Válasz 2266 #1921. hozzászólására„Olyan, akár a parlagfű vagy a gyalogakác: szinte kiirthatatlan. Az állatok sem szeretik, és bár a fűtőértéke valóban jobb, mint a tűzifáé, magas szilíciumtartalma miatt az égés során nehezen letakarítható üvegréteg rakódik le a tűztérben, rohamosan csökkentve a kazán teljesítményét. A hamuja pedig, szemben a fahamuval, egyszerűen terméketlenné teszi a talajt”
-link-
Ismerős a mondás:Mint a szalmaláng.Ami azt jelenti,hogy egy hirtelen rövid idejű láng,aztán kész.Kérdésem:Lehetséges egy vagy több szalmabálát úgy égetni fentről lefele,hogy az egyenletes hőt adjon mind példáúl a gázégő?
Viszont biztonsági termosztátnak mondani nem igazán jó, helyette az üzemi a megfelelő. Nem biztonsági szerepe van, hanem késleltetés. Addig míg a jellemzően 60C fok körüli hőmérsékletet el nem éri a kazán addig nincsen szerepe a szivattyúnak, az nem indul el. A kazánkörnél a kazánvédelem miatt (kátrány kicsapódás által előidézett savasodás) az ESBE vagy Laddomat a puffer v. a fűtési kör felé nem enged át melegvizet.
A füstgáz termosztát szerepe általában a füstgáz hőmérsékletének a figyelése, hogy kihűlt/kialudt kazánnál ne működjenek a szivattyúk/ventilátor amennyiben az utóbbi van egyáltalán.
Nem minden kazánnál van így kialakítva, tehát nem általános hogy csak akkor induljon el a szivattyú ha elérte a kazán az üzemi hőmérsékletét. Egyes gyártók a rögtön elinduló szivattyút preferálják, pont az érzékelő meghibásodásából adódó károk elkerülése miatt.
Válasz _NB_ #1909. hozzászólására"Nincs az, hogy visszahűti a lakást ha leégett a tűz és hasonló, ezt a füstgázhőmérsékletről vezérelt keringetőt nem is értem teljesen."
Majd, ha lesz egy kazán+ pufferes fűtésed érteni fogod
Az ismerősömnek(nincs puffer) egy egyszerű csőtermosztát vezérli a keringetőszivattyút be van állítva 30°C-ra, ha eléri elindul, ha alámegy leáll.
Nincs az, hogy visszahűti a lakást ha leégett a tűz és hasonló, ezt a füstgázhőmérsékletről vezérelt keringetőt nem is értem teljesen.
Füstgázhőmérsékletről inkább valami huzat szabályozást tudnák elképzelni.
A szalma meg mondhatni pariba van a keményfával energia szempontjából, csak épp nem igazán van hozzá rendes kazán a piacon ami kitudná nyerni belőle az energiát, fa után állítólag a szalmában van a legtöbb éghető gáz.
"Ha biztonság, akkor a merülőtermosztát a kazán felforrása miatt van az beépítve, jellemzően hideg vizet átengedve a kazánba levő hűtő csőkörön keresztül. A füst hőfok ez esetben nem mérvadó. Nem minden esetben 95 fokra van méretezve."
Biztonság!!!!
Van a biztonsági merülő termosztát, ami a szivattyút indítja, ha parázstól felmelegszik a kazán, párhuzamosan van kötve a füstgáztermosztáttal.
Válasz monolit #1905. hozzászólására"A Laddomat nem füstgáz érzékelő, hanem az ESBE szelephez hasonló kazánköri védelmet ellátó szivattyús-termosztátos egység."
A Laddomat a gyártó neve és gyárt füstgáz termosztátot. (bocs:füstgáz érzékelőnek írtam és így nem volt pontos)
"A kazán maradék hőjét nem tudod kivenni, ha azt a pufferbe akarod betáplálni. Ennek oka, hogy ha eléri a puffer a kellő hőmérsékletet akkor nem tud több hőt felvenni."
Valószínűleg igazad van, de lehet vele kísérletezni, ha valaki barkácsoló kedvű.
A puffer aljába az egyik a kazán elmenőjébe a másik érzékelő és már kész is. Ha a puffer alján a hőfok leesik, mondjuk 40 fokra és a kazán még 60-70 fokos , lehet, hőt kinyerni!
A visszacsapó meg nem ok nélkül találták ki, persze lehet olyan beépítés, hogy nem kell.
A Laddomat nem füstgáz érzékelő, hanem az ESBE szelephez hasonló kazánköri védelmet ellátó szivattyús-termosztátos egység.
Ha biztonság, akkor a merülőtermosztát a kazán felforrása miatt van az beépítve, jellemzően hideg vizet átengedve a kazánba levő hűtő csőkörön keresztül. A füst hőfok ez esetben nem mérvadó. Nem minden esetben 95 fokra van méretezve.
A kazán maradék hőjét nem tudod kivenni, ha azt a pufferbe akarod betáplálni. Ennek oka, hogy ha eléri a puffer a kellő hőmérsékletet akkor nem tud több hőt felvenni.
A pufferben rétegződik a víz. A melegvíz fent van. Ezt a kellő hőmérsékletű vizet tudjuk fűtésre felhasználni. A tartályt felfűtő csővezeték fent van elhelyezve a tartályban. Ennek oka kettős, az egyik az hogy rögtön tudjad a fűtést ellátni. A másik, hogy ha alul helyezkedne el, akkor áramlás jönne létre a tartályon belül és ez esetben a kevert langyos vizet nem lehetne fűtéshez alkalmazni.
Amit látsz képeken hogy alul is van csőkígyó a tartály alján az azért van, mert kettős alkalmazásra lett tervezve. Az alsó kör a napkollektoros kiépítést szolgája ki.
A visszacsapó beépítése sem követelmény. Beépítése akkor indokolt ha a pufferből a lakás felé indul meg az áramlás.
A jól kiépített pufferes rendszer két körből áll, ahogyan a traktor hűtőköre. Jól megépített rendszer esetén nem tud az áramlás létrejönni a kazán felé.
Szalmabálás kazán?
Szerintem alapból hülyeség.
A szalma rengeteg, tápelemet tartalmaz és ezeket, utána valamilyen formában vissza kell pótolni. (műtrágya) Főleg, hogy már nem igen van szerves trágya.
Ha mindent összeadunk nem biztos, hogy pozitív a mérleg. (ez a saját vélemény)
Az agármérnökök ezt jobban tudják...
Válasz bandigh #1901. hozzászólásáraNa igen! Azt nem írtam, hogy puffer-kazán kör szivattyúját valamivel vezérelni kell.
Ahogy írod kell a füstgázhőmérő (pl, laddomat) és kell a biztonság miatt egy merülő termosztát. (95 fokos) Ami akkor kapcsol be, ha parázs izzik és felmelegszik a kazán, de a füsthőfok nem túl magas.
Vagy REX 100 vezérlő érzékelő.
Esetleg a hőfokkülönbségen alapuló vezérlési mód és ilyenkor ki lehet szedni a kazánból a maradék hőt is.
Valamint nagyon fontos a kazán-puffer körbe a rugós visszacsapó szelep (sorba kötve a szivattyúval) és nyelves visszacsapó (párhuzamosan kötve a szivattyúval), hogy ne legyen gravitációs áramlás és ne a puffer fűtse a kazánt.
Üdv Urak!
Aki esetleg kazánt keres,hirdetek hármat. Nem az enyémek, szívességből tettem fel. Van közte akkora is, amibe kis bála belemegy, illetve csarnokfűtésre is alkalmas, 2 körös.
Válasz Gabesz☻ #1899. hozzászólásáraJó elgondolás! A 2 m3 puffer nagyon is indokolt, az 1 köbös még jó szigetelés mellett is cinkes
Ilyenkor. Máskor meg elég végülis. Sok élületgépész azzal cseszi el h nem ad gyakorlati tanácsot. Pl a szerelő azt mondta h nem jobb a nagy puffer mert hiába fűtöd fel, 80ról 60ra hamar visszahűlik. Hittem neki pedig kár volt. Azt nem tette hozzá h nem tudja miért.. Mert a termosztátot 50 re kapcsolta, a keringetőt meg max fokozatta, ígyhát ha leégett a tűz a huzat villámtpóval visszahűtötte a puffert.. Szakember. Ha van füstgázhőmérőd az indítja a keringetőt amikor rendes tűz van, a csőtetmosztátot meg feveheted jó 80 fokra, az nem fogja keringetni tűz nélkül a 60 fokos vizet már. Meg ha leégett, kiakasztod a láncot, spórolsz a meleggel.
Ha most terveznék fűtés rendszert...
1, Szigetelt ház (falak, ablak, födém stb...
2, Kisebb ház esetén (90 négyzetméter alatt) cirko-gáz lenne.
3, Nagyobb családi ház esetén.
Puffert mindenképpen minimum 2 köbméter. Ha van rá lehetőség egy szinttel feljebb helyezném el, 2 colos bekötő csövek, kazán-védő szelep, szivattyú. Biztonsági hűtőkör (termikus szeleppel)
4, Kazán? Ha fa vagy fabrikett, pellet tüzelő, akkor faelgázosító gazán.
Ha szén , akkor sima vegyes kazán. 40-45 kW-os.
Válasz D-032-a #1895. hozzászólásáraIgaz, de én arra vagyok kíváncsi, hogy Neked mi jött be? Aztán, hogy nekem is jó lesz-e azt majd meglátom. A Mézga féle kazán-puffer elgondolás tetszik nekem is, de mivel nem olvastam végig az egészet, azért kértem, hogy segíts azzal, hogy összefoglalod azt amit jónak gondoltál és esetleg megvalósítasz.
Válasz VMisi #1892. hozzászólásáraAmi nekem jó fűtés az nem biztos, hogy másnak is jó fűtés. Ez most nem csak egy közhely.
Mindenkinek az a jó amit annak gondol. Messziről nem lehet meg mondani.
Mint mindenben, úgy ebben a témában is ismeretek és tapasztalatok szerzése , tanulási folyamat. (Nem kapkodni, hanem lassan biztosra menni.)
Az alap, a saját igények (emberi), és egyéni lehetőségek (ház adottságai, anyagiak).
Ezek megszabják az irányt.
Azután lehet már, csak célirányosan vadászni a tudnivalót. Kiszűrhetőek a megbízható, tárgyilagos vélemények és tapasztalatok.
Szóval ki kell tanulni, mert a fűtésszerelő is , meg én is , meg mindenki azt mondja ami a tudomása (tudása) szerint jó.
Többen többször megjegyezték, megjegyeztük, hogy a topik címéről szóljon.
Ez: Fűtési módszerek.
Kaptam azért, hogy felvetettem, felvetettük a cserépkályha, kemence stb.
Én is szeretném, ha valaki összefoglalná, hogy mit is kellene megjegyeznem a sok információból.
Úgy jártam mint a másik gyerek. "nem látom ettől a sok fától asz erdőt."
A nyúltenyésztés topikban egy "kezdő" készített számunkra ilyen összefoglalót.
Misi által felvetett ötlet nekem is eszembe jutott. Próbáltam beszélni monolit-tal, hogy szedje csokorba azt amit egy építkezés előtt állónak ismerni kell a témában.
Csak egy másik topikban kellene.
http://www.agroinform.com/forum/Offtopic-Kocsma-chat-minden-egyeb-resze/t1135?act=showTopic&tid=1135&page=1235
Ha a második hozzászólást elolvassuk, akkor ezt direkt nekünk találták ki.
Igaz én is mondtam anno, hogy ezt nem olvasom, de kivétel erősíti a szabályt.
Válasz D-032-a #1883. hozzászólásáraMire jutottál, mi a jó? Foglald már össze pár mondatban számodra a lényeget ha lehet.
Én is olvasgatom időnként, próbálom a jó ötleteket kiszűrni, de sokszor már ez sok nekem.
Válasz fulemule21 #1889. hozzászólásáraA kőzet gyapot nagyon jó hangszigetelő is egyben,viszont a súly miatt ami azért nem elhanyagolható oda kell figyelni a rögzítésére. Ügyelni kell,hogy víz véletlenül se jusson bele a szálas anyag rosszul tolerálja. Nekem ahol lakok 20 centi van a falon és ha nem nézek ki nem tudom esik vagy fúj a szél persze az útról a kocsik zaja itt is bejön.Ha nincs szükség a hangszigetelésre meg nem félünk a tűztől jobb a grafitos eps. A
falakon keresztül minimális a pára vándorlás ez csak parasztvakítás.
A kőzetgyapot valóban jó szigetelő, a párát is kifelé átengedi, csak hozzávaló áteresztő vakolatot kell rátenni. Drágább a polisztirolnál, de hosszú távon sokkal jobb.
A faelgázosítók jó hatásfokát az adja, hogy folyamatosan jó körülmények között üzemelnek. Az üzemelés vége felé amikor nem kell már az épületnek a hő, le kellene szabályozni a kazánt. A puffert alapvetően ennek a pluszban képződő hőnek a felvételére találták ki. Nem kell lezárni ebben az esetben a kazánt.
Ha lezárod a kazánt, az égés minősége megváltozik. Erre a kazán füstöléssel reagál. Műszakilag a kátrányosodás megoldható a felső tűztér kisamottozásával, melegebb a felület nehezebben csapódik ki, valamint leég a faláról ha nagyobb az elgázosítótér hőmérséklete.
A falazatban tud elnyelődni pára, de nem jellemző hogy sokáig tartózkodna benne. Szellőztetés után egyből megindul a folyamat fordított irányba. Egyes gyártók túlmisztifikálják, jó szellőzés esetén nem jelentkezik a probléma.
A szegélyfűtés az ablakok előtt alkalmazandó, arra is találták ki. Esztétikus, nem takar bele az üvegfelületbe. A nagy üvegfelületen jellemzően kicsapódik a pára, lévén rosszabb hővezető mint a fal. A szegélyfűtés felszálló meleg légárama gátolja meg a kicsapódást.
A természetes légcsere leromlik, v. teljesen meg is szűnik a műanyag ablakok használatával. Az újabb ablakok emiatt már légréssel ellátottak. A csere összefügg a cirkók használatával és a konyhai elszívóval is. A zárt ablakoknál beindított elszívó esetenként képes a cirkótól elszívni a levegőt. Zárt rendszerű cirkónál ez nem áll fenn természetesen.
Megvizsgáltam, a penészesedés oka a festék alatt felhordott glettelés. A légpára áthatol a festéken, azt a gipsz megköti. Maga a gipsz kezd el penészesedni.
Kandalló bekötéssel (szárítja a levegőt) vagy mészfesték alkalmazásával meggátolható. Van már teddyzhető mészfesték, az alatt maradhat a glett.
Manapság mér lehet kapni páraáteresztő szigetelést nemcsak ezeket a "hungarocell" alapú penész gyártó rendszereket, melyek zacskót csinálnak házból, persze ezt gépészettel lehet illetve muszáj orvosolni.
Egy külső kőzetgyapot és a polisztirol szigetelés hővezetési tényezője között 0,005 W/(m· K)különbség a kőzetgyapot hátrányára, míg a páradiffúziós ellenállási tényezője között meg 20-40 szeres különbség a kőzetgyapot előnyére. Így a lakásban a fal felveszi a párárt és azt kifelé kitudja párologni + tűzálló.
A szegélyfűtés nem tudom menyire jó, de mivel minden helyiségben körbe fut és a falmellet szál fel a meleg valószínűleg dobhat a komfortérzeten, és segíthet a hideg fal szindrómán.
Zárójelben még megköszönném, monolit-nak, Szabi-nak, mézga géza-nak, és a többieknek is. akik felvették a kesztyűt, és megadták a megfelelő "válaszokat".
Jó ha van sikerélmény munkában, "agyalásban", családban, de ha a fórumok felforgatásában leli valaki örömét ott valami nem oké.
(Egy ideig nem offolok.)
Milyen szellőztetésre gondolsz? A hideg fal szokott penészedni, nem a meleg /itt csapódik ki a pára/. Ha a szigetelést megfelelőre készítik, nem szokott gond lenni, fűtéstől függetlenül.
Látom a fűtés már elég jól megy de mi van a szigeteléssel....
Volt egy ismerősöm aki azt mondta: nem fűteni kell hanem szigetelni!!!!
NAGY IGAZSÁG!!!!!
ha, kicsi a hővesztés, akkor nem kell nyomni a kazánt sem ész nélkül, ha meg szigeteletlen, akkor lényegében lehet bármilyen kazán, akkor is sokba kerül a fűtés..
Válasz Gabesz☻ #1870. hozzászólásáraÉn nem foglalkoztam vele!
Egy hulla részeg kőműves jött be melegedni, a hő hatására még bizonytalanabb lett! A kezébe
adták a rubik kockát, egy másodpercen belül,
készen visszaadta! (Úgy vitték haza!)
Válasz D-032-a #1869. hozzászólásáraVégre D-032-a megtért, megnyugodtam most már látom nem adta fel!
Nem vagyok tanult, nem vagyok tapasztalt, soha sem tartottam mást hülyének! Remélem sikerült kicsit felforgatni a fórumot, a "tudáshoz"sem árt egy kis frissítés, mert, bár kiváló fűtések vannak, naponta ég le ház
és fulladnak meg emberek, akár a Ti hathatós közreműködésetek okán!
(A tanult és a tudó között, van egy kis különbség!!!)
Anekdota: Bolond ballagás az egyik egyetemen.
Hogy lettek kitűnők? Első: sokat tanultam,stb.
Második: Sokat puskáztam, stb.
Harmadik: Félénken közelít a mikrofonhoz,
sunyin körülnéz, síri csend, TUDOK!
1097 Batka (ezért léptem be, válasz nincs)
Az a legjobb fűtési mód, amikor nem kell, ill. keveset. Aki most építkezik emiatt előnyben van, a fűtésre később kidobott pénzét (persze ha van neki) lehetőleg hőszigetelésbe ölje valamint vastagabb falazatba.
Sokan nem tudják, hogy az ember fiziológiája olyan, hogy hőérzetét a falazat hőmérséklete (hideg sugárzása) adja. Emiatt jó ha a fal kívülről hőszigeteléssel ellátott, mert csökken a hideg-sugárzása.
A hideg-sugárzás már meglévő falazatnál is csökkenthető. Egyik legegyszerűbb eszköze habosított tapéta alkalmazása, még inkább szigetel a folyékony (kenhető) tapéta, mivel anyaga pamut. Nem mellesleg hangszigetelő, a repedéseket is el lehet vele tüntetni, a légnedvességet áteresztő.
A hőérzet növelhető még a színek megválasztásával is, a narancs és a sárga árnyalatainak a használatával 1-2 C fokkal nő a hőérzetünk. Ugyancsak, ha a falat belülről gipszkartonnal borítjuk. Egyéb megoldások is léteznek belső hőszigetelésre, nem sorolnám fel mindet.
A lábazat hőszigetelése sok háznál amit felújítanak, elmarad. Ez elég helytelen szokás, ugyanis a régi kivitelezésű házaknál még nem alkalmaztak kerületi hőszigetelő csíkot a padló betonja és a fal között. A padló közel fekszik a talajhoz, ezért annak hőmérsékletét átvéve hűti a házat.
A meglévő ház déli teraszának beüvegezésével növelhető a ház energia mérlege.
A falazat szerkezete befolyásolja a fűtési módot. Könnyű szerkezetesnél nyugodtan alacsonyra vehető a hőfok amennyiben nem vagyunk otthon, mivel a fal szinte semmi hőtároló képességgel nem rendelkezik. Azonban tégla falazat esetén a hőn-tartás a megfelelő mód. Előzőleg említettem már a fal hideg-sugárzását. A kihűlő lakásnál a fal hőmérséklete is csökken. Újra fűtve a levegő hőmérséklete növekszik, de idő kell a falazat átmelegedéséhez és mivel a fal még hűvös így a hőérzet romlik. Némileg csökkenthető a fűtési hőmérséklet ebben az esetben is. A déli órákban érdemes lejjebb venni a hőfokot 5 C fokkal ha nem tartózkodunk otthon, és az esti alvási időszakban. Programozható szobatermosztáttal oldható meg.
Azt talán mindenki tudja hogy a padlófűtés alkalmazásával is csökkenthető a ház hőfoka pár C fokkal, mivel a padlófűtés sugárzó felületi fűtés, a láb is melegebb padozaton pihen. Sajnos a szabályozásra kevesen gondolnak, emiatt nagyon sok a rosszul kivitelezett padlófűtés. Alapfűtésnek kell alkalmazni, a hőszabályozást már radiátorok beépítésével kell megoldani. A padlófűtés tömegéből adódóan tehetetlen, hosszú reakció idővel kell számolni. Az újabb generációs termosztátok (öntanuló) figyelembe veszik az idő eltolódást, emiatt ennek megfelelően indítják/zárják a fűtést. Én két termosztátot alkalmazok, azok egymástól függetlenül kapcsolhatóak. Így a radiátoros kör és a padló hőmérséklete egymástól függetlenül vezérelhető. Átmeneti időszakban (tavasz, ősz) a hálók és a fürdők önállóan fűthetőek a padlótól.
Kazán választásánál fontos szempont az életvitelünk. Ne válasszunk olyan kazánt ami rövid égési idejű akkor, ha hosszasan tartózkodunk a munkahelyünkön. Ha nincsen helyünk fatárolásra, szenes kazánt válasszunk. A fának elég sok idő kell a kiszáradásra és ha nem hagyunk neki elég időt rá, akkor akár a dupláját is elfűtjük mint kellene.
Én a fűtést és a ház alaprajzát is összehangoltam így nem a szokványos négyszög elrendezésű, hanem hatszög alaprajz, a külső határoló fal kör. Jóval kisebb a szobák hőleadó felülete emiatt.
Válasz monolit #1872. hozzászólásáraMilyen kazánt tudunk ajánlani?Majd a boltban kiszámolják neked!!Mikor én vettem,megkérdezték, miből épült a ház,hány négyzetméter,milyen nyílászárók vannak!Ennyi! Adtak egyet,amit én kicsinek gondoltam!Nagyobbat akartam,már csak a tűztér miatt is!Arra nem adtak volna garanciát!!Igazuk lett!Még a meleg vizet is bőven elbírná!Nem kell ehhez matematikusnak lenni!Találós kérdéseket itt levezetni!
2622 hozzászólás
Válasz 2266 #1921. hozzászólására„Olyan, akár a parlagfű vagy a gyalogakác: szinte kiirthatatlan. Az állatok sem szeretik, és bár a fűtőértéke valóban jobb, mint a tűzifáé, magas szilíciumtartalma miatt az égés során nehezen letakarítható üvegréteg rakódik le a tűztérben, rohamosan csökkentve a kazán teljesítményét. A hamuja pedig, szemben a fahamuval, egyszerűen terméketlenné teszi a talajt”
-link-
Válasz Bandita29 #1918. hozzászólásáraAzt a mondást ismered hogy sohase a statisztikának higgy hanem a saját szemednek!!!!
Válasz 2266 #1917. hozzászólásáraEnergiafut mar nem egetunk. Tonkretesz minden fele kazant. Eromuvek at sem veszik. Megszunt a reklamozasa is
Válasz 2266 #1917. hozzászólásáraEnergiafű: 17,4 KJ/kg
Szalma: 15,33 KJ/kg
Válasz paldaniel2002 #1915. hozzászólásáraAz is sokat tudna segíteni ha nem szalmát próbálnál égetni hanem pl energiafüvet amiben kb 2-3 szor annyi hó van!!!
Válasz paldaniel2002 #1915. hozzászólására
Válasz » #1906 monolit | 2017-01-10 10:53:48
Ismerős a mondás:Mint a szalmaláng.Ami azt jelenti,hogy egy hirtelen rövid idejű láng,aztán kész.Kérdésem:Lehetséges egy vagy több szalmabálát úgy égetni fentről lefele,hogy az egyenletes hőt adjon mind példáúl a gázégő?
Ezt elszúrtam, rossz oldalhoz szúrtam be.
Válasz » #1909 _NB_ | 2017-01-10 13:35:51
Moderátor által módosítva: 2017-01-10 16:16:00
Javaslom menjünk át a másik "Fűtési rendszerek" témába a továbbiakban.
Válasz Gabesz☻ #1908. hozzászólásáraPontosítsunk. Így már értem mit akartál mondani.
Viszont biztonsági termosztátnak mondani nem igazán jó, helyette az üzemi a megfelelő. Nem biztonsági szerepe van, hanem késleltetés. Addig míg a jellemzően 60C fok körüli hőmérsékletet el nem éri a kazán addig nincsen szerepe a szivattyúnak, az nem indul el. A kazánkörnél a kazánvédelem miatt (kátrány kicsapódás által előidézett savasodás) az ESBE vagy Laddomat a puffer v. a fűtési kör felé nem enged át melegvizet.
A füstgáz termosztát szerepe általában a füstgáz hőmérsékletének a figyelése, hogy kihűlt/kialudt kazánnál ne működjenek a szivattyúk/ventilátor amennyiben az utóbbi van egyáltalán.
Nem minden kazánnál van így kialakítva, tehát nem általános hogy csak akkor induljon el a szivattyú ha elérte a kazán az üzemi hőmérsékletét. Egyes gyártók a rögtön elinduló szivattyút preferálják, pont az érzékelő meghibásodásából adódó károk elkerülése miatt.
Válasz _NB_ #1909. hozzászólására"Nincs az, hogy visszahűti a lakást ha leégett a tűz és hasonló, ezt a füstgázhőmérsékletről vezérelt keringetőt nem is értem teljesen."
Majd, ha lesz egy kazán+ pufferes fűtésed érteni fogod
Az ismerősömnek(nincs puffer) egy egyszerű csőtermosztát vezérli a keringetőszivattyút be van állítva 30°C-ra, ha eléri elindul, ha alámegy leáll.
Nincs az, hogy visszahűti a lakást ha leégett a tűz és hasonló, ezt a füstgázhőmérsékletről vezérelt keringetőt nem is értem teljesen.
Füstgázhőmérsékletről inkább valami huzat szabályozást tudnák elképzelni.
A szalma meg mondhatni pariba van a keményfával energia szempontjából, csak épp nem igazán van hozzá rendes kazán a piacon ami kitudná nyerni belőle az energiát, fa után állítólag a szalmában van a legtöbb éghető gáz.
Válasz monolit #1905. hozzászólásáraPontosítsunk, ha valaki ezen a fórumon szeretne információkat szerezni.
"Ha biztonság, akkor a merülőtermosztát a kazán felforrása miatt van az beépítve, jellemzően hideg vizet átengedve a kazánba levő hűtő csőkörön keresztül. A füst hőfok ez esetben nem mérvadó. Nem minden esetben 95 fokra van méretezve."
Biztonság!!!!
Van a biztonsági merülő termosztát, ami a szivattyút indítja, ha parázstól felmelegszik a kazán, párhuzamosan van kötve a füstgáztermosztáttal.
https://www.gepeszbolt.hu/csotermosztatok-merulo-termosztatok/16621-honeywell-aquastat-merulo-termosztat-40-110c-allithato-hiszterezis-4-10k-kimenet-spdt-1-2-os-merulohuvellyel.html
Ezen kívül van a biztonsági termikus szelep, ami a csőkígyón keresztül vagy egyéb módon lehűti a kazánt.
http://www.kazanpont.hu/termek/kiegeszitok/szabalyzok/watts-sts20-termikus-biztonsagi-szelep-1725
Válasz monolit #1905. hozzászólására"A Laddomat nem füstgáz érzékelő, hanem az ESBE szelephez hasonló kazánköri védelmet ellátó szivattyús-termosztátos egység."
A Laddomat a gyártó neve és gyárt füstgáz termosztátot. (bocs:füstgáz érzékelőnek írtam és így nem volt pontos)
http://laddomat-magyarorszag.hu/fuestgaztermosztat
"A kazán maradék hőjét nem tudod kivenni, ha azt a pufferbe akarod betáplálni. Ennek oka, hogy ha eléri a puffer a kellő hőmérsékletet akkor nem tud több hőt felvenni."
Valószínűleg igazad van, de lehet vele kísérletezni, ha valaki barkácsoló kedvű.
https://www.conrad.hu/hu/hofokkueloenbseg-kapcsolo-epitokeszlet-0-100-c-towitek-191253.html
A puffer aljába az egyik a kazán elmenőjébe a másik érzékelő és már kész is. Ha a puffer alján a hőfok leesik, mondjuk 40 fokra és a kazán még 60-70 fokos , lehet, hőt kinyerni!
A visszacsapó meg nem ok nélkül találták ki, persze lehet olyan beépítés, hogy nem kell.
Válasz Gabesz☻ #1904. hozzászólásáraNem túl ésszerű a használata.
Kicsi a többi tüzeléshez felhasznált anyaghoz képest az energiatartalma, a tömör bála rosszul ég, rengeteg hamut képez, állandó felügyeletet kíván.
Válasz Gabesz☻ #1903. hozzászólásáraPontosítani kellene pár dolgot.
A Laddomat nem füstgáz érzékelő, hanem az ESBE szelephez hasonló kazánköri védelmet ellátó szivattyús-termosztátos egység.
Ha biztonság, akkor a merülőtermosztát a kazán felforrása miatt van az beépítve, jellemzően hideg vizet átengedve a kazánba levő hűtő csőkörön keresztül. A füst hőfok ez esetben nem mérvadó. Nem minden esetben 95 fokra van méretezve.
A kazán maradék hőjét nem tudod kivenni, ha azt a pufferbe akarod betáplálni. Ennek oka, hogy ha eléri a puffer a kellő hőmérsékletet akkor nem tud több hőt felvenni.
A pufferben rétegződik a víz. A melegvíz fent van. Ezt a kellő hőmérsékletű vizet tudjuk fűtésre felhasználni. A tartályt felfűtő csővezeték fent van elhelyezve a tartályban. Ennek oka kettős, az egyik az hogy rögtön tudjad a fűtést ellátni. A másik, hogy ha alul helyezkedne el, akkor áramlás jönne létre a tartályon belül és ez esetben a kevert langyos vizet nem lehetne fűtéshez alkalmazni.
Amit látsz képeken hogy alul is van csőkígyó a tartály alján az azért van, mert kettős alkalmazásra lett tervezve. Az alsó kör a napkollektoros kiépítést szolgája ki.
A visszacsapó beépítése sem követelmény. Beépítése akkor indokolt ha a pufferből a lakás felé indul meg az áramlás.
A jól kiépített pufferes rendszer két körből áll, ahogyan a traktor hűtőköre. Jól megépített rendszer esetén nem tud az áramlás létrejönni a kazán felé.
Szalmabálás kazán?
(ez a saját vélemény)
Szerintem alapból hülyeség.
A szalma rengeteg, tápelemet tartalmaz és ezeket, utána valamilyen formában vissza kell pótolni. (műtrágya) Főleg, hogy már nem igen van szerves trágya.
Ha mindent összeadunk nem biztos, hogy pozitív a mérleg.
Az agármérnökök ezt jobban tudják...
Válasz bandigh #1901. hozzászólásáraNa igen! Azt nem írtam, hogy puffer-kazán kör szivattyúját valamivel vezérelni kell.
Ahogy írod kell a füstgázhőmérő (pl, laddomat) és kell a biztonság miatt egy merülő termosztát. (95 fokos) Ami akkor kapcsol be, ha parázs izzik és felmelegszik a kazán, de a füsthőfok nem túl magas.
Vagy REX 100 vezérlő érzékelő.
Esetleg a hőfokkülönbségen alapuló vezérlési mód és ilyenkor ki lehet szedni a kazánból a maradék hőt is.
Valamint nagyon fontos a kazán-puffer körbe a rugós visszacsapó szelep (sorba kötve a szivattyúval) és nyelves visszacsapó (párhuzamosan kötve a szivattyúval), hogy ne legyen gravitációs áramlás és ne a puffer fűtse a kazánt.
Üdv Urak!
Aki esetleg kazánt keres,hirdetek hármat. Nem az enyémek, szívességből tettem fel. Van közte akkora is, amibe kis bála belemegy, illetve csarnokfűtésre is alkalmas, 2 körös.
Válasz Gabesz☻ #1899. hozzászólásáraJó elgondolás! A 2 m3 puffer nagyon is indokolt, az 1 köbös még jó szigetelés mellett is cinkes
Ilyenkor. Máskor meg elég végülis. Sok élületgépész azzal cseszi el h nem ad gyakorlati tanácsot. Pl a szerelő azt mondta h nem jobb a nagy puffer mert hiába fűtöd fel, 80ról 60ra hamar visszahűlik. Hittem neki pedig kár volt. Azt nem tette hozzá h nem tudja miért.. Mert a termosztátot 50 re kapcsolta, a keringetőt meg max fokozatta, ígyhát ha leégett a tűz a huzat villámtpóval visszahűtötte a puffert.. Szakember. Ha van füstgázhőmérőd az indítja a keringetőt amikor rendes tűz van, a csőtetmosztátot meg feveheted jó 80 fokra, az nem fogja keringetni tűz nélkül a 60 fokos vizet már. Meg ha leégett, kiakasztod a láncot, spórolsz a meleggel.
Mentem én is Offtopic/Kocsmába.
Ha most terveznék fűtés rendszert...
1, Szigetelt ház (falak, ablak, födém stb...
2, Kisebb ház esetén (90 négyzetméter alatt) cirko-gáz lenne.
3, Nagyobb családi ház esetén.
Puffert mindenképpen minimum 2 köbméter. Ha van rá lehetőség egy szinttel feljebb helyezném el, 2 colos bekötő csövek, kazán-védő szelep, szivattyú. Biztonsági hűtőkör (termikus szeleppel)
4, Kazán? Ha fa vagy fabrikett, pellet tüzelő, akkor faelgázosító gazán.
Ha szén , akkor sima vegyes kazán. 40-45 kW-os.
Válasz Radocz #1896. hozzászólásáraok, este
Válasz D-032-a #1895. hozzászólásáraIgaz, de én arra vagyok kíváncsi, hogy Neked mi jött be? Aztán, hogy nekem is jó lesz-e azt majd meglátom. A Mézga féle kazán-puffer elgondolás tetszik nekem is, de mivel nem olvastam végig az egészet, azért kértem, hogy segíts azzal, hogy összefoglalod azt amit jónak gondoltál és esetleg megvalósítasz.
Válasz VMisi #1892. hozzászólásáraNekem folytatás az Off topikban.
Válasz VMisi #1892. hozzászólásáraAmi nekem jó fűtés az nem biztos, hogy másnak is jó fűtés. Ez most nem csak egy közhely.
Mindenkinek az a jó amit annak gondol. Messziről nem lehet meg mondani.
Mint mindenben, úgy ebben a témában is ismeretek és tapasztalatok szerzése , tanulási folyamat. (Nem kapkodni, hanem lassan biztosra menni.)
Az alap, a saját igények (emberi), és egyéni lehetőségek (ház adottságai, anyagiak).
Ezek megszabják az irányt.
Azután lehet már, csak célirányosan vadászni a tudnivalót. Kiszűrhetőek a megbízható, tárgyilagos vélemények és tapasztalatok.
Szóval ki kell tanulni, mert a fűtésszerelő is , meg én is , meg mindenki azt mondja ami a tudomása (tudása) szerint jó.
Válasz Wilde #1488. hozzászólásáraÉn csak leírtam, mit tapasztaltam, és hallottam.
Az off topic-ba másolom monolit ....
Hagyjuk meg ezt a topikot a rendeltetésének.!
Többen többször megjegyezték, megjegyeztük, hogy a topik címéről szóljon.
Ez: Fűtési módszerek.
Kaptam azért, hogy felvetettem, felvetettük a cserépkályha, kemence stb.
Én is szeretném, ha valaki összefoglalná, hogy mit is kellene megjegyeznem a sok információból.
Úgy jártam mint a másik gyerek. "nem látom ettől a sok fától asz erdőt."
A nyúltenyésztés topikban egy "kezdő" készített számunkra ilyen összefoglalót.
Misi által felvetett ötlet nekem is eszembe jutott. Próbáltam beszélni monolit-tal, hogy szedje csokorba azt amit egy építkezés előtt állónak ismerni kell a témában.
Csak egy másik topikban kellene.
http://www.agroinform.com/forum/Offtopic-Kocsma-chat-minden-egyeb-resze/t1135?act=showTopic&tid=1135&page=1235
Ha a második hozzászólást elolvassuk, akkor ezt direkt nekünk találták ki.
Igaz én is mondtam anno, hogy ezt nem olvasom, de kivétel erősíti a szabályt.
IDE-IDE
http://www.agroinform.com/forum/Offtopic-Kocsma-chat-minden-egyeb-resze/t1135?act=showTopic&tid=1135&page=1235
Válasz D-032-a #1883. hozzászólásáraMire jutottál, mi a jó? Foglald már össze pár mondatban számodra a lényeget ha lehet.
Én is olvasgatom időnként, próbálom a jó ötleteket kiszűrni, de sokszor már ez sok nekem.
Válasz fulemule21 #1889. hozzászólásáraKb hány százalékkal drágább?
Válasz fulemule21 #1889. hozzászólásáraA kőzet gyapot nagyon jó hangszigetelő is egyben,viszont a súly miatt ami azért nem elhanyagolható oda kell figyelni a rögzítésére. Ügyelni kell,hogy víz véletlenül se jusson bele a szálas anyag rosszul tolerálja. Nekem ahol lakok 20 centi van a falon és ha nem nézek ki nem tudom esik vagy fúj a szél persze az útról a kocsik zaja itt is bejön.Ha nincs szükség a hangszigetelésre meg nem félünk a tűztől jobb a grafitos eps. A
falakon keresztül minimális a pára vándorlás ez csak parasztvakítás.
A kőzetgyapot valóban jó szigetelő, a párát is kifelé átengedi, csak hozzávaló áteresztő vakolatot kell rátenni. Drágább a polisztirolnál, de hosszú távon sokkal jobb.
Válasz _NB_ #1884. hozzászólásáraAlside!
Válasz Matyi50 #1878. hozzászólásáraEgyes gyártók úgy adják el a kazánjukat, hogy nem kell hozzá puffer. Ez kis lódítás a gyártó részéről.
A faelgázosítók jó hatásfokát az adja, hogy folyamatosan jó körülmények között üzemelnek. Az üzemelés vége felé amikor nem kell már az épületnek a hő, le kellene szabályozni a kazánt. A puffert alapvetően ennek a pluszban képződő hőnek a felvételére találták ki. Nem kell lezárni ebben az esetben a kazánt.
Ha lezárod a kazánt, az égés minősége megváltozik. Erre a kazán füstöléssel reagál. Műszakilag a kátrányosodás megoldható a felső tűztér kisamottozásával, melegebb a felület nehezebben csapódik ki, valamint leég a faláról ha nagyobb az elgázosítótér hőmérséklete.
Válasz _NB_ #1884. hozzászólásáraA légfűtés valóban szárítja a teret.
A falazatban tud elnyelődni pára, de nem jellemző hogy sokáig tartózkodna benne. Szellőztetés után egyből megindul a folyamat fordított irányba. Egyes gyártók túlmisztifikálják, jó szellőzés esetén nem jelentkezik a probléma.
A szegélyfűtés az ablakok előtt alkalmazandó, arra is találták ki. Esztétikus, nem takar bele az üvegfelületbe. A nagy üvegfelületen jellemzően kicsapódik a pára, lévén rosszabb hővezető mint a fal. A szegélyfűtés felszálló meleg légárama gátolja meg a kicsapódást.
Válasz elenor #1881. hozzászólásáraA penészesedés csak annyiban köthető össze a szigeteléssel, hogy általában a nyílászárókat is cserélik.
A természetes légcsere leromlik, v. teljesen meg is szűnik a műanyag ablakok használatával. Az újabb ablakok emiatt már légréssel ellátottak. A csere összefügg a cirkók használatával és a konyhai elszívóval is. A zárt ablakoknál beindított elszívó esetenként képes a cirkótól elszívni a levegőt. Zárt rendszerű cirkónál ez nem áll fenn természetesen.
Megvizsgáltam, a penészesedés oka a festék alatt felhordott glettelés. A légpára áthatol a festéken, azt a gipsz megköti. Maga a gipsz kezd el penészesedni.
Kandalló bekötéssel (szárítja a levegőt) vagy mészfesték alkalmazásával meggátolható. Van már teddyzhető mészfesték, az alatt maradhat a glett.
Válasz elenor #1881. hozzászólásáraAz amerikai könnyűszerkezetesek ezért vannak előnyben a légfűtéssel.
Manapság mér lehet kapni páraáteresztő szigetelést nemcsak ezeket a "hungarocell" alapú penész gyártó rendszereket, melyek zacskót csinálnak házból, persze ezt gépészettel lehet illetve muszáj orvosolni.
Egy külső kőzetgyapot és a polisztirol szigetelés hővezetési tényezője között 0,005 W/(m· K)különbség a kőzetgyapot hátrányára, míg a páradiffúziós ellenállási tényezője között meg 20-40 szeres különbség a kőzetgyapot előnyére. Így a lakásban a fal felveszi a párárt és azt kifelé kitudja párologni + tűzálló.
A szegélyfűtés nem tudom menyire jó, de mivel minden helyiségben körbe fut és a falmellet szál fel a meleg valószínűleg dobhat a komfortérzeten, és segíthet a hideg fal szindrómán.
Zárójelben még megköszönném, monolit-nak, Szabi-nak, mézga géza-nak, és a többieknek is. akik felvették a kesztyűt, és megadták a megfelelő "válaszokat".
Jó ha van sikerélmény munkában, "agyalásban", családban, de ha a fórumok felforgatásában leli valaki örömét ott valami nem oké.
(Egy ideig nem offolok.)
Milyen szellőztetésre gondolsz? A hideg fal szokott penészedni, nem a meleg /itt csapódik ki a pára/. Ha a szigetelést megfelelőre készítik, nem szokott gond lenni, fűtéstől függetlenül.
Válasz Magister #1880. hozzászólásáraEz igaz, és egyben gondolkodni a szellőztetésen is - főleg a penészedés miatt.
Facebookon a fűtés - hűtés - szellőztetés csoportban van erről jobban szó. (csatlakozni kell)
Itt van
Látom a fűtés már elég jól megy de mi van a szigeteléssel....
Volt egy ismerősöm aki azt mondta: nem fűteni kell hanem szigetelni!!!!
NAGY IGAZSÁG!!!!!
ha, kicsi a hővesztés, akkor nem kell nyomni a kazánt sem ész nélkül, ha meg szigeteletlen, akkor lényegében lehet bármilyen kazán, akkor is sokba kerül a fűtés..
Válasz Gabesz☻ #1870. hozzászólásáraÉn nem foglalkoztam vele!
Egy hulla részeg kőműves jött be melegedni, a hő hatására még bizonytalanabb lett! A kezébe
adták a rubik kockát, egy másodpercen belül,
készen visszaadta! (Úgy vitték haza!)
Üzemeltet valaki puffer nélkül teljesen automata faelgázosító kazánt?
Válasz Mézga #1866. hozzászólásáraHeló barátom!! Úriembernek születni kell...
Válasz D-032-a #1869. hozzászólásáraVégre D-032-a megtért, megnyugodtam most már látom nem adta fel!
Nem vagyok tanult, nem vagyok tapasztalt, soha sem tartottam mást hülyének! Remélem sikerült kicsit felforgatni a fórumot, a "tudáshoz"sem árt egy kis frissítés, mert, bár kiváló fűtések vannak, naponta ég le ház
és fulladnak meg emberek, akár a Ti hathatós közreműködésetek okán!
(A tanult és a tudó között, van egy kis különbség!!!)
Anekdota: Bolond ballagás az egyik egyetemen.
Hogy lettek kitűnők? Első: sokat tanultam,stb.
Második: Sokat puskáztam, stb.
Harmadik: Félénken közelít a mikrofonhoz,
sunyin körülnéz, síri csend, TUDOK!
1097 Batka (ezért léptem be, válasz nincs)
Válasz medikus #1873. hozzászólásáraKereskedő koromban, nekem az volt a legjobb termék, amin legnagyobb volt a hasznom.
Akkor fűtsünk.
Az a legjobb fűtési mód, amikor nem kell, ill. keveset. Aki most építkezik emiatt előnyben van, a fűtésre később kidobott pénzét (persze ha van neki) lehetőleg hőszigetelésbe ölje valamint vastagabb falazatba.
Sokan nem tudják, hogy az ember fiziológiája olyan, hogy hőérzetét a falazat hőmérséklete (hideg sugárzása) adja. Emiatt jó ha a fal kívülről hőszigeteléssel ellátott, mert csökken a hideg-sugárzása.
A hideg-sugárzás már meglévő falazatnál is csökkenthető. Egyik legegyszerűbb eszköze habosított tapéta alkalmazása, még inkább szigetel a folyékony (kenhető) tapéta, mivel anyaga pamut. Nem mellesleg hangszigetelő, a repedéseket is el lehet vele tüntetni, a légnedvességet áteresztő.
A hőérzet növelhető még a színek megválasztásával is, a narancs és a sárga árnyalatainak a használatával 1-2 C fokkal nő a hőérzetünk. Ugyancsak, ha a falat belülről gipszkartonnal borítjuk. Egyéb megoldások is léteznek belső hőszigetelésre, nem sorolnám fel mindet.
A lábazat hőszigetelése sok háznál amit felújítanak, elmarad. Ez elég helytelen szokás, ugyanis a régi kivitelezésű házaknál még nem alkalmaztak kerületi hőszigetelő csíkot a padló betonja és a fal között. A padló közel fekszik a talajhoz, ezért annak hőmérsékletét átvéve hűti a házat.
A meglévő ház déli teraszának beüvegezésével növelhető a ház energia mérlege.
A falazat szerkezete befolyásolja a fűtési módot. Könnyű szerkezetesnél nyugodtan alacsonyra vehető a hőfok amennyiben nem vagyunk otthon, mivel a fal szinte semmi hőtároló képességgel nem rendelkezik. Azonban tégla falazat esetén a hőn-tartás a megfelelő mód. Előzőleg említettem már a fal hideg-sugárzását. A kihűlő lakásnál a fal hőmérséklete is csökken. Újra fűtve a levegő hőmérséklete növekszik, de idő kell a falazat átmelegedéséhez és mivel a fal még hűvös így a hőérzet romlik. Némileg csökkenthető a fűtési hőmérséklet ebben az esetben is. A déli órákban érdemes lejjebb venni a hőfokot 5 C fokkal ha nem tartózkodunk otthon, és az esti alvási időszakban. Programozható szobatermosztáttal oldható meg.
Azt talán mindenki tudja hogy a padlófűtés alkalmazásával is csökkenthető a ház hőfoka pár C fokkal, mivel a padlófűtés sugárzó felületi fűtés, a láb is melegebb padozaton pihen. Sajnos a szabályozásra kevesen gondolnak, emiatt nagyon sok a rosszul kivitelezett padlófűtés. Alapfűtésnek kell alkalmazni, a hőszabályozást már radiátorok beépítésével kell megoldani. A padlófűtés tömegéből adódóan tehetetlen, hosszú reakció idővel kell számolni. Az újabb generációs termosztátok (öntanuló) figyelembe veszik az idő eltolódást, emiatt ennek megfelelően indítják/zárják a fűtést. Én két termosztátot alkalmazok, azok egymástól függetlenül kapcsolhatóak. Így a radiátoros kör és a padló hőmérséklete egymástól függetlenül vezérelhető. Átmeneti időszakban (tavasz, ősz) a hálók és a fürdők önállóan fűthetőek a padlótól.
Kazán választásánál fontos szempont az életvitelünk. Ne válasszunk olyan kazánt ami rövid égési idejű akkor, ha hosszasan tartózkodunk a munkahelyünkön. Ha nincsen helyünk fatárolásra, szenes kazánt válasszunk. A fának elég sok idő kell a kiszáradásra és ha nem hagyunk neki elég időt rá, akkor akár a dupláját is elfűtjük mint kellene.
Én a fűtést és a ház alaprajzát is összehangoltam így nem a szokványos négyszög elrendezésű, hanem hatszög alaprajz, a külső határoló fal kör. Jóval kisebb a szobák hőleadó felülete emiatt.
Válasz monolit #1872. hozzászólásáraMilyen kazánt tudunk ajánlani?Majd a boltban kiszámolják neked!!Mikor én vettem,megkérdezték, miből épült a ház,hány négyzetméter,milyen nyílászárók vannak!Ennyi! Adtak egyet,amit én kicsinek gondoltam!Nagyobbat akartam,már csak a tűztér miatt is!Arra nem adtak volna garanciát!!Igazuk lett!Még a meleg vizet is bőven elbírná!Nem kell ehhez matematikusnak lenni!Találós kérdéseket itt levezetni!