De melyik motor és milyen legjobb adat? Mert fékpadon nem egy dolgot mérnek.
A robikapamotor, a benzines, rohadtul nem úgy működik, mint a diesel motor.
Válasz bandigh #1332. hozzászólásáraÉn sem azt írtam, hogy csak 3.-ban. Egyik éven volt hogy majdnem végig csak 3.-ban tudtunk lazítani, pedig nem volt teljes mélységig letéve a 7 késes IH, viszont ahogy elhúztuk a nehézgyűrűkkel együtt, a föld meg egész jó volt utána, napraforgótarlók, silótarlók.
Válasz Tomszi #1331. hozzászólásáraItt 3-adikat csak egy földön kellett használni mindig. A legkutyább. Sok évig. Na most kb mindenhol ezután kiált. Szeretne legalábbis
De nem teheti. Azt hiszem az őszi difituning után, -ha sikerül- faragni kell egy becsületes méretű intercoolert rá, meg, kialakítani az orrára a fel/le rakható tömbsúlytartót és akkor nem lesz visszapofázáció
Én valahogy szántásnál meg lazításnál se azért kapcsolok vissza, mert a kerék elrúg, hanem vagy mert nem bírná a motor jobban, vagy esetleg hogy az eke ne sérüljön. Érdekes, mert ha a kerék elrúg, akkor ott meg lehet hogy a tapadáshoz nincs elég súly? Szóval ez elég összetett dolog.
Nem a Rábán volt a hangsúly, azt csak mint egyik példát hoztam fel. Tökmindegy milyen gép, abból indult el az egész diskurzus, hogy attól nem mehet tönkre (pláne egy nehéz gép) hogy az adott viszonyok között épp 4,5 vagy 3,5 km/h-val tudsz csak szántani vagy épp lazítani. Az hogy ez kinek mennyire gazdaságos vagy jó, azt most hagyjuk. De ha maradunk a Rábánál, normál esetben 4.-ben szántottunk, ha nagyon ideális volt akkor 5., de ez ritka volt. És volt olyan száraz kemény, hogy bizony vissza kellett tenni 3.-ba, mert csak úgy vitte el. Bármilyen traktort behelyettesíthetünk, mindnek van egy határa amit el lehet érni.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraKézigáz feltol aztán 1900-2000körül duruzsol a gép, de ha nem bírnánk 7-el húzni akkor sekélyebbre venném vagy nem is húznám.
kori mindig mindent másképpen értelmez, nem azt írtam, hogy alapjáraton kell dolgozni, sőt azt, hogy minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a terhelése a hajtásláncnak, a motort pörgetni kell, hogy a váltónak is legyen fordulata de van az a kis sebesség ahol már nem lehet dolgozni, mert egyébként amúgy is kevesebbet tud a gép mint felkapcsolva. Ez furcsának tűnhet, de ha 9-10-ben viszi a nehézvakarót a gép de keményen be van terhelve és majdnem slippel is, akkor 8-ba vissza kapcsolva folyamatosan kaparni fog és egyáltalán nem fogja jobban vinni a serszámot, sőt sokkal rugalmatlanbbul, nem itt fog elsímulni a gép hanem a magasabb fokozatában amikor a sebesség, forgatónyomaték vonóerő tapadás lendület minden összepászol.
Nem vagyok jártas rábás, de szerintem ott sem 3-ban húz a legjobban, igaz a rába motor más műfaj azt nem lehet úgy terhelni mint ahogy mi dolgozunk a géppel most pl, mert akkor hamar ko van neki....
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraTe azért eladod napról napra magad mint komoly szerelő közben fogalmad sincsen arról amit beszélsz de még azt sem fogtad fel mi mit írtunk mert az ellenkezőjét szajkózod.
Az a baj ahol nulla az input oldal ott az outputból sem lesz 100...
Válasz kori01 #1306. hozzászólására Úgy használd ahogy neked megfelel ! Itt nem csak az áttételek-méretek-pacik,leginkább az adott kategória,mire és milyen intenzitással használod. Az intelligens mai jól megválasztott vasak,előbb szólnak,mint azt a kezelő érezné. A régi vasaknál, ez is fajta függő. A vissza terhelt fordulat megbízhatóan ment...és némi tartalékkal rendelkezett ilyenkor a motor. A 8100-es próbára 1600-ról is felhozta magát ...még a nyuszi ott beremegett és megdöglött. Na itt a mai gépek már "ütik" a kezelő fejét. A régi őzikék leterhelve dolgoztak 1800-1900-as fordulat környékén a leg jobban. Ott szépen átment a motor "fütyülősre"...alatta nyögött...felette üvöltött,a semmibe. A mai vasak hajtásláncok az más téma tény. Erre jó példa egy vario. Told neki....had menjen.
Válasz Tomszi #1324. hozzászólásáraVolt rábánk difi zár nélküli nagy csalódás volt ahol taknyosodott a föld teteje megállt pattogott is.pedig 5fejet vitt.
Válasz bandigh #1321. hozzászólásáraNem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólásáraElőször is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraÍgy van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraA rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólásáraDe mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraMagnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólásáraA cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraGépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraVan olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Válasz Pilátus #1312. hozzászólásáraAdagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraaz ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Válasz kori01 #1306. hozzászólásáraNekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Válasz Vinkó75 #1304. hozzászólásáraÉrtem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraHa nem pipálna...akár... De alapjáraton még ivánnal sem dolgozok... A rendsodrót, vagy a kicsi cambridge hengert is 1300-1500-as fordulaton húzom...
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraJobb lett volna aludtál volna ahelyett hogy ezt írod már megint.gondolon te olyan okos vagy hogy úgy szántasz legmagasabb fokozat alapjárat.
Válasz kori01 #1288. hozzászólásáraMarha egyszerű, amúgy te kuuvajó zerelő vagy alap dolog, hogy tudod, minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a rá ható nyomaték adott tengelyen, innentől kezdve ha kisebb fokozatban mész sokkal lassabban, kifeszítve a gépet, a hajtásláncra eső terhelés többszöröse lesz mint ha nagyobb sebességgel tudnál haladni, még ha fülre nem is úgy tűnik. A motorok bírják, azt kell terhelni, hogy az vigye az ellenerő csúcsokat ne a hajtásláncod.
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraHa jól meg van tervezve és csinálva, akkor bírnia kell, a hajtásláncnak, és bírja is.
Az hogy ami munkát csinálsz vele az mennyire gazdaságos abban a fokozatban, vagy nem, az más téma.
Meg hogy a munkagép mennyire szakad-törik, az is. Azt én sem mondom hogy szét kell szabni a munkagépet, dehogyis.
Nem erőltetném a lazítást ha nem muszáj..de még a szántást sem. Novemberre-Decemberre még akár be is ázhat rendesen. Addig haladni lehet más melóval. Talán most segítene egy vágó tárcsa a lazítókések elé. De nyilván csak valamit segítene. Amint látom jelenleg az aszfalt borzolása nem vezet jóra.
Válasz kori01 #1295. hozzászólásáraGondolom a te trakidban van sebesség doszt... Nézd meg ezt a képet, a T végű fokozatokat ne lesd... Nincs nagy választék...
Válasz kori01 #1295. hozzászólásáraÉrtem...értem...szerinted miért vettem fel 40 centire a lazítót???
A búza alá már be sem vetettem...
És miért tárcsázok inkább 12-15centin, minthogy a grubert húznám 4.5el 20 centin??? Én addig variálok, míg ki tud pörögni...melegedni nem nagyon akar...(ha nappal 26fok vaan az más...)
Válasz bandigh #1279. hozzászólásáraJol mondod a 8 as jd könyve írja hogy 6.alatt nem terhelheted le a traktort. Ha nem megy a lazitas 7. el irány haza. Forgoboronat se hajtunk 540 ecoval mert nem arra van
Válasz fexco #1285. hozzászólásáratavalyi átlag erre felénk az árpába bőven 6tonna fölött volt.mondhatni,csúcsidőbe elővenni a vetőgépet meg a többit...
7485 hozzászólás
Válasz Radocz #1334. hozzászólásáraAz offtopikságban igazad van, meg még 1-2 dologban, meg legalább annyiban nem.
Magam részéről bocs. 
De melyik motor és milyen legjobb adat? Mert fékpadon nem egy dolgot mérnek.
A robikapamotor, a benzines, rohadtul nem úgy működik, mint a diesel motor.
Voltak érdemi válaszok, bocs.
A tiéd viszont a szokásos rébuszok.
Jól szét forgattátok a forgatás nélküli topikot.
Anno a főiskolán próbapadon vizsgáltuk a motort terhelés függvényében.
A fordulatszám olyan 2 000 körül kellett legyen, hogy a legjobb adatok jöjjenek ki.
A robi kapák is úgy működnek, hogy beállítom a fordulatot és a terhelés függvényében emeli vagy csökkenti az üzemanyagot.
Traktor esetén volt a röpsúlyos fordulatszám szabályzó, aminek az volt a dolga, hogy a beállított fordulaton üzemeljen a motor.
Érdemes megismerni a gépkönyv alapján mely típusra mi vonatkozik.
Talán ha nem a forgatás nélküli topikban beszélitek meg talán akadna egy gépész aki érdemben tudna válaszolni a különböző álláspontokra.
Válasz bandigh #1332. hozzászólásáraÉn sem azt írtam, hogy csak 3.-ban.
Egyik éven volt hogy majdnem végig csak 3.-ban tudtunk lazítani, pedig nem volt teljes mélységig letéve a 7 késes IH, viszont ahogy elhúztuk a nehézgyűrűkkel együtt, a föld meg egész jó volt utána, napraforgótarlók, silótarlók.
Válasz Tomszi #1331. hozzászólásáraItt 3-adikat csak egy földön kellett használni mindig. A legkutyább. Sok évig. Na most kb mindenhol ezután kiált. Szeretne legalábbis
De nem teheti. Azt hiszem az őszi difituning után, -ha sikerül- faragni kell egy becsületes méretű intercoolert rá, meg, kialakítani az orrára a fel/le rakható tömbsúlytartót és akkor nem lesz visszapofázáció
Válasz szanberg #1329. hozzászólására1900-2000, de mennyi lenne terhelés nélkül?
Én valahogy szántásnál meg lazításnál se azért kapcsolok vissza, mert a kerék elrúg, hanem vagy mert nem bírná a motor jobban, vagy esetleg hogy az eke ne sérüljön. Érdekes, mert ha a kerék elrúg, akkor ott meg lehet hogy a tapadáshoz nincs elég súly? Szóval ez elég összetett dolog.
Nem a Rábán volt a hangsúly, azt csak mint egyik példát hoztam fel. Tökmindegy milyen gép, abból indult el az egész diskurzus, hogy attól nem mehet tönkre (pláne egy nehéz gép) hogy az adott viszonyok között épp 4,5 vagy 3,5 km/h-val tudsz csak szántani vagy épp lazítani. Az hogy ez kinek mennyire gazdaságos vagy jó, azt most hagyjuk. De ha maradunk a Rábánál, normál esetben 4.-ben szántottunk, ha nagyon ideális volt akkor 5., de ez ritka volt. És volt olyan száraz kemény, hogy bizony vissza kellett tenni 3.-ba, mert csak úgy vitte el. Bármilyen traktort behelyettesíthetünk, mindnek van egy határa amit el lehet érni.
Válasz szanberg #1329. hozzászólásáraAzért 10,3 Litert nem kell félteni, bár a kottásabbik az igaz h csak 8,1-es
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraKézigáz feltol aztán 1900-2000körül duruzsol a gép, de ha nem bírnánk 7-el húzni akkor sekélyebbre venném vagy nem is húznám.
kori mindig mindent másképpen értelmez, nem azt írtam, hogy alapjáraton kell dolgozni, sőt azt, hogy minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a terhelése a hajtásláncnak, a motort pörgetni kell, hogy a váltónak is legyen fordulata de van az a kis sebesség ahol már nem lehet dolgozni, mert egyébként amúgy is kevesebbet tud a gép mint felkapcsolva. Ez furcsának tűnhet, de ha 9-10-ben viszi a nehézvakarót a gép de keményen be van terhelve és majdnem slippel is, akkor 8-ba vissza kapcsolva folyamatosan kaparni fog és egyáltalán nem fogja jobban vinni a serszámot, sőt sokkal rugalmatlanbbul, nem itt fog elsímulni a gép hanem a magasabb fokozatában amikor a sebesség, forgatónyomaték vonóerő tapadás lendület minden összepászol.
Nem vagyok jártas rábás, de szerintem ott sem 3-ban húz a legjobban, igaz a rába motor más műfaj azt nem lehet úgy terhelni mint ahogy mi dolgozunk a géppel most pl, mert akkor hamar ko van neki....
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraTe azért eladod napról napra magad mint komoly szerelő közben fogalmad sincsen arról amit beszélsz de még azt sem fogtad fel mi mit írtunk mert az ellenkezőjét szajkózod.
Az a baj ahol nulla az input oldal ott az outputból sem lesz 100...
Válasz kori01 #1306. hozzászólására Úgy használd ahogy neked megfelel ! Itt nem csak az áttételek-méretek-pacik,leginkább az adott kategória,mire és milyen intenzitással használod. Az intelligens mai jól megválasztott vasak,előbb szólnak,mint azt a kezelő érezné. A régi vasaknál, ez is fajta függő. A vissza terhelt fordulat megbízhatóan ment...és némi tartalékkal rendelkezett ilyenkor a motor. A 8100-es próbára 1600-ról is felhozta magát ...még a nyuszi ott beremegett és megdöglött. Na itt a mai gépek már "ütik" a kezelő fejét.
A régi őzikék leterhelve dolgoztak 1800-1900-as fordulat környékén a leg jobban. Ott szépen átment a motor "fütyülősre"...alatta nyögött...felette üvöltött,a semmibe. A mai vasak hajtásláncok az más téma tény. Erre jó példa egy vario. Told neki....had menjen.
Na szerintem ha egy Traki attól megy hogy eggyel vagy kettővel visszább kapcsolják adott helyzetben azt megette a febe.
Válasz Tomszi #1324. hozzászólásáraVolt rábánk difi zár nélküli nagy csalódás volt ahol taknyosodott a föld teteje megállt pattogott is.pedig 5fejet vitt.
Válasz bandigh #1321. hozzászólásáraNem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólásáraElőször is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraÍgy van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraA rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólásáraDe mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraMagnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.
De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólásáraA cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraGépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraEz is igaz
https://totalcar.hu/magazin/technika/2012/05/15/a_nyomatek_ol_nem_a_fordulat/ Amúgy bandigh-nak van igaza.Akik birtokon lopják a naftát,és vissza váltanak 1-2 fokozatot hogy bírja félgázon is húzni a gépet(nap végén így több nafta marad a tankban),azoknak a gépével sokkal több váltó és difi probléma van.
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraVan olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Válasz Pilátus #1312. hozzászólásáraAdagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
Válasz bandigh #1309. hozzászólásáraAkkor most még egyszer:"most akkor hogy kell"??
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraly
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraaz ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraA 2000-es évekig teljesen igaza volt
Válasz kori01 #1306. hozzászólásáraNekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraAz más,de pl lazításnál menjél már nagy sebességben kis fordulattal,az a tudomány
Válasz Vinkó75 #1304. hozzászólásáraÉrtem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraHa nem pipálna...akár...
De alapjáraton még ivánnal sem dolgozok... A rendsodrót, vagy a kicsi cambridge hengert is 1300-1500-as fordulaton húzom...
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraHasonló...mindig visszaterhelt motorral dolgoztunk.(Magasabb fokozat). A variós vasak ezt mára jobban lekezelik.
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraJobb lett volna aludtál volna ahelyett hogy ezt írod már megint.gondolon te olyan okos vagy hogy úgy szántasz legmagasabb fokozat alapjárat.
Válasz kori01 #1288. hozzászólásáraMarha egyszerű, amúgy te kuuvajó zerelő vagy alap dolog, hogy tudod, minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a rá ható nyomaték adott tengelyen, innentől kezdve ha kisebb fokozatban mész sokkal lassabban, kifeszítve a gépet, a hajtásláncra eső terhelés többszöröse lesz mint ha nagyobb sebességgel tudnál haladni, még ha fülre nem is úgy tűnik. A motorok bírják, azt kell terhelni, hogy az vigye az ellenerő csúcsokat ne a hajtásláncod.
Válasz Vinkó75 #1298. hozzászólásáraEgyetértek, a zöldtrágyát lehúzom, hogy az alul lévő here fényt kapjon, a talaj munka értelmetlen jelenleg
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraHa jól meg van tervezve és csinálva, akkor bírnia kell, a hajtásláncnak, és bírja is.
Az hogy ami munkát csinálsz vele az mennyire gazdaságos abban a fokozatban, vagy nem, az más téma.
Meg hogy a munkagép mennyire szakad-törik, az is. Azt én sem mondom hogy szét kell szabni a munkagépet, dehogyis.
Válasz Vinkó75 #1298. hozzászólásáraAki ősziben gondolkodik, annak muszáj valamit alkotni...
Nem erőltetném a lazítást ha nem muszáj..de még a szántást sem. Novemberre-Decemberre még akár be is ázhat rendesen. Addig haladni lehet más melóval. Talán most segítene egy vágó tárcsa a lazítókések elé. De nyilván csak valamit segítene. Amint látom jelenleg az aszfalt borzolása nem vezet jóra.
Válasz kori01 #1295. hozzászólásáraGondolom a te trakidban van sebesség doszt... Nézd meg ezt a képet, a T végű fokozatokat ne lesd... Nincs nagy választék...
Válasz kori01 #1295. hozzászólásáraÉrtem...értem...szerinted miért vettem fel 40 centire a lazítót???
A búza alá már be sem vetettem...
És miért tárcsázok inkább 12-15centin, minthogy a grubert húznám 4.5el 20 centin??? Én addig variálok, míg ki tud pörögni...melegedni nem nagyon akar...(ha nappal 26fok vaan az más...)
Válasz csoppika #1294. hozzászólásáraAkkor eggyel feljebb és érted .
Válasz kori01 #1293. hozzászólásáraMindent terep3/nyuszi... 7.3-8kmph...Ha vmit vinne gyorsabban, nem bírom megülni 9-11kmphnál...
Válasz csoppika #1290. hozzászólásáraHanyadikban húzod?
Válasz Bárány #1289. hozzászólásáraTudom csak itt már átesett a túloldalra
Válasz csoppika #1290. hozzászólásáraFentebb kapcsolsz melegszik füstöl
Válasz kori01 #1288. hozzászólásáraHa nem a 20centis láng jön a kipufogón, a motornak mindegy...
Válasz kori01 #1288. hozzászólásáraA váltóra, difire, lehajtásokra gondolj!
Válasz .Feco. #1280. hozzászólásáraAz ha fentebb kapcsolja könnyebb a gépnek?
Válasz bandigh #1279. hozzászólásáraJol mondod a 8 as jd könyve írja hogy 6.alatt nem terhelheted le a traktort. Ha nem megy a lazitas 7. el irány haza. Forgoboronat se hajtunk 540 ecoval mert nem arra van
Válasz fexco #1285. hozzászólásáratavalyi átlag erre felénk az árpába bőven 6tonna fölött volt.mondhatni,csúcsidőbe elővenni a vetőgépet meg a többit...