Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraAz árpa csakis megdőléssel honorálja meg a később kijuttatott nitrogén adagot. A bokrosodás végéig jutasd ki, amennyit szeretnél. Persze csak akkor, ha nem homokon gazdálkodsz.
Érdeklődnék, ki mennyi nitrogént szór az őszi árpának. Terület 2-3 évente kap szerves trágyát, ősszel npk-t nem kapott, csak 100 kg pétisót kelés után. SLOW NS (N33,5%,S12%) nevezetű kénes nitrogént vásároltam, abból 200 kg/ha szeretnék szórni, kérdésem, hogy ez elég lehet-e az árpának vagy még később szórjak rá még?
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraBiztos kisebbségben vagyok, de én nemcsak a fagyok elmúlását várom meg, de komolyabb esőt is, még ha addigra 10-15 cm-es is lesz. Ezek a 3mm-ek nem sokat érnek, és mivel n3m 3x4x kap hanem 2x ha nagyon szép lenne akkor esetleg 3. at is, el kell osztani, de a lényeg bő csapadék előtt legyen a péti.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraJövő hét második fel3re mutat valamit, de hát az még egy jó hét. Ha továbbra is mutatja akkor hétfő, kedden megy ki.
Válasz t.romsics #6011. hozzászólásáraNem e kék duna volt a neve ? Egyik fórmtársunkal találkoztam ott. Mondom én csak abban az időben láttam akkor hogy más ott a helyzet.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraKevesebb eső volt mint 22-ben. A téli csapadékból èltünk.
A spanyol viaszt sem találtuk fel. Én csak annyit írtam, hogy ez a módszer nekünk bevált.
Válasz mtz1221 #6010. hozzászólásáraNo, merre jártál?
Egyébként sokszor kiszúr velünk a Duna, én Kalocsa keleti felén vagyok, kb. 15-20 km a folyó. El sem tudom képzelni, hogy mi lehetett nálatok, mert tavaly tavasszal február közepétől, június 1.-ig semmi eső nem volt (a környéken volt csak).
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraTavasszal jártam ott, süt nem süt akkor ott sokkal több nedvesség volt, mint itt. Meg azért a Duna is mintha ott folyna.
Válasz MrPoke #6008. hozzászólásáraEzért írtam, ha legalább ennyit emel várhatóan, akkor már megéri kiszórni. A tapasztalatom azt mondja, hogy ez kb. 175-200 kg hatóanyagaig (ez kb. 6 mázsa pétisó) igaz, ezután már érdemben nem reagál rá a búza.
Ez egy jó terv, amit leírtál. Bár Te pont azok közé tartozol, aki szerintem következetesen tudja, hogy mit, miért csinál, jól ismeri a saját területeit, azok igényeit.
Én kalászos fronton durumban utazom, 10 éves átlagban bő 6 tonnás termés a realitás üzemi szinten, aminek a költségszintje kb. bő 3 tonna nálam. Vannak rossz, illetve jó évjáratok, ez az átlag. 10 éve még nálam is kiment 5-6 mázsa An, ma már be kell érniük 4 mázsával. Cserébe kapnak más kegyszert levélen.
És erre nem is a legjobb földek vannak, bár elismerem, vannak sokkal rosszabb országrészek nálam. Plusz Kalocsa környékén gazdálkodom, ahol bizonyítottan a lehető legtöbbet süt a nap, amit érzünk is…
De szerintem 1q pétisó ha csak 3q át emel nem szabad kiszórni. Nekem kb olyan 500-700kg közt van a küszöb.
Tehát műtrágya nélkül van 40q termésem, az elérhető termésem kb 60q efölé nem tudok menni gombaölő nélkül. Így marad a 4q pétisó amivel megvan a 60q.
180kg/ha os NoTill vetés 4q NS és kb 4-5* permetezés levél mintavétel alapján. Így már talán meg tudom közelíteni a 70q és a talaj részére is marad bőven. Építésre tápanyag.
Sajnos ez eddig csak álom maradt mert egyszer sem jött össze. De ami lényeg 150 körül megáll 1 hektár gabona önkötsége. (Sosem számoltam) De szerencsére már az össz terület 30% án van konvencionális gabona. Mert a sima gabonatermesztés ugyanolyan kihalló műfaj mint az állattartás kicsibe.
Válasz mtz1221 #6003. hozzászólására Van néhány ember, aki kérdezget, hogy mit, hogyan csinálunk/mert jónak látja/. Én minden infót megosztok vele, ami nekem nem vált be, azt is, nehogy ő is beleszaladjon. Aztán amikor a kisöreg akinek műveltem a földjét, 84 évesen, szívműtét után úgy dönt hogy nekem adja ki bérletbe a földjét, akkor jö ő és rámígérve elviszi, mert szomszéd.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraNem roszból mondta. Én ugyan így vagyok a műszaki dolgokkal. Aki xarral akar festeni. Megköszönöm az érdeklődését. Válasszon másik szerelőt. Belefárad az ember.....végül halad az útján. Az eltelt kb...15 évben annyi szakmai segítség megfordult itt a fórumon. Mi az élelmes embereknek milliókat rakott a zsebébe ha figyeltek. Hetente ugyanazokat a szélmalom harcokat megvívni.. már fárasztó.
Válasz .Fecó. #5999. hozzászólásáraNe árulj el mindenféle "hadi titkot"! Elég ha fele tudja! Ha mindenki így csinálná 30-40%-ot emelkedne a megyei átlag. Versenyszituban a saját esélyeidet rontod azzal, hogy az ellenségeidet felemeled. Amúgy alapjában én is ilyen beállítottságú vagyok, hogy nem sajnálom mástól a hasznos infót, de már elgondolkodtam rajta néhányszor, hogy van e értelme a mai világban...sajnos...
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraMárciusra jellemzően berobbannak a 13 fokok Akkorra már ott kell lenni felvehető formában. Február 1 óta mennek a kijuttatások. Szerencsére jól be is mosódott a környéken.
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTermészetesen amikor -10 fok van akkor a búza alszik, de +2-3 fok körül már bőven dolgozik, és ilyenkor van neki víz is, de ilyenkor a legkevesebb a nitrogen, ami arra fogja sarkallni a növényt, hogy eleve a szűkösebb kerethez igazodjon, és ahhoz neveljen szárat es termést is.
Szerintem ha nem borsó vagy szója vagy valamilyen szállas pillanhos volt az elovetemeny, és ősszel sem raktal a magágyba 30-50 kg N hatóanyagot akkor márciusban már késő lesz.
De mi akadálya van, hogy most szord ki a nitrosolt? Az kb -18 körül kezd el kikristályosodni, a felett semmi akadálya nincs…
Válasz MrPoke #5990. hozzászólásáraA mai árakkal számolva, ha egy mázsa nitrogénműtrágya biztosan eredményez 3 mázsa búzatermés növekményt, akkor közgazdaságilag megéri kiszórni. Szerintem ez vita tárgya, hogy igen. Persze csak akkor, ha a műtrágya ára a zsebembe van. Az hogy esik-e elég csapadék ehhez, az pedig egy üzleti kockázat, amit véleményem szerint minden körülmény között be kell vállalni.
Válasz termelo #5994. hozzászólásáraFélreértetted a kamionos példám. De mindegy is. A vis major esetek betervezhetetlenek. Ahogy a legszebb búzamezőt is pont az aratása előtt végigverheti a jég, teljesen nullára. De akkor ennyi erővel felkelni is veszélyes minden nap, mert bármi érhet.
Nem kötözködni akarok, mert nekem mindegy, hogy csinálod. Csináld úgy, ahogy a komfortzónádba a legjobban belefér. Csak azt akartam megvilágítani, hogy létezik más (persze, kockázatosabb) út is.
De egy másik példa: én vagyok a tulaj, Te vagy az “ügyvezetőm”. Minden egyes hektárra biztosítok neked 400e forintot. Majd évvégén beszámolsz arról, hogy főnök, én megoldottam mindent 200e-ből, és így is lett 100%-os haszon, kerestem neked 200e forintot/ha. Nem biztos hogy megdicsérlek, mert csipné a csőröm, hogy nem a 400e forintomat dupláztad meg. Mert lehet megtehetted volna. De nem tetted, mert meg sem próbáltad.
Válasz MrPoke #5993. hozzászólásáraJa vágom, csak itt nem érti a sok paraszt hogy amit említettem itteni 8 t- s példát annak a gazdának is 5-5.5 volt az üzemilye…
Válasz t.romsics #5980. hozzászólásáraNem jó a fuvarozós példád, te azt állítod hogy csak új kamionnal lehet fuvart elvállalni , hogy biztosan odaérj mi me azt hogy lehet használtak is.
de
Ha baleset van senki se ér oda!
Máskülönben alacsony költségnél nagyon nincs mit veszteni.
Tárcsázásba vagy direktbe vetsz visszafogott magot, 3e a gyomirtó 5 e gomba 15 a péti 3-5 e a karbamid.
Ezzel el lehet érni 6-7 t jó évben de 5 t vél is bőven jó a matek…
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTavaly itt az országos átlaghoz képest is aszályos idő volt, gyenge talajokon 7,3-9,5 tonnás búzám volt. 2q dap és 2q 27-est kapott. A dapot magágyba, a 27est március végén.
Válasz .Fecó. #5987. hozzászólásáraAholl meg lehet termelni a 9-10t ás búzát ott 6t ráól indul a matek 2-3q pétivel már 7-8 felé lehet menni.
Itt aki úgy indított nitrogénnel, hogy nagy legyen a termés. Megnövelte a növény anyagcseréjét és így a víz felhasználás. Termés kötődésre nem maradt nedvesség és 3t lett a termés míg aki semmit nem adott 4-5t közt arattak.
Jelenlegi talaj nedveséggel áprilisban ki fognak száradni a gabonák.
Válasz .Fecó. #5987. hozzászólására"Most bokrosodik, két-három héten belül lezajlik a kalasz differenciálódás,"
A két három hetes időjárás -8,-10 fokot mutat nappali 4-5 fokkal.
Teljesen komolyan kérdem minden irónia nélkül ,hogy aki nem tette ki az első adag műtrágyát az már nem számíthat a vetőmagban lévő terméspotenciál elérésére?
Én Nitroszolt akarok szórni de pont ezt a 2-3 hetet várom meg míg ilyen az idő .
majd ezután ha melegszik Márc elején megyek aztán kimegy az első adag.
Egyébként felénk (Pest megye kelet) elég gyászosak a búzák ,nem igazán bokrosodtak.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraÉs akkor olyan fajtát vetettél, ami csak 4,5 tonnát terem de cserébe fele annyiba kerül? A műveleteknek is csak a felet fogod elvégezni?
A tápanyag pótlás elhanyagolható költség abban a tekintetben, hogy ha 5 tonnára adsz ki nitrogent, vagy kilencre, de minden mást ugyanúgy megteszel, de cserébe már februárban lehatarolod az elérhető hozamot…
Egyenlőre a kalaszosok szépek, meg a nagyon késői vetesek is össze kapták magukat, belvíz sincs, hogy megritkuljon vagy kipusztuljon, egyenlőre nyugodtan lehetne mutragyazni őket jó termékhez, aztán ha a tavasz száraz lesz majd lehuzod a harmadik vagy a negyedik adagot, de ha most nem kap akkor ezt később már nem tudod pótolni úgy sem. Most bokrosodik, két-három héten belül lezajlik a kalasz differenciálódás, ami ekkor kialakul azt már később sem műtrágya sem lombtragya sem semmilyen kegyszer nem tudja nagyobbá tenni….
Válasz Sk Laci #5985. hozzászólásáraVoltak. Írtam hogy ez 10+éve volt, és akkor sem tudtunk 8tonnától több búzát csinálni a déli mivoltunk miatt. Azóta az ősziek már 1harmadát termik. Sőt tavaly tavaly előtt már a nyáriak is a felét.
Válasz mtz1221 #5977. hozzászólásáraSzámolni kell a rendelkezésre álló talaj nedveséggel. Jelenleg nincs annyi nedveség ami elég a gabonának 3t ra. És sajnos tavaly ilyenkor már nem volt számottevő csapadék.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraÍgy ahogy mondod. Az elmúlt 5 évben mindig 8 tonnára etettem, és lehet 5 átlag ha volt. És ennek tavaly ősztől vége. Van más is amit jobbnak érzek jelen pillanatban, és így már nyugodtan fogom a földeket más féleképpen gondozni.
Válasz t.romsics #5978. hozzászólásáraNem. Délebre vagyunk még tiéidtől is 2-3 héttel hamarább érnek. 10 éve is lehetettlen volt 8 tonna felé menni emiatt. Csak akkor még itt gyakori volt a 8 tonna kukorica és a 2.5 tonna szója holdján.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraEzt hívják úgy, hogy kockázat. Tulajdonképpen Te is egy vállalkozó vagy, aki a tudását, idejét és a lényeget, anyagi javait kockáztatja, hogy abból több legyen. Nem mindig jön össze…
Gondolj bele, szépen néznénk ki, ha egy fuvarozó vállalkozóval szeretném a terményemet elszállítatni A-ból B-be, ő meg közölné, hogy nincs gépe, mert nem vett, nem költ rá, mert honnan a fenéből tudná, hogy én beesek hozzá. Ezt látom most a gazdatársadalomban nagy gondnak, elment az önbizalom, a tőke az utóbbi éveknek köszönhetően. Kialakult egy rossz gondolkodás, ami attól félek, hogy állandósítja nyomort…
Válasz mtz1221 #5977. hozzászólásáraHa optimális, jó év van csapadék szempontjából, akkor felénk (szerintem felétek is) a falu határának a felében simán összehozható bő 9 tonnás gabona és egy 4,5 tonnás repce. Na, ez csak levélen etetve nem jönne össze. Ezekhez a termésszintekhez szükséges N adag kijuttatását már a tél végén, a tavaszi vegetáció elkezdődésével meg kell oldani. Levélen csak életben tartani, vagy esetleges, gyökéren keresztüli tápanyag felvételi problémák áthidalását lehet rövid ideig megoldani. Szerintem mindenki szokott lombtrágyázni, én is, de nem gondolom, hogy azzal kilehet váltani a gyökéren keresztüli nagy mennyiségű tápanyagfelvételt. Nincs mese, a nitrogén jelentős részét a talajra vagy a talajba kell juttatni.
Válasz MrPoke #5972. hozzászólásáraEzentúl rád hallgatok. Kapott minden búza árpa 70 kiló ureát, repce 160 kiló amoszulfánt holdja. Ezentúl csak karbamid és keserűsóval fogok még rámenni amennyit és ahányszor mondod ?
_fill_540x300_0.jpg "Új fejezet nyílt a növényvédelemben")
6125 hozzászólás
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraAz árpa csakis megdőléssel honorálja meg a később kijuttatott nitrogén adagot. A bokrosodás végéig jutasd ki, amennyit szeretnél. Persze csak akkor, ha nem homokon gazdálkodsz.
Érdeklődnék, ki mennyi nitrogént szór az őszi árpának. Terület 2-3 évente kap szerves trágyát, ősszel npk-t nem kapott, csak 100 kg pétisót kelés után. SLOW NS (N33,5%,S12%) nevezetű kénes nitrogént vásároltam, abból 200 kg/ha szeretnék szórni, kérdésem, hogy ez elég lehet-e az árpának vagy még később szórjak rá még?
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraÉn március 15 előtt nem terveztem.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraBiztos kisebbségben vagyok, de én nemcsak a fagyok elmúlását várom meg, de komolyabb esőt is, még ha addigra 10-15 cm-es is lesz. Ezek a 3mm-ek nem sokat érnek, és mivel n3m 3x4x kap hanem 2x ha nagyon szép lenne akkor esetleg 3. at is, el kell osztani, de a lényeg bő csapadék előtt legyen a péti.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraJövő hét második fel3re mutat valamit, de hát az még egy jó hét. Ha továbbra is mutatja akkor hétfő, kedden megy ki.
Hogy látjátok a jövő heti csapadék esèlyeket? Aki mèg nem szórta ki a fejtrágyát az mikorra tervezi?
Válasz tomigan #6017. hozzászólásárahttps://www.kekdunavendeglo.hu/
Meszesi parton, közvetlen a Duna mellett.
Válasz t.romsics #6016. hozzászólásáraHol van az a Kèk Duna?
Válasz mtz1221 #6015. hozzászólásáraIgen, Kék Duna a neve. Az egyik leghangulatosabb hely a környéken, jó választás volt.
Válasz t.romsics #6011. hozzászólásáraNem e kék duna volt a neve ? Egyik fórmtársunkal találkoztam ott.
Mondom én csak abban az időben láttam akkor hogy más ott a helyzet.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraKevesebb eső volt mint 22-ben. A téli csapadékból èltünk.
A spanyol viaszt sem találtuk fel. Én csak annyit írtam, hogy ez a módszer nekünk bevált.
Válasz mtz1221 #6007. hozzászólásáraÁlljatok meg, emberek legyetek
Ne azért segíts valakinek hogy viszonozza hanem azért mert jó ember vagy!
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraA műtrágya nélkül 5 tonnát termelő biogazda pont kalocsai volt még sajnos meg nem halt.
Lehet ismered is.
H.J. nyugdíjas földmérő, én nagyon szerettem nagyon jó ember volt!
Válasz mtz1221 #6010. hozzászólásáraNo, merre jártál?
Egyébként sokszor kiszúr velünk a Duna, én Kalocsa keleti felén vagyok, kb. 15-20 km a folyó. El sem tudom képzelni, hogy mi lehetett nálatok, mert tavaly tavasszal február közepétől, június 1.-ig semmi eső nem volt (a környéken volt csak).
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraTavasszal jártam ott, süt nem süt akkor ott sokkal több nedvesség volt, mint itt. Meg azért a Duna is mintha ott folyna.
Válasz MrPoke #6008. hozzászólásáraEzért írtam, ha legalább ennyit emel várhatóan, akkor már megéri kiszórni. A tapasztalatom azt mondja, hogy ez kb. 175-200 kg hatóanyagaig (ez kb. 6 mázsa pétisó) igaz, ezután már érdemben nem reagál rá a búza.
Ez egy jó terv, amit leírtál. Bár Te pont azok közé tartozol, aki szerintem következetesen tudja, hogy mit, miért csinál, jól ismeri a saját területeit, azok igényeit.
Én kalászos fronton durumban utazom, 10 éves átlagban bő 6 tonnás termés a realitás üzemi szinten, aminek a költségszintje kb. bő 3 tonna nálam. Vannak rossz, illetve jó évjáratok, ez az átlag. 10 éve még nálam is kiment 5-6 mázsa An, ma már be kell érniük 4 mázsával. Cserébe kapnak más kegyszert levélen.
És erre nem is a legjobb földek vannak, bár elismerem, vannak sokkal rosszabb országrészek nálam. Plusz Kalocsa környékén gazdálkodom, ahol bizonyítottan a lehető legtöbbet süt a nap, amit érzünk is…
Válasz t.romsics #5998. hozzászólásáraIgen ezen megy a vita. De mért tegyek ki 1q pétisót ha 3q töbletett elérek 5kg karbamid kipermetezésével.
De szerintem 1q pétisó ha csak 3q át emel nem szabad kiszórni. Nekem kb olyan 500-700kg közt van a küszöb.
Tehát műtrágya nélkül van 40q termésem, az elérhető termésem kb 60q efölé nem tudok menni gombaölő nélkül. Így marad a 4q pétisó amivel megvan a 60q.
180kg/ha os NoTill vetés 4q NS és kb 4-5* permetezés levél mintavétel alapján. Így már talán meg tudom közelíteni a 70q és a talaj részére is marad bőven. Építésre tápanyag.
Sajnos ez eddig csak álom maradt mert egyszer sem jött össze. De ami lényeg 150 körül megáll 1 hektár gabona önkötsége. (Sosem számoltam) De szerencsére már az össz terület 30% án van konvencionális gabona. Mert a sima gabonatermesztés ugyanolyan kihalló műfaj mint az állattartás kicsibe.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6006. hozzászólásáraAz ilyet taposd el.
De miatta ne Fecot beszéld le a rajtunk való segítésről.
Válasz mtz1221 #6003. hozzászólására
Van néhány ember, aki kérdezget, hogy mit, hogyan csinálunk/mert jónak látja/. Én minden infót megosztok vele, ami nekem nem vált be, azt is, nehogy ő is beleszaladjon. Aztán amikor a kisöreg akinek műveltem a földjét, 84 évesen, szívműtét után úgy dönt hogy nekem adja ki bérletbe a földjét, akkor jö ő és rámígérve elviszi, mert szomszéd.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraNem roszból mondta. Én ugyan így vagyok a műszaki dolgokkal. Aki xarral akar festeni. Megköszönöm az érdeklődését. Válasszon másik szerelőt. Belefárad az ember.....végül halad az útján. Az eltelt kb...15 évben annyi szakmai segítség megfordult itt a fórumon. Mi az élelmes embereknek milliókat rakott a zsebébe ha figyeltek. Hetente ugyanazokat a szélmalom harcokat megvívni.. már fárasztó.
Válasz SzikiSzokeveny #5992. hozzászólásáraAszályos időt te még nem láttál, ezek szerint.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6002. hozzászólásáraBazd meg akkor az életed, ha így kell élned.
Válasz .Fecó. #5999. hozzászólásáraNe árulj el mindenféle "hadi titkot"! Elég ha fele tudja! Ha mindenki így csinálná 30-40%-ot emelkedne a megyei átlag. Versenyszituban a saját esélyeidet rontod azzal, hogy az ellenségeidet felemeled. Amúgy alapjában én is ilyen beállítottságú vagyok, hogy nem sajnálom mástól a hasznos infót, de már elgondolkodtam rajta néhányszor, hogy van e értelme a mai világban...sajnos...
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraMárciusra jellemzően berobbannak a 13 fokok Akkorra már ott kell lenni felvehető formában. Február 1 óta mennek a kijuttatások. Szerencsére jól be is mosódott a környéken.
Válasz t.romsics #5998. hozzászólásáraA legtöbben semmi másban sem számolnak semmit, miért ebben lenne különbség…
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTermészetesen amikor -10 fok van akkor a búza alszik, de +2-3 fok körül már bőven dolgozik, és ilyenkor van neki víz is, de ilyenkor a legkevesebb a nitrogen, ami arra fogja sarkallni a növényt, hogy eleve a szűkösebb kerethez igazodjon, és ahhoz neveljen szárat es termést is.
Szerintem ha nem borsó vagy szója vagy valamilyen szállas pillanhos volt az elovetemeny, és ősszel sem raktal a magágyba 30-50 kg N hatóanyagot akkor márciusban már késő lesz.
De mi akadálya van, hogy most szord ki a nitrosolt? Az kb -18 körül kezd el kikristályosodni, a felett semmi akadálya nincs…
Válasz MrPoke #5990. hozzászólásáraA mai árakkal számolva, ha egy mázsa nitrogénműtrágya biztosan eredményez 3 mázsa búzatermés növekményt, akkor közgazdaságilag megéri kiszórni. Szerintem ez vita tárgya, hogy igen. Persze csak akkor, ha a műtrágya ára a zsebembe van. Az hogy esik-e elég csapadék ehhez, az pedig egy üzleti kockázat, amit véleményem szerint minden körülmény között be kell vállalni.
Válasz termelo #5994. hozzászólásáraFélreértetted a kamionos példám. De mindegy is. A vis major esetek betervezhetetlenek. Ahogy a legszebb búzamezőt is pont az aratása előtt végigverheti a jég, teljesen nullára. De akkor ennyi erővel felkelni is veszélyes minden nap, mert bármi érhet.
Nem kötözködni akarok, mert nekem mindegy, hogy csinálod. Csináld úgy, ahogy a komfortzónádba a legjobban belefér. Csak azt akartam megvilágítani, hogy létezik más (persze, kockázatosabb) út is.
De egy másik példa: én vagyok a tulaj, Te vagy az “ügyvezetőm”. Minden egyes hektárra biztosítok neked 400e forintot. Majd évvégén beszámolsz arról, hogy főnök, én megoldottam mindent 200e-ből, és így is lett 100%-os haszon, kerestem neked 200e forintot/ha. Nem biztos hogy megdicsérlek, mert csipné a csőröm, hogy nem a 400e forintomat dupláztad meg. Mert lehet megtehetted volna. De nem tetted, mert meg sem próbáltad.
Válasz SzikiSzokeveny #5992. hozzászólásáraSoha ne tudd meg mi az az igazi aszály!
Gyenge talajon 6-15q jó talajon 30.
Nevetséges dolgokat írsz, ezeket már 15 éve kipróbáltuk, kikoptak, lejárt lemez.
Miért gondolja valaki egy alapvető dologra hogy ő találta fel a Spanyol viaszt?
Nem hiszem hogy lenne olyan agrotechnika amit valaki más már ne próbált volna ki…
Válasz MrPoke #5993. hozzászólásáraJa vágom, csak itt nem érti a sok paraszt hogy amit említettem itteni 8 t- s példát annak a gazdának is 5-5.5 volt az üzemilye…
Válasz t.romsics #5980. hozzászólásáraNem jó a fuvarozós példád, te azt állítod hogy csak új kamionnal lehet fuvart elvállalni , hogy biztosan odaérj mi me azt hogy lehet használtak is.
de
Ha baleset van senki se ér oda!
Máskülönben alacsony költségnél nagyon nincs mit veszteni.
Tárcsázásba vagy direktbe vetsz visszafogott magot, 3e a gyomirtó 5 e gomba 15 a péti 3-5 e a karbamid.
Ezzel el lehet érni 6-7 t jó évben de 5 t vél is bőven jó a matek…
Válasz termelo #5991. hozzászólásáraFeco gazdálkodik szerencsés helyen. Nem véletlen nyertk már kukorica versenyt is.
Itt még sosem láttunk 8t ás búzát.
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTavaly itt az országos átlaghoz képest is aszályos idő volt, gyenge talajokon 7,3-9,5 tonnás búzám volt. 2q dap és 2q 27-est kapott. A dapot magágyba, a 27est március végén.
Válasz MrPoke #5990. hozzászólásáraAkik szerencsés helyen gazdálkodnak nem fogják megérteni azokat akik nem.
Pedig elgondolkodtató hogy amit Mtz 1221 mondott pár éve az már itt is valóra vált az ország elég nagy részén.
Válasz .Fecó. #5987. hozzászólásáraAholl meg lehet termelni a 9-10t ás búzát ott 6t ráól indul a matek 2-3q pétivel már 7-8 felé lehet menni.
Itt aki úgy indított nitrogénnel, hogy nagy legyen a termés. Megnövelte a növény anyagcseréjét és így a víz felhasználás. Termés kötődésre nem maradt nedvesség és 3t lett a termés míg aki semmit nem adott 4-5t közt arattak.
Jelenlegi talaj nedveséggel áprilisban ki fognak száradni a gabonák.
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraA vetőmag potenciált sosem fogod kihasználni. 200q tól messze vannak az átlagok.
Válasz .Fecó. #5987. hozzászólására"Most bokrosodik, két-három héten belül lezajlik a kalasz differenciálódás,"
A két három hetes időjárás -8,-10 fokot mutat nappali 4-5 fokkal.
Teljesen komolyan kérdem minden irónia nélkül ,hogy aki nem tette ki az első adag műtrágyát az már nem számíthat a vetőmagban lévő terméspotenciál elérésére?
Én Nitroszolt akarok szórni de pont ezt a 2-3 hetet várom meg míg ilyen az idő .
majd ezután ha melegszik Márc elején megyek aztán kimegy az első adag.
Egyébként felénk (Pest megye kelet) elég gyászosak a búzák ,nem igazán bokrosodtak.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraÉs akkor olyan fajtát vetettél, ami csak 4,5 tonnát terem de cserébe fele annyiba kerül? A műveleteknek is csak a felet fogod elvégezni?
A tápanyag pótlás elhanyagolható költség abban a tekintetben, hogy ha 5 tonnára adsz ki nitrogent, vagy kilencre, de minden mást ugyanúgy megteszel, de cserébe már februárban lehatarolod az elérhető hozamot…
Egyenlőre a kalaszosok szépek, meg a nagyon késői vetesek is össze kapták magukat, belvíz sincs, hogy megritkuljon vagy kipusztuljon, egyenlőre nyugodtan lehetne mutragyazni őket jó termékhez, aztán ha a tavasz száraz lesz majd lehuzod a harmadik vagy a negyedik adagot, de ha most nem kap akkor ezt később már nem tudod pótolni úgy sem. Most bokrosodik, két-három héten belül lezajlik a kalasz differenciálódás, ami ekkor kialakul azt már később sem műtrágya sem lombtragya sem semmilyen kegyszer nem tudja nagyobbá tenni….
Válasz Sk Laci #5985. hozzászólásáraVoltak.
Írtam hogy ez 10+éve volt, és akkor sem tudtunk 8tonnától több búzát csinálni a déli mivoltunk miatt. Azóta az ősziek már 1harmadát termik. Sőt tavaly tavaly előtt már a nyáriak is a felét.
Válasz mtz1221 #5981. hozzászólásáraMi a baj ezzel a terméssel? Ha holdján termett ennyi, akkor piszok jó hozamaitok vannak.
Válasz MrPoke #5971. hozzászólásáraDe te mondtad,hogy a 27-ből csak 10 hasznosul,én azzal számoltam.
Válasz mtz1221 #5977. hozzászólásáraSzámolni kell a rendelkezésre álló talaj nedveséggel. Jelenleg nincs annyi nedveség ami elég a gabonának 3t ra. És sajnos tavaly ilyenkor már nem volt számottevő csapadék.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraÍgy ahogy mondod. Az elmúlt 5 évben mindig 8 tonnára etettem, és lehet 5 átlag ha volt. És ennek tavaly ősztől vége. Van más is amit jobbnak érzek jelen pillanatban, és így már nyugodtan fogom a földeket más féleképpen gondozni.
Válasz t.romsics #5978. hozzászólásáraNem. Délebre vagyunk még tiéidtől is 2-3 héttel hamarább érnek. 10 éve is lehetettlen volt 8 tonna felé menni emiatt. Csak akkor még itt gyakori volt a 8 tonna kukorica és a 2.5 tonna szója holdján.
Válasz termelo #5979. hozzászólásáraEzt hívják úgy, hogy kockázat. Tulajdonképpen Te is egy vállalkozó vagy, aki a tudását, idejét és a lényeget, anyagi javait kockáztatja, hogy abból több legyen. Nem mindig jön össze…
Gondolj bele, szépen néznénk ki, ha egy fuvarozó vállalkozóval szeretném a terményemet elszállítatni A-ból B-be, ő meg közölné, hogy nincs gépe, mert nem vett, nem költ rá, mert honnan a fenéből tudná, hogy én beesek hozzá. Ezt látom most a gazdatársadalomban nagy gondnak, elment az önbizalom, a tőke az utóbbi éveknek köszönhetően. Kialakult egy rossz gondolkodás, ami attól félek, hogy állandósítja nyomort…
Válasz t.romsics #5978. hozzászólásáraÉs ha nincs optimális jó év akkor mi lesz fél termés 9 tonnára beetetve?
Válasz mtz1221 #5977. hozzászólásáraHa optimális, jó év van csapadék szempontjából, akkor felénk (szerintem felétek is) a falu határának a felében simán összehozható bő 9 tonnás gabona és egy 4,5 tonnás repce. Na, ez csak levélen etetve nem jönne össze. Ezekhez a termésszintekhez szükséges N adag kijuttatását már a tél végén, a tavaszi vegetáció elkezdődésével meg kell oldani. Levélen csak életben tartani, vagy esetleges, gyökéren keresztüli tápanyag felvételi problémák áthidalását lehet rövid ideig megoldani. Szerintem mindenki szokott lombtrágyázni, én is, de nem gondolom, hogy azzal kilehet váltani a gyökéren keresztüli nagy mennyiségű tápanyagfelvételt. Nincs mese, a nitrogén jelentős részét a talajra vagy a talajba kell juttatni.
Válasz MrPoke #5972. hozzászólásáraEzentúl rád hallgatok.
Kapott minden búza árpa 70 kiló ureát, repce 160 kiló amoszulfánt holdja. Ezentúl csak karbamid és keserűsóval fogok még rámenni amennyit és ahányszor mondod ?
Válasz termelo #5970. hozzászólásáraLehet ismerem, de nem láttam a videót.