A kft jogelődje a Debreceni Agrártudomány Egyetem tangazdasága volt. Az állami gazdaságot 1992.-ben alakították át. Így a privatizáció során a menedzsment és a dolgozók kezébe került a nagyüzem. A társaság még jelenleg is a debreceni egyetem gyakorlati és oktatási feladatokat ellátó kihelyezett tanszékeként működik. A kft. 7000 hektáron gazdálkodik. A Debrecen környékén lévő jó adottságú, kiváló minőségű földeken vetőmagot termesztenek, amelyhez feldolgozóüzem is tartozik. A Hortobágy északi szélén lévő 12 aranykoronás földeken őszi búzát, őszi árpát, silókukoricát, és lucernát termesztenek. A gazdasághoz tartozó állattartó telepeken 10.000 sertést, 2000 juhot és 3000 szarvasmarhát nevelnek. Az évi 9 millió liter tej termelését a mintegy 1300-ra tehető tehénállomány biztosítja. Ezen kívül 200 magyar szürke marhát tartanak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv által kínált támogatási lehetőségeket kihasználva az agrár-környezetgazdálkodási programba a gazdasághoz tartozó földterületnek mintegy a felét, azaz 3400 hektárt vontak be. A társaság részt vesz az alapszintű és integrált szántóföldi növénytermesztés, az ökológiai gyepgazdálkodás, a túzok élőhely fejlesztés, a füves élőhelyek kezelése, valamint az őshonos állattartás projektekben. Így öt évre kötelezték el magukat. Ezért 2009-ig évente 100 millió forint támogatást kapnak. Forgács Barna szerint a vidékfejlesztési terv előnyös a gazdálkodók számára, de néhány program kiigazításra szorul. Ilyen például a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) után igényelhető támogatás pályázati feltételei. A gazdaság ezen a jogcímen 10 millió forintot nyert, de – mint mondta - ez az összeg messze nincs arányban a kedvezőtlen adottságokkal. Nem pótolja azonban azokat a rendeletben megjelölt korlátozásokat, amelyek a támogatás igénybevételével járnak. A pályázat kiírásban ellentmondásos részek is vannak, ilyen például az, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken tartott állatok számára nem termelhető meg a takarmány. Tény azonban, hogy az elmúlt két esztendő csupán tanulóidő volt mind a földművelésügyi kormányzat, mind a gazdálkodók számára. A hibák a gyakorlatban, „menet közben derülnek ki”, ezért az ügyvezető igazgató reméli, hogy a még meglévő hiányosságokat az agrártárca már jövőre korrigálja.