Válasz termelo #5974. hozzászólásáraNem. Évjárat függő is. És mint írtam erőltetni kell a pillangóst. ha van csapadék vetni kell a pillangóst, szóját stb....
Válasz Igazi Földönfutó #5969. hozzászólásáraMert azzal számolsz műtrágyával amit kiszorsz. És nem azzal ami valósan hasznosul.
A kettő közt pedig iszonyatos különbségek lehetnek, csapadék, PH, talajbiológia stb mind mind befolyásolja.
Pl a szárbontó bacilusok akár 100kg nitrogén hatóanyagot bontanak le pont akkor mikor a növénynek szüksége lenne rá...
Bonyolult ez.....
Válasz mtz1221 #5951. hozzászólására9kg holdjára már azért sok. Igazából egyszerre 5-7kg nál felesleges többet kirakni egyszerre 1ha ra. És persze naplemente körül.....
20kg/ha ig mentünk már el gabonában de felesleges...
Válasz mtz1221 #5967. hozzászólásáraEgy magyar előadáson felszólalt egy vajdasági gazdálkodó aki csak lombon keresztül táplálja a növényt. Nem találom azt a videót, nem tudod ki az?
Pont jó lenne földönfutó barátunknak, hogy megnézze mások hogy dolgoznak.
Ez olyan ember technológiája aki 100-120 kg pétivel+házi készítésű lombtrágyával 60-70 q céloz meg. Tavaly volt akinek 80 q adott így a búza egy táblán
Először is egy jó biogazdaságban nem csoda az 50q-ás búza amit műtrágya nélkül érnek el szóval az, hogy te 2q pétivel megduplázod a termést önmagában nem igaz.
Válasz termelo #5936. hozzászólásáraIdő kérdése is. Tavaly 200 liter vizhez 8 kiló ureát tettem holdjára. Először március elején, ahogy beindult a vegetáció. Minden faca lett nem bírtam magammal, a közelieket még egyszer megfújtam ennyivel március végén. Na azok úgy néztek ki utána, mint amit le totáloztam.
Válasz Igazi Földönfutó #5943. hozzászólásáraMár megbocsáss ha ez így lenne nem lennének eredményesek a biogazdaságok.
Egy jó bio terem mondjuk 50 mázsát de te nem fog 100 mázsát termelni 2q pétivel az biztos.
Válasz MrPoke #5930. hozzászólásáraHát erre azért nem vennék mérget.Próbáld ki,hogy adsz 2q pétisót,a kontroll meg kap 4x karbamid levéltrágyát,még felét se teremné a kontroll.
Ha az eddigi mérések szerint nem tudja a növény levélen keresztül felvenni a makroelemeknek csak 1 % át egyszerre akkor ha 100 x permeteznéd akkor sem kapna nitrogén mérgezést...
Ez csak még egy extrém példa szemléltetésnek, természetesen ez kizárt.
Ha emeled a hatóanyag mennyiséget vélelmezhetően sérül a levélfelület (marás égés ilyesmi)
Gondolom ezért határozhatták meg az 1% körüli koncentrációt mert azzal nem tudsz kárt tenni a növényben. Ha túltolod a folyadék mennyiséget lefolyik a növényről.
A BlueN engem is megfogott de sok a kérdés egyenlőre.
Például az ember ha megbetegszik belázasodik, így védekezik a szervezeted a baktériumok ellen. Kérdés az, hogy mi lesz a bacikkal nyáron 40+ fokban?
Válasz termelo #5925. hozzászólásáraÉn is parasztként, nem elméletből írom, / közel 50 éve mezőgazdaság gyakorlatából/, hogy a keserűsó magnézium tartalma a növény levelén sokkal jobban felszívódik mint talajból, a klorofill fontos eleme. -Az a jó, ha értjük is mi miért történik, nem csak mert azt mondja valaki.
Viszont keserű, / megkóstolható ,hashajtó/ ízű, a pocok nem hülye, nem eszi meg ha érzi a növényen. Amit meg a fagyállóról írsz, az meg édes ízű, pocok szereti, de méreg pocokra és emberre is! Méreg!!! Nem növénykondicionáló.
Különben több tapasztalat is azt mutatja, hogy 5kg/ha karbamid az amit a növény képes hasznosítani egyzserre.
Ha nincs eső ez is tud jelentős termés töbletett okozni. Zászlóslevél esetén pedig minőség javításra is jó.
Idén bejön a BlueN kisérleti eredmények nagyon jót mutatnak, csak nem szabad olyan csodaszerrel kezelni a növényt ami azt írja, hogy az etanol szintézist gátolja mert az a BlueN kajája.
Már egyszer leírtam csak akkor kap engedélyt egy vegyszer ha fél dózissal is hatásos és dupla dózissal sem káros a kultúrnövényre!
Valaki korábban már papolt a rezisztenciáról csak arra a kérdésemre nem felet, hogy 1 gyomírtó full dózissal kb. 40 féle gyomra hatásos 0-100 % os hatékonysággal.
Mi lesz azokkal a gyomokkal amikre szórod pl. 10-20-30 akárhány %-os hatékonysággal ?
Ugyanúgy ahogy egy felszívódó vegyszer 1-3 órán belül esőálló a karbamid is felszívódik levélen.
Ami nem tud felszívódni azt nem fogja megvédeni egy talaj aktivitást csökkentő cucc hiszen ez levélen van! A fel nem szívódott elpárolog, megy a levesbe.
Nem akarom, hogy bepereljenek csak kérdem az a karbamid és talajaktivitást gátló elegy ami nem kerül a talajba azzal mi lesz?
Ureázgátlók (UI), amelyek gátolják az ureázenzim karbamidra gyakorolt hidrolitikus hatását.
Nitrifikáció gátlók (NI), amelyek gátolják az ammónium biológiai oxidációját nitráttá
Válasz termelo #5929. hozzászólásáraChatGPT szerint:
"Igen, a tanulmány egyik fontos következtetése, hogy a 4%-os karbamid-oldat lombtrágyázásként még hatékony volt, míg a 10%-os oldat már terméscsökkenést okozott, valószínűleg a levélkárosító hatás miatt.
Bár a pontos kijuttatott mennyiség nem ismert, a következő logikai következtetéseket levonhatjuk:
1. **A 4%-os oldat volt a leghatékonyabb** – ez azt jelenti, hogy ezen a szinten a növény még hatékonyan felvette a nitrogént, és nem jelentkezett toxikus hatás.
2. **A 10%-os oldat csökkentette a termést** – ez arra utal, hogy a kijuttatott nitrogén egy bizonyos mennyiség felett már nem hasznosul hatékonyan, sőt, káros lehet a növényre.
Ha feltételezzük, hogy a szokásos permetezési dózis 100–300 liter oldat hektáronként, akkor:
- **4%-os oldattal**: 4–12 kg karbamid kerülne kijuttatásra, ami **1,84–5,52 kg nitrogént** jelentene hektáronként.
- **10%-os oldattal**: 10–30 kg karbamid kerülne kijuttatásra, ami **4,6–13,8 kg nitrogént** jelentene hektáronként.
Mivel a tanulmány szerint a 10%-os oldat már toxikus volt, feltételezhető, hogy **a lombtrágyázás optimális nitrogénmennyisége hektáronként valószínűleg valahol 5 kg körül lehetett**. Ez azt is mutatja, hogy a levélen keresztüli nitrogénellátás hatékony, de csak egy bizonyos mennyiségig, utána a növény már nem képes feldolgozni a plusz tápanyagot, és akár károsodhat is.
Ha pontos következtetést akarunk levonni, szükség lenne a permetezett oldat hektáronkénti mennyiségére is."
A nitrogén inhibitor olyan vegyi anyag, ami a nitrogén feltáródásának valamelyik folyamatát gátolja. Az ureáz inhibitorok az ureáz enzim aktivitását gátolják, így csak az amid nitrogénformára vannak hatással. A nitrifikációs inhibitorok a nitrifikáló baktériumok tevékenységét gátolják, tehát az ammónium nitrogénformára van hatással.
Így van szerintem sincsennek csodák.
1q pétisóban van 27kg hatóanyag. Ebből a növény jó esetben 10kg ot vesz fel. Vannak számítások amik még alacsonyabbra számolják ezt.
Levélen át jelentősen jobb a hatás. 10kg karbamid 4-5* már több mázsa pétisó. És főleg hogy olyan időszakban is tápanyaghoz jut a növény mikor más formában nem.
Mindenesetre a legtöményebb karbis lombtrágyával(márkás pl. Yara) max dózist számolva nem lehet mellé nyúlni...
A kis,noname gyártók ajánlását nem venném figyelembe.
A víz szerintem azért nem mindegy mert levélen keresztül felszívódik valamennyi időn??? belül utána nagy lesz a párolgási veszteség.
Ha töményen juttatnád ki pl. bedörzsöléssel (extrém példa) akkor több lenne a veszteség mint amennyi felszívódik.
Az inhibitorok szerintem levélen keresztül értelmezhetetlenek, azok a talajban a karbamid nitrogénné alakulását lassítják az ezt végző enzimek fékezése által. A levegőben nem játszódik le ez! a folyamat.
A mezőgazdaságban szerintem nincsenek csodaszerek, tápanyag van.
Ne feledd 10% alatti terméstöbbletet ígérő termék gyártóját nem lehet büntetni
6125 hozzászólás
Válasz termelo #5974. hozzászólásáraNem. Évjárat függő is. És mint írtam erőltetni kell a pillangóst. ha van csapadék vetni kell a pillangóst, szóját stb....
Válasz MrPoke #5973. hozzászólásáraAz én bios- ismerősöm is csak szója után hozta az 5 tonnát a Dunamelléken.
Nem szórt rá műtrágyát mert az elővetemény hagyta ott ami erre volt elég.
Lehet ha sokáig szórunk keveset mi is kifogyunk?
Válasz Igazi Földönfutó #5969. hozzászólásáraMert azzal számolsz műtrágyával amit kiszorsz. És nem azzal ami valósan hasznosul.
A kettő közt pedig iszonyatos különbségek lehetnek, csapadék, PH, talajbiológia stb mind mind befolyásolja.
Pl a szárbontó bacilusok akár 100kg nitrogén hatóanyagot bontanak le pont akkor mikor a növénynek szüksége lenne rá...
Bonyolult ez.....
Válasz mtz1221 #5951. hozzászólására9kg holdjára már azért sok. Igazából egyszerre 5-7kg nál felesleges többet kirakni egyszerre 1ha ra. És persze naplemente körül.....
20kg/ha ig mentünk már el gabonában de felesleges...
Válasz Igazi Földönfutó #5943. hozzászólására200* 27 = 54kg hatóanyag.
4* 5kg = 20kg *0.46 = 9kg hatóanyag
Szerinted? hogyan lehet összehasonlítani? Felénk ha nem használsz műtrágyát kb 4t búza érhető el.
2q pétisóval itt 5q búza amit el lehet érni......
De én csináltam már kontrolt mert termelek műtrágya nélkül is búzát.....
Válasz mtz1221 #5967. hozzászólásáraEgy magyar előadáson felszólalt egy vajdasági gazdálkodó aki csak lombon keresztül táplálja a növényt. Nem találom azt a videót, nem tudod ki az?
Pont jó lenne földönfutó barátunknak, hogy megnézze mások hogy dolgoznak.
Válasz termelo #5965. hozzászólásáraHát nekem ez magas.
Válasz mtz1221 #5967. hozzászólásáraVan, van de ezek nagyon veszélyes dolgok
Válasz termelo #5966. hozzászólásáraLépcsője vonórudja csak van ?
Válasz mtz1221 #5963. hozzászólásáraNem lehet, 2.5 méter magas a permetező, különben is tél-iszonyom van
Válasz Igazi Földönfutó #5964. hozzászólásáraEz működő technika de mivel neked nem szimpatikus így egyszerűen nem neked való.
Ez olyan ember technológiája aki 100-120 kg pétivel+házi készítésű lombtrágyával 60-70 q céloz meg. Tavaly volt akinek 80 q adott így a búza egy táblán
Válasz termelo #5953. hozzászólásáraHagyjuk.
Válasz termelo #5962. hozzászólásáraAz se rossz ötlet ha jó a ph-a. Hívd ki a földre pucsítcson a permetezőn, a többit meg kitalálod.
Válasz mtz1221 #5961. hozzászólására
már kezdtem megijedni, hogy a szomszédasszonyra gondolsz
Válasz termelo #5960. hozzászólásáraAkkor mit kérdezgetsz, dugd bele a permetlébe.
Válasz mtz1221 #5959. hozzászólásárafaxom tudja
Válasz termelo #5958. hozzászólásárahttps://www.google.com/search?q=h%C3%BCvely+ph+m%C3%A9r%C5%91&sca_esv=2023ff89e2e91b0e&hl=hu&source=hp&ei=dzKvZ_ebLb3f7_UP2PSVEQ&iflsig=ACkRmUkAAAAAZ69Ah7mfkzJPujlTYVxza4o8aA1m_Ib8&oq=h%C5%B1vely+ph+m%C3%A9r%C5%91&gs_lp=Egdnd3Mtd2l6IhFoxbF2ZWx5IHBoIG3DqXLFkSoCCAAyBhAAGBYYHjIFEAAY7wUyBRAAGO8FMgUQABjvBTIFEAAY7wVIt2lQAFj2XHAAeACQAQCYAbABoAG8DaoBBDIuMTK4AQHIAQD4AQGYAg6gAtoNwgIFEAAYgATCAgUQLhiABMICCxAuGIAEGMcBGK8BwgIHEAAYgAQYCsICCBAAGIAEGKIEmAMAkgcEMi4xMqAHpWg&sclient=gws-wiz
Válasz mtz1221 #5956. hozzászólásáraNekem amikor először az Antheránál ajánlották akkor 11006-osal 1 bár-t mondtak ha jól emlékszem. 15? éve.
Illetve még az jutott eszembe, hogy lehet a PH-se mindegy.
Igazából savazok de jó PH mérőm még nincs.
Tud valaki jót ajánlani?
Válasz mtz1221 #5956. hozzászólásáraAnnyi hogy 2x már nem voltak éjszakai harmatok sem, szerintem ott lett a gond.
Válasz termelo #5955. hozzászólásáraAz meg csak olyan nyugdijasan 1.5 bárral mentem.
Válasz mtz1221 #5951. hozzászólásáraNincs ellentmondás én 300 literhez raktam 5 kg-ot és nem égetett.
Véleményem szerint ilyen esetben nem szabad finom porlasztást alkalmazni, milyen fúvókád volt.
11004 ?
Válasz Igazi Földönfutó #5946. hozzászólásáraÉrtem,csak azért kérdeztem hogy esetleg nem e csináltál ilyen kontrollt is,
Válasz Igazi Földönfutó #5952. hozzászólásáraEgyáltalán nem zavaros csak neked. Olyan dolgot állítasz amit itt senki nem mondott de te sem írod, hogy kipróbáltad.
Először is egy jó biogazdaságban nem csoda az 50q-ás búza amit műtrágya nélkül érnek el szóval az, hogy te 2q pétivel megduplázod a termést önmagában nem igaz.
Válasz termelo #5948. hozzászólásáraKicsit kezd zavarossá válni.Te minden nélkül termelsz 50q-át,én meg 2q-val nem tudok százat.
Válasz termelo #5936. hozzászólásáraIdő kérdése is. Tavaly 200 liter vizhez 8 kiló ureát tettem holdjára. Először március elején, ahogy beindult a vegetáció. Minden faca lett nem bírtam magammal, a közelieket még egyszer megfújtam ennyivel március végén. Na azok úgy néztek ki utána, mint amit le totáloztam.
Válasz termelo #5949. hozzászólásáraAkkor jó nektek.
Válasz Igazi Földönfutó #5947. hozzászólásáraAz nem négyszeri lombtrágyával annyi hanem műtrágya nélkül!
Válasz Igazi Földönfutó #5946. hozzászólásáraEz nem igaz, eredendően arról volt szó hogy 1-2 q péti vagy ns mellé adunk karbamidos keserűsós lombtrágyát nem helyette
Válasz termelo #5945. hozzászólásáraNégyszeri 5%-os karbamid lombtrágyával megnézném azt az 50q-át.
Válasz R Sándor #5944. hozzászólásáraItt az 5%-os karbamid lombtrágyáról volt szó,nem mindegy.
Válasz Igazi Földönfutó #5943. hozzászólásáraMár megbocsáss ha ez így lenne nem lennének eredményesek a biogazdaságok.
Egy jó bio terem mondjuk 50 mázsát de te nem fog 100 mázsát termelni 2q pétivel az biztos.
Válasz Igazi Földönfutó #5943. hozzászólásáraÜdv , szerinted melyik hasznosul jobban, 300 kg périsó , vagy 300 kg /az kb 230 liter/28 as nitrosol?
Válasz MrPoke #5930. hozzászólásáraHát erre azért nem vennék mérget.Próbáld ki,hogy adsz 2q pétisót,a kontroll meg kap 4x karbamid levéltrágyát,még felét se teremné a kontroll.
Válasz Jana11 #5940. hozzászólásáraAz a lényeg, hogy mindent lefújsz a felületen 100%-ban keserűsóval akkor nem lesz mit enniük a pocóknak
A fagyállóra :
Mi az hogy méreg a pocokra? Talán a Pocok-Tox-Max az vitamin?
Én veled ellentétben nem tudom, hogy a pocok szereti-e mert sosem próbáltam
Amit írtam azt a boltba halottam...
Válasz MrPoke #5939. hozzászólásáraZavart érzek az erőben
Ha az eddigi mérések szerint nem tudja a növény levélen keresztül felvenni a makroelemeknek csak 1 % át egyszerre akkor ha 100 x permeteznéd akkor sem kapna nitrogén mérgezést...
Ez csak még egy extrém példa szemléltetésnek, természetesen ez kizárt.
Ha emeled a hatóanyag mennyiséget vélelmezhetően sérül a levélfelület (marás égés ilyesmi)
Gondolom ezért határozhatták meg az 1% körüli koncentrációt mert azzal nem tudsz kárt tenni a növényben. Ha túltolod a folyadék mennyiséget lefolyik a növényről.
A BlueN engem is megfogott de sok a kérdés egyenlőre.
Például az ember ha megbetegszik belázasodik, így védekezik a szervezeted a baktériumok ellen. Kérdés az, hogy mi lesz a bacikkal nyáron 40+ fokban?
Válasz termelo #5925. hozzászólásáraÉn is parasztként, nem elméletből írom, / közel 50 éve mezőgazdaság gyakorlatából/, hogy a keserűsó magnézium tartalma a növény levelén sokkal jobban felszívódik mint talajból, a klorofill fontos eleme. -Az a jó, ha értjük is mi miért történik, nem csak mert azt mondja valaki.
Viszont keserű, / megkóstolható ,hashajtó/ ízű, a pocok nem hülye, nem eszi meg ha érzi a növényen. Amit meg a fagyállóról írsz, az meg édes ízű, pocok szereti, de méreg pocokra és emberre is! Méreg!!! Nem növénykondicionáló.
Válasz termelo #5936. hozzászólásáraAmit küldtél kislrleti adatok azok szerint igenis káros.
Különben több tapasztalat is azt mutatja, hogy 5kg/ha karbamid az amit a növény képes hasznosítani egyzserre.
Ha nincs eső ez is tud jelentős termés töbletett okozni. Zászlóslevél esetén pedig minőség javításra is jó.
Idén bejön a BlueN kisérleti eredmények nagyon jót mutatnak, csak nem szabad olyan csodaszerrel kezelni a növényt ami azt írja, hogy az etanol szintézist gátolja mert az a BlueN kajája.
Válasz Pont #5935. hozzászólásáraHagyd már, nem mond butaságot.
Már egyszer leírtam csak akkor kap engedélyt egy vegyszer ha fél dózissal is hatásos és dupla dózissal sem káros a kultúrnövényre!
Valaki korábban már papolt a rezisztenciáról csak arra a kérdésemre nem felet, hogy 1 gyomírtó full dózissal kb. 40 féle gyomra hatásos 0-100 % os hatékonysággal.
Mi lesz azokkal a gyomokkal amikre szórod pl. 10-20-30 akárhány %-os hatékonysággal ?
Senki nem gondolkodik ezen?
Válasz MrPoke #5934. hozzászólásáraNe foglalkozz vele, a lomb esetében nem releváns termékek.
Ugyanúgy ahogy egy felszívódó vegyszer 1-3 órán belül esőálló a karbamid is felszívódik levélen.
Ami nem tud felszívódni azt nem fogja megvédeni egy talaj aktivitást csökkentő cucc hiszen ez levélen van! A fel nem szívódott elpárolog, megy a levesbe.
Nem akarom, hogy bepereljenek csak kérdem az a karbamid és talajaktivitást gátló elegy ami nem kerül a talajba azzal mi lesz?
Válasz MrPoke #5933. hozzászólásáraIgaz, de kikövetkeztethető, hogy egyszeri kezelésnél tudod bezabáltatni.
Eleve nem tudsz összesen annyi nitrogént bevinni, hogy lemérgezd.
Válasz MrPoke #5931. hozzászólására"És természetesen én sem megyek az adott dózis alá. Legfeljebb nem fújok meg minden táblát "
Csak meg ne érjük, hogy amelyik táblára nem fújtál, azon kimutatnak szermaradványt amiről nem kéne hogy ott legyen.......
Válasz termelo #5932. hozzászólásáraA nitrogén inhibítoroknak két fő típusa van:
Ureázgátlók (UI), amelyek gátolják az ureázenzim karbamidra gyakorolt hidrolitikus hatását.
Nitrifikáció gátlók (NI), amelyek gátolják az ammónium biológiai oxidációját nitráttá
https://fitohorm.hu/inhibitorok/
Válasz termelo #5929. hozzászólásáraChatGPT szerint:
"Igen, a tanulmány egyik fontos következtetése, hogy a 4%-os karbamid-oldat lombtrágyázásként még hatékony volt, míg a 10%-os oldat már terméscsökkenést okozott, valószínűleg a levélkárosító hatás miatt.
Bár a pontos kijuttatott mennyiség nem ismert, a következő logikai következtetéseket levonhatjuk:
1. **A 4%-os oldat volt a leghatékonyabb** – ez azt jelenti, hogy ezen a szinten a növény még hatékonyan felvette a nitrogént, és nem jelentkezett toxikus hatás.
2. **A 10%-os oldat csökkentette a termést** – ez arra utal, hogy a kijuttatott nitrogén egy bizonyos mennyiség felett már nem hasznosul hatékonyan, sőt, káros lehet a növényre.
Ha feltételezzük, hogy a szokásos permetezési dózis 100–300 liter oldat hektáronként, akkor:
- **4%-os oldattal**: 4–12 kg karbamid kerülne kijuttatásra, ami **1,84–5,52 kg nitrogént** jelentene hektáronként.
- **10%-os oldattal**: 10–30 kg karbamid kerülne kijuttatásra, ami **4,6–13,8 kg nitrogént** jelentene hektáronként.
Mivel a tanulmány szerint a 10%-os oldat már toxikus volt, feltételezhető, hogy **a lombtrágyázás optimális nitrogénmennyisége hektáronként valószínűleg valahol 5 kg körül lehetett**. Ez azt is mutatja, hogy a levélen keresztüli nitrogénellátás hatékony, de csak egy bizonyos mennyiségig, utána a növény már nem képes feldolgozni a plusz tápanyagot, és akár károsodhat is.
Ha pontos következtetést akarunk levonni, szükség lenne a permetezett oldat hektáronkénti mennyiségére is."
Válasz MrPoke #5930. hozzászólásáraParaszt ésszel ugyanaz:
A nitrogén inhibitor olyan vegyi anyag, ami a nitrogén feltáródásának valamelyik folyamatát gátolja. Az ureáz inhibitorok az ureáz enzim aktivitását gátolják, így csak az amid nitrogénformára vannak hatással. A nitrifikációs inhibitorok a nitrifikáló baktériumok tevékenységét gátolják, tehát az ammónium nitrogénformára van hatással.
https://www.kite.hu/tudastar/5-kerdes-es-5-valasz-a-hatekony-karbamidtragyazasrol/452
Válasz Pont #5923. hozzászólásáraAzok a számok úgy vannak kitalálva, hogy extrém körülmények közt is működjön a szer.
Ideális körülmények közt elég az 1/3 persze ezzel én sem kockáztatok.
És természetesen én sem megyek az adott dózis alá. Legfeljebb nem fújok meg minden táblát
Válasz termelo #5927. hozzászólásáraTermészetesen Ureázgátló inhibitorra gondoltam és nem, Nitrifikáció gátló ra.
Nem ugyanaz a kettő.
Így van szerintem sincsennek csodák.
1q pétisóban van 27kg hatóanyag. Ebből a növény jó esetben 10kg ot vesz fel. Vannak számítások amik még alacsonyabbra számolják ezt.
Levélen át jelentősen jobb a hatás. 10kg karbamid 4-5* már több mázsa pétisó. És főleg hogy olyan időszakban is tápanyaghoz jut a növény mikor más formában nem.
Válasz termelo #5928. hozzászólására
karbamid levélen
Válasz termelo #5927. hozzászólásárapersze a lényeg lemaradt, mellesleg ez sem új csak eddig nem találtam
Válasz MrPoke #5899. hozzászólásáraÉn sem értettem, régebben azt dobta a google amit írtam.
Most ezt...
Mindenesetre a legtöményebb karbis lombtrágyával(márkás pl. Yara) max dózist számolva nem lehet mellé nyúlni...
A kis,noname gyártók ajánlását nem venném figyelembe.
A víz szerintem azért nem mindegy mert levélen keresztül felszívódik valamennyi időn??? belül utána nagy lesz a párolgási veszteség.
Ha töményen juttatnád ki pl. bedörzsöléssel (extrém példa) akkor több lenne a veszteség mint amennyi felszívódik.
Az inhibitorok szerintem levélen keresztül értelmezhetetlenek, azok a talajban a karbamid nitrogénné alakulását lassítják az ezt végző enzimek fékezése által. A levegőben nem játszódik le ez! a folyamat.
A mezőgazdaságban szerintem nincsenek csodaszerek, tápanyag van.
Ne feledd 10% alatti terméstöbbletet ígérő termék gyártóját nem lehet büntetni
Válasz Sk Laci #5906. hozzászólásáraBármi segít ami mérgező, emésztést gátol, szar íze van, hashajtó, szomjúságot okoz stb.
Konyhasótól is megdöglene ha nincs 150 méteren belül víz! Szerinted miért omlik össze a gradáció aszályban?