Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica várhatóan........! új
- Ki milyen alapműtrágyat vesz az idén repce vagy búza alá? új
- Rövidtárcsák új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Bodza ára új
- Fortschritt E 512 kombájn új
- Zene, ami boldoggá tesz... új
- Kalászosok műtrágyázása új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
Cikkajánló
A napraforgó is bajban van, de a kukorica szenvedi meg leginkább az aszályt
A napraforgó jobban viselte a körülményeket, az aratás már tart: eddig 1,0–1,8...
Sajtóközlemény
2742 hozzászólás
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraEzt hívják úgy hogy bölcsesség!
Én nem vagyok irigy de erre valószínűleg több szükségem lenne mint a materiális szarokra
Válasz Sanyiii70 #2688. hozzászólására"1803. május 12. – München, 1873. április 18."
Pontosan ezen a szinten vannak nagyon sokan, és nem csak termelők.
Pl precíziós pályázatnál szerződni kellet. De szinte egy cég sem tudta mit adtak ki a kezükből....
Csak valami alibi papírt... nem is csoda ha törölték a pályázatot.
Amit leírtál annyira elavult hogy.......
És csak egy példa, hogy a cégek is azok. Nyomatják a szárbontó bacikat márpedig ha bacival akarunk szárat bontani akkor tényleg pentozán hatás jön létre. De mint ahogy Feri is elmondja a szárbontás feladata nem bacié....
Van egy nagy titok a nyereséges gazdálkodással.
Sokan próbálják keresni a titkot, rengeteg miondent kipróbálnak és agyalnak. Én is így voltam ezzel, csodaszerek, műtrágyázás, szervestrágya meszezés stb. Pedig roppant egyszerű nem kell foglalkozni semmivel. El kell vetni, tisztán kell viszonylag tartani és terem amit terem... Minden más csak GDP növelés.
Válasz Sanyiii70 #2688. hozzászólásáraEbből a sok szarból amit bármelyik 8-os paraszt gyerek tud 1 a lényeg ami elkerülte a figyelmed:
A gabonafélék betakarítása után a területen maradó szármaradvány magas cellulóztartalmából adódóan leforgatáskor sok a talajban a szén a nitrogénhez képest."
NEM KELL LEFORGATNI !
Nem lesz pentozán, nem halnak el a bacik és utána nem szaporodnak túl a bacik stb.
Van egy egyensúlyi állapot amire rápótolsz az igények függvényében tápanyagot.
Válasz Sanyiii70 #2687. hozzászólásáraA túl sok csapadék homok talajon 100 mili egyszerre kötöttben meg 300 mili egyszerre, hol láttál ilyent? Lineár alatt méreték...
Nyugat anglia októbertől márciusig esik, nem tudnak rámenni a földre ősszel szórják a karbamidot 1200 mili éves csapadék 110-130q kalászos stb. olvass merre mik vannak
"A minimum elv
Justus von Liebig (Darmstadt, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) a mezőgazdasági kémia egyik alapítója. Kiderítette mely elemek játszanak szerepet a növények táplálkozásában, és az egyes tápelemek egymáshoz való arányának jelentőségét.
Megállapította, hogy minden tápelemnek optimális mértékben kell a növény rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a növény kiegyensúlyozottan fejlődjön. Hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, mert ha csak egyikből is kevesebb van mint kellene az visszaveti a fejlődésben.
Például egy majdnem minden szempontból ideális talajban, amiben mindenből van megfelelő mennyiségben, de a kalcium nem elegendő, akkor a növény sárgulni fog, és végül elpusztul. Tétele szemléltetésére egy olyan öreg hordót használt, amelyiknek a dongái már különböző hosszúságig elkorhadtak. Azt mondta, hogy hiába a legtöbb donga egészséges, a hordót mégis csak a legjobban elkorhadt donga magasságáig lehet feltölteni, a növényélettan nyelvén; az van minimumban. Ma ezt a Liebig-féle minimum törvénynek nevezzük, egy olyan összefüggés, ami a növényi élet sok területén használható. A tétele úgy hangzik, hogy a növény fejlődését a számára szükséges legkisebb mennyiségben jelenlévő tápelem határozza majd meg, mert a többiből hiába áll rendelkezésre bármennyi, a növény a legkisebb mennyiségben jelenlévő arányában veszi majd fel a többit is. Ezért ez határozza majd meg a növény fejlődését. A talaj elhasználódott ásványi anyagainak pótlására ezért a kiegyenlített összetételű trágyázást, tápanyag utánpótlást javasolta. Kertészek és mezőgazdászok egyik legfontosabb tudnivalója, hogy melyik tápelemmel, hogy van ellátva a talaj. Ha ezt nem tudja, akkor azt sem tudja melyik növényt termelheti vagy melyik műtrágyát alkalmazza.
A pentozán hatás
A növényeink talaját azért trágyázzuk, hogy a terméssel, lehordott növényi részekkel eltávolított tápanyagokat pótoljuk. Egy természetes ökoszisztémában, például egy erdőben erre nincs szükség, hiszen az elpusztult növények ott maradnak, lebomlanak és anyagait újra felvehetőkké válnak más növények számára. A kert azonban egy mesterséges ökoszisztéma, és itt megeshet, hogy tápanyagot akarunk pótolni, de pont elvonjuk azt időszakosan. A pentozán hatásról beszélünk abban az esetben, ha növényi szármaradványok kerülnek a talajba, vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágyát használunk tápanyag utánpótlására, ugyanis a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, és eközben a növények tápanyag hiányosak lesznek. Így éppen az ellenkező hatást érjünk el a trágyázással, mert a kedvező 20:1 szén:nitrogén arány kedvezőtlenre fordulhat (50:1) és átmeneti nitrogénhiány állhat elő.
Ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, és ezzel forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják.
Aki ezt nem veszi figyelembe azzal megeshet, hogy a sok szerves anyag visszapótlás ellenére is kisárgulnak a növények, a tápanyaghiány egyértelmű tüneteit mutatják. Ez egy virágcserépben is jelentkezhet, amennyiben nem elég érett komposzt, vagy nem elég érett marhatrágyaföld kerül bele, és az ebben levő növényi részek (utóbbiban szalma) még nem bomlott le megfelelő mértékben.
A növényi részek lebontását baktériumok végzik. Tevékenységük kétirányú (két lépcsőben történik), először nagy számban elszaporodnak, majd ezt követően bontják a növényi részeket, azaz a cellulózt. A felszaporodásukhoz nitrogénre van szükség, ami ha nincs elegendő a talajban, a növény elől is elveszik, saját maguk fehérjéinek építésére használják fel, és csak ezt követően kezdik a cellulóztartalmú szerves anyagot lebontani. Ez a jelenség az elkerülendő pentozán hatás.
A gabonafélék betakarítása után a területen maradó szármaradvány magas cellulóztartalmából adódóan leforgatáskor sok a talajban a szén a nitrogénhez képest."
Válasz termelo #2685. hozzászólásáraHa meg túl sok csapadékot kap kimosódik.
Válasz termelo #2685. hozzászólásáraDe most nem azt feltételezzük, hogy szarul csináljuk!
Válasz szanberg #2684. hozzászólásáraNagyon sokszor a helytelenül kijuttatott nitrogén elvész.
Pl szór valaki 2q februárban meg 2q árpilisban az nem is sejti ha nincs megfelelő csapadék csak a februári cuccal találkozott a növény
Válasz termelo #2670. hozzászólásáraNálatok! Ott jó fődek vannak.
Itt meg nálunk egyenesen arányos a kiadott nitróval. Persze ha nincsen víz akkor van egy színt mikor már öngól, de 22-ben is azért az aratott akinek volt alatta minimum 2-3q nitró.
Ahol kevesebb, ott kb nemmvolt termés.
Válasz hashtag #2667. hozzászólásáraNekem csak ahhoz kell, hogy nedves környezetet teremtsen a baciknak és lebontsa a szalmát.
Valószínűleg az életben nem vetek kukoricát.
Válasz hashtag #2678. hozzászólásáraAzt gondolom én is, hogy 40-70 kg N hatóanyag 6-8 tonna kukorica termésére biztosan elég (talaj és évjárat függő). De nem arra gyúrok, így kiadok a +4 tonnáért cserébe még 70-80 kg hatóanyagot, amivel a reményeim szerint kereshetek 150-200 ezer forintocskát. Ez az a kockázat, amit mindenképpen fel kell vállalnom.
Válasz MrPoke #2668. hozzászólásáraBerend Ferenc számomra a leghitelesebb ember a témában. Már korábban is leírtam, hogy nem arról szól az előadása hogy előad egy kamu sikersztorit hanem megosztja a nehézségeket is.
Azonban néha elveti a sulykot a lényeges és a lényegtelen dolgok között.
Például ha a no-till=10% művelés akkor az is oxidatív, kisebb mértékben de az.
de
Ha kis mértékű "művelés" mellett is képes épülni a talaj akkor ki határozza meg azt a %-ot amit felett már nem épül?
Hát nem ő és nem is NetParaszt mert mind a ketten elfogultak de ne felejtsük el, hogy amit képviselnek az az USA területeknek sem a döntő %-a.
Netparaszt sokszor hivatkozott a 100 millióü USA no-till hektárra de majd jön egy Netparasz2 a jövőben aki az akkori 100 millió hektár akármire hivatkozik majd mint legfenntarthatóbb gazdálkodási forma...
Válasz termelo #2679. hozzászólásáraVagy ti nem láttátok a műtrágyákra vonatkozó aláírt
rendelkezését?
Válasz hashtag #2678. hozzászólásáraUrsula megoldja jön nemsokára a 100 eurós pétisó és már védjük is a környezetet
Válasz t.romsics #2674. hozzászólásáraHa ezt minden évben meg tudnád ismételni, bármikor aláírnád.
Válasz termelo #2676. hozzászólásáraAmikor vetek, mindig azon álmodozok, hogy minden tök jó lesz, optimális, és világrekordot aratok. Így indulok neki, optimistán, ezért csinálom. A világrekord termés egyik alapja pedig a nitrogén. Kapott eddig is, kapni foga jövőben is. Ha attól félnék, hogy kisül, el sem vetném…
Válasz t.romsics #2674. hozzászólásáraHa valaki 2022 után nem kezdett el ezeken gondolkodni annak nem tudom mit is kéne mondani...
Válasz hashtag #2673. hozzászólásáraNem kell hogy nekem higgy. Nézd meg bárhol a világon ezen a természinten a bio-s eredményeket és hasonlítsd össze az ottani konvencionálissal.
de
Miért a kételkedésre fordítasz energiát a gondolkodás helyett?
2023-ban 150 kg pétisóval (40 kg N hatóanyag) vetettem a kukoricát. Nem ez volt a terv, de utána feszt esett, mire bele tudtam volna menni, magasabb lett az állomány, mint én. Ennyi hatóanyaggal termett 11,7 tonnát, kevesebbet adott, mint 2022-ben, amikor a tenyészidőben esett rá kb. 60 mm csapadék, június 9.-én (könnyű megjegyezni, több se volt).
Válasz termelo #2670. hozzászólásáraHa nekem jó a 6t üzemi átlag, akkor ne szórjak ki semmit?
Ha esős idő van, akkor annyi úgyis meglesz, ha aszály, akkor meg úgyis kidobott pénz? Erről van szó?
Válasz termelo #2666. hozzászólására.Feco. testvére csinálja.
Dénes Bujon szinten csinálja, de kicsiben.
Tard településen, Dani profi.
Sokan vannak, akik nem írnak de teszik a dolgukat, és részt vesznek Jakabszálláson a rendezvényen.
Most 15- én a Kite rendezvény után giliszta számolás lesz nálam .
Válasz termelo #2666. hozzászólásáraEzek ott voltak a Legyél Te az év talajmegújítója 3 napos rendezvényen .
Kiszombi ilyen néven irt.
Zomborszky Attila Nyíregyháza Nyírtelek
Reto 30 éves találkozót ünnepel Svájcban, mert a kis csapatuk azóta direkt vet.
Válasz hashtag #2667. hozzászólásáraHát nem 6 tonna kukoricáig semmilyen tápanyag nem kell de aki 3 mázsa pétit szórt az se arat 1 kg al se többet.
Akkor ki járt jobban?
Mekkora egy kretén gondolja, hogy 200 mili csapadék mellett lehet növelni a termést amnitráttal
Itt van aki nem adott a komplexen kívül nitrogént mégis aszályban ővé a legszebb
Válasz MrPoke #2668. hozzászólásáraMellé beszélsz .
Neveket akarok hallani!
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEz a videó kb 10 éve is elhangzott. És kb 10 év múlva is el fog hangzani. Semmi nem változik. Csodaszerek, csoda megoldások jönnek mennek.....
Válasz Sanyiii70 #2661. hozzászólására0-3 tonna tengerihez például bőven.
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEzeknek az embereknek az írásait milyen néven lehet megnézni mert ha "tanítók" akkor vagy nem találhatóak meg itt vagy nem tudom milyen néven.
Én akitől érdemi információt szereztem ezen az oldalon a témában az .Feco Mr.Poke és 1221.3
Válasz MrPoke #2657. hozzászólásáraKi számít, számított nálad tanítónak?
Vagy 3-4 nevét írj már!
Én is irok!
Reto Stocker
Pierre,
Kiszombor
Berend Ferenc
Fazekas Lajos (1111 ha)
Még van egy, csak a neve nem jut eszembe. Ott volt velem több képzésen.
Válasz Sanyiii70 #2659. hozzászólásáraMert kertész vagy... azok mind pénz őrültek. Erre fele főleg.
Tisztelet a kivételnek. :D
Válasz termelo #2662. hozzászólásáraÉn elsősorban zöldséget termelek.
A többi csak a vetés forgó miatti szükséges "rossz".
Válasz Sanyiii70 #2661. hozzászólására120 kg péti az itt idén 6-6,5 tonna búza-árpa / hektárra volt elég ami többet kapott az sem lett jobb.
Válasz termelo #2660. hozzászólásáraMihez elég 125 kg ammóniumnitrát egy hektárra?
Válasz Sanyiii70 #2658. hozzászólásáraÉn arra világítottam rá ha nincs víz zárva a gázcserenyílás de mivel a levegő is gáz így nem megy be a növénybe a benne lévő nitrogén...
Jó szar a kontrollod, 125 kg amnitrát baci nélkül is jelenleg teljes értékű terméshez elég.
Válasz MrPoke #2657. hozzászólásáraA kezdeti kudarcokat és a tanulási folyamatot minden új dolognál be kell kalkulálni, de azt az álszent dumát nem veszem be, hogy valaki csak azért dolgozik, hogy elfáradjon és a profit nem érdekli. Hosszútávon a haszon és a fenntarthatóság kombinációja a lényeg minden befektetésnél.
Bár manapság az "üzletemberek" túlnyomó része semmit nem néz csak a rövidtávú hasznot.
Más nem számít.
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraVan olyan ami a levegőből.
"Mint tudjuk, a baktériumok fennmaradásához és a szaporodáshoz szükség van többek között cukorra és nitrogénre. Nagy mennyiségű baktérium gyors és olcsó előállításához a legtöbb laboratóriumi technika bőségesen adagolja a tápanyagokat (cukor, nitrogén…). Természetes körülmények között azonban a tápanyagok mennyisége véges, ami azt is jelenti, hogy a baktériumok nem tudnak korlátlanul szaporodni, így a fennmaradásuk is nehézkes a természetben.
A BiogeN egy szilárd halmazállapotú mikrobiológiai készítmény, melyben Bacillus licheniformis baktérium található. Ennek a baktériumnak a különlegessége, hogy a szármaradványokból elő tudja állítani magának a szaporodásához szükséges cukrot, és a levegőből meg tudja kötni a szaporodásához szükséges nitrogént, így természetes körülmények között is képes fennmaradni."
Én azért mellészórok 100-150 kiló (most éppen 125 kg sikerült) ammóniumnitrátot egy hektárra a biztonság kedvéért. Mert az még a kevés vizet is összeszedi és ezzel is segít a baciknak. De mivel háromszor megázott egy hét alatt, lehet, hogy kidobott pénz volt.
Most használom először a BiogeN-t. De nem lett az egész tarló kezelve. Egy része kontroll ami semmit nem kapott csak tárcsázást.
Majd kiderül lesz-e különbség.
Válasz Radocz #2656. hozzászólásáraNem tudom. :D
Én már évek óta nem követem a nagy "tanítókat" nem tudom mi most a trend.
De egy dolog fontos. Aki Notill be kezd azt ne érdekelje a pénz. Ha mentálisan nincs arra felkészülve, hogy milliókat fog kidobni az ablakon akkor ne csinálja. Mert csak meg fog bolondulni és összevissza fog kapkodni. Az meg úgy nem megy.
A pénz ne legyen cél, csak eszköz.
Válasz MrPoke #2654. hozzászólásáraMi számít kamunak?
Válasz termelo #2618. hozzászólásáraA baloldalin nagyobb csövet látok, és szárazabb.
A kép nem mindig adja vissza, azt, amit a valóságban látni.
Aratás után a súly sokat fog segíteni.
Válasz termelo #2648. hozzászólásáraKezdő, bedöl még a kamunak.
Válasz mtz1221 #2650. hozzászólásáraDe kitaláltak már mindent.
Alga napfényből csinál alapanyagot, olaj, fehérje stb...
Ebből aztán lehet bármi....
Válasz termelo #2648. hozzászólásáraŐk inkább a lelkes gazdák közzé tartoznak.
Válasz szanberg #2643. hozzászólásáraArra nem gondoltál hogy esetleg ő dobálta le az apró vadaknak???? Nálam volt olyan eset hogy a köcsög vadász ment a sorok között s törte a kuccát le hogy az apró vadak nyúl fácán ne dögöljön éhen ősszel! Hogy száradt volna le a keze mikor ezt csinálta!
Azért baccuk meg, ha tényleg az emberiség élelmezése lenne a cél, nem akarom elhinni, hogy nem tudnának valamit ki nemesíteni a msi teknológiával. Pl kukorica is olyan lenne mint a lucerna. 1x elvetnéd, 5-6 évig csak tavasszal ujrafakadna, és ősszel aratnád. Na akkor nem lenne föld bolygatás, kormolás semmi.
Válasz szanberg #2643. hozzászólásáraFűzni viszik, vagy mit csinálnak ezzel a nyersel ?
Válasz MrPoke #2647. hozzászólásáraLáttad Ádámék videóját? Miért gondolják még minid az emberek, hogy jobb mélyen tárcsázni?
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraHát valami csak bemegy, különben megfullad a növény....
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraHa zárva van, akkor más sincsen.
Ha a nyílás a vízhiány miatt zárva van, akkor nem jut be a fotoszintézishez szükséges széndioxid, és a megtermelt oxigén sem jut ki. Tehát nem dolgozik a növény, csak túlél. Ezért vannak olyan növények, amik törpék maradnak a szárazságban. Az említett szer esetében arról volt szó, hogy van némi víz, a mélyebb rétegben, de mivel te a föld tetejére tetted ki a nitrót, ott meg kiszáradt, így azt onnan felvenni sem tudja. Ekkor segíthet a termék. Én így értelmezem.
Válasz szanberg #2644. hozzászólásáraNa látod ez a korrekt hozzáállás.
Válasz termelo #2641. hozzászólásáraÉn a 20 évem alatt kipróbáltam százféle anyagot, de lehet keveset mondok. Sok a szentelt víz, de nekem ez a mérlegen is mutatott. Meg is vettem teljes területre, de van több szomszéd tábla amit én csináltam, egyező technológia, egyező input, csak azokra nem rajtunk BlueN-t.
Idén újra nézem majd.
Beindultak a morék, tegnap a vadász kolléga küldi a kukoricámból a képet
