Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz LMP és a Zöld Gerilla mozgalom -bár inkább utóbbi tekinthető komoly szakembereknek- egy pár köbméter föld kézi megmozgatását és pár deszka behelyezésével oldaná meg ezen problémákat globálisan. De Kökény Attila -aki jó kutató az interneten, szerintem- írt pár cikket a globális megoldásról, ami szintén hasonló a Zöld Gerilla mozgalom által javasolt megoldáshoz.
Én nem értek hozzá, sosem locsoltam kútból az udvaron kívül és nem is szeretnék. Csatorna pedig talán egy helyen van nekünk, igaz abba egy csepp víz nincs hosszú évek óta. Így én csak leírtam amit olvastam, láttam. De vitázni nem szeretnék.
Válasz MTZ1221.3 #1753. hozzászólásáraAz olasz csatornából öntöz, árasztással. Be van osztva, hogy melyik nap ki veheti ki a vizet a csatornából, beleteszi az átemelőt, és pár óra alatt bokáig érő víz van a földön, 60 liter gázolajból. Ettől nem hiszem hogy van olcsóbb.
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraA komolyabb öntözési szakemberek is hülyeségnek tartják a kútból, csatornából öntözést. Az árasztást mutatják be egyre több helyen "olcsón" működtethető rendszernek.
Egy példa:
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraMost sem kellene fizetni az öntöző vízért meg soha sem szerintem! Az országba bejövő víz az szerintem mindenkié mert a talajvízből történik az öntözés legalább is nálunk a környék településein Dunából a kapilláris ereken szivárog át a víz. Ha magas a Duna szintje láthatóan magasabb a kutakban a víz! A víz az államé azt mondják, mi meg emberek az állam vagyunk, vagy rosszul tudom???? Nincsenek mély kutak a környéken max. 20 méteresek onnét van az öntözés! Az országban lévő sok sok száz fürdő na ott van ám azt gondolom óriási víz POCSÉKOLÁS több száz méterről hozzák fel a melegvizet majd miután úgy látják cserélni kell akkor meg kiengedik a közelben lévő árkokba meg esetenként tavakba vagy a fürdő mögötti erdőbe, de a rengeteg napolajjal meg senki sem foglalkozik ! Akkor hogy is van ez az öntöző víz használati kérdés??? Vagy a szomszédunkban lévő üdítő gyártó cég szerte európában is értékesíti termékeit amivel a környező települések vizeit ivóvíz bázisból való szivattyúzást véget 200-300 méterről több tíz az az több 10.000.000 liter kiszivattyúzásával évente! Akkor most mi is van??????????
Válasz 5465 #1739. hozzászólásáraÉn most próbáltam meg, napraforgó után megtárcsáztam a földet, aztán a két széléről elkezdtem megszántani, a közepét kihagytam. Tavasszal a kukorica vetés előtt meg az egészet áttárcsáztam. A szántott rész szinte teljesen gyommentes volt, a tárcsázott jócskán kizöldült. A tárcsa mögött van pálcáshenger, így el is egyengette. Belevetettem a kukoricát, ami a hideg miatt csak pihent a földben. A gyom meg nem. Így már 1 leveles állapotnál mentem permetezni, mert a kukorica sorát nem láttam a tárcsázottnál. Aztán 6 levelesnél újra. Először az acat volt, ami túlnőtte a kukoricát, azután az egyszikűek.Mivel nem simítottam, olyan hepehupás volt, hogy majdnem szétszakadt a permetező.
A hab a tortán, hogy a vaddisznó is megegyelte, kb a fele kiment. Ezt a 4 hektárost már elengedtem, lehet le sem szedetem. Nem is fogom nézegetni, majd aratás előtt odamegyek.
Válasz 5465 #1744. hozzászólásáraGaspardo lazitóval csinàljàk erre ez elég jól forgat kever.
Itt februárban csak fagyon menne tárcsával ,kötött gyurmàszós talaj
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraPontosan. ítt 400+ leesett ősz óta, mégis ki fognak a naprák száradni. 22ben meg csak 160 körül volt jan...tól aratásig, mégis naprából több mint féltermés lett. Üres a föld, víztartaléka.
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraÍgy van. Régen is volt aszályos év, volt hogy semmi nem termett. De a következő évek csapadékosabb lettek és bepotolta. Most itt az Alföldön már 4. éve nincs megfelelő mennyiségű csapadék. Egy 2010 eshez hasonló év tudna helyre tenni a dolgokat, de olyan már nem volt 15 éve.
Válasz Gyula, #1740. hozzászólásáraElhiszem, meg van is lazítóm és használom is 2-4 évente gabona után, de ez nem kompenzálja az előző hozzászólásomban leírt gondokat.
Amúgy februárban általában így is rá tudok menni a szántásra fogas simítóval, korábban meg minek…
Még talán az is érdekes számocska lenne, ha megnéznénk az utóbbi száz év csapadék átlagát és összevetnénk az elmúlt mondjuk tíz év átlagaival és a vélhető " hiányokat" szépen összeadnánk.Szerintem ez a szám "veri be a csákányt" pl. a napraforgónak idén.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraLehet, igazad van, de engem az eddigiek alapján nem győzött meg a zöldtrágya.
A szántás elhagyásánál is sok a negatív tapasztalat, sajnos.
Erőteljesebb gyomosodás, folyamatos és erősödő gomba és pocok jelenlét…
De hát kinek a pap…
Válasz Gatti #1737. hozzászólásárameg ugye sokszor ősszel 3-4 napos esők is voltak, olyat se láttam már nagyon régen. Pedig korábban minden ősszel volt 1-2 olyan időszak.
Válasz mtz1221 #1736. hozzászólásáraValóban így volt, szinte minden héten esett valamennyi. Most meg van olyan hogy 2-3 hónapig semmi, valamint hótakaró sincs. Nagyon nehézzé vált így a termelés.
Évi 6-700 liter eső kell, nem szármaradvány és trágya. 10+ eves koromban én voltam a tarlógyújtó. Egy autógumit az eke után kötöttünk meggyújtották és mehettem. Alaptrágya sem volt nagyon nem lehetett kapni, mégis termett 50-60 mázsa kukorica. De heti szinten egyszer megáztunk iskolába jövet menet. Én meg majd elmesélem unokáimnak a kukorica kepre mutattva, hogy valamikor ilyen is volt és 8 tonnát is tudtam rajta holdjan termelni.
Válasz Szlovákiából #1734. hozzászólásáraMost is kérik a szalmát tőlem.
Akinek odaadom mindég nekemadja a trágyát. De pénzért szalmát, szárat el nemadok, mindent visszadolgozok.
Viszont a szántást nagyonhajlok rá, hogy elhagyom teljesen.
Grúber, lazító, tárcsa.
Most is csak kukorica után szàntok max25cm.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraÉn az összes szármaradványt otthagyom a földön, ráadásul hagyom kikelni az árvakelést és azt is beszántom. A szerves trágya is valamilyen szintem játék a számokkal, mert minden évben lehordnak mindent a földről, aztán azt egyszerre viszaadják jó esetben 5 év múlva. Közben felnő rajta 5 darab 600 kilós állat.
Az anyag nem vész el, csak átalakul, így aki trágyázik, az 5 évig zsigerel, aztán visszaad, de biztosan kevesebbet, mint amit lehordott.
Válasz rtamas1976 #1731. hozzászólásáraNagyon szépen szétfagyott, apró morzsás lett a talaj.
Erre számítottam, inkább csak a kontraszt miatt tettem be a 2 képet,
amiken látszik, hogy mennyi vizet vett ki a talajból.
Én soha többet nem vetek zöldtrágyát, inkább pihentetek, ha kötelező lesz.
Válasz 5465 #1729. hozzászólásáraÉn nemszoktam felrögelni, inkább otthagyom. Egy rossz szántás évekre eltudja rontani a földet.
Nemvagyok szántásellenes de ha optimális időben és körülmények között nemmegy akkor nagyon romboló tud lenni!
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraEz őszi szántás, majd a tavaszi vetésig szétmegy.
De nem erről van szó, hanem arról, hogy a köztesnövény mennyire viszi ki a vizet. Az akkor is hiányzik, ha csak tárcsázod, vagy lazítózod. Csak nem látod.
Válasz rtamas1976 #1722. hozzászólásáraHa jól tudom, nálunk meg volt adva, mikor kell vetni és meddig nem lehetett leszántani. Ezért a kalászosok után rögtön mentem, tárcsáztam és belevetettem. Volt, mikor csak helyenként kelt ki, volt, mikor nyakig ért. Szerencsére nem kellett bizonygatni, hogy elvetettem, elég volt bemutatni a számlát.
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraAmikor már nem tudtak milyen reklámot találjanak ki a rokohumínra, pontosan ezt kezdték el terjeszteni, hogy a fekete színe miatt még UV szűrőként is működik, nem csak a humín sav miatt "nélkülözhetetlen".
Válasz Szlovákiából #1720. hozzászólásáraAugusztus vége szeptember elejétől hamarabb soha nemvetettem.
Nekem nemvolt vele problémám.
Pedig voltmikor 150-160cm re is megnőtt.
Amibe nem repcelessz abba zöldítéslessz bár mostmár nem kötelező.
Azt könnyű megőrizni azt ami van, ami nincs azon mit őriznek?
Válasz Ohaza63 #1718. hozzászólásáraItt ha esne volna remény.
A popcornom egy jó méteres.
Az árúkukoricám kb 150-160cm
A tök sokmindent kibír de a tűzőnapsütés kinyírja.
Maeste megyek a napraforgóba csinálok képet.
A repcék a tavaszi fagy és hideg ellenére aránylag szépek.
A kalászosoknak végükvan.
Az ősziárpával mostvégeztek.
A búzából csak a leggyengébbeket csipegetik.
Miskolc magassága nem az alföld!
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraNálam a kötelező zöldítésbe vetett olajretek+ mustár úgy kiszárította a földet, hogy a beszántás után alig tudtam elművelni.
Sokan azt gondolják, hogy éppen azzal őrzik meg a vizet, mert árnyékolja a földet, de ez nevetséges. Még egy méterről is kiszívja, leveleivel megsokszorozva a párologtató felületet.
Válasz Szlovákiából #1717. hozzászólásáraA probléma inkább az extrém uv sugárzás.
Valmilyenszinten lehetfedni a növény csak tulzásba ne essünk! Neúgy kepzeld mintha lemeszeltem volna hanem egy vékony áttetsző réteget csinál.
Ezek "csodaszerek" biztos kivannak próbálva.
Az intenzív gyümölcsösben a jégháló másik feladata a napégés elleni védelem.
A zöldítéssel nincs bajom ha jólcsinálják megéri. Amikormég nemvolt kötelező akkor már én rég csináltam, ahol nemütközött a vetésváltásba.
Az ugaroltatás valami sötétzöld elmebeteg találta ki.
Ezek szerint felétek, még olyan csodálatos a határ, hogy még szerintetek van értelme, akár egyetlen fillért is kidobni a földre?????
Tudom a remény hal meg utoljára, de feleslegesen reménykedni, dőre, hiába való dolog!!!!
Itt felénk a világ összes "szentelvíze" és az összes szenté és boldoggá avatott ember imája sem segít, hogy legyen kukoricánk, vagy napraforgónk.
Ez az év még rosszabb lesz, mint 2022 volt, mert akkor legalább az őszi vetésűek, kierőlködtek magukból egy alsó közepes terményt.
De most az árpa és búza is katasztrófa.
A gazda ismerőseim, már készítik fel az aratásra a szárzúzójukat.
Válasz rtamas1976 #1711. hozzászólásáraEz egy fura dolog, mert a fotoszintézishez meg kell a napfény. Meg ha a mész berakodik a légzőnyílásba, nem biztos, hogy jót tesz. Elvégre a növény a kipárologtatással veszi fel a vizet és vele a tápanyagokat. Ha nem akar párologtatni meg összecsavarodik a levele.
Egyik ismerősöm az ablakaira fényszűrőt rakatott, ne tűzzön be a nap. Az összes szobanövénye megsínylette. Nem is gondolt rá.
Ez hasonló, mikor panaszkodnak, hogy a napelem veszt a teljesítményéből, aztán kiderül, hogy csak vékony porréteg fedi.
Olvastam egy tanulmány, egy fiatal mérnöknő azzal az elképzeléssel jött, hogy fasávokkal kellene felszabdalni a termőterületeket, árnyékot biztosítva a kultúrnövényeknek. Az ilyen okos emberek találják ki a zöldítést és ugaroltatást az íróasztal mellől.
Válasz rtamas1976 #1713. hozzászólásáraKaolint használjuk évek óta körtelevélbolha ellen is, kipróbálom kukoricán, meglátom mennyivel bírja tovább a "festett"!?
Válasz t.romsics #1712. hozzászólásáraTegnap este elkezdtem.
"Szépen" megfestette a leveleket
Énis kíváncsi vagyok!
Hallottam már róla, most kipróbálom.
De csak a " pénzesebb" kultúráknál!
1809 hozzászólás
Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásárami emberek a társadalom vagyunk, mi a dolgozók, adófizetők, az állam a végrehajtó hatalom
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz LMP és a Zöld Gerilla mozgalom -bár inkább utóbbi tekinthető komoly szakembereknek- egy pár köbméter föld kézi megmozgatását és pár deszka behelyezésével oldaná meg ezen problémákat globálisan. De Kökény Attila -aki jó kutató az interneten, szerintem- írt pár cikket a globális megoldásról, ami szintén hasonló a Zöld Gerilla mozgalom által javasolt megoldáshoz.
Én nem értek hozzá, sosem locsoltam kútból az udvaron kívül és nem is szeretnék. Csatorna pedig talán egy helyen van nekünk, igaz abba egy csepp víz nincs hosszú évek óta. Így én csak leírtam amit olvastam, láttam. De vitázni nem szeretnék.
Válasz Szlovákiából #1749. hozzászólásáraAz a terület a gazosabb amelyikben jobbak a körülmények a gyomoknak, ez nem feltétlen baj pl. több víz.
A tárcsázás azért hepehupás mert rosszul volt beállítva pl. túl mélyen.ű
Az hogy van acat a földedbe a te szégyened nem a tárcsáé... már bocs
Válasz MTZ1221.3 #1753. hozzászólásáraAz olasz csatornából öntöz, árasztással. Be van osztva, hogy melyik nap ki veheti ki a vizet a csatornából, beleteszi az átemelőt, és pár óra alatt bokáig érő víz van a földön, 60 liter gázolajból. Ettől nem hiszem hogy van olcsóbb.
Baccát9k meg akkor az egészet. Itt meg qzert sem képesek tenni hogy ne az ivóvízünket locsolják el egyes penzéhes marhák.
Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásáraFelétek a bányatavakból engelyézett az öntözés, vagy csak nézegetitek, hogy de jó, hogy van?
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraA komolyabb öntözési szakemberek is hülyeségnek tartják a kútból, csatornából öntözést. Az árasztást mutatják be egyre több helyen "olcsón" működtethető rendszernek.
Egy példa:
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-07-01 16:06:02
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraMost sem kellene fizetni az öntöző vízért meg soha sem szerintem! Az országba bejövő víz az szerintem mindenkié mert a talajvízből történik az öntözés legalább is nálunk a környék településein Dunából a kapilláris ereken szivárog át a víz. Ha magas a Duna szintje láthatóan magasabb a kutakban a víz! A víz az államé azt mondják, mi meg emberek az állam vagyunk, vagy rosszul tudom???? Nincsenek mély kutak a környéken max. 20 méteresek onnét van az öntözés! Az országban lévő sok sok száz fürdő na ott van ám azt gondolom óriási víz POCSÉKOLÁS több száz méterről hozzák fel a melegvizet majd miután úgy látják cserélni kell akkor meg kiengedik a közelben lévő árkokba meg esetenként tavakba vagy a fürdő mögötti erdőbe, de a rengeteg napolajjal meg senki sem foglalkozik ! Akkor hogy is van ez az öntöző víz használati kérdés??? Vagy a szomszédunkban lévő üdítő gyártó cég szerte európában is értékesíti termékeit amivel a környező települések vizeit ivóvíz bázisból való szivattyúzást véget 200-300 méterről több tíz az az több 10.000.000 liter kiszivattyúzásával évente! Akkor most mi is van??????????
Már csak ez hiányzott
Válasz 5465 #1739. hozzászólásáraÉn most próbáltam meg, napraforgó után megtárcsáztam a földet, aztán a két széléről elkezdtem megszántani, a közepét kihagytam. Tavasszal a kukorica vetés előtt meg az egészet áttárcsáztam. A szántott rész szinte teljesen gyommentes volt, a tárcsázott jócskán kizöldült. A tárcsa mögött van pálcáshenger, így el is egyengette. Belevetettem a kukoricát, ami a hideg miatt csak pihent a földben. A gyom meg nem. Így már 1 leveles állapotnál mentem permetezni, mert a kukorica sorát nem láttam a tárcsázottnál. Aztán 6 levelesnél újra. Először az acat volt, ami túlnőtte a kukoricát, azután az egyszikűek.Mivel nem simítottam, olyan hepehupás volt, hogy majdnem szétszakadt a permetező.
A hab a tortán, hogy a vaddisznó is megegyelte, kb a fele kiment. Ezt a 4 hektárost már elengedtem, lehet le sem szedetem. Nem is fogom nézegetni, majd aratás előtt odamegyek.
Válasz 5465 #1744. hozzászólásáraGaspardo lazitóval csinàljàk erre ez elég jól forgat kever.
Itt februárban csak fagyon menne tárcsával ,kötött gyurmàszós talaj
Válasz Ohaza63 #1718. hozzászólásáraSzerinted ezt engedjem el?
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraPontosan. ítt 400+ leesett ősz óta, mégis ki fognak a naprák száradni. 22ben meg csak 160 körül volt jan...tól aratásig, mégis naprából több mint féltermés lett. Üres a föld, víztartaléka.
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraÍgy van. Régen is volt aszályos év, volt hogy semmi nem termett. De a következő évek csapadékosabb lettek és bepotolta. Most itt az Alföldön már 4. éve nincs megfelelő mennyiségű csapadék. Egy 2010 eshez hasonló év tudna helyre tenni a dolgokat, de olyan már nem volt 15 éve.
Válasz Gyula, #1740. hozzászólásáraElhiszem, meg van is lazítóm és használom is 2-4 évente gabona után, de ez nem kompenzálja az előző hozzászólásomban leírt gondokat.
Amúgy februárban általában így is rá tudok menni a szántásra fogas simítóval, korábban meg minek…
Még talán az is érdekes számocska lenne, ha megnéznénk az utóbbi száz év csapadék átlagát és összevetnénk az elmúlt mondjuk tíz év átlagaival és a vélhető " hiányokat" szépen összeadnánk.Szerintem ez a szám "veri be a csákányt" pl. a napraforgónak idén.
Válasz mtz1221 #1741. hozzászólásáraEzaz, a hó, ami igazán hiányzik.
Válasz Gatti #1738. hozzászólásáraMeg legalább 2.5 hónapot dobáltuk egymást hógolyóval.
Válasz 5465 #1739. hozzászólására
Korábban rà tudsz menni tavasszal a lazítottra, de minimum 4sor rugókapàs kombinàtor ludtalpkapàval szerelve.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraLehet, igazad van, de engem az eddigiek alapján nem győzött meg a zöldtrágya.
A szántás elhagyásánál is sok a negatív tapasztalat, sajnos.
Erőteljesebb gyomosodás, folyamatos és erősödő gomba és pocok jelenlét…
De hát kinek a pap…
Válasz Gatti #1737. hozzászólásárameg ugye sokszor ősszel 3-4 napos esők is voltak, olyat se láttam már nagyon régen. Pedig korábban minden ősszel volt 1-2 olyan időszak.
Válasz mtz1221 #1736. hozzászólásáraValóban így volt, szinte minden héten esett valamennyi. Most meg van olyan hogy 2-3 hónapig semmi, valamint hótakaró sincs. Nagyon nehézzé vált így a termelés.
Évi 6-700 liter eső kell, nem szármaradvány és trágya. 10+ eves koromban én voltam a tarlógyújtó. Egy autógumit az eke után kötöttünk meggyújtották és mehettem. Alaptrágya sem volt nagyon nem lehetett kapni, mégis termett 50-60 mázsa kukorica. De heti szinten egyszer megáztunk iskolába jövet menet. Én meg majd elmesélem unokáimnak a kukorica kepre mutattva, hogy valamikor ilyen is volt és 8 tonnát is tudtam rajta holdjan termelni.
Válasz Szlovákiából #1734. hozzászólásáraMost is kérik a szalmát tőlem.
Akinek odaadom mindég nekemadja a trágyát. De pénzért szalmát, szárat el nemadok, mindent visszadolgozok.
Viszont a szántást nagyonhajlok rá, hogy elhagyom teljesen.
Grúber, lazító, tárcsa.
Most is csak kukorica után szàntok max25cm.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraÉn az összes szármaradványt otthagyom a földön, ráadásul hagyom kikelni az árvakelést és azt is beszántom. A szerves trágya is valamilyen szintem játék a számokkal, mert minden évben lehordnak mindent a földről, aztán azt egyszerre viszaadják jó esetben 5 év múlva. Közben felnő rajta 5 darab 600 kilós állat.
Az anyag nem vész el, csak átalakul, így aki trágyázik, az 5 évig zsigerel, aztán visszaad, de biztosan kevesebbet, mint amit lehordott.
Válasz 5465 #1732. hozzászólásáraJó a zöldtrágya, főleg ha nincs szerves.
Válasz rtamas1976 #1731. hozzászólásáraNagyon szépen szétfagyott, apró morzsás lett a talaj.
Erre számítottam, inkább csak a kontraszt miatt tettem be a 2 képet,
amiken látszik, hogy mennyi vizet vett ki a talajból.
Én soha többet nem vetek zöldtrágyát, inkább pihentetek, ha kötelező lesz.
Válasz 5465 #1729. hozzászólásáraÉn nemszoktam felrögelni, inkább otthagyom. Egy rossz szántás évekre eltudja rontani a földet.
Nemvagyok szántásellenes de ha optimális időben és körülmények között nemmegy akkor nagyon romboló tud lenni!
Válasz Szlovákiából #1728. hozzászólásáraÍgy van.
Október 31-én szántottam.
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraMivel kellett volna kukorica elé?
7 hektárból 2 volt zöldítve így.
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraEz őszi szántás, majd a tavaszi vetésig szétmegy.
De nem erről van szó, hanem arról, hogy a köztesnövény mennyire viszi ki a vizet. Az akkor is hiányzik, ha csak tárcsázod, vagy lazítózod. Csak nem látod.
Válasz 5465 #1723. hozzászólásáraPontosan erről beszélek. Nálam ugyan ez volt, teljesen elvált, ahol volt és ahol nem.
Válasz rtamas1976 #1722. hozzászólásáraHa jól tudom, nálunk meg volt adva, mikor kell vetni és meddig nem lehetett leszántani. Ezért a kalászosok után rögtön mentem, tárcsáztam és belevetettem. Volt, mikor csak helyenként kelt ki, volt, mikor nyakig ért. Szerencsére nem kellett bizonygatni, hogy elvetettem, elég volt bemutatni a számlát.
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraAmikor már nem tudtak milyen reklámot találjanak ki a rokohumínra, pontosan ezt kezdték el terjeszteni, hogy a fekete színe miatt még UV szűrőként is működik, nem csak a humín sav miatt "nélkülözhetetlen".
Válasz 5465 #1723. hozzászólásáraMondjuk aztsem értem ha ilyen a szántás akkor minek csinálod?
Válasz Szlovákiából #1720. hozzászólására
Nálam is. Egy 7 hektáros tábla egyik felébe kellett tavaly vetnem.
Szerinted melyik részen volt retek, mustár?
Válasz Szlovákiából #1720. hozzászólásáraAugusztus vége szeptember elejétől hamarabb soha nemvetettem.
Nekem nemvolt vele problémám.
Pedig voltmikor 150-160cm re is megnőtt.
Amibe nem repcelessz abba zöldítéslessz bár mostmár nem kötelező.
Azt könnyű megőrizni azt ami van, ami nincs azon mit őriznek?
Válasz Ohaza63 #1718. hozzászólásáraItt ha esne volna remény.
A popcornom egy jó méteres.
Az árúkukoricám kb 150-160cm
A tök sokmindent kibír de a tűzőnapsütés kinyírja.
Maeste megyek a napraforgóba csinálok képet.
A repcék a tavaszi fagy és hideg ellenére aránylag szépek.
A kalászosoknak végükvan.
Az ősziárpával mostvégeztek.
A búzából csak a leggyengébbeket csipegetik.
Miskolc magassága nem az alföld!
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraNálam a kötelező zöldítésbe vetett olajretek+ mustár úgy kiszárította a földet, hogy a beszántás után alig tudtam elművelni.
Sokan azt gondolják, hogy éppen azzal őrzik meg a vizet, mert árnyékolja a földet, de ez nevetséges. Még egy méterről is kiszívja, leveleivel megsokszorozva a párologtató felületet.
Válasz Szlovákiából #1717. hozzászólásáraA probléma inkább az extrém uv sugárzás.
Valmilyenszinten lehetfedni a növény csak tulzásba ne essünk! Neúgy kepzeld mintha lemeszeltem volna hanem egy vékony áttetsző réteget csinál.
Ezek "csodaszerek" biztos kivannak próbálva.
Az intenzív gyümölcsösben a jégháló másik feladata a napégés elleni védelem.
A zöldítéssel nincs bajom ha jólcsinálják megéri. Amikormég nemvolt kötelező akkor már én rég csináltam, ahol nemütközött a vetésváltásba.
Az ugaroltatás valami sötétzöld elmebeteg találta ki.
Válasz rtamas1976 #1715. hozzászólásáraÜdv Tamás!
Ezek szerint felétek, még olyan csodálatos a határ, hogy még szerintetek van értelme, akár egyetlen fillért is kidobni a földre?????
Tudom a remény hal meg utoljára, de feleslegesen reménykedni, dőre, hiába való dolog!!!!
Itt felénk a világ összes "szentelvíze" és az összes szenté és boldoggá avatott ember imája sem segít, hogy legyen kukoricánk, vagy napraforgónk.
Ez az év még rosszabb lesz, mint 2022 volt, mert akkor legalább az őszi vetésűek, kierőlködtek magukból egy alsó közepes terményt.
De most az árpa és búza is katasztrófa.
A gazda ismerőseim, már készítik fel az aratásra a szárzúzójukat.
Válasz rtamas1976 #1711. hozzászólásáraEz egy fura dolog, mert a fotoszintézishez meg kell a napfény. Meg ha a mész berakodik a légzőnyílásba, nem biztos, hogy jót tesz. Elvégre a növény a kipárologtatással veszi fel a vizet és vele a tápanyagokat. Ha nem akar párologtatni meg összecsavarodik a levele.
Egyik ismerősöm az ablakaira fényszűrőt rakatott, ne tűzzön be a nap. Az összes szobanövénye megsínylette. Nem is gondolt rá.
Ez hasonló, mikor panaszkodnak, hogy a napelem veszt a teljesítményéből, aztán kiderül, hogy csak vékony porréteg fedi.
Olvastam egy tanulmány, egy fiatal mérnöknő azzal az elképzeléssel jött, hogy fasávokkal kellene felszabdalni a termőterületeket, árnyékot biztosítva a kultúrnövényeknek. Az ilyen okos emberek találják ki a zöldítést és ugaroltatást az íróasztal mellől.
Válasz t.romsics #1710. hozzászólásáraKáliumszulfátom van. De a kén miatt nemeröltetem.
Válasz Georgosz #1714. hozzászólásáraKörtelevélbolhára használtuk mi is.
Nekünk a mosogatószer jobban bejött.
Már a mészhidráton is gondolkodtam!
Válasz rtamas1976 #1713. hozzászólásáraKaolint használjuk évek óta körtelevélbolha ellen is, kipróbálom kukoricán, meglátom mennyivel bírja tovább a "festett"!?
Válasz t.romsics #1712. hozzászólásáraTegnap este elkezdtem.
"Szépen" megfestette a leveleket
Énis kíváncsi vagyok!
Hallottam már róla, most kipróbálom.
De csak a " pénzesebb" kultúráknál!
Válasz rtamas1976 #1711. hozzászólásáraÉrtem, csak nem hiszem. Kiváncsi vagyok a tapasztalatodra. Számolj majd be róla.
Válasz t.romsics #1710. hozzászólásáraItt a szilicium és a mész ami véd az uv sugárzástól, és csökkenti a kipárolgást.
Válasz rtamas1976 #1708. hozzászólásáraÉn valami kálium túlsúlyos lötyit néznék.