Válasz ZZ.ZZ #9207. hozzászólásáraNem érsz el azzal sem semmit. Itt tavaly qrva jól indult minden hatalmas csövek voltak és fatyyas szárak. Csak mikor elfogyott a víz a csövek összeszáradtak felére harmadára. Ahol nem volt tő szám ott is, és a végül ott lett a legkevesebb.
ezekkel a hozzászólásokkal az a gond, hogy a hozzászólók nagy részét a térképen nem tudom elhelyezni. Ha kiegészítenétek, hol gazdálkodtok, akkor jobb viszonyítási alapja lenne mindenkinek. Köszönöm.
Válasz .Fecó. #9202. hozzászólásáraDobokkal is öntöztök?
Mi alapján döntitek el, hogy elkezditek a kukorica öntözését? Használtok hozzá bármilyen eszközt, ami segít a döntésben?
Válasz JD 4630 #9203. hozzászólásáramiért nehéz kiváltani a kukoricát? kérődzők esetében a rozs vagy olaszperje illetve a silócirok, míg abrakfogyasztók esetében a szebmescirok és a gabonafélék 80-90%-ban képesek helyettesíteni a kukoricát, és ha ténylegesen a víz a korlátozó tényező akkor ezek bármelyike jobb választás, mennyiségben alig marad el, termésbiztonságban pedig nemhogy 0 esély nincs benne, de mivel a téli csapadékra épül (kivéve persze a cirokfélék) így tökéletesen üzembiztosan megtermelhető a takarmány... Az, hogy egy-egy terület esetleg benulláz az mindig benne van, de ha az is benne van, hogy gazdaságszinten nullázzon be egy kultúra akkor ott a hiba az Ön készülékében van... a legnagyobb aszályban is azért a megcélzott hozam 40-50%-át el lehetett érni gazdaságszinten mindig...
Válasz lemken #9204. hozzászólásáraAz azért úgy durva, leggyengébb területünk 4 AK/ha legjobb 15 Ak/ha(ezek apám területi, én máshol vagyok szerencsémre ettől egy fokkal kedvezőbb területen bár Ak értékben alattad).
Teszem hozzá azért 20 éve még, ezeken a gyenge területeken is 5 ből 4 év elment, az az egy, az sem volt totál csőd.
Válasz JD 4630 #9203. hozzászólásáraJa az egész regényből csak azt hagytam ki, hogy átlag 25 AK s terūletek termelünk, a legrosszabb terület is 22 AK atlagban.
2020 ig tipikus kukorica termesztésére alkalmas területek voltak ezek. Semmi félsz nem volt a kukoricatermesztéssel kapcsolatban. Az hogy 10 évente volt 2-3 rosszabb év az simán belefèrt. Az a kockázat még vállalható volt, azèrt még megérte vállalni. Az utóbbi 4 év az KO volt kukorica terén.
Válasz .Fecó. #9175. hozzászólásáraÉn nem termelek 4-5 éve kukoricát, más irányba mentem, csupán azért mertem beleugatni a témába, mert sajnos látok a szomszédban olyan táblákat, amelyekre igaz a 0-ás állításom, és én át tudom érezni, amit itt a többiek mondanak, veled ellentétben.
Gyenge földön ha sz*rik a macska 0 a termés, és full mind1 milyen technológiát használsz, az vet itt kukoricát gyenge földön, akinek állata van, nekik elég nehéz kiváltani, 80- féle növény rohadt jól hangzik, csak nincs rá kereslet, vagy ugyanúgy felsül stb stb...
" A növények túlnyomó többségéből nem 0 a várható hozam... "
Nyilván így van, ez a tipikus mielőtt elesek, leülök téma, senki nem úgy indul neki, de ha tudod, hogy a területed adottságai magukban hordozzák a 0-ás termésszintet(nem csak kukoricánál), akkor nyilván máshogy kalkulálsz, mint azok, akik verik a mellük, hogy nagy aszály volt csak 80q/ha termett a kukorica.
Válasz Nagy Péter 40 #9200. hozzászólásárahát nem tudom, én kb mindenre ellentétes reakciót adok, mi idén negyedik éve lesz, hogy egyáltalán nem sietünk a vetéssel, inkább megnöveltük a vetőgép kapacitást, régebben 9-10 fokos talajnál már vetni kezdtünk, április 5-10 körül már indult a vetés, évek óta egyre később kezdünk hozzá, tavaly április 20 előtt nézegetni sem kezdtük, és mint írtam is, egyre hosszabb tenyészidőket, plusz mióta van öntözés de már nincs csemege így oda is másodvetésben is szemes kukorica megy... és a hozamok egyre felfelé mennek! Volt aszály is, forróság is, ez egy DKC5810, fao 580. Az első kép július 2-i, a második augusztus 2-i, szeptember 21-én arattuk 21-én arattuk 18-as vízzel...
Válasz Nagy Péter 40 #9200. hozzászólásáraÉn még az UV-t is kihagynám az egyenletből.
Volt 1/4 ha a egyik táblám vègében a kelés után volt pár 10 mm eső ami oda folyt össze a tábla legmélyebb részére. Nem tudtam gyomírtani, mert elakadtam volna. Na ott beszarás milyen kukica volt!
Pedig ugyanúgy kapta a meleget,az UV-t mint a tábla többi rêsze, csak azzal a különbséggel,hogy volt alatta megfelelő mennyiségű VÍZ!!
Egyèrtelműen a rendelkezésre álló VÍZ mennyisége a meghatározó a kukoricatermesztés sikerét illetően!
A tavaszi talajmunkáknál történő gyakori elakadâsok most már csak rossz/jó emlékek maradtak.
A hosszú drótkötelek, meg láncok némán várják, hogy hátha szükség lesz mèg valaha rájuk!
Nekem is ment a dolog míg VOLT VÍZ ,nekem sem megy a dolog miòta NINCS VÍZ!
Válasz .Fecó. #9192. hozzászólásáraAhogy Lemken kolléga is írta 2020-ig a te általad vázolt ideális időben vagyis október novemberben volt az aratás 15-20%-os vízzel.
Viszont azóta a csapadék eloszlása a tavaszi és nyári hónapokra jelentősen lecsökkent és a 2021,2022-es évekre még azt se lehet mondani hogy azért érnek be hamarabb mert lejjebb vitték a FAO számukat mert sokan vetettek még 2022-ben is 480 -as kukoricákat.
Persze az a 2 tanuló év a legtöbbek azzal válaszoltak hogy lementek 400 alá vagy napraforgót vetettek.
Az tény hogy kiszámíthatatlan hogy mikor jön az aszály de az az elmúlt 4 évben leszűrhető hogy a legnagyobb esélye július elejétől van hogy jön egy "pusztító" hőhullám.
Amit kihagysz az egyenletből az az UV.
Lehet aszály már április májusban, és júniusban is de nincs olyan UV 25-28 fokban mint amikor 38-40 fok bejön július elején és "szétégeti" a kukoricát.Még víz mellett is komoly terméskiesést jelent nemhogy akkor mikor már nincs víz és azt látod hogy 1 hét alatt a haragos zöld kukorica szétégett..
Mint ahogy a Szegedi kísérleti kivonás is mutatja ezek a fajták a tavalyi meg a 2022-es hőséget nem bírják.
Láttam tavaly direkt vetésbe, olyat aminél borsó elővetemény volt,mások zöldtrágya után talán pár nappal zöldebbek voltak de az sztem azért volt mert április közepén vetették én meg már március 28 -án vetettem.Eredményben meg fél 1 tonna volt a javamra ugyanazzal a fajtával. És nem azért mert én rohadt ügyes vagyok vagy mert szántott föld volt hanem hogy majd 3 héttel hamarabb vetettem,mire megjött a júliusi forróság nekem már bekötöttek a szemek,de még súlyban sajna így is popcorn volt..
Én idén is vetek még 150 hektár kukoricát és egy hete beszéltem jóformán minden vetőmagossal a környékünkön mindegyik azt mondja hogy menjek minél inkább a 300-as FAO-hoz.. vagy vessek inkább napraforgót mert annak most jó ára van..
Az hogy menjünk a 600-as FAO irányába öngyilkosság elég megnézni tavaly azokat akik tudnak öntözni és másodvetésbe még vetettek kukoricát.Az elején az egész táblát öntözték majd július végétől már csak jó ha a felét... a többit hagyták lesülni..
Válasz barazdabetyar. #9198. hozzászólásáraMindegy most már 25 zsákra rámondtam próbára. Hívtam egyik ismerőst, azt mondta kombájnból nem látott táblán belül nagy különbséget a piohoz képest.
Válasz Gatti #9194. hozzászólásáraÉn is sokat kísérleteztem a kukoricával, de elfáradtam, mivel mindig a rossz lóra tettem azzal, hogy erőltettem a kukoricát még akkor is amikor már nem kellett volna. Tavaly úgy indultam neki a szezonnak,hogy szerintem leesett annyi csapadék ősszel-télen amivel neki lehet állni a sikeres kukorica termesztésnek. Tévedtem,sok millio forintom is bánta. A tavalyi őszi , idei téli szezonban eddig a fele csapadék hullott le a tavalyi mennyiségnek. Minden lelkiismeret furdalás nélkül hagyom ki a kukoricát a vetésszerkezetből, meghagyom azoknak a termesztés örömét akik még sikerek tudnak lenni benne. Egyelőre marad a napra meg a kalászodok helyette.
Válasz lemken #9191. hozzászólásáraPontosan, legalábbis itt az Alföldön.
Pedig szerettem termelni, jövedelmező volt, alacsony ráfordítással is.
De ha veszteséges kár erőltetni.
Válasz .Fecó. #9192. hozzászólásáraA kisebb FAO számú kukoricák irányába a kényszer vitt el, mert az 500 as FAOs kukoricákkal még kockázatosabb volt. Amit írtál , hogy az USAban keverik a FAO szam szerint a kukoricakat sem hozott jobb eredmenyeket. Az alapvető probléma az hogy mí 10-15 évvel ezelőtt 500-550 mm volt az éves csapadékösszeg ès ennek az êves eloszlása is kedvező volt addig ma kb. évi 350 mm nél járunk és kedvezőtlen az eloszlása is. A talajvízszint több métert esett, az ásott kutak vagy kiszáradtak vagy alig van bennük víz. A víszkészletek csökkenése úgy tűnik tendencia. Nem kicsi a baj pedig a felszíni vízkészletek az Alföldön kellene összegyűljenek elvileg. Amikor majd Dunántúlon is megszűnik a rendes csapadékellátottság ,akkor fog a kukoricának országosan befellegzeni.
Válasz lemken #9191. hozzászólásáraÉs benned nem merül fel az, hogy esetleg ez a kettő összefügghet? mármint hogy elmentetek egy sokkal korábbi FAO irányba, és azóta oszkár bácsi meg nem gyütt?
Hatalmas tévképzet az, hogy a rövidebb kukorica jobban bírja az aszályt, épp ellenkezőleg, a rövidebb kukoricák alapvetően kisebb gyökérzettel, kisebb növénymagassággal, kevesebb levélzettel rendelkeznek, mint a hosszú tenyészidejű társaik. Egy pár éve jött be az a gondolat, hogy a rövidebb kukorica virágzása hamarabb van, és akkor nincs még aszály, csak ez egyszerűen nem igaz. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz aszály, áprilistól augusztusig bármikor lehet, vagy folyamatosan is, ebből nem lehet kiindulni. Amerikában ezen úgy segítenek, hogy keverik a vetőmagokat. (ezt alapvetően a GMO rezisztencia-kiszabadulás ellen csinálják de mellékhatása van a beporzásra). Ennek a lényege, hogy 5%-ban kevernek a maghoz méghosszabb tenyészidejű (nem-GMO-s) magot amely így hosszabban biztosít pollent a fő fajta számára, ezáltal a virágzás még jobban elhúzódik.
Toxinos meg pont azért lesz, mert gyenge termés, a megrágott csővégek aránya sokkal nagyobb, emiatt felkerül a határértéknek.
Válasz .Fecó. #9187. hozzászólásáraOlvasva a hozzászólásodat,olyan mintha nem is egy országban termelnénk. Keleten is 2020 ig az volt a tendencia, hogy magasabb FAO szamu kukorica hibrideket használtunk. Általában 10-12 közötti termések voltak. Volt egy pár jobb évjáratban 13-14 tonna is. Ez nem táblaszintű, hanem üzemi és fizető kukoricára vonatkozik. Ez volt kb. 2020-ig.
Addig a kukorica volt a fő növény ami a legkönnyebb termesztéstechnológia mellett, a legtöbb jövedelmet hozta. Azóta a kukorica mint nõvény keresi a helyét a vetésszerkezetben. A 10 t/ha az utóbbi 4-5 évben csak álom maradt, a toxinról meg ne is beszéljünk. A FAO szamok meg egyre csak lejjebb mentek, mert a korai vetés,virágzás,kötés elengedhetetlen feltétellé lépett elő. Ennek ellenére sem műkõdik a recept. Max 4-5 t/ha a realitás ,ami ha nincs szerencsèm mèg toxinos is. Itt aki nem látja be, hogy a kukoricának, mint növênynek ilyen körrülmények között (éghajlati,gazdasági) körülmények között egyelőre nincs jövője, az a saját sírját ássa meg. (Igaz Gatti?)
Válasz mtz1221 #9188. hozzászólásáraMert a késői az bele virágzik a júliusi forró aszályba.
Ezért jobb a korai, főleg korán vetve. Az a medárdi esőkkel kifejlődik és jó esetben amire jön a forróság addigra megköt. Aztán az augusztusi forró aszály már nem veszélyezteti.
Válasz .Fecó. #9187. hozzászólásáraMi valamikor 600-as alattit nem használtunk. Idén meg 400-as feletti nem fog lenni. Az elmúlt 5 évben, az 500-as feletti nem tud megkötni valamiért.
Válasz barazdabetyar. #9183. hozzászólásáraAzért abban szerintem megegyezhetünk, hogy a kukorica őshazájában, mexikóban is előfordul néha, hogy meleg van, sőt kb 10-12 évvel ezelőttig Magyarország számított a szemeskukorica-termesztés északi ökológiai határának, és így alapvetően szubtrópusi melegigényes növény lévén nem a meleg a legnagyobb ellensége.
Csak itt jön be a fajtaválasztás kérdése. Azok a 300-as FAO számú kukoricák, amelyeket észak-Európára, meg az egykori magyar klímára nemesítettek azok TÉNYLEG nem bírják ezt az időt, mert egyszerűen nem erre valók! A jelenlegi klímánk sokkal inkább mediterrán fél-sivatagi tulajdonságokat mutat!
Az USA-ban a kukoricaöv (Illinois, Indiana, Iowa, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, and Wisconsin) lényegesen délebbre van,. mint mi, a legészakibb államok kb Szerbia, míg a legdélebbi államok görögország déli csücske, illetve cicus málta, tunézia, marokkó magasságán vannak, de az eurpópai nagy kukorica termelő országok, mint spanyolország, franciaország, olaszország, szerbia románia, ukrajna is mind tőlünk délre, jelentősen délebbre találhatóak, így azt kijelenteni, hogy itt már túl meleg van elég merész gondolat.
Évek óta toljuk kifelé a FAO számokat, előbb csak 470-480 volt, azok teremték régen a kukoricaklubos rekordokat is, mára alig van 500 alatti fao-s kukorica, idén lesz több 600 feletti is!
Egyébként könnyű rájönni, hogy nem jó fajtát használsz: a kukorica betakarítási ideje október, november, a betakarítási víztartalma pedig 16-20%. Ha nálad hamarabb beérik, vagy jobban leszárad ekkorra az azt jelenti, hogy túl rövid tenyészidejű fajtát választottál.
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraAszály miatt kizárták és nem értékelték a szegedi helyszínt....
Pedig szerintem pont hogy értékelni kellett volna ha 0 akkor 0, ha 5q akkor 5q a terméseredmény.
Egy jó viszonyítási alap lett volna hogy éppen melyik hibrid hogy -milyen mértékben bírja a kedvezőtlen körülményeket.
Mert itt már azt próbálja keresni az ember...minden tőled telhetőt megteszel, de ha nincs csapadék akkor ez a vége....
Azért ha egy kukorica 40 cm növénymagassága után egy csepp csapadékot sem kap ( és július végén full kiégve-elszáradva), csak 35 fokot akkor gyorsan kiszedi a talajból a vizet...ami évek óta amúgy nincs normálisan feltöltödve....
Írtad hogy van másik 80 termelhető növény.... Igen van, de ha nincs rá kereslet....vagy éppen ugyanígy nem bírja a "sivatagi körülményeket" ??
Az emberi tényező.. a szántás és hasonló talajszekezet romboló, vízpazarló baromságokon már rég túl vagyunk..
Az a baj ha nem érzed, nem látod át nem tudod elképzelni -átélni..
Válasz Gatti #9178. hozzászólásáraDe alapjában nincs azzal baj, a jaszsagban is kb kalaszos, napraforgó, élvezve repce, fenymag és alternatív növények vannak, ha azt lehet biztonságosan akkor azt kell termelni. Mindenki a helyi igényeihez kell igazitsa.
Nem kötelező kukoricát vetni, sőt…
Bár akkor is az a véleményem, hogy ahol a legjobb környezeti feltételek megteremthetőek (pl borsó vagy szója elovetemeny, no-Till, emiatt felhalmozott vízkészlet a talajban) ott öntözés nélkül is lehet kukoricat termelni aszályban is, mindemellett békés az ország felszíni vizek kel legjobban ellátott területe, és a legjobban kiépített öntözőrendszerek hazája, aki mégsem akarja elengedni a kukorica termesztest annak ez lesz az irány, mert itt a klíma nem fog javulni a következő párszáz évben!
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraÉn úgy vágok bele,hogy úgyse terem,minek költsek rá,aratok 20 mázsát.Szomszéd csúcs hibrid,mindent megad neki mint te,és arat 25 mázsát.Írd le a matekot.Itt is vannak olyan beállítottságúak mint te.Van itt is olyan messziről jött nagygazdák,akik magas bérletekkel nyomulnak.Full technológia,minden.Az idén is figyeltem,kukoricát kétszer vetett,egyszer se aratott.Földszomszéd,nem mertem rá ajánlatot tenni a bérletre,mert ismerem a körülményeket,a föld minőséget,stb.Ő nem ismerte.De adok földet bárkinek,hogy bizonyítson.
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraHát nálunk akkor szinte mindenki rosszul gazdálkodik, mert itt évek óta nincs jó kukorica termés. Egyre kevesebbet látni a határban, mint ahogy repcét is.
Kalászos és napraforgó váltja egymást többnyire, ezeket lehet biztonságosabban termelni.
Válasz ZZ.ZZ #9176. hozzászólására2022-ben nagyon gyakori volt, hogy egyik táblán cső sem volt, silózni sem vitték el, mellette meg 4-6-8 tonnás földeket arattak... Egy jó fajta egy jó műveléssel, kedvező elővételben,ény után simán hozott 6-8 tonnát, míg egy szántott, kukorica utáni, gyenge fajta meg benullázott, még úgy is, hogy technológiai hiba sem volt... egy elrontott (vagy épp kispórolt) gyomirtás, egy rossz tápanyagpótlás pedig pláne odaver a termésnek...
És ez mind-mind a termelőn múlik. Az időjárás adottság, ahogyan a talajtípus is, ahhoz alkalmazkodni lehet, megváltoztatni nem. Van olyan béraratós ügyfelem aki 20 éve elengedte a kukoricát, pont emiatt. Az is jobb megoldás, mint úgy vágni neki, hogy "úgyse terem, minek költsek rá", mert akkor végülis igaza lesz: nem fog teremni! akkor sem, ha rájár az idő...
Csak sok embernek fogalma sincs mi az igazi aszály.
Mikor ugyanaz a tábla egyik évben 141 q/ha kukoricát ad, a következő évben 5 q/ha ....igen jól olvasod 5 q/ha.
Mikor 2024.07.20-án így kell kinézni egy kukoricának....
Persze sok múlik az emberi tényezőn is .... Na de mikor heteken keresztül minden nap 35 + fok hozzá a magas uv, illetve sorközművelés óta 1 csepp csapadék nélkül....
Válasz JD 4630 #9172. hozzászólásáratőlem gyengébb földön kevesen gazdálkodnak, mégsem a 0 a megcélzott termésszint! Ahogy barázdabetyárnk is írtam: ha ez a termelési cél nem kell elvetni, van magyarországon kb 80 féle termeszthető növény, miért a kukoricát választod? A növények túlnyomó többségéből nem 0 a várható hozam...
Válasz barazdabetyar. #9170. hozzászólásáraAz elsőszámú körülmény mindig te magad vagy, ha jó, akkor miattad jó, ha nem jó, akkor miattad nem jó. Ha nem így gondolkozol akkor mehetsz reggelente a kaszinóba is, szerencsejátékozni nem kell 7 hónapot várni, hogy jó számra tettél-e...
Ha valamit úgy vetsz el, hogy véleményed szerint lehet a vége 0 is, akkor miért veted el?
Válasz Attikaa #9171. hozzászólására20-30 liter még ha hirtelen jönne se lenne sok. Nyilván ilyenkor az lenne a legjobb ha 20 mm jönne le egy héten kedvező elosztásban és akkor gyűlne a tartalék. De olyan sosem lesz hogy kedvező. Várja mindenki az esőt de ahogy látom kevés esély van rá sajnos. Viszont ilyenkor szokott az lenni, hogy majd február végén beindul aztán meg hírtelen sok lesz.
Az biztos, hogy a mai bő 15 fok az kegyetlenül nem jó.
Válasz R Sándor #9169. hozzászólásáraBizony, örüljünk hogy így van, néha még a víz is sok ha hirtelen jön, nagyon sok helyen az országban most is várják az esőt, nem mondom hogy hozzánk nem fér el, de hirtelen 20-30mm szerintem nem hiányzik, ezek a pár mm-erek(3-5-7mm néha pár cm hó) amik mostanában voltak bőven elég, főleg hogy volt több napig tartó fagy, nappal is 0, +1 fokok.
Válasz barazdabetyar. #9167. hozzászólásáraÉszak keleten MÉG van ! 2023 ban 30 hektár átlag 13 tonnás kuki 20 vízzel 2024 ben 12 tonna 19 vízzel .napraforgó 3 tonna és 3.5 tonna/ hektár.Ezek az átlagok még elég türhetőek nem????
Válasz barazdabetyar. #9164. hozzászólásáraez nem így van. A legolcsóbb és a legdrágább hibrid között kb 500 kg termés ára van...
Egy csúcs hibrid bármikor ennek a sokszorosa különbséget hozza egy olcsó fajtához képest.
És a körülmények romlása során általában a sokkal magasabb hozamról indulva általában alacsonyabb a terméscsökkenés mértéke...
Válasz barazdabetyar. #9164. hozzászólásáraEz csak részben igaz,mert a jobb magok képesek rekord közeli termésekre,de az olcsók megállnak egy közepes termesnèl, kedvező időjárásban is .sajnos.
9260 hozzászólás
Válasz ZZ.ZZ #9207. hozzászólásáraNem érsz el azzal sem semmit. Itt tavaly qrva jól indult minden hatalmas csövek voltak és fatyyas szárak. Csak mikor elfogyott a víz a csövek összeszáradtak felére harmadára. Ahol nem volt tő szám ott is, és a végül ott lett a legkevesebb.
ezekkel a hozzászólásokkal az a gond, hogy a hozzászólók nagy részét a térképen nem tudom elhelyezni. Ha kiegészítenétek, hol gazdálkodtok, akkor jobb viszonyítási alapja lenne mindenkinek. Köszönöm.
Válasz .Fecó. #9202. hozzászólásáraDobokkal is öntöztök?
Mi alapján döntitek el, hogy elkezditek a kukorica öntözését? Használtok hozzá bármilyen eszközt, ami segít a döntésben?
Idén még adok egy esélyt a kukinak...
Próbálunk 50-55 ezer tőszámmal vetni, hátha a ritkább tőszámmal tovább kihúzná a meglévő vízzel...
Válasz JD 4630 #9203. hozzászólásáramiért nehéz kiváltani a kukoricát? kérődzők esetében a rozs vagy olaszperje illetve a silócirok, míg abrakfogyasztók esetében a szebmescirok és a gabonafélék 80-90%-ban képesek helyettesíteni a kukoricát, és ha ténylegesen a víz a korlátozó tényező akkor ezek bármelyike jobb választás, mennyiségben alig marad el, termésbiztonságban pedig nemhogy 0 esély nincs benne, de mivel a téli csapadékra épül (kivéve persze a cirokfélék) így tökéletesen üzembiztosan megtermelhető a takarmány... Az, hogy egy-egy terület esetleg benulláz az mindig benne van, de ha az is benne van, hogy gazdaságszinten nullázzon be egy kultúra akkor ott a hiba az Ön készülékében van... a legnagyobb aszályban is azért a megcélzott hozam 40-50%-át el lehetett érni gazdaságszinten mindig...
Válasz lemken #9204. hozzászólásáraAz azért úgy durva, leggyengébb területünk 4 AK/ha legjobb 15 Ak/ha(ezek apám területi, én máshol vagyok szerencsémre ettől egy fokkal kedvezőbb területen bár Ak értékben alattad).
Teszem hozzá azért 20 éve még, ezeken a gyenge területeken is 5 ből 4 év elment, az az egy, az sem volt totál csőd.
Válasz JD 4630 #9203. hozzászólásáraJa az egész regényből csak azt hagytam ki, hogy átlag 25 AK s terūletek termelünk, a legrosszabb terület is 22 AK atlagban.
2020 ig tipikus kukorica termesztésére alkalmas területek voltak ezek. Semmi félsz nem volt a kukoricatermesztéssel kapcsolatban. Az hogy 10 évente volt 2-3 rosszabb év az simán belefèrt. Az a kockázat még vállalható volt, azèrt még megérte vállalni. Az utóbbi 4 év az KO volt kukorica terén.
Válasz .Fecó. #9175. hozzászólásáraÉn nem termelek 4-5 éve kukoricát, más irányba mentem, csupán azért mertem beleugatni a témába, mert sajnos látok a szomszédban olyan táblákat, amelyekre igaz a 0-ás állításom, és én át tudom érezni, amit itt a többiek mondanak, veled ellentétben.
Gyenge földön ha sz*rik a macska 0 a termés, és full mind1 milyen technológiát használsz, az vet itt kukoricát gyenge földön, akinek állata van, nekik elég nehéz kiváltani, 80- féle növény rohadt jól hangzik, csak nincs rá kereslet, vagy ugyanúgy felsül stb stb...
" A növények túlnyomó többségéből nem 0 a várható hozam... "
Nyilván így van, ez a tipikus mielőtt elesek, leülök téma, senki nem úgy indul neki, de ha tudod, hogy a területed adottságai magukban hordozzák a 0-ás termésszintet(nem csak kukoricánál), akkor nyilván máshogy kalkulálsz, mint azok, akik verik a mellük, hogy nagy aszály volt csak 80q/ha termett a kukorica.
Válasz Nagy Péter 40 #9200. hozzászólásárahát nem tudom, én kb mindenre ellentétes reakciót adok, mi idén negyedik éve lesz, hogy egyáltalán nem sietünk a vetéssel, inkább megnöveltük a vetőgép kapacitást, régebben 9-10 fokos talajnál már vetni kezdtünk, április 5-10 körül már indult a vetés, évek óta egyre később kezdünk hozzá, tavaly április 20 előtt nézegetni sem kezdtük, és mint írtam is, egyre hosszabb tenyészidőket, plusz mióta van öntözés de már nincs csemege így oda is másodvetésben is szemes kukorica megy... és a hozamok egyre felfelé mennek! Volt aszály is, forróság is, ez egy DKC5810, fao 580. Az első kép július 2-i, a második augusztus 2-i, szeptember 21-én arattuk 21-én arattuk 18-as vízzel...
Válasz Nagy Péter 40 #9200. hozzászólásáraÉn még az UV-t is kihagynám az egyenletből.
Volt 1/4 ha a egyik táblám vègében a kelés után volt pár 10 mm eső ami oda folyt össze a tábla legmélyebb részére. Nem tudtam gyomírtani, mert elakadtam volna. Na ott beszarás milyen kukica volt!
Pedig ugyanúgy kapta a meleget,az UV-t mint a tábla többi rêsze, csak azzal a különbséggel,hogy volt alatta megfelelő mennyiségű VÍZ!!
Egyèrtelműen a rendelkezésre álló VÍZ mennyisége a meghatározó a kukoricatermesztés sikerét illetően!
A tavaszi talajmunkáknál történő gyakori elakadâsok most már csak rossz/jó emlékek maradtak.
A hosszú drótkötelek, meg láncok némán várják, hogy hátha szükség lesz mèg valaha rájuk!
Nekem is ment a dolog míg VOLT VÍZ ,nekem sem megy a dolog miòta NINCS VÍZ!
Válasz .Fecó. #9192. hozzászólásáraAhogy Lemken kolléga is írta 2020-ig a te általad vázolt ideális időben vagyis október novemberben volt az aratás 15-20%-os vízzel.
Viszont azóta a csapadék eloszlása a tavaszi és nyári hónapokra jelentősen lecsökkent és a 2021,2022-es évekre még azt se lehet mondani hogy azért érnek be hamarabb mert lejjebb vitték a FAO számukat mert sokan vetettek még 2022-ben is 480 -as kukoricákat.
Persze az a 2 tanuló év a legtöbbek azzal válaszoltak hogy lementek 400 alá vagy napraforgót vetettek.
Az tény hogy kiszámíthatatlan hogy mikor jön az aszály de az az elmúlt 4 évben leszűrhető hogy a legnagyobb esélye július elejétől van hogy jön egy "pusztító" hőhullám.
Amit kihagysz az egyenletből az az UV.
Lehet aszály már április májusban, és júniusban is de nincs olyan UV 25-28 fokban mint amikor 38-40 fok bejön július elején és "szétégeti" a kukoricát.Még víz mellett is komoly terméskiesést jelent nemhogy akkor mikor már nincs víz és azt látod hogy 1 hét alatt a haragos zöld kukorica szétégett..
Mint ahogy a Szegedi kísérleti kivonás is mutatja ezek a fajták a tavalyi meg a 2022-es hőséget nem bírják.
Láttam tavaly direkt vetésbe, olyat aminél borsó elővetemény volt,mások zöldtrágya után talán pár nappal zöldebbek voltak de az sztem azért volt mert április közepén vetették én meg már március 28 -án vetettem.Eredményben meg fél 1 tonna volt a javamra ugyanazzal a fajtával. És nem azért mert én rohadt ügyes vagyok vagy mert szántott föld volt hanem hogy majd 3 héttel hamarabb vetettem,mire megjött a júliusi forróság nekem már bekötöttek a szemek,de még súlyban sajna így is popcorn volt..
Én idén is vetek még 150 hektár kukoricát és egy hete beszéltem jóformán minden vetőmagossal a környékünkön mindegyik azt mondja hogy menjek minél inkább a 300-as FAO-hoz.. vagy vessek inkább napraforgót mert annak most jó ára van..
Az hogy menjünk a 600-as FAO irányába öngyilkosság elég megnézni tavaly azokat akik tudnak öntözni és másodvetésbe még vetettek kukoricát.Az elején az egész táblát öntözték majd július végétől már csak jó ha a felét... a többit hagyták lesülni..
Válasz barazdabetyar. #9198. hozzászólásáraMindegy most már 25 zsákra rámondtam próbára. Hívtam egyik ismerőst, azt mondta kombájnból nem látott táblán belül nagy különbséget a piohoz képest.
Válasz mtz1221 #9197. hozzászólásáraNem volt,de aki vetette,nagyon meg volt vele elégedve.
Válasz barazdabetyar. #9189. hozzászólásáraIlyened volt e már, pár perce hívtak hogy lekéne foglalni mert nagyon kelendő lett ?
https://www.kws.com/rs/sr/proizvodi/kukuruz/hibridi/kws-hypolito/
Válasz .Fecó. #9192. hozzászólásáraA locsolód alatt bammeg. De itt az emberek 90%-a nem locsoló alatt akarna termelni.
Válasz Gatti #9194. hozzászólásáraÉn is sokat kísérleteztem a kukoricával, de elfáradtam, mivel mindig a rossz lóra tettem azzal, hogy erőltettem a kukoricát még akkor is amikor már nem kellett volna. Tavaly úgy indultam neki a szezonnak,hogy szerintem leesett annyi csapadék ősszel-télen amivel neki lehet állni a sikeres kukorica termesztésnek. Tévedtem,sok millio forintom is bánta. A tavalyi őszi , idei téli szezonban eddig a fele csapadék hullott le a tavalyi mennyiségnek. Minden lelkiismeret furdalás nélkül hagyom ki a kukoricát a vetésszerkezetből, meghagyom azoknak a termesztés örömét akik még sikerek tudnak lenni benne. Egyelőre marad a napra meg a kalászodok helyette.
Válasz lemken #9191. hozzászólásáraPontosan, legalábbis itt az Alföldön.
Pedig szerettem termelni, jövedelmező volt, alacsony ráfordítással is.
De ha veszteséges kár erőltetni.
Válasz .Fecó. #9192. hozzászólásáraA kisebb FAO számú kukoricák irányába a kényszer vitt el, mert az 500 as FAOs kukoricákkal még kockázatosabb volt. Amit írtál , hogy az USAban keverik a FAO szam szerint a kukoricakat sem hozott jobb eredmenyeket. Az alapvető probléma az hogy mí 10-15 évvel ezelőtt 500-550 mm volt az éves csapadékösszeg ès ennek az êves eloszlása is kedvező volt addig ma kb. évi 350 mm nél járunk és kedvezőtlen az eloszlása is. A talajvízszint több métert esett, az ásott kutak vagy kiszáradtak vagy alig van bennük víz. A víszkészletek csökkenése úgy tűnik tendencia. Nem kicsi a baj pedig a felszíni vízkészletek az Alföldön kellene összegyűljenek elvileg. Amikor majd Dunántúlon is megszűnik a rendes csapadékellátottság ,akkor fog a kukoricának országosan befellegzeni.
Válasz lemken #9191. hozzászólásáraÉs benned nem merül fel az, hogy esetleg ez a kettő összefügghet? mármint hogy elmentetek egy sokkal korábbi FAO irányba, és azóta oszkár bácsi meg nem gyütt?
Hatalmas tévképzet az, hogy a rövidebb kukorica jobban bírja az aszályt, épp ellenkezőleg, a rövidebb kukoricák alapvetően kisebb gyökérzettel, kisebb növénymagassággal, kevesebb levélzettel rendelkeznek, mint a hosszú tenyészidejű társaik. Egy pár éve jött be az a gondolat, hogy a rövidebb kukorica virágzása hamarabb van, és akkor nincs még aszály, csak ez egyszerűen nem igaz. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz aszály, áprilistól augusztusig bármikor lehet, vagy folyamatosan is, ebből nem lehet kiindulni. Amerikában ezen úgy segítenek, hogy keverik a vetőmagokat. (ezt alapvetően a GMO rezisztencia-kiszabadulás ellen csinálják de mellékhatása van a beporzásra). Ennek a lényege, hogy 5%-ban kevernek a maghoz méghosszabb tenyészidejű (nem-GMO-s) magot amely így hosszabban biztosít pollent a fő fajta számára, ezáltal a virágzás még jobban elhúzódik.
Toxinos meg pont azért lesz, mert gyenge termés, a megrágott csővégek aránya sokkal nagyobb, emiatt felkerül a határértéknek.
Válasz .Fecó. #9187. hozzászólásáraOlvasva a hozzászólásodat,olyan mintha nem is egy országban termelnénk. Keleten is 2020 ig az volt a tendencia, hogy magasabb FAO szamu kukorica hibrideket használtunk. Általában 10-12 közötti termések voltak. Volt egy pár jobb évjáratban 13-14 tonna is. Ez nem táblaszintű, hanem üzemi és fizető kukoricára vonatkozik. Ez volt kb. 2020-ig.
Addig a kukorica volt a fő növény ami a legkönnyebb termesztéstechnológia mellett, a legtöbb jövedelmet hozta. Azóta a kukorica mint nõvény keresi a helyét a vetésszerkezetben. A 10 t/ha az utóbbi 4-5 évben csak álom maradt, a toxinról meg ne is beszéljünk. A FAO szamok meg egyre csak lejjebb mentek, mert a korai vetés,virágzás,kötés elengedhetetlen feltétellé lépett elő. Ennek ellenére sem műkõdik a recept. Max 4-5 t/ha a realitás ,ami ha nincs szerencsèm mèg toxinos is. Itt aki nem látja be, hogy a kukoricának, mint növênynek ilyen körrülmények között (éghajlati,gazdasági) körülmények között egyelőre nincs jövője, az a saját sírját ássa meg. (Igaz Gatti?)
Válasz mtz1221 #9188. hozzászólásáraMert a késői az bele virágzik a júliusi forró aszályba.
Ezért jobb a korai, főleg korán vetve. Az a medárdi esőkkel kifejlődik és jó esetben amire jön a forróság addigra megköt. Aztán az augusztusi forró aszály már nem veszélyezteti.
Válasz .Fecó. #9187. hozzászólásáraGyere,és mutasd meg.
Válasz .Fecó. #9187. hozzászólásáraMi valamikor 600-as alattit nem használtunk. Idén meg 400-as feletti nem fog lenni. Az elmúlt 5 évben, az 500-as feletti nem tud megkötni valamiért.
Válasz barazdabetyar. #9183. hozzászólásáraAzért abban szerintem megegyezhetünk, hogy a kukorica őshazájában, mexikóban is előfordul néha, hogy meleg van, sőt kb 10-12 évvel ezelőttig Magyarország számított a szemeskukorica-termesztés északi ökológiai határának, és így alapvetően szubtrópusi melegigényes növény lévén nem a meleg a legnagyobb ellensége.
Csak itt jön be a fajtaválasztás kérdése. Azok a 300-as FAO számú kukoricák, amelyeket észak-Európára, meg az egykori magyar klímára nemesítettek azok TÉNYLEG nem bírják ezt az időt, mert egyszerűen nem erre valók! A jelenlegi klímánk sokkal inkább mediterrán fél-sivatagi tulajdonságokat mutat!
Az USA-ban a kukoricaöv (Illinois, Indiana, Iowa, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, and Wisconsin) lényegesen délebbre van,. mint mi, a legészakibb államok kb Szerbia, míg a legdélebbi államok görögország déli csücske, illetve cicus málta, tunézia, marokkó magasságán vannak, de az eurpópai nagy kukorica termelő országok, mint spanyolország, franciaország, olaszország, szerbia románia, ukrajna is mind tőlünk délre, jelentősen délebbre találhatóak, így azt kijelenteni, hogy itt már túl meleg van elég merész gondolat.
Évek óta toljuk kifelé a FAO számokat, előbb csak 470-480 volt, azok teremték régen a kukoricaklubos rekordokat is, mára alig van 500 alatti fao-s kukorica, idén lesz több 600 feletti is!
Egyébként könnyű rájönni, hogy nem jó fajtát használsz: a kukorica betakarítási ideje október, november, a betakarítási víztartalma pedig 16-20%. Ha nálad hamarabb beérik, vagy jobban leszárad ekkorra az azt jelenti, hogy túl rövid tenyészidejű fajtát választottál.
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraAszály miatt kizárták és nem értékelték a szegedi helyszínt....
Pedig szerintem pont hogy értékelni kellett volna ha 0 akkor 0, ha 5q akkor 5q a terméseredmény.
Egy jó viszonyítási alap lett volna hogy éppen melyik hibrid hogy -milyen mértékben bírja a kedvezőtlen körülményeket.
Mert itt már azt próbálja keresni az ember...minden tőled telhetőt megteszel, de ha nincs csapadék akkor ez a vége....
Azért ha egy kukorica 40 cm növénymagassága után egy csepp csapadékot sem kap ( és július végén full kiégve-elszáradva), csak 35 fokot akkor gyorsan kiszedi a talajból a vizet...ami évek óta amúgy nincs normálisan feltöltödve....
Írtad hogy van másik 80 termelhető növény.... Igen van, de ha nincs rá kereslet....vagy éppen ugyanígy nem bírja a "sivatagi körülményeket" ??
Az emberi tényező.. a szántás és hasonló talajszekezet romboló, vízpazarló baromságokon már rég túl vagyunk..
Az a baj ha nem érzed, nem látod át nem tudod elképzelni -átélni..
Válasz barazdabetyar. #9161. hozzászólásáraNs Zp.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-30 08:46:23
Válasz .Fecó. #9180. hozzászólására40+ba te is feladod,nemhogy a növények.Az aszálytűrőnek beharangozott cirok,se termett.
Válasz ZZ.ZZ #9176. hozzászólásáraAhol most a BMW gyár épült dolar típusú kukoricát nem kellett aratni, mert nem termett.
Előző évben a szülői földben, meg rekord termés lett.
Azt mindig kézzel törtük, és nem fért be a tárolóba. (góréba).
Az időjárás is fontos.
Válasz .Fecó. #9180. hozzászólásáraEz tűpontos, egyetértek.
Válasz Gatti #9178. hozzászólásáraDe alapjában nincs azzal baj, a jaszsagban is kb kalaszos, napraforgó, élvezve repce, fenymag és alternatív növények vannak, ha azt lehet biztonságosan akkor azt kell termelni. Mindenki a helyi igényeihez kell igazitsa.
Nem kötelező kukoricát vetni, sőt…
Bár akkor is az a véleményem, hogy ahol a legjobb környezeti feltételek megteremthetőek (pl borsó vagy szója elovetemeny, no-Till, emiatt felhalmozott vízkészlet a talajban) ott öntözés nélkül is lehet kukoricat termelni aszályban is, mindemellett békés az ország felszíni vizek kel legjobban ellátott területe, és a legjobban kiépített öntözőrendszerek hazája, aki mégsem akarja elengedni a kukorica termesztest annak ez lesz az irány, mert itt a klíma nem fog javulni a következő párszáz évben!
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraÉn úgy vágok bele,hogy úgyse terem,minek költsek rá,aratok 20 mázsát.Szomszéd csúcs hibrid,mindent megad neki mint te,és arat 25 mázsát.Írd le a matekot.Itt is vannak olyan beállítottságúak mint te.Van itt is olyan messziről jött nagygazdák,akik magas bérletekkel nyomulnak.Full technológia,minden.Az idén is figyeltem,kukoricát kétszer vetett,egyszer se aratott.Földszomszéd,nem mertem rá ajánlatot tenni a bérletre,mert ismerem a körülményeket,a föld minőséget,stb.Ő nem ismerte.De adok földet bárkinek,hogy bizonyítson.
Válasz .Fecó. #9177. hozzászólásáraHát nálunk akkor szinte mindenki rosszul gazdálkodik, mert itt évek óta nincs jó kukorica termés. Egyre kevesebbet látni a határban, mint ahogy repcét is.
Kalászos és napraforgó váltja egymást többnyire, ezeket lehet biztonságosabban termelni.
Válasz ZZ.ZZ #9176. hozzászólására2022-ben nagyon gyakori volt, hogy egyik táblán cső sem volt, silózni sem vitték el, mellette meg 4-6-8 tonnás földeket arattak... Egy jó fajta egy jó műveléssel, kedvező elővételben,ény után simán hozott 6-8 tonnát, míg egy szántott, kukorica utáni, gyenge fajta meg benullázott, még úgy is, hogy technológiai hiba sem volt... egy elrontott (vagy épp kispórolt) gyomirtás, egy rossz tápanyagpótlás pedig pláne odaver a termésnek...
És ez mind-mind a termelőn múlik. Az időjárás adottság, ahogyan a talajtípus is, ahhoz alkalmazkodni lehet, megváltoztatni nem. Van olyan béraratós ügyfelem aki 20 éve elengedte a kukoricát, pont emiatt. Az is jobb megoldás, mint úgy vágni neki, hogy "úgyse terem, minek költsek rá", mert akkor végülis igaza lesz: nem fog teremni! akkor sem, ha rájár az idő...
Válasz .Fecó. #9175. hozzászólásáraSzerintem senkinek sem a 0 megcélzott termés szint!
Csak sok embernek fogalma sincs mi az igazi aszály.
Mikor ugyanaz a tábla egyik évben 141 q/ha kukoricát ad, a következő évben 5 q/ha ....igen jól olvasod 5 q/ha.
Mikor 2024.07.20-án így kell kinézni egy kukoricának....
Persze sok múlik az emberi tényezőn is .... Na de mikor heteken keresztül minden nap 35 + fok hozzá a magas uv, illetve sorközművelés óta 1 csepp csapadék nélkül....
Válasz JD 4630 #9172. hozzászólásáratőlem gyengébb földön kevesen gazdálkodnak, mégsem a 0 a megcélzott termésszint! Ahogy barázdabetyárnk is írtam: ha ez a termelési cél nem kell elvetni, van magyarországon kb 80 féle termeszthető növény, miért a kukoricát választod? A növények túlnyomó többségéből nem 0 a várható hozam...
Válasz barazdabetyar. #9170. hozzászólásáraAz elsőszámú körülmény mindig te magad vagy, ha jó, akkor miattad jó, ha nem jó, akkor miattad nem jó. Ha nem így gondolkozol akkor mehetsz reggelente a kaszinóba is, szerencsejátékozni nem kell 7 hónapot várni, hogy jó számra tettél-e...
Ha valamit úgy vetsz el, hogy véleményed szerint lehet a vége 0 is, akkor miért veted el?
Válasz Attikaa #9171. hozzászólására20-30 liter még ha hirtelen jönne se lenne sok. Nyilván ilyenkor az lenne a legjobb ha 20 mm jönne le egy héten kedvező elosztásban és akkor gyűlne a tartalék. De olyan sosem lesz hogy kedvező. Várja mindenki az esőt de ahogy látom kevés esély van rá sajnos. Viszont ilyenkor szokott az lenni, hogy majd február végén beindul aztán meg hírtelen sok lesz.
Az biztos, hogy a mai bő 15 fok az kegyetlenül nem jó.
Válasz .Fecó. #9168. hozzászólására"Egy csúcs hibrid bármikor ennek a sokszorosa különbséget hozza egy olcsó fajtához képest."
Amikor 0 a termésed, akkor sokszoros nullát?
Gyenge földön sajnos ez a realitás.
Válasz R Sándor #9169. hozzászólásáraBizony, örüljünk hogy így van, néha még a víz is sok ha hirtelen jön, nagyon sok helyen az országban most is várják az esőt, nem mondom hogy hozzánk nem fér el, de hirtelen 20-30mm szerintem nem hiányzik, ezek a pár mm-erek(3-5-7mm néha pár cm hó) amik mostanában voltak bőven elég, főleg hogy volt több napig tartó fagy, nappal is 0, +1 fokok.
Válasz .Fecó. #9168. hozzászólásáraFogalmad sincs az itteni körülményekről.
Válasz barazdabetyar. #9167. hozzászólásáraÉszak keleten MÉG van ! 2023 ban 30 hektár átlag 13 tonnás kuki 20 vízzel 2024 ben 12 tonna 19 vízzel .napraforgó 3 tonna és 3.5 tonna/ hektár.Ezek az átlagok még elég türhetőek nem????
Válasz barazdabetyar. #9164. hozzászólásáraez nem így van. A legolcsóbb és a legdrágább hibrid között kb 500 kg termés ára van...
Egy csúcs hibrid bármikor ennek a sokszorosa különbséget hozza egy olcsó fajtához képest.
És a körülmények romlása során általában a sokkal magasabb hozamról indulva általában alacsonyabb a terméscsökkenés mértéke...
Válasz R Sándor #9166. hozzászólására4 éve nincs kedvező időjárás.
Válasz barazdabetyar. #9164. hozzászólásáraEz csak részben igaz,mert a jobb magok képesek rekord közeli termésekre,de az olcsók megállnak egy közepes termesnèl, kedvező időjárásban is .sajnos.
Válasz barazdabetyar. #9164. hozzászólásáraManapság sajnos ennyi...
Válasz .Fecó. #9162. hozzászólásáraHa esik az eső,a legolcsóbb is terem,ha nem esik,a legdrágább se fog teremni.
Válasz .Fecó. #9162. hozzászólásáraJó válasz!
Válasz barazdabetyar. #9161. hozzászólásáraAmelyik három végül a legtöbbet termi…
Melyik a 3 legolcsóbb fajta?