Fórum
- Agrártámogatások kifizetése új
- Grubber új
- Poénok új
- Szántóföld árak Magyarországon új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Kukorica gyomirtása új
- Napraforgó-termesztés új
- Vinasz - melasz felhasználás szántóföldi növénytermesztésben új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
Cikkajánló
809 hozzászólás
Válasz Csera #758. hozzászólásáraEz így igaz azzal vitatkoznék, hogy a saját bázis a maga 150 ezer nettójával + egy 5 éves MRTK licensz a másik ~170 ezer forintjával az URH-s váltogassunk rádiók között így is elég gyorsan visszahozza az árát. (2,5 év alatt)
Ha nincs JDLink és kell a 4G modem akkor viszont jóval rosszabb a matek.
Ha már fizetős:
Nyáron pont a fömi volt az aki egész éjjelre eltűnt.
Franciáknál tény hogy vasárnap 4 órakor megállt a kutatói hálózat nem volt elérhető a gép.
1 órán belül lett új gép másik helyen ami nem bírta, utána 1 órán belül egy harmadik.
Másnap reggel 7kor már az eredeti szerver üzemelt.
Akit bővebben érdekel mi volt a gond: hivatalos magyarazat
Csináltam amúgy múltkor egy ilyen oldalt ahol lehet a castereket összehasonlítani: uptimerobot monitoring
Akinek van bázisa küldheti 2 irányba , elérheti közvetlenül is stb. Ettől bolondbiztosabb megoldást nem tudok kitalálni. (Állítom, hogy a bolti megoldások nagy része még ennyit sem tudom redundancia terén.) Maga a kezdeményezés, hogy legyen közösségi meg publikus inkább amiatt jó, hogy ha valami miatt totál elmegy a saját bázis legyen B terv. (nyilván nem egy VRS rendszer de ha azt nézem, hogy a mi bázisunkról már vagy 10-15 traktor üzemel napi szinten akkor eléggé sok pénz marad meg az emberek zsebében)
Válasz MTZ1221.3 #754. hozzászólásáraHárom lehetőség közül lehet választani, valóban.
1. Mások ingyenes bázisának használata -ez mindig hordoz némi bizonytalanságot...viszont nem kerül semmibe...(ha van RTK képes GPS készülék)
2. Saját bázis vásárlása, beüzemelése -kicsit macerás, vannak kezdeti költségek...
3. Fizetős korrekció használata -ez a legmegbízhatóbb szolgáltatás,10 éve használom.
Az árak azóta a percdíjasnál nem változtak, a 30, 90 napos, vagy éves díjak pedig jelentősen csökkentek, nem kalkulálva azzal, hogy a forint vásárlóértéke mennyit romlott 10 év alatt.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve, nyilván mindenki maga dönt.
Válasz MTZ1221.3 #756. hozzászólásáraHa valaki nem tud 0-24/365-ben üzemeltetni szünetmentes áramforrással, akkor - szerintem - jobb, ha nem teszi fel a bázisát egyik szolgáltatóhoz sem. Mert ugyan a szolgáltató a kieső mount point helyett a következő legközelebbi bázis adataivel kiszolgálja a vevőt, de lehet hogy a pontosság már nem fog beleférni a művelethez, és kikapálja a kultúrát (Pl a te 5cm-es védőtávolságod sorközművelésnél már ilyen).
Ha pedig saját bázis van, akkor én mindenképpen bekapcsolnám a castert rata, és közvetlenül csatlakoznék, függetlenül attól, hogy milyen más szolgáltatóhoz küldi fel az adatokat. Ezzel egy hibaforrást ki is zártál.
Válasz Praetor #755. hozzászólásáraTobbekkel beszeltem, akik mondtak, hogy tavasszal is volt gond. Az emlidre is erdemes feltenni a sajat bazist, aztan valamelyik szerver csak jo lesz.
Valoszinu amig ingyenes lesz addig lesznek stabilitasi gondok, ha majd fizetni kell erte valoszinu megoldodik.
Válasz MTZ1221.3 #754. hozzászólásáraLehetett rendszer gond is. De a centipede mögött nem egy sufni cég van, úgyhogy szerintem erre rendszeresen nem kell számítani.
Amit én próbáltam mount point, az ~25km-re van tőlem. Teljesen rendben volt. A távolság miatt a pontossága már nem 1cm, ezért inkább saját lett. Vannak a technikában dolgok, amivel küzdeni kell, de a saját bázis zsírul megy. Még egyszer köszönet Balázsnak a guide-ért.
Abban teljesen igazad van, hogy ha bizonytalan a bázis, akkor az vetés időben baromira nem vicces. Valószínűleg jó döntést hoztál, ha egyébként nem akarsz saját bázist.
Válasz Praetor #753. hozzászólásáraEzen a hetvegen allitolag gond volt. Nem csak nalam volt baj. Mindenesetre en megvettem az eves jelet. Ha vetni kell akkor nem erek ra szorakozni.
De biztos van akinek jol mukodik. Ami a kozelemben van bazis nem stabil. 150kmre levot tudtam hasznalni, tarcsazasra. Aztan meg RTK2Go-rol ment 300km-re levo bazisrol. Gnss-tol sokkal jobb, de egy vetest, kapalast biztos nem biznek ra.
Attol fuggetlen biztos jo, de nekem igy nem eri meg. Sajat szerverrel lehet jobb lenne.
Válasz MTZ1221.3 #752. hozzászólásáraNem tudom, de amelyik csatlakozási pontot én próbáltam a centipedén, azzal nem volt gond. Igaz csak pár órát használtam, de hamar volt rtk fixem.
Válasz gunicsba #751. hozzászólásáraFeltéve, ha nem gond, hogy néha néha leáll a szerver, vagy ha nem megfelelő az intenet kapcsolat a bázisán akkor csak úgy rotty ledobja.
De az olcsó húsnak...
Mivel annyira reklámoztatok, hogy milyen stabil ez a rendszer mondom kipróbálom. Szerintem a 2 nap alatt jó 10percet volt RTK Fix jelem, azelőtt és azután is RTK Float. Ha nekem ezzel kellene vetni, hát hamar elmenne a kedvem a robotkormányozástól. Szóval lehet, hogy olcsó, (meg amikor megy akkor jó) de hogy stabil kifejezést nem használnám rá az tutifix. Inkább fizetek egy szolgáltatónak, amiért elvárás, hogy legyen jel mindig (és van is, ha nincs lehet hibátbejelenteni), és amikor lehet akkor dolgozzak, mint, hogy üljek a trakiba és várjam, hogy na legyen már RTK fix jel végre.
Amúgy jó ez a kezdeményezés
Válasz JagroGy #749. hozzászólásáraHa van JDLink a gépben akkor nem kell a modem hozzá :) csak annyi a lényeg, hogy a szerver címéhez olyan URL-t kell beírni amiben a "jdmrtk" szerepel. Én emiatt csináltam emlid.jdmrtk.hu meg centipede.jdmrtk.hu -t. Előbbi az emlid.com utóbbi a centipede.fr -re megy fel.
Természetesen az MRTK licenszt meg kell venni ami azt hiszem 1 évre ~80 ezer 5 évre viszont már csak évi ~35 ezer forint.
Ja meg nem árt ha van egy házi RTK bázis de ez meg ~150 ezer forintból megvan.
Megy már pár gép így:
https://www.youtube.com/shorts/0vqm7Sz0Smo
Hali érdeklődnék hogy ki ismeri az obsol kft és az ő raven sorvezető it?
Válasz lotus80 #748. hozzászólásáraSf1-ről ha RTK-ra szeretnél bővíteni, akkor SF3 és RTK -aktiváció is kell. (SF3-ra nem kell előfizetni, csak az aktiváció szükséges). Ez lesz a nem olcsó rész a modemmel együtt.
Ez után elvileg évente 120e+áfa, amit fizetni kell
Válasz A.I. #747. hozzászólásáraKöszönöm a segítségedet jobbat átlátom. Kell aktívácíó a kijelzőn, modem valamint előfizetés :) Körbekérdezek a modem árakról. Agropark-al vagyok kapcsolatban amúgy.
Válasz lotus80 #746. hozzászólásáraElőször is, ha jól tudom a monitoron kell RTK aktiváció, ha az nincs, akkor nem kezeli az RTK modemet.
Modem, nekünk 869es van 6000es antennán, azt hiszem, 3000es is kompatibilis vele.
Ez nem mobil hálózatot használ, hanem a KITE saját telepítésű földi állomásait. Ha jól tudom a JD rendszerhez csak a Kitének vannak földi állomásai.(lehet nem jól tudom)
Ennek van egy éves díja, 120+áfa volt talán idén is.
Felénk tűrhető a lefedettség pláne 6000 antennával társítva.
A SIM kártyás verziót nem ismerem, annyit tudok, hogy egy előfizetés biztos, hogy kell.
Modemet másoknál is kérdezd meg, mert mikor én vettem a KITE volt a legjobb, mert ők be is üzemelték, illetve, ha velünk vagy kapcsolatban, mondjuk fizetsz az éves jelért, van telefonos segítség, mert tart ügyeletet.(segítő készek szoktak lenni, én is hívtam őket, főleg míg az elején bénázram)
Sziasztok!
SF1-et pontosságot szeretném RTK-ra javítani. Néztem az agropark oldalán, hogy van több fajta antenna is. Ahogy nézem van noname és eredeti is (abból is URH és 4G változat).
Esetleg valaki tudna segíteni, hogy mi a különbség ezek között? Melyiket lenne érdemesebb választani?
Köszönöm!
Nemrégiben vásároltunk egy 6120r traktort. 4100-as processzor van benne. Azt írja, hogy a kijelzőn nincs alap aktiválás (aktiválásoknál a Basics mellett sincs ott a zöld pötty). A monitorban kb 2000 órával kevesebb van, mint a traktorban, szóval szerintem a monitor cserélve lett, csak az aktiválást nem vitték át a régiről. Valakinek valami ötlete van esetleg a megoldásra? (ITec nem működik)
Válasz .Feco. #743. hozzászólására
Válasz termelo #742. hozzászólásáraA szakaszvezérlésnek van egy saját beállítópanelje, ahol elég sok minlentlehet állítgatni, többek között a határok kezelését is.
Válasz .Feco. #741. hozzászólásáraTeccik a stílusod
Az Rx-et nem használok valóban de ettől a többit nem hiszem hogy keverem te viszont nem válaszoltál arra amit írtál:
Mert nem az egész szakaszvezérlést kell kikapcsolni, csak hogy a táblaszélt ne vegye figyelembe.
Hol? Hogy?
Válasz termelo #740. hozzászólásáraa dokumentáció egy dolog, a szakaszvezérlés egy másik, Rx egy harmadik, a határok egy negyedik, a vezérlővonalak és gépvezérlés pedig még ezektől is mind független és elkülönített. Ne keverd gizikét a gőzekével...
Válasz .Feco. #739. hozzászólásáraKérdeztem a Kite-t, szerintük isobus dokumentáció ki vagy be lehetőség van. Te tudsz esetleg más beállítást?
Válasz termelo #738. hozzászólásáraMert nem az egész szakaszvezérlést kell kikapcsolni, csak hogy a táblaszélt ne vegye figyelembe.
Válasz .Feco. #737. hozzászólásáraEzért is kérdeztem, hogy milyen rendszer mert nekem a 4640-ben ha kikapcsolom akkor nem megy az automata szakaszolás.
Válasz termelo #736. hozzászólásáramármint a táblahatárra? te választod ki, hogy vegye-e figyelembe a táblahatárt, vagy sem... az alapból ki van kapcsolva nekem...
Válasz .Feco. #735. hozzászólásáraNálunk 4000 ha-os cég kezdett el művelni GPS-el és 3 év alatt "beálltak" a területei, én utánuk kezdtem és nekem se kellett több idő. Az a tapasztalatom ha mindig ugyanott mész előbb utóbb ráun a szomszéd a baszkódásra.
Amúgy nem értem, hogy lehet új nyomvonalon végigmenni isobusos permetezővel hogy ne tiltson le ha rálóg a shp ra. Ez milyen rendszer?
Válasz termelo #734. hozzászólásáraA 4 hengeres 6r-esek a 20,8-as gumival is berakhatók tudtommal, de a nagyobbak már nem.
Sokszor változnak a táblák szélei (bővül, szűkül, máshogy osztjuk fel, szomszéd rávet vagy elhagy, vagy akkora árkot húz barázdának hogy el kell hagyni, út mellett beletaposnak, fasorok, gyepes rések vándorolnak, sarokban megáll a víz, stb....) Jobb vetéskor újat felvenni, aztán az év már mehet végig vele, következő meg lehet újat felvenni...
Válasz .Feco. #733. hozzászólásáraAkkor hagyjam a p csába és 480-as gumitól nagyobbal meg se próbáljam és az befér tuti igaz?
A pótkocsizás végett szerettem volna 560-ast.
Kíváncsiságból kérdeztem a nyomvonalas témát de arra nem válaszoltál...
Válasz termelo #732. hozzászólásáraA vágóasztal kb semmit sem bír el, különösen a JD, amikor lefordulnak a csövek már mind ejti el ha húznia kell a sort!
Igen, a 7r, 8r berakható sorközbe könnyen és gyorsan, mert a kisebbekkel ellentétben hosszútengelyesek, és gyárilag kerekezhetőek 420-as 480-as abroncsokkal, így:
Válasz .Feco. #731. hozzászólásáraNekem azt mondták soronként 10 centi eltérést bír el a vágóasztal de én egyébként is csak akkor állítanám el ha az 560-as gumi rátaposna. Kite szerint 8R es traktorral is kultivátoroznak 12 soron valahogy csak megoldják.
Amúgy miért nem ugyanazokat a nyomvonalakat használjátok minden évben?
Válasz termelo #730. hozzászólásáraHat nem akarom kedved szegni, de szélesebb abroncsokkal azért nem tudsz sorban menni, mert pl egy 650-es gumi már annyira rajta tapos a soron, hogy ha annyira szét akarod állítani a sorokat, hogy elférjen, akkor a kombájn a csövek nagy részét le fogja verni arataskor. Én biztos nem állítanám el… ahol nagyon kell, ott inkább muveloutat hagyok, pl repaban, de ugyanezt teszi egy ismerős cég kukoricában akik állományban higtragyaznak… permetezeshez 75 cm-nél ez nem kell nyilván.
Mi nem ugyanazokat a nyomvonalakat használjuk minden évben, de a vetés nyomvonalai atvihetoek, es így használhatóak sorkozmuveleshez, permezesehez, vagy aratashoz,
Válasz .Feco. #729. hozzászólásáraSajnos ennyi mindent én mostanában nem tudok összeszedni...
Szerintem ez a körbe járásosdi vagy nem inkább olyan megszokás kérdése.
Én pl. a GPS előtt is körbe mentem.
A művelőút automatikához volt egy pause gomb azt körbemenetelenként talán egyszer kellett megnyomni az megállította sorzárást és a nyomjelző átváltást is. Egyébként nálunk a kollégák is körbe mennek a vetéssel a permetezéssel és a kombájnal is. Igazából én nem is tudom, hogy lehetne elvetni csak a forgót úgy hogy ne tapossam ki pl. a szomszéd repcéjét. Nemt tudom, hogy érdekes-e de nekem pl. csak a permetezőre vannak meg a nyomvonalak (27m) és az "alá" vetek.
Így a 12 soros vetőgép ugyanazon a nyomon megy mint a permetező. Úgy tudom ezzel a módszerrel majd szélesebb abronccsal is lehet permetezni mert a vetőgépen a kerekek melletti kocsik széthúzhatóak.
Válasz termelo #728. hozzászólásáramagában a hozamtérkép még kevés, sőt 3-5 év hozamtérképe is kevés önmagában. De ha megvan hozzá a talajvizsgálat, megvan a generikus talajtípus-térkép, neadj isten egy talajszkennelés, 5 év biomassza-átlaga meg a józan paraszti ész és helyismeret, akkor neki lehet kezdeni.
A legjobb úgy felfogni, mintha a táblád nem egy nagy tábla, hanem nagyon sok kicsi lenne. Ahogy a különböző földeknek tudod a termelési képességét, úgy megteheted ezt egyes táblarészekkel is. Pl. tudod hol van szín, hol van part, hol van lapos, hol gyomos, hol árnyékol a fasor... Ahol jobbak az adottságok, oda kapásból több mag, kalászosból kevesebb, ahol rosszabbak oda fordítva. Ahol lesz víz oda mehet a műtrágya, ahol felsülésre hajlamos onnan el kell fogni.
Alapból úgy vetek egy táblát, ahogy később majd permetezni meg aratni fogom, hogy lehetőleg soha ne kelljen keresztbe járkálni a sorokon, a szélein úgy kell menni, hogy a permetező a szélén vezethető legyen úgy, hogy nem marad el és nem szór ki a tábláról. Az vetés kezdetétől ezt tartom szem előtt, emiatt csinálom így. De ezt már nagyon régóta, bőven GPS korszak előtt óta. Amikor még művelőúttaq vetegettünk és számolni kellett a gépolajakat hogy jó helyen legyen a művelőit akkor is így csináltuk, hogy körbe megcsináltuk a helyét mielőtt a hosszanti sorokba kezdtünk...
Válasz .Feco. #727. hozzászólásáraHány év meglévő hozamtérképe után érdemes elkezdeni az előírás-fájlal foglalkozni?
Illetve azt szeretném még megkérdezni, hogy miért logikusabb? Én megértem, hogy nem szeretsz körbe menni de mivel azt írtad az Rx-hez nincs köze így már nem látom át.
Válasz termelo #726. hozzászólásáraAzt Rx-hez nincs köze, az mindig az aktuális pozíció alapján dolgozik, ez egyszerűen logikusabb. Ha teljesen egyedit akarsz rajzolni, akkor SMS, ha meglévő térképből akarsz kiindulni (pl. hozamtérkép, NDVI, Biomassza) akkor a Xarvio egyszerűbb, barátságosabb.
Válasz .Feco. #725. hozzászólásáraHali!
Mivel te előrébb vagy mint én ezért azt szeretném megkérdezni, hogy előírási térképet, hogy és mivel készítetek (pl. SMS-el,hozamtérkép alapján?) illetve mondtad, hogy nem jó körbe menni az az Rx végett van? (nem is gondoltam hogy ebben az esetben jobb lehet úgy ahogy te csinálod)
Válasz termelo #723. hozzászólásáraVáltozó kijuttatas előírt térkép alapján
Válasz #bandi #722. hozzászólásáraHa jól értem akkor először te is körbe mész mint én ugye?
Ahogy írtad a tereprendezést én is elvégeztem és jó lett mert a kollégával ellentétben nálam nem változik a csatornapart meg az erdősáv sem...
Válasz .Feco. #720. hozzászólásáraHali!
Az Rx az mit jelent?
Előre is köszi!
Válasz RkTomi #708. hozzászólásáraHa be tudod szerezni a táblàk sarokpont koordinátáit, jobban jársz ha minden oldalát felveszed a jd webes felületen, lesznek normális nyomvonalak, aztán legfeljebb az első menetet körbemész séróból, utána meg veted mindig ahogyan van a hivatalos iránya a parcellának. Vagy ha jók az irányvonalak, akkor oda kell hozzá alakítani a táblaszéleket is a valóságban, némi tereprendezéssel.
Válasz termelo #717. hozzászólásáraNem földhivatalival, hanem korábban kézzel fel vett, majd földhivatali adatokkal korrigált, előre meghatározott határokat használunk, tehát alapvetően a valóság, de ahol mondjuk elővélés volt, ott kiigazítottuk. Ugyanakkor csatornapartok, utak, fasorok változnak, sőt van hogy nagyobb táblák felosztása is változik évről évre vagy éven belül is, meg mint lentebb írtam, van ahol íves az út, de egyenes sorokat akarok a földön, máshol egyenes az út, de egy beszögellő fa, kút, hidráns miatt el kell térni a felvett szélétől, azt rá kell szánni mindig, hogy normális vonalak legyenek.
Válasz termelo #719. hozzászólásáraValószínűleg az is közrejátszhat, hogy végigmentünk az összes monitor evolúcióján, de a 2630-as már nagyon jól kezelhető, és kb mindent tud, ami kellhet, legyen szó térképezésről, adatcseréről, vízgazdálkodásról, kamerák kezeléséről, isobus-ról, Rx-ről, bármiről. Csak sokkal egyszerűbb frissíteni, meg táblákat kezelni, mint a másikban. Nem is nagyon értem, hogy hogy nem talál benne valamit, sokkal barátságosabb menüje van, mint az újabbaknak, meg vannak olyan funkciók, ami a régiben alap volt, ebben meg feloldást igényel...
Ami előnye az újnak az a nagyobb felbontás, meg a három részre tagolható elrendezés, de ezért biztosan nem szánnám rá a pénzt hogy cseréljem.
2630-asban is van adaptív görbe, és AB-kanyar is, sőt én személy szerint nem szeretem az adaptív görbét, mert nem jellemző, hogy bármivel magam mellé forogjak.
Válasz .Feco. #716. hozzászólásáraNálunk az alkalmazottak elboldogulnak a Gen4-esekkel a 2630-ason meg fogalmuk sincs mit hogy kell beállítani...
A 2630-on a nyomjelző helyettesítésére az AB görbe funkció szolgál.
Nekem minden nyomvonal neve az égtáj ezt előre megszerkesztem a myjohndeer-ral. Ahol görbe van ott kézi felvételezés és odaírom pl. hogy észak görbe.
A Gen4-eseknél ha jól csinálod nem kell kézi felvételezés ennyi a különbség.
A kérdés inkább az, hogy a teljesítményadatokat ki tudja e olvasni a monitor a gépből...
Válasz .Feco. #713. hozzászólásáraKíváncsiságból megkérdezhetem, hogy miért?
Válasz .Feco. #712. hozzászólásáraEz csak azért lehet mert nem a művelhető részre van határvonalad hanem a földhivatalival dolgozol. Először én is így kezdtem aztán a problémás részeken ahol lehetett kivágtuk a fákat ahol meg nem ott kézi felvételezéssel "újra" felvettük az aktív határt. Hidd el pár év és beállnak a területek, nálam a földútnál sincs gond mert magágykészítéskor beművelem a kitaposott részt.
Válasz RkTomi #715. hozzászólásáraáh, semmiképp! Nagyon kevés olyan többletfunkció van a Gen4 monitorokban amit nem tud a 2630, sőt megkockáztatom ezt-azt sokkal bonyolultabban is! A nyomvonalcsere tényleg egy könnyen használható funkció az újban, de simán boldogulsz a 2630-ban is! nem gyakorlás, inkább odafigyelés kell!
Válasz .Feco. #712. hozzászólásáraAkkor no para és megoldható a 2630-al is egy ki gyakorlással? Ez a lényeg, hogy e miatt ne vegyünk másik monitort.
Válasz termelo #711. hozzászólásáraVan aktív határvonal minden tábláról. A KITE szerint lenne egyszerűbb a 4240-el, mint a 2630-al. Ezért kérdeztem , hogy mik a tapasztalatok, érdemes kell-e váltani csak e miatt a 2630-ról mivel a vetőgépen nincs nyomjelző és eddig azzal vetettük a forgókat, csak az egyenesben használtuk a kormányzást.
Válasz termelo #711. hozzászólásáravan 2630 meg 4640 is, de nem szeretem azt a funkciót, lentebb van magyarázat miért. Én általában levetem a forgókat, majd a befejező szélt, hogy a művelő utak a helyükre kerüljenek, és aztán vetem a hosszanti gépaljakat. Nem szeretem körbe körbe, sőt azt sem ha más úgy veti és utána nekem kell aratni. Már leszoktattuk a dolgozókat mindet erről.
Válasz RkTomi #710. hozzászólásáravan ilyenünk, de nem szeretem, sokkal jobb kézzel, mert ha valahol ki kell kerülni mondjuk egy belógó ágat, akkor azt ki tudod venni, és nem kalinygász mindenfelé, vagy ami nyílván egyenes annak csak az elején meg a végén fogok két pontot, az első gépalj leköveti a szélét, a másodiktól egyenes... Ahol út van ott kétszer sincs ugyanott a széle, a táblakontúrokat táblaazonosításra használjuk fixen elmentve, hogy minden jó táblához legyen rögzítve, viszont művelni a valós szélekhez szoktunk.
Válasz RkTomi #710. hozzászólására #709 .Feco. 2023-01-12 10:53:41
Nekem van 2630 4240 és 4640 is de mindig körbe megyek vetésnél, kultivátorozásnál és aratásnál is és soha nem volt gond vele. A problémátok szerintem az, hogy nincs aktív határvonalatok. Egyszerűen rá kell menni a tábla kontúrra és kész. Persze ezt a 2630 még nem tudja ezért csak talajmunkára használom...
Válasz .Feco. #709. hozzászólásáraÉrtem. Ez a megoldás jó 2630-as monitornál. Vagy váltunk 4240-re és akkor ha festéssel körbe mész akkor ő létrehozza a forgó nyomvonalat is és nem kell elnevezgetni őket.