Válasz ZZ #1282. hozzászólásáravan itt egy muki,mindig próbálkozik ezzel a másodvetéssel,de az idén nem csinálta.tavaly árpa után kukoricát vetett vissza,az árpája kb 40-45 mázsa lett,mert valami korait rakott(direkt ezért)a kukoricája meg tavaj novemberbe virágzott el...gondolhatod mi lett belőle.azt mondogatták,sokat akar a szarka,nembirja a farka.....ez csak érdekességképpen irtam neked.
Ez a borsos masodvetěsű kuki jól kiszâritotta a földet. Ha ez vmi takarónôveny lett volna a borsó utân, az ugyan ezt tette volna. Ez a takaronovény ezek szerint ôszi vetés elé nem nagyon mükôdik ?? Igy forgatás nélkülibe
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraLazítsál akkor egyesben. Ha nem bírja akkor nem bírja nem tudom mit kell ezt ragozni. Mtzvel se szánt senki kettesben mert nem bírja normál tempóval. Kisebb munkagép kell vagy jobb talajállapot, de harmadikkal akkor sincs értelme dolgozni egy nagygéppel egésznap. Azt hiszed h ha kíméled a motort azzal hogy visszakapcsolsz, minden mást meg jobban leterhelsz, ezért hívják nyomatékváltónak másnéven a sebességvàltót..
Szomszéd a nagy Rábával 4 késes lazító előtt, sok helyen csak pattogott, ahol nem, ott is kaparászva mászott. Lazító talán 40 cm-n járt. Pár forduló után hazament.
Válasz Gazda12 #1274. hozzászólásáraÉn nem csinálok semmilyen talajmunkát,tavasziak elé.
Megfelelő talajállapotnál csinálnám,ha csinálnám.
Amúgy majd tavasszal.
Ha kínozod a gépet,meg szaggatod a munkaeszközt,biztos nem csinálnám.
Válasz bandigh #1265. hozzászólásáraEgyáltalán miről beszélünk vlm vogel terradig cucc 7000jd?
Mondjuk feltételezzük hogy csak nem lesz folyamatos monszun okt végétől...
Meg azt is hogy csak befut a 40 50 mm amitől művelhetővé válik hirtelen majd...
Meg azt is hogy túl vagy gépesitve rá amivel ripszropsz megoldod pár nap alatt nem 10hét 2 műszak az időigénye...
Válasz bandigh #1265. hozzászólásáraPedig volt meg van hogy 4km/h körül szántottunk, napokat, vagy épp heteket, 8200-as JD-vel, IH Magnummal, és semmi baja, pedig 20 év feletti gép.
Az hogy ez munka vagy nem munka abba nem menjünk bele, mikor alkalmazott az ember akkor muszáj, viszont az ekét nemigen szakadt, maximum nyírócsavar, néha ekeszár.
A szárazság témával egyetértek.
Válasz Tomszi #1264. hozzászólásáraHarmadikban kb 4km/h val megy, én értem hogy kibírja, de próbáld meg bármelyik nyugati géppel ezt eljátszani folyamatosan. Az nem munka h 4-gyel szaggatod a földet meg a vasat. Egy 3 milliós rábát is sajnál ilyenkor az ember, nem mégha 20x annyiba kerülne egy új.
Ha egy traktor tud menni legalább 5-6 km/h-val, és csak néha fogja meg egy-egy folt, akkor azt mondom oké, jó a gépkapcsolat. De amikor kipányvázza, akkor inkább fel kell nyújtani a fehér zászlót. Nem a traktorokkal van a baj, eddig is ezek voltak mindenkinek. Az évjárat a kemény, és a krónikus csapadékhiány. Itt a búzatarlók nyáron meg lettek tárcsázva, le lettek hengerezve. Ki is kelt az árvakelés, elért vagy 2 centis magasságot és elszáradt. Azóta egy füszál sincs egyik tarlón sem. Teljesen kopár. Aki bevetette zöldítéssel, ahogy kell, ki sem sorolt. Nem nagy gond a bedolgozása.
Válasz bandigh #1263. hozzászólásáraHát, nemtudom, ha ilyentől baja van az méretezési gond. A Rába is ha nem vitte 4.-ben a lazítót, akkor húztuk 3.-ban, és semmi baja nem lett. Meg a más nyugati traktornak se, IH, JD.
Az hogy melyik fokozatban mekkora erőt ad le a traktor, vagyis hogy mekkora vonóerőt tud, azt kimérik Gödöllőn fékkocsival. Megvan hogy melyik fokozatban tudja a legnagyobbat, általában nem a legkisebb fokozat ez. Ha ettől károsodik a gép az szerintem régen rossz. Valahol jó rég olvastam az Mx Magnum ilyen vizsgálati összefoglalóját, meg a NH T8000-ét.
Válasz Tomszi #1261. hozzászólásáraKis sebességben nem szabad leterhelni a gépet mert akkor hatalmas erőt kell átadni a bolygókban fogaskerekeknek, túl vannak terhelve. Például a csuklós IH-k se adják le a névleges teljesítményüket kb 5,5 km/h alatt, csak olyan 2/3-át. Vagy a traktorokon a boost lóerő is mondjuk 15 km/h fölött elérhető, vagy ha van mondjuk TLT-t használsz közben. Gépkönyvek is azt írják, hogy addig szabad lesúlyozni a traktort, hogy még mondjuk 7km/h nál meg tudjon kaparni ha elkap egy talajfoltot, ne pedig lefulladjon.
Válasz Tomszi #1257. hozzászólásáraA szalma darálék miatt gondoltam a tárcsát...
A 120 pacim lehet kevés a grubernak, a 11 kapát csak ideális placcon tudja, a 9 meg keskeny...
Viszont a lazítót 40-55cmen viszi, évjárattól függően...
Nekem a Helti nem bacca úgy fel a placcot, mint az IH... így fekete csak a tárcsától lesz... Majd ha 1x lesz egy normál csapadékos ősz, akkor lehet több sor tárcsa is kellhet... Idén talán 1 glifó elég lett volna...és maradt volna vizem is....
Válasz bandigh #1258. hozzászólásáraHa 2 gép húzná, az is több lenne fogyasztásban.
Ha 2 géppel húznád, akkor utána meg könnyen lehet, hogy a lazítón vagy az egyik traktoron szakadna szét valami, láttam már képen ilyeneket.
Hát, pedig ha nehezen viszi, akkor visszább kell kapcsolni, ha csinálni akarod, vagy segíteni rajta (a mélységből engedni :) ) Hogy lassabb fokozat miért árt a hajtásláncnak azt mondjuk nem értem. Kivéve ha kimondott olyan fokozat, mint valamelyik traktoroknál a mászó, ahol elő van írva, hogy abban nem végezz nagy vonóerejű munkát.
Sörösrekesz méretű? Akkor te még nem láttál IH lazítóval lazítást :) Egyébként jó lehet az még tavaszra. Egyik éven végig száraz ősz volt, akkor még termeltek répát, csak nem esett, csont száraz volt a föld, a szántással felhagytak, nem ment bele az eke, ha belement akkor alig bírta húzni, vagy valami szétszakadt. Közeledett december, vagy már az is volt, nemtudom. Megpróbálták Rábával meg a 7 késes IH lazítóval, megcsinálták, valami 100 hektár biztos volt. Pár nap után a gyűrűs hengert is utána kötötték, az a rész lett a legjobb. Tavasszal simító, kombinátor, aztán vetés.
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraA magelhelyezéssel nem lesz gond, ahogyan a kolléga is írta.Ennyi idő alatt nem gondolnám, hogy annyira visszatömörödik(legalább is nálunk nem divat :)).
Ha túl nedves, várni kell néhány napot.
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraA magelhelyezéssel nem lesz gond, ahogyan a kolléga is írta.Ennyi idő alatt nem gondolnám, hogy annyira visszatömörödik(legalább is nálunk nem divat :)).
Ha túl nedves, várni kell néhány napot.
Válasz Tomszi #1251. hozzászólásáraA keményen se fog sokkal jobban, abba is elássa magát/lefullad. A tárcsázotton legalább meg tud slippelni ha úgyvan. Nagyobb géppel nem tudjuk húzni. Lassabban kár menni mert az semminek sem jó. Fogyasztás, hajtáslánc, stb. De igazából rájöttem már, hogy ha 2 nagygép húzná, és tegyük fel a lazító se szakadna szét, akkor is egy kalap sz@rt ér az egész. Helyenként eléggé megomlik, máshol viszont sörösrekesz méretű sziklák jönnek fel csak. Na most egy 50 centis rögből nemtudom mi lesz tavaszra. Semmi jó..
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraAz IH vetőgép (a 6200) még az árokszélébe is beleteszi a magot. Volt hogy vetették a földünket ősszel, fordulókor kicsit rávetett a szomszédéra, ami legelő volt, abban is kikelt a búza, igaz hogy nem lett belőle semmi, de ki kikelt.
A lazító-tárcsa nem új találmány. Tsz időkbe nálunk sokat vetettek így. IH lazító+gyűrűs henger, utána tárcsa+gyűrűs henger. Nyári betakarítású növény után természetesen tarlóhántás is, de a silótarlót, vagy a szóját volt hogy egyből lazították, ha pér nap alatt odaért a lazító, akkor semmi értelme előtte tárcsázni is, kivéve ha a szármaradvány miatt. És IH-6200-zal vetettek.
Válasz Berente Antal #1255. hozzászólásáraUgye aratás után vagy kicsit később lenne tárcsa, könnyű cambridge, ha egyből mehet, lazító, vagy később lazító-kis cambridge. No most szeptember végére,okt közepére a teteje nem tömörödik annyira vissza, hogy ne tudja beletenni a magot? Idén mondjuk nem verte vissza az eső...
Viszont most jelentős nedvességet nyertem volna ezzel a technikával...
Egyébként nedvesben könnyen dugul a tárcsa?
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáratöbb mint 8 éve ezt űzöm a folyóparti tábláinkon, kukorica-szója vetésváltás megy. Az biztos, hogy a gyomírtás szójánál nagyon nehéz ipar, itt mi úgy tudjuk tisztán tartani ezeket, hogy alapkezelünk maradéktalanul, felülkezelünk állományban és sorközművelünk. Az alapkezelés notillnél és takarónövénynél abszolút nem működik, de még mulcsos csökkentett menetszámú gazdálkodásnál is kérdőjelezhető. A sorközművelés szintén így van.
Szója aratásnál pl többször gondot okoz a kukorica elővetemény maradéka, a földből kiálló szárdarabok-részek képesek tolódni a vágóasztal előtt, pedig nagyrészét a talajba dolgoztad. Ezt notill-nél jelenleg el sem tudnám képzelni.
Akartam a sávművelést szójánál alkalmazni de épen ezért nem tudom, a striptill szerszám sorközé hányja a mulcsot, egy normális kukorica után olyan mennyiségben, hogy azt egészen biztosan nem aratná majd mosolyogva a kombájnos, mármint ebbe vetett szóját.
Nyilván ahol ez régebbóta megy, jobb lehet a talajélet, erősebb a bomlás, viszont ez itt még tényleg gond, gyomírtásról nem is beszélve.
Amikor írom, hogy marha jó a Cultus munkája mert nagyon jól bedolgozza a szárat épen erre gondoltam, hogy ami ez után maradt fent azt tavasszal bekombizva jó pályát tudok majd készíteni, hogy mind az alapkezelésnek lesz értelme, mind tudom kapálni is akár a növényem sorközeit.
Ehhez jön még az is, hogy nélkülözhetetlen a profi gépesítettség, Rota disc adapter, nagy lóerős nagy traktor és komoly vakaró(ha mulcsművelsz) mind őszre mind tavaszra.
Aratok nagyon sok kukoricát illetve talajmunkákat is végzünk különböző pályákon. Hiába szemre marhára jól zúz sőtt jobbnak mutatkozik egy tarlókésekkel rendelkező más adapter(conspeed,cornado,mssc,hsa és társaik) de valójában ezeknek csak a tarló vágása ami szemléltető, de a tényleges szár zúzás-aprítás meg sem közelíti egy rotadisc-es adapter munkáját. Nagyon fontos, mert ez az alapja az egésznek, meg az is, hogy nem képezünk rendet a csutkából, ládás kombájnoknál ez nagyon igaz ahol a szár csúszdán folyi a kombájn után csíkba. Nekem ha nem szecskázom is, terelő lemezek híjján több mint 4 méter szélességben szórja szét a rotor hátul a csutkát, így jól kezelhető, de még lehet az amerikai szárdobáló tányéros szalmaterítőt még megfogom csinálni a gépre, vagy szecskázom, csak nagyobb mennyiségű kukorica betakarítás nagyon megeszi ezt, főleg bérmunkában ahol nem fizetik ezt meg, nem lehet így dolgozni 20ezerért és amikor a kombájn ezt is vág nem keveset olyankor agyalni kell....na mindegy.
Visszatérve gyomírtásra, még kukoricában is tud fejtörést okozni mert olyan agresszív többszörre kelő gyomok mint parlagfű pl, ki tudják kerülni a gyomírtózás időpontját, talajhatást pedig szintén nehéz elérni ilyen technológiákban aztán itt-ott főleg ha gyengébb szárazság vagy vadkár miatt egy folt, nagyon könnyen felüti a fejét benne ez és ehhez hasonló gyom, persze ez nem vészes és nem okoz problémát, csak ott már következő évben is lesz új szaporító képlet a táblán belül és egyre fokozódhat a gyomnyomás. Erre megoldás a glifó, szerintem kint sem csak ezt locsolják a kukoricára sem, de ha kell még bele lehet menni vele kozmetikázni elég későn is amikor már más szerrel csak bántanád a kultúrádat, a gmo miatt pedig olyan mintha vízzel locsolnád a kukoricát, annyira hidegen hagyja a roundup például. Szójában nagyon elfogadnám ezt a technológiát, ugyanúgy csinálnál az alapkezelésemet is és nemcsak a glifóra hagyatkoznék de azzal tudnám készre megoldani aranytisztán az évet és mivel felárat úgysem kapunk a mentességre mi termelő parasztok, fogyasztani meg úgyis a brazil gmo-s anyagot fogyasztjuk így lényegében csak versenyhelyzetben hátrányt képezünk magunknak ennek nem alkalmazhatóságával...
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraHa megtárcsázod közvetlenül a lazító előtt, akkor utána meg a kerék fog marha könnyen elrúgni, tehát nem vagy előbbre. Grubernél is ez a helyzet ha közvetlen előtte tárcsázol, igaz hogy csak hozzá kell fogatni a tárcsázáshoz mélységet, de a kerék meg nemtud úgy kapaszkodni.
Buza alá elég a kemény ágy, puha paplan.
AZ eredeti kérdésre visszatérve, milyen géppel csinálod? Lehet-e nagyobb traktorral húzni? Levenni késeket? Vagy csak simán lassabban menni.
Ha nem sokat kell csinálnod, akkor várhatsz még esőre, főleg ha tavaszra csinálod. Saját géppel ki tudsz várni pár ideális napot.
Válasz csoppika #1248. hozzászólásáraViszont ha lenne rá keret, a következő művelési sorrendet kipróbálnám:
aratás, tárcsa, lazító, glifó, vetés tárcsás direktvetővel(bettinson dd, mf 130, de inkább moore unidrill) Őszi növényekben gondolkodom csak...
Sajna egy őskori ilyen direktvető is 800e-2mill között van...
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólására Elsősorban a kukorica-szója vetésváltás miatt lehet igaz a dolog.
A szója eleve nehezen gyomirtható kultúra, így nem csoda, hogy másképp nem tudják megoldani.
Kukoricában jól megoldható a gyomirtás - bár nem ismerem a kinti gyomviszonyokat - nyilván egyszerűbb megoldani egy glifozáttal.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáraA glifó kell itthon is... De a génkezelt növény a tiktakba folytatott "vetésforgó" miatt felszaporodó kártevők miatt kell... (kukorica bogár egyik fajtája 2 évet kihúz pete állapotban a kukoricát várva, a másik a szója virágot zabálva is szaporodó képes lesz...) Így olvastam. Nem vagyok gyakorló notilles...
Hello.Én még nem próbálkoztam ezzel a technológiával és valószinüleg már nem is fogok,de gyakran olvasgatom itt a fórumon a éleményeket róla.Nemrég olvastam egy cikket egy amerikai tanulmányútról,az egyik farmer szerint a no till és takarónövény technológia génkezelt növény és glifozát nélkül nem működik.Nálunk viszont a génmentességet mindenképpen meg akarják tartani,a glifozát jövője pedig igencsak kétséges.Ez elég nagy ellentmondásnak tünik.A kérdéses vidéken kukorica és szója megy váltva.Aki itthon komolyan csinálja ezt,mi a véleménye?
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraEddig én sem láttam quadtracot kaparni munka közben, de most a 9 késes IH lazító előtt be-belassult, néha megállt. Nem tudom minek erőltették ennyire, de csak felszaggatták. Én a lazítót már biztos nem veszem elő idén, majd ha megázik valamennyire, akkor gruber.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraAkkor 25 centin csinálnám. Október közepe van, nagy csodák már idén nem lesznek. Erőszabályzót állítsd be, a gép meg engedi amíg jó neki.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraCsak 1 jónőjósnő tudná mit meg mikor...
Ha várogatsz lehet minden marad...
Ha jól beesik akkor is szarabbodhat a szitu...
Ha meg meg is téped kevesebb késsel akkor se biztos a siker...
Az elvégzett munka viszont szinte mindig jobban tejel mint a nem elvégzett.
Ahol 30 centin megáll a gép a lazító előtt ott mi a teendő? Ha 15 centire meg van előtte tárcsázva, akkor nagy kínnal elviszi a 30 centin, de kapargat. Megéri várni az esőre, de ha bejön akkor meg lehet h rosszabb lesz, mert a teteje sár lesz? Akasszunk össze két gépet? Vagy mélyen megtárcsázva maradjon, hagy ülepedjen, és pár eső után fel lehet tépetni normálisan?
Válasz *** HM *** #1239. hozzászólásáraItt abból sem sok van már hátra. Repcék lefújva búzák kikelve kukorica levágva és már csak egy kis talajmunka....
pedig nincs is zetorunk hehe
Válasz Radocz #1233. hozzászólásáraFura, magyarázol itt és írod a tanácsokat takarónövényről, eketalpról, meg kísérletezgetsz, aztán a kukoricaszárral meg nemtudod mit kezdj.
Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, de szigorúan csak Birkás Márta tanárnő kedvencével, egy IH nehéztárcsával (V), de nagyon lényeges hogy csak Rába-Steiger húzza.
7485 hozzászólás
Válasz ZZ #1282. hozzászólásáravan itt egy muki,mindig próbálkozik ezzel a másodvetéssel,de az idén nem csinálta.tavaly árpa után kukoricát vetett vissza,az árpája kb 40-45 mázsa lett,mert valami korait rakott(direkt ezért)a kukoricája meg tavaj novemberbe virágzott el...gondolhatod mi lett belőle.azt mondogatták,sokat akar a szarka,nembirja a farka.....ez csak érdekességképpen irtam neked.
Válasz ZZ #1282. hozzászólásáraHa lenne milyen nedvességet megtartani, működhetne...
buzat akartam vetni utana, de atomszaraz... igy majd marad a tavaszi vetes, kuki
Ez a borsos masodvetěsű kuki jól kiszâritotta a földet. Ha ez vmi takarónôveny lett volna a borsó utân, az ugyan ezt tette volna. Ez a takaronovény ezek szerint ôszi vetés elé nem nagyon mükôdik ?? Igy forgatás nélkülibe
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraZetorral lazítóztam augusztus végén. 45 centin 4.5el húzta, pici füst, 70pár fokos váltóval...
Felvettem 40re nehezen, de 1et feljebb tudtam kapcsolni(7.5kmph) 60 fokos váltó lett, igaz a motor füstölt jól...
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraPedig igaza van
Válasz kori01 #1278. hozzászólásáraLazítsál akkor egyesben. Ha nem bírja akkor nem bírja nem tudom mit kell ezt ragozni. Mtzvel se szánt senki kettesben mert nem bírja normál tempóval. Kisebb munkagép kell vagy jobb talajállapot, de harmadikkal akkor sincs értelme dolgozni egy nagygéppel egésznap. Azt hiszed h ha kíméled a motort azzal hogy visszakapcsolsz, minden mást meg jobban leterhelsz, ezért hívják nyomatékváltónak másnéven a sebességvàltót..
Válasz bandigh #1263. hozzászólásáraHű aazigen,akkor ezután minnél nagyobba teszem hogy motort terheljem szarrá.Gondold át mit írtál.
Válasz *** HM *** #1267. hozzászólásáraCsak a terradig
Szomszéd a nagy Rábával 4 késes lazító előtt, sok helyen csak pattogott, ahol nem, ott is kaparászva mászott. Lazító talán 40 cm-n járt. Pár forduló után hazament.
Válasz Gazda12 #1274. hozzászólásáraÉn nem csinálok semmilyen talajmunkát,tavasziak elé.
Megfelelő talajállapotnál csinálnám,ha csinálnám.
Amúgy majd tavasszal.
Ha kínozod a gépet,meg szaggatod a munkaeszközt,biztos nem csinálnám.
Válasz Mf-es? #1273. hozzászólásáraÉrdemes ezt folytatni? Gondoltam kap még egy grubert és úgy menne a télbe! Vèlemény?
Válasz Gazda12 #1272. hozzászólásáraIgen,holnap csinálok képeket.
Válasz Mf-es? #1271. hozzászólásáraIlyenbe?
Válasz Gazda12 #1269. hozzászólásáraHol itt a katasztrófa rög?Ilyenbe vessük a búzát.
Válasz *** HM *** #1267. hozzászólásáraJd motoros rába vs dondi 807. Ezzel főzünk. Tavaj elvitte azért mindenhol.
Extrém száraz a föld! Érdemes folytatni a lazítást vagy inkább hanyagoljuk? Néhol katasztrófa rögek vannak...
Válasz *** HM *** #1267. hozzászólására.... és akkor minden karaj... És most nincs is min idegelni.
Válasz bandigh #1265. hozzászólásáraEgyáltalán miről beszélünk vlm vogel terradig cucc 7000jd?
Mondjuk feltételezzük hogy csak nem lesz folyamatos monszun okt végétől...
Meg azt is hogy csak befut a 40 50 mm amitől művelhetővé válik hirtelen majd...
Meg azt is hogy túl vagy gépesitve rá amivel ripszropsz megoldod pár nap alatt nem 10hét 2 műszak az időigénye...
Válasz bandigh #1265. hozzászólásáraPedig volt meg van hogy 4km/h körül szántottunk, napokat, vagy épp heteket, 8200-as JD-vel, IH Magnummal, és semmi baja, pedig 20 év feletti gép.
Az hogy ez munka vagy nem munka abba nem menjünk bele, mikor alkalmazott az ember akkor muszáj, viszont az ekét nemigen szakadt, maximum nyírócsavar, néha ekeszár.
A szárazság témával egyetértek.
Válasz Tomszi #1264. hozzászólásáraHarmadikban kb 4km/h val megy, én értem hogy kibírja, de próbáld meg bármelyik nyugati géppel ezt eljátszani folyamatosan. Az nem munka h 4-gyel szaggatod a földet meg a vasat. Egy 3 milliós rábát is sajnál ilyenkor az ember, nem mégha 20x annyiba kerülne egy új.
Nem a traktorokkal van a baj, eddig is ezek voltak mindenkinek. Az évjárat a kemény, és a krónikus csapadékhiány. Itt a búzatarlók nyáron meg lettek tárcsázva, le lettek hengerezve. Ki is kelt az árvakelés, elért vagy 2 centis magasságot és elszáradt. Azóta egy füszál sincs egyik tarlón sem. Teljesen kopár. Aki bevetette zöldítéssel, ahogy kell, ki sem sorolt. Nem nagy gond a bedolgozása.
Ha egy traktor tud menni legalább 5-6 km/h-val, és csak néha fogja meg egy-egy folt, akkor azt mondom oké, jó a gépkapcsolat. De amikor kipányvázza, akkor inkább fel kell nyújtani a fehér zászlót.
Válasz bandigh #1263. hozzászólásáraHát, nemtudom, ha ilyentől baja van az méretezési gond. A Rába is ha nem vitte 4.-ben a lazítót, akkor húztuk 3.-ban, és semmi baja nem lett. Meg a más nyugati traktornak se, IH, JD.
Az hogy melyik fokozatban mekkora erőt ad le a traktor, vagyis hogy mekkora vonóerőt tud, azt kimérik Gödöllőn fékkocsival. Megvan hogy melyik fokozatban tudja a legnagyobbat, általában nem a legkisebb fokozat ez. Ha ettől károsodik a gép az szerintem régen rossz. Valahol jó rég olvastam az Mx Magnum ilyen vizsgálati összefoglalóját, meg a NH T8000-ét.
Válasz Tomszi #1261. hozzászólásáraKis sebességben nem szabad leterhelni a gépet mert akkor hatalmas erőt kell átadni a bolygókban fogaskerekeknek, túl vannak terhelve. Például a csuklós IH-k se adják le a névleges teljesítményüket kb 5,5 km/h alatt, csak olyan 2/3-át. Vagy a traktorokon a boost lóerő is mondjuk 15 km/h fölött elérhető, vagy ha van mondjuk TLT-t használsz közben. Gépkönyvek is azt írják, hogy addig szabad lesúlyozni a traktort, hogy még mondjuk 7km/h nál meg tudjon kaparni ha elkap egy talajfoltot, ne pedig lefulladjon.
Válasz Tomszi #1257. hozzászólásáraA szalma darálék miatt gondoltam a tárcsát...
A 120 pacim lehet kevés a grubernak, a 11 kapát csak ideális placcon tudja, a 9 meg keskeny...
Viszont a lazítót 40-55cmen viszi, évjárattól függően...
Nekem a Helti nem bacca úgy fel a placcot, mint az IH... így fekete csak a tárcsától lesz... Majd ha 1x lesz egy normál csapadékos ősz, akkor lehet több sor tárcsa is kellhet... Idén talán 1 glifó elég lett volna...és maradt volna vizem is....
Válasz bandigh #1258. hozzászólásáraHa 2 gép húzná, az is több lenne fogyasztásban.
Ha 2 géppel húznád, akkor utána meg könnyen lehet, hogy a lazítón vagy az egyik traktoron szakadna szét valami, láttam már képen ilyeneket.
Hát, pedig ha nehezen viszi, akkor visszább kell kapcsolni, ha csinálni akarod, vagy segíteni rajta (a mélységből engedni :) ) Hogy lassabb fokozat miért árt a hajtásláncnak azt mondjuk nem értem. Kivéve ha kimondott olyan fokozat, mint valamelyik traktoroknál a mászó, ahol elő van írva, hogy abban nem végezz nagy vonóerejű munkát.
Sörösrekesz méretű? Akkor te még nem láttál IH lazítóval lazítást :) Egyébként jó lehet az még tavaszra. Egyik éven végig száraz ősz volt, akkor még termeltek répát, csak nem esett, csont száraz volt a föld, a szántással felhagytak, nem ment bele az eke, ha belement akkor alig bírta húzni, vagy valami szétszakadt. Közeledett december, vagy már az is volt, nemtudom. Megpróbálták Rábával meg a 7 késes IH lazítóval, megcsinálták, valami 100 hektár biztos volt. Pár nap után a gyűrűs hengert is utána kötötték, az a rész lett a legjobb. Tavasszal simító, kombinátor, aztán vetés.
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraA magelhelyezéssel nem lesz gond, ahogyan a kolléga is írta.Ennyi idő alatt nem gondolnám, hogy annyira visszatömörödik(legalább is nálunk nem divat :)).
Ha túl nedves, várni kell néhány napot.
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraA magelhelyezéssel nem lesz gond, ahogyan a kolléga is írta.Ennyi idő alatt nem gondolnám, hogy annyira visszatömörödik(legalább is nálunk nem divat :)).
Ha túl nedves, várni kell néhány napot.
Válasz Tomszi #1251. hozzászólásáraA keményen se fog sokkal jobban, abba is elássa magát/lefullad. A tárcsázotton legalább meg tud slippelni ha úgyvan. Nagyobb géppel nem tudjuk húzni. Lassabban kár menni mert az semminek sem jó. Fogyasztás, hajtáslánc, stb. De igazából rájöttem már, hogy ha 2 nagygép húzná, és tegyük fel a lazító se szakadna szét, akkor is egy kalap sz@rt ér az egész. Helyenként eléggé megomlik, máshol viszont sörösrekesz méretű sziklák jönnek fel csak. Na most egy 50 centis rögből nemtudom mi lesz tavaszra. Semmi jó..
Válasz csoppika #1256. hozzászólásáraAz IH vetőgép (a 6200) még az árokszélébe is beleteszi a magot. Volt hogy vetették a földünket ősszel, fordulókor kicsit rávetett a szomszédéra, ami legelő volt, abban is kikelt a búza, igaz hogy nem lett belőle semmi, de ki kikelt.
A lazító-tárcsa nem új találmány. Tsz időkbe nálunk sokat vetettek így. IH lazító+gyűrűs henger, utána tárcsa+gyűrűs henger. Nyári betakarítású növény után természetesen tarlóhántás is, de a silótarlót, vagy a szóját volt hogy egyből lazították, ha pér nap alatt odaért a lazító, akkor semmi értelme előtte tárcsázni is, kivéve ha a szármaradvány miatt. És IH-6200-zal vetettek.
Válasz Berente Antal #1255. hozzászólásáraUgye aratás után vagy kicsit később lenne tárcsa, könnyű cambridge, ha egyből mehet, lazító, vagy később lazító-kis cambridge. No most szeptember végére,okt közepére a teteje nem tömörödik annyira vissza, hogy ne tudja beletenni a magot? Idén mondjuk nem verte vissza az eső...
Viszont most jelentős nedvességet nyertem volna ezzel a technikával...
Egyébként nedvesben könnyen dugul a tárcsa?
Válasz csoppika #1254. hozzászólásáraigen
Válasz Berente Antal #1253. hozzászólására6200asra gondolsz? Vagy valami másra?
Válasz csoppika #1250. hozzászólásáraA tárcsa+lazító+glifó kombóhoz nem kell direktvető...akár egy öreg IH gabonavető is elég.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáratöbb mint 8 éve ezt űzöm a folyóparti tábláinkon, kukorica-szója vetésváltás megy. Az biztos, hogy a gyomírtás szójánál nagyon nehéz ipar, itt mi úgy tudjuk tisztán tartani ezeket, hogy alapkezelünk maradéktalanul, felülkezelünk állományban és sorközművelünk. Az alapkezelés notillnél és takarónövénynél abszolút nem működik, de még mulcsos csökkentett menetszámú gazdálkodásnál is kérdőjelezhető. A sorközművelés szintén így van.
Szója aratásnál pl többször gondot okoz a kukorica elővetemény maradéka, a földből kiálló szárdarabok-részek képesek tolódni a vágóasztal előtt, pedig nagyrészét a talajba dolgoztad. Ezt notill-nél jelenleg el sem tudnám képzelni.
Akartam a sávművelést szójánál alkalmazni de épen ezért nem tudom, a striptill szerszám sorközé hányja a mulcsot, egy normális kukorica után olyan mennyiségben, hogy azt egészen biztosan nem aratná majd mosolyogva a kombájnos, mármint ebbe vetett szóját.
Nyilván ahol ez régebbóta megy, jobb lehet a talajélet, erősebb a bomlás, viszont ez itt még tényleg gond, gyomírtásról nem is beszélve.
Amikor írom, hogy marha jó a Cultus munkája mert nagyon jól bedolgozza a szárat épen erre gondoltam, hogy ami ez után maradt fent azt tavasszal bekombizva jó pályát tudok majd készíteni, hogy mind az alapkezelésnek lesz értelme, mind tudom kapálni is akár a növényem sorközeit.
Ehhez jön még az is, hogy nélkülözhetetlen a profi gépesítettség, Rota disc adapter, nagy lóerős nagy traktor és komoly vakaró(ha mulcsművelsz) mind őszre mind tavaszra.
Aratok nagyon sok kukoricát illetve talajmunkákat is végzünk különböző pályákon. Hiába szemre marhára jól zúz sőtt jobbnak mutatkozik egy tarlókésekkel rendelkező más adapter(conspeed,cornado,mssc,hsa és társaik) de valójában ezeknek csak a tarló vágása ami szemléltető, de a tényleges szár zúzás-aprítás meg sem közelíti egy rotadisc-es adapter munkáját. Nagyon fontos, mert ez az alapja az egésznek, meg az is, hogy nem képezünk rendet a csutkából, ládás kombájnoknál ez nagyon igaz ahol a szár csúszdán folyi a kombájn után csíkba. Nekem ha nem szecskázom is, terelő lemezek híjján több mint 4 méter szélességben szórja szét a rotor hátul a csutkát, így jól kezelhető, de még lehet az amerikai szárdobáló tányéros szalmaterítőt még megfogom csinálni a gépre, vagy szecskázom, csak nagyobb mennyiségű kukorica betakarítás nagyon megeszi ezt, főleg bérmunkában ahol nem fizetik ezt meg, nem lehet így dolgozni 20ezerért és amikor a kombájn ezt is vág nem keveset olyankor agyalni kell....na mindegy.
Visszatérve gyomírtásra, még kukoricában is tud fejtörést okozni mert olyan agresszív többszörre kelő gyomok mint parlagfű pl, ki tudják kerülni a gyomírtózás időpontját, talajhatást pedig szintén nehéz elérni ilyen technológiákban aztán itt-ott főleg ha gyengébb szárazság vagy vadkár miatt egy folt, nagyon könnyen felüti a fejét benne ez és ehhez hasonló gyom, persze ez nem vészes és nem okoz problémát, csak ott már következő évben is lesz új szaporító képlet a táblán belül és egyre fokozódhat a gyomnyomás. Erre megoldás a glifó, szerintem kint sem csak ezt locsolják a kukoricára sem, de ha kell még bele lehet menni vele kozmetikázni elég későn is amikor már más szerrel csak bántanád a kultúrádat, a gmo miatt pedig olyan mintha vízzel locsolnád a kukoricát, annyira hidegen hagyja a roundup például. Szójában nagyon elfogadnám ezt a technológiát, ugyanúgy csinálnál az alapkezelésemet is és nemcsak a glifóra hagyatkoznék de azzal tudnám készre megoldani aranytisztán az évet és mivel felárat úgysem kapunk a mentességre mi termelő parasztok, fogyasztani meg úgyis a brazil gmo-s anyagot fogyasztjuk így lényegében csak versenyhelyzetben hátrányt képezünk magunknak ennek nem alkalmazhatóságával...
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraHa megtárcsázod közvetlenül a lazító előtt, akkor utána meg a kerék fog marha könnyen elrúgni, tehát nem vagy előbbre. Grubernél is ez a helyzet ha közvetlen előtte tárcsázol, igaz hogy csak hozzá kell fogatni a tárcsázáshoz mélységet, de a kerék meg nemtud úgy kapaszkodni.
Buza alá elég a kemény ágy, puha paplan.
AZ eredeti kérdésre visszatérve, milyen géppel csinálod? Lehet-e nagyobb traktorral húzni? Levenni késeket? Vagy csak simán lassabban menni.
Ha nem sokat kell csinálnod, akkor várhatsz még esőre, főleg ha tavaszra csinálod. Saját géppel ki tudsz várni pár ideális napot.
Válasz csoppika #1248. hozzászólásáraViszont ha lenne rá keret, a következő művelési sorrendet kipróbálnám:
aratás, tárcsa, lazító, glifó, vetés tárcsás direktvetővel(bettinson dd, mf 130, de inkább moore unidrill) Őszi növényekben gondolkodom csak...
Sajna egy őskori ilyen direktvető is 800e-2mill között van...
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólására Elsősorban a kukorica-szója vetésváltás miatt lehet igaz a dolog.
A szója eleve nehezen gyomirtható kultúra, így nem csoda, hogy másképp nem tudják megoldani.
Kukoricában jól megoldható a gyomirtás - bár nem ismerem a kinti gyomviszonyokat - nyilván egyszerűbb megoldani egy glifozáttal.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáraA glifó kell itthon is... De a génkezelt növény a tiktakba folytatott "vetésforgó" miatt felszaporodó kártevők miatt kell... (kukorica bogár egyik fajtája 2 évet kihúz pete állapotban a kukoricát várva, a másik a szója virágot zabálva is szaporodó képes lesz...) Így olvastam. Nem vagyok gyakorló notilles...
Hello.Én még nem próbálkoztam ezzel a technológiával és valószinüleg már nem is fogok,de gyakran olvasgatom itt a fórumon a éleményeket róla.Nemrég olvastam egy cikket egy amerikai tanulmányútról,az egyik farmer szerint a no till és takarónövény technológia génkezelt növény és glifozát nélkül nem működik.Nálunk viszont a génmentességet mindenképpen meg akarják tartani,a glifozát jövője pedig igencsak kétséges.Ez elég nagy ellentmondásnak tünik.A kérdéses vidéken kukorica és szója megy váltva.Aki itthon komolyan csinálja ezt,mi a véleménye?
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraEddig én sem láttam quadtracot kaparni munka közben, de most a 9 késes IH lazító előtt be-belassult, néha megállt. Nem tudom minek erőltették ennyire, de csak felszaggatták. Én a lazítót már biztos nem veszem elő idén, majd ha megázik valamennyire, akkor gruber.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraAkkor 25 centin csinálnám. Október közepe van, nagy csodák már idén nem lesznek. Erőszabályzót állítsd be, a gép meg engedi amíg jó neki.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraCsak 1 jónőjósnő tudná mit meg mikor...
Ha várogatsz lehet minden marad...
Ha jól beesik akkor is szarabbodhat a szitu...
Ha meg meg is téped kevesebb késsel akkor se biztos a siker...
Az elvégzett munka viszont szinte mindig jobban tejel mint a nem elvégzett.
Ahol 30 centin megáll a gép a lazító előtt ott mi a teendő? Ha 15 centire meg van előtte tárcsázva, akkor nagy kínnal elviszi a 30 centin, de kapargat. Megéri várni az esőre, de ha bejön akkor meg lehet h rosszabb lesz, mert a teteje sár lesz? Akasszunk össze két gépet? Vagy mélyen megtárcsázva maradjon, hagy ülepedjen, és pár eső után fel lehet tépetni normálisan?
Válasz Tomszi #1240. hozzászólására"Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, "
Égetést inkább ne.
Ha nem viszel helyette istállótrágyát, akkor ne vidd el!
A legeltetés az értelmes gondolat.
Szárzúzást apróra csináld.
A nehéztárcsa szintén felejtős. Sőt már a rövid tárcsát is cserélni érdemes grúberra.
Válasz *** HM *** #1239. hozzászólásáraItt abból sem sok van már hátra. Repcék lefújva búzák kikelve kukorica levágva és már csak egy kis talajmunka....
pedig nincs is zetorunk hehe
Válasz Radocz #1233. hozzászólásáraFura, magyarázol itt és írod a tanácsokat takarónövényről, eketalpról, meg kísérletezgetsz, aztán a kukoricaszárral meg nemtudod mit kezdj.
Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, de szigorúan csak Birkás Márta tanárnő kedvencével, egy IH nehéztárcsával (V), de nagyon lényeges hogy csak Rába-Steiger húzza.
Válasz szanberg #1236. hozzászólásáraSemmit nem csinálunk vakarást vétek lenne.
50 milivel a föld felett meg 500al alatta fogok majd molyolni.
Válasz Sz_Pisti #1237. hozzászólásáraSzárzúzás
Lazítóló
Tárcsa
Vetés
Vetés után kap majd hengert is
Válasz *** HM *** #1235. hozzászólásárana komám valljad csak a zetorocska mivel vakarócska mostanság???