Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- SPC-6 vetőgépek új
- Szója termesztése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Bodza ára új
- GPS működése új
- Kukorica vetési idők ki mit, mikor? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
_fill_540x300_0.jpg)
Módosult a vis maior rendelet – íme a változások
A vis maior kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Kincstár felé.
1116 hozzászólás
Válasz DAndrás #1115. hozzászólására
Haszonbérleti szerződést nagyon nem egyszerű dolog felmondani.
Ezért kell olyan osztatlanban tulajdoni hányadot venni, ahol nincs erdőgazdálkodó......
Válasz ex lege #1114. hozzászólására
Megfordult a fejemben, hogy nagyobb méretű terület megvásárlása esetén - 5-6 Ha - az osztalan közösből, elvi lehetősége van önálló hrsz-t létrehozni. Feltételezem az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés felmondása elég macerás, ha egyáltalán lehetséfges, ráadásul a "kiváláshoz" hozzá kell járulnia minden tulajdonosnak, amihez nagy valószínűséggel a mostani többségi tulajdonos nem járulna hozzá.
Válasz DAndrás #1113. hozzászólására
Ha hosszú évekig nem lehet rajta gazdálkodni, plusz még a bérleti díj is ki lett fizetve előre....akkor nagyon sokára fog megtérülni a befektetés.
Olyan erdőket kell keresni, ahol nincs erdőgazdálkodó, plusz a tulajdonostársak minél nagyobb hányada vagy elérhetetlen, vagy már egyértelműen nem él. Ott érdemes tulajdoni hányadot venni.
Válasz ex lege #1112. hozzászólására
Köszönöm a választ. Ha jól értem az adott tulajdoni hányad forgalmi értéke majdnem nulla, lévén a területet gazdaságosság szempontjából hasznosítani nem lehet.
Válasz DAndrás #1111. hozzászólására
Ilyen feltételek mellett nem sok értelme van tulajdoni hányadot venni.
Azt még 2016-ban is nehezen tudom elképzeni, hogy valaki - még ha többségi tulajdonos is - haszonbérleti szerződést köt, úgy, hogy ez a többi tulajdonosra is hatályos legyen.
Olyan elképzelhető, hogy a szerződéses ajánlat mindenkinek meg lett küldve, és valamilyen formában azt mindeki el is fogadta.
Tisztelt ExLege!
Tanácsát szeretném kérni az alábbi kérdésben.
Milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 1 Ha-nál (egy hektár) kisebb tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a tulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Második kérdésként merül fel, hogy milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 6 Ha (hat hektár) méretű tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a ulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az egyik 61%-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kötötte a közvetlen családtagja által üzemeltetett Kft-vel, kettejük között közeli hozzátartozói jogviszony áll fenn. A szerződést tényként közölve megküldék a többi tulajdonostársnak, hogy a szerződést tudomásul venni szíveskedjenek.
Szíves segítségét előre is köszönöm.
"1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisíti.
[55] Azáltal, hogy a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja a védett természeti területeken az idegenhonos faállomány kitermelése után lehetővé teszi az őshonos fajokkal történő fafajcserés szerkezetváltás mellőzését, és így a biológiai sokféleséget, és különösen a honos növény- és állatfajokat, mint az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében kifejezetten nevesített, a nemzet közös örökségének részét képező természeti érték megőrzését több évtizedig tartó időszakra vonatkozóan nyilvánvalóan sérti, majd pedig ezen biológiai sokféleség esetleges helyreállításának teljes költségét, valamennyi következményét és felelősségét a jövő nemzedékekre hárítja, a Korm. rendelet a védett természeti területen lévő, idegenhonos fafajokból álló erdőterületek vonatkozásában valójában teljes mértékben figyelmen kívül hagyta mind a jövő nemzedékek, mind pedig a nemzet közös örökségét képező természeti értékek védelmének szempontjait, azaz valójában teljesen kiüresítette az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését, mely szerint a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális erőforrások „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az a király, aki elsőként lép
Legalább is az erdő használati megosztása esetén. Miután az erdők elsöprő többsége osztatlan közös tulajdon, és a magán erdők több mint a felében gyakorlatilag nincs erdőgazdálkodó, így ha egy tulajdonostárs gazdálkodni szeretne – legyen bármilyen kicsi tulajdoni hányada is -, megteheti.
zárójelben. Persze a „bármilyen kicsi” úgy értendő, hogy ha a tulajdoni hányada 1 ha-nál kisebb, akkor társakat kell keresni, hogy e fölé menjen a közös terület. zárójel bezárva
A dolog elindulhat úgy is, hogy ha mondjuk egy 10 ha-os erdő földrészletben valakinek van 3,7 ha-ja, és csak azon akar gazdálkodni, de úgy is, hogy több tulajdonostárs közösen akar gazdálkodni. A lényeg, hogy ha a gazdálkodási szándék nem a teljes földrészletet érinti, akkor elsőként használati rendet kell kialakítani. Egy erdészeti térképen ábrázolni kell, hogy ki/kik mely részterületet kapják meg, majd ezek után, ha ez a megosztás elfogadásra kerül, akkor az így létrejött részterületre már lehet kérni az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt.
Ha több tulajdonos fog össze, akkor először egymás között meg kell egyezni, ki lesz az erdőgazdálkodó, és a többi tulajdonostársnak többlethasználati megállapodást kell vele kötni.
zárójelben. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, a többlethasználati megállapodáshoz nem kell földművesnek lenni. Bármely tulajdonostárs köthet ilyen szerződést a többi tulajdonostárssal. zárójel bezárva.
Van ebbe viszont egy csavar. Mégpedig az, hogy ha nem történik előzetes egyeztetés a tulajdonostársak között, ha valaki csak a saját tulajdoni hányadán akar gazdálkodni, vagy többen egy közös területen, akkor azon tulajdonostársakkal, akik valamely oknál fogva passzívak, valamit „kezdeni kell”. Azoknak, akiknek a tulajdoni hányada meghaladja az 1 ha, egy önálló részterület kerül kijelölésre, természetesen ott, ahol a kezdeményező ezt meghatározza.
Azok viszont, akik tulajdoni hányada nem éri el az 1-ha-t, azok a törvényi előírás szerint egy „kalapba” kerülnek. Tehát ha van 20 ilyen tulajdonostárs, és ezek egyike sincs a kezdeményezők között, akkor ők egy tömbbe kerülnek. Miért érdekes ez?
Nos azért, mert számukra az „ajtók záródnak”. Az erdőtörvény ugyan is úgy rendelkezik, hogy erdők esetében a használati rend módosításához teljes egyetértés kell, ide értve a Fétv.-ben felsorolt vélelmeket is. Vagyis ha csak egyetlen tulajdonostárs is tiltakozik a használati rend módosítása ellen….akkor sakk-matt. Ez főleg azoknak fájhat, akik egy kalapba kerültek, majd később úgy döntenek, kiválnának, egy páran, és gazdálkodnának.
Ezért mondom, az a király aki elsőként kezdeményez…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Már eleve elfogadhatatlan, ha bármely erdőt, erdőgazdálkodást érintő kérdést a Földforgalmi törvényekben szabályoznak. Ideje volna megérteni az Agrárminisztériumnak is, az erdő még csak egy napon sem említhető más termőföldekkel.
Ez főleg igaz akkor, mikor ilyen „gyöngyszemek” születnek:
„2013. évi CCXII. törvény
20/C. * Erdőgazdálkodási haszonbérlet
68/C. §
(8) Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát. A szerződésnek az időtartama lejártán kívüli bármilyen okból történő megszűnésekor az erdővagyonnak a szerződés időtartama lejáratkori elvárt értékének és a szerződés megszűnésekor fennálló értékének nettó jelenértéke
a) negatív különbözetéből számított csökkenés értékét a haszonbérlőnek a tulajdonos részére,
b) pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét – ha a felek kifejezetten így állapodnak meg – a tulajdonosnak a haszonbérlő részére
meg kell térítenie.
(8a) * A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.”
Találós kérdés. A (8a) pontban mire gondolhatott a költő? Hogyan lehet erdőnek nem minősülő földre erdőgazdálkodói haszonbérleti szerződést kötni?
A Budapest Környéki Törvényszék egyik bírája az Alkotmánybíróság elé vitte a 287/2022. Korm. rendeletben meghatározott mentességet, az 1. § (2) bekezdés a) pontját.
"A Korm. rendelet sérelmezett rendelkezése alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető."
Meglátjuk mit mond erre az AB.
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvénynél jeleztem a Minisztériumnak, hogy az erdőket érintő használati megosztás módosított rendelkezése ellehetetleníti a többlethasználati megállapodásokat. Meglepne, ha érdekelné őket.
Erdőtörvény vhr.módosítása: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/a/ad/ad6/ad6b5e471b8b1e2aedc87a4f0dbcecba4e4b8e46.pdf
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem győzöm elégszer elmondani. Aki erdőt akar vásárolni, az körültekintően járjon el. Ne bemondásoknak higgyen, hanem a leíró lapnak, illetve szakembernek. Nagyon sok kellemetlenségtől, csalódástól mentheti meg magát.
Továbbá. Aki tulajdonosként erdőgazdálkodó is, és eladta az erdejét, az ne dőljön hátra. Mert amíg Ő az erdőgazdálkodó, addig a felelősség is az övé. Például egy jogosulatlan fakitermelésért is.
És végül. Ha valaki lábon adta el az erdejét, szintén nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve, ha bármi gond van, szétteheti a kezét. A kötelezettségek az erdőgazdálkodót terhelik ettől függetlenül. Aki el akar kerülni egy későbbi hatósági eljárást, vagy pereskedést, az ne úgy adja el lábon a fát, hogy beleköpnek egymás tenyerébe. Részletes, minden lényeges dologra kiterjedő szerződést írjon a vevővel.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem győzöm elégszer elmondani, április 30-ig lehet benyújtani az NFK részére az erdőtervezésekhez a gazdálkodó javaslatait.
Miről is van szó.
Az erdőgazdálkodás „bibliája” a 10 éves erdőterv. Ez határozza meg, hogy az erdőgazdálkodó milyen fahasználatokat végezhet a következő 10 évben, illetve ha ezek a fahasználatok erdőfelújítási kötelezettséget is keletkeztetnek, akkor a felújítás módját, és az erdősítés célállományát. Az erdőtervezés megkezdéséről minden erdőgazdálkodó értesítést kap. Természetesen az erdőtervezők a gazdálkodó javaslata nélkül is elkészítik az erdőtervet, de nagyon nem mindegy, hogy az milyen lehetőségeket, illetve kötelezettségeket tartalmaz. Bár két erdőtervezés között is van lehetősége az erdőgazdálkodónak kezdeményezni az erdőterv módosítását, de ez már gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha valami olyan esemény következett be, ami a tervezéskor nem volt látható. Vagyis ha az erdőterv hatályosul, hiába jut eszébe egy gazdálkodónak, hogy mondjuk egy akácos erdőrészletet le lehetne termelni, arra már nem kérhet erdőterv módosítást.
Milyen javaslatokat lehet tenni?
Lehet kérni a vágásérettségi kor módosítását, természetesen a jogszabályi kereteken belül. Lehet kérni a felújítási kötelezettségnél a célállomány, illetve a felújítás módjának új meghatározását. Lehet kérni az elsődleges rendeltetés módosítását. Ennek pl. akkor van jelentősége, ha egy erdőrészlet valamilyen elsődleges gazdasági rendeltetésű, pl faanyagtermelő. de nem éri meg letermelni, és főleg nem éri meg mesterségesen felújítani. Lehet javaslatot tenni a fakitermelés módjára is. Akár úgy is, hogy az csak az erdőrészlet egy meghatározott területét érintse. Az egyik kevesek által ismert lehetőség, hogy ha az adott tervidőszakban pl. nem esedékes semmilyen fahasználat, akkor érdemes kérni haszonvételi gyérítést. Így gyakorlatilag minden évben van lehetőség bizonyos mennyiségű faanyag kitermelésére.
Ezeken túl még van lehetőség további egyéb javaslatok megtételére is.
Sajnos nagyon kevés erdőgazdálkodó él ezzel a lehetőséggel, pedig 10 évre előre meghatározhatja a gazdálkodásának kereteit.
Ha szeretne erdőtervi javaslatot tenni, bízzon meg ezzel engem. Csak egy leíró lapot kérek, illetve az elmúlt években elvégzett munkák leírását.
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
20-2528350
Ha valaki kapcsolatba szereten lépni velem, akkor azt a foldjog@gmail.com-on tegye. Kösz....
Természetesen a rigócsöszöknek jogában áll kezdeményezni az erdőterv módosítását. De ebben az eljárásban a gazdálkodónak, mint ügyfélnek részt kell vennie.....
Szeretném fölhívni a figyelmét minden jelenlegi, és leendő erdőgazdálkodónak. A hatályos erdőterv nem tartalmazhat olyan kikötéseket, miszerint egy természetvédelmi-, vagy naturás területen egy erdősítési, vagy fahasználati munka megkezdése előtt bármilyen egyeztetést is le kelljen folytani a rigócsőszökkel. Tehát, sem a közelítő nyom kijelölése, sem a hagyásfák térbeli elhelyezkedése, sem más egyéb kötelezettség nem határozható meg utólag, a termelés megkezdése előtt. Ebból következően a bejelentett munkákat sem kell jóváhagyatni a rigócsőszökkel.
Válasz Erdőjaro #1098. hozzászólására
Erre is volt már példa.
A debreceni földhivatal még alszik. Az Isten mentsen meg tőlük mindenkit.....
Válasz ex lege #1096. hozzászólására
Ettől már csak az jobb,amikor az erdőtérképre sem néznek rá és a fennálló felújítási kötelezettséggel együtt,sőt már régóta tolódó erdősítési stb átvétel ,kivitel ,eü kötelezettség,stb veszik meg az erdőt úgy,hogy az előző tulaj simán tudott róla,csak ő sem közli direkt,hiszen pont emiatt adja el. Na erre nincs olyan visszavásárlási garancia,mint a személyautó nem közölt hibáira. Az ember a nyakába vehet egy életre szóló adósságot is.
Válasz Sylva #1095. hozzászólására
De egyébként megoldom a problémáját, mert busásan megfizet érte.....
Válasz Sylva #1095. hozzászólására
Most az van, hogy az újgazdagoknak nem buli sem az állampapír, sem a részvény, ezért megint az ingatlanpiac felé fordultak. Vannak jópáran, akik közülük a földpiacban látnak fantáziát. Na de a termőföldnél nem rúgnak labdába, mert ott sok az eszkimó. Az erdők esetében viszont nem. Az elvárás ebben az esetben is ugyan az. Térüljön meg a befektetés, és hozzon profitot. Viszont alapból hülyék hozzá. Vannak strómanjaik, akik felhajtják az erdőket, de azok is dilettánsok. Szakembereket nem ismernek, na meg egy részük nem is igazán tud profi tanácsot adni. Így az esetek többségében bemennek a csőbe.
A haszonvételi gyérítés nem rossz dolog - én is szoktam javasolni erdőterv módosításr, ha nincs fahasználat előrva -, de abból sokára térül meg a befektetés.
Vannak akik lakóparkot építenek az erdők helyére, mint a helles fazon Miskolc mellett a Pingyomon,.
Válasz ex lege #1094. hozzászólására
Ha a haszonszerzés a cél,valóban nem mindegy.Egyéb esetben a Hgy. nem biztos hogy rossz forma.Vágásos üzemmódú erdőkben nem oly rég lehet kérni.
Az már más tészta,hogy az adásvétel elött egyiknek sem volt fogalma az üzemmódról.
Mi a gond a haszonvételi gyérítéssel ,mint üzemmóddal amugy?
Szóval erről beszéltem. Ma megnéztem egy frissen vásárolt erdőt. A vevő kért fel erre. Az eladó arról tájékoztatta, hogy az erdőben fokozatos felújítóvágás bontás, illetve végvágás van az erdőtervben fahasználati lehetőségként. A vevő elhitte, megvette.
Rosszul tette. Ugyanis az erdőterv haszonvételi gyérítési lehetőséget tartalmaz, semmi mást. Nem mindegy.
Ezért próbálom megértetni mindenkivel, aki erdőt szeretne venni. Az, hogy egy erdőben milyen fakitermelési lehetőségek vannak, és azoknak milyen erdőfelújítási vonzata van/lesz, azt az erdőterv határozza meg, nem az eladó....
Ezért nem szabad sajnálni a pénzt szakemberre, ha valki erdőt szeretne venni.
Válasz rongyos #1092. hozzászólására
Ez mind igaz. Mondjuk én elkezdtem felderíteni a környéken a bérelhető, kezelhető erdőket, de megrekedtem, mert nincs rá időm, sok a munkám. De ettől függetlenül legalább 300 ha-t felhajtok......
Válasz ex lege #1090. hozzászólására
köszönöm szépen...23 év elég volt...de igazad van!
A kihívások:
- erdészeti közigazgatás
- idióta nagyképű faluról lepattant tulajdonosok, akik a szokásjoghoz ragaszkodnak ( dögöljön meg a szomszéd tehene is )
- trehány, analfabéta fakitermelő és erdőművelő brigádok, akik plasztikai sebész árakon akarnak dolgozni, de kb. neandervölgyi szinten élnek...
- vevőkör...aki állandóan átverve érzi magát, a sok tróger cigány csaló miatt..
- biotikus és abiotikus kártevők...stb..stb.
Még egy pár gondolat a használati rendről, illetve többlethasználati megállapodásról erdők esetében
Hosszú évek át problémát jelentett az erdőkben kialakítható használati megosztás esetében, hogy az erdészeti hatóság félre értelmezte az Erdőtörvény használati rendel kapcsolatos szabályozását. A hatóság ugyanis a használati rend esetében is elvárta, hogy a kialakított területrészeknek minimum 1ha térmértékűnek, és 30 m átlagos szélességűnek kell lenni. Nekem erről sok vitám volt velük, mert szerintem a Törvény nem erről szólt. Ugyan akkor ez a jogértelmezés azt jelentette, hogy ha akár egy olyan tulajdonostárs is volt egy osztatlan közös tulajdonú erdőben, akinek a tulajdoni hányada nem tudott „megfelelni” ennek az elvárásnak, ott a többi tulajdonostárs tehetetlen volt, mert nem tudott használati megosztást csinálni, így nem tudott gazdálkodni a saját tulajdon részén sem. Kétségtelen – és ebben az ítélkezési gyakorlat is töretlen -, hogy egy osztatlan közös tulajdon esetében az első lépés, hogy ki kell alakítani a használati rendet. Minden további lehetőségnek, vagyis a saját használatnak, többlethasználatnak, használatba adásnak ez az alapja. Vannak erdészeti hatóságok, aki ezt a gazdálkodás érdekében rugalmasan kezelték, és azt mondták, két tömböt kell csinálni a használati megosztásban. Az egyikbe kell „belerakni” azt vagy azokat, akik akarnak gazdálkodni, a másikba azokat, akik nem.
Január elsejével azonban módosult az Fétv. A 70. § kiegészült egy (2b) bekezdéssel. Ennek egyértelműen a célja, szándéka, hogy a jogalkotó orvosolni akarta ezt a problémát. Mégpedig úgy, hogy egyrészről meghatározta, a használati rend kialakításánál az Evt. 86. § (1) bekezdését kell alkalmazni, vagyis az 1ha-os, és 30 m-es szabályt. A másik fontos rendelkezése a módosításnak, hogy törvényi erővel rendelkezik arról, ha egy tulajdonostárs részére azért nem lehet kijelölni önálló területet, mert ez a terület nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor azt a tulajdonostársat egy „közös kalapba” kell tenni. Vagyis jan. 1-től ez törvényi kötelem. Ennek kivitelezését a törvény nem szabályozza, tehát az is megoldás, hogy minden ilyen tulajdonostársnak egy közös, önálló részterület kerül kialakításra.
Biztos vagyok benne, hogy ez az erdészeti hatóságok esetében megint eltérő jogértelmezést fog generálni, de van egy zsinórmérték, amihez mindenkinek tartania kell magát. A Kúria számtalan alkalommal kimondta: a földforgalmi törvényeket szó szerint kell alkalmazni! Vagyis ez nem gyurma, hogy formáljuk, de nem is magyar irodalom érettségi, hogy megpróbáljuk kitalálni, mire gondolt a költő. Ez az erdészeti hatóságokra is érvényes. Ha nem értelmezik helyesen a törvényi rendelkezést, akkor élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és a jogértelmezést a bíróságra kell bízni.
Van arra is lehetőség, hogy több tulajdonostárs közösen úgy döntsön, a területi hányadukat egy tömbben kérik kialakítani, mert pl. valamelyikük többlethasználati megállapodást köt arra a többiekkel, vagy egységesen, egy 3. személynek kívánják használatba adni. De ebben az esetben nincs helye a hozzájárulás vélelmezésének.
Az erdő esetében van még egy szigorú előírás. A használati megosztást erdészeti térlépen kell ábrázolni, de úgy, hogy azt egyrészről alá kell írni egy jogosult szakszemélyzetnek, másrészről a kialakított önálló részterületek töréspontjait 3 m-es pontosággal kell megrajzolni, vagy ilyen pontosságú EOV kordíntákat kell megadni.
Ha „kész” a használati megosztás, akkor az így kialakított önálló részterületekre már be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak. Ebben az esetben azonban, miután az erdőrészletek eredeti határai módosultak, a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt kérni kell az erdészeti hatóságot, hogy az erdőrészletek határait „igazítsák” a használati rendben kialakított határokhoz. Vagyis új erdőrészleteket kell kialakítani.
A többlethasználati megállapodásoknál – ha egy tulajdonostárs megállapodást köt másik tulajdonostárssal/társakkal – az egyik könnyítés erdők esetében, hogy egy ilyen megállapodás köthető olyan tulajdonostárssal is, aki egyébként nyilatkozott az adásvétel során a saját használatról. A másik, hogy amennyiben minden tulajdonostárs egy meghatározott személy részére kívánja átengedni a használatot, akkor a használati megosztástól el lehet tekinteni. Ez egyébként alkalmazható a termőföldek esetében is. Ebben az esetben már él az Fétv.-ben meghatározott hozzájárulási vélelem.
Van azonban egy kérdés, ami ebben az esetben is megválaszolatlan maradt. Alkalmazni kell-é ezen törvényi előírásokat a fásított területek esetében is. Miután a földforgalmi törvényeket szó szerint kell alkalmazni…..így szerintem igen.
Válasz rongyos #1089. hozzászólására
Erdőben az gondolkodjon, aki szereti a kihívásokat.......
Válasz ex lege #1088. hozzászólására
én eladtam a bánatba...megy az egész kupleráj inkább értékpapírba...
Használati rend, többlethasználati megállapodás
Az osztatlan közös tulajdonok esetében sokszor jelent gondot, hogy habár van olyan tulajdonostárs, aki szeretné a saját tulajdoni hányadát használni, de nincs lehetősége, mert a földrészleten nincs kialakítva a használati rend. Ez erdők esetében jelent nagyon sok esetben problémát, ha valaki gazdálkodni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá.
Nos, van arra törvényi lehetőség, hogy akár egy tulajdonostárs is kezdeményezze a használati megosztást. Ennek kivitelezéséhez elegendő a tulajdonostársak egyszerű többségének a hozzájárulása. Ha azonban a tulajdoni hányad alapján számított 10% nem ért egyet a tervezettel, akkor 2/3 szükséges az elfogadáshoz. Azt viszont tudni kell, hogy a törvényi vélelem szerint annak a tulajdonostársnak is megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását, akinek pl. hiányos a címe a tulajdoni lapon, így nem érhető el, akitől a tértivevény úgy jön vissza, hogy „nem kereste”, elköltözött”, az „átvételt megtagadta”, stb., vagy átvette az ajánlatot, de 60 napon belül nem nyilatkozott.
Az erdők esetében annyival bonyolultabb a helyzet, hogy itt még a használati megosztás során sem lehet 1 ha-nál kisebb területet kijelölni egy tulajdonostársnak sem. Vagyis azon tulajdonostársak, akik területi hányada nem éri el az 1 ha-t, azokat egy területbe kell összevonni, vagyis maradnak „osztatlanban”.
A használati megosztásról szóló ajánlat elfogadását egységes szerkezetbe – okiratba – kell foglalni. Ennek mellékletét képezi a térképi kimutatás, amelyen ábrázolni kell, ki melyik területrészhez lett rendelve.
Ha sikerült létrehozni a használati megosztást, onnantól kezdve már miden tulajdonostárs tudja használni a saját tulajdoni hányadát, vagy azt valaki másnak használatba adni.
Ez a használatba adás lehet pl. haszonbérlet. Ebben az esetben azonban, ha valaki korábban egy adásvételnél nyilatkozott a saját használatról, akkor nem tudja bérbe adni a tulajdoni hányadát. Termőföldek esetében ez igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Az erdők esetében más a helyzet. Ott ugyanis azon tulajdonostársak is köthetnek többlethasználati megállapodást egy másik tulajdonostárssal, aki így nyilatkoztak. Ugyan így erdőkezelésbe is adhatják tulajdonihányadukat.
Ha szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati megállapodást kötni, keressen.
foldjog@gmail.com
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Válasz Erdőjaro #1085. hozzászólására
Kurvára segítik a magánerdőgazdálkodást. Ha ez megvalósul kb 25 milliót vesznek ki a zsebből. Ja évente.
Válasz csontii #1084. hozzászólására
https://fataj.hu/2023/01/kap-2023-utan-az-erdogazdalkodasban/
előbb érdemes ezt elolvasni,aztán a tiédet
https://kap.mnvh.eu/sites/default/files/2024-01/Erd%C5%91ter%C3%BCleteknek%20ny%C3%BAjtott%20Natura%202000%20kompenz%C3%A1ci%C3%B3s%20kifizet%C3%A9sek%20-%20felh%C3%ADv%C3%A1s.pdf
A 12 oldalt érdemes áttanulmányozni. Az erdők NATURA 2000támogatását alaposan megnyírbálják. A legértékesebb , a legnagyobb széndioxidot megkötő , a legnagyobb biodiverzitást jelentő tölgyes,bükkös 61 év feletti erdők támogatását kb 30%-al visszaveszik. Felháborító. Még február 9.-ig lehet tiltakozni ellene. A megadott email címen.
Válasz Gorio #1082. hozzászólására
Az nfk oldalán van erre külön nyomtatvány. Okiratként az adásvételit kell beszkennelni,csatolni.
Üdv, szeretném megkérdezni, ha eladok egy erdőt ami 1/1 tulajdonom, bejegyzett erdőgazdálkodója vagyok. Akkor hogy töröljenek mint erdőgazdálkodót ahhoz úgy olvastam kell egy okirat, ez az adásvételi szerződés lesz amit az ügyvéd ír? És ezt kell majd a törlési kérelemhez csatolni, amit az erdészeti hatóságnak küldök? Köszönöm a választ.
Erdészeti szakirányítói szolgáltatást indít a nak https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/106656-az-erdeszeti-agazatban-tevekenykedoket-ujabb-szolgaltatassal-segiti-a-nak
Az alapvetés az, hogy minden tulajdonostárs jogosult a saját tulajdoni hányadához rendelt területrész használatára. Vagyis az első lépés a használati rend.
A többlethasználati megállapodás egy mostoha gyerek, a Földforgalmi törvény nem foglalkozik vele, az Fétv-ben van egy pár "gondolat" róla. Ami az Fétv-ben nincs szabályozva, arra a Ptk. rendelkezései irányadól. Ha valamilyen formában minden tulajdonostárs hozzájárul ahhoz, hogy egyetlen tulajdonostárs használja a teljes földrészletet, akkor véleményem szerint nem kell használati megosztás. Az erdő esetében viszont az Erdőtörvény előír olyan rendelkezéseket is a többlethasználati megállapodás esetében, ami a termőföldeknél nem releváns.
Ugyan akkor az erdők estében nem számít a használat átengedésének, ha van olyan tulajdonostárs aki a tulajdoni hányadát a Földforgalmi törvény hatályosulása után szerezte, és nyilatkozott, hogy annak használatát nem engedi át. Termőföldnél ez már nem működik.
Válasz custus #1078. hozzászólására
nem tudom....azért kérdeztem..nálam hála istennek ilyen nincs...mert a kiküldött leveleket vagy aláírják, vagy nem....de határozottan még nem jött velem szembe senki...ha meg olyan lesz, akkor bekebelezem..oszt jónapot
Válasz rongyos #1076. hozzászólására
Tudsz haszonbérleti szerződést kötni egy osztatlan közös tulajdonban lévő földrészlet TELJES TERÜLETÉRE, ha ahhoz a tulajdonostársak 25 %, vagy akár csak egyetlen tulajdonostárs nem járul hozzá?
Válasz agrojog #1075. hozzászólására
A fórum nem biztos hogy megoldás minden ügyben,de hasznos tanáccsal szolgálhat a további ügyintézésben.
Válasz csakazértis quercus #1073. hozzászólására
"miközben volt olyan tul. társ, aki ehhez nem járult hozá, és ezt igazolni is tudja..." de ha meg van a 75% akkor cseszheti a kekeckedő nem?
Azért az nem kicsit megmosolyogtató, hogy valakinek problémája van, idejön a fórumra, megkapja a kielégítő választ, amitől úgy megijed, hogy eltűnik.
Igaza van a tsz elnöknek. Akinek gondja van, az forduljon ügyvédhez, vagy hívja föl a földhivatalt, vagy az erdészeti hatóságot.
Válasz rongyos #1071. hozzászólására
Te is tudod, hogy a Földforgalmi törvények lex specialis törvények, amik felülírják a Ptk.-t
Válasz rongyos #1071. hozzászólására
Megpróbálhatja. Ha viszont úgy nyújtja be az erdőgazdálkodási nyilvántartásba vételi kérelmet, hogy a teljes földrészletet érintő többlethasználati megállapodást csatol mellé, vagyis a teljes földrészletre jelentkezik be, miközben volt olyan tul. társ, aki ehhez nem járult hozá, és ezt igazolni is tudja...abból baj lesz.
Mert az erdészeti hatóság a nyilvánatrtásba vétel előtt a kérelemről értesíti a tul. társakat. Ha a "kekeckedő" tul. társ nyilatkozik arról. hogy ő nem járult hozzá, és ezt igazolja, akkor a kérelem el lesz utasítva.
Válasz rongyos #1069. hozzászólására
Ezt írtam. De mégegyszer. A használati rend esetében a jelenleg hatályos törvényi előírások szerint minden tulajdonostársnak ki kell alakítani a tulajdoni hányadának megfelelő részterületet. Viszont az erdők esetében az erdészeti hatóság ebben az esetben szándékosan félre értelmezi az Erdőtörvény idevágó rendelkezését, és megköveteli, hogy ezek a kialakított részterületek nem lehetnek 1 ha-nál kisebbek, és az átlagos szélességük nem lehet kevesebb 30 m-nél. Vagyis ez utóbbira, a 30 méterre is figyelni kell. Az Evt. nem ezt mondja, de a félreértelmezés érthető a hatóság részéről. Most ezt már a törvénymódosítási javaslat talán egyértelműsíti, és "hivatalos" lesz a hatósági értelmezés. Van lehetőség arra, hogy több tulajdonostárs tulajdoni hányada egyben legyen kijelölve, ha azt egységesen egy harmadik személynek akarják használatba adni.
De Te a többlethasználati megállapodásról beszéltél, aminél ez az egyszerű, vagy minősített többség nem működik, mint ahogyan a haszonbérleti szerződéseknél sem.
Ahol működik az az erdőgazdálkodási haszonbérleti- , illetve erdőkezelői szerződés. Mert a haszonbérletnél elég a tul. társak 2/3-os hozájárulása, az erdőkezelésnél az 50 %. A Törvény szerint. A bíróság szerint visztont nem.
Válasz csakazértis quercus #1070. hozzászólására
tudom..én is így csinálom. De ebben a konkrét esetben a kollégának, nemhogy 2/3 része van hanem több mint 3/4 nevezetesen 76,4 %...sima ügy lesz nála. A kekeckedő irreleváns lesz.
Válasz rongyos #1068. hozzászólására
Én, amikor megbíznak többlethasználati szerződések elkészítésével, akkor mindig a szerződési ajánlat elkészítésével, megküldésvel a tulajdonostársak részére kezdek. Ha valamely tulajdonostárs a törvényben megszabott határidőn belül pl. nem nyilatkozik, akkor azt hozájárulásként kell értelmezni. De ha nem akarja a tulajdoni hányadát használatba adni, és ezen nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor is elbukta a dolgot. Mondjuk az egy érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha amint írtam, egyetlen tul. társ van, aki kekeckedik, de nem lehet neki kialakítani önálló részterületet. Ezt sajna nem rendezi a törvény, de a közzétett törvénytervezet sem.
Az egy más kérdés, hogy az erdészeti hatóságok ezt úgy próbálják meg áthidalni - törvénysértő módon, de jogosan -, hogy megengedik két tömb kialakítását. Az egyikben van T-150, a másikban az összes többi tulajdonostárs. De ezt is jóvá kell hagyni a többi tulajdonostársnak. Azért, hogy tisztuljon a kép, mit jelent a jóváhagyás.
Fétv:
(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan, vagy
ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen;
b) meghiúsul, mert a postai küldemény
ba) * azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, illetve „elköltözött” vagy
bb) átvételét megtagadta, vagy
c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.
(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) * természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
Válasz csakazértis quercus #1066. hozzászólására
Én viszont ebben látom a megoldást, ha megvan a 2/3 akarategyezőség!
71. § (1) * A közös tulajdonban álló földön a 70. § szerinti használati REND KIALAKÍTÁSÁHOZ az e §-ban meghatározottak szerint a tulajdonostársak TULAJDONI HÁNYAD ALAPJÁN SZÁMÍTOTT TÖBBSEGI DÖNTÉSE szükséges azzal, hogy ha a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított legalább egytizede a használati megosztásról szóló (5) bekezdés szerinti ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor a használati rend kialakításához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított kétharmados döntése szükséges. A használati rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.
Ha a kollégának - illetve azoknak, akiknek megvan együttesen a 2/3 rész megszavazzák a terület sorsát, a 1o m2-es fejre is állhat! Pont emiatt az akadékoskodók miatt hozták be ezt a szabályt...
Válasz csakazértis quercus #1066. hozzászólására
Na akkor úgy kell kialakítani a kísérőlevelet a kiküldött szerződéshez, hogy ne írja alá..de ne is nyilatkozzon.
Válasz T-150 Zoli #1064. hozzászólására
Jó kérdés. Ha csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek nincs meg az 1 hektárja, akkor annak nem tudsz a használati rendben önálló részterületet kialakítani. Ha a többlethasználati megállapodáshoz sem járul hozzá, akkor csak egy lehetősséged van, az Foktftv. alapján megszünteted az osztatlan közös tulajdont, minden tulajdonostárs akinek 1 ha fölötti tulajdoni hányada van önálló 1/1-es földrészletet kap. Az az egy versenyző, akinek nincs meg az 1ha-ja, azt meg bekebelezed, vagyis a tulajdoni hányada hozzád kerül.
Miután rövidesen ki leszek tiltva - ami köztudomásúlag nem hat meg -, így ha van még kérdésed, itt fölteheted:
https://forestarius.blog.hu/