Hirdetés
Fórum
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Napraforgó-termesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Epple Mobil 211 kombájn új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Körbálázót, de milyet? új
Cikkajánló
Hirdetés
Rosszul kelt az elvetett mag? Mutatjuk, mi lehet az oka
Mind a magvetésnél, mind a műtrágya-kijuttatásnál elengedhetetlen a precízió.
Hirdetés
2933 hozzászólás
Válasz floresta #2432. hozzászólására
Na, lényegében én is ezt írtam.
És akkor szerinted, ha osztatlan közösben történik az öröklés, akkor az egészet kell majd megosztani, vagy csak azt a részt amit örököltek?
Válasz Rabó001 #2428. hozzászólására
Gyakorlatilag nincs különbség abban, hogy az örökhagyó 1/1-es tulajdont, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadot hagy az örökösökre.
Az első körben el kell kerülni, hogy az 1/1-es tulajdon esetében a hagyaték során osztatlan közös tulajdon keletkezzen, vagy ha az örökség tulajdonrész osztatlanban, akkor el kell kerülni, hogy az örökség következtében az ingatlanban a tulajdonostársak száma ne növekedjen. Ez megtörténhet pl. úgy is, hogy az osztályos egyezség keretében - ha több örökös van - egy örökös örökli az ingatlant, vagy a tulajdoni hányadot.
Ha azonban nem az örökösök nem tudnak megegyezni a törvény által felkínált egyik lehetőségben sem, akkor az örökség a Hetv. szerinti eljárással zárul, vagyis minden jogosult örökös kap tulajdonrészt. Így az 1/1-es örökségből osztatlan lesz, a osztatlanban fennálló tulajdonrész pedig tovább osztódik.
Ezen eljárás keretében nincs területi minimum.
Amikor a hagyaték hatályossá válik, onnan kezdődik a második kör. 5 évük van az örökösöknek arra, hogy az osztatlan közös tulajdont felszámolják.
Ennek egyik lehetséges módja, a Foktftv. szerinti eljárás.
Ha a földrészlet osztható, akkor a 2. alcím szerint kell eljárni. Ha nem, akkor a 3. alcím szerint.
Az "érdekesség" abban az esetben van, amikor az örökösök már eleve osztatlan közös tulajdonban szereznek tulajdoni hányadot. A fenti kötelezettség ugyan is ebben az esetben is él. Vagyis ha mondjuk egy 10 ha-os földrészletben örököltek 1 ha-t ketten, ez azt jelenti, hogy kettőjük közül valakinek 5 éven belül meg kell indítani az osztatlan megszüntetését. A maga 0,5 hektárjával.
Válasz Rabó001 #2427. hozzászólására
"smajlikat meg be tudsz szűrni ész nélkül". A személyeskedő megvető hozzá szólásod téged minősít arra nem reagálok mert a végén a határleső még engem talál meg. Nos te nem tudsz valamit de biztos a másik ül fordítva a lovon akkor megpróbálom még egyszer 1/1 tulajdon öröklésekor mindenki örökölheti a részét úgy hogy osztható 1 ha nagyobb területi egységre megosztva mindenki kap 1 helyrajzi számot osztatlan közösben nem. Max 5 év van adva. Hogy rendezzék az örökösök egymás közt hogy ki lesz a tulajdonos annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonostársainak száma ne növekedjen,a birtokos ez lehet
1. az örököstársak osztályos egyezséget kötnek,
2. az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, illetve átruházzák, akként, hogy ezzel - egymás közötti viszonyukban, az adott tulajdoni hányadra - közös tulajdon nem keletkezik,
3.az örököstársak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik,
4. az örököstársak az ingatlant, örökrészt, illetve tulajdoni hányadot az állam javára ingyenesen felajánlják.
De ezt a jogalkotó itt leírja (3) "Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük."
Válasz Rabó001 #2429. hozzászólására
Hála mindennek nem kellett örökölnünk mostanába.
Lehet már most más a helyzet.
Válasz csabahegeszt #2424. hozzászólására
Ilyen viszonylag sok van, főleg régebbi ügyek. Ismerek, illetve ismertem olyat aki úgy halt meg, hogy a házának csak egy töredék része volt az elhunyt nevén. Aztán aki megvette a házat, ő felkereste a hivatalos tulajokat az adásvételivel, szerencsére mind aláírta neki. És minden el volt hagyatékolva a 70-es 80-as években, a tulajok nevére írva, csak senki nem foglalkozott vele. Nemis tudták mikor az ürge bekopogott hozzájuk, hogy akkor a ház részüket én megvenném.....el kellett magyaráznia neki hogy mi is ez, meg hol.
Az illető mikor megvette a házat, valamikor a második világháború után, akkor nem papiroztatta le, egy része az övé volt, a többi meg valami rokonoké. Le is bontotta, újat épített. Ha az aki végül megvette a lakó halála után, ő se foglalkozik vele, csak az elhunyt részét megveszi, akkor a mai napig annyi néven lenne.
Válasz floresta #2426. hozzászólására
Ez nem vita....
Azt állítja hogy osztatlan tulajdonrész örökléskor csak egy örökölheti egyben. Szerintem meg nem. Ha megosztható az örökösök között, és úgy egyeznek meg.
Aztán persze én is tevedhetek.
Az a fő baj hogy ez még azt se tudja normálisan leírni hogy mit akar kérdezni. Pedig néha a kevesebb több lenne.
Válasz arashan #2425. hozzászólására
Te szerencsétlen, olvasd már tovább! Még azt is leírtam előre hogy mit keress! De azt se találod meg, mert nem is akarod, illetve az van amit már sokszor írtam, nem tudsz se írni se olvasni rendesen. Ezt újra bebizonyítottad.
d. Megosztási eljárás.
Végeztem, húzz vissza az offtopicba, smajlikat meg be tudsz szűrni ész nélkül.
Válasz Rabó001 #2420. hozzászólására
Egyébként miről vitázol ezzel az ..................
Válasz Rabó001 #2420. hozzászólására A válasz itt van tehát-:a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Ha nem történik ez meg akkor 3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését § követő öt éven belül§ érted: követő öt éven belül tehát csak egy maradhat mint a hegylakóban sose hittem hogy ez is eljön egyszer mint ahogy Bruce Willis mondta az ötödik elemben kutyát macskát chippel kell ellátni az embert meg retina azonosítóval
Ezt azért mondom mert van erdőrészem és tudom az öreg már rég meghalt,van is leszármazott de ő sem volt bent sehol és még mindig az öreg nevén van a erdő rész.
Majd valaki talán én megakarom venni akkor fizethetem a póthagyaték stb hülyeséget mert csak azért mert lusták bemenni a fh ba.
Közjegyző az meg tesz rá.
Tisztelet a kivételnek.
Pl anyósomék sem tudtak róla ,hogy a nagyapjuknak volt szántó ami osztatlanba volt.
Aki művelte lekérte a tlapot.
Akkor már mikor ment hogy ő azt megvenné akkor már egyből megakartak gazdagodni.
Nem csak anyósom hanem mindenki. De hogy utána jártak volna hogy mi volt neki az már luxus lett volna.
Asszony örökölt apja után zártkertet is.
Bementünk a fh ba ott derült ki hogy 6 tulaja van amit valamikor mind neki adta apósnak,csak hát papír nyema.
Meg cserélgették szóba.
Stb
Válasz csabahegeszt #2421. hozzászólására
Nálunk ami öröklés volt az elmúlt 20 évben, ott nem mentünk semmi után, meg nem kellett semmit bejelenteni, mindent lekért a közjegyző, még az elhunyt néven lévő kincstári takatekjegyeket is. Persze régebben gondolom még lazábban ment, kevésbé volt számítógépen, meg hát akkor is volt olyan ember aki esetleg félvállról vette a munkáját.
Válasz csabahegeszt #2421. hozzászólására
Nem tévedsz,majd negyven év után a nagybátyám zsebkendőnyi hagyatéka után pót hagyatékit tartottak,a földhasználó xarevősége miatt,ha nem marják fel a támogatást végig, simán elbirtokolhatták volna,és nem húzódik évekig a dolog eddig is és ezután is valószínűleg. Természetesen akiket kisemmiznének a több vagy több tíz hektáros jussukból egész a bekebelezési törvény megjelenéséig reménykedhettek.Csak hát nagy a terület/380ha/ sok a tulaj-örökös etc.-etc,Kanadától Ausztráliáig.
Rengeteg olyan van aki mikor valakije elhalálozik nem megyen be a fhivatalba utána járni hogy van e valami ingó a örökhagyó nevén.
Mert a közjegyző se nagyon fog utána járni.
De bocs ha tévedek
Válasz arashan #2419. hozzászólására
Szerintem nem. De akkor bizonyítsd be az igazad!
A törvény 18/B. § d.) pontja szerintem nem zárja ki azt, hogy megosszák az ingatlanban lévő tulajdonrészt. És a megosztás után több, legalább 1 hektáros 1/1 ingatlan alakul ki.
A vonatkozó részt kimásoltam:
18/B. § * (1) Ha a 2022. december 31. napját követően megnyílt hagyaték tárgya osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad és a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli, - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is -, annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonostársainak száma ne növekedjen,
a) az örököstársak osztályos egyezséget kötnek,
b) az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, illetve átruházzák, akként, hogy ezzel - egymás közötti viszonyukban, az adott tulajdoni hányadra - közös tulajdon nem keletkezik,
c) az örököstársak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik, vagy
d) az örököstársak az ingatlant, örökrészt, illetve tulajdoni hányadot az állam javára ingyenesen felajánlják.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a He. 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Válasz Rabó001 #2417. hozzászólására Osztatlanban csak egy törvényes örökös viheti nem lehet megosztani az 1/1 tulajdont viszont igen valamit megint másképp értelmeztél...
Válasz rebarbara69 #2413. hozzászólására
Én csak a 2020. évi LXXI. törvényt olvastam, azt én úgy értelmezem, abban az van, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor 5 évük van a megosztásra vagy egyikük tulajdonába adására.
Ez az a rész:
18/B. §
Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Válasz arashan #2415. hozzászólására
Nem.
Nem csak 1 viheti. Leírtam.
Rajtad kívül már mindenki érti szerintem.
Válasz rebarbara69 #2413. hozzászólására Pontosan ezt írtam én is de ezek szerint de mindegy
Válasz Rabó001 #2410. hozzászólására Pont ezt írtam én is ...-"ha osztatlanban van akkor csak 1 viheti vagy mindenki eladja egy idegennek vagy oda adják állambának ingyért ja és ugye nem hagy nyugodni hogy az ügyintézők is " nos ugyan arról vitázunk mert nem értjük egymás levezetését
Válasz Matyi50 #2411. hozzászólására
Ezt a jogalkotókkal kell tisztázni. Osztatlanban csak olyan tulajdonostársak maradhatnak, akik erről nyilatkoznak. Ezt a nyilatkozatot az egyezségi okiratban kell megtenni. Ezt megtehetik olyan tulajdonostársak is, akik tulajdoni hányada 1 ha-nál több. Van lehetőség továbbá a cserére is. Minden más esetben valakinek be kell kebelezni a 1 ha alatti tulajdoni hányadokat.
Ha ez nem működik, marad a használati megosztás. De ez is csak azért működik, mert az erdészeti hatóságok nagyon lazán értelmezik a törvényi előírásokat.
Válasz arashan #2409. hozzászólására
Rabo001 tömören leírta a lényeget az előző hsz-ben, kicsit kifejteném.
A fő rendezőelv az, hogy ne szaporodjanak az osztatlan közös tulajdonok. Ezt kellene megérteni.
Szét lehet osztani az örökséget, ( az oszthatóság határáig, tehát 1ha alá nem lehet menni), de 1/1es tulajdonok legyenek belőle. A gyakorlati megoldásra több lehetőséget kínál a törvény, mindenki a számára szimpatikusat választja. Az állam célja, hogy rákényszerítse az örökösöket a megegyezésre. Egy évük van rá, ha kicsúsznak belőle akkor 9%os adót kell fizetniük.
Az osztatlan közösben lévő területek is nevesítve vannak. Tehát GipszJakab meghal, van a nevén egy kiméretlen 3 hektárnyi terület 20 ha-os táblán belül osztatlan közösben. Ebből a 3 ha-ból nem lehet osztatlan közöst csinálni. Nem szerepelhet úgy a tulajdoni lapon, hogy eddig GJ-é volt, most meg GipszGizié és GipszGézáé osztatlan közösben.
Szétosztani szét lehet, lesz belőle két 1,5ha 1/1es tulajdon.
Vagy: Gizié a ház, Gézáé a föld stb.stb - lsd a tv-t.
A földhasználó szempontjából ez azért fontos, mert az osztatlanok nagyon megnehezítik az ügyvitelt és így a gazdálkodást.
Saját tapasztalat is ez. Mikor 3 ha-on hat tulajdonos van osztatlanban és ebből kettő külföldön - írass velük alá eredetiben bérleti szerződést. És az még a könnyebbik eset, ha egyetértenek egymással, de ha vita van köztük ... Pár éve volt egy tulajváltásunk. Két testvér örökölt két területet a szülő után. Mindkettőt osztatlanba tették, pedig minimális eltérés volt a területek között ( homlokcsapkodós smiley). Persze már csak a hagyaték után jutott eszükbe szólni. Mivel mindkettő azt nézte, hogy a másik ki akar vele szúrni, ezért ez lett a megegyezés.
Válasz Matyi50 #2411. hozzászólására
Kezdeményezze a megosztást, a többi tulajdonost meg nyilatkoztatni kell arról, hogy ők maradnak osztatlanban.
Válasz floresta #2397. hozzászólására
Akkor én is felvázolok egy példát. Van egy osztatlan közös terület,amiben az egyik tulajdonos ki akar válni,meg akarja szüntetni,végre élni akarna a törvény adta lehetőséggel.Viszont neki több föld nem kell,elég ami van, a többi tulajdonos meg csak eladni akarja a saját részét, vagy ül a babérjain és egy fillért nem hajlandó fizetni még a sajátja kiméretésre sem.No ilyenkor mi történik,ha a kezdeményező tulajdonosnak nem kell több földterület, vagy nincs rá anyagi fedezete bekebelezni, a többiekét megvenni, hanem csak a saját részarányát akarja kiméretni és külön ingatlanná alakítani?
Valahogy értelmezhetetlen és érthetetlen az,hogy ha a saját tulajdoni arányát akarná valaki rendezni, és kezdeményezi az eljárást,onnantól kezdve kötelezve van arra,hogy milliomos vagy helyi nertag legyen,vagy kuss..mert a többiektől kell megvegye a területet ha ezt nem tudja,akkor marad minden ugy vagy még rosszabb lesz mert elviszik az ő földjét is valami millárdos,aki lefizeti valamelyik tulajdonost. Szóval ha nincs pénze sok sok hektárt megvenni,vagy nem kell neki több olyankor mi van ? A területi aránya megvan,de emiatt megint akadályoztatva van a saját ingatlanának birtokbavételére 1/1 módon.
Szerintem ez nem a törvény félreismerése,hanem a valóság.
Nem vitázni akarok veled ujra,de azt hiszem ez elég életszerű kérdés és történet.
Válasz arashan #2409. hozzászólására
Nem. Nem akarod érteni.
Osztatlan tulajdonrész esetén sem csak 1 viheti az örökséget, ha az felosztható közöttük legalább 1 hektáros részekre.
Válasz Rabó001 #2408. hozzászólására Hát nem tudom de most vegyünk 1 alap családot két szülő két gyerek na most az egyik szülő elmegy akkor az örökség a két gyerek ill. 1 gyerek rész a házastársnak ez ha osztatlanban van akkor csak 1 viheti vagy mindenki eladja egy idegennek vagy oda adják állambának ingyért ja és ugye nem hagy nyugodni hogy az ügyintézők is megkaphatják ez vissza élésre ad lehetőséget osztatlanban meg marad az 5 év ami idő alatt meg kell oldani az értékesítést
Válasz arashan #2407. hozzászólására
A kimérethető alatt azt érted hogy megosztható? Ez az egyik lehetőség, mint már írtam, megörökli minden örökös, de megosztják az ingatlant. De ehhez hogy mindenkinek jusson is, akkora terület kell, hogy mindenkinek jusson 1 hektár belőle.
Az osztatlan is lehet többüké. Ugyanaz a szabály, csak ott az örökölt tulajdonrészre vonatkozik a dolog. Ha a megörökölt tulajdonrész akkor, ahogy több 1 hektárost is kiad, akkor megörökölhetik többen, de meg kell osztaniuk.
Ez meglepetés lesz majd többeknek, amikor oda kerülnek hogy örökölnek. Mert eddig az volt a megszokott és általános, hogy mindenki egyformán örököl, ha 2 négyzetméter volt és 2 testvér, akkor is bejegyezték mindkettőt 1/2-1/2 tulajdoni aránnyal. Viszont ahogy én értelmezem, van az egészre 5 év türelmi idő is, és szerintem a legtöbben úgy lesznek vele hogy örököljünk csak mindannyian, mint eddig, aztán majd.
Válasz Rabó001 #2406. hozzászólására Én úgy olvastam hogy 1/1 tulajdon örökléskor 1ha felett kimérhető akárhány tulajdon csak az osztatlanban nem mindegy mekkora a terület lényegében egyről beszélünk csak más megközelítésben ez aztán a frankó törvény ha egy idegen van az osztatlanban már csak 1 -é lehet az örökség ebben az a brutál hogy az ősök általában minden vásároltat kettejük nevére íratták hogy ne legyen az hogy ne legyen az hogy az egyiknek több van mint a másiknak hiszen együtt szerezték kettejük munkája eredményezte hogy megtudták vásárolni s most ez lesz a család megosztó orbánisztában
Válasz arashan #2403. hozzászólására
Akkor újra leírom, hogy lásd milyen türelmes vagyok veled.
Ha eleve osztatlanból történik öröklés, akkor a megörökölt tulajdonrészre vonatkozik az, hogy nem osztódhat tovább. Ugyanazok a lehetőségek vannak ennek elkerülésére, mint akkor ha 1/1 tulajdon öröklődik, ezeket nem másolom most be. Mindkét esetben vagy az örökléskor elrendezik a dolgot, vagy megöröklik úgy mint eddig (bejegyzik az új tulajdoni arányokat), és van 5 év türelmi idő a közös tulajdon (vagy tulajdonrész) megszüntetésére, ugyanazokkal a lehetőségekkel.
Ha az ingatlan megosztását szeretnék az örökösök, akkor ugyanaz a szabály, mint az osztatlan közös megszüntetésénél. A megosztás során nem keletkezhet 1 hektárnál kisebb ingatlan.
Válasz arashan #2403. hozzászólására
https://agrokep.vg.hu/kozelet/uj-szabalyok-jonnek-a-termofold-oroklesenel-23568/
Válasz arashan #2403. hozzászólására Még pedig itt..-#2365 arashan 2023-01-05 19:42:14
Válasz Rabó001 #2402. hozzászólására Na értelmes én azt írtam hogy csak az a része amit örökölsz az osztatlanból mert te nem oszthatod tovább de bármelyik társ tulaj 1ha nagyobb részekre oszthatja akkor ki nem tud olvasni de hát hiába mondom én nem érted
Válasz arashan #2401. hozzászólására
Hüle! Néggyel kellett volna feljebb olvasnod. Kiírom számmal is: 4-gyel.
De látom nem megy, ezért segítek, ez a bűvös szám amit keresned kell: 2364.jozzászólás.
Látod milyen rendes vagyok, meg se kell köszönnöd.
Válasz Rabó001 #2400. hozzászólására Nos jobb ha tisztázzuk..-#2350 arashan 2023-01-04 11:38:35
Első a család a kormánynak .....Aha hát ezzel nem igazán ápolják a családi békét....
örökösök
Vajon ezt akarták az öregjeink ???- elébb ki rabolja az ingyenes orvosi ellátással a beteg öreg eltartásával aztán még legyen tartaléka kiváltani a testvéreitől a hagyatékot ..ezzel kezdtem ja te még akkor nem szóltál hozzá..a következő.#2352 arashan 2023-01-04 12:55:24,#2360 arashan 2023-01-04 19:50:41
Válasz Rabó001 #2355. hozzászólására
S mi van olyankor ha az örökség hagyó is osztatlan közös földjei vannak ...mondjuk elvált a feleségétől s a felesége s testvéreivel volt közös amit megosztás szerint használtak ????? itt a kérdésem amire te flegmás írást kezdtél ...erre küldtem neked a következőt#2365 arashan 2023-01-05 19:42:14 szóval vissza az agarakkal ne másban keresd a hibát ha nálad van
Válasz Rabó001 #2399. hozzászólására
És mielőtt megint hülyeségeket írsz, azokat tartsd meg magadnak! Kérdeztél is valamit, én meg válaszoltam rá. Ott van, elolvashatod még mindig.
Vagy akár kerdezhetsz is. Ha tudsz . Egy kérdés-egy válasz.
Válasz arashan #2398. hozzászólására
És még hazudsz is. Ezen az oldalon van, csak le kell lapozni az aljáig. Eredetileg tényleg nem te kérdezted, de te is bekapcsolódtál, úgyhogy el tudtad volna olvasni, vagy most is el tudnád.
Válasz Rabó001 #2396. hozzászólására " Megint össze-vissza keversz, " Tudod az ember már csak ilyen mert mindenki másképp csinálja ....nekem nem írtad s nem is olvastam ilyet tőled ..
Válasz Erdőjaro #2394. hozzászólására
Naszóval. Ez a gond. Sajnos alapjaiban rosszul értelmezitek ezt a törvényt. Nem erről szól.
Maradjunk a példádnál.
A 60 ha-ból rendelkezem 40 ha-al. Elindítom a megosztást. Miután alapból megvan a többségem mindenben én döntök. Én határozom meg az osztási irányt, én mondom meg, milyen sorrendben történik a megosztás, ki hová kerül. Az 1 ha alatti tulajdonostársaknak egy lehetősége van. Nyilatkozhatnak arról, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Ha így a közös tulajdoni hányaduk 1 ha fölé megy akkor maradhatnak.Ha nincs közöttük ilyen egyezség, akkor minden 1 ha alatti tulajdoni hányadot valakinek be kell kebelezni. Ez lehet az aki megindította az eljárást - vagyis én - lehet bármely másik tulajdonostárs. Ebbe beleértendőek azok is, akik egyébként bekebelezésre kerülnének. Tehát ezek közül is van lehetősége bárkinek, hogy a többeket, vagy egy részüket bekebelezze, úgy, hogy ezzel 1 ha fölé menjen a tulajdoni hányada. Ebben az esetben már neki is önálló földrészlet kerül kialakításra.
Ami a lényeg. Akinek nincs meg a területi minimuma, és nem él a lehetőségekkel, annak a tulajdoni hányadát valakinek BE KELL KEBELEZNI, ÉS EHHEZ NEM KEL EZEN TULAJDONOSTÁRSAK HOZZÁJÁRULÁSA! Vagyis ezen tulajdonostársak megkapják a tulajdoni hányadukért járó ellenértéket, és eltűnnek a porondról.
A folyamat lezárása végén önálló, 1/1 es földrészletek kerülnek kialakításra , kivéve ha lesz olyan, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Erről az osztóprogram területi-, és térképi kimutatást készít. Semmilyen telekalakításra nincs szükség. Ez már így kerül az ingatlan nyilvántartásba. Persze ezt majd a természetben ki kell jelölni, mérni.
Az eljárási díj a megosztás esetében 15 000 Ft, ami tartalmazza az ingatlan nyilvántartási bejegyzés (6600 Ft) díját is.
Az erdők esetében kétségtelenül van egy csavar, ez pedig a fakészlet figyelembe vétele a megosztásnál. Erre az osztóprogram alkalmatlan.
Válasz arashan #2388. hozzászólására
Nem jól értelmezed. Megint össze-vissza keversz, ami nem lenne baj, mert ennyit tudsz. A baj az, hogy a te zagyvasagod is látja ki benéz ide, és lehet hogy épp a benne lévő téves információt jegyzi meg.
Amúgy meg leírtam már a legelején mikor ez az öröklési dolog felvetődött, talán éppen neked címezve, már nemtudom melyik témában, de idén január elején.
Válasz Erdőjaro #2394. hozzászólására
Válasz floresta #2393. hozzászólására
A gond az ,hogy ez erdőnél nem működik.Ott kötelezően ki kell alakítani ingatlanokat,vagy be kell kebelezni a minimum tulajdoni hányaddal rendelkezők területeit,továbbá az ingatlanalakítási díjakat a kezdeményezőnek kell fizetni. Egy többségi tulajdonos csak használati megosztással tud a saját területén ilyen esetben tevékenykedni,ha nem akarja megvásárolni kötelezően a kisebb tulajdonosok területeit,vagy azok nem akarják eladni neki.
Például van egy 60hektáros terület,amiben rendelkezel 40hektár többségi tulajdonnal,a fennmaradó 20hektáron van még 15 tulajdonos.abból 10nek megvan az 1hektárja.
Többségi tulajdonosként elindítod a megosztási eljárást,akkor a 10 egy hektárosnak is te fizeted az ingatlanalakítás díját,mert lesz költség bőven az ingyeneseken felül is. A fennmaradó 5tulaj nem akarja eladni a kis területeit,sem pedig egyesülni nem akarnak.Kész az évekig elhúzódó patthelyzet. Ilyenkor a 6hektárodon nem tudsz mit csinálni csak használati megosztással gazdálkodni önállóan,a többi tulajdonos meg a fennmaradó területen társult gazdálkodást folytathat. Utána kitalálják a kicsik, hogy márpedig az ő erdejüket ne oda mérjék ki,hanem máshova. Erdőérték alapján történő osztóprogram meg nincs. Nameg az mindig lenne,akinek nem jó,van aki doboldalba kerülne,vagy völgybe,vagy nem jó az ut,másnak meg jó. Teljesen más a szisztéma,mint szántó esetében,hiába tűnik egyszerűnek a folyamat.
Amit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról tudni kell.
Miután sok tévhit, és hamis információ tejed a témában, megpróbálom röviden, érthetően összefoglalni a lényeget.
Az osztatlan felszámolásának két verziója létezik. Az egyik, amikor van legalább két olyan tulajdonostárs, akik tulajdoni hányada a kiindulási állapotot figyelembe véve nagyobb, mint a törvényben meghatározott. Például szántó. rét, erdő esetében 1 ha. Ilyenkor a 2. alcím szerinti megosztásról beszélünk.
A másik verzió, amikor nincs két ilyen tulajdonostárs, csak egy, vagy egy sem. Eben az esetben a 3. alcím szerinti esetről beszélünk, amikor egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba a teljes földrészletet. Nevezzük ezt bekebelezésnek.
A 2. alcím szerinti megosztás esetében a folyamat egy tényfeljegyzési kérelemmel indul, amely alapján a földhivatal a megosztás tényét feljegyzi a tulajdoni lapra, és „kifüggeszti” a Magyarország.hu hirdetmény oldalon. A törvény felsorolja, melyek azok a széljegyek, amelyek ha szerepelnek a tulajdoni lapon, akkor elutasítják a tényfeljegyzési kérelmet.
A kérelem feljegyzését követően 120 nap áll rendelkezésre az ügy lebonyolítására, és az okiratok földhivatalhoz történő benyújtására. A törvény ebben az esetben semmilyen feltételt nem szab a lebonyolításra, gyakorlatilag be van dobva a gyeplő a tulajdonostársak közé. Ennek egyik hozadéka, hogy a kezdeményező tulajdonostárs komoly előnyt élvez. A megosztás tényéről minden tulajdonostársat igazolt formában értesíteni kell, kivéve azokat, akik értesítése a törvényben meghatározott feltételek miatt nem lehetséges.
A megosztás során elegendő a tulajdonostársak többségi hozzájárulása. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tulajdonostárs tulajdoni hányada több mint 50 %. akkor az ő szava egyedül döntő lehet.
Ha vannak olyan tulajdonostársak, akik tulajdoni hányada nem éri el a minimum területi mértéket, akkor az ő tulajdonrészüket valakinek be kell kebelezni. Ez bármely másik tulajdonostárs is lehet. Azon tulajdonostársak, akik tulajdoni hányada bekebelezésre kerül, csak akkor kaphatják meg közvetlenül az ezért járó ellenértéket, ha az egyezségi okiratot aláírják. Minden más esetben az ellenérték bírósági letétbe kerül. A bekebelezési ellenérték minimum az NFK honlapján megtalálható.
A másik verzió a 3 alcím szerint bekebelezés. Ezt szintén bármely tulajdonostárs kezdeményezheti. Ebben az esetben szintén igazolt formában értesíteni kell minden tulajdonostársat, és itt már a Vhr. konkrétan meghatározza, minek kell minimum szerepelni az értesítésben, illetve 30 napos határidőt is ad a tulajdonostársaknak a reagálásra. Ebben az esetben azonban nem szükséges semmilyen többség. A kezdeményező tulajdonostársnak a teljes földrészletre kell ajánlatot tenni. Az a tulajdonostárs, aki ezzel nem ért egyet, kérhet igazságügyi szakértői becslést. A másik lehetőség, hogy egy vagy több tulajdonostárs beszáll a licitbe. Ebben az esetben az első kört az nyeri, aki a végén egyedül marad, vagyis a legtöbbet ajánl a teljes földrészletért. Aztán jön a következő kör.
Ez a 3. alcím szerinti eljárás azt is jelenti, hogy akár a legkisebb tulajdoni hányaddal rendelkező is elviheti a teljes földrészletet.
Itt azon tulajdonostársak, akik nem kértek szakvéleményt, vagy nem licitáltak, a tulajdoni hányadukért járó ellenértéket az általuk meghatározott módon kaphatják meg. Ha ez nincs meghatározva, vagy egyéb törvényi feltételek estében az ellenérték szintén bírósági letétbe kerül.
És akkor a tévhitekről.
Nem arról szól a történet, hogy elveszik valakitől a tulajdonát. Azok számára is számtalan lehetőség nyitva áll. akik nem rendelkeznek a minimum tulajdoni hányaddal. Ugyan így van lehetőség pl. ara, hogy ha egy földön használati rend van, akkor a tulajdonostársak azt pl. közösen úgy rendezzék le, hogy minden kijelölt terület önálló földrészlet legyen. Akár úgy is, hogy ezen új földrészletek osztatlan közös tulajdonok lesznek.
Ezen túlmenően még rengeteg lehetőség van, amit a konkrét helyzet alapján lehet mérlegelni.
Válasz floresta #2391. hozzászólására ........de nem is kell remélem még sokáig nem lesz rá szükségem hála az égnek jól bírják őseim..
Moderátor által módosítva: 2023-01-16 08:25:11
Válasz csabahegeszt #2389. hozzászólására
Van egy pár "ember" akinek semmikor, semmiben nem vagyok hajlandó segíteni. Ő az egyik.
Válasz csabahegeszt #2389. hozzászólására Reklámért nem hiszem ő is szereti reklámozni
Válasz arashan #2388. hozzászólására
202528350
Szerintem hívd fel!
Ha nem politizálsz telefonon vele lehet segít!
Gondolom nem haragszik meg ,hogy látható a telszáma.
Válasz floresta #2387. hozzászólására Így van ahogy te is de ez medő vita inkább azt írd le nekem hogy van az hogy a törvényes örökség nem lehet osztatlanba csak egyben de a társtulaj 1ha meghaladóan kiméretheti bármikor az az ha én öröklök egy osztatlanban 10 ha 3-magammal azt nem lehet darabolni egyben kell maradnia de a társtulajdonosnak meg van 11ha az kiméretheti 11 db-ra ha jól értem ezt a törvény módosítást????
Válasz Rabó001 #2386. hozzászólására
Mert megteheti.....
Válasz arashan #2384. hozzászólására
Te igenyled ezt, hát megkapod. Nem kéne feleslegesen szemetelni, maradj meg az offtopicban, az való neked. Ide megint csak sületlenség sikerült.
Válasz csabahegeszt #2382. hozzászólására
A költséget úgy tudod csökkenteni, ha az 1 ha alattiak közül lennének olyanok, akik osztatlanban akarnak maradni....
Válasz Rabó001 #2380. hozzászólására Na akkor most már fújd ki a gőzt biztosan jól érzed így magad felejtsük el egymást ha lehet évek alatt nem sikerült az álláspontunkat közelíteni ezek után meg nem is szeretném jól vagyok én nélküled is nem kell itt kioktatni hogy s hogy nem magad irányítsd ha megengedi a tanárnőd ..
