztosan xar biztosan nemjó... mert hiába mondod, rögtön erre gondolsz, máskülönben ezt a kérdést fel sem tetted volna. Az nem számít ,hogy 58 prontó van eladó a neten meg még több rapid, basszuskulcs azok miért eladók?
Továbbá a vetőkultival kicsit másképpen kell gondolkodni, minden táblán más lehet a talaj, lehet hogy kell rajta állítani. Hogy min?
a mélységen.
Ha puha süppedős a pálya akkor a szárnykerekek és a központi munkahenger rögtön megkíván egy-egy klipszet, mert a kerék alapból besüpped a talajfelszín alá így a vetésmélység is vele együtt nő. Ha pedig száraz nagy röges darabos a pálya ott pedig kikell venni tőle klipszeket mert akkor meg szinte kiemelődik az egész gép. Prontónál nincs ilyen mert ott függőlegesen mozog a csoroszlya fel le, követi a talajt ilyen értelemben, vetőkultinál pedig a kapák függőleges irányultságot tekintve fixnek mondhatóak.
Szóval ha kimész egyikből a másikba és utána meg a fejemhez vágod, hogy vazzeg ott mag volt a föld tetején a gépnyomban, amott meg leraktad kínáig akkor mindenki lesz hibás főleg én.
Válasz szanberg #5169. hozzászólásáraPedig ez már ki lett vesésve még akkor. És volt ott fórum társ ilyen bemutatón...Ki látta és megosztotta velünk...Hogy bizony berakodik. Szerintem ez a vetőgép téma túl van pörögve. Oda hol egy lajta is szépen dolgozik teljesen felesleges agyalni. Ott viszont ahol komolyabb gép kell az béreljen (teszt). Vagy kérjen demógépet. Még időben. Itt mindenki a saját gépét fényezi. Nem számít hogy van más megoldás is ,az nem elfogadott. Vagy tele kivetni valóval. Mivel nem olyan mint az "enyém". Ez már kezd gyerekes lenni. Itt mi a laposban vagyunk. Van olyan darab a határba. Mit becsöveztek. És idén is szivatni kellett. Mégis lehetett vetőgépnek talajt csinálni. Van ahol mehet a direk. És van ahol kicsit elévakarnak. De nincs ebben semmi extra. 20 évvel ezelőtt lapáttal szórtuk a műtrágyát a pótkocsiról. Mivel egy roncsos szóróra nem volt már pénz. Most nem dolgozok mert akadozik a GPS..korrekciós jel. Pffffff...Kicsit túl sipáztuk a dolgot. De a hagyományos kütyükkel is 8T/h felett gabonázuk, És az 5T/h-os szóját is egyre inkább kedvelik felénk. Pedig van kinél a géppark nem változott 15 éve legalább. És akkor sem volt a leg korszerűbb.
Válasz Netparaszt #5165. hozzászólásáraNetparaszt | 2013-09-22 19:56:11
Válasz #10607. hozzászólásra A kapák Atomjet CB15-ök voltak, Kanadából, de most már azt mondom, tök felesleges rendelni, egyszerűbb az egész rendszert megcsinálni.
A takarólemez a lényege a rendszernek, mert az nyomja a magot a talajba, hogy jó legyen a kontaktja a nedvessel. Így magot mindig csak egy vékony tömörített talaj fed, ami felett a laza talaj árokban van, veszi fel szépen a vizet és melegebb is a talaj, mint a takart területeken. Ilyet más gyártó nem csinál, mindenki a felszínen tömörít a kerekekkel, nem a mag mélységében.
Tesztnek vetettem 2-15 cm mélység között ment a mag a földbe, mind kijött, még a júniusi aszályban vetett köles is nulla mm csapadékkal.
hazug vagy és hiteltelen, közben meg pont rám akarod ezt akasztani de rossz helyre nyúltál komám
Válasz Netparaszt #5165. hozzászólásáraEzt is biztos más írta vagy fegyvert raktak a tarkódhoz mi!?
nézzed az utolsó mondatodat, bemásolom mit írtál annó:
Netparaszt | 2013-05-06 11:19:31
Válasz #161. hozzászólásra Ott a rugós biztosítású, C alakú kultivátorszárak divatosak 5 cm széles lapos profillal, hosszú egyenes kifutással.
Nálunk meg a 35x35 mm rugós szárak kaphatók inkább, hajlított véggel.
Erre rá kell tervezni a teljes szerkezetet, a jelenlegi rendszerem barkácsmegoldás csak a készen vett csoroszlyához.
Válasz GREVEN #5170. hozzászólásáraÚgy csináltam most, hogy levettem a grubberről a hengert, azzal megjártuk a kukorica tarlót amibe búzát fogok szerdán vetni. Jó felhúzott szellős átmozgatott talaj lett utána, a forgó az kegyetlen mancsos darabos lett, befelé egész jó, elég sok szárat be is kevert a farmét. Áll így 2napot, fújt szél sütött nap, mámma pedig megjártuk IH tárcsával. Marha jó lett, szerdán vetem mint írtam.
Mozgasd meg grubberrel te is aztán majd lesz belőle valami, ha nem nyúlsz hozzá akkor semmi.
Annyi, hogy minden az adapternél kezdődik, nekem a rotadisc úgy összeaprít mindent hogy bármivel dolgozható utána és elfogja jól keverni a szecskát, oros után lehet gondod a grúberrel, meg szerintem lesz is
Válasz szanberg #5168. hozzászólásáraÚgy látom elpattant a cérna. Sajnálom.
Pedig én csak tájékozódó jelleggel tettem fel a kérdést.
Ma tettünk egy újabb gyenge próbálkozást a kukorica tarlón.
Levettük a Terradisc-ről az egyengető pálcasort hátha így tudnánk sekélyen dolgozni vele. Sajnos nem. A szármaradványt berakja a tartókarok mögé és egyszer csak megállnak a lapok, meg iszonyatosan ragad rá az anyag, nem akarja elengedni a lapot.
Így feladtuk.
Ennek fényében a nagy tárcsát se merem meg se próbálni, leszaggatja a sárkaparókat róla az tuti.
Esetleg grúberrel keskeny véső kapákkal van esély?
Ugye jelenleg 10 cm-es orr és felső terelő szár van rajta.
Ilyen 6 cm-es esetleg képes lenne müködni?
A Terranon meg a Tigeren milyen széles kapák vannak?
Búzát már nem vetünk,letettünk róla,de valamivel el kell kezdeni buzerálni a kuki tarlókat.
Válasz Vinkó75 #5162. hozzászólásáraAzért ott 1:10 után szerintem nagyon nem dúrt be pedig attól több szármaradvány nem is lehetne, kukorica után direktbe vet vele.
szóval ez fals infó mert nem is képes bedúrni
Válasz GREVEN #5155. hozzászólásáraFigyelj Greven!
Azért mert xar. és a CO meg a sprinter is az.
Eddig hazudtam. ne is gondolkodj ilyen gépen mert szinte nem lehet használni semmilyen körülmény között csak a nagyon optimálisban, amikor egy lajtával is tökéletes a munka.
Felejtsd el csak ki akartam baxintani veled.
Jó!?
Válasz Netparaszt #5144. hozzászólásáraMost meg nem is fog sargulni.
Válasz szanberg #5153. hozzászólására Szanberg, valótlan dolgokat állítasz, amelyeket egyetlen hozzászólásomban nem olvashattál. Rá lehet keresni a profilomon, ott van minden hozzászólásom. Technotillt nem vettem és az állításom a tapasztalatok alapján továbbra is fenntartom, amit az új rendszer is bizonyít, hogy a lapkás tömörítésű megoldás jobb, bármely más rendszernél.
Miért jó neked, hogy történeteket találsz ki?
Válasz Vinkó75 #5162. hozzászólásáraEzt láttam, de nem dúrt itt sem. Mondjuk ez elég extrém talaj, főleg keresztben.
Válasz cimbike. #5160. hozzászólásáraFeco...nyilván mesélt róla anno..Kért is ajánlatot nyilván. (Ha jól emlékszem)
Válasz Vinkó75 #5161. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=TjbiG1GytII
Válasz cimbike. #5159. hozzászólásáraCsak az agroinformos csatornán van fent...Másikat nem találtam. De itt is határeset. Ha jobban menne a gép előjönne. Még anno beszélgettünk a gépről. És volt itt kolléga ki szemtanuja is volt ilyen jelenségnek. A grúberezett-ben már vígan ment.
Válasz Vinkó75 #5158. hozzászólásáraAz a vetőgépük nem tünik rossznak, de olyan drága h szerintem 1-et sem adtak el!
Válasz Vinkó75 #5157. hozzászólásáraVan videó a betúrásról?
Válasz GREVEN #5155. hozzászólásáraNézz be a Seed-Imex honlapjára.
Válasz GREVEN #5155. hozzászólására6 éves,"kifutott"......Jöhet az új.
Néztem videókat róla szereti a kultúrált talajt. Szármaradványosban betúrt.
Válasz GREVEN #5155. hozzászólásáraEgyik ismerősünk vett ilyet nem messze. Idén vetett vele először azóta nem beszèltünk hogy milyen a gèp.
Amúgy szerintem az illető teljes gèpparkot cserél mert multkor làttam két jd kombájnt eladót nála (4-5èves tehát nem régi) meg jd vetőgépet 740A az is pàr éves
Ha annyira jó miért adják el?
http://www.agrarkereso.hu/ad/?ad=212505&kref=24054848
Éves szinten vetett 300 hekit.
Válasz Gege #5150. hozzászólásáraEz a magázódás itt nem divat, szerintem teljesen felesleges, a nélkül is megadjuk egymásnak a tiszteletet.
Megint marhára félre értetek, nem hibákat keresek, nekem nagyon teccik ez a csoroszja, jó ez a rendszer az látszik, amiket írtam idáig is észrevételeket azokkal arra próbáltam rávilágítani, hogy nagyobb üzemhez nagyobb géphez nem biztos, hogy azok a dolgok jók lesznek mint a kis keskeny gépecskéhez, és most nem a csoroszjáról van szó, az biztos, hogy jó, illetve a csoroszja maga semmi extra, abban semmi nagyszám nincsen, itt a technotill csúszótalp a lényeges, az adja meg neki az előnyét, egyébként az összes ilyen vékonykéses direktvető gép orra kb ugyanaz, lásd: seed hawk, bourgnani, sola ...
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraRégen írtad, hogy nem könnyű kanadából beszerezni a technotill csoroszjákat, úgy küldték neked is kinti ismerősök, azok kerültek fel az első Josey által készített gépezetre és mivel a mostanit még nem láttuk csak a földben húzva így feltételeztem, hogy ugyan azok vannak rajta, annó nagyon azt mondtad, hogy attól nincsen jobb.
Válasz .Norbert #5149. hozzászólására Licensszel és szerződéssel bárki gyárthat bármit, amire a tulajdonossal megegyeztek. Gondolom ez sem újdonság.
Az Aitchison pedig nem adja ki a szivacsos vetőtárcsa licenszet, ezért tartott elég sokáig, míg beindult az angol gyártás is az új zélandi után.
Válasz Gege #5142. hozzászólására
A kicsik is kaptak alternatívát a minimum művelésre. Gratulálok !
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraEz maga már túlnőtte! Nem magának készül! Olyat nem tudunk csinálni, amiben őn hibákat ne találni. az hogy az elmúlt héten 70-80mm eső után nincs nagyobb saram nem tehetek róla. Itt a földek ilyenek, ebben tudom tesztelni! Van saras videónk is!
Azért Kökény féle, mert ő keresett fel, hogy ilyet kér, s egy országhatár választ el, s e néven töltöttem fel a videót, hogy lássa ő is az eredményt. utána itt is meg lett osztva Megváltoztatom ha zavarja a fórumozókat!
Vegyen kintről, nem fog kapni!
Mind egy, maga 100 féleképp eltudja magyarázni hogy hogy nem lehet, ahelyett hogy 1 jó megoldást mondana...
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraA jd 750 csoroszlya is szabadalmaztatva van mégis 2 másik nagy gyár gyártja már... A cross slotnak is megvan már a másolata Franciaországba. Egyedül a szivacsos adagolórendszernek nem találtam még meg a másolatát...
Válasz endypapa #5146. hozzászólására pl melyik paramétere egyezik vagy hasonló?
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraNem kötözködöm, de:
feltettünk videókat, ahol beázott földbe, 50 mm eső utáni letaposott szikes gyepbe, szántóba is húztuk, ahol elpörgött a traktor magában is. Működött, ahogy kell.
Több éve tesztelem és finomítom a rendszert a legváltozatosabb földeken, ezért teljesen egyértelmű, ahol a traktor el tud menni a földön, ott ez vetni tud, mindegy, hogy notill, minimum vagy szántott földről van szó.
Kanadából semmit nem kaptam, egy Atomjet műtrágyázós késsort vettem, de azt is feleslegesen, 10 dollár költséggel, pléhből hajtogatott kacatot 140-ért.
Ez a rendszer a kanadai koncepcióra épül, de minden paraméterében eltér attól, hogy sokoldalúbb vetési lehetőséget biztosítson, de ezt bárki látja, aki ránéz a két eszközre. Az én rendszerem nem véletlenül egyszerűbb szerkezetű és teljesen más méretezésű, mert így a jobb.
A sok időtöltéssel és pénzkidobással járó termékfejlesztés végét pedig le szokták védni. Ezért az általad használt és megvásárolt eszközökben is számtalan védett technológia található, még egy egyszerű Baker Boot is védett, vagy a Cross Slot vérprimitív inverz T-je, a JD is minden kis változtatást bejegyeztet a vetőgépein, ezért nem tudom, mit csodálkozol.
Megveheted bárhonnan, bármelyik terméket, de ha gyártani akarod változatlan formában és műszaki összetétellel, pernek nézhetsz elébe.
Mi ebben az újdonság?
Teli lett a postaládánk a csak egy sort meg csak egy bontóorrt vennék tesztelésre kérésekkel, így egyértelműbb talán a helyzet.
Válasz szanberg #5145. hozzászólásárapl.
http://www.agraragazat.hu/sites/default/files/styles/cikkkep/public/sola_a6000sm_vesokeses_vontatott_mulchvetogep_6m.jpg
Válasz Gege #5142. hozzászólásáraElőre leszögezem, nem kötözködöm.
DE!
Nedves a körülmény de nálunk egy átlagos harmattól erősebben ragad a föld, nem most ősszel... Ezek ollyan fődek mint a mese. Ráadásul milyen direktvetésről beszélsz amikor tárcsázott a pálya...
Ez minimumtill technika nem direktvetés.
Aztán miért kökényféle csoroszlya amikor kanadában ez marha régóta üzemel, onnan rendelte és kapta Attila is.
Aztán, így hogy a fenébe lehet kiírni azt, hogy szabadalom alatt áll vagy mifene.
Én is vehetek kintről, van kint rokon is küld nekem akármikor ha kell és építhetek belőle vetőgépet.
Válasz dr.T #5140. hozzászólására Nekem nem sárgult egyetlen notill búzám sem a tápanyaghiány miatt, mert talán teszünk valamit, hogy ne sárguljon...
Válasz dr.T #5141. hozzászólására Az a szerencsém, hogy nekem nem az eladók meséjét kell hallgatnom, hanem azokkal vagyok kapcsolatban, akik a törzsek szelekcióival foglalkoznak. Így pontosan tudom, melyik törzs mire való, ami nem pontosan az, amire ti vártok. Ha megfigyelted, nem is azt írtam, amit olvashatsz a terméken.
De tőlem mindenki abban hisz, amiben akar.
Összefoglaló kukorica utáni vetésről, kelésről, plusz ma 2 sor vetése nedves körülmények között.https://www.youtube.com/watch?v=coFv3olGPP0
Válasz Netparaszt #5137. hozzászólásáraJaj nem mar azok a semire sem valo bakteriumtragyaktol varod a megvalltast,na es a bacikat hova fogod fujni mikor azt bekell dolgozni a talajban,amugy most olvastam,hogy az Azotobakter 0-5kg/ha nitogent tud lekotni a levegobol ellenben a nagy humbukk eladok meg 120kg/ha beszelnek (hat ez itt a szopi).
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólásáraMeg azert a tavaszt vard meg majd elkezd sargullni mint az allat a tapanyag hiany vegett.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Ez a tábla technológiai szempontból kissé el lett hamarkodva, például a szár nem lett lezúzva, így lassabban fog bomlani és van esélye a bogaraknak is áttelelni az érintetlenül maradt szárdarabokban.
Vetés szempontjából viszont szépen mutatja a lehetőségeket.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Még friss szárba lett vetve, közvetlen aratás után. A betegségeket az élő talajjal tudod visszaszorítani, halott földön lehet fújni mindenre a növényeket, mégis újra és még erősebben bukkannak fel a kórokozók.
Ahogy javul a talj ökológiája, úgy szorulnak vissza a kórságok.
A mértéktelenül túlszaporított vadállományra a golyó a megoldás, nem a talajművelés mikéntje, ahogy a pockot sem a szántás szorítja vissza.
Válasz cimbike. #5135. hozzászólására Fuzáriumra mi Biofil talajoltást használunk bióban, nagyon erős biokontroll hatása van számos népszerű gombás betegségre. Ha érdekel bővebb infó a hatásáról, keress meg privátban.
Nincs értékelhető csoroszlyanyomása a rendszernek, kézzel belehúzok egy sort a gyepbe is, önmagát behúzza és csak a magot nyomja a talajba.
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólására
Levél alig látszik a talajon. Tavaj szintén volt olyan táblám min 1 hónapig kint feküdt a szármaradvány. Mire célszerszámmal bekevertük a felső talajrészbe. Már levél nem is volt. Az az nyúlós (folyós) állapot szerűségben volt. A nyár közepére már a felső rétegben a szár csak itt ott volt még nyomokban. De az is alig. Szerintem érdemes meghagyni...És tesztelni mikét fog fejlődni. Miként lesz érzékeny a betegségekre. Idén többszereplős a dolog ahogy látni hallani. A forgatás nélküli gabona tarlóba vetett. Bogaras. Be a sok csapadék is elkényelmesítette a nyövényt így a kukorica hamarabb kidőlt a szélnek köszönhetően. A talajfertőtlenítők sem érvényesültek igazán. A vaddisznó is nyilván a gilisztát jobban szereti most mint a száraz kukoricát. Nyilván ezért turkálja a búza vetést. Mivel a tábla 3 éve nincs szántva. A giliszták szépen nőnek benne. Ezzel most egy új dolog állt fel, mire megodást kell találni. Mivel a villanypásztor csak a vad masszázs kategóriába sorolható.
Válasz Netparaszt #5132. hozzászólásáraAmúgy nem rossz. CSak a fuzariummal lehetnek bajok. A llevegőtlen részekre is kíváncsi lennék.
Mekkora lehet a csoroszlyanyomása?
Válasz Vinkó75 #5133. hozzászólására Aha, magam sem hittem, hogy vágótárcsa nélkül kijön annyi szármaradvány alól, épp kiszántottuk volna már. Ez még annál is jobvan teljesít, mint számítottam.
Tárcsa ettől függetlenül lesz elé rakva a szármaradványos területekhez.
Válasz Netparaszt #5132. hozzászólásáraGondolom ez a vetőkultivátor próba volt ?
Válasz GREVEN #5123. hozzászólására Szerintem drektvetéssel érdemes nekimenni a kukitarlónak. Vágótárcsa és szárzúzás nélküli búzavetés kelése.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraKuki-Napra-Búza, majd megint előlről kezdeni, vagy ha van repce is akkor kuki-napra-búza-repce -búza. Ez itt nálunk vadkáros helyen is jól működik. Kukorica után vetett búza itt tavaszra aknamező lesz, és még pár tíz mázsa mínusz azon kívül is..
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraIlyen körülményeknél gabona alá talán semmilyen eszközzel sem tudsz talajt csinálni. Illetve, nagy küzdelmek árán menne csak. Mégpedig úgy, hogy valamivel megbontod a talajt, egy nem regagadós lazítóval pl. Utána imádkoznál napos és szeles időért, sok idő múlva pedig elkezdhetnéd a tárcsázást, magágykészítést. Jó esetben november közepe-végére összejöhet egy megtaposott talaj. Neked homokod van, ott könnyebb a helyzet, azt nem ismerem. De én nem erőltetném.
Ilyen talajállapotnál, mint most, a TD elmenne tavasziak alá, alapművelésnek, henger és tárcsasor nélkül. A Tiger tömörítőkerekei nem levehetőek, így azt most nem tudnád húzni. Ennyi a különbség.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraÉn kukoricát vagy naprát tennék.
Válasz .Feco. #5125. hozzászólására50 mázsás malmi kettes még összejöhet...(Capo)
Válasz .Feco. #5125. hozzászólásáraTe mit szoktál kuki után?
Az utolsó 5letem tavaszi árpa...ha más nem jön össze.