Az általad beidézett jogszabályhelyek pont nem egyértelműek ezzel az üzemmóddal kapcsolatosan,s mint lentebb írtam a gyakorlatban szinte alig van olyan,aki ugyanugy értelmezné a készletgondozó használatot....mivel nincs,vagy alig van szakmai irányelv erre vonatkozóan... van aki keveri az átalakító vagy épp a szálaló üzemmóddal.
Felújítási kötelezettség pont amiatt nem keletkezik,mivel az állományt nem bontod meg olyan mértékben soha.
Ez nem becsmérlés,hanem tény!
Örömmel olvasnám tapasztalataidat,hogy pl nálad hogy megy ez a használati mód. Gondolom vágásos erdőben csinálod,ha NFGY-ről beszélsz...
Válasz Matyi50 #1785. hozzászólásáraMint írtam nekem É_Magyarországon több ilyen részletem is van, Nyugat Magyarországot egyenesen példaként emlegetik a KH-tal kapcsolatban! Nincs homály! A tv és a Vhr egyértelműen besorolja mit is jelent, és hogyan lehet KH egy erdő! EVT 71§ 1 c,
VHR 44 § (5),
A kh vágáséretségi kor előtti erdőre kell értelmezni. Olyan használati mód mely során nem keletkezik felújítási kötelezettség és folyamatos bruttó folyónövedékkel azonos mértékű faanyag nyerésre ad lehetőséget! Véleményem szerint NFGY után van erre lehetőség, részben Eü jelleggel, De esetenként felmerülő szerfa igényt is kielégíthet a tulajdonos számára! Egy a lényeg hogy a az erdő még ne kulmináljon!
Nem szerencsés a szakmát nyilvánosan becsmérelni, ezzel nem teszel jót senkinek!
Válasz ermike #1781. hozzászólásáraÉpp erről beszélek én is,hogy nagyon sokan összekeverik a szálalással még az igazgatóságoknál is,miközben ennek közel sem üzemmódváltás,fokozatos és természetes felújítás lenne a lényege.
Leginkább a vágásos gazdálkodású erdőkre lett ez kitalálva,és így nem kell pl. törzskiválasztást egy erdőrészletben egy erdőtervi utasítás miatt kötelezően a teljes területen elvégezni 1-2év alatt.
,pláne ha nem homogén az állomány és kívánja is,hogy egy részét fokozatosan,vagy 5év mulva gyéritse a többihez képest. A leglényegesebb dolog,hogy ezt sem lehet(ne) minden évben folyamatosan a folyónövedékkel arányosan a vágásforduló alatt végig végezni.A leírásában is van,folyamatos faanyagnyerési lehetőség,ami azért közel sem azt jelenti,hogy minden évben levághatja a folyónövedéket,a záródásnak meg kell felelnie folyamatosan.
Na erről van sok felügyelőnek is homály a fejében,mert eleve irányelvek ,gyakorlati tapasztalatok,leírások sincsenek és inkább nem is engedélyezik az ilyen használati módot.
Válasz bodi.robert512 #1779. hozzászólásáraAkkor felhívod őket,hogy nekik mi szükséges még,mert igazgatósága válogatja. Egyébként a hatósági határozatnak elégnek kell lennie.
Válasz Matyi50 #1777. hozzászólásáraAz Erdöfelügyelet és Természetvédelemtől. Ez a terület önerdösülés. Es azt irják veszélyezteti a Natura 2000 területet.
Válasz Matyi50 #1775. hozzászólásáraigen találkoztam evvel a problematikával.
gyérítést külön nem végzünk ebben a használati módban és tarvágást sem.
az a gond hogy tényleges készletgondozást olyan erdőben tudsz végezni amiben eleve kordiverzitás van.
de ameddig nincsen, mert egy homogénkorú ültetvényről beszélünk addig ezt nem tudod megtenni, mivel nincsen kordiverzitás vagy elenyésző.
ehez a használati módhoz át kell alakítani első lépésben az erdőt, lékbontással és hagyni a természetes újulatot feljönni.
amivel a gond az, hogy azt hagyni is kell felnőni, közben persze szépen szemezgetni az idősebb fákból.
magyarul minimum egy vágásforduló mire átalakul az erdő olyanná, amiben egyáltalán kivitelezhető volna a valódi készletgondozó gazdálkodás.
addig lékbontásos a rendszer.
de igazából az erdőfelügyelők közt is ritka aki egyáltalán tudna ilyesmiről :)
sajnos cirka 30-40 évvel le vagyunk maradva országos szinten erdészeti témában.
lehet ilyet eleve telepíteni, de sajnos a szabályozás hézagos. nem igen fogadnának el olyat hogy több év alatt lépcsőzetesen legyen egy terület betelepítve, a műszaki átvételen megbukna.
a fajtadiverzitás kérdése is megoldatlan, mindenképpen célállományra törekszik a szabályozás pedig a természetszerűség elve nem ismeri azt hogy 51% ban állományalkotó legyen a telepítés. mikrodomborzatot mint szót sem ismerik sokan, és nem is tudnak mit kezdeni vele.
igazából a magánvéleményem szerint szakmailag elfogadhatatlan az a bevett magyar szokás hogy mindenhova nagyméretű táblákban egykorú és elegyetlen ültetvényeket pakolásznak.
a célzott intenzív faanyagtermelési ültetvényeken mint a nemesnyár még elfogadható, de akkor azt területben korlátozni kell és intenzitásban erősíteni.
tehát tágháózaba ültetni hogy kereszt és hoszzirányban is tárcsázható legyen, minnél erősebb dugványból és lehetőleg minnél mélyebbre. meg is van a gépsora, akár 3 méter mélyre is lehet ültetni. ott már talál azért magának elég vizet.
akácban pedig erőltetni kell a nemesített fajtákat és a ~25% os feketedió elegyet.
ilyen inezív módokban természetesen lehetetlen is volna készletgondozás alá venni.
extenzív technológia pedig itthon sajnos sokszor azt jelenti hogy átment a műszakin, befejezetté nyilvánítják, aztán nagyívben lexarjuk amedig majd csak egyszer tarra nem vágjuk megoldást követi, amit nemcsak nem hagynék hanem bírságolnék keményen.
szóval a helyzet az hogy eleve készletgondozáshoz igazodó telepítést a szabályozás teljes szakmai hiányossága miatt képtelenség létrehozni, átalakítani meglevő erdőt pedig több évtized.
szakmai tapasztalat és ismeret széleskörű hiányában, és a hajlandóság hiányában pedig nemigen kell rá számítani hogy ez a technika egy emberöltőn belül bármiféle előrelépést tenni itt az aranyrigolekedíjasok klubbjában :D
sajnálatos módon szakmán belül túlsokszor találkozom olyan emberekkel akik helyett egy pék is jobb munkát végezne, de mivel az erdészeti kör elég zárt így igazából.. mivel nagyon kevesen értenek hozzá valamit is nemigen derülnek ki a hiányosságok.
Sziasztok. Segitséget szeretnék kérni.
Kaptam egy határozatot hogy köteleznek hogy az adott helyrajzi számon található faállományt termeljem ki.
És azt szeretném kérdezni hogy evvel kitermelhetem az erdőt vagy vágási engedély még kérnem kell?
Válasz a2457 #1774. hozzászólásáraAzért kérdeztem,mert szerintem még mindig nem igazán van ennek a módnak kialakult technológiája,csak a jogszabály rendelkezik róla. Van aki úgy értelmezi,hogy a vágásos üzemmód alatt fokozatos faanyagnyerési lehetőséget biztosító mellékhasználat,ami mellett ugyanugy gyérítést kell végezni,majd tarvágást,van aki meg teljesen különálló üzemmódnak tekinti...
a hatóság az meg képes harmadik verziót is előhozni ezzel kapcsolatban,üzemtervet módosít,művelési módot módosít,holott tényleg nincs róla szó sehol hogy ez a készletgondozás fokozatos felújításról szólna,mégis úgy fogják fel.
Válasz Matyi50 #1773. hozzászólásáraabban a szerencsében van részem hogy az erdőfelügyelet több tagja is édesapám gyakornoka volt az özönvíz előtt.
azonkívül a dunaszigetek erdejei az ártereken belül is kategóriát képeznek.
van tapasztalat, szürkenyarasban csináltam már készletgondozásként megjelölt kitermelést. a dolog rákfenéje hogy egy homogén korú erdőt ehhez át kell alakítani, addig nem merném készletgondozó erdőgazdálkodásnak nevezni ameddig nem eleve kordiverzív állományról beszélünk.
jön benne szépen magától az újulat, semmi gond vele. majd aztán ha felcseperedik és közben kell a túlkorosokból levenni akkor már merném annak hívni :)
van azzal is tapasztalat, 60% szürkenyár 40 % kőris erdőrész, természetesen a nyár lenőtte a kőrist mint a huzat, szép rudas állomány. le tudtuk venni a nyarat.
ennek talán 3 éve, tuskók még természetesen látszanak, megtekinthető.
van rá technológiám.
ami az anyagi vonzatát illeti, természetesen a kitermelés drága.
ellenben nincsen semmiféle költség a felújítást illeti. mivel megy magától, mint a hegyeken.
ami a SAPS ot illeti, azthiszem az felújításra nem vonatkozik, csak ha olyan helyre telepítenél erdőt ahol nem erdő volt. tarvágás után nem jár támogatás, bár volt rá példa hogy akácról tölgyre való váltáskor lehetett rá kapni.
evvel a részével nem vagyok teljesen képben, nem rendelkezem saját erdőterülettel.
Válasz a2457 #1724. hozzászólásáraKészletgondozó használatban vannak tapasztalataid? Sokan ódzkodnak tőle,nem nagyon vna elterjedve,de még az igazgatóságok is félve állnak hozzá szerintem.
A műveleti lapon lévő köbméterre kaptam az árat a kitermelőtől. Hely van ahova ki lehet készíteni a faanyagot és viszonylag jól meg lehet közelíteni. 1,5 Km-re van a főúttól. Ez a kis szakasz szerintem időjárásfüggő is.
Valóban egy kissé emelkedik az erdő. Véleményem szerint felfelé kellene kivonszolni a rakodóra illetve felkészítő helyre. Max 2 km
Lehet, hogy maradok a saját kitermelésnél, jobban megéri ezek szerint, mint eladni.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzia! Még kezdő vagyok -eladói oldal-, de amiket az eddig tudok az én környékem viszonyairól: a 10e/m3 valóban az árak alja felé van, de nem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott (vastagfa m3-re vagy esetleg az összesfára -az erdőrészlet leíró lapon lévő m3- kaptad az ajánlatot?). Valóban sokat számít a terep pl. sík terep vagy domboldal, ha domb, akkor milyen meredek. Ha domb, akkor az is számít valamennyit, hogy felfelé vagy lefelé kell-e kihordani a fát. Szintén kérdés, hogy van-e a közelben olyan hely, ahova ki lehet készíteni a faanyagot,ill. rakodni lehet. Sokat számít, hogy kamionnal oda lehet-e állni, vagy esetleg előtte km-eket kell (lépésben haladva) kiközelíteni az első kamionozható útig? Az állomány minősége és kora is fontos persze (ha túltartott, vagy gyökérsarj eredtű állomány akkor pl. nagyobb a bélkorhadás kockázata). Kitermelés ktg-re átlagban felénk 3 - 3.5-öt szoktak mondani.
A tulajdonomban van egy akácos erdő, amiben most egy része tarvágási engedélyt kapott. 1,57 Ha-ról van szó, kb 253 m3.
Az lenne a kérdésem, hogy a kitermelő 10000HUF/m3 árat mondott rá és lábon venné meg csak a fát. Ez reális ár? Ha saját részre szeretném kitermeltetni a fát milyen ár lenne reális? 3-4000HUF/m3 ??
Válasz a2457 #1761. hozzászólásáraörülök a segítőkészségednek.A részleteket elmondanám ha küldesz tel számot:erdo7759@gmail.com-ra.Holnap keresnélek,köszi.
Válasz a2457 #1760. hozzászólásáraköszönöm a szarkazmusodat! elhiszem, h megkeseredett vagy , igy még senki sem vázolta fel a helyzetet, de azért szeretnék leülni véled is átbeszélgetni dolgokat, mert ugy érzem, h ilyen szakemberekkel lehetne hozzátenni a " világ megváltásához"
Válasz Wilde #1759. hozzászólásáraerősen domborzat és állomány függő,
azt mondanám hogy emailben egy üzemtervet és egy térkép linket ha adsz akkor meglesem.
fő választék ha egészséges állomány akkor papírfa volna, 2 méteres hosszban.
2 éve csináltam egy fenyő tarvágást hasonló erejű állományban 4200 huf/áfa netto köbönként.
síkvidéken, homokban.
ez nem önreklám, jegyzem meg.
sanszos hogy nem a környékembeli vagy, tehát elválani nem feltételezem hogy tudnám eleve.
szakmai segítséget viszont legjobb tudásom szerint szivesen adok, ha olyan környék ahol van ismerős és megbízható kolléga akkor kapcsolatot tudok adni.
felvásárlási árról nemigen tudok nyilatkozni mert fakereskedelemmel nemigen foglalkozom, de van fakereskedő ismerősöm akit akár érdekelhet is a faanyag.
Válasz JOSEY #1753. hozzászólásáranézd, ami gyakorlatban hasznos lehet azt már nem tudsz kitalálni. ezt így bátran állítom, többszáz "piros füzet" em van, benne a lehető legelképesztőbb masinákkal.
és nem csak ötletek, ezek le voltak gyártva és kipróbálva nagyon szakszerű dokumentálással.
a gond nem az hogy még senki nem talált ki suháng ültetőt, ami elé nem kell lazítani és a szép nagy nemesnyarat is beveszi tuskós vágásterületen, vagy ne csináltak volna késes hengertkatt katt2 .
vagy ilyen erdészeti ágtolót aminek nem gond a tuskó.
amiket látsz a portákon ütött-kopott vasak azért olyanok, mert csak arra van pénz hogy azt foltozza az ember.
értsd meg, erdészeti gép támogatás olyan formában hogy a bérmunkát végző cégeknek is elérhető legyen gyakorlatilag nem volt soha ebben a porfészekben.
lehetne nagyonsokmindent jól gépesíteni, és nem kell hozzá semmiféle kutatás vagy fejlesztés mint már írtam.
a gépgyártók pedig nehezen fogják fel hogy 100 hektár saját erdőre sem éri meg saját gépsorra beruházni. a piac kiszámíthatatlan, a bérmunkázás is ennek végett.
magán embereknek dolgozni szinte lehetetlen az osztatlan közös végett, ráadásul sokan nincsenek tisztában vele hogy az általuk birtokolt erdő anyagi szempontból az életben nem fog eredményt hozni.
magad is láthattad, az alul árazás miatti munkaminőséget, a telepített ültetvények sortávja is össze-vissza alakul, épp ahogy esik úgy puffan mert nyomni kell a hektárt.
egy párhuzamvezetőre sem telik, az állami erdészeteket pedig kizárólag csak az érdekli hogy minél olcsóbban legyen elvégezve akármilyen minőségben a munka.
egy-egy becsődölt maszektól vándorolnak az agyonhasznált gépek vasárba a másikhoz,
aztán toldozva-foltozva kínozzák őket tovább. és ez így megy már évtizedek óta.
itt is ha visszaolvasol amikor kitermelési árakról volt szó senkinek még csak fel sem merült pl. hogy erdőn dolgozó embert is be kell jelenteni. az átlag favágó bére alacsonyabb a kukásautó végén lógó emberénél.
egy szégyen, mikor közben az egyik legveszélyesebb munkáról beszélünk.
őszintén, tegye már fel az a kezét, aki halott már olyanról hogy veszélyességi pótlékot kapott volna akárki is ebben az országban aki favágó.
aztán lehet mutogatni a csilli villi masinákat, de a helyzet nagyon egyszerű.
állami gazdaságról sem tudok ami az elmúlt 15 évben akárcsak érdeklődött volna erdőművelési gép után.
tudod egyáltalán hogy hány olyan "brigád" van akik megragadtak egy 30 éves 50 es hátsókerekes mtznél, meg egy darab drótkötélnél mint közelítési technika?
könyörgöm, itt a 50-80 km en belül levő 4000 ezer hektár állami és 2500 hektár maszek erdőn egyedül nekünk, meg még egy brigádnak van egyáltalán ipari fűrésze a kitermeléshez, a többiek román 10 ezer forintos stihlel nyomják.
rajtam kívül itt nem is foglalkozik senki úgy erdővel hogy teljes munkafolyamatot egyáltalán tudna vállalni.
erdőműveléssel még egy brigád foglalkozik rajtunk kívül.
kapálással foglalkozik még pár 8 fős kompánia, de mind feketén alkalmazott alkesz.
ez így is fog maradni ameddig a szabályozás meg nem történik és a megfelelő felügyeleti szervek ezeket ki nem gyomlálják.
papíros szakirányító van bőven, de szakember meg alig.
mesélhetnék neked, volt egy észkombájn multi-diplomás aki 1 hektárnyi körbe árkolt volt zúzottkő depon akart nemesnyár energia ültetvényt, én ültettem el neki de csak úgy hogy szerződésbe vettük hogy nem vállalok érte felelősséget, mert én tisztában vagyok vele hogy nem fog megeredni.
nem MI sajnáljuk a gépekre a pénzt, hanem azt nem akarják belátni az emberek hogy az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. hát számolj már egy kicsit, amikor egy homoki akácról lejön kitermelve 70-90 köbméter fa jó esetben... és az is 20-25 évenként 1 alkalommal... még ha jó is a kihozatal, tegyük fel ez valami csoda erdő aztán ad fele ipari fát, fele tüzifát..
bevételben van kb. 2 miska egy hektár akácon 20-25 évenként. jó esetben sem többmint évi 100,000 forint. s ebből még SEMMI nem lett levonva, ez a tarvágásnak a bevétele.
most akkor áruld már el nekem, mégis, szerinted milyen fejlesztésekről lehet beszélni ilyen "komoly" bruttó bevételeknél, amikor ott van a felújítás költsége, a csemete költsége, az ápolás költsége, a favágó költsége, és még sorolhatnám azt a sok adó és járuléknemet amiről beszélünk.
légyszives fejtsd ki nekem hogy ilyen piaci környezetben mégis mi a megtérülési ideje mondjuk egy ültetőgépnek, vagy egy tárcsának.
rendkívül kiváncsi vagyok rá.
ne haragudj a szarkazmusomért, de akárhonnan nézzük fájdalmas belegondolni is hogy a brigádok 90% ának nem telik egy vágásbiztos gatyára sem.
Válasz a2457 #1758. hozzászólásáraA kitermelési ktsg is ill. a faanyag ára darálékba,vagy méterbe,nem vagyok tisztába vele hogyan jönnék ki jobban.Lenne kb 1000köb erdei fenyő,meg 100 éger.
Válasz Wilde #1755. hozzászólásáranemértem a kérdést dajnos, az árára gondolsz a faanyagnak, a köbtartamára egy átlagos fának, a kitermelési költségére, vagy mire ?
Válasz szg1 #1754. hozzászólásáralátod ez az, hogy itt közép eu-ban és keleten is vannak igazán jól gondolkodó emberek és nem mindent nyugaton találnak ki, csak ugye a gyengébb információáramlás miatt kevesebbet tudhatunk bizonyos dolgokról
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraMentem alukázni de még JOSEY-nak meg akatam mutatni hogy a haldokló nyugat technikai fölényének dacára az elvtársak sem tétlenkedtek!! Dehát mire kiposztoltam, te már megelőztél..
Válasz a2457 #1749. hozzászólásárakétségkivül nagyon sok mindent fejlesztettek az erti-ben, de nagyon sok találmány felett eljárt az idő, járva az erdőgazdaságok "gépudvarát" nem nagyon lehet alapmüvelési eszközökön túl mást találni.ráadásul agyon vannak kopva, toldozva foldozva.a hazai erdészeti gép gyártók szinte lassan mind mentek a levesbe, nem fejlesztettek a termékeiken. ez nagyon sajnálatos dolog, h egy ágazatot ugy akarnak üzemeltetni, h nem adnak hozzá pénzt
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásáralétezett mtz-ből is olyan aminek a hátsó kerekeit függetlenül lehetett hidraulikával állítani menetközben magasság szempontjából, az elsőhídja meg nem sima billenős volt hanem kettős párhuzamos felfüggesztésű. itt
de ez sem megoldás mindenre sajnos.
az a helyzet hogy az erdőket 1960 as évek közepe óta forszírozza az erdészeti tudományos intézet hogy ketté kell bontani gazdasági és egyébb erdőformákra.
nem minden erdő hordoz anyagi potenciált.
véderdők, futóhomok megkötő erdők, egyébb véderdők, stb... a lista végtelen.
nagyon nagy arányban vannak, kevés igazából az olyan terület ahol valóban jó gazdasági eredménnyel lehetne gazdálkodni, ha a fene fenét eszik akkorse.
a támogatási rendszer hiánya vezet oda hogy még most sincsennek az ezelőtt huszonévvel már rendelkezésre álló technikák elterjedve. nincsen meg hozzá a háttér.
fowardert is gyártottunk 30 éve, enyém az első legyártott VARUTA forwarder. korszerű joystick vezérlésű daru, RÁBA hidak, törzscsuklós kivitel, hidraulikus hajtáslánccal, CRANAB import daruval, irányváltós stb.. mindent tudott amit a mostaniak abban a kategóriában.
mégis, alig pár éve látni nállunk hogy terjednének a forwarderek.
ennyire nincsen pénz.
és szintén az ERTI próbálta és próbálja mindenki figyelmét felkelteni arra hogy az erdő NEM MAGÁNÜGY. mert a levegő nem privát tulajdon.
de támogatási rendszer és korrekt felügyeleti szervek nélkül nincsen benne pénz.
értsd meg hogy nincsen.
itt már nem kell semmi újat kitalálni, az aprítékolás, hosszúfás véghasználat, tuskózásmentes felújítás, partoldal művelés stb.. ezeknek a gépsora 30 éve megvan tervezve, dokumentálva, amit csak szeretnél.
ez mind ki van fejlesztve homoktól a hegyig. minden. csak nincsen pénz rá :D
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraHa jol emlèkszem az osztrakoknál v nèmeteknèl találtak ki hegyoldalon különbözö magasságokban gördülö traktort, ez lehet, h igy utopia, de valamivel muszaj kivaltani a kèzi munkaeröt mert az idö rövidsège, kevès munkabiró ember, sok jarulèk ès munjabèr fizetès sem olcsó igy megmunkálni. Mivel az eszközeink opcionalgatóak, különbözö felszerelèsekkel bövithetök, egyszerüsithetök ahogy a vevö pènztárcája megengedi.ha tehetnèm minden müvelèsre kitalálnèk vakami orvosságot, ès mint mondtam nem vagyok semminek sem az elrontója
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraDe azèrt irtam, h èn minden jobbitó ötletre vevő vagyok, csak erdögazdasági gèpből van kb 180 gèpmodellünk van nincs pènz az erdöben? Hát szoritsatok a tökeit azoknak akik nem adnak rá lovèt erre
nem a reklám a baj,
hanem az hogy le lett írva világosan hogy nem művelhető géppel.
azért nem az isten szerelmére, mert felborul, mert meredek a hely, vagy nem megközelíthető.
a másik meg az, hogy olyan ültetőgéppel aminek nem zárt a lábtartó része..
elég lenne ha az erdő szélén megállnál itt vele, az erdész már mondaná is hogy lehet hazaballagni. itt gépi ágszedés van, a képen szereplő berendezés életveszélyes volna itt.
sok helyen nem, de itt igen.
a kalapácsos zúzóhoz meg gratulálna a duna ipoly nemzetipark bármelyik munkatársa, meg a helyes kis csekkhez. hóvirág pl itt rettenet mennyiségben van, csak az ültetett fasor mellett 15 centi művelhető mechanikusan.
szóval spec a két masinád itt nem válna be.
értsünk szót, az erdő nem mező.
sokkal helyspecifikusabb a gépigénye.
akácos átalakítását sem tudod kalapácsossal megcsinálni, értsd meg hogy csak elveted vele, olyan erős sarj jön fel utánna amit csak foggal-körömmel lehet kordában tartani, és nincsen a művelési ágakban elég pénz a folyamatos kalapácsos zúzáshoz.
nyarasokban, füzesekben meg a kémiai megoldás töredéke árban a mechanikushoz képpest.
lehet harcolni a valósággal szemben, de nem biztos hogy érdemes.
ameddig 10-20 hektár szántóban nem rosz, addig erdőben annyira nem éri meg semmit beruházni, jobb a bérmunka.
akinek lenne annyi pénze hogy 100+hektár erdőt vegyen, és arra magának gépesítsen az meg nem teszi ilyenbe a pénzt mert tudja hogy nem éri meg anyagilag.
Válasz JOSEY #1744. hozzászólásáraHagyjál már a demagóg dumáddal ember,menj a piacra áruld ott a gépeid,engem nem érdekelnek,fogd már fel,van jobb...hittérítő meg techniai zseni dumával pedig próbálj a gyerekeknél bevágódni,mert ez az állandó fejlődés,meg saját fejlesztésű,meg aki nem ezt veszi az hülye marad...hagyjál már...
Válasz Matyi50 #1743. hozzászólásáraEz az igazi emberi butaság, amikor valaki a tudatlanságát mások bantásával háritja. Mutass olyan kiadvanyt ahol a legmodernebb kb 15 èves technológiakat barhol is hozzák. Nincs, azok akik dolgiznak ezen eszközökkel v gyártjak, forgalmazzák azart több rákátásuk van. Az, h te neked ez igy jön le, h barkire is ráakarok tukmalni bármit is... Nem akarok! Ha vakaki èrett a fejlödèsre az elöre lèp aki meg nem az küzködik. De felesleges szajtèpès lenne, h ugy se èrtenèd
Válasz JOSEY #1741. hozzászólásáraKb- ezt egy olyan példával lehetne szemléltetni,mint amikor Gazsi odamegy két beszélgető emberhez,akik az órájukat nézve elmélkednek,közben aran barátunk erőszakosan rájuk akar tukmálni valami "jaónapot,arany kvarcóra nem érdekli?" ...aztán ha elküldik még neki áll feljebb...
Válasz a2457 #1740. hozzászólásáraSzia, van olyan körforgó nehèz kalapácsos szárzuz9nk ami tolatva ès külpontodkènt üzemeltethetö. Korábban tettem fel kèpet ezen kalapácsos vizszintelyes zuzóról, de van metev kèses változat is ami a talajban is tud dolgozni, ha technológia ezt kivánja meg. Az elvadult akakcsarjak ápolása elèggè durva munkafolyanat, nem sèrülhet az erögèp, sem az üzemeltetöje, ès tiszta területet szeretnènk kapni. Hát ennyi a gondolatmenetem.
Válasz Matyi50 #1739. hozzászólásáraSzinte tudtan, h ennyire okoskodo modon fogsz valaszolni. Az hogy levagytok naradva gèpesitèsben az egy dolog nem kötelezö venni lehet gondolom bèrelni, vagy hivni szolgaltatót aki megcsinálha. Továbbá felhivnam a figyelmedet arra, hogy az erdèszeti gèpeket forgalmazókat a kivágas aoritas gèpein tul nem èrdekli senkit sem. Mivel èn is erdötulajdonos vagyok tudom, h az erdöbevelèshez telepitèshez milyen talajmüvelö vetö ès ültetögèpekre van szüksèg. Az egy dolog, h sajnalják a jó gèpet az erdèszetekböl, vagy rálátásuk sincs, h milyen gazdaságos megoldásokat lehetne alkalmazni, hogy lehetne nem kèzzel, hanem gèpesitve is megoldani a müvelèst. Mert te nem a megoldast keresed, hanem, hogy hogy lehessen valamit gazdaságosan gyorsan megoldani. Èn erdèszekkel felhasznalókkal tartom a kapcsolatot minden gèp fejlesztèse során. Ès az sem állja meg a helyèt, h vegyünk nyugatit, mert hamar kiderül, h át kell alakitani, v hasznalhatatlanná válik a magyar technológiában. Mint irtam nem kötekezö vásárolni elèg, ha csak infirmaciokènt ott can egy eszköz kèpe leirasa, de ti utaljatok a gyártókat, kereskedöket, mert ugye azok pènzt kèrnek a termèkükèrt. Tènyleg kivancsi kennek, h g3pek, eszközök nèlkül mire mennètek a mezőgazdasagban, erdögazdaságban?
no , lépjünk ezen túl,
biztosak lehetünk benne hogy JOSEY nem akart semmi rosszat.
szóval.
akácnál jártunk, eleve nem közelíthető meg masinával, mert leborul.
másik az hogy kalapácsos zúzót, olyat ami a földet is felszedte 3-5 centi magasan kipróbálták akácban, mondván majd akkor nem sarjad.
jelentem ez nem működik. akácot lehet úgyis hogy gyökérszecskát vet az ember, a zúzó után olyan jól feljött hogy inkább akác felújítási technikának felel meg, lezúztam egyszer de 4 hektár megette a 22 es kovácsolt láncot. nyarasban működhet, viszont vágáskor hektáronként 55 ezerért lekezelem vegyszerrel és az olcsóbb.
ami marad esetleg azt a láncos zúzó elrendezi nyugodtan.
akác mást igényel,a használatos szaknyelvben "zergeb*szta" hegyoldal tekintetében meg hagyjuk a gépi művelés ötletét szépen, mert nem működik.
kipadkázni ki lehet, olyan áron amit halandó ember nemtud megfizetni. ilyen
ilyen traktornak megfelelő szélességű padkákat csináltak borzasztó befektetéssel, ezen volt permetező apparát ami a későbbi művelést végezte.
ez a gyakorlat manapság nemigen dívik, olyan a költsége amit nem lehet megfizetni itt magyarisztánban.
evvel nincsen semmi probléma, viszont kezdeni azt kell valamit ilyen helyeken is.
lehet is, nem futamodunk meg, mi legalábbis megoldjuk ha arról van szó.
de sajnos akárhonnan nézzük a maszek erdőtulaj azt sem igen engedheti meg magának. szükséges lenne erre az erdőfelújítási alap, de ilyen pénzt kiadni csak akkor lehet ha brutálisan meg is követelik a technológia betartását.
Válasz JOSEY #1738. hozzászólásáraNeharagudj,de ez a hangnem és stilus csak téged minősít...gusztustalan kereskedői nyomulás és hülyének néző,agressziv reakció. Ennyi telik tőled. Nem marketingre voltam kíváncsi eddig sem,pláne ilyen módon,de ha ennyire nem megy a bót,sajnálom ha így kell nyomulnod. Az az egy biztos,hogy így itt szakmabelinek nem tudsz eladni semmit...
Másik dolog,ami a jelen hozzászólásaid illeti, egyértelműen leírtuk,hogy milyen területről van szó,de ha géppel járható lenne is,abszolute nem vagyok kíváncsi az ilyen sunyin benyomuló,kereskedői fotós marketingfogásra. Az ásóbot,szakóc meg valóban olyan területre való,ahol a Te gépeiddel max leparkolni lehet az erdő szélén,na ilyenről volt szó eddig is,nem tudom miért nem lehet ezt megérteni és ilyen szánalmas módon lereagálni.
Válasz Matyi50 #1737. hozzászólásárafigyelj koma nem őriztünk együtt disznót!
semmi reklám, csak tudod én rengeteget foglalkozok olyan gépek fejlesztésével amire mások álmukban sem gondolnak
nem kötelező megvenni és ráadásul sokszor van olyan technológia ami nem is az enyém, csak ugye mindenki ócón akarja megoldani a dolgát ami nem szokott igazán sikeres lenni, itt mindenki ugy osztja az észt ahogy akarja, az ő dolga, h mennyire van otthon a szakmájban, de ha téged nem érdekelnek a technológiák válaszd az ásóbotot és a szakóct, egészségedre
4536 hozzászólás
Válasz ermike #1786. hozzászólásáraNincs homály? Dehogynincs...csak Te ezek szerint szerencsés vagy..
Az általad beidézett jogszabályhelyek pont nem egyértelműek ezzel az üzemmóddal kapcsolatosan,s mint lentebb írtam a gyakorlatban szinte alig van olyan,aki ugyanugy értelmezné a készletgondozó használatot....mivel nincs,vagy alig van szakmai irányelv erre vonatkozóan... van aki keveri az átalakító vagy épp a szálaló üzemmóddal.
Felújítási kötelezettség pont amiatt nem keletkezik,mivel az állományt nem bontod meg olyan mértékben soha.
Ez nem becsmérlés,hanem tény!
Örömmel olvasnám tapasztalataidat,hogy pl nálad hogy megy ez a használati mód. Gondolom vágásos erdőben csinálod,ha NFGY-ről beszélsz...
Válasz Matyi50 #1785. hozzászólásáraMint írtam nekem É_Magyarországon több ilyen részletem is van, Nyugat Magyarországot egyenesen példaként emlegetik a KH-tal kapcsolatban! Nincs homály! A tv és a Vhr egyértelműen besorolja mit is jelent, és hogyan lehet KH egy erdő! EVT 71§ 1 c,
VHR 44 § (5),
A kh vágáséretségi kor előtti erdőre kell értelmezni. Olyan használati mód mely során nem keletkezik felújítási kötelezettség és folyamatos bruttó folyónövedékkel azonos mértékű faanyag nyerésre ad lehetőséget! Véleményem szerint NFGY után van erre lehetőség, részben Eü jelleggel, De esetenként felmerülő szerfa igényt is kielégíthet a tulajdonos számára! Egy a lényeg hogy a az erdő még ne kulmináljon!
Nem szerencsés a szakmát nyilvánosan becsmérelni, ezzel nem teszel jót senkinek!
Válasz ermike #1781. hozzászólásáraÉpp erről beszélek én is,hogy nagyon sokan összekeverik a szálalással még az igazgatóságoknál is,miközben ennek közel sem üzemmódváltás,fokozatos és természetes felújítás lenne a lényege.
Leginkább a vágásos gazdálkodású erdőkre lett ez kitalálva,és így nem kell pl. törzskiválasztást egy erdőrészletben egy erdőtervi utasítás miatt kötelezően a teljes területen elvégezni 1-2év alatt.
,pláne ha nem homogén az állomány és kívánja is,hogy egy részét fokozatosan,vagy 5év mulva gyéritse a többihez képest. A leglényegesebb dolog,hogy ezt sem lehet(ne) minden évben folyamatosan a folyónövedékkel arányosan a vágásforduló alatt végig végezni.A leírásában is van,folyamatos faanyagnyerési lehetőség,ami azért közel sem azt jelenti,hogy minden évben levághatja a folyónövedéket,a záródásnak meg kell felelnie folyamatosan.
Na erről van sok felügyelőnek is homály a fejében,mert eleve irányelvek ,gyakorlati tapasztalatok,leírások sincsenek és inkább nem is engedélyezik az ilyen használati módot.
Válasz bodi.robert512 #1779. hozzászólásáraAkkor felhívod őket,hogy nekik mi szükséges még,mert igazgatósága válogatja. Egyébként a hatósági határozatnak elégnek kell lennie.
Válasz a2457 #1778. hozzászólásáraszia.elküldtem az üzemtervet.
a készlett gondozó használat a folyonovedek erejéig engedi a fakitermelés t
Válasz a2457 #1778. hozzászólásáraez így nem igaz nekem van tobb keszletggondozo használaton, amit te írsz az inkabb a szálalas,
Válasz a2457 #1778. hozzászólására"akácban pedig erőltetni kell a nemesített fajtákat és a ~25% os feketedió elegyet."
Adott egy terület, akác erdő van rá előírva.
Akkor veszi át az erdőfelügyelet, ha 70%-ban van akác.
A 70% akác állományon belül lehet, 25% fekete dió?
Válasz Matyi50 #1777. hozzászólásáraAz Erdöfelügyelet és Természetvédelemtől. Ez a terület önerdösülés. Es azt irják veszélyezteti a Natura 2000 területet.
Válasz Matyi50 #1775. hozzászólásáraigen találkoztam evvel a problematikával.
gyérítést külön nem végzünk ebben a használati módban és tarvágást sem.
az a gond hogy tényleges készletgondozást olyan erdőben tudsz végezni amiben eleve kordiverzitás van.
de ameddig nincsen, mert egy homogénkorú ültetvényről beszélünk addig ezt nem tudod megtenni, mivel nincsen kordiverzitás vagy elenyésző.
ehez a használati módhoz át kell alakítani első lépésben az erdőt, lékbontással és hagyni a természetes újulatot feljönni.
amivel a gond az, hogy azt hagyni is kell felnőni, közben persze szépen szemezgetni az idősebb fákból.
magyarul minimum egy vágásforduló mire átalakul az erdő olyanná, amiben egyáltalán kivitelezhető volna a valódi készletgondozó gazdálkodás.
addig lékbontásos a rendszer.
de igazából az erdőfelügyelők közt is ritka aki egyáltalán tudna ilyesmiről :)
sajnos cirka 30-40 évvel le vagyunk maradva országos szinten erdészeti témában.
lehet ilyet eleve telepíteni, de sajnos a szabályozás hézagos. nem igen fogadnának el olyat hogy több év alatt lépcsőzetesen legyen egy terület betelepítve, a műszaki átvételen megbukna.
a fajtadiverzitás kérdése is megoldatlan, mindenképpen célállományra törekszik a szabályozás pedig a természetszerűség elve nem ismeri azt hogy 51% ban állományalkotó legyen a telepítés. mikrodomborzatot mint szót sem ismerik sokan, és nem is tudnak mit kezdeni vele.
igazából a magánvéleményem szerint szakmailag elfogadhatatlan az a bevett magyar szokás hogy mindenhova nagyméretű táblákban egykorú és elegyetlen ültetvényeket pakolásznak.
a célzott intenzív faanyagtermelési ültetvényeken mint a nemesnyár még elfogadható, de akkor azt területben korlátozni kell és intenzitásban erősíteni.
tehát tágháózaba ültetni hogy kereszt és hoszzirányban is tárcsázható legyen, minnél erősebb dugványból és lehetőleg minnél mélyebbre. meg is van a gépsora, akár 3 méter mélyre is lehet ültetni. ott már talál azért magának elég vizet.
akácban pedig erőltetni kell a nemesített fajtákat és a ~25% os feketedió elegyet.
ilyen inezív módokban természetesen lehetetlen is volna készletgondozás alá venni.
extenzív technológia pedig itthon sajnos sokszor azt jelenti hogy átment a műszakin, befejezetté nyilvánítják, aztán nagyívben lexarjuk amedig majd csak egyszer tarra nem vágjuk megoldást követi, amit nemcsak nem hagynék hanem bírságolnék keményen.
szóval a helyzet az hogy eleve készletgondozáshoz igazodó telepítést a szabályozás teljes szakmai hiányossága miatt képtelenség létrehozni, átalakítani meglevő erdőt pedig több évtized.
szakmai tapasztalat és ismeret széleskörű hiányában, és a hajlandóság hiányában pedig nemigen kell rá számítani hogy ez a technika egy emberöltőn belül bármiféle előrelépést tenni itt az aranyrigolekedíjasok klubbjában :D
sajnálatos módon szakmán belül túlsokszor találkozom olyan emberekkel akik helyett egy pék is jobb munkát végezne, de mivel az erdészeti kör elég zárt így igazából.. mivel nagyon kevesen értenek hozzá valamit is nemigen derülnek ki a hiányosságok.
Válasz bodi.robert512 #1776. hozzászólásáraKitől kaptad a határozatot,az attol függ...
Sziasztok. Segitséget szeretnék kérni.
Kaptam egy határozatot hogy köteleznek hogy az adott helyrajzi számon található faállományt termeljem ki.
És azt szeretném kérdezni hogy evvel kitermelhetem az erdőt vagy vágási engedély még kérnem kell?
Válasz a2457 #1774. hozzászólásáraAzért kérdeztem,mert szerintem még mindig nem igazán van ennek a módnak kialakult technológiája,csak a jogszabály rendelkezik róla. Van aki úgy értelmezi,hogy a vágásos üzemmód alatt fokozatos faanyagnyerési lehetőséget biztosító mellékhasználat,ami mellett ugyanugy gyérítést kell végezni,majd tarvágást,van aki meg teljesen különálló üzemmódnak tekinti...
a hatóság az meg képes harmadik verziót is előhozni ezzel kapcsolatban,üzemtervet módosít,művelési módot módosít,holott tényleg nincs róla szó sehol hogy ez a készletgondozás fokozatos felújításról szólna,mégis úgy fogják fel.
Válasz Matyi50 #1773. hozzászólásáraabban a szerencsében van részem hogy az erdőfelügyelet több tagja is édesapám gyakornoka volt az özönvíz előtt.
azonkívül a dunaszigetek erdejei az ártereken belül is kategóriát képeznek.
van tapasztalat, szürkenyarasban csináltam már készletgondozásként megjelölt kitermelést. a dolog rákfenéje hogy egy homogén korú erdőt ehhez át kell alakítani, addig nem merném készletgondozó erdőgazdálkodásnak nevezni ameddig nem eleve kordiverzív állományról beszélünk.
jön benne szépen magától az újulat, semmi gond vele. majd aztán ha felcseperedik és közben kell a túlkorosokból levenni akkor már merném annak hívni :)
van azzal is tapasztalat, 60% szürkenyár 40 % kőris erdőrész, természetesen a nyár lenőtte a kőrist mint a huzat, szép rudas állomány. le tudtuk venni a nyarat.
ennek talán 3 éve, tuskók még természetesen látszanak, megtekinthető.
van rá technológiám.
ami az anyagi vonzatát illeti, természetesen a kitermelés drága.
ellenben nincsen semmiféle költség a felújítást illeti. mivel megy magától, mint a hegyeken.
ami a SAPS ot illeti, azthiszem az felújításra nem vonatkozik, csak ha olyan helyre telepítenél erdőt ahol nem erdő volt. tarvágás után nem jár támogatás, bár volt rá példa hogy akácról tölgyre való váltáskor lehetett rá kapni.
evvel a részével nem vagyok teljesen képben, nem rendelkezem saját erdőterülettel.
Válasz a2457 #1724. hozzászólásáraKészletgondozó használatban vannak tapasztalataid? Sokan ódzkodnak tőle,nem nagyon vna elterjedve,de még az igazgatóságok is félve állnak hozzá szerintem.
Válasz a2457 #1760. hozzászólására" az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. "
Lesz javulás, vagy csak mi hozzá nem érték hallunk ilyet.?
Hét évig jár az új telepítésre a SAPS támogatás.
nekem volna egy jobb kérdésem.
mit írnak, hogyan és mivel kell felújítani a területet ?
Válasz ramon0423 #1769. hozzászólásáraAz adózási részéről, tudsz mondani valamit?
Válasz levelpetinek #1767. hozzászólásáraSzia!
A műveleti lapon lévő köbméterre kaptam az árat a kitermelőtől. Hely van ahova ki lehet készíteni a faanyagot és viszonylag jól meg lehet közelíteni. 1,5 Km-re van a főúttól. Ez a kis szakasz szerintem időjárásfüggő is.
Valóban egy kissé emelkedik az erdő. Véleményem szerint felfelé kellene kivonszolni a rakodóra illetve felkészítő helyre. Max 2 km
Lehet, hogy maradok a saját kitermelésnél, jobban megéri ezek szerint, mint eladni.
Válasz levelpetinek #1767. hozzászólásáraHelyesbítve tuskósarjat akartam írni.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzia! Még kezdő vagyok -eladói oldal-, de amiket az eddig tudok az én környékem viszonyairól: a 10e/m3 valóban az árak alja felé van, de nem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott (vastagfa m3-re vagy esetleg az összesfára -az erdőrészlet leíró lapon lévő m3- kaptad az ajánlatot?). Valóban sokat számít a terep pl. sík terep vagy domboldal, ha domb, akkor milyen meredek. Ha domb, akkor az is számít valamennyit, hogy felfelé vagy lefelé kell-e kihordani a fát. Szintén kérdés, hogy van-e a közelben olyan hely, ahova ki lehet készíteni a faanyagot,ill. rakodni lehet. Sokat számít, hogy kamionnal oda lehet-e állni, vagy esetleg előtte km-eket kell (lépésben haladva) kiközelíteni az első kamionozható útig? Az állomány minősége és kora is fontos persze (ha túltartott, vagy gyökérsarj eredtű állomány akkor pl. nagyobb a bélkorhadás kockázata). Kitermelés ktg-re átlagban felénk 3 - 3.5-öt szoktak mondani.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzerintem az nagyon kevés de sokmindentől füg az ár terület megközelithetősége mennyi ipari fa van benne.
Sziasztok!
A tulajdonomban van egy akácos erdő, amiben most egy része tarvágási engedélyt kapott. 1,57 Ha-ról van szó, kb 253 m3.
Az lenne a kérdésem, hogy a kitermelő 10000HUF/m3 árat mondott rá és lábon venné meg csak a fát. Ez reális ár? Ha saját részre szeretném kitermeltetni a fát milyen ár lenne reális? 3-4000HUF/m3 ??
Köszönöm a válaszokat előre is!
Válasz JOSEY #1762. hozzászólásárahát, én nem vagyok semmi jónak elrontója, de hogy mire mész velem azt nemtudom.
Válasz a2457 #1761. hozzászólásáraörülök a segítőkészségednek.A részleteket elmondanám ha küldesz tel számot:erdo7759@gmail.com-ra.Holnap keresnélek,köszi.
Válasz a2457 #1760. hozzászólásáraköszönöm a szarkazmusodat! elhiszem, h megkeseredett vagy , igy még senki sem vázolta fel a helyzetet, de azért szeretnék leülni véled is átbeszélgetni dolgokat, mert ugy érzem, h ilyen szakemberekkel lehetne hozzátenni a " világ megváltásához"
Válasz Wilde #1759. hozzászólásáraerősen domborzat és állomány függő,
azt mondanám hogy emailben egy üzemtervet és egy térkép linket ha adsz akkor meglesem.
fő választék ha egészséges állomány akkor papírfa volna, 2 méteres hosszban.
2 éve csináltam egy fenyő tarvágást hasonló erejű állományban 4200 huf/áfa netto köbönként.
síkvidéken, homokban.
ez nem önreklám, jegyzem meg.
sanszos hogy nem a környékembeli vagy, tehát elválani nem feltételezem hogy tudnám eleve.
szakmai segítséget viszont legjobb tudásom szerint szivesen adok, ha olyan környék ahol van ismerős és megbízható kolléga akkor kapcsolatot tudok adni.
felvásárlási árról nemigen tudok nyilatkozni mert fakereskedelemmel nemigen foglalkozom, de van fakereskedő ismerősöm akit akár érdekelhet is a faanyag.
Válasz JOSEY #1753. hozzászólásáranézd, ami gyakorlatban hasznos lehet azt már nem tudsz kitalálni. ezt így bátran állítom, többszáz "piros füzet" em van, benne a lehető legelképesztőbb masinákkal.
és nem csak ötletek, ezek le voltak gyártva és kipróbálva nagyon szakszerű dokumentálással.
a gond nem az hogy még senki nem talált ki suháng ültetőt, ami elé nem kell lazítani és a szép nagy nemesnyarat is beveszi tuskós vágásterületen, vagy ne csináltak volna késes hengertkatt
katt2 .
vagy ilyen erdészeti ágtolót aminek nem gond a tuskó.
amiket látsz a portákon ütött-kopott vasak azért olyanok, mert csak arra van pénz hogy azt foltozza az ember.
értsd meg, erdészeti gép támogatás olyan formában hogy a bérmunkát végző cégeknek is elérhető legyen gyakorlatilag nem volt soha ebben a porfészekben.
lehetne nagyonsokmindent jól gépesíteni, és nem kell hozzá semmiféle kutatás vagy fejlesztés mint már írtam.
a gépgyártók pedig nehezen fogják fel hogy 100 hektár saját erdőre sem éri meg saját gépsorra beruházni. a piac kiszámíthatatlan, a bérmunkázás is ennek végett.
magán embereknek dolgozni szinte lehetetlen az osztatlan közös végett, ráadásul sokan nincsenek tisztában vele hogy az általuk birtokolt erdő anyagi szempontból az életben nem fog eredményt hozni.
magad is láthattad, az alul árazás miatti munkaminőséget, a telepített ültetvények sortávja is össze-vissza alakul, épp ahogy esik úgy puffan mert nyomni kell a hektárt.
egy párhuzamvezetőre sem telik, az állami erdészeteket pedig kizárólag csak az érdekli hogy minél olcsóbban legyen elvégezve akármilyen minőségben a munka.
egy-egy becsődölt maszektól vándorolnak az agyonhasznált gépek vasárba a másikhoz,
aztán toldozva-foltozva kínozzák őket tovább. és ez így megy már évtizedek óta.
itt is ha visszaolvasol amikor kitermelési árakról volt szó senkinek még csak fel sem merült pl. hogy erdőn dolgozó embert is be kell jelenteni. az átlag favágó bére alacsonyabb a kukásautó végén lógó emberénél.
egy szégyen, mikor közben az egyik legveszélyesebb munkáról beszélünk.
őszintén, tegye már fel az a kezét, aki halott már olyanról hogy veszélyességi pótlékot kapott volna akárki is ebben az országban aki favágó.
aztán lehet mutogatni a csilli villi masinákat, de a helyzet nagyon egyszerű.
állami gazdaságról sem tudok ami az elmúlt 15 évben akárcsak érdeklődött volna erdőművelési gép után.
tudod egyáltalán hogy hány olyan "brigád" van akik megragadtak egy 30 éves 50 es hátsókerekes mtznél, meg egy darab drótkötélnél mint közelítési technika?
könyörgöm, itt a 50-80 km en belül levő 4000 ezer hektár állami és 2500 hektár maszek erdőn egyedül nekünk, meg még egy brigádnak van egyáltalán ipari fűrésze a kitermeléshez, a többiek román 10 ezer forintos stihlel nyomják.
rajtam kívül itt nem is foglalkozik senki úgy erdővel hogy teljes munkafolyamatot egyáltalán tudna vállalni.
erdőműveléssel még egy brigád foglalkozik rajtunk kívül.
kapálással foglalkozik még pár 8 fős kompánia, de mind feketén alkalmazott alkesz.
ez így is fog maradni ameddig a szabályozás meg nem történik és a megfelelő felügyeleti szervek ezeket ki nem gyomlálják.
papíros szakirányító van bőven, de szakember meg alig.
mesélhetnék neked, volt egy észkombájn multi-diplomás aki 1 hektárnyi körbe árkolt volt zúzottkő depon akart nemesnyár energia ültetvényt, én ültettem el neki de csak úgy hogy szerződésbe vettük hogy nem vállalok érte felelősséget, mert én tisztában vagyok vele hogy nem fog megeredni.
nem MI sajnáljuk a gépekre a pénzt, hanem azt nem akarják belátni az emberek hogy az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. hát számolj már egy kicsit, amikor egy homoki akácról lejön kitermelve 70-90 köbméter fa jó esetben... és az is 20-25 évenként 1 alkalommal... még ha jó is a kihozatal, tegyük fel ez valami csoda erdő aztán ad fele ipari fát, fele tüzifát..
bevételben van kb. 2 miska egy hektár akácon 20-25 évenként. jó esetben sem többmint évi 100,000 forint. s ebből még SEMMI nem lett levonva, ez a tarvágásnak a bevétele.
most akkor áruld már el nekem, mégis, szerinted milyen fejlesztésekről lehet beszélni ilyen "komoly" bruttó bevételeknél, amikor ott van a felújítás költsége, a csemete költsége, az ápolás költsége, a favágó költsége, és még sorolhatnám azt a sok adó és járuléknemet amiről beszélünk.
légyszives fejtsd ki nekem hogy ilyen piaci környezetben mégis mi a megtérülési ideje mondjuk egy ültetőgépnek, vagy egy tárcsának.
rendkívül kiváncsi vagyok rá.
ne haragudj a szarkazmusomért, de akárhonnan nézzük fájdalmas belegondolni is hogy a brigádok 90% ának nem telik egy vágásbiztos gatyára sem.
Válasz a2457 #1758. hozzászólásáraA kitermelési ktsg is ill. a faanyag ára darálékba,vagy méterbe,nem vagyok tisztába vele hogyan jönnék ki jobban.Lenne kb 1000köb erdei fenyő,meg 100 éger.
Válasz Wilde #1755. hozzászólásáranemértem a kérdést dajnos, az árára gondolsz a faanyagnak, a köbtartamára egy átlagos fának, a kitermelési költségére, vagy mire ?
Válasz szg1 #1754. hozzászólásáralátod ez az, hogy itt közép eu-ban és keleten is vannak igazán jól gondolkodó emberek és nem mindent nyugaton találnak ki, csak ugye a gyengébb információáramlás miatt kevesebbet tudhatunk bizonyos dolgokról
Megtudhatnám miért tiltottatok,tiltattatok ki a fórumból?
Üdv: Matyi50
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraSzia.Érdeklődnék tőled,hogy mennyi lehet sacc/kb 15-20 cm vastag 35éves erdei fenyő köbmétere?Kötelező gyérítésből.
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraMentem alukázni de még JOSEY-nak meg akatam mutatni hogy a haldokló nyugat technikai fölényének dacára az elvtársak sem tétlenkedtek!! Dehát mire kiposztoltam, te már megelőztél..
Válasz a2457 #1749. hozzászólásárakétségkivül nagyon sok mindent fejlesztettek az erti-ben, de nagyon sok találmány felett eljárt az idő, járva az erdőgazdaságok "gépudvarát" nem nagyon lehet alapmüvelési eszközökön túl mást találni.ráadásul agyon vannak kopva, toldozva foldozva.a hazai erdészeti gép gyártók szinte lassan mind mentek a levesbe, nem fejlesztettek a termékeiken. ez nagyon sajnálatos dolog, h egy ágazatot ugy akarnak üzemeltetni, h nem adnak hozzá pénzt
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásárade jó, a okostelón található betük közelsége miatt tele van poénos hibákkal az irásom
Válasz szg1 #1750. hozzászólására:D gyors vagy wazzzzze :D
Válasz JOSEY #1748. hozzászólására
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásáralétezett mtz-ből is olyan aminek a hátsó kerekeit függetlenül lehetett hidraulikával állítani menetközben magasság szempontjából, az elsőhídja meg nem sima billenős volt hanem kettős párhuzamos felfüggesztésű.
itt
de ez sem megoldás mindenre sajnos.
az a helyzet hogy az erdőket 1960 as évek közepe óta forszírozza az erdészeti tudományos intézet hogy ketté kell bontani gazdasági és egyébb erdőformákra.
nem minden erdő hordoz anyagi potenciált.
véderdők, futóhomok megkötő erdők, egyébb véderdők, stb... a lista végtelen.
nagyon nagy arányban vannak, kevés igazából az olyan terület ahol valóban jó gazdasági eredménnyel lehetne gazdálkodni, ha a fene fenét eszik akkorse.
a támogatási rendszer hiánya vezet oda hogy még most sincsennek az ezelőtt huszonévvel már rendelkezésre álló technikák elterjedve. nincsen meg hozzá a háttér.
fowardert is gyártottunk 30 éve, enyém az első legyártott VARUTA forwarder. korszerű joystick vezérlésű daru, RÁBA hidak, törzscsuklós kivitel, hidraulikus hajtáslánccal, CRANAB import daruval, irányváltós stb.. mindent tudott amit a mostaniak abban a kategóriában.
mégis, alig pár éve látni nállunk hogy terjednének a forwarderek.
ennyire nincsen pénz.
és szintén az ERTI próbálta és próbálja mindenki figyelmét felkelteni arra hogy az erdő NEM MAGÁNÜGY. mert a levegő nem privát tulajdon.
de támogatási rendszer és korrekt felügyeleti szervek nélkül nincsen benne pénz.
értsd meg hogy nincsen.
itt már nem kell semmi újat kitalálni, az aprítékolás, hosszúfás véghasználat, tuskózásmentes felújítás, partoldal művelés stb.. ezeknek a gépsora 30 éve megvan tervezve, dokumentálva, amit csak szeretnél.
ez mind ki van fejlesztve homoktól a hegyig. minden. csak nincsen pénz rá :D
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraHa jol emlèkszem az osztrakoknál v nèmeteknèl találtak ki hegyoldalon különbözö magasságokban gördülö traktort, ez lehet, h igy utopia, de valamivel muszaj kivaltani a kèzi munkaeröt mert az idö rövidsège, kevès munkabiró ember, sok jarulèk ès munjabèr fizetès sem olcsó igy megmunkálni. Mivel az eszközeink opcionalgatóak, különbözö felszerelèsekkel bövithetök, egyszerüsithetök ahogy a vevö pènztárcája megengedi.ha tehetnèm minden müvelèsre kitalálnèk vakami orvosságot, ès mint mondtam nem vagyok semminek sem az elrontója
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraDe azèrt irtam, h èn minden jobbitó ötletre vevő vagyok, csak erdögazdasági gèpből van kb 180 gèpmodellünk van nincs pènz az erdöben? Hát szoritsatok a tökeit azoknak akik nem adnak rá lovèt erre
nem a reklám a baj,
hanem az hogy le lett írva világosan hogy nem művelhető géppel.
azért nem az isten szerelmére, mert felborul, mert meredek a hely, vagy nem megközelíthető.
a másik meg az, hogy olyan ültetőgéppel aminek nem zárt a lábtartó része..
elég lenne ha az erdő szélén megállnál itt vele, az erdész már mondaná is hogy lehet hazaballagni. itt gépi ágszedés van, a képen szereplő berendezés életveszélyes volna itt.
sok helyen nem, de itt igen.
a kalapácsos zúzóhoz meg gratulálna a duna ipoly nemzetipark bármelyik munkatársa, meg a helyes kis csekkhez. hóvirág pl itt rettenet mennyiségben van, csak az ültetett fasor mellett 15 centi művelhető mechanikusan.
szóval spec a két masinád itt nem válna be.
értsünk szót, az erdő nem mező.
sokkal helyspecifikusabb a gépigénye.
akácos átalakítását sem tudod kalapácsossal megcsinálni, értsd meg hogy csak elveted vele, olyan erős sarj jön fel utánna amit csak foggal-körömmel lehet kordában tartani, és nincsen a művelési ágakban elég pénz a folyamatos kalapácsos zúzáshoz.
nyarasokban, füzesekben meg a kémiai megoldás töredéke árban a mechanikushoz képpest.
lehet harcolni a valósággal szemben, de nem biztos hogy érdemes.
ameddig 10-20 hektár szántóban nem rosz, addig erdőben annyira nem éri meg semmit beruházni, jobb a bérmunka.
akinek lenne annyi pénze hogy 100+hektár erdőt vegyen, és arra magának gépesítsen az meg nem teszi ilyenbe a pénzt mert tudja hogy nem éri meg anyagilag.
Válasz JOSEY #1744. hozzászólásáraHagyjál már a demagóg dumáddal ember,menj a piacra áruld ott a gépeid,engem nem érdekelnek,fogd már fel,van jobb...hittérítő meg techniai zseni dumával pedig próbálj a gyerekeknél bevágódni,mert ez az állandó fejlődés,meg saját fejlesztésű,meg aki nem ezt veszi az hülye marad...hagyjál már...
Válasz Matyi50 #1743. hozzászólásáraEz az igazi emberi butaság, amikor valaki a tudatlanságát mások bantásával háritja. Mutass olyan kiadvanyt ahol a legmodernebb kb 15 èves technológiakat barhol is hozzák. Nincs, azok akik dolgiznak ezen eszközökkel v gyártjak, forgalmazzák azart több rákátásuk van. Az, h te neked ez igy jön le, h barkire is ráakarok tukmalni bármit is... Nem akarok! Ha vakaki èrett a fejlödèsre az elöre lèp aki meg nem az küzködik. De felesleges szajtèpès lenne, h ugy se èrtenèd
Válasz JOSEY #1741. hozzászólásáraKb-
ezt egy olyan példával lehetne szemléltetni,mint amikor Gazsi odamegy két beszélgető emberhez,akik az órájukat nézve elmélkednek,közben aran barátunk erőszakosan rájuk akar tukmálni valami "jaónapot,arany kvarcóra nem érdekli?" ...aztán ha elküldik még neki áll feljebb...
Válasz a2457 #1740. hozzászólásáraSzia, van olyan körforgó nehèz kalapácsos szárzuz9nk ami tolatva ès külpontodkènt üzemeltethetö. Korábban tettem fel kèpet ezen kalapácsos vizszintelyes zuzóról, de van metev kèses változat is ami a talajban is tud dolgozni, ha technológia ezt kivánja meg. Az elvadult akakcsarjak ápolása elèggè durva munkafolyanat, nem sèrülhet az erögèp, sem az üzemeltetöje, ès tiszta területet szeretnènk kapni. Hát ennyi a gondolatmenetem.
Válasz Matyi50 #1739. hozzászólásáraSzinte tudtan, h ennyire okoskodo modon fogsz valaszolni. Az hogy levagytok naradva gèpesitèsben az egy dolog nem kötelezö venni lehet gondolom bèrelni, vagy hivni szolgaltatót aki megcsinálha. Továbbá felhivnam a figyelmedet arra, hogy az erdèszeti gèpeket forgalmazókat a kivágas aoritas gèpein tul nem èrdekli senkit sem. Mivel èn is erdötulajdonos vagyok tudom, h az erdöbevelèshez telepitèshez milyen talajmüvelö vetö ès ültetögèpekre van szüksèg. Az egy dolog, h sajnalják a jó gèpet az erdèszetekböl, vagy rálátásuk sincs, h milyen gazdaságos megoldásokat lehetne alkalmazni, hogy lehetne nem kèzzel, hanem gèpesitve is megoldani a müvelèst. Mert te nem a megoldast keresed, hanem, hogy hogy lehessen valamit gazdaságosan gyorsan megoldani. Èn erdèszekkel felhasznalókkal tartom a kapcsolatot minden gèp fejlesztèse során. Ès az sem állja meg a helyèt, h vegyünk nyugatit, mert hamar kiderül, h át kell alakitani, v hasznalhatatlanná válik a magyar technológiában. Mint irtam nem kötekezö vásárolni elèg, ha csak infirmaciokènt ott can egy eszköz kèpe leirasa, de ti utaljatok a gyártókat, kereskedöket, mert ugye azok pènzt kèrnek a termèkükèrt. Tènyleg kivancsi kennek, h g3pek, eszközök nèlkül mire mennètek a mezőgazdasagban, erdögazdaságban?
no , lépjünk ezen túl,
biztosak lehetünk benne hogy JOSEY nem akart semmi rosszat.
szóval.
akácnál jártunk, eleve nem közelíthető meg masinával, mert leborul.
másik az hogy kalapácsos zúzót, olyat ami a földet is felszedte 3-5 centi magasan kipróbálták akácban, mondván majd akkor nem sarjad.
jelentem ez nem működik. akácot lehet úgyis hogy gyökérszecskát vet az ember, a zúzó után olyan jól feljött hogy inkább akác felújítási technikának felel meg, lezúztam egyszer de 4 hektár megette a 22 es kovácsolt láncot. nyarasban működhet, viszont vágáskor hektáronként 55 ezerért lekezelem vegyszerrel és az olcsóbb.
ami marad esetleg azt a láncos zúzó elrendezi nyugodtan.
akác mást igényel,a használatos szaknyelvben "zergeb*szta" hegyoldal tekintetében meg hagyjuk a gépi művelés ötletét szépen, mert nem működik.
kipadkázni ki lehet, olyan áron amit halandó ember nemtud megfizetni.
ilyen
ilyen traktornak megfelelő szélességű padkákat csináltak borzasztó befektetéssel, ezen volt permetező apparát ami a későbbi művelést végezte.
ez a gyakorlat manapság nemigen dívik, olyan a költsége amit nem lehet megfizetni itt magyarisztánban.
evvel nincsen semmi probléma, viszont kezdeni azt kell valamit ilyen helyeken is.
lehet is, nem futamodunk meg, mi legalábbis megoldjuk ha arról van szó.
de sajnos akárhonnan nézzük a maszek erdőtulaj azt sem igen engedheti meg magának. szükséges lenne erre az erdőfelújítási alap, de ilyen pénzt kiadni csak akkor lehet ha brutálisan meg is követelik a technológia betartását.
máshogy nem megy.
Válasz JOSEY #1738. hozzászólásáraNeharagudj,de ez a hangnem és stilus csak téged minősít...gusztustalan kereskedői nyomulás és hülyének néző,agressziv reakció. Ennyi telik tőled. Nem marketingre voltam kíváncsi eddig sem,pláne ilyen módon,de ha ennyire nem megy a bót,sajnálom ha így kell nyomulnod. Az az egy biztos,hogy így itt szakmabelinek nem tudsz eladni semmit...
Másik dolog,ami a jelen hozzászólásaid illeti, egyértelműen leírtuk,hogy milyen területről van szó,de ha géppel járható lenne is,abszolute nem vagyok kíváncsi az ilyen sunyin benyomuló,kereskedői fotós marketingfogásra. Az ásóbot,szakóc meg valóban olyan területre való,ahol a Te gépeiddel max leparkolni lehet az erdő szélén,na ilyenről volt szó eddig is,nem tudom miért nem lehet ezt megérteni és ilyen szánalmas módon lereagálni.
Válasz Matyi50 #1737. hozzászólásárafigyelj koma nem őriztünk együtt disznót!
semmi reklám, csak tudod én rengeteget foglalkozok olyan gépek fejlesztésével amire mások álmukban sem gondolnak
nem kötelező megvenni és ráadásul sokszor van olyan technológia ami nem is az enyém, csak ugye mindenki ócón akarja megoldani a dolgát ami nem szokott igazán sikeres lenni, itt mindenki ugy osztja az észt ahogy akarja, az ő dolga, h mennyire van otthon a szakmájban, de ha téged nem érdekelnek a technológiák válaszd az ásóbotot és a szakóct, egészségedre