Egyébként rájöttem a megoldásra magamtól is hogy hol a hiba az MSz képlete szerint aminek a végeredménye ugyanaz lesz csak nem az említett módon számol, hanem itt az elvont víz tömegét kapom meg .
Tehát ha 10.000 kg 20% os kukoricát 14%ra leszárítok akkor pont arányban lesz ha egy 26% kukoricát szárítok le ismét 14% ra ..pont a duplája a levont víz mennyisége és százalékonként is megegyezik.. De csak akkor ha egyforma nedvességűre szárítom le.
Ha különböző nedvességűre szárítom le a kukoricát akkor azért nem lesz arányban vele a víz súlya mert bruttó nedvesség súlya és nettó nedves súly sem egyezik meg. Ebből adódóan hibába vonok le ugyanannyi %ot mindkettőből a kapott súly nem lesz egyforma.
Válasz Rabó001 #14709. hozzászólásáraA 14689.hozzászólásban lévő youtube videó nyitóképén is ott a lényeg, ha el se indítod is látszik. Én nem néztem végig, de jól magyarázza benne az illető.
Válasz Csabesz555 #14706. hozzászólásáraMondom hogy nem érted.
A szárítás előtti nedvességtartalom a szárítás előtti tömeg arányában adja meg a nedvességtartalmat.
A szárítás utáni nedvességtartalom meg a szárítás utáni termény tömegének arányában adja meg a nedvességtartalmat. És a szárítás utáni termény tömege mindig kisebb, mint a szárítás előtti tömeg.
Válasz Rabó001 #14702. hozzászólásáraDe nem jó a példád mert a kérdésemben a bruttó tömeg egyforma.. Tehát mindkét esetben 100. Mindkét esetben ennek a víztartalmát csökkentem.
A mostani peldadra. Igen, különböző. 20-rol 15-re 588,3kg vizet von el. 15-rol 10-re meg 555,6kg-t. Ugyanaz mint szanberg, az eltérés csak kerekítési hiba.
Válasz Csabesz555 #14697. hozzászólásáraPedig leirtuk ketten is. A százalékos visszaosztasodnak nincs értelme, mikor azon kattogsz hogy 1%víz egyszer enni kiló, egyszer annyi.
100-nak az 1%-a 1. 200-nak meg 2. És te kb azt nem érted hogy az 1 miért nem egyenlő a 2-vel.
Pedig a videóban is jól elmagyarazza, nagyon lassan, tizede idő láttam megcsinalom magyarázat nélkül persze.
Válasz szanberg #14698. hozzászólásáraEzt én is ki tudtam számolni ???? a kérdésem az ha ugyanannyi az adott mennyiségem és mindkettőnél ugyanúgy 5% a vízelvonásom akkor miért különböző az elvont víz súlya?
Tehát tényleg jószándékból kérdezem ha 10.000 kg 20% kukoricát szárítok le 15%
Vagy 10.000 kg 15% kukoricát szárítok le 10% ra akkor különböző lesz a levont víz súlya?
Fogadd el, hogy a szárazanyag tartalom az konstans és ehez mérten kell viszonyítani, számolni mindent.
A malomipari laborokban is úgy határozzák meg a nedvességet hogy egységnyi tömegü mintát (10dkg) száritószekrénybe tesznek, ahol azt több órán keresztül nullára kiszárítanak. A visszamaradt 0% vizet tartalmazó anyagot lemérik és ehhez képest számolnak, viszonyítanak.
Tehát mindig a szárazanyak az alap, konstans érték.
A laboros mérés a leg pontosabb viszont lassú ezért használnak gyorsmérőt. Abból a leg jobb az infrás mert több mérést átlagol automatikusan és nem befolyásolható egykönnyen, nem úgy mint az öntögetős.
Válasz Csabesz555 #14691. hozzászólására"Ezzel a képlettel egy dolgot nem értek. 6% vízelvonással elpárologtatott víz súlya 698 kg.. Azaz százalékonként 116 kg.
A 14% kukoricában ez alapján maradt benne még 1302 kg víz (hisz 8000 kg volt a 0% kukorica) . Azaz százalékonként 93 kg."
Nem a képletet nem érted, hanem a százalék számítást, szerintem. Ezért nem azonos a számításod szerinti "víz súlya."
10000/100=100.
9302/100=93,02.
Válasz Csabesz555 #14691. hozzászólásáraPedig az a jó, ahogy a videóban is csinálta.
Leirom újra. A példa szerinti 20% víz az a 10000kg 20%-a.
A 14% víz meg a 9302kg 14%-a.
Válasz Sebők László_21697 #14689. hozzászólásáraÜdvözlöm a kiszámolt víz tömege szerintem jó, csak én nem ez a képlet alapján szoktam kiszámolni.
Ezzel a képlettel egy dolgot nem értek. 6% vízelvonással elpárologtatott víz súlya 698 kg.. Azaz százalékonként 116 kg.
A 14% kukoricában ez alapján maradt benne még 1302 kg víz (hisz 8000 kg volt a 0% kukorica) . Azaz százalékonként 93 kg.
Miért nem azonos a víz súlya?
Talán a 0 % kukorica mégsem 8000 kg? Hanem 7673 kg?
Válasz Mötözö #14681. hozzászólásáraEurópának igen, de ha az amcsik elviszik olcsón union kívül akkor az ukrán, lengyel, román már nem oda vagy nem annyit visz, hanem hozza nyugat felé...
Válasz Traktoros30 #14676. hozzászólásáraMehet az feljebb többel is de tény hogy most nem arra mutat a piac hogy lenne jelentősebb áremelkedés. Meglátjuk most hogy ezek a Békési 0-15 mázsás átlagok nem e megnyomják kicsit a búza árát is.
Most én is amit a kisebbektől összevásároltam és bértárolásban van eladom mert ketyeg a 2 forintos tárolási díj meg már bogarazni akarják meg áttárolni.. akkor mondom jövő héten elviszik és csak az otthoni marad.
Válasz Nagy Péter 40 #14674. hozzászólásáraMondjuk ha Szabadegyházára 14 ezer/tonna borsodból a szállítási díj, akkor amerikából nem éppen filléres lesz a sztori. Simán megduplázza azt a számot, amit írsz.
Válasz ..,-:) #14657. hozzászólásáraInkább a kukoricának lesz vége azzal hogy amcsiban 5300 forint a tőzsdei ára..
Bármennyire is messze van és drága a szállítás nem fog megduplázódni mire ideér vagy bárhova a világon.
Búzánál inkább a takarmánynak van game over mert abból annyi van mint a szemét,de malmi javítónál van piac meg lesz is.
Válasz Csabesz555 #14669. hozzászólásáraTök jó hogy minden évben előjön ez a téma.....
Szárítás számítás:
A 100 mázsa 18-as kukoricának a 0%-os kukoricatartalma 82 kg. (100*0,82)
82 kg szárazanyag 14-es kukoricának ugye a 86% (100-14=86)
Akkor a 14-es összsúlya 82/0,86= 95,348.....Kg.
A víz 4,65 kg. (100-95,35)
Válasz Rabó001 #14668. hozzászólásáraRégebben én se értettem hogy ha bevittem 100q 18%os kukoricát akkor vízelvonásra miért nem 4q vontak le, hanem 4,5 q pl.. De utána nekem az átvevő ezt igy elmagyarázta, ez alapján azóta kézi számolással nekem mindig stimmelni szokott.
Válasz Csabesz555 #14666. hozzászólásáraSzerintem nem jól mondod. A végeredményed ettől még lehet jó.
Mert nem 4 százalékot csökken a súly. Mert a 18% a 100 mazsa 18 százaléka. A szárítás utáni 14% meg nem a 100q 14 százaléka, hanem egy kisebb szám 14szazaleka.
Válasz Rabó001 #14663. hozzászólásáraDe pont ezt mondtam hogy 100 mázsa 18%os kukoricában nem 18 mázsa víz van hanem több... Mert nem azonos a kukorica és víz súlya. Tehát ha 18%os kukoricát leszárítasz 14%ra akkor nem 4 q mázsa vizet fognak tőled levonni hanem többet.
Mert a 100 mázsának a 4%a az 4 mázsa, de nem 4 mázsát fognak levonni hanem ezt a súlyt megszorozzák egy szorzóval ugy jön ki hogy valójában a 100 mázsából mennyi súlyt vonnak le vízre. Ezt nem tudom jobban mondani.
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraJónálatok, erre akartam kilyukadni. Nálunk megy a szemét is lefelé, amit nem kapsz vissza tört szemben szemétben sem, + arra a 2.5%-os levonás a nedveségekre. Akinek van raktár készlete, ott meg álltalában ha 16tól nem vizesebb, nincs semmi levonás. Geci maffia irányzatú itt minden átvevő, mindig azt mondják nem kell a kis termelő, mégis rajtuk gazdagodnak meg, az ilyen levonásokkal. Sőt itt már több mint valószínű a telepvezetők is kspnak %ot az átbaszásból, mert pont 10x élnek jobban, mint amit keresnek.
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraAz én általam beirt hirdetés (Pelpuszta) szerint ott nincs semmi levonás azon kívül, hogy atszamoljak 14% nedvessegtartalomra.
Máshol általában vonnak le 2-3 százalékot a szemétre, aztán számolják át szárított súlyra, ahogy írod is.
A szárítás során bekovetkezo tomegvaltozasra van egy képlet, és annyi. Ezt mezőgazdasági iskolaban tanították is. De képlet nélkül is ki lehet számolni.
A peldad szerint 18-rol 14 szazalekra azért nem 4 mazsaval csökken a 100 mázsa súlya, mert a 18% az a 100 mazsa 18 szazaleka. A 14% az meg egy 100 mazsanal kisebb számnak a 14%-a.
100 mázsa 18% nedvessegtartalmu kukoricából 18q a víz, 82q meg a szarazanyag. Szárítás után a tömege csökkeni fog, de a 82q szarazanyag benne lesz, és a tömeg 14%-a lesz a víz (86%-a pedig a szarazanyag, jelen esetben a 82q).
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraFelénk a mérleggel tömeget mérnek, nem térfogatot, egy kg kukorica pont annyit nyom, mint 1 kg víz. Az, hogy eltérő a térfogatuk, a kutyát nem érdekli, így nincs szorzó az elvont vízen. Nem is értem, hogy jön a térfogat képbe egy tömeg mérésére alkalmas eszközön. Az elszámolás alapja a leadott termény tömege, nem pedig a térfogata.
14711 hozzászólás
Egyébként rájöttem a megoldásra magamtól is hogy hol a hiba az MSz képlete szerint aminek a végeredménye ugyanaz lesz csak nem az említett módon számol, hanem itt az elvont víz tömegét kapom meg .
Tehát ha 10.000 kg 20% os kukoricát 14%ra leszárítok akkor pont arányban lesz ha egy 26% kukoricát szárítok le ismét 14% ra ..pont a duplája a levont víz mennyisége és százalékonként is megegyezik.. De csak akkor ha egyforma nedvességűre szárítom le.
Ha különböző nedvességűre szárítom le a kukoricát akkor azért nem lesz arányban vele a víz súlya mert bruttó nedvesség súlya és nettó nedves súly sem egyezik meg. Ebből adódóan hibába vonok le ugyanannyi %ot mindkettőből a kapott súly nem lesz egyforma.
Azért köszönöm mindenkinek a segítséget.
Válasz Rabó001 #14709. hozzászólásáraA 14689.hozzászólásban lévő youtube videó nyitóképén is ott a lényeg, ha el se indítod is látszik. Én nem néztem végig, de jól magyarázza benne az illető.
Válasz Csabesz555 #14706. hozzászólásáraMondom hogy nem érted.
A szárítás előtti nedvességtartalom a szárítás előtti tömeg arányában adja meg a nedvességtartalmat.
A szárítás utáni nedvességtartalom meg a szárítás utáni termény tömegének arányában adja meg a nedvességtartalmat. És a szárítás utáni termény tömege mindig kisebb, mint a szárítás előtti tömeg.
Válasz Csabesz555 #14707. hozzászólásáraDe, kerekítési hiba, szanbergéhez képest. Olvass figyelmesebben!
Válasz Rabó001 #14704. hozzászólására588-555=33 kg az eltérés az nem lehet kerekítési hiba.
Válasz Rabó001 #14702. hozzászólásáraDe nem jó a példád mert a kérdésemben a bruttó tömeg egyforma.. Tehát mindkét esetben 100. Mindkét esetben ennek a víztartalmát csökkentem.
Válasz Georgosz #14701. hozzászólásáraValóban de a példámbam mindkét esetben egyforma mennyiséget vettem alapul.
Válasz Csabesz555 #14696. hozzászólásáraUgyanaz a válaszom, mint tegnap, meg ma reggel.
A mostani peldadra. Igen, különböző. 20-rol 15-re 588,3kg vizet von el. 15-rol 10-re meg 555,6kg-t. Ugyanaz mint szanberg, az eltérés csak kerekítési hiba.
Válasz Csabesz555 #14700. hozzászólásáraA deutérium miatt van.
Válasz Csabesz555 #14697. hozzászólásáraPedig leirtuk ketten is. A százalékos visszaosztasodnak nincs értelme, mikor azon kattogsz hogy 1%víz egyszer enni kiló, egyszer annyi.
100-nak az 1%-a 1. 200-nak meg 2. És te kb azt nem érted hogy az 1 miért nem egyenlő a 2-vel.
Pedig a videóban is jól elmagyarazza, nagyon lassan, tizede idő láttam megcsinalom magyarázat nélkül persze.
Válasz Csabesz555 #14700. hozzászólásáraMert nem mindegy, hogy minek az 5%-át vonod el.
Válasz szanberg #14698. hozzászólásáraEzt én is ki tudtam számolni ???? a kérdésem az ha ugyanannyi az adott mennyiségem és mindkettőnél ugyanúgy 5% a vízelvonásom akkor miért különböző az elvont víz súlya?
ISO szabvány szerinti képlettel számolva, ahogy kell!!!
Válasz Csabesz555 #14696. hozzászólásáraAz első eshetőségnél 588.23 kg
A második esetben pedig 555.55 kg lesz az elvont víz tömege.
Válasz Rabó001 #14692. hozzászólásáraEzt én is ki tudom számolni de nem ez a kérdésem. ????
Válasz Sebők László_21697 #14695. hozzászólásáraA kérdésemre még mindig nem kaptam választ hogy a 10.000.kg ból a 6% víz súlya ha 698 kg, akkor a maradék 14% víz súlya miért 1302 kg?
Tehát tényleg jószándékból kérdezem ha 10.000 kg 20% kukoricát szárítok le 15%
Vagy 10.000 kg 15% kukoricát szárítok le 10% ra akkor különböző lesz a levont víz súlya?
Válasz Csabesz555 #14691. hozzászólásáraNem mindegy mit arányítasz mihez. Ne haragudj ha azt mondom, hogy hibás a logikád.
Fogadd el, hogy a szárazanyag tartalom az konstans és ehez mérten kell viszonyítani, számolni mindent.
A malomipari laborokban is úgy határozzák meg a nedvességet hogy egységnyi tömegü mintát (10dkg) száritószekrénybe tesznek, ahol azt több órán keresztül nullára kiszárítanak. A visszamaradt 0% vizet tartalmazó anyagot lemérik és ehhez képest számolnak, viszonyítanak.
Tehát mindig a szárazanyak az alap, konstans érték.
A laboros mérés a leg pontosabb viszont lassú ezért használnak gyorsmérőt. Abból a leg jobb az infrás mert több mérést átlagol automatikusan és nem befolyásolható egykönnyen, nem úgy mint az öntögetős.
Válasz Csabesz555 #14691. hozzászólására"Ezzel a képlettel egy dolgot nem értek. 6% vízelvonással elpárologtatott víz súlya 698 kg.. Azaz százalékonként 116 kg.
A 14% kukoricában ez alapján maradt benne még 1302 kg víz (hisz 8000 kg volt a 0% kukorica) . Azaz százalékonként 93 kg."
Nem a képletet nem érted, hanem a százalék számítást, szerintem. Ezért nem azonos a számításod szerinti "víz súlya."
10000/100=100.
9302/100=93,02.
Akkor felvetődik a következő kérdés, milyen százalékba beszélünk? súly? vegyes? térfogat? mól? stb.
Válasz Csabesz555 #14691. hozzászólásáraPedig az a jó, ahogy a videóban is csinálta.
Leirom újra. A példa szerinti 20% víz az a 10000kg 20%-a.
A 14% víz meg a 9302kg 14%-a.
Válasz Sebők László_21697 #14689. hozzászólásáraÜdvözlöm a kiszámolt víz tömege szerintem jó, csak én nem ez a képlet alapján szoktam kiszámolni.
Ezzel a képlettel egy dolgot nem értek. 6% vízelvonással elpárologtatott víz súlya 698 kg.. Azaz százalékonként 116 kg.
A 14% kukoricában ez alapján maradt benne még 1302 kg víz (hisz 8000 kg volt a 0% kukorica) . Azaz százalékonként 93 kg.
Miért nem azonos a víz súlya?
Talán a 0 % kukorica mégsem 8000 kg? Hanem 7673 kg?
Válasz Sebők László_21697 #14689. hozzászólásáraKiszáradt mèg a krumplibogár is ,de a kukoricaszáritás megèr egy vitát.
Válasz Pont #14672
Terményszárítás nedvességszámítása.
hozzászólására
Válasz Traktoros30 #14686. hozzászólásáraaz a fakenews..ha tik-tokozol meglátod a valóságot
Válasz Traktoros30 #14686. hozzászólásáraNem a valóság a lényeg, csak hogy ki fizeti a jóslást.
Válasz Mötözö #14684. hozzászólásáraMégis 2,7 tonna körül jósolják az átlagot. Valaki téved akkor....
Hajdú-Bihar kukorica ára megy lefele, most 6500 ft.
Válasz Nagy Péter 40 #14682. hozzászólásárajelenleg vagy 2 hete folyik az ukrán napraforgó betakaritás olyan 0,6-0,8t/ha hozammal
Válasz Nagy Péter 40 #14682. hozzászólásáranyugtával a napot
Válasz Mötözö #14681. hozzászólásáraEurópának igen, de ha az amcsik elviszik olcsón union kívül akkor az ukrán, lengyel, román már nem oda vagy nem annyit visz, hanem hozza nyugat felé...
Válasz Nagy Péter 40 #14678. hozzászólásáracsakhogy a gmo probléma
Válasz szanberg #14677. hozzászólásáraHa beérik “csak” 2 %-al………itt 3-4 % a standard
Válasz Traktoros30 #14676. hozzászólásáraMehet az feljebb többel is de tény hogy most nem arra mutat a piac hogy lenne jelentősebb áremelkedés. Meglátjuk most hogy ezek a Békési 0-15 mázsás átlagok nem e megnyomják kicsit a búza árát is.
Most én is amit a kisebbektől összevásároltam és bértárolásban van eladom mert ketyeg a 2 forintos tárolási díj meg már bogarazni akarják meg áttárolni.. akkor mondom jövő héten elviszik és csak az otthoni marad.
Válasz szanberg #14675. hozzászólásáraHajónál mások a számok mint kamionnál...
Ez a kamionos szállítás a lehúzás melegágya..
Válasz Pont #14672. hozzászólásáraÉs még mindezek előtt szorozd be a 100 mázsát 0.98-al, mert a szemetet ki kell előtte venni!!!
Válasz Nagy Péter 40 #14674. hozzászólásáraigen lesz piac 200 forinttal többért...
Válasz Nagy Péter 40 #14674. hozzászólásáraMondjuk ha Szabadegyházára 14 ezer/tonna borsodból a szállítási díj, akkor amerikából nem éppen filléres lesz a sztori. Simán megduplázza azt a számot, amit írsz.
Válasz ..,-:) #14657. hozzászólásáraInkább a kukoricának lesz vége azzal hogy amcsiban 5300 forint a tőzsdei ára..
Bármennyire is messze van és drága a szállítás nem fog megduplázódni mire ideér vagy bárhova a világon.
Búzánál inkább a takarmánynak van game over mert abból annyi van mint a szemét,de malmi javítónál van piac meg lesz is.
Válasz Pont #14672. hozzászólásáraSzerintem egyről beszélünk! ????????
Válasz Csabesz555 #14669. hozzászólásáraTök jó hogy minden évben előjön ez a téma.....
Szárítás számítás:
A 100 mázsa 18-as kukoricának a 0%-os kukoricatartalma 82 kg. (100*0,82)
82 kg szárazanyag 14-es kukoricának ugye a 86% (100-14=86)
Akkor a 14-es összsúlya 82/0,86= 95,348.....Kg.
A víz 4,65 kg. (100-95,35)
Válasz Rabó001 #14670. hozzászólásáraItt a képlet, nincs itt semmi titkossag.
Ez a kiindulás.
Ez meg az előzőböl a szárítás utáni tömeg.
Válasz Csabesz555 #14669. hozzászólásáraMert nem 4 mazsa víz vonódik el, hanem 4,65.
Válasz Rabó001 #14668. hozzászólásáraRégebben én se értettem hogy ha bevittem 100q 18%os kukoricát akkor vízelvonásra miért nem 4q vontak le, hanem 4,5 q pl.. De utána nekem az átvevő ezt igy elmagyarázta, ez alapján azóta kézi számolással nekem mindig stimmelni szokott.
Válasz Csabesz555 #14666. hozzászólásáraSzerintem nem jól mondod. A végeredményed ettől még lehet jó.
Mert nem 4 százalékot csökken a súly. Mert a 18% a 100 mazsa 18 százaléka. A szárítás utáni 14% meg nem a 100q 14 százaléka, hanem egy kisebb szám 14szazaleka.
Tudja valaki az étkezési búza 2025.július 31.-ei tőzsdei árát ?
Válasz Rabó001 #14663. hozzászólásáraDe pont ezt mondtam hogy 100 mázsa 18%os kukoricában nem 18 mázsa víz van hanem több... Mert nem azonos a kukorica és víz súlya. Tehát ha 18%os kukoricát leszárítasz 14%ra akkor nem 4 q mázsa vizet fognak tőled levonni hanem többet.
Mert a 100 mázsának a 4%a az 4 mázsa, de nem 4 mázsát fognak levonni hanem ezt a súlyt megszorozzák egy szorzóval ugy jön ki hogy valójában a 100 mázsából mennyi súlyt vonnak le vízre. Ezt nem tudom jobban mondani.
Válasz mtz1221 #14664. hozzászólásáraA legtöbb helyen itt is vonnak le szemétre, mint Csabesz555 is írta, 2-3% körül.
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraJónálatok, erre akartam kilyukadni. Nálunk megy a szemét is lefelé, amit nem kapsz vissza tört szemben szemétben sem, + arra a 2.5%-os levonás a nedveségekre. Akinek van raktár készlete, ott meg álltalában ha 16tól nem vizesebb, nincs semmi levonás. Geci maffia irányzatú itt minden átvevő, mindig azt mondják nem kell a kis termelő, mégis rajtuk gazdagodnak meg, az ilyen levonásokkal. Sőt itt már több mint valószínű a telepvezetők is kspnak %ot az átbaszásból, mert pont 10x élnek jobban, mint amit keresnek.
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraAz én általam beirt hirdetés (Pelpuszta) szerint ott nincs semmi levonás azon kívül, hogy atszamoljak 14% nedvessegtartalomra.
Máshol általában vonnak le 2-3 százalékot a szemétre, aztán számolják át szárított súlyra, ahogy írod is.
A szárítás során bekovetkezo tomegvaltozasra van egy képlet, és annyi. Ezt mezőgazdasági iskolaban tanították is. De képlet nélkül is ki lehet számolni.
A peldad szerint 18-rol 14 szazalekra azért nem 4 mazsaval csökken a 100 mázsa súlya, mert a 18% az a 100 mazsa 18 szazaleka. A 14% az meg egy 100 mazsanal kisebb számnak a 14%-a.
100 mázsa 18% nedvessegtartalmu kukoricából 18q a víz, 82q meg a szarazanyag. Szárítás után a tömege csökkeni fog, de a 82q szarazanyag benne lesz, és a tömeg 14%-a lesz a víz (86%-a pedig a szarazanyag, jelen esetben a 82q).
Válasz Csabesz555 #14659. hozzászólásáraFelénk a mérleggel tömeget mérnek, nem térfogatot, egy kg kukorica pont annyit nyom, mint 1 kg víz. Az, hogy eltérő a térfogatuk, a kutyát nem érdekli, így nincs szorzó az elvont vízen. Nem is értem, hogy jön a térfogat képbe egy tömeg mérésére alkalmas eszközön. Az elszámolás alapja a leadott termény tömege, nem pedig a térfogata.