Válasz Gatti #18516. hozzászólásáraNálam cukorrépa és repce után általános, amióta vetéssel egy menetben megy a foszfor starter, azóta nincs ilyen probléma...
Válasz erni #18511. hozzászólásáraAmivel viszont érdemes lenne egy kísérletet tenni, az az injektálás. Ha jól emlékszem Máté barátunk ott székel nem messze tőled, ha megkérnéd, hogy szaladjon végig rajta az injektálóval, a kitének van egy NP liquid starter oldata, ha azt oda lehetne tenni a gyökér mellé, lehet, hogy működne. Én korábban próbáltam nagy foszfortartalmú lombtrágyával kezelni az ilyet, de nagy hatást nem tapasztaltam rajta.
Válasz erni #18512. hozzászólásáraez tényleg nagyon lila lett, nem is láttam még ennyire lila kukoricát. De úgy hallottam a Dekalbokra ez jellemző, nekünk még sose volt Dekalb.
Válasz cross #18509. hozzászólásáraItt is csak a repce után lilul, ahol napra vagy kukorica volt ott nem. Csak most elég csúnya majdnem fekete messziről. Most kell vagy 2hét mire magához tér. Lehet kap egy sarabolást hátha hamarabb melegszik.
Valaki használta már amalgerolt kukoricába? Stresszbe van a növény lila az egész tábla. 4 mázsa péti ment alapba meg 1,5q 20-20as starter.
Ráadásul top hibrid p0217.
Vagy valami más tipp, vagy a meleggel majd kiheveri?
Válasz Dzotya #18503. hozzászólásáraSzinte minden kukorica így néz ki a környékünkön mint a ami képet felraktál,a hideg és a szél + felénk fagy is intézi a a kukit
Mi lehet a probléma,lehet ez kálium hiány?Az új talajvizsgálat/idei/gyenge mész,kálium és cinket jelez erre a területre.De viszont a magnézium és a mangánt túlzottnak írta.
Na ez úgy elfagyott ahogy elő van írva.A fagy óta most voltam kint körülnézni.A tábla szélén 3 sor ilyen kb.50 méter hosszan,a többivel nincs gond.Jövő hét végén újra lefotózom,remélem már nagyjából magához tér.Plusz a tavaszi telepítésű 2ha akácom 30%-a lefagyott,a tritikáléban megjelent a vetésfehérítő,ugyhogy eredményes határszemle volt.
Válasz Tobszi #18497. hozzászólásáraAz enyém is ilyen. Azt hittem a gyomírtó csinálta, de akkor mégsem. Itt elvileg semmilyen fagy nem volt, 3-4 fok körül volt az alja.
Kb 10 cm magasságban egy fehéres, beszáradt csík jelent meg a kukoricámon. Az egész terület, kb 10ha mindenhol ilyen. 2-3 nappal ezelőtt láttam akkor még nyoma sem volt, a falunak ezen a részén a fagy sem volt jelentős. Szerintetek mi ez? Elsőre nem néz ki veszélyesnek, csak érdekelne.
Válasz Isssti #18490. hozzászólásáraFőleg laza talajon, simán működne! Kötött pályán is lehet vele értékelhető magágyat készíteni tavasszal, csak nagyon figyelni kell és jól időzíteni, de omlósabb földön kb majdnem mindegy mikor húzod rá.
Nyilván ha annyira nincs eső akkor nem lesz nedves lazított de kellően tömör rögmentes magágyad, viszont míg mindig a leg kevesebb nedvesség vesztéssel járó folyamat, talajművelési eljárások között.
Válasz szanberg #18489. hozzászólásáraAzon agyalok, hogy valamilyen búzás vagy zabos szöszös bükkönyös keverékkel kezdenék szeptember közepe körül ami elviekben május elején kijön bálázva majd ha lenne májusi eső akkor mehetne cirok/kukorica lehetőleg valahogy sávozva, jobb ötletem jelenleg nincs.
Válasz Isssti #18483. hozzászólásáraAz ilyen területeken megváltás volna a sávművelés!
Mert el sem lehetne rontani, ha oda tudsz vetni ahol a sáv van. Semmilyen tarlóhántást nem kívánna az elővetemény után, sőt kifejezetten nem is lenne szabad, hogy kösse a homokot, takarja azt. A sávok tökéletesen tiszták lennének, de mivel az csak a terület 30%-a, így arról sok homokot nem tudna felkapni és máshol lerakni.
Válasz imateeei #18487. hozzászólásáraHello.Az időjárástól függ,40-50%-al kevesebb mint egy jobb táblán.Normál évben 6t körül el lehet érni.Amúgy ez egy táblának egy része,minek hagyjam ki,megy egybe.10cm körül lett vetve,hogy legyen nedvesség kikelni,de a porvihar még rátett 5-10 cm-ert,igy az idén nagyon elfáradt szegény mire kijött.Meglátjuk mire képes az idén.
Válasz Földönfuto #18482. hozzászólásáraHa nem vagyon indiszkrét megkérdezhetem hogy ilyen szinte sivatagos földekben kb hány százalékkal kevesebb az átlagtermés egy normális évben mint a sima fekete talajokon? Mindig csodálattal nézek azon gazdatársakra akik ilyen földeken is sikeresen tudnak termelni. Tavaly figyelgettem az Alföldön akinek ilyen földje van az a kalászost is locsolta de mégis kiégett neki.
Válasz Gabro #18484. hozzászólásáraRitkán, kivételesen csupán magas hőmérsékleten repülnek, így a kukoricatáblák „támadása” általában frontálisan, gyalogosan történik (3. kép). Napközben árnyékos helyen, talajrögök alatt, fiatal növény levelei között találhatók. Általában éjjel táplálkoznak.
Kimásoltam ...
Sziasztok!
Kukoricában barkó kártétel ellen piretroiddal melyik napszakban kellene védekezni, hogy minél több legyen a kontakt, napközben vagy este? Tudom hogy valami felszívódó kellene, de csak piretroidom van itthon
Válasz bandigh #18478. hozzászólásáraPersze hogy az aszály a gond,de idéntől nem hiszek semmi előrejelzésnek,vetés pillanatában ahol a nedvesség kezdődik az alatt fog 2 centivel lenni a mag.
Válasz bandigh #18478. hozzászólásáraIgazából mi letettük mindenhol 8 centire a kukoricát is, a napraforgót is! Tárcsás vetőgép, és a sortisztítóját lejjebb tettük 2-3 centivel! Nem a legszebb a vetés mert azt a 2-3 centi földet betolja a sor közé, de az a 2-3 centi száraz már úgymond nincs útba, 95% biztos vizesben van! Nincs is baj a keléssel!
Válasz mtz1221 #18468. hozzászólásáraVolt szó az optimális vetésmélységről, azaz, hogy a növény élettani szempontból hol érzi magát a legjobban, milyen mélyen lesz a gyökeresedés, satöbbi.
Ez persze akkor igaz, ha van ott nedvesség, és ki tud kelni, vagy lesz rá eső.
Ha agrotechnikai okok, vagy az időjárás miatt a vetésmélységben nincs nedvesség, onnantól a gazda dönti el, hogy ledugja e magot arasznyi mélyre, ezzel bevállalva egy valamennyi terméscsökkenést, és a kockázatot, amit az elhúzódó csirázás okoz, vagy elveti optimális mélyen és az esőre is számít. Nyilván a kettő között van valahol az igazság.
Azt még hozzá kell tenni, hogy aki mélyre vetett, annak sem kelt ki mindenhol, mert a simításkor azért vannak hantok-gödrök ami persze száraz porral telt meg. Igazából fölösleges a témán rágódni, aszály van, azért nem kelnek a vetések..
Ami hamarabb kikelt, az se szivesen nő amúgy, viszont a később kelőket garantáltan elnyomja, főleg a forgó.
Mondjuk a nitrosol érdekes egy anyag.
Márciusban fogadtunk le kamionnal, az utolsó 1-200litert elfektetett IBC-be szoktuk kiengedni, úgy megy ki könnyen a tankerból. Elrepedt a felső sarka tartálynak, hát vagy 100 l kiment a levesbe.
Azóta is a csapadék mentes aszályban is teljesen sár van ott! Egyszerűen az nem illan el. de vagy két éve eresz alatt egy beton mélyedésben is egész évben ott volt ugyanannyi mennyiségű nitrosol, pedig a nap sütötte folyamatosan.
Válasz t.peti #18472. hozzászólásáraÉn nem tolom ki későre mert ősszel annyival lesz vizesebb is, főleg ha addig nem nagyon kap esőt és sínylődeni fog, utána meg keményebben megázik júniusban, és újra éled a növény, olyankor mintha előlről kezdené a kukorica.
A sávos pályákba jövő héten mellé injektálunk a 3-4 leveles kukoricának 300 litert egyszerre a noran szerkezettel és kész.
Sáv frissítés kor kaptak kb150 kg komplexet tavasszal lerakva az ágyásba.
Összesen kb 150 kg N-t kap így a gyökérzóna mellé-alá.
Válasz Apáé #18465. hozzászólásáraNekem is gyengén kell.Mondta 3 hete az esőt,meg itt is mindenki beszél hogy 6 centi mélyre kell vetni az a jó.jövőre leteszem 10 centire mint eddig mindig,még a szóját is.
24867 hozzászólás
Válasz Gatti #18516. hozzászólásáraNálam cukorrépa és repce után általános, amióta vetéssel egy menetben megy a foszfor starter, azóta nincs ilyen probléma...
Válasz Batka #18515. hozzászólásáralehetséges, nem szoktunk repcézni. Napraforgó után azt tudom hogy nem szokott, legalábbis nekünk.
Válasz Gatti #18513. hozzászólásáranem nemesítőház függő, a többi ugyanúgy belilul repce után.
Válasz erni #18511. hozzászólásáraAmivel viszont érdemes lenne egy kísérletet tenni, az az injektálás. Ha jól emlékszem Máté barátunk ott székel nem messze tőled, ha megkérnéd, hogy szaladjon végig rajta az injektálóval, a kitének van egy NP liquid starter oldata, ha azt oda lehetne tenni a gyökér mellé, lehet, hogy működne. Én korábban próbáltam nagy foszfortartalmú lombtrágyával kezelni az ilyet, de nagy hatást nem tapasztaltam rajta.
Válasz erni #18512. hozzászólásáraez tényleg nagyon lila lett, nem is láttam még ennyire lila kukoricát. De úgy hallottam a Dekalbokra ez jellemző, nekünk még sose volt Dekalb.
Válasz erni #18511. hozzászólásáraMost így néz ki.
Válasz cross #18509. hozzászólásáraItt is csak a repce után lilul, ahol napra vagy kukorica volt ott nem. Csak most elég csúnya majdnem fekete messziről. Most kell vagy 2hét mire magához tér. Lehet kap egy sarabolást hátha hamarabb melegszik.
Válasz cross #18509. hozzászólásáramondjuk a repce meg a napraforgó nagyon kizsigereli a talajt, lehet valami hiánya van azért lilul.
Válasz erni #18506. hozzászólásáraNálam ott lilul, ahol tavaly repce volt. Ahol búza volt, ott jó. Egymás mellett van, mintha elvágták volna.
Válasz erni #18506. hozzászólásáraIlyenkor már nemigen tudsz vele mit kezdeni, ha bejön a meleg, visszazöldül.
Válasz erni #18506. hozzászólásáraNe költs rá semmit nem ér próbáltam töbször is,ki fogja heverni,semmi baja sem lesz
Valaki használta már amalgerolt kukoricába? Stresszbe van a növény lila az egész tábla. 4 mázsa péti ment alapba meg 1,5q 20-20as starter.
Ráadásul top hibrid p0217.
Vagy valami más tipp, vagy a meleggel majd kiheveri?
Sziasztok.dkc 5068 at vetett már valaki tapasztalat?
Válasz Dzotya #18503. hozzászólásáraSzinte minden kukorica így néz ki a környékünkön mint a ami képet felraktál,a hideg és a szél + felénk fagy is intézi a a kukit
Válasz B.Bali #18502. hozzászólásáraNálunk nem volt öt foknál hidegebb amióta ki kelt,és a kukoricán három éve is láttam hasonló tüneteket.
Válasz Dzotya #18501. hozzászólásáraFázik,szélverés ,fagy is mgcsiphette
Na ez úgy elfagyott ahogy elő van írva.A fagy óta most voltam kint körülnézni.A tábla szélén 3 sor ilyen kb.50 méter hosszan,a többivel nincs gond.Jövő hét végén újra lefotózom,remélem már nagyjából magához tér.Plusz a tavaszi telepítésű 2ha akácom 30%-a lefagyott,a tritikáléban megjelent a vetésfehérítő,ugyhogy eredményes határszemle volt.
Válasz Tobszi #18497. hozzászólásáraAz enyém is ilyen. Azt hittem a gyomírtó csinálta, de akkor mégsem. Itt elvileg semmilyen fagy nem volt, 3-4 fok körül volt az alja.
Válasz Tobszi #18497. hozzászólásáraDetto ugyanez van itt is,szerintem hidegsokk,néztem a szomszédé is ilyen.
Kb 10 cm magasságban egy fehéres, beszáradt csík jelent meg a kukoricámon. Az egész terület, kb 10ha mindenhol ilyen. 2-3 nappal ezelőtt láttam akkor még nyoma sem volt, a falunak ezen a részén a fagy sem volt jelentős. Szerintetek mi ez? Elsőre nem néz ki veszélyesnek, csak érdekelne.
Nekünk 2 éve volt lila, fajtafüggő, akkor tettünk ki foszfor tartalmú lombtrágyát, helyre is jött néhány nap elteltével.....
tavaly is volt amelyik lilult, akkor nem tettünk ki semmit, és ugyé az időjárás is, szal meg is látszott rajta :(
Válasz GREVEN #18494. hozzászólásáraEgy hét múlva meg se ismered.A gyomirtással inkább várjál.Dekalbot vetettél,hogy ennyire lilul?
Válasz határjáró #18492. hozzászólásáraEz is megfagyott akkor. Meg tiszta lila az egész tábla. Közepe él ennek is csak a levelek vannak oda.
Ha lila a levele és fázik valószínűleg szabad gyomirtani? (princi plus gold)
Válasz határjáró #18492. hozzászólásáraFagy hatása kukoricán...
Pár éve 4-5 leveles fagyott le, kihajtott de nem lett 10 tonna+ termés...
Kukorica 3-4 levelben ha lefagyott van eselye meg ujra hajtani? Jart igy mar valaki?
Válasz Isssti #18490. hozzászólásáraFőleg laza talajon, simán működne! Kötött pályán is lehet vele értékelhető magágyat készíteni tavasszal, csak nagyon figyelni kell és jól időzíteni, de omlósabb földön kb majdnem mindegy mikor húzod rá.
Nyilván ha annyira nincs eső akkor nem lesz nedves lazított de kellően tömör rögmentes magágyad, viszont míg mindig a leg kevesebb nedvesség vesztéssel járó folyamat, talajművelési eljárások között.
Válasz szanberg #18489. hozzászólásáraAzon agyalok, hogy valamilyen búzás vagy zabos szöszös bükkönyös keverékkel kezdenék szeptember közepe körül ami elviekben május elején kijön bálázva majd ha lenne májusi eső akkor mehetne cirok/kukorica lehetőleg valahogy sávozva, jobb ötletem jelenleg nincs.
Válasz Isssti #18483. hozzászólásáraAz ilyen területeken megváltás volna a sávművelés!
Mert el sem lehetne rontani, ha oda tudsz vetni ahol a sáv van. Semmilyen tarlóhántást nem kívánna az elővetemény után, sőt kifejezetten nem is lenne szabad, hogy kösse a homokot, takarja azt. A sávok tökéletesen tiszták lennének, de mivel az csak a terület 30%-a, így arról sok homokot nem tudna felkapni és máshol lerakni.
Válasz imateeei #18487. hozzászólásáraHello.Az időjárástól függ,40-50%-al kevesebb mint egy jobb táblán.Normál évben 6t körül el lehet érni.Amúgy ez egy táblának egy része,minek hagyjam ki,megy egybe.10cm körül lett vetve,hogy legyen nedvesség kikelni,de a porvihar még rátett 5-10 cm-ert,igy az idén nagyon elfáradt szegény mire kijött.Meglátjuk mire képes az idén.
Válasz Földönfuto #18482. hozzászólásáraHa nem vagyon indiszkrét megkérdezhetem hogy ilyen szinte sivatagos földekben kb hány százalékkal kevesebb az átlagtermés egy normális évben mint a sima fekete talajokon? Mindig csodálattal nézek azon gazdatársakra akik ilyen földeken is sikeresen tudnak termelni. Tavaly figyelgettem az Alföldön akinek ilyen földje van az a kalászost is locsolta de mégis kiégett neki.
aránylag jól kikelt, ahhoz képest hogy alig volt pár mm eső. SY Chorintos
Válasz Gabro #18484. hozzászólásáraRitkán, kivételesen csupán magas hőmérsékleten repülnek, így a kukoricatáblák „támadása” általában frontálisan, gyalogosan történik (3. kép). Napközben árnyékos helyen, talajrögök alatt, fiatal növény levelei között találhatók. Általában éjjel táplálkoznak.
Kimásoltam ...
Sziasztok!
Kukoricában barkó kártétel ellen piretroiddal melyik napszakban kellene védekezni, hogy minél több legyen a kontakt, napközben vagy este? Tudom hogy valami felszívódó kellene, de csak piretroidom van itthon
Válasz Földönfuto #18482. hozzászólásáraIlyen területeken gondolkozok én is hogy sávozni kellene.
Válasz medikus #18481. hozzászólásáraLekűzdötte a porvihart és a hideget,17 napra de kijött kb.15-20cm-ről jött fel.
Válasz mtz1221 #18468. hozzászólásáraÚgy tanultuk!Ahány mm a mag,annyi centi a vetésmélység!10cm!Az jó!
Válasz bandigh #18478. hozzászólásáraPersze hogy az aszály a gond,de idéntől nem hiszek semmi előrejelzésnek,vetés pillanatában ahol a nedvesség kezdődik az alatt fog 2 centivel lenni a mag.
Válasz bandigh #18478. hozzászólásáraIgazából mi letettük mindenhol 8 centire a kukoricát is, a napraforgót is! Tárcsás vetőgép, és a sortisztítóját lejjebb tettük 2-3 centivel! Nem a legszebb a vetés mert azt a 2-3 centi földet betolja a sor közé, de az a 2-3 centi száraz már úgymond nincs útba, 95% biztos vizesben van! Nincs is baj a keléssel!
Válasz mtz1221 #18468. hozzászólásáraVolt szó az optimális vetésmélységről, azaz, hogy a növény élettani szempontból hol érzi magát a legjobban, milyen mélyen lesz a gyökeresedés, satöbbi.
Ez persze akkor igaz, ha van ott nedvesség, és ki tud kelni, vagy lesz rá eső.
Ha agrotechnikai okok, vagy az időjárás miatt a vetésmélységben nincs nedvesség, onnantól a gazda dönti el, hogy ledugja e magot arasznyi mélyre, ezzel bevállalva egy valamennyi terméscsökkenést, és a kockázatot, amit az elhúzódó csirázás okoz, vagy elveti optimális mélyen és az esőre is számít. Nyilván a kettő között van valahol az igazság.
Azt még hozzá kell tenni, hogy aki mélyre vetett, annak sem kelt ki mindenhol, mert a simításkor azért vannak hantok-gödrök ami persze száraz porral telt meg. Igazából fölösleges a témán rágódni, aszály van, azért nem kelnek a vetések..
Ami hamarabb kikelt, az se szivesen nő amúgy, viszont a később kelőket garantáltan elnyomja, főleg a forgó.
Mondjuk a nitrosol érdekes egy anyag.
Márciusban fogadtunk le kamionnal, az utolsó 1-200litert elfektetett IBC-be szoktuk kiengedni, úgy megy ki könnyen a tankerból. Elrepedt a felső sarka tartálynak, hát vagy 100 l kiment a levesbe.
Azóta is a csapadék mentes aszályban is teljesen sár van ott! Egyszerűen az nem illan el. de vagy két éve eresz alatt egy beton mélyedésben is egész évben ott volt ugyanannyi mennyiségű nitrosol, pedig a nap sütötte folyamatosan.
Érdekes.
Válasz Batka #18475. hozzászólásáraNem.
Két éve próbáltam azt is, sávművelésben is meg teljes felületre kiszórva is, megmondom őszintén én nem láttam különbséget, se nem mértünk...
Kötött talajon, ha nincs 100+ mm csapadék egyszerre lefelé nem megy az el nyugi...
Felfelé inkább, de azért jó a Noran injektáló mert belehúzzuk vele a talajba.
Válasz szanberg #18470. hozzászólásáraN-lockot is raksz a nitrosol mellé?
Válasz t.peti #18472. hozzászólásáraÉn nem tolom ki későre mert ősszel annyival lesz vizesebb is, főleg ha addig nem nagyon kap esőt és sínylődeni fog, utána meg keményebben megázik júniusban, és újra éled a növény, olyankor mintha előlről kezdené a kukorica.
Válasz mtz1221 #18468. hozzászólásáraÉn mindig vizes földbe teszem, mikor kritikus a helyzet. Így is hiányos lesz.
Válasz szanberg #18470. hozzászólásáraÉn 8 leveles korában tervezném, akkor még tűrhető a forgó taposása.
Vetéskor kapott 3,5q Mas-t, azzal el van derékig érő koráig lazán.
Válasz Apáé #18469. hozzászólásáraa 2 hete vetett, nálunk is most kezd sorolni, az volt a mák hogy kb 1 hete kapott egy pár mm-t.
Válasz t.peti #18463. hozzászólásáraKötött földön nem fogsz különbséget észrevenni.
Próbáltam már így is úgyis amúgyis.
A sávos pályákba jövő héten mellé injektálunk a 3-4 leveles kukoricának 300 litert egyszerre a noran szerkezettel és kész.
Sáv frissítés kor kaptak kb150 kg komplexet tavasszal lerakva az ágyásba.
Összesen kb 150 kg N-t kap így a gyökérzóna mellé-alá.
Válasz mtz1221 #18468. hozzászólására17napja van elütetve és még mindig nagyon hiányos.
Válasz Apáé #18465. hozzászólásáraNekem is gyengén kell.Mondta 3 hete az esőt,meg itt is mindenki beszél hogy 6 centi mélyre kell vetni az a jó.jövőre leteszem 10 centire mint eddig mindig,még a szóját is.