Hirdetés
- Altalajlazitó házilag új
- Milyen pótkocsit vegyek? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Szója termesztése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Adózás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Napraforgó-termesztés új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
Cikkajánló
1572 hozzászólás
Üdv valaki kapott már aszálykárt???
Válasz Attikaa #1167. hozzászólására
Éjszakai látkép.
Hajnali 2 órakkori hömérsékletekkel. Persze, hogy nem mutat aszályt.
Válasz 6620 #1169. hozzászólására
Ha ezt országosan érti akkor én is azt mondom amit te!
Válasz Attikaa #1167. hozzászólására
Jó nagy hülyeség!nem tudom ezt ki állitotta össze!adja vissza a végzetségét!
Válasz Attikaa #1167. hozzászólására
Meg az apjuk f...t! Hogy itt a kisalfoldon nincs aszaly!! Azert csont szaraz mar a tengerim!!
Valóban így néz ki az ország aszálytérképe? Nem hinném...
térkép
Válasz Zöldvíz #1165. hozzászólására
"A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 15 napos határidőt szab meg a kárbejelentés megtételére.
Aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén (itt az időjárási jelenség nem köthető egyetlen naphoz, hanem egy időszakot takar, ezek az ún. tartam káresemények) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének, azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik (ettől a naptól számítódik a +15 nap).
Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. Ezek az ún. pontszerű káresemények. Itt a káresemény jól beazonosítható, egy adott naphoz kötődik (ettől a naptól számítódik a +15 nap).
A 15 napos határidőt egyetlen tényező módosíthatja (leszámítva a 4. § (1a) bekezdést) az pedig a betakarítás ténye/terve. Erre vonatkozóan a Rendelet 4. § (4) bekezdése az irányadó:
„4. § (4) A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni.
A kárbejelentést aszály esetén legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig kell megtenni.
Azaz, ha a termelő betakarítást tervez, akkor a bejelentésre rendelkezésre álló határidő nem 15 nap, hanem csak 10 nap. Ebben az esetben a kárbejelentés megtételének dátuma a betakarítás tervezett időpontjától függ. A sürgős betakarítás, vagy a terület kármentése esetén javasolt az illetékes Kormányhivatalt értesíteni és kérni a szemle lefolytatását.
A NÉBIH (Mezőgazdasági Igazgatási szerv) tájékoztatása szerint a betakarítás követő/betakarítással egy időben tett kárbejelentések elutasításra kerülnek, mert sem a hozamcsökkenés mértéke, sem a káresemény bekövetkezése, sem pedig a kultúra (kivéve az álló kultúrák, szőlő/gyümölcs) esetében objektív megállapítás nem tehető."
http://agronaplo.hu/hirek/mikor-jelentsuk-be-a-karesemenyt
Két dolog közül az egyiknek elég teljesülnie, de azt OMSZ adatokkal kell igazolni.
Válasz Pilátus #1162. hozzászólására
Nem ez lesz az első eset, hogy utólag/visszamenőlegesen hoznak/módosítanak törvényt.
2017 Békés megye, Gádoros
01 14 25 mm eső
02 05 13 mm eső +
02 06 10 mm
02 14 3 mm
03 01 9 mm
03 05 4 mm
03 18 8 mm 72 összesen
04 5-6 18 mm
04 11 1 mm
04 18 30 m eső
05 02 3 mm
05 05 9 mm
05 12 20 mm 135 mm össz
05 20 3 mm
05 25 15 mm
06 17 5 mm
06 23 5 mm 34 fok...
06 25 17 mm össz: 180 mm
06 29 10 mm
07 01 7mm 197 mm
07 12 10 mm
07 25 13 mm 220 mm
07 27 5 mm 39 fok....
Válasz hargitai sandor #1159. hozzászólására
Teljesen jogszerütlen ha ezt erre az évre (biztos vagyok benne hogy szándékosan) hozták meg az aszály KÖZEPÉN!!
Válasz Muskátliszájú #1160. hozzászólására
Majd az az év is eljön mikor jó lesz rá és akkor megint megvariálják
Válasz hargitai sandor #1159. hozzászólására
Üdv!
Erre csak annyit ,hogy várható volt...Inkább törvényt módosítanak mint kárt enyhítsenek:)
Június 15-én hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik:
A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.
http://index.hu/gazdasag/2017/08/02/megvaltozott_az_aszaly_definicioja/
Válasz Pilátus #1157. hozzászólására
Azért súly lesz mert a kicsi apró szemek össze állnak a póton nem lesz köztük légrés a nagy szemek miatt mert azok most nem lesznek az idei évben. Ami eddig volt 120q a póton az lesz 100 jó indulattal 110q, nagy a gond országos szinten azt látni, sajnos!
Ebből lesz a "szemlesütés" a mázsánál??
Elnézést de ezt a mostani időszakot nem lehet kibírni humor nélkül...
Azt gondolom az idei évben a kárenyhítési alap rendesen igénybe lesz véve szinte az egész ország területén. Tavasszal kezdődött az fagykárokkal a gyümölcsösökben, most meg már nem volt eső az ország nagy részén kettő hónapja szinte egy csepp sem ami teljesen hazavágta a nyári növényeket, a kalászosokban meg lesz vagy 30% terméskiesés!
Válasz Gox #1144. hozzászólására
Hát itt szembesülés van a "szembesüléssel" Nagy csodákat ne várjál szerintem te sem.
Válasz Sk Laci #1152. hozzászólására
Nagyon hasonlítom ezt az évet a 2007-hez. Bár akkor kicsivel mintha jobb lett volna a helyzet felénk. Kicsivel később jött a forróság. Mindig figyelem az akácokat, (naplózok) az is 2 héttel később sárgult. Pont 2 hét hűvösebb lett volna jó a búzának, ha már csapadék nem volt.
2007-ben jobban nézett ki a búza a jelenleginél, a kukorica viszont rossz lett. Aratás előtt hullottak
a földre a csövek, vagyis csőnek alig nevezhető termések. A napraforgót szept. elsején kezdtük vágni.
Válasz Sk Laci #1152. hozzászólására
Bss ednek mennyi a belmerete tipusa?
Válasz Gox #1144. hozzászólására
Az enyémhez képest ezek még nagyon is szép búzaszemek. Sajnos a kalászban van 12-14 búzaszem abból 2-3 van úgy ahogyan kifejlődve a többi össze van sülve. Az idei aratási eredmények lesznek nálam a leggyengébbek az utolsó 20 évben.
Válasz Gox #1150. hozzászólására
Ennek még használna egy kis eső ha esne holnap , sajnos az utóbbi 1 hétbe ez is felsült , a fa mellett az árnyékba még zöld ahol érte a nap ott meg elszáradt.
Válasz Gatti #1149. hozzászólására
Ez jobbnak néz ki a mienknél. Bár én a sült felébôl fejtettem. A kalahári nálunk jobban bírja a forróságot, mint a Génius.
Válasz Gox #1144. hozzászólására
felénk ilyen most a kalahári
Válasz borda77 (Joe) #1146. hozzászólására
Az éven összesen 267 mm.
Válasz borda77 (Joe) #1146. hozzászólására
Összeadtam én is, januártól 158
Ennek ellenére a kukoricák, napraforgók jól néznek ki
Lehet ez a kevés mindig pont jókor esett.
Válasz RkTomi #1145. hozzászólására
151mm-r nálunk januártól... máig...nem mondok semmit...
A Bodrogközben március óta 211 mm ebből a hónapban 87 mi még kitartunk.
Ebben a környezetben ilyen lett a mag.
Az akácfák levele 2 hete már sárgult itt-ott. Most már minden hol. A nyárfalevél nagyon még insult lefelé.
Válasz uff #1141. hozzászólására
Nálatok rengeteg eső volt akkor.
Itt Március 14 óta 9 mm eső 4-5 részletben, tehát semmi!
Békésben márciusban:34mm
áprilisban: 19mm, nem egyszerre, egész hónapban elszórtan. Májusban még eddig semmi!!!
Aszály van. Viccesen mondhatnánk,lassan a jégnek is örülnénk :)
Válasz Koszi. #1140 hozzászólás
Nálam nem volt semmi ilyen, csak nyomta hogy nem szabad elvinni a szalmát a földről, meg mutogatta hogy itt is ilyen meg olyan a föld, stb, amiben igaza is van, erőműnek meg hasonlónak nem szabad eladni, mert kell a szervesanyag ésatöbbi. Aztán mikor végzett a mondandójával mondtam neki hogy innen azért vitték ám el a szalmát mert a gazdaságnak van egy ezres tehenészete (látszott is a tábla végén), oda kell alomnak, aztán abból szervestrágyáznak. És akkor mondta hogy jó, az persze más, ő általánosságba beszélt.
Válasz Tomszi #1137. hozzászólására
Persze lezárás fontos egyébként, nem is bánom hogy a tárcsa után nem vettünk rögtörő hengert egyébként se értem minek az egy tárcsára, valamennyit tömörít az igaz, de azért mikor a hengert húzom az az igazi.
Faternál kiverte a biztosítékot a tanárnő, meg többeknél is a bemutatón
Válasz Netparaszt #1138. hozzászólására
Nagyonszépen köszönöm hogy fáradtál értem.
" komposztos és mikorriza oltóanyagos iszapolás"
leírnád hogy ezt hogyan tudom előállítani pontosan ?
Válasz a2457 #1133. hozzászólására Megbeszéltem az újratelepítés takarónövényezését egy szakemberrel, aki nemzetközi fásítási prokteket is végez.
Arra jutottunk, hogy ne dolgozz feleslegesen takarónövénnyel, elég növény fog felsarjadni a tarvágás után. A tölgycsemete amúgy is érzékeny az árnyékolásra, ha jó a talajélet, inkább a tisztántartása a fontos.
Az ültetésnél viszont jó tapasztalat van a komposztos és mikorriza oltóanyagos iszapolásba mártással, 100%-os eredési aránnyal dolgozott több helyen.
Ezzel a megoldással öntözés nélküli gyümölcsfáknál is hasonlóan jó aránnyal telepítettem most tavasszal.
Válasz Netparaszt #1136. hozzászólására
Na látod, és még csak Vader se kell a lezáráshoz. Amúgy a tanárnővel én is találkoztam egyszer, egy bemutatón, kicsit talán be is szóltam neki, végülis nem, vagy csak nagyon finoman az igazat mondtam.
Válasz Tomszi #1135. hozzászólására Szegény Birkás Márta is mióta próbálkozik a lezárás fontosságát megértetni a parasztokkal a Vaderrel a háta mögött
Lassúak itt a változások.
Válasz Radocz #1122. hozzászólására
Ezt nem teljesen értem, de mindegy
Hogy ne térjek el a témától, egy régi technológia, nemis technológia, de sok nedvességet megőriz. Még most is sokan szólótárcsáznak, tarlót, szántást, mindent. Rengeteget jelent a lezárás, még a sima egyszerű hagyományos tárcsa után is egy gyűrűshenger kapcsolása tarlóhántáskor, elmunkáláskor. Eke után is szárazban gyűrűshenger, téli szántásra meg fogas. Lazító után szintén gyűrű, régebbiekre gondolok, amiken nincs henger. Nálunk pl. a tsz-ben sose tárcsáztak gyűrű nélkül, csak mikor őszi vetés előtt tárcsáztak akkor járták szólóban, egyébként csak nagyon elvétve. Ekék után szintén húzták a gyűrűt, ha nedvesebb volt akkor a fogast.
Apróság, pénzbe se kerül, csak macerás, de sok nedvességet megőriz, és könnyebbé teszi a későbbi műveleteket: elmunkálás, vetőágy készítés, kevesebb művelettel, kevesebb vízveszteséggel, taposással, ami végülis pénz-pénz-pénz, csak közvetlenül nem mérhető, megfogható. Amíg sokan ilyen apróságokat nem csinálnak meg a hagyományos technológiákban, addig hogy várnánk el tőlük hogy egy gyökeresen más szemléletű teljesen új dologba kezdjenek mint no-till meg takarónövények, hasonlók. A faluban is pár éve kezd kikopni az hogy a tarlót fel kell szántani. Idősebb kerttulajdonosok még sokáig ezt csinálták. Aztán most már elhiszik hogy elég megtárcsázni, sőt a legjobb guberolni.
Válasz Radocz #1122. hozzászólására
Ezt nem teljesen értem, de mindegy
Hogy ne térjek el a témától, egy régi technológia, nemis technológia, de sok nedvességet megőriz. Még most is sokan szólótárcsáznak, tarlót, szántást, mindent. Rengeteget jelent a lezárás, még a sima egyszerű hagyományos tárcsa után is egy gyűrűshenger kapcsolása tarlóhántáskor, elmunkáláskor. Eke után is szárazban gyűrűshenger, téli szántásra meg fogas. Lazító után szintén gyűrű, régebbiekre gondolok, amiken nincs henger. Nálunk pl. a tsz-ben sose tárcsáztak gyűrű nélkül, csak mikor őszi vetés előtt tárcsáztak akkor járták szólóban, egyébként csak nagyon elvétve. Ekék után szintén húzták a gyűrűt, ha nedvesebb volt akkor a fogast.
Apróság, pénzbe se kerül, csak macerás, de sok nedvességet megőriz, és könnyebbé teszi a későbbi műveleteket: elmunkálás, vetőágy készítés, kevesebb művelettel, kevesebb vízveszteséggel, taposással, ami végülis pénz-pénz-pénz, csak közvetlenül nem mérhető, megfogható. Amíg sokan ilyen apróságokat nem csinálnak meg a hagyományos technológiákban, addig hogy várnánk el tőlük hogy egy gyökeresen más szemléletű teljesen új dologba kezdjenek mint no-till meg takarónövények, hasonlók. A faluban is pár éve kezd kikopni az hogy a tarlót fel kell szántani. Idősebb kerttulajdonosok még sokáig ezt csinálták. Aztán most már elhiszik hogy elég megtárcsázni, sőt a legjobb guberolni.
Válasz Netparaszt #1132. hozzászólására
eleve tölgyes, tarvágva lesz elvileg szeptember körül jövőre, s még a fagy beállta előtt ültetve.
nem értek vele eggyet, de ezt fogják kérni.
annyit tudok elintézni hogy egyúttal a leendő sorközt a rombolóval megtudom tárcsázni, és belevetni amit ajánlasz. benne is maradhat, annyi hogy kövi szeptember elejére le kell kaszáljam. elvileg a tárcsázást kövi év tavaszára is át tudom tenni.
Válasz a2457 #1131. hozzászólására A gyökérsarjra csak az előbb említett, jól időzített kezelés. A sarjak nagy dózisú leperzselése nyilván nem működik, ha van élő gyökér, de a gyökér telítése és kivégzése a természetes transzlokációt használva már megakadályozza az újrasarjadást.
A vaddohányt is macerás irtani, de egy jól időzített őszi kezelés teljesen eltüntetheti.
Ezért kérdeztem a kezelés időpontját, a megfelelő hatóanyagnál az is fontos.
A tölgyes elé megnézem neked, mi volna a leghasznosabb, mert a szántóföldi kultúráktól eltérő, nagyobb gombás biomasszát igényelne. Hány éved van az előkészítésre és milyen környezeti/talajállapotból indulsz?
Válasz Netparaszt #1129. hozzászólására
a tuskóölő pontos összetételét nem ismerem, nyarasokban használjuk, közvetlen vágás után kenjük (akksis permetezőbe van betöltve, döntős viszi magával, ahogy ledölt a fa fújja vele) szürke és nemes nyarasban tökéletesen működik. akácban is a tuskót kiölte, de a gyökérsarjal semmitse csinált szinte.
feljött gyökérsarjat ugyan letoltuk glifozáttal (nem telibe, csak a sarja juttatunk ki, mikropermetezővel, 4 liter víz + 1 liter glifozát) ugyan a levelét ledobta a sarj meg úgyis nézett ki hogy jó lesz, de aztán szépen újra kifejlődött.
ahol égetve volt ugyanez volt a jelenség, azt is túlélte.
uuuuuutálom az akácot.
szóval ha gyökérsarjra van valami fondorlatos megoldásod a többit megtudom oldani, amit használunk lazító az 20 centi átmérőig kettéhasítja a tuskót is maga előtt. ez a BFA becenevű vegyszer a tuskót meg is öli ahogy kell. de a gyökérsarjadás állandó gondot jelent, nagyritkán ott is ahol dózer letolja a terepet és rigolszántva van ott is.
azonkívül ha van ötleted taljatakaró növénykeverékre mélyen tömörödő homokra azt is szivesen hallgatom, tölgyes felújításba romboló tárcsával elvileg kitudom juttatni.
melyik egyetemre nem vették fel ezt az embert?
Válasz a2457 #1128. hozzászólására Az úttörő növények irtására nem tudok gazdaságos és hatékony biológiai módszert. A tuskókezelés Garlon+dízel volt? Őszi időszakban kezelted?
Nem ismerem a technológiád, így csak általános megfigyelés. Nekem úgy tűnik, nagyon fontos a kezelések időzítése. Amikor elkezd a leveles növény, akár gyökérsarj is, tápanyagot tárolni télre a gyökérben, akkor kezelve akár glifozáttal, akár triklopyrrel, sokkal jobban telíti a mély gyökereket is és jól csökkenti az újrasarjadást. A Krenite is a levélsárgulás kezdetén kijuttatva csökkenti erősen az újrasarjadást.
A késő nyári, kora őszi vágások azonnali ecsetelése is is rögtön vágás után hatékony.
Más időszakban bármelyik szer és kezelés kevésbé hatékony.
Hasonló a tapasztalatod?
Válasz Netparaszt #1123. hozzászólására
hátugye.. hmokon az akácot amikor már nem lehet sarjaztatni (hála égnek törvény szab neki határt hányszor lehet) akkor fennáll vele olyan gond hogy beza az akác az sarjad.
ezért az állami erdőgazdaságok aranyrigolekedíjas mérnökei mindenhova erőltetik a kituskózás,dózerral letolás elvet.
ahogy írod is, ami humuszréteget véletlen sikerült annak a szegény fának csinálni, azt le is tolják egyben, nekem meg a szívem szakad meg mert ha nem tennék, akkor 2 akác ciklus után a területek javába kerülhetne nyugodtan kerülhetne végre tölgy..
(az a mindenem amúgy.)
most akkor, az a kérdésem, szerinted hogyan lehet ezt máshogy. legalapvetőbb probléma a gyökér és tuskó eredetű sarjadás, és az hogy hektáronként képtelenség félmilió forintnál többet kérni, ebben az ültetés is benne kellene legyen. mivel rigolekénél a barázdába fektetik a csemetét és a következő fordulóban maga az eke tol rá földet ott egylépésben ezt is megoldották.
én ugyan mindenhol erőltetem a sima lazító + gödörfúró megoldást, de lássuk be a lazító 50e / hektár, a csemete ültetés meg 50 forint / darab.
kísérleti jelleggel ott ahol földszéli fasort kellett újjítani megpróbáltam tuskóölő vegyszerezést, ezt a tuskót ugyan megölte, de rendkívül erős gyökérsarjadás még mindíg probléma. bár nem törvényesen, de kipróbáltam egy olyat is hogy hulladékkal mindennel a területen égettem, ugyan a talaj a széntartalomnak örült, de a gyökérsarj probléma továbbra is fennállt.
ne felejts el, akác erdőt úgyis lehet csinálni -és jót- hogy bármiféle eszközzel húzol eg csíkot a földbe és beleszórod a gyökérszecskát, majd trakival végighajtasz rajta hogy le legyen tömörítve...
szóval kíváncsian várom szerinted mivel lehetne ezt a rigol baromságot kiváltani.
Válasz csoppika #1093. hozzászólására A karógyökér egy funkció, de minél több gyökérszintet töltesz be, annál jobb lesz a hatás.
Válasz .Norbert #1092. hozzászólására
A humusz minden pozitív változás kulcsa, ahogy te is látod.
Az pedig az állandó, irányítottan kezelt növényi fedettségtől fog úgy felszaporodni, hogy biztosíthassa a jobb talajt.
Válasz Radocz #1087. hozzászólására Szerintem a Fecó és a Netparaszt féle technológia között nem lesz nagy különbség
Több éves technológiát nehéz a rendelkezésre álló eszközök, terület és a termesztendő növények ismerete nélkül kidolgozni..
Válasz barna310 #1086. hozzászólására Az állandó takarónövényes, mulcshagyó, forgatás nélküli gazdálkodásra nem ismerek tartamkísérletet Maon, a Westsik féle kísérletben sincs tudtommal ilyen elem.
Aiik viszont a gyakorlatban alkalmazzák Maon, a tankönyvek szerint elképzelhetetlen változásokat tapasztalnak a homokon is.
A mulcshagyásnál arra törekszünk, hogy minél nagyobb változatosságban növekedhessenek minél nagyobb zöld és gyökértömeget hozó növények. Ezt a homoki klímán kora ősztől késő tavaszig tudjuk legjöbban megvalósítani.
Ezért volna áldás a jól végzett takarónövényezés az átkozott "zöldítéses zöldtrágyázás" helyett.
Szerencsés vagyok, hogy sok olyan gazdával van lehetőségem beszélni, akik a talajjavítást szem előtt tartják, s mindenkinél működik a humusznövelő, vízháztartásjavító rendszer, anélkül, hogy bármit is eladtam volna nekik
A szerves trágya jó szintfenntartó anyag, de a termelők javarésze már nem jut szerves trágyához. Én sem jutottam egy utánfutónyihoz sem 20 km-es körzetben, így más módon kellett javítanom a kizsarolt földem.
Ezzel a módszerrel viszont nagyobb eredményt lehet elérni, mint az állandó szerves trágyázással, így végül is előnyömre vált a hiány.