Válasz Matyi50 #1735. hozzászólásáraa probléma gyökere a terepviszonyokban vagy a szennyezettségben mérhető? mert a tuskók sarjadzása miatt csak egy durva kalapácsos szárzuzó használata segithet
Válasz a2457 #1728. hozzászólásárami kifejlesztettünk egy direktültetőt, mely segitségével ugymond szántatlan talajba lehet ujratelepiteni csemetét vagy nagyobb géppel suhángot
Válasz a2457 #1730. hozzászólásáraAz meg a leginkább lényeges,hogy az erdőöveket át kéne írni és belátni,hogy a klímaváltozás irtózatos nagy gondot jelent,sokszor mégis a gazdálkodón vasalják be azt is...
Válasz Matyi50 #1729. hozzászólásáranincsen baj azzal sem ha pokoli terület,
de tény és való hogy a költségeken növel.
a kézi ápolás és a lazítás nélküli ültetés sem kivitelezhetetlen egyáltalán.
az máskérdés hogy nem olcsó.
úgy kezdődik hogy muszály a vegyszeres sarjsvisszaszorítás már vágáskor.
úgy folytatódik hogy tuskózás akkor kimarad, viszont a minimum a 4x ápolás egy évben.
az ültetés gödörfúróval lazítatlan tuskósba minimum a duplája darabonként.
pászta jelölés ilyenkor.. kőműves megoldással :D zsinór és jelölő spray... nem túl jó de megteszi. szóval ha géppel esélytelen odamenni az sem jelent gondot.
de garantálom neked hogy nem éri meg anyagilag. ezt a tényállást én sose rejtettem véka alá.
erősen változó terepviszonyok/adottságok közt főleg fontos az elegyítés, akármi is van kiírva célállománynak amellé még nyugodtan lehet elegyíteni. és kell is. főleg ilyen helyeken.
nincsen belőle probléma, megoldható.
az pedig amit írsz sajnos valós és vérlázító, állami kezelésben levő erdőnek patentul makulátlannak kell lennie.
mert az a tiéd is, az enyém is, és mindenkié. 50 forint / hektárért bérli az államtól az állami zrt, tessék szépen foglalkozni vele.
a maszek világ.. másabb világ.
sajnos az erdő olyan stratégiai érték ami bőven túlnyúlik több emberöltőn, sajnálatos hogy a maszek erdőket érintő korlátozások nem arra irányulnak hogy jobbak legyenek az állományok, hanem a szivatásra inkább.
holott... az lenne a lényeg hogy olyan előírásokat követeljenek meg amiknek a betartása magával hozza az eredményességet is. a mostani előírások inkább csak pénzbevasalásra valóak.
aki kitalálja őket azt kirugdalnám kapálni, aztán a munkája értékéből tengődjön. persze az állami gazdaságok által felkínált 50 ezres / hektár áron kapáljon a rohadékja.
vissza kéne hozni az erdőfelújítási alapot.
a kitermelésből kelljen befizetni, és a felújítás sikeressége alapján lehessen belőle visszaigényelni.
méghozzá azért, mert akkor legalább az alapok jobbak, máskülönben akármilyen jó erdő is, nem fogja megérni levágni.
ha nem egy korrupt rothadó országban élnénk még működhetne is rendes támogatási rendszer az ilyen magárahagyott és nehéz terepen levő erdők felújítására...
A terület ráadásul géppel nem művelhető,tagolt,vízmosás,partoldal,árokpart!!! Szóval gondolhatod mekkora reális esélye van a szerkezetátalakításnál az elsőkivitel szakszerűségének is egyáltalán... semmi...
Na ilyenkor azt aki az íróasztal mellett ezt jóváhagyta a hatóságnál,egy életre eltiltanám a munkájától.... máshol tízhektárszámra nyílnak fel az állami erdők,meg döglenek bele a gazba,száradnak ki komplett kilométeres völgyek,hegyoldalak felújításai állami területen...azt bezzeg elintézik... a maszek pár hektáron meg jelzálogot vegyen fel a felújítás költségeire... nonszensz... Remélem az új erdőtörvény ebben már kedvez valamicskét...
Válasz Matyi50 #1725. hozzászólásáraelőkészítésnek erdészeti altalajlazító, egyben az húzza meg a pásztát is.
rendes traktorosnak nem kell semmi extra ahhoz hogy a 260-280 közti sortávot tartsa.
oda-vissza megy, tuskók nem jelentenek gondot.
50 ezer + áfa körül mozog hektárja a lazításnak HA hajlott a favágó dereka és le van szedve az ághulladék, és nincsen különösebb "anomália" a terepben.
ezután előfúrás nélkül mehet a csemete,
gyökere megvágva hogy jobban eredjen.
15 ös fúrószárat szeretek használni, az a legvastagabb amit épp elmével és fizikummal lehet nyomni, 5 fő (2 fúrógép, 2 taposó, 1 előkészítő) napi 2000 darabot tud letenni ha folyamatosan kell.
persze a fúrót tövig nyomjuk, kiemelés közben is marad a gáz a gépen, ne omoljon vissza a gödör amennyire lehetséges.
minnél mélyebbre lehessen tenni a csemetét.
50-60 forintér ültetem így darabját + áfa.
a csemeték földbekerülése után folyamatos tömörítés mellett vannak beföldelve.
a technika cifrázható, letermeléskor a vágást követően egyből, tehát a döntés után egyből lehet vegyszerrel visszaszorítani a későbbi sarjasodást.
lehetséges trágyázni is ültetés előtt, a gödörbe lehet tenni, a csemetével és a tömörítéshez használt földhöz.
ha érdekel az eredménye tudok mutatni olyan erdőket amiket így ültettem, és hogy hány évesek, mekkorák, stb. bejárható, nem elzárt helyen vannak. akár nélkülem is át lehet bóklászni.
köris,szürkenyár, nemesnyár amik nagyon könnyen megközelíthetőek.
mindíg izélnak vele hogy drága technika, meg az összes többi baromság de igazából a kivételesen magas eredés százalék végett a pótláson eleve behozza a javát, a többit meg az ápoláson. 3 éves szürkenyarasomat simán átvették volna befejezettnek is akár, sokkal gyorsabb a záródás a orokban, és utánna a sorok közt is.
a technológia nem saját kútfőből származik a néha erdészeti tudományos intézet kísérletezte ki a hozzávaló gépsorral együtt.
a lazítás 60-70 centi mélyen dolgozik,
a fúrt gödrök átlagosan 45-50 centi mélyek.
a technológiához megfelelő csemete is szükséges.
ha akácról kell átalakítani mondjuk tölgyre, ott sajnos a tuskózás nagyon szükséges, a redves akác nagyon sarjad.
sajnos nem volt alkalmam rá hogy értékelhető méretben megpróbáljak ilyesmit kivitelezni tuskózás nélkül.
ettől független tölgyet nyár helyére ültettem így, a hosszú ápolási idő miatt főleg kifizetődő.
szerencsére nem kell senkit semmire rábeszélnem, a számok és a kézzelfogható eredmények 5 éves ciklus után toronymagasan igazoltak :) 60+ hektár pedig elég nagy terület.
a fokozatos lehetőleg természetes felújításnak énis híve volnék, de sajnos ez az ország még fényévekre van attól hogy a szálaló gazdálkodásra lehessen gondolni hegyvidéken kívül.
pedig pontosan ugyanúgy működik máshol is.
a termelés technika drágább, viszont a felújításnak nincsen szinte semmi költsége.
sanszos hogy az általad említett akácost rá akarják és fogják szorítani szerkezet átalakításra. sose fog megtérülni, majdnem hogy ilyen erdőket jobb szószerint elajándékozni olyannak aki hajlandó letermelni és abból kifizetni meg még rá is fizetni a szerkezet átalakítást.
a múlt évben szerettek volna rámhagyni így 25 hektár erdőt, ha nem lett volna messze nekimentem volna. 1 darab forintért földdel mindennel oda adták volna, félig szétlopott akác , szerkezet átalakítás tölgyre.
tisztában vagyok vele hogy nagyon jó indulattal nullás lett volna úgy hogy mindent magam csinálok.
pénz a tölgyből meg max az unokának :D
becsületből vállaltam volna, de csak ha a közelemben lett volna. 150 km távból akkora ráfizetés lett volna hogy nem bírtam volna kinyögni.
itt ugrik ki amit már régebben is írtam párszor, az erdőn nem jelentkezik semmi hamar. ha nem foglalkoznak vele mondjuk 5 évig, az sem látszik csak úgy meg.
de eljön az a pillanat amikor mindenért meg kell fizetni, a szakszerűtlen felmérés/fafaj választás, telepítés, ápolás, gyérítés összege a végén úgyis visszapofázik, többszörösen.
így születnek azok az erdők amik szószerint csak negatív értéket képviselnek, felújításra várnak de a fatömeg ami van rajta minőségében és mennyiségében egy kalap szart sem ér, nem fedezi a felújítást.
ameddig lehet húzzák-halasztják de igazából ez csak öngól.
sajnálom, de a leírásodból arra következtetek hogy ez sem lehet sokkal jobb helyzet, tapasztalatból azt lehet mondanom hogy a túltartott erdő majdhogynem egyenlő az értéktelennel. azért van túltartva mert ezelőtt sem fedezte volna a saját felújításának a költségeit.
most meg pláne nem, és évről évre kevésbé fogja.
ha rendben van minden csinálva az erdő jó pénzt tud hozni. csakhát hosszú a megtérülés ideje, menetközben kispórolt forintok meg többszörösen jelentkeznek majd a végén. mint a disznó hízlalás. ha a kaján spórolunk és 150 helyett csak 80 kiló a disznó, akkor hiába vakarásszuk a fejünket a végén hogy a hús nem ér annyit amennyiért vágják a disznót.
azt is kell tudni hogy a következő erdő minősége már ott kezdődik hogyan van levágva a régi.
éppen ezért inkább arra tendálok hogy én ugyan vállalom garanciával az erdőtelepítést, azt hogy minden műszaki átvételen bőségesen átmegy /és nem csak ímmel-ámmal átrugdalják/ a telepítés, de ezt csak akkor tudom vállalni ha eleve én csinálom a tarvágást, és a csemete beszerzést, a vágástér takarítást, a talajelőkészítést.
azért mert ezek összefüggő dolgok.
ha minden rendben van csinálva akkor hasznot hoz az erdő, ha nem akkor meg csak viszi a pénzt.
Válasz csontii #1726. hozzászólásáraTúlkorosnak mondott az állomány,emiatt éves növedék elméletben nincs a hatóság szerint,emiatt készletgondozót se enged,ráadásul a célállományt is változtatni akarják arra hivatkozva,hogy a termőhelytípus megengedné a KTT-CS fafajokkal történő erdősítést,gondolom új termőhelyfeltárás műholdképről ,meg hasraütésből történt,vagy kiküldtek valami tanulót..azaz fafajcsere,ami bődületes összegekből és munkából jönne össze ugyibár....magyarán a házát is elárvereztetné az erdészeti hatóság a tulajnak,ha nem sikerül az új fafajjal történő erdősítés...
Hanyas fúróval fúrtok,lazitotok elő,illetve hanyassal ültettek? A pásztákat mivel jelölöd ki?
Köszi a válaszokat!
Akácosban a tulajnak csak tarvágást akarnak engedélyezni telibe...fokozatosan 5-10év alatt nem. Hallottál már ilyet?
Magának meg a haveroknak akarna vagdosni minden télre fokozatosan.Először száradékolni akart meg gyérítés jelleggel vágni,de arról hallani se akarnak a hatóságnál.
Nem értem,hogy miért kell erőltetni az elavult régi vízfejes szabályokat meg irányelveket,miközben a világ,a gazdálkodási szerkezet is megváltozott és ezt kívánja,ugyanakkor meg semmiben sem lenne rosszabb a felújítás szeritem..sőt.
van egy kettősség a dologban.
egyrészt igen, köbméterre szoktak fizetni.
másrészt a fakitermelés lenézett sportág.
azt lehet mondani az átlag favágó sajnos aki nem saját szerszámmal dolgozik örül ha 100 körül hazavisz nettoban, és valljuk be őszintén édeskevés.
másik fele viszont hogy a vágóbérek amikért lehet munkát kapni többet nem szoktak tudni kitermelni általában.
ugyanakkor valóban egy rendes favágónak aki rendes felszereléssel jelenik meg és dolgozik normálisan tényleg kellene keresnie 200 körül, még ha van aki ezen fel is van háborodva mert csak egy szaros favágó.
csakhát veszélyes sport, és a rendes felszerelés is drága. máshol nem csinálnak ebből ügyet, más országokban elég jól fizetett dolog.
4500 as órabérre mondom hogy igazából reális is lehet ha ad számlát a favágó, valóban normális felszereléssel jelenik meg (vágásbiztos, sisak, megfelelő vágásbiztos lábbelni, kesztyű, döntőék, kalapács, normális fűrész amin normális lánc van stb..) ha valaki kiszámolja ez mekkora befektetés akkor hamar kiderül hogy ez nem irreális ár. főleg ha magának veszi a lapot, láncot, lánckenőt, üzemanyagot.
márpedig 4500 as órabérbe magának veszi.
egy kicsit talán sértő is hogy csak azért mert valaki favágó eleve nem szokott senki bejelentéssel számolni, mert ugye azt minek.
és ugyan minimum a 10 legveszélyesebb, de inkább a top 5 legveszélyesebb meló, de hát csak favágó annak nem kell jól keresni.
mert az már nem is ember.
ugyanakkor a másik meg aki sokkal kevésbé fárasztó munkát végez, és közelsincsen ekkora potenciális veszélynek kitéve pusztán mondjuk zajterhelés végett kap eleve pótlékot.
ezt idővel meg kell érteni hogy aki fűrészel azt éri rezgés terhelés, zajterhelés, nyáron melegbe télen meg hidegbe van.
a hűtőházi targoncás meg pusztán azért mert hidegben van 180 körül keres nettóban.
ugyanmár. nincsen ez arányban.
az ilyen 5-600 as nettó órabérek meg főleg nincsennek arányban.
az a 800-850 forint amit fizetek én nettóban a sajátjaimnak, még az is édeskevés.
vagyonőrök keresnek 1929 minimum rezsiórabért. legalább ennyit kéne egy fűrészesnek is keresni.
én spec nem bánnám ha úgy mint a vagyonőröknél, a fakitermelésben is bevezetnék a minimális rezsiórabért, mert gyalázat ami ebben az ágazatban folyik.
és a kizsákmányolás igazából még csak nem is a dolgozót érinti.
de nem is a munkaadóját.
hanem mindenkit. ezekért a vacak árakért (ilyen 3500-3800 as akác vágóbérek egy véghasználatban.. pf "röhej") tisztességes munkát nemigen lehet végezni, a végeredmény meg az utókort fogja érinteni.
Azért azt vegyétek már figyelembe,hogy a fakitermelésben nem szokás órabérben fizetni. Mindenhol teljesítmény alapján fizetnek. Vagyis m3/x forint. A tisztításban pedig ha/x forint. Aki órabérben fizet az megérdemli,hogy még a szalonna sütést is ő fizesse.
Ilyen melóra napi 12-15 eFt nettót tartok manapság reálisnak, ha a nap ~8 óra érdemi melót jelent a helyszínen.
Ami 1500-2000 Ft/óra netto-zsebbe.
Eddig tehát: 2500-3000 Ft/óránál tartunk.
Itt jön képbe az adózás kérdése...
- ha fekete meló akkor ennyi és kész
- ha ÁFA mentes, KATA-s adólany, akkor az még 400-600 Ft/óra közterhet jelent pluszban a számlás részre.
- ha normál adóalany akkor inkább 600-800 Ft/órát a számlás részre.
Ha ÁFA alany is akkor további +20% körül.
Amivel az ÁFA-s, normál adózótól mindenről számlát kapsz esetében már a
(2500+600)x1,2=~3700 Ft/óra bruttó
és
(3000+800)1,2=~4600 Ft/óra bruttó
közötti tartománya értél.
Aki saját eszközt hoz az tankra szoktam fizetni.
Nekem jobb, ha a saját eszközömmel dolgozik és fizetem az óradíját.
Viszont van olyan, akinek a kezébe nem szabad fűrészgépet adni.
Az órabér nettó 600 ft. (Egyéb munka 500)
Az egyik utazás idejét én fizetem, a másik út ingyen van. (mert ugye 130 km-re is jártunk a télen).
Válasz ..MZ/X.. #1716. hozzászólásáraHát ha két három nap alatt ki akarod neki fizetni a fűrész árát is,akkor 6000/óra,viszont ha ez bruttó,akkor más a helyzet...
Válasz Matyi50 #1714. hozzászólásáraKöbméter itt nem igen jön össze. Az átlag átmérő 15-18cm. Ez egy sok éve letermelt nyaras amit nem telepítettek újra és feljött benne az akác meg itt-ott a nyár sarj. Kerítésoszlopot, karámfát próbálunk kivenni belőle amennyit lehet, hogy legalább 0-ra kijöjjön majd. Ha legyűrtük ez után jön akác gyérítés.
ilyen nem volt még hogy valaki hozta volna a saját cuccát, legalábbis nálam még nem volt ilyen versenyző.
lehet ez az ár is reális, ha tényleg rendes masinával jelenik meg, tudja használni, és a nap nem 8 óra, hanem 8 tank amit rendesen dolgozik vele.
sajnos ez egy ilyen szakma.
Válasz ..MZ/X.. #1709. hozzászólásárabrigád szinten erdei köbben dolgoznak,
brigádon belül pedig kivételesen ritka hogy valaki saját masinát hozzon.
én melósaim netto 850 et kapnak / óra.
Válasz Matyi50 #1707. hozzászólásáranagyásgrendben stimmelő ár, ekörül mozog amiért homokon akácot csinálták tavaly.
+- egy kevés.
amúgy viszonylag sík terepen, homok és akác.
drága mint a penész :(
Válasz djsotime #1700. hozzászólására úgy tudom lehet olyat csinálni hogy máshol ültetsz erdőt helyette de sok papír munkával jár s ezért nagyon bürokrácia függő de próbát megér a nébih foglalkozót a témával de az most átalakulóban van
Válasz djsotime #1700. hozzászólásáraErdőterület művelésből,termelésből kivonására ,művelési ág megváltoztatására van lehetőség,amit mindig az illetékes szakigazgatási hivatal bírál el és állapítja meg az illetéket,amit fizetni kell érte. Zsebbenyúlós téma lesz....
Válasz djsotime #1700. hozzászólásáraa jogi kérdésben sajnos én nemsokat tudok segíteni, nemtudom hogy lehetséges e olyat hogy nem ülteted újra.
makug a fakitermelők ritkán foglalkoznak tuskózással, meglehetősen drága mutatvány, és amit hagy terep azt még igencsak rendezgetni kell, akik foglakoznak is tuskó kiszedéssel /már akiket tudok/ azok is otthagyják a tuskót kiszedés után.
Egy kis segítségre lenne szükségem, mert nagyon laikus vagyok erdő témában.
Tervezem a közeljövőben, hogy egy saját birtokot csinálok magamnak.
(több hektár terület, kis ház, halastó)
A kiszemelt területek közt erdő is található és arra lennék kíváncsi, hogy lehet-e ma úgy erdőt kitermelni, hogy a helyére nem ültetek új fákat?
Parkosított kert és halastó kerülne az erdő egy részének helyére.
Illetve a másik kérdésem, hogy a fakitermelőkkel meg lehet beszélni, hogy a gyökeret is távolítsák el, vagy ilyennel nem foglalkoznak?
Válasz Mihály-963 #1698. hozzászólásáraez azért komolyabb dolog mint a pénzlopás.
nem a pénz a lényege.
hanem az hogy egy-egy lesoványított erdőt megcsinálni újra hogy olyan legyen amilyennek lennie kell minimum huszon év.
tölgyesekről nem is beszélve.
ott egy teljes emberöltőnyi munka lesz rendberakni egyszer a kialakult helyzetet, akárhonnan is nézed ez több mint pénz.
Válasz a2457 #1696. hozzászólására szépen leírtad a Magyar bürokrácia átkait mert ez folyik minden polgármesteri hivatalban de mehetünk fentebb is deto ugyan ez s harsogják hogy a korrupciót megszüntették ááá fenét átkeresztelték úgy hívják LOBBY
hú gyerekek.. ez egy nagyon összetett dolog.
az a baj hogy nagy a baj , röviden szólva.
az erdő nehezebb ügy mint a mező, itt nincsen évente aratás. sem 10 évente.
van ahol 20 évente sem.
namost szerintetek egy-egy vezetőnek meddig tart a "mandátuma" ?
hát igen. nem áll érdekében túlsokat költeni egy-egy darabka erdőre, mert.. a sikerüket forintosítják.. a lábonálló fatömeg növekedést nem számítják gazdasági eredménynek, ugyanakkor mégis a forintosított végeredményt veszik alapul.
ez a helyzet azt eredményezi hogy aki termel és értékesít, de a felújításból kispórolja a lóvét.. hát sajnos azt jutalmazzák. már jóideje. ennek a végeredménye a silányabb állomány, és így a következő termelési ciklusban mégkisebb bevétel amiből ugye mégkevesebb jut a felújításra és már látjuk is hova lukadunk ki. csökkenő erdőérték, és silányabb faanyag. növekszik a tüzifa aránya az ipariéhoz képest. előrehozott termelések, rövidített ciklusok..
azt is hozzá kell tenni hogy hegyen természetszerű újulás van, léket bontanak és magától nő az erdő. persze villanypásztor kell, meg kerítés, meg azt karban kell tartani. hegyen drágább termelni is. és persze .. jobb az anyag is.
namost hegyen a kötélpálya a megoldás, ami nagyon drága, megvenni és üzemeltetni is. dolgozni is veszélyes...
itt jönnek képbe azok a vállalkozók akiknek az erdészetek adtak gépet. egyszerűen nincsen olyan tőke ami megtudta volna venni.
de miért ne az erdészet üzemelteti akkor, merül fel a kérdés...
hát, azért mert ezek a munkák hullámszerűen jönnek, egyszerűen nem tudnak erre fenntartani egy emberállományt.
ez az egyik fele.
a másik pedig a felelősség kerülése, sokkal egyszerűbb a vállalkozóra bízni hogy oldja meg az emberkérdést, és az üzemeltetés kérdést.
és persze ahol elkezdődik a huncutság ott csak folytatódni tud, 1000% hogy az esetek többségében visszaélésre került sor az ilyen eszközvásárlás kérdésében.
tudom hogy az első jószándékkal lett kivitelezve, de biztos vagyok benne hogy a többi viszont.. hát a többi az tuti csalás és lopás.
namost ott van a nem hegyi erdő, a síkvidéken. a homoki akácos és társai...
namost azoknál brutális a felújítási költség.
az írásom elején leírt gazdasági metódus..
nost azt eredményezte hogy 120-130 köbméter 40% os ipari fakihozatal helyett ezekben az erdőkben sok helyen már csak 70-90 köbméter 30% os ipari fa kihozatal jön ki, mert a kispórolt pénz végett ugye legyengült az állomány. és erre jön hektáronként csak a tuskózásra fél miska.
olyan szinten megnőtt az ápolások költsége a kizsarolás végett, hogy képtelenség lett volna sok helyen vállalkozót találni a munkákra. mert zsonglőrködés megy, mint írtam az erdő nem mező.
van ahova ki lehet egy kis extra pénzt síbolni, de van olyan terület ahova jobban kéne oda meg nem adnak. így néhány becsületesebb erdész inkább maga csinált vállalkozást az ápolásokra. mert rendes vállakozónak nemigen lehet azt mondani hogy egy területnek most csak egy részét szárzúzza le mondjuk, a többit később.
ráadásul amikor KELL mondjuk szárzúzni akkor KELL, méghozzá azonnal.
mert kevés az alkalomszám , van ahol csak évi 2-3 van, ilyen esős nyári időben mint ami most van úgy kell csinálni hogy utolsó pillanatig ameddig látni a fa sorát addig kell várni, és akkor nekimenni és zúzni minnél hamarabb. máskülönben egyszerűen a szeptemberi műszaki átvételre nem lesz tiszta az erdő, és az erdészt seggbekurjantják. ilyen szélsőséges körülményekhez nehéz vállalkozót találni, ezért van pár erdész aki ezeket a munkákat maga csinálja.
és persze ugyanúgy, van rengeteg vendel, semmirevaló aljanép amelyik kikarmolta ezen felbuzdulva magának a melót, saját magának irogatja a teljesítés igazolást, az erdő meg lesz amilyen leszen.
mivel a közmunkás már van, tudok nem egy barmot amelyik kikarmolta az ápolást magának, megcsináltatja a közmunkással, aztán leszámlázza. ez a lopás felsőfoka, és természetesen nem csak az erdész van benne.
ez az amikor a pajtással kiszagolják a lóvét. persze az ilyen vállalkozás alacsony áron dolgozik hogy biztosan megkapja a melót.. mivel zéró költsége van /kaszáltat a közmunkással aki nem is tudja hogy "maszekol" mindezt a közmunka program felszerelésével, és benzinével pl/ így akármiylen áron dolgozik, aki meg tisztes válallkozó az versenyezzen vele ugye..
agyrém..
és persze az erdészeteket sem kell félteni, a közmunka program keretében masszív visszaélés folyik, sok munkát amit saját rendes munkaerővel vagy vállalkozóval kéne megoldani megcsináltatnak közmunkással.
itten említeném meg hogy a közmunka törvény így szól :
Közfoglalkoztató lehet:
a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
b) költségvetési szerv,
c)8 egyházi jogi személy,
d) közhasznú jogállású szervezet,
e) civil szervezet,
f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
g) vízitársulat,
h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében
ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,
hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,
hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,
hd) határjelek és környezetének karbantartására,
he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,
hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,
hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására
akkor most leírom mi van odaírva.
erdőkapálás, ültetés, kaszálás, stb..
ezekre NEM lehetne felhasználni a közmunkaerőt. külön gusztustalan hogy több erdőgazdaságnak VAN munkagép boltja, és a közmunkás felszerelést azokból a boltokból vették meg maguknak.
namost vázolom mi a gond.
egyik visszásság az, hogy az erdők közel fele állami kézben van ZRT-ken keresztül, és kapnak 80% ban állami támogatott , amúgyis brutálisan olcsó munkaerőt.
DE MI VAN A MAGÁN ERDŐGAZDÁLKODÓVAL?
a másik 50% eleve diszkriminálva van, pedig a "termékük" ugyanúgy a nyílt piacra kerül, ez egy nagy pofátlanság. Hát gondoljuk már végig ez mekkora gazdaságtorzító erő, még akkor is ha a program keretén belül vannak csak kiaknázva, a magánember szedesse pénzért a szemetet az erdejéből, az állami cég meg kapja a szinte ingyen munkaerőt rá.
eleve szembe megy az uniós versenypolitikával, mivel nagyon brutálisan előnyhöz juttatja az állami cégeket.
a következő gondom pedig az, hogy a magánvállalkozások meg versenyezzenek a közmunkás munkaerővel.
hogya picsába adjon valaki rendes fizetést, és fizessen járulékot és adót valaki, ha a munkaerő amivel versenyzik szinte ingyen van?
ebben a legroszabb az, hogy az állami erdőgazdaságok nem véletlen jöttek létre.
Az volna a feladatuk hogy a rájuk bízott erdőket maximálisan szakmai szempontok szerint gondozzák, de a valóság az írásom elején vázolt helyzet végett távolabb nem is állhatna...
gyakorlatilag az adófizetők pénzét felhasználva gátlástalanul teszik tönkre sorban az erdőket és lopnak mindent amit lehet.
én, és te, és mindenki más aki fizet adót azt finanszírozza hogy tönkretegyék az egyik legnagyobb kincsünket, és a jó levegő forrását...
ami a fát megvevő és azt kitermelő cégeket illeti.. mind csaló és rabló egytől egyig.
a következőképpen működik:
létezik a faállomány "lábon való eladása" ami azt jelenti hogy aki megveszi az fizet , letermeli, és viszi a fát.
de ezt állami ZRT nem teheti meg, nem adhat el így erdőt lábon.
ahhoz, hogy egy állami erdészet fejese "jó" legyen, év végén pénzt kell felmutasson.
namost az erdő termelésének a végeredménye a fa. amire nincsen mindíg azonnal kereslet. ez teljesen érthető dolog ugye.
ezért az erdő szélén van a kitermelt anyag, őrizni nehéz. az ország rejtett tartaléka meg előszeretettel fosztogat, mert kultúrálatlan degenerált semmiresevaló aljanép.
namost hatékony őrzéshez az anyagot be kéne valahova szállítatni, ami költségekkel jár.
sokkal kényelmesebb ha megvan eleve a vevő aki elszállítja, még kényelmesebb ha ez egyben a termelő.
úgy állapodnak meg hogy a kitermelést piaci ár alatt vállalja az ilyen féreg, az erdészet főembere ennek örül. mert neki a költségvetésben ez kiadásként szerepel.
ha kicsi a kiadás az már jó.
ennek után ugye beszállítani nem kell sehova, tehát őrzésről sem kell gondoskodni, ami megint kevesebb kiadás.
persze a féreg sem tétova, eleve olcsóbban veszi meg a fát. azt mondja ha így nem köll, akkor dugd fel magadnak az erdődet, majd őriztessed a faanyagot ameddig rád nem rohad. és persze "megesik" hogy véletlen a 20-30% al drágább ipari fának való valahogy a tüzifa rakatba köt ki, meg kanyaronként egy kicsit "téves" a köbözés..
mert ugye rönknél is, kéreg nélküli csúcsátmérőt nézünk, elé g csak "néha" tévedni 2 cm ert méréskor, a fa nem teljesen kör alakú..
és máris profitál a dolog, még ha pofátlanul alacsony áron vágja akkor is. köböző tábla
érdemes nézegetni, egy-egy rönknél (mondjuk 6 méteres hazainyár, 21 centis csúcsátmérővel darabja 0,273 , míg 22 centissel 0,296, az eltérés majdnem 10% eleve)
és persze az erdész becslése is benne van a pakliban, egy pár köbbel alá becsül aztán máris nyeregben a pajtás...
ezek összességében elképesztő mértékű károkat okoznak. sokmilliárdos milliárdos a nagyságrend országos szinten a legenyhéb és optimistább hozáállással is..
és elsősorban a jövő nemzedékét vágják át.
az abszolut nem fair verseny végett pont az erdészeti munkák a leg alulfizetettek az egész tetves országban, miközben ez az egyik legveszélyesebb munkakör.
van ahol a képzett erdész 30 éves munkaviszonnyal netto 120 at visz haza, miközben ezer hektár erdő tekintetében (nagyon sok milio forint) anyagi felelőssége van...
a favágóról nem is beszélve.
--
amit megoldásnak látnék az ügyben...
egyrészt, vissza kell állítani azt a rendszert ahol kiteremlés után befele fizet mindenki. aztán a felújítás sikeressége arányában kaphat vissza ebből a befizetésből.
másrészt a közmunka program 100% kivonása ebből az ágazatból.
harmadrészt a munkadíj norma felállítása.
negyedrészt sokkal szigorúbb ellenőrzés, és az erdészetek sikeressége ne a pnzügyi mérlegen, hanem a lábonálló erdő értékén IS múljon.
azontúl tessék szépen átvilágítani melyik vállakozás pontosan mit üzletelt melyik erdőgazdasággal, nem ritka hogy a saját fájukat veszik vissza jódrágán az erdőgazdaságok a saját fűrészüzemükbe.
és legyünk már korrektek, erdészeti gépre pályázhassunk már akkor is ha nincsen saját erdőnk. legyen elég mondjuk 5 évre visszamenőleg ha a profilban főszereplő az erdészeti tevékenység ami kapcsolódik a pályázatban szereplő géphez, és persze jövőre nézve legyen szerződés olyan munkára ahol az adott gép érvényesülni is tud.
elnézést mindenkitől a hatalmas mennyiségű szövegért, csak kikívánkozott belőlem.
ebben az iparágban dolgozom, ez a mindenem.
amikor veszel egy jó mély levegőt, abban az én munkám is benne van. sajnos kevesen vagyunk akik tisztességesen próbálunk boldogulni, és egyre csak fogyunk, mert a tisztességtelen piaci helyzet visszaélései egyszerűen megölnek bennünket, vagy áttérítenek az "erő sötét oldalára".
Válasz gyorfy10 #1693. hozzászólásáraAzért gondolom a vezetőség megkapta zsebbe a jattot. Persze ebből le osztani is kell a politikusoknak. Különben nem hagyták volna bulit.
Majd az lesz, hogy leváltják a kehi vezetőit.
Ennek nagyon kemény adó vonzata is lenne egy normális országban.
Válasz Scipio #1692. hozzászólásáraÉs az útépítésben nem a haverok kapják meg a melót? A stadionépítésben nem a haverok kapják meg a melót?
Ez burkolt előírás,ezt mindenki tudja---
,az az állami erdészet csak egy cégcsoport a sok közül akit inkább csak mostanra sikerült bekebelezni teljesen ,vagy mégsem és csinálják emiatt a balhét....
Már 20évvel ezelőtt is így volt hogy árajánlatot csak azért kértek cégektől (akik megörültek hogy lesz melojuk,aztán sose lett) hogy lefedjék a korrupt ügyeket meg a haveroknak kiadott melót.
Válasz Scipio #1692. hozzászólásáraVáltsák is le őket. Az se ártana nekik hogyha lesittelnék őket... De úgyse lesz belőle semmi, a tisztességes embert előbb előveszik bármiért is mint a gazembereket....
Sziasztok.
Érdeklődni szeretnék tőletek.
Lehetőségem lenne 3ha akác erdőt megvásárolni.kb7-10éves fák vannak benne. Szépen rendbe tartva. Régebben fel is volt nyesve, a sorja tiszta, nemtudom milyen méretekkel kell/szokás ültetni, de sűrű tőtávval és kB 2méter sortávolsággal van ültetve. igazából én a befektetés megtérülésére gondolva érdeklődnék. Ezeknek még kell Egy jó pár év, hogy vágni lehessen. Kérdésem az lenne ha valakinek lenne tapasztalata, hogy hány évesen lehet vágni, kB, továbbá milyen mennyiségű fával kell számolni /ha és vállalkozóval vágatva mennyit lehet kapni m3jeiért??? Ha van valakinek tapasztalata, kérem írjon. Előre is köszönöm. Üdv Tamás
Válasz Titti #1687. hozzászólásáraNem jól hallottad... Az egyes fára is kéne elvileg engedély ami külterületen van és benne van a fafaj jegyzékben a törvény mellékletében,az egy másik dolog,hogy kicsit nonszensz és túlszabályozott barom törvény van. A réti ....ek abból élnek,a gazda meg kérjen egy karó kivágásához is engedélyt a saját földjére...
4536 hozzászólás
Válasz JOSEY #1736. hozzászólásáraLátom mindenhova odabiggyeszted gusztustalan módon a reklámaidat,hátha ráharap valaki... szánalom a köbön...
Válasz Matyi50 #1735. hozzászólásáraa probléma gyökere a terepviszonyokban vagy a szennyezettségben mérhető? mert a tuskók sarjadzása miatt csak egy durva kalapácsos szárzuzó használata segithet
Válasz JOSEY #1734. hozzászólásáraSzuper,ezt értem,eddig is értettem,de szerintem Te nem érted,hogy a terep olyan,hogy géppel nem művelhető :).....
Válasz Matyi50 #1733. hozzászólására
néhány fotó, hogy hogy müködik a kisebbik
Válasz JOSEY #1732. hozzászólására
És mivel húzza el olyan zergecseszte helyen az ember,ahol lábbal alibg bír megállni,nemhogy géppel? :D
Válasz a2457 #1728. hozzászólásárami kifejlesztettünk egy direktültetőt, mely segitségével ugymond szántatlan talajba lehet ujratelepiteni csemetét vagy nagyobb géppel suhángot
Válasz a2457 #1730. hozzászólásáraAz meg a leginkább lényeges,hogy az erdőöveket át kéne írni és belátni,hogy a klímaváltozás irtózatos nagy gondot jelent,sokszor mégis a gazdálkodón vasalják be azt is...
Válasz Matyi50 #1729. hozzászólásáranincsen baj azzal sem ha pokoli terület,
de tény és való hogy a költségeken növel.
a kézi ápolás és a lazítás nélküli ültetés sem kivitelezhetetlen egyáltalán.
az máskérdés hogy nem olcsó.
úgy kezdődik hogy muszály a vegyszeres sarjsvisszaszorítás már vágáskor.
úgy folytatódik hogy tuskózás akkor kimarad, viszont a minimum a 4x ápolás egy évben.
az ültetés gödörfúróval lazítatlan tuskósba minimum a duplája darabonként.
pászta jelölés ilyenkor.. kőműves megoldással :D zsinór és jelölő spray... nem túl jó de megteszi. szóval ha géppel esélytelen odamenni az sem jelent gondot.
de garantálom neked hogy nem éri meg anyagilag. ezt a tényállást én sose rejtettem véka alá.
erősen változó terepviszonyok/adottságok közt főleg fontos az elegyítés, akármi is van kiírva célállománynak amellé még nyugodtan lehet elegyíteni. és kell is. főleg ilyen helyeken.
nincsen belőle probléma, megoldható.
az pedig amit írsz sajnos valós és vérlázító, állami kezelésben levő erdőnek patentul makulátlannak kell lennie.
mert az a tiéd is, az enyém is, és mindenkié. 50 forint / hektárért bérli az államtól az állami zrt, tessék szépen foglalkozni vele.
a maszek világ.. másabb világ.
sajnos az erdő olyan stratégiai érték ami bőven túlnyúlik több emberöltőn, sajnálatos hogy a maszek erdőket érintő korlátozások nem arra irányulnak hogy jobbak legyenek az állományok, hanem a szivatásra inkább.
holott... az lenne a lényeg hogy olyan előírásokat követeljenek meg amiknek a betartása magával hozza az eredményességet is. a mostani előírások inkább csak pénzbevasalásra valóak.
aki kitalálja őket azt kirugdalnám kapálni, aztán a munkája értékéből tengődjön. persze az állami gazdaságok által felkínált 50 ezres / hektár áron kapáljon a rohadékja.
vissza kéne hozni az erdőfelújítási alapot.
a kitermelésből kelljen befizetni, és a felújítás sikeressége alapján lehessen belőle visszaigényelni.
méghozzá azért, mert akkor legalább az alapok jobbak, máskülönben akármilyen jó erdő is, nem fogja megérni levágni.
ha nem egy korrupt rothadó országban élnénk még működhetne is rendes támogatási rendszer az ilyen magárahagyott és nehéz terepen levő erdők felújítására...
Válasz a2457 #1728. hozzászólásáraKöszi a leírást!
A terület ráadásul géppel nem művelhető,tagolt,vízmosás,partoldal,árokpart!!! Szóval gondolhatod mekkora reális esélye van a szerkezetátalakításnál az elsőkivitel szakszerűségének is egyáltalán... semmi...
Na ilyenkor azt aki az íróasztal mellett ezt jóváhagyta a hatóságnál,egy életre eltiltanám a munkájától.... máshol tízhektárszámra nyílnak fel az állami erdők,meg döglenek bele a gazba,száradnak ki komplett kilométeres völgyek,hegyoldalak felújításai állami területen...azt bezzeg elintézik... a maszek pár hektáron meg jelzálogot vegyen fel a felújítás költségeire... nonszensz... Remélem az új erdőtörvény ebben már kedvez valamicskét...
Válasz Matyi50 #1725. hozzászólásáraelőkészítésnek erdészeti altalajlazító, egyben az húzza meg a pásztát is.
rendes traktorosnak nem kell semmi extra ahhoz hogy a 260-280 közti sortávot tartsa.
oda-vissza megy, tuskók nem jelentenek gondot.
50 ezer + áfa körül mozog hektárja a lazításnak HA hajlott a favágó dereka és le van szedve az ághulladék, és nincsen különösebb "anomália" a terepben.
ezután előfúrás nélkül mehet a csemete,
gyökere megvágva hogy jobban eredjen.
15 ös fúrószárat szeretek használni, az a legvastagabb amit épp elmével és fizikummal lehet nyomni, 5 fő (2 fúrógép, 2 taposó, 1 előkészítő) napi 2000 darabot tud letenni ha folyamatosan kell.
persze a fúrót tövig nyomjuk, kiemelés közben is marad a gáz a gépen, ne omoljon vissza a gödör amennyire lehetséges.
minnél mélyebbre lehessen tenni a csemetét.
50-60 forintér ültetem így darabját + áfa.
a csemeték földbekerülése után folyamatos tömörítés mellett vannak beföldelve.
a technika cifrázható, letermeléskor a vágást követően egyből, tehát a döntés után egyből lehet vegyszerrel visszaszorítani a későbbi sarjasodást.
lehetséges trágyázni is ültetés előtt, a gödörbe lehet tenni, a csemetével és a tömörítéshez használt földhöz.
ha érdekel az eredménye tudok mutatni olyan erdőket amiket így ültettem, és hogy hány évesek, mekkorák, stb. bejárható, nem elzárt helyen vannak. akár nélkülem is át lehet bóklászni.
köris,szürkenyár, nemesnyár amik nagyon könnyen megközelíthetőek.
mindíg izélnak vele hogy drága technika, meg az összes többi baromság de igazából a kivételesen magas eredés százalék végett a pótláson eleve behozza a javát, a többit meg az ápoláson. 3 éves szürkenyarasomat simán átvették volna befejezettnek is akár, sokkal gyorsabb a záródás a orokban, és utánna a sorok közt is.
a technológia nem saját kútfőből származik a néha erdészeti tudományos intézet kísérletezte ki a hozzávaló gépsorral együtt.
a lazítás 60-70 centi mélyen dolgozik,
a fúrt gödrök átlagosan 45-50 centi mélyek.
a technológiához megfelelő csemete is szükséges.
ha akácról kell átalakítani mondjuk tölgyre, ott sajnos a tuskózás nagyon szükséges, a redves akác nagyon sarjad.
sajnos nem volt alkalmam rá hogy értékelhető méretben megpróbáljak ilyesmit kivitelezni tuskózás nélkül.
ettől független tölgyet nyár helyére ültettem így, a hosszú ápolási idő miatt főleg kifizetődő.
szerencsére nem kell senkit semmire rábeszélnem, a számok és a kézzelfogható eredmények 5 éves ciklus után toronymagasan igazoltak :) 60+ hektár pedig elég nagy terület.
a fokozatos lehetőleg természetes felújításnak énis híve volnék, de sajnos ez az ország még fényévekre van attól hogy a szálaló gazdálkodásra lehessen gondolni hegyvidéken kívül.
pedig pontosan ugyanúgy működik máshol is.
a termelés technika drágább, viszont a felújításnak nincsen szinte semmi költsége.
sanszos hogy az általad említett akácost rá akarják és fogják szorítani szerkezet átalakításra. sose fog megtérülni, majdnem hogy ilyen erdőket jobb szószerint elajándékozni olyannak aki hajlandó letermelni és abból kifizetni meg még rá is fizetni a szerkezet átalakítást.
a múlt évben szerettek volna rámhagyni így 25 hektár erdőt, ha nem lett volna messze nekimentem volna. 1 darab forintért földdel mindennel oda adták volna, félig szétlopott akác , szerkezet átalakítás tölgyre.
tisztában vagyok vele hogy nagyon jó indulattal nullás lett volna úgy hogy mindent magam csinálok.
pénz a tölgyből meg max az unokának :D
becsületből vállaltam volna, de csak ha a közelemben lett volna. 150 km távból akkora ráfizetés lett volna hogy nem bírtam volna kinyögni.
itt ugrik ki amit már régebben is írtam párszor, az erdőn nem jelentkezik semmi hamar. ha nem foglalkoznak vele mondjuk 5 évig, az sem látszik csak úgy meg.
de eljön az a pillanat amikor mindenért meg kell fizetni, a szakszerűtlen felmérés/fafaj választás, telepítés, ápolás, gyérítés összege a végén úgyis visszapofázik, többszörösen.
így születnek azok az erdők amik szószerint csak negatív értéket képviselnek, felújításra várnak de a fatömeg ami van rajta minőségében és mennyiségében egy kalap szart sem ér, nem fedezi a felújítást.
ameddig lehet húzzák-halasztják de igazából ez csak öngól.
sajnálom, de a leírásodból arra következtetek hogy ez sem lehet sokkal jobb helyzet, tapasztalatból azt lehet mondanom hogy a túltartott erdő majdhogynem egyenlő az értéktelennel. azért van túltartva mert ezelőtt sem fedezte volna a saját felújításának a költségeit.
most meg pláne nem, és évről évre kevésbé fogja.
ha rendben van minden csinálva az erdő jó pénzt tud hozni. csakhát hosszú a megtérülés ideje, menetközben kispórolt forintok meg többszörösen jelentkeznek majd a végén. mint a disznó hízlalás. ha a kaján spórolunk és 150 helyett csak 80 kiló a disznó, akkor hiába vakarásszuk a fejünket a végén hogy a hús nem ér annyit amennyiért vágják a disznót.
azt is kell tudni hogy a következő erdő minősége már ott kezdődik hogyan van levágva a régi.
éppen ezért inkább arra tendálok hogy én ugyan vállalom garanciával az erdőtelepítést, azt hogy minden műszaki átvételen bőségesen átmegy /és nem csak ímmel-ámmal átrugdalják/ a telepítés, de ezt csak akkor tudom vállalni ha eleve én csinálom a tarvágást, és a csemete beszerzést, a vágástér takarítást, a talajelőkészítést.
azért mert ezek összefüggő dolgok.
ha minden rendben van csinálva akkor hasznot hoz az erdő, ha nem akkor meg csak viszi a pénzt.
Válasz csontii #1726. hozzászólásáraTúlkorosnak mondott az állomány,emiatt éves növedék elméletben nincs a hatóság szerint,emiatt készletgondozót se enged,ráadásul a célállományt is változtatni akarják arra hivatkozva,hogy a termőhelytípus megengedné a KTT-CS fafajokkal történő erdősítést,gondolom új termőhelyfeltárás műholdképről ,meg hasraütésből történt,vagy kiküldtek valami tanulót..azaz fafajcsere,ami bődületes összegekből és munkából jönne össze ugyibár....magyarán a házát is elárvereztetné az erdészeti hatóság a tulajnak,ha nem sikerül az új fafajjal történő erdősítés...
Válasz Matyi50 #1725. hozzászólásáraKészletgondozó fahasználatot sem engedélyeznek?
Válasz a2457 #1724. hozzászólásáraRégebben,mint ha Te emlitetted volna a motoros fúrós csemelteültetési technologiádat?
Egy hektár mennyi idő alatt van elrakva így?
Hanyas fúróval fúrtok,lazitotok elő,illetve hanyassal ültettek? A pásztákat mivel jelölöd ki?
Köszi a válaszokat!
Akácosban a tulajnak csak tarvágást akarnak engedélyezni telibe...fokozatosan 5-10év alatt nem. Hallottál már ilyet?
Magának meg a haveroknak akarna vagdosni minden télre fokozatosan.Először száradékolni akart meg gyérítés jelleggel vágni,de arról hallani se akarnak a hatóságnál.
Nem értem,hogy miért kell erőltetni az elavult régi vízfejes szabályokat meg irányelveket,miközben a világ,a gazdálkodási szerkezet is megváltozott és ezt kívánja,ugyanakkor meg semmiben sem lenne rosszabb a felújítás szeritem..sőt.
van egy kettősség a dologban.
egyrészt igen, köbméterre szoktak fizetni.
másrészt a fakitermelés lenézett sportág.
azt lehet mondani az átlag favágó sajnos aki nem saját szerszámmal dolgozik örül ha 100 körül hazavisz nettoban, és valljuk be őszintén édeskevés.
másik fele viszont hogy a vágóbérek amikért lehet munkát kapni többet nem szoktak tudni kitermelni általában.
ugyanakkor valóban egy rendes favágónak aki rendes felszereléssel jelenik meg és dolgozik normálisan tényleg kellene keresnie 200 körül, még ha van aki ezen fel is van háborodva mert csak egy szaros favágó.
csakhát veszélyes sport, és a rendes felszerelés is drága. máshol nem csinálnak ebből ügyet, más országokban elég jól fizetett dolog.
4500 as órabérre mondom hogy igazából reális is lehet ha ad számlát a favágó, valóban normális felszereléssel jelenik meg (vágásbiztos, sisak, megfelelő vágásbiztos lábbelni, kesztyű, döntőék, kalapács, normális fűrész amin normális lánc van stb..) ha valaki kiszámolja ez mekkora befektetés akkor hamar kiderül hogy ez nem irreális ár. főleg ha magának veszi a lapot, láncot, lánckenőt, üzemanyagot.
márpedig 4500 as órabérbe magának veszi.
egy kicsit talán sértő is hogy csak azért mert valaki favágó eleve nem szokott senki bejelentéssel számolni, mert ugye azt minek.
és ugyan minimum a 10 legveszélyesebb, de inkább a top 5 legveszélyesebb meló, de hát csak favágó annak nem kell jól keresni.
mert az már nem is ember.
ugyanakkor a másik meg aki sokkal kevésbé fárasztó munkát végez, és közelsincsen ekkora potenciális veszélynek kitéve pusztán mondjuk zajterhelés végett kap eleve pótlékot.
ezt idővel meg kell érteni hogy aki fűrészel azt éri rezgés terhelés, zajterhelés, nyáron melegbe télen meg hidegbe van.
a hűtőházi targoncás meg pusztán azért mert hidegben van 180 körül keres nettóban.
ugyanmár. nincsen ez arányban.
az ilyen 5-600 as nettó órabérek meg főleg nincsennek arányban.
az a 800-850 forint amit fizetek én nettóban a sajátjaimnak, még az is édeskevés.
vagyonőrök keresnek 1929 minimum rezsiórabért. legalább ennyit kéne egy fűrészesnek is keresni.
én spec nem bánnám ha úgy mint a vagyonőröknél, a fakitermelésben is bevezetnék a minimális rezsiórabért, mert gyalázat ami ebben az ágazatban folyik.
és a kizsákmányolás igazából még csak nem is a dolgozót érinti.
de nem is a munkaadóját.
hanem mindenkit. ezekért a vacak árakért (ilyen 3500-3800 as akác vágóbérek egy véghasználatban.. pf "röhej") tisztességes munkát nemigen lehet végezni, a végeredmény meg az utókort fogja érinteni.
Válasz csontii #1722. hozzászólására...és ebből végül, milyen fizetések jönnek ki?
Avagy: kb. mennyit keres manapság netto-tisztán egy fűrész melós emberke, jellemzően?
Azért azt vegyétek már figyelembe,hogy a fakitermelésben nem szokás órabérben fizetni. Mindenhol teljesítmény alapján fizetnek. Vagyis m3/x forint. A tisztításban pedig ha/x forint. Aki órabérben fizet az megérdemli,hogy még a szalonna sütést is ő fizesse.
Válasz Matyi50 #1720. hozzászólásáraHátigen, ez már valóban a pofátlan kizsákmányolás szintje a mai világban.
Válasz Radocz #1718. hozzászólásáraNa ez meg a másik véglet neharagudj...ha van aki ennyiért megy neked dönteni,az meg is érdemli.
Válasz ..MZ/X.. #1711. hozzászólásáraSzerintem kicsit erős.
Az önköltsége a saját cuccnak ~1000 Ft/munkaóra.
Ilyen melóra napi 12-15 eFt nettót tartok manapság reálisnak, ha a nap ~8 óra érdemi melót jelent a helyszínen.
Ami 1500-2000 Ft/óra netto-zsebbe.
Eddig tehát: 2500-3000 Ft/óránál tartunk.
Itt jön képbe az adózás kérdése...
- ha fekete meló akkor ennyi és kész
- ha ÁFA mentes, KATA-s adólany, akkor az még 400-600 Ft/óra közterhet jelent pluszban a számlás részre.
- ha normál adóalany akkor inkább 600-800 Ft/órát a számlás részre.
Ha ÁFA alany is akkor további +20% körül.
Amivel az ÁFA-s, normál adózótól mindenről számlát kapsz esetében már a
(2500+600)x1,2=~3700 Ft/óra bruttó
és
(3000+800)1,2=~4600 Ft/óra bruttó
közötti tartománya értél.
-----
Összefoglalva...
- feketén (számla nélkül) ~3000 Ft/óra
- szürkén (részben számlás) ~3500-4000 Ft/óra
- fehéren (teljesen számlás+ÁFA-s) ~4500-5000 Ft/óra
a "normális" manapság szerintem.
Ebből már kijön a havi szintre átszámolt ~200-250 környéki netto-tiszta jövedelem.
------------
Ez volt az elméleti alapvetés és megfontolás....
Aztán a valóságot úgyis az aktuális piaci helyzet szabja meg :-)
- menyiért kapsz (használható) embert
- mennyit tudsz/akarsz neki fizetni
-------------
De az látszik, hogy
a 4-5000 Ft/óra, ha fekete-szürke melóról van szó már elég jó pénzt jelent :-)
Havi szinten nézve, akár 4-500 eFt/hó nettót is kiadhat... feketén melózva.
Aki saját eszközt hoz az tankra szoktam fizetni.
Nekem jobb, ha a saját eszközömmel dolgozik és fizetem az óradíját.
Viszont van olyan, akinek a kezébe nem szabad fűrészgépet adni.
Az órabér nettó 600 ft. (Egyéb munka 500)
Az egyik utazás idejét én fizetem, a másik út ingyen van. (mert ugye 130 km-re is jártunk a télen).
Válasz ..MZ/X.. #1716. hozzászólásáraHát ha két három nap alatt ki akarod neki fizetni a fűrész árát is,akkor 6000/óra,viszont ha ez bruttó,akkor más a helyzet...
Válasz Matyi50 #1714. hozzászólásáraKöbméter itt nem igen jön össze. Az átlag átmérő 15-18cm. Ez egy sok éve letermelt nyaras amit nem telepítettek újra és feljött benne az akác meg itt-ott a nyár sarj. Kerítésoszlopot, karámfát próbálunk kivenni belőle amennyit lehet, hogy legalább 0-ra kijöjjön majd. Ha legyűrtük ez után jön akác gyérítés.
Válasz a2457 #1712. hozzászólására361-es stihlje van. Dolgozik rendesen, volt már nálam korábban tuskósarjat leverni, eddig panasz nem volt rá.
Válasz ..MZ/X.. #1711. hozzászólásáraÓrabérben bérmunkában dönteni? Azt köbméterre kéne nem?
Válasz ..MZ/X.. #1711. hozzászólásáraÓrabérben bérmunkában dönteni? Azt köbméterre kéne nem?
Válasz ..MZ/X.. #1711. hozzászólására5-6000 ért szivesen megyek énis.
ilyen nem volt még hogy valaki hozta volna a saját cuccát, legalábbis nálam még nem volt ilyen versenyző.
lehet ez az ár is reális, ha tényleg rendes masinával jelenik meg, tudja használni, és a nap nem 8 óra, hanem 8 tank amit rendesen dolgozik vele.
sajnos ez egy ilyen szakma.
Válasz a2457 #1710. hozzászólásáraHozzám jönne a manus kompletten motyóval. Döntenie kellene akác gyérítésben. ~5000-6000/óra reális lehet?
Válasz ..MZ/X.. #1709. hozzászólásárabrigád szinten erdei köbben dolgoznak,
brigádon belül pedig kivételesen ritka hogy valaki saját masinát hozzon.
én melósaim netto 850 et kapnak / óra.
Sziasztok!
Hol, milyen órabérben dolgoznak gyérítésben fűrészes munkát, saját géppel, benzinnel mindennel együtt?
Válasz Matyi50 #1707. hozzászólásáranagyásgrendben stimmelő ár, ekörül mozog amiért homokon akácot csinálták tavaly.
+- egy kevés.
amúgy viszonylag sík terepen, homok és akác.
drága mint a penész :(
Válasz a2457 #1705. hozzászólásáraEz milyen viszonyokra és terepre érvényes ár?
Nem mindegy a lejtés,és méginkább nem mindegy a talaj,valamint a fafaj...
Nem mindegy,hogy egy nyarast homokon,vagy egy akácost barna,kövesebb talajon eltüntetni,aztán fordítani...
eladó 2 db fekete dió rönk.4 méterig egyenes hibátlan.150 cm magasan egyik 150 cm kerülettel másik 120 cm kerülettel.
Válasz Sotime #1704. hozzászólásáratuskózás és szántás egyben tuskó letolással 500e + áfa /ha.
Köszönöm szépen az eddigieket, illetve ha valakinek van tudomása konkrét példáról/nagyságrendi számokról ne tartsa magában!;)
Válasz djsotime #1700. hozzászólására úgy tudom lehet olyat csinálni hogy máshol ültetsz erdőt helyette de sok papír munkával jár s ezért nagyon bürokrácia függő de próbát megér a nébih foglalkozót a témával de az most átalakulóban van
Válasz djsotime #1700. hozzászólásáraErdőterület művelésből,termelésből kivonására ,művelési ág megváltoztatására van lehetőség,amit mindig az illetékes szakigazgatási hivatal bírál el és állapítja meg az illetéket,amit fizetni kell érte. Zsebbenyúlós téma lesz....
Válasz djsotime #1700. hozzászólásáraa jogi kérdésben sajnos én nemsokat tudok segíteni, nemtudom hogy lehetséges e olyat hogy nem ülteted újra.
makug a fakitermelők ritkán foglalkoznak tuskózással, meglehetősen drága mutatvány, és amit hagy terep azt még igencsak rendezgetni kell, akik foglakoznak is tuskó kiszedéssel /már akiket tudok/ azok is otthagyják a tuskót kiszedés után.
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem, mert nagyon laikus vagyok erdő témában.
Tervezem a közeljövőben, hogy egy saját birtokot csinálok magamnak.
(több hektár terület, kis ház, halastó)
A kiszemelt területek közt erdő is található és arra lennék kíváncsi, hogy lehet-e ma úgy erdőt kitermelni, hogy a helyére nem ültetek új fákat?
Parkosított kert és halastó kerülne az erdő egy részének helyére.
Illetve a másik kérdésem, hogy a fakitermelőkkel meg lehet beszélni, hogy a gyökeret is távolítsák el, vagy ilyennel nem foglalkoznak?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz Mihály-963 #1698. hozzászólásáraez azért komolyabb dolog mint a pénzlopás.
nem a pénz a lényege.
hanem az hogy egy-egy lesoványított erdőt megcsinálni újra hogy olyan legyen amilyennek lennie kell minimum huszon év.
tölgyesekről nem is beszélve.
ott egy teljes emberöltőnyi munka lesz rendberakni egyszer a kialakult helyzetet, akárhonnan is nézed ez több mint pénz.
Válasz a2457 #1696. hozzászólására szépen leírtad a Magyar bürokrácia átkait mert ez folyik minden polgármesteri hivatalban de mehetünk fentebb is deto ugyan ez s harsogják hogy a korrupciót megszüntették ááá fenét átkeresztelték úgy hívják LOBBY
Válasz Gabesz2 #1695. hozzászólására
Hol Ilyenkor a KEHI???????
hú gyerekek.. ez egy nagyon összetett dolog.
az a baj hogy nagy a baj , röviden szólva.
az erdő nehezebb ügy mint a mező, itt nincsen évente aratás. sem 10 évente.
van ahol 20 évente sem.
namost szerintetek egy-egy vezetőnek meddig tart a "mandátuma" ?
hát igen. nem áll érdekében túlsokat költeni egy-egy darabka erdőre, mert.. a sikerüket forintosítják.. a lábonálló fatömeg növekedést nem számítják gazdasági eredménynek, ugyanakkor mégis a forintosított végeredményt veszik alapul.
ez a helyzet azt eredményezi hogy aki termel és értékesít, de a felújításból kispórolja a lóvét.. hát sajnos azt jutalmazzák. már jóideje. ennek a végeredménye a silányabb állomány, és így a következő termelési ciklusban mégkisebb bevétel amiből ugye mégkevesebb jut a felújításra és már látjuk is hova lukadunk ki. csökkenő erdőérték, és silányabb faanyag. növekszik a tüzifa aránya az ipariéhoz képest. előrehozott termelések, rövidített ciklusok..
azt is hozzá kell tenni hogy hegyen természetszerű újulás van, léket bontanak és magától nő az erdő. persze villanypásztor kell, meg kerítés, meg azt karban kell tartani. hegyen drágább termelni is. és persze .. jobb az anyag is.
namost hegyen a kötélpálya a megoldás, ami nagyon drága, megvenni és üzemeltetni is. dolgozni is veszélyes...
itt jönnek képbe azok a vállalkozók akiknek az erdészetek adtak gépet. egyszerűen nincsen olyan tőke ami megtudta volna venni.
de miért ne az erdészet üzemelteti akkor, merül fel a kérdés...
hát, azért mert ezek a munkák hullámszerűen jönnek, egyszerűen nem tudnak erre fenntartani egy emberállományt.
ez az egyik fele.
a másik pedig a felelősség kerülése, sokkal egyszerűbb a vállalkozóra bízni hogy oldja meg az emberkérdést, és az üzemeltetés kérdést.
és persze ahol elkezdődik a huncutság ott csak folytatódni tud, 1000% hogy az esetek többségében visszaélésre került sor az ilyen eszközvásárlás kérdésében.
tudom hogy az első jószándékkal lett kivitelezve, de biztos vagyok benne hogy a többi viszont.. hát a többi az tuti csalás és lopás.
namost ott van a nem hegyi erdő, a síkvidéken. a homoki akácos és társai...
namost azoknál brutális a felújítási költség.
az írásom elején leírt gazdasági metódus..
nost azt eredményezte hogy 120-130 köbméter 40% os ipari fakihozatal helyett ezekben az erdőkben sok helyen már csak 70-90 köbméter 30% os ipari fa kihozatal jön ki, mert a kispórolt pénz végett ugye legyengült az állomány. és erre jön hektáronként csak a tuskózásra fél miska.
olyan szinten megnőtt az ápolások költsége a kizsarolás végett, hogy képtelenség lett volna sok helyen vállalkozót találni a munkákra. mert zsonglőrködés megy, mint írtam az erdő nem mező.
van ahova ki lehet egy kis extra pénzt síbolni, de van olyan terület ahova jobban kéne oda meg nem adnak. így néhány becsületesebb erdész inkább maga csinált vállalkozást az ápolásokra. mert rendes vállakozónak nemigen lehet azt mondani hogy egy területnek most csak egy részét szárzúzza le mondjuk, a többit később.
ráadásul amikor KELL mondjuk szárzúzni akkor KELL, méghozzá azonnal.
mert kevés az alkalomszám , van ahol csak évi 2-3 van, ilyen esős nyári időben mint ami most van úgy kell csinálni hogy utolsó pillanatig ameddig látni a fa sorát addig kell várni, és akkor nekimenni és zúzni minnél hamarabb. máskülönben egyszerűen a szeptemberi műszaki átvételre nem lesz tiszta az erdő, és az erdészt seggbekurjantják. ilyen szélsőséges körülményekhez nehéz vállalkozót találni, ezért van pár erdész aki ezeket a munkákat maga csinálja.
és persze ugyanúgy, van rengeteg vendel, semmirevaló aljanép amelyik kikarmolta ezen felbuzdulva magának a melót, saját magának irogatja a teljesítés igazolást, az erdő meg lesz amilyen leszen.
mivel a közmunkás már van, tudok nem egy barmot amelyik kikarmolta az ápolást magának, megcsináltatja a közmunkással, aztán leszámlázza. ez a lopás felsőfoka, és természetesen nem csak az erdész van benne.
ez az amikor a pajtással kiszagolják a lóvét. persze az ilyen vállalkozás alacsony áron dolgozik hogy biztosan megkapja a melót.. mivel zéró költsége van /kaszáltat a közmunkással aki nem is tudja hogy "maszekol" mindezt a közmunka program felszerelésével, és benzinével pl/ így akármiylen áron dolgozik, aki meg tisztes válallkozó az versenyezzen vele ugye..
agyrém..
és persze az erdészeteket sem kell félteni, a közmunka program keretében masszív visszaélés folyik, sok munkát amit saját rendes munkaerővel vagy vállalkozóval kéne megoldani megcsináltatnak közmunkással.
itten említeném meg hogy a közmunka törvény így szól :
Közfoglalkoztató lehet:
a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
b) költségvetési szerv,
c)8 egyházi jogi személy,
d) közhasznú jogállású szervezet,
e) civil szervezet,
f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
g) vízitársulat,
h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében
ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,
hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,
hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,
hd) határjelek és környezetének karbantartására,
he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,
hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,
hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására
kerül sor
katt a forrásért katt
akkor most leírom mi van odaírva.
erdőkapálás, ültetés, kaszálás, stb..
ezekre NEM lehetne felhasználni a közmunkaerőt. külön gusztustalan hogy több erdőgazdaságnak VAN munkagép boltja, és a közmunkás felszerelést azokból a boltokból vették meg maguknak.
namost vázolom mi a gond.
egyik visszásság az, hogy az erdők közel fele állami kézben van ZRT-ken keresztül, és kapnak 80% ban állami támogatott , amúgyis brutálisan olcsó munkaerőt.
DE MI VAN A MAGÁN ERDŐGAZDÁLKODÓVAL?
a másik 50% eleve diszkriminálva van, pedig a "termékük" ugyanúgy a nyílt piacra kerül, ez egy nagy pofátlanság. Hát gondoljuk már végig ez mekkora gazdaságtorzító erő, még akkor is ha a program keretén belül vannak csak kiaknázva, a magánember szedesse pénzért a szemetet az erdejéből, az állami cég meg kapja a szinte ingyen munkaerőt rá.
eleve szembe megy az uniós versenypolitikával, mivel nagyon brutálisan előnyhöz juttatja az állami cégeket.
a következő gondom pedig az, hogy a magánvállalkozások meg versenyezzenek a közmunkás munkaerővel.
hogya picsába adjon valaki rendes fizetést, és fizessen járulékot és adót valaki, ha a munkaerő amivel versenyzik szinte ingyen van?
ebben a legroszabb az, hogy az állami erdőgazdaságok nem véletlen jöttek létre.
Az volna a feladatuk hogy a rájuk bízott erdőket maximálisan szakmai szempontok szerint gondozzák, de a valóság az írásom elején vázolt helyzet végett távolabb nem is állhatna...
gyakorlatilag az adófizetők pénzét felhasználva gátlástalanul teszik tönkre sorban az erdőket és lopnak mindent amit lehet.
én, és te, és mindenki más aki fizet adót azt finanszírozza hogy tönkretegyék az egyik legnagyobb kincsünket, és a jó levegő forrását...
ami a fát megvevő és azt kitermelő cégeket illeti.. mind csaló és rabló egytől egyig.
a következőképpen működik:
létezik a faállomány "lábon való eladása" ami azt jelenti hogy aki megveszi az fizet , letermeli, és viszi a fát.
de ezt állami ZRT nem teheti meg, nem adhat el így erdőt lábon.
ahhoz, hogy egy állami erdészet fejese "jó" legyen, év végén pénzt kell felmutasson.
namost az erdő termelésének a végeredménye a fa. amire nincsen mindíg azonnal kereslet. ez teljesen érthető dolog ugye.
ezért az erdő szélén van a kitermelt anyag, őrizni nehéz. az ország rejtett tartaléka meg előszeretettel fosztogat, mert kultúrálatlan degenerált semmiresevaló aljanép.
namost hatékony őrzéshez az anyagot be kéne valahova szállítatni, ami költségekkel jár.
sokkal kényelmesebb ha megvan eleve a vevő aki elszállítja, még kényelmesebb ha ez egyben a termelő.
úgy állapodnak meg hogy a kitermelést piaci ár alatt vállalja az ilyen féreg, az erdészet főembere ennek örül. mert neki a költségvetésben ez kiadásként szerepel.
ha kicsi a kiadás az már jó.
ennek után ugye beszállítani nem kell sehova, tehát őrzésről sem kell gondoskodni, ami megint kevesebb kiadás.
persze a féreg sem tétova, eleve olcsóbban veszi meg a fát. azt mondja ha így nem köll, akkor dugd fel magadnak az erdődet, majd őriztessed a faanyagot ameddig rád nem rohad. és persze "megesik" hogy véletlen a 20-30% al drágább ipari fának való valahogy a tüzifa rakatba köt ki, meg kanyaronként egy kicsit "téves" a köbözés..
mert ugye rönknél is, kéreg nélküli csúcsátmérőt nézünk, elé g csak "néha" tévedni 2 cm ert méréskor, a fa nem teljesen kör alakú..
és máris profitál a dolog, még ha pofátlanul alacsony áron vágja akkor is.
köböző tábla
érdemes nézegetni, egy-egy rönknél (mondjuk 6 méteres hazainyár, 21 centis csúcsátmérővel darabja 0,273 , míg 22 centissel 0,296, az eltérés majdnem 10% eleve)
és persze az erdész becslése is benne van a pakliban, egy pár köbbel alá becsül aztán máris nyeregben a pajtás...
ezek összességében elképesztő mértékű károkat okoznak. sokmilliárdos milliárdos a nagyságrend országos szinten a legenyhéb és optimistább hozáállással is..
és elsősorban a jövő nemzedékét vágják át.
az abszolut nem fair verseny végett pont az erdészeti munkák a leg alulfizetettek az egész tetves országban, miközben ez az egyik legveszélyesebb munkakör.
van ahol a képzett erdész 30 éves munkaviszonnyal netto 120 at visz haza, miközben ezer hektár erdő tekintetében (nagyon sok milio forint) anyagi felelőssége van...
a favágóról nem is beszélve.
forrás
még forrás
kukás vagy favágó keres e jobban?
--
amit megoldásnak látnék az ügyben...
egyrészt, vissza kell állítani azt a rendszert ahol kiteremlés után befele fizet mindenki. aztán a felújítás sikeressége arányában kaphat vissza ebből a befizetésből.
másrészt a közmunka program 100% kivonása ebből az ágazatból.
harmadrészt a munkadíj norma felállítása.
negyedrészt sokkal szigorúbb ellenőrzés, és az erdészetek sikeressége ne a pnzügyi mérlegen, hanem a lábonálló erdő értékén IS múljon.
azontúl tessék szépen átvilágítani melyik vállakozás pontosan mit üzletelt melyik erdőgazdasággal, nem ritka hogy a saját fájukat veszik vissza jódrágán az erdőgazdaságok a saját fűrészüzemükbe.
és legyünk már korrektek, erdészeti gépre pályázhassunk már akkor is ha nincsen saját erdőnk. legyen elég mondjuk 5 évre visszamenőleg ha a profilban főszereplő az erdészeti tevékenység ami kapcsolódik a pályázatban szereplő géphez, és persze jövőre nézve legyen szerződés olyan munkára ahol az adott gép érvényesülni is tud.
elnézést mindenkitől a hatalmas mennyiségű szövegért, csak kikívánkozott belőlem.
ebben az iparágban dolgozom, ez a mindenem.
amikor veszel egy jó mély levegőt, abban az én munkám is benne van. sajnos kevesen vagyunk akik tisztességesen próbálunk boldogulni, és egyre csak fogyunk, mert a tisztességtelen piaci helyzet visszaélései egyszerűen megölnek bennünket, vagy áttérítenek az "erő sötét oldalára".
Válasz gyorfy10 #1693. hozzászólásáraAzért gondolom a vezetőség megkapta zsebbe a jattot. Persze ebből le osztani is kell a politikusoknak. Különben nem hagyták volna bulit.
Majd az lesz, hogy leváltják a kehi vezetőit.
Ennek nagyon kemény adó vonzata is lenne egy normális országban.
Válasz Scipio #1692. hozzászólásáraÉs az útépítésben nem a haverok kapják meg a melót? A stadionépítésben nem a haverok kapják meg a melót?
Ez burkolt előírás,ezt mindenki tudja---
,az az állami erdészet csak egy cégcsoport a sok közül akit inkább csak mostanra sikerült bekebelezni teljesen ,vagy mégsem és csinálják emiatt a balhét....
Már 20évvel ezelőtt is így volt hogy árajánlatot csak azért kértek cégektől (akik megörültek hogy lesz melojuk,aztán sose lett) hogy lefedjék a korrupt ügyeket meg a haveroknak kiadott melót.
Válasz Scipio #1692. hozzászólásáraVáltsák is le őket. Az se ártana nekik hogyha lesittelnék őket... De úgyse lesz belőle semmi, a tisztességes embert előbb előveszik bármiért is mint a gazembereket....
Szerintetek ebben van valami? Vagy csak le akarják váltani a vezetőket?
http://444.hu/2016/08/02/evekig-tartott-mire-az-allam-rajott-hogyan-lopjak-szet-az-allami-erdotarsasagokat
Sziasztok.
Érdeklődni szeretnék tőletek.
Lehetőségem lenne 3ha akác erdőt megvásárolni.kb7-10éves fák vannak benne. Szépen rendbe tartva. Régebben fel is volt nyesve, a sorja tiszta, nemtudom milyen méretekkel kell/szokás ültetni, de sűrű tőtávval és kB 2méter sortávolsággal van ültetve. igazából én a befektetés megtérülésére gondolva érdeklődnék. Ezeknek még kell Egy jó pár év, hogy vágni lehessen. Kérdésem az lenne ha valakinek lenne tapasztalata, hogy hány évesen lehet vágni, kB, továbbá milyen mennyiségű fával kell számolni /ha és vállalkozóval vágatva mennyit lehet kapni m3jeiért??? Ha van valakinek tapasztalata, kérem írjon. Előre is köszönöm. Üdv Tamás
Válasz BélaNB #1689. hozzászólásáraValamilyen moly,kukac megrágta.....
Sziasztok, éger csemetéknek mitől ilyen lyukacsos a levelei?
Válasz Titti #1687. hozzászólásáraNem jól hallottad... Az egyes fára is kéne elvileg engedély ami külterületen van és benne van a fafaj jegyzékben a törvény mellékletében,az egy másik dolog,hogy kicsit nonszensz és túlszabályozott barom törvény van. A réti ....ek abból élnek,a gazda meg kérjen egy karó kivágásához is engedélyt a saját földjére...
Moderátor által módosítva: 2016-10-05 14:42:48