Fórum
- Poénok új
- Forgatás nélküli talajművelés új
- Napraforgó ára új
- Kukorica várhatóan........! új
- Mezőgazdasági traktorgumi új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Szőlő felvásárlási árak új
- Repcevetés aug. 25-től új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Ezek a búzafajták hozamban és minőségben is bizonyítottak
A jelenlegi piaci és időjárási viszonyok között nagyon fontos a megfelelő...
2742 hozzászólás
Válasz termelo #2641. hozzászólásáraJa én is, én sem vagyok különb csak már talán hamarabb elengedem
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraNemsokára 20 éve gazdálkodom főállásban, azóta minden évben megtalálják a parasztok a Szent Grált...
Válasz MrPoke #2639. hozzászólásáraÉs honnét szerez a baci nitrogént?
A gázcserenyílást a víz "nyitja ki", nincs víz akkor zárva van és nem megy be a nitrogén...
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-borszovet/a-gazcserenyilasok-felepitese-es-mukodese
Válasz szanberg #2637. hozzászólásáraBlueN egy érdekes baktériumot tartalmaz. Metanol-t fogyaszt. Minden növény termel metanolt, de stressz helyzetben emeli ezt a szintet. Így tud jobban teljesíteni aszályban.
Válasz hashtag #2636. hozzászólásáraNálatok igen de nálunk alul laza a talaj sőt Endre videójâban is az volt nem emlékszel?
A mélyebb rétegekben anaerob körülmények vannak, az oda lemosódó tápanyagok sokkal kisebb mértékben vehetőek fel, vagy kb nagyon nem is. A fotoszintézis akkor is működik amikor furulyázott a kukorica! Ha a sztómákon jut be levegő, akkor lesz működése is a BlueN -nek. Magyarul amíg él a növény!!!
Ha meg döglik a kutya, döglik a bolha is. Nyilván.
De nem erről beszélünk, hanem arrol, hogy a 10tonnas termelés szintnél 5mázsát szépen hozzátett! Nem elhalt elszáradt életképtelen állományokról.
Szóval oszthatod az észt, Te nem gondolkodsz de mindegy...
Válasz termelo #2633. hozzászólásáraNézd az előző hszt, abban a mélységben, ahova a vasat is csak nagykalapáccsal tudom leverni, és a víz se megy le, nem gondolnám, hogy kimondottan sok tápanyag “lemosódna”
Válasz termelo #2632. hozzászólásáraAz hogy mennyire terheled a vízkészletet az nagyon lènyeges. De miért? Mert olyan vetésforgó van, hogy gyakran nagy vízigényű kultúrák vannak egymás után, azok mindig kiszívják a talajt nullára az év végére, tehát csak télen tud(na) töltődni. Ami tavasztól őszig esik azt egy kapás mindet fölveszi. A talajba semmi(!) nem jut le. És csinálod ezt, évtizedeken keresztül. Csoda hogy csökken a talajvízszint?
Sokkal több korán lekerülő kéne, és utána kultúrállapotban tartani a talajt, és zéró zöldtrágya. Akkor talán, lassan tudna gyarapodni a talajban a nedvesség. Persze ez tájanként változik. Mert ahol agyag van 30 centin, ott lehet bármilyen szárazság, ha bejön 50 mili eső, akkor belvíz lesz. Sajnos.
Alatta meg sivatag ugyanúgy.
Válasz $HMP$ #2627. hozzászólásáraÉn úgy gondolom tök mindegy, hogy műveled csak megélj belőle.
Lassan ott tartunk, hogy minden nap zöldséget kell enni meg sokat futni, hogy egészségesen halljunk meg
Gondolj bele Netparaszt megvédi a talajt amiből így is úgy is sivatag lesz...
Válasz hashtag #2631. hozzászólásáraA tápanyagok 1 része oldat formájában van és azt nem fogja kiválogatni a növény de mind 1 ne menjünk bele.
Aki 3 q karbamindról beszél annak 1 része előző évekről ott van a mélyebb 1-2 méteres rétegekben...
Még jó, hogy a szakmai cikkek pont erről szóltak a hetekben-hónapokban, hogy eleve 60cm-től mélyebben kell nézni a tápanyagszintet.
Poke, merre vagy?
Válasz hashtag #2622. hozzászólásáraNem de megnéztem és jogos.
A 100 mázsás sztoriról annyit ahol tavaly a legrosszabb volt a kukorica ott lett most a legjobb a búza.
Szerintem a no-till egyik tényleges igazsága pont ebből fakad, hogy közepes termés után könnyebb közepest előállítani mint egy nagyon jó termés után.
Valamekkora mértékben pusztán ebből előállhat az a helyzet, hogy kell "átállási idő" hiszen ha 90%-ban terhelem csak a vízkészletet pár év után több nedvesség marad a talajban és 1-2 évben simán utól fogja érni a konvencionálist vagy több év(sok) átlagában már nem lesz különbség a termésben.
Válasz termelo #2630. hozzászólásáraTápanyagmentes, sovány vizet tud felvenni 1 méter mélyről, de azzal nem megy messzire, max nem döglik meg.
Válasz szanberg #2623. hozzászólásáraNem az a baj, hogy engem okoskának hívsz hanem az, hogy képtelen vagy a gondolkodásra.
Csak akkor megy fel műtrágya a földből ha van víz eddig igaz amit írtál, de ha nincs víz akkor a növény nem tud párologtatni és ha nem működnek az élettani folyamatok teljesen mindegy, hogy a levélben van e tápanyag vagy nincs. Ha nem így lenne mindenkinek jó kukoricája lehetne aszályba is.
Amúgy faxa csávó vagy, hogy mást fikázol addig ameddig nem láttuk a te kukoricád milyen a szomszédé mellett...
Válasz Praetor #2628. hozzászólásáraFarokbehuzas van nemköll idén venni semmit túl vagyunk gépesitve mint minden kisgazda
Válasz $HMP$ #2627. hozzászólásáraSzóval akkor komolyan kérdezted, hogy a sok eső után mit kezdj majd a lóvéval...
Igaz nem direkt vetis nem notill.....
De valahol mégis direkt vetettem.... merthát nem véletlenül.
A legkemenyebb ut melleti szar szélén is végig nevel valamit maskor meg se nőtt térdig se.
Mákunk van az esővel az biztos
Válasz $HMP$ #2625. hozzászólásáraJa meg oda is billentettünk egy 25öst neki még hogy az 55ig kibírja valahugyannn....
Válasz szanberg #2623. hozzászólásáraA mérleget a 300kg karbamid billenti hallod...
Meg a múltkori 55mm utána meg a 15 meg a 20....meg a 8.....
Ezek billentenek ....oszt ősszel én is fogok tudni billenteni ezeknek köszönhetően
Ja és nem kell tőled semmi, de nemcsak videó hanem írott okosság sem!
Nem vagy csapat játékos, és ez a pökhendi mivoltad hallod...
Válasz termelo #2621. hozzászólásáraÉs ha a száraz feltalajból nem tud tápanyagot felvenni -ahová ki lett adva- mert nem esett több mint egy hónapja, akkor lehet az a kevés kis kiló N amit bevesz a baktériumoktól, az éppen billenti a mérleget!?????
Mert tavaly is volt egy ilyen periódus, előtte kapott BlueN-t és jobb is lett!
De idén lesz megint ugyanilyen kísérletem, két szezon után mégtöbbet látunk!
Okoska
Válasz termelo #2621. hozzászólásáraHallottál már a csökkenő hozadek elvéről?
Amúgymeg tavaly ahol voltak 100 mázsák, ott kitudja mennyik lesznek most, talán jobb évjáratban nem könyökölt úgy ki az előny. Meglátjuk!
Válasz szanberg #2620. hozzászólásáraNa ilyenkor dőlsz bele a saját kardodba. Arról volt szó, hogy 30 kg nitrogént köt...
csakhogy a 100 kg nitrogén hatóanyag( kb. 4 mázsa péti) az 100 mázsa kukorica terméshez okádásig elég akkor az 5 mázsa terméstöbblet az + 5 kg nitrogén hatóanyag bevitelt feltételez ami 18.5 kiló pétisónak felel meg ami viszont csak 2500 ft-ot ér.
Miért kellene nekem direkt vetéses videókkal majomkodnom?
Először is nem a videókészítéshez kellene érteni hanem a szakmához de nem tudok róla, hogy ebben az országban lenne olyan aki értene ezekhez a dolgokhoz pont ezért nem nézek Magyar videókat és nem is javasolom senkinek
Vagy gondolod előrébb lenne a gazdatársadalom elrettentő példákkal?
Válasz termelo #2618. hozzászólásáraA direkt vetésre gondoltam. Nem a mostani allományra
A BlueN -t meg mondhatod, nekem tavaly volt erre egzakt össze hasonlitásom és mint írtam egy 5mázsa kijött a javára több tábla átlagában is!
Válasz termelo #2618. hozzászólásáraA fölső fele kapott, az alja már sárgul
Válasz szanberg #2614. hozzászólásáraNem értem miről beszélsz, én már ezerszer elmondtam, hogy a jól időzített és elvégzett talajmunkák/agrotechnikák között nincs nagy különbség a termésre gyakorolt hatásukban.
Töltöttem fel korábban valamelyik USA egyetem által erről anyagot...
Most ha 0 tonnás termésről rakok be képet akkor belém állsz, hogy ez szar holott a szomszéd szántott is ugyanannyi ugyanolyan körülmények között.
Nekem jelenleg ez sajnos a jobbak közül van:
Ráadásul pont úgy fényképeztem, hogy mindkét kép egyik fele BlueN-es.
Na melyik az?
Válasz szanberg #2612. hozzászólásáraPedig többet mondana. Látnánk is miről beszél.
Válasz kisparasztkaim #2615. hozzászólásáraA megtaposott nyers agyag az kemény lesz mint a beton, ha ott is megoldja amit kell, másutt gyerekjáték.
Válasz szanberg #2614. hozzászólására"Igaz direktben nem húztam, de a ragadás pillanatában bele vetve az igazi mocsok agyagba, amit a nagy Fendt előtte megtaposott"
Akkor tudsz úszni, csak vízben még nem próbáltad.
Válasz termelo #2613. hozzászólásáraAmi jól illusztrálja amit mondassz! Hogy miért csak az a jó!
Egyébként a Horsch pl azt mondja, hogy az a fajta kerék a lazább talajokon jó, a kötött agyagra az ujjas kereket javasolja. És amúgy működik is!
Igaz direktben nem húztam, de a ragadás pillanatában bele vetve az igazi mocsok agyagba, amit a nagy Fendt előtte megtaposott, na ez megválasztotta mennyivel jobb mint azelőtt a gumi kerekek. És igen, jól zárt, vissza sem nyílt! De azért az ilyen nagyon nyers foltokban látszódott heterogén kelés a gépnyomban, szóval kapkodni nem kell soha!
Válasz szanberg #2612. hozzászólásáraMert reggel óta folyamatosan menetben voltam, nem rég értem haza.
de milyen fotó lenne megfelelő? 0-30 ig melyik lenne releváns?
Válasz termelo #2611. hozzászólásáraMég most sem lőttél egy fotót sem ide
Válasz t.romsics #2609. hozzászólásáraEz nem ilyen egyszerű, no-tillben a szétfagyott föld omlósabb mint itt a kombinátorozott.
Az, hogy nyitva marad a magárok azért van mert a kiindulási állapot kedvezőtlen.
Én értelem szerűen csak a kedvezőtlen állapotra írtam, hogy nincs rá tökéletes megoldás de ez így megint nem igaz.
Például a Kite nyári 750A-s direktvetéses videóiban arra jutottak, hogy a mélyebbre vetett jobb mert a sokhelyen nyitott magárok miatt mégis több kel ki mint sekélyen de arra 1 kretén se gondolt, hogy filléres téma lenne Croskillal lehúzni...
Nyilván napraforgó esetében nem jöhet szóba a hengerezés de nem is kell. A Yetter Twister oldalról beszakítja a magárkot mint a Furow Force de az utóbbi "külön" felülről le is nyomja.
A gond az a Furrownál, ha nem tudod mit csinálsz látszólag megoldja a problémát de valójában nem mert később szétreped a föld a nyomában.
A Yetter féle megoldásnál kell a lánc, vizet fogsz vele veszíteni de cserébe nem lesz szétrepedt magárkod.
Valójában kár erről beszélni mert az emberek 99%-ának fogalma sincs miről van szó
Válasz termelo #2608. hozzászólására30ezer nem sok.
Az enyem 30ezerbe kerult az egesz vetogepre valo.
Ezert adnek annyit, mert muanyag, amaz sima acel.
Válasz termelo #2608. hozzászólásáraTe írtad, hogy alapvetően nincs olyan technikai megoldás, ami megoldja a nyitott magárok problémát. Ezért teszek érte, hogy ne is legyen. Bár nekem csak elvétve fordul elő, mert nincs akkora agyagtartalma, valamint már akkora nedvességtartalma a felső 5 centiben a földjeim 99%-nak mikor belevetek. Egyszer , mikor szemeztem a PP-s technológiával, járt nálam a hazai képviselet és egy amerikai mérnök. Megkértek a tesztre, szerintem azért, hogy bizonyítsák a régi vetőgépem (akkor az egy Gaspardo 6 soros vetőgép volt MTR kocsikkal) alkalmatlanságát. Ez pont 2022 tavasza volt, művelt földeket néztünk, lazítottakat, majd februárban egy soron fogassal elmunkáltakat. Mértünk, zászlóztunk, tabletbe adminisztráltunk, majd ha jól emlékszem, naprára 98%, kukoricára 99% pontosság jött ki. Szemre is szép volt no, bevallom, pedig nem is a legszebb táblákba vittem el őket. Kiváncsi voltam én is, mi kerekedik ki belőle. A végeredmény az lett, hogy vettem teljesen mást, mert a PP-t nem mertem.
Válasz MTZ1221.3 #2606. hozzászólására30 ezer csak azt ne mond, hogy sok.
Aki 5-6 ezerrel olcsóbbért képes xopatni magát az konkrétan megérdemli kivéve ha tévedésben volt és azért vette.
Válasz t.romsics #2605. hozzászólásáraFaxt, nyitott magároknál konkrétan a magra megy a totális
stb.
Válasz termelo #2601. hozzászólásáraNoranek nem a Yetter Twistert masoltak le, hanem egyeb europai piacon nem arultat. Az, hogy a Noran is Twister neven arulja a sajatjat az mas dolog. De ok a tobbi elemet nem vettek at. En is az eredeti amerikairol masoltam, de en a teljes anyagot atvettem. Igaz en arulni nem fogok egy darabot se. Max a prototipust ami torok vetogepre keszult, de mar a JD-re csinalok ujat.
Egyebkent a Yetter Twister muanyag mennyibe kerult? Nekem az is tetszik.
Válasz termelo #2604. hozzászólásáraTúl van értékelve a jelentősége, a lényeg legyen hátul valami… az esőtől lesz 15 tonna a kukorica, nem a zárókeréktől.
Válasz hashtag #2603. hozzászólásáraÉn a műanyaggal is 1-esen megyek a "tüskék" végett de látod amit írtam ha valaki nem no-till-be van ha egy darab szart húz a vetőgép mögött az is jó mert nem veszi észre még él hogy nem az
Válasz termelo #2601. hozzászólásáraSzerintem át kéne alakítani hogy kisebb legyen, ami simán megoldható, mint pl a műanyagnál is, meg kicsit legömbölyíteni a lézervágott éleket, ne ragadjon rá olyan könnyen a föld. Meg ugye nem is tudom hány kiló, az már majdnem elég leszorítóerőnek is. Vagyis elég lenne az egyes akasztóval, ha nem lenne nagy az átmérő, és nem feszülne.
Válasz hashtag #2600. hozzászólásáraTavaly vettem belőle a vetések előtt egy szettet, próbaként, mert a bekerülési költsége elviselhető volt. Nem tudok rá rosszat mondani, ezért az idei vetéseket is az zárta vissza, mert jobbnak tartom, mint a gyári gumikereket. Zömében visszazár, elfogadható minőségben, minimum min-till körülmények között. Aki meg no-tillezik, az viselje a következményeit, főleg tavasszal. Amit én látok hibaként felénk a vetés-kelés minőségére vonatkozóan az, hogy túl gyorsan robognak a népek a vetőgéppel, és ez sokszor megbosszulja magát. Értem én, hogy rövid az időablak 1000 hektárok elvetésére, amit a vetési sebesség növelésével oldanak meg ahelyett, hogy csatarendbe állítanának még egy vetőgépet. Minden körülményt figyelembe véve, 10 km/h feletti vetési sebesség sokszor visszaköszön, és problémát okozhat.
Válasz hashtag #2600. hozzászólásáraNem akarok egyetlen Magyar gyártót sem fikázni de ha ez így van szégyellhetik magukat.
Sajnos ott tartunk, hogy a közvéleményben le lesz húzva egy technológia mert az alkalmazót bebőrözték valami hamisított szarral amin kerestek pár 10 vagy esetleg pár 100 ezer forintot.
Válasz termelo #2599. hozzászólásáraHa jól látom ez a noranos twister. Alapból az a baja, hogy baromi nagy az átmérője, és ha leteszed a gépet hogy vessen, úgy fel van feszülve a lezáró, hogy a legfölső rugó akasztóban is szánt mint az állat. Főleg ha nedves, a vas hamar betapad, és lesz egy baromi nagy kereked, a gyári gumikerék meg le sem ér. Ha kettőt teszel fel belőle, már jobb, de majdnem összeér a kettő, kell a tövére jópár alátét, hogy valóban a magárok szélén menjen, ne benne. Kötöttben amúgysem tud csodát tenni, ha nincs magágy, csak tömör sárcsík, akkor az is marad, ha porhanyós, akkor a gumikerék is doszt elég. Max mehet még a lánc. Bár szerintem egy darab u vas is megtenné, mint az spc-ken..
Válasz termelo #2598. hozzászólásáraIlyen egy normális termék:
https://www.yetterco.com/twister-closing-wheel
Nézzétek meg a videót is.
Általában ezt akarták koppintani csak pont a lényegét nem értették...
Egyébként kár beleugrani a Furrow Force ba addig ameddig nem látja az ember hogy mit csinál a vetőgép előtte mert az be fogja takarni a hibákat és káosz lesz.
Válasz szanberg #2597. hozzászólásáraÉn egyenlőre nem hiszek a tavaszi no-till ben de amiket írtam, egy részét én is megtapasztaltam a VT esetében.
Azok akik "friss" magágyba vetnek nem tudják, hogy mit csinálnak mert annak nagy a technológia baki tűrése.
Mint láttad az elmúlt 30 évben oda jó az SPC is amivel simán lehet elmunkált grúberozottba is vetni.
Szerintem az első gond ott kezdődik amikor tele van szerves anyaggal a magárok de ennek a problematikája már nagyobb terjedelmű attól, hogy most elkezdjem sorolni...
A másik gond, hogy egyenletlen földön nem jó a kocsira szerelt sávtisztító, a harmadik, hogy a Force adagoló csönek van egy tartója ami hiányzik és van egy hiányzó diffúzor is:
https://www.syngenta.hu/force-termekcsalad/diffuzorral-drotfergek-ellen
A negyedik, hogy a magzáró kerekek között sok a bóvli és nem adnak hozzá beállítási leírást.
Például szerinted mikor mekkora távolságnak kell lennie a záró kerekek között?
Nem baxtatásból írtam de ha ezt pl. csípőből nem tudod valószínű nem is fogod tudni kitől megkérdezni...
Válasz termelo #2596. hozzászólásáraMutass már a te direkt vetésedről kép vagy videó anyagot!
Őszintén kíváncsi vagyok mit mutat
Válasz termelo #2594. hozzászólásáraNézegettem a többi videót.
Ahhoz hogy megtaláld az optimális leszorító erőt először "túl erősen" kell leszorítanod és utána fogod látni mennyit kell visszaengedni de ha jól látom úszóba van az emelő kör így a kocsi leszorítás ahelyett hogy nől inkább elemeli a vázat...
A mélység beállításra nem elég a tárcsák "alját" felütköztetni mert a vetőnyelv lenne az elsődleges magárok képző ráadásul még ennek a kopását is bele kell kalkulálni.
A Twister kerék ha jól van beállítva nem tömörít, semmit csak oldalról beomlaszt. Ezért is kell mélyebbre rakni a magot mert liha marad a mag fölötti rész ami rögtön ki is szárad hiszen a sávtisztító után full vizes földbe ment a mag. A vizes laza meg egyből pirkad.
Lánc nélkül ha valamelyik kerék földet dob a magárokba azt hiszed jó a takarás de ha esik rá eső csak utána derül ki hogy nyitott volt az árok mert lemossa azt a kevés földet a magról.
Ez a te Twister kereked magára szedte a vizes földet és majdnem úgy viselkedett mint egy sima kerék, sőt még ugy se mert eltért a 2 kerék átmérője ezért nyomott csak az egyik.
Az a Twister ami nekem van olyan anyagból van(műanyag) hogy nem rakodik rá a föld.
Ami full szembetűnő a videókon hogy nálad pattognak a vetőkocsik ami nem tudom miért van.
Nálam meg se mozdulnak, szerintem a sávtisztítódnak lehet hozzá köze.
Válasz Ares 826 #2593. hozzászólásáraAz nem számít, hogy szerintem milyen.
Írj technológiát!
Válasz verebadam2000 #2589. hozzászólásáraJó nyomon indultatok de elrontottátok a vetőgép beállítást.
A sávtisztító nem megy elég mélyen, kevés a kocsi leszorító erő, ez nem Twister kerék tudom mert nekem az van.
A Twister nem lehet felesbe szerelni
Nem figyeltem a lánc fennt van?
No-tillbe nagyon nem ajánlott gyorsan menni; lehet kellett volna neki az 5 cm is.
Force ot megnézni hova kerül stb.
Válasz Radocz #2591. hozzászólásáraEz szerinted jó bakker??????
