Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraSzia Szanberg, a 10 tonnás átlagod megvolt a lemosot partoldalon? Vagy még nem vágtad?
Nekem a lemosott partoldalon megvolt a 10,9 t/ha átlagom kombajntisztán 21% víztartalommal. Igaz hogy FAO 390 kukorica volt, de nagyon kellemesen meglepett az eredmény. Ilyen termésem még sohase volt jó földekben, nemmég ezen a gyengén termő talajon.
A kukorica vetésem fele 280Fao kb 80hektár és megint ennyi Fao420-as. Ebből 50 hektár szója után folyóparton jó földben(20-25Ak nekünk a legjobb táblák) No itt a 420-as nagyon bejön mert 14tonnát ad átlagban, de vannak olyan jó részek ahol nem nyomta tavasszal a víz, hogy 0,5hektárról színig csurgásig púposra szedem a magtartályt, ami nálam 90mázsa. és igen jól írtam fél hektárról. Persze a vadkár, a kikapált foltok kanyarban, a forgók szegélyek taposása ugyanitt gyomfoltok, víznyomott foltok több hektáron ahogy nagyon gyenge az anyag szóval így jön ki a 14-es átlag.
Viszont van gyenge talajon domboldalt is 420-as kukoricám, nagyon kíváncsi leszek melyik mit ad, ugyanaz a technológia, annyi, hogy ez utóbbinál napraforgó volt az elővetemény, számít de nem ég és földnek kéne lenni a különbségnek de szerintem 5tonna lesz köztük.
Jobb adottságú tábláknál ami nem is a legjobb de nem is 10korona alatti, a 280-as Pioneer tudja lazán a 10tonnát, nagyonjó 21-es vízzel. A 420-ast 25-28akkal aratom és egyel sem fog lejjebb menni. Nem is értem, hogyan lehet tizen tonnás kukoricát tizenX-es vízekkel vágni, ha itt 20 alatt van a nedvesség akkor 5tonna az átlag.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan területek ahol hiába a törekvés, nem jön be soha, így nem lehet erről általánosságban beszélni. Jó kukoricás helyeken és főleg délebbre nyomni kell a magasabb fao-t de nálunk itt az északi csücsökben nagyon elkell gondolni a dolgokat normál évben is, hátha még jön egy szeptemberi kemény korai fagy mint valamelyik évben volt is és akkor 40-es vízzel kell vágni ezeket a kukoricákat.
Válasz atisgyulai #13126. hozzászólásáraAzért pakoljunk rá még többet a földekre, hogy a sok ingyenélő
(értem itt a közmunkástól a politikusig) a befizetett adókból dőzsöljön, meg jól éljen?
Hát ezt nekik .
Én ugyan nem.
Válasz Claaastra #13125. hozzászólásáraAkkor még nekünk nincs is okunk panaszra. 360-380-as mag,
30-40000ft/zsák(80ezres).
Vetéskor 180-200kg/ha péti, sor mellé.
Gyomirtás + sorközkulti.
9t/ha 15,5-16,5% vízzel.
(Előző évben szervestrágyàzott terület)
De ez több inputtal sem lett volna szerintem 10t-nál sokkal több.
Osztunk-szorzunk, kifizetünk egy csomó áfát+béfát, ilyen-adót + k..va anyukája adót, de végül a zsebünkben ugyanannyi marad.
Válasz atisgyulai #13124. hozzászólásárami is gyenge földeken garázdálkodunk,vissza kell fogni a költségeket(100e ft max az inputra)de a 400 alattiakból semmi se lessz olyan években mint tavaly meg 3 éve ,ha van eső akkor jó a termés ha nincs eső akkor szar a termés,idén idáig (40ha)közel vagyunk a 10 tonna átlaghoz,20e ft maggal 400kg pétisóval 100kg 8-24-24-el,+ elumis sel,
Ez így leírva mind szép és jó, csak azért azt is vegyük figyelembe hogy vannak gyengébb adottságú területek.
Mind talaj, mind időjárás szempontjából hátrányosnak mondható helyeken ezek a szàmok teljesen mást mutatnak. Nincs ekkora terméskülönbség jobb idő+több input esetén sem.
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraigazad van, sokan termelnének hosszabb kukoricát, ha nem bérbe kellene szárítaniuk. mert annak nagyobb a kockázata, vagy ahogy szoktam mondani, az jobban fájna, hogy csapadékos ősszel 28-as vízzel hozzák le, mint hogy 3 tonnával többet teremjen, és elveszítsen ennyi bevételt. holnap mé ghajnalba indulás, ma már nem, de csinálni fogok egy diagramot, ha a paraméterekben meg tudunk egyezni (többlettermés, többlet víz%, szárítási díj, stb.), hogy mi mibe kerül.
de egyébként is igazad van, korábban is írtam, hogy szerintem sem értük még el a profitmaximumot, tehát nem optimális ráfordatással termelünk, lenne még mire költeni, de az is igaz, hogy valahogy a kockázatokat is kezelni kell...
Valószínűleg ez is nagyban talaj, és mikroklíma függő. Nálunk most a legoptimálisabb a 380 körüli FAOszámúak vetése. Azokat átlagosan kb 20-22-es vízzel lehet most betakarítani, viszont egy 450-es kukinál nem azzal számolunk, h. 3 %-al lesz több a vize, hanem azzal, h. nem fog rendesen beérni, és 28-as vízzel kell levágni novemberben esetleg havaseső kíséretében. A másik meg az, h. minden évben van kísérlet a környéken 2-3 db. de nem láttunk még túl nagy hozamkülönbséget. A 380-asokhat talán még soha nem teljesítette túl bármilyen hosszú FAOszámú sem 10q-tól nagyobb különbséggel. Szóval ez a téma nálunk így néz ki, máshol meg máshogy, de egy tény, nálunk nagyon tudni kell számolni, mert kicsi pénzből élünk, és az a kicsi igen hamar minuszba fordul, ha nem figyelünk.
Válasz atisgyulai #13117. hozzászólásáraIgen, valóban ez is jelentős. Ezt most érezzük igazán, mikor eddig soha nem látott átlagokat ( 120 q körül ) kell szállítanunk, és még most jön a java, mikor a sáron kell menni. Eddig kihúztam a két 8 tonnást, most csak az egyikkel próbáltam, de úgy ottmaradtam, h. alig bírt a másik gép kihúzni.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraElőször a hatóanyagmennyiségekről: A mai gazdaságok zöme ma is simán kiszór 2-300 kg hatóanyagot. számolj, ez egy átlagos gazda technológiája: 3q 8-24-24-es az 168 kg ősszel, tavasszal 150 kg starter mondjuk Timac eurofertil 38, az minden hatóanyagot figyelembe véve b. 60 kg/q, összesen 90 kg, ehhez jellemzően kimegy 300 kg ammónium nitrát, ami 102 kg hatóanyag. mindez összesen 360 kg összhatóanyag. és ez nem sok tápanyag, nem intenzív termelés, ez egy átalgos kisgazdaság megszokás alapján kirakott mennyisége.
másrészt (és itt egyben válaszolok szeni gondolataira is) a kisárletek fura jószágok. ha valós számokkal játszanák le őket akkor egyrész csúnyán felsülnének a korai kukoricák. Magyarországon a 300 eleji fao manapság a sláger, azt kell nyomni, azok a legdrágább magok, és azok a legnagyobb eladások. Mindenkivel el kell hitetni a kisérletekben hogy az a hibrid igenis tudja a 10 tonnát, igenis leszárad 16%-ra, stb. stb. stb. ha valaki elismerné, hogy hát igen, van olyan ideális körülmény, amikor tényleg terem 9-10-11 tonnát, de azért számolni ne nagyon számoljon senki 8 felettivel akkor azért a gazdák zöme lehet a sztárhibrid helyett más nemesítőház hibridjét választaná... másrészt ugye ott vana "józan paraszti gondolkodás". Ha valaki a 400 végi 500-as fao-s kukoricákhoz odaírná hoyg teremhet akár 15 tonnát is az lenne az első reakció a gazdáktól, hogy persze, ese az csak... (itt jegyeznm meg hogy a késői kukoricák is a kisérletekben mind 16-18%-os vízzel szerepelnek ami azért szintén nem jellemző rájuk) épp ezért fura számok vannak a kiadványokban, sokszor faoszámtól függetlenül hasonló grafikonok vannak, hasonló terméshez hasonló víz párosul. Szakember ezért látja hogy nyilván ez nem lehet így, az a tenyészidő különbség nem a véletlen műve. egy fao 300-as kukorica jellemzően 6-10 tonna között terem, azaz ha minden faxa akkor tud 10 tonna környékét is, ha a körülmények rosszabbodnak innen indulunk lefelé. cserébe viszont korai arathatóság, jó víztartalom párosul hozzá. A növények általában kicsik is, és ezzel párhuzamosan yengébbek a gyökereik, mivel rövid a tenyészidő minél hamarabb generatv szakaszba lép a növény.
Egy hosszú tenyészidejű kukorica telejsen más. Már maga a növény is nagy, magas akár 3-4 méteres is lehet, ehhez nagy gyökérzet, hosszú, vastag, akár két cső is, nagy lombos levélzet, stb. Egy ilyen kukorica genetikai potenciálja bőven veri a 20 tonnát, akinek van a gépben hozammérő vagy akár térképező idén meg tudja erősíteni, foltokban bőven előfordulnak 22-24 tonnás foltok is, és ha a környezeti feltételek nem ideálisak akkor innen csökken lefelé. Ez az oka annak, hogy ezek a hibridek ahol tavaly nem 0-t teremtek ott tavaly is megvolt 9-10-11 tonna, amikor a rövid tenyészidejűek már bőven 5-6 körül virgonckodtak. Más tészta, hogy szárazságba hajló, szlsőséges, gyenge talajok, vagy tápanyaghiány itt fokozottan visszaüt, nem a asemmiből lesz nagy szár, sok levél, és 10+ tonnás termés. Másrészt a hosszú tenyészidő miatt késik az érés, tavaly azért ezek is bejöttek szeptemberben 16-os vizekkel, de a jellemző inkább a novemberi aratás és a 20-as, 22-es víztartalom.
Most vissza a matekhoz. a vetőmagot vegyük most azonosnak. tegyük fel hogy kell plusszban 30.000 ft árú műtrágya (ennyi sosem kell, ez az idén 500 kg plusz Nitrosol, összesen sem megy ki ennyi nem hogy ennyivel több). a termés legyen 8 tonna az egyiknél 18-as vízzel, 13 tonna a másiknál 21-es vízzel. ez több szállítási költséget jelent, vegyük ezt 6500 ft-nak. az elsőnek a tisztítása 8000 ft, a szárítása 19800 ft/ha, a másiknak a tisztítása 13000 ft, a szárítása 53600 ft. összesítve a tisztítás szárítás közötti különbség 38800 ft, ha mindent összevetünk akkor 75300 ft összes többletköltséged van műtrágyástól, szárításostól, szállításostól. ehhez párosul 5x35000 ft, azaz 175.000 Ft többletbevétel. párszáz forinttal vagy 100.000 Ft alatt többlethaszonban. Ha idei évre gondolsz ahova +30e műtrágya ment ki ott nem 13 tonnás kukorica van hanem 18...
Egy kis érdekesség annak, aki nem számolta ezt így végig.
Egy átlagos eset:
- 100 q/ha kombájntiszta termés
- 21 % víztartalom
- rostálás 100 fr/q
- szárítás 70 ft/q/%
- 2 % levont szemét
A 2 % szemét levonása, és a 8 % víz, ami saccolásom szerint 9 % súlyveszteséget eredményez, a maradék 89q száraz kukorica
A 100 ft rostálás 10000 ft/100q-át eredményez
A 8 % víz élvonása 8x70x98 = 54880 ft
Össz költség = 64880 ft/ha
89 q száraz súly x 3500 = 311500 ft
össz költség = 64880 ft
Nettó árbevétel / hektár = 246620 ft
Ebből adódik a nyers fizető ár = 2466 ft/q
Nézzük még meg, h. ilyen paramétereknél mit mutatnának a számok, ha 1-1 % -kal vizesebb lenne a portékánk:
1 % víz hasraütésre kb 1,2 % súlyvesztést jelent, ami 3500 ft száraz fizetőnél 42 ft / q azaz 4200 / ha pénzt jelent
70 ft szárítási díjnál 7000 ft / ha
tehát 11200 ft / ha plusz költséget jelent. Ha ezt visszaosztom a 2466 ft nyers fizetővel, akkor megkapom, h. 1 % víz költsége (11200/2460 ) 4055q kombájntiszta nyers kukorica árával egyenlő.
Tehát, ha valaki magasabb FAO számú kukoricát akar vetni, úgy számoljon, hogy az csak akkor éri meg, ha minden többlet vízszázalék több mint 4,5 q többlet termést fog eredményezni.
Remélem jól számoltam, és a végkövetkeztetésem is jó. Lényeg a lényeg, h. ezért nem lehet olyan könnyelműen dobálózni itt a 400-as, meg 500-as FAOszámú kukoricákkal, mert ha az idő nem kedvez, úgy ráfizet a paraszt, hogy öröm nézni.
Válasz .Feco. #13093. hozzászólásáraha nagyon beleakarunk merülni ez is csak részigazság Az vitathatatlan hogy a nagyobb fao számúak többet teremnek, de kérdés hogy mennyivel és mennyivel nagyobb a víz százaléka mert sok sok kísérletben nem éri el az 1tonnát közel se de sokkal magasabb a víze és a szárítás elviszi azt a többletet mert máshol hiába olcsóbb a gáz én azzal nem sokat érek ha nekem a számlán a magyar ár szerepel na meg a 85-90-es éveket ne hasonlítsuk ide mert ha szégyen ha nem szégyen a TSZ a mai magyar mezőgazdaságot(tisztelet a kivételnek) megszégyenítően termelt az már megint más hogy a javadalom hava került, de ebbe kár belemenni mert az más téma akkor az össz hatóanyag meghaladta a háromszáz kilót most meg a százat se érjül el ez se mindegy na meg lehetne itt még sokmindenbe keresni a hibát
Ma levágták a mi kukoricánkat is 10t/ha. 22-23-mas vízzel. Ahhoz képest, hogy tegnap előtt még esett és reggel 8 kor a legnagyobb ködbe álltak bele, a vízre nem panaszkodom. Az ár siralmas. 3500+komp.
Válasz medikus #13102. hozzászólására Aki bérelt vagy állami földön gazdálkodik annak kötelező kihozni a maximumot mert másképp nem lesz nyeresége .Nagyjából sejthető,hogy miből és hogyan lesz 1 hektáron 150 q kukorica főleg kedvező időjárás esetén :-)nem olyan bonyolult dolog ez a mezőgazdaság csodák meg nincsenek ..Lehet növelni a termésmennyiséget de annak ára van és nem minden esetben fizetődik ki :-)
E azért nem teljesen igaz, persze voltak extrém esetek, de max. 500-800 kg vegyeshatóanyag ment ki, az is leginkább olyaokból mint szuperfoszfát meg társai, hatóanyagban lig raktak ki többet, mint egy mai intenzív gazdaság, hasznosulásban pedig a közelében sem jártak. A szervestrágyával ugyanez a helyzet, a 80-as évek végéig olyan szinten nem tudták kezelni hogy a tényleges hasznosulása jóformán semmi volt, és abból is csak az állattartó telephez közeli földek kaptak. Ráadásul én nem is a 80-as évekhez viszonyítottam, hanem a 90-es évek végéhez, 2000-es évek elejéhez, márpedig azt tudjuk, hogy a kárpótlás után 5-6 év szinte kimradt a kisgazdaságoknál trágyázásból és vegyszerezésből is...
Válasz .Feco. #13093. hozzászólására Sok igazság van abban amit írsz de azért a mezőgazdaság elég összetett dolog .70-80-as években annyi műtrágyát használtak,hogy szinte hihetetlen és szerves trágya is volt bőven .80 éve még lóval szántottak :-)ha most ráengednéd a lovasekét talán egy kicsit megpiszkálná a földet de normál munkát tuti nem csinálna a sok műtrágya és a szerves trágya hiánya azért szép lassan megteszi a hatását .Én csak saját földön gazdálkodok és max 4 q műtrágyát használok és kb 20%-át tudom szerves trágyázni -persze az lenne a tökéletes,ha tartanék 200 marhát és lenne elegendő szerves trágya de én ezt már nem vállalom be :-)én is hallottam 60 q feletti napraforgóról és 170 q kukoricáról de én ezt 46 AK földön sem tudom megközelíteni :-)
Válasz Agromókuss #13092. hozzászólásáraez gy ebben a formában nem igaz, magyarországon szinte a hűvös északi tjak kivételével mindnehol beérik az 500 eleji kukorica is, csak manapság mindenki a 13-as vízre hajt.
Valójában fiziológiailag érettnek 28-as vízzel tekintjük a kukoricát, ezt akár 600-as végig kukoricák is képesek lennének elérni. (Megjegyzem, hogy németek belgák, franciák ilyen vízzel vágják, és szárítják vagy tartósítják a kukoricát, csak ott ugye nem maffiamódszerekkel vették az oroszoktól a gázt, hanem piaci alapon, így az ottani gázár kb. 40%-a a miénknek)
Valójában ideális esetben 18-20-22% víztartalommal kellene aratni a kukorcát, amikor még a cső stabilan áll a száron, nem hullik le, nem pattan ki, nem pereg belőle a szem aratáskor. Akinek saját szárítója van igyekszik ilyen vízzel szedni. (főleg hogy a 24-es kukoricát kb. 10%-al drágább szárítani, mint a 16%-ost)
18% alatt már nagyon jelentős veszteségek vannak aratáskor, és a szárítás, rostálás, anyagmozgatás betárolás alatt is, a szemtörés, porlás akár 2-3%-ot is elérhet.
14% alatt már nem lehet szárítani, ami miatt a szem felületén gombák és rovarok maradhatnak, ami toxintartalom emelkedését hozza, és rontja a termés kitároláskori minőségét is. gázosítani vagy hűteni kell, ími nyűg és költség...
Szóval amikor a gazda azon spekulál, hogy a szárítós nehogy keressen már bármit rajta akkor ezzel egy csomó kárt okoz magának és a szárítósnak is.
Amúgy 15 éve a kukoricák jellemzően 400 végi, 500 elejiek voltak, simán tudták a 100-130q-t, csak novemberben vágtuk őket 22-es vízzel, mindenki emlékszik a Colombára, Volgára, Florenciára, azok terméshozama egy 15 ávvel későbbi 300-as kukoricának még mindig olyan magas, mint kacsának az eperfa! Csak amíg nyugaton a fajtaváltás során megmaradtak a Fao számnál, így az újabb és újabb fajtákkal egyre emelkednek a termésátlagaik addig nálunk azért, hogy nehogy már valaki keressen rajtunk egy kis pénzt egyre megyünk lejjebb-lejebb a tenyészidővel. Mostanra oda értünk, hogy szeptemberben már a kukorica 20-25%-a le volt aratva, tavaly meg 90%-a, viszont termésben a 80-as évek termésszintjét sem érjük el mind a mai napig. Persze nem mindenki, vannak akik vetnek hosszú tenyészidőt, és aratják a 16 meg néhol a 20+ tonnákat (nem táblaszinten, még) azokra mindenki azt mondja hogy áhh, kamu az csak... persze persze... akinek igazán nagyok a hozamai az csöndben van és még a ostani áron is keres nem kicsit...
Válasz .Feco. #13087. hozzászólásáraHa jóindulatú vagyok is akkor azt mondom hgy a 400-500 az Mo nem minden helyen jó. Ha meg reális leszek akkor azt mondom hogy 400-500 nagyon kevés helyen termeszthető sikeresen
Válasz szanberg #13083. hozzászólásáraMi ma PRN01-et vágtunk, 17 vizzel. Eléggé jégvert terület de igyis 10 tonna körül van. Van olyan rész hogy az 50 százaléka a földön van a jégtől. Ez Románia, Szatmár megye.
Válasz .Feco. #13087. hozzászólásáraTELJESEN IGAZ AMIT ÍRSZ DE ITT LEGTÖBBSZÖR NEM A MENNYISÉG A DÖNTŐ HANEM AZ IDŐZÍTÉS.A 350 FELETTIEK ADJÁK ITT IS A GARMADÁT DE AZT TÉLIRE HAGYJUK,HISZ ELSZÁLLT A HÍZÓÁR ÉS FOLYAMATOS FRISS ELLÁTÁST IGÉNYEL AZ ÁLLOMÁNY.
AMÚGY 5 FAJTÁT VETETTÜNK HOGY NE KELLJEN EGYSZERRE LEVENNI.SZÁRÍTÁST ELHAGYJUK MERT NEM RENTÁBILIS,MÁSODVETÉS NINCS.
Válasz sanyi1965 #13084. hozzászólásáraNe csodálkozz ha nincs termes 220-ás fao számmal. Mi másod vetesben is 300 felett öt vetünk, fő vetesben meg 400-500-at. A 300 alatti bármilyen időjárás mellett max 9 tonna, a 300-ás pedig max 10.
Válasz sanyi1965 #13084. hozzászólásáraHát érdekes amit mondasz mert mi lassan 3 hete levágtuk a p0017 kukoricánkat ami 410 FAO számmal bír és a DKC 5276 6 napja lett levágva ami 470 FAO számú április legelején volt vetve és a DKC is 16,7-17,1 vízzel lett vágva
Válasz szanberg #13083. hozzászólásáraIGEN ,VALÓSZÍNŰ DRÓNOKRÓL BECSÜLTÉK MEG A TERMÉST VAGY AZ ŰRBŐL.JOBBAT MUTATOTT MINDEN DARAB MINT AMILYEN LETT A VÍZ A KORAISÁGUK MIATT JÓ, 220-300 FAO.A KÖZÉPÉRÉSŰEK 20% FELETTI VIZET IS MUTATNAK, KINT MÉG A HELYÜK.
Ma végre beletudtam kezdeni a kukoricába ,csipegettem kicsit.
Azért nem mindenhol rekordok ám a tengerik, lapos viszonylag jó földön 95mázsa 21-es vízzel megfogta, szóval nettó 85 körül áll fel. Vágtam mellette lévő néhány apró maszek táblát volt jobb is roszabb is de a 10tonnás kukoricákból itt nem sok lesz sajnos.
Nem rossz, mert nem az, de ezen az árszinten pedig az.
24931 hozzászólás
Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraPEDIG a 13-15 tonnáknak is max 20,5 volt a vize...
Na mi is befejeztük az aratást...
11-15 tonnáig volt.. nem szólhatok egy szót sem... Ahol kevesebb volt ott kétszer volt kuki és hiába volt neki force volt kidőlés..
Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraSzia Szanberg, a 10 tonnás átlagod megvolt a lemosot partoldalon? Vagy még nem vágtad?
Nekem a lemosott partoldalon megvolt a 10,9 t/ha átlagom kombajntisztán 21% víztartalommal. Igaz hogy FAO 390 kukorica volt, de nagyon kellemesen meglepett az eredmény. Ilyen termésem még sohase volt jó földekben, nemmég ezen a gyengén termő talajon.
Válasz ano #13123. hozzászólásáraNekünk van szárítónk, tavaly óta viszonylag jó teljesítménnyel ráadásul és jó hatékonysággal.
A kukorica vetésem fele 280Fao kb 80hektár és megint ennyi Fao420-as. Ebből 50 hektár szója után folyóparton jó földben(20-25Ak nekünk a legjobb táblák) No itt a 420-as nagyon bejön mert 14tonnát ad átlagban, de vannak olyan jó részek ahol nem nyomta tavasszal a víz, hogy 0,5hektárról színig csurgásig púposra szedem a magtartályt, ami nálam 90mázsa. és igen jól írtam fél hektárról. Persze a vadkár, a kikapált foltok kanyarban, a forgók szegélyek taposása ugyanitt gyomfoltok, víznyomott foltok több hektáron ahogy nagyon gyenge az anyag szóval így jön ki a 14-es átlag.
Viszont van gyenge talajon domboldalt is 420-as kukoricám, nagyon kíváncsi leszek melyik mit ad, ugyanaz a technológia, annyi, hogy ez utóbbinál napraforgó volt az elővetemény, számít de nem ég és földnek kéne lenni a különbségnek de szerintem 5tonna lesz köztük.
Jobb adottságú tábláknál ami nem is a legjobb de nem is 10korona alatti, a 280-as Pioneer tudja lazán a 10tonnát, nagyonjó 21-es vízzel. A 420-ast 25-28akkal aratom és egyel sem fog lejjebb menni. Nem is értem, hogyan lehet tizen tonnás kukoricát tizenX-es vízekkel vágni, ha itt 20 alatt van a nedvesség akkor 5tonna az átlag.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan területek ahol hiába a törekvés, nem jön be soha, így nem lehet erről általánosságban beszélni. Jó kukoricás helyeken és főleg délebbre nyomni kell a magasabb fao-t de nálunk itt az északi csücsökben nagyon elkell gondolni a dolgokat normál évben is, hátha még jön egy szeptemberi kemény korai fagy mint valamelyik évben volt is és akkor 40-es vízzel kell vágni ezeket a kukoricákat.
Szóval csak csínyján, azt akartam mondani
Válasz atisgyulai #13126. hozzászólásáraAzért pakoljunk rá még többet a földekre, hogy a sok ingyenélő
.
(értem itt a közmunkástól a politikusig) a befizetett adókból dőzsöljön, meg jól éljen?
Hát ezt nekik
Én ugyan nem.
Válasz Claaastra #13125. hozzászólásáraAkkor még nekünk nincs is okunk panaszra. 360-380-as mag,
30-40000ft/zsák(80ezres).
Vetéskor 180-200kg/ha péti, sor mellé.
Gyomirtás + sorközkulti.
9t/ha 15,5-16,5% vízzel.
(Előző évben szervestrágyàzott terület)
De ez több inputtal sem lett volna szerintem 10t-nál sokkal több.
Osztunk-szorzunk, kifizetünk egy csomó áfát+béfát, ilyen-adót + k..va anyukája adót, de végül a zsebünkben ugyanannyi marad.
Válasz atisgyulai #13124. hozzászólásárami is gyenge földeken garázdálkodunk,vissza kell fogni a költségeket(100e ft max az inputra)de a 400 alattiakból semmi se lessz olyan években mint tavaly meg 3 éve ,ha van eső akkor jó a termés ha nincs eső akkor szar a termés,idén idáig (40ha)közel vagyunk a 10 tonna átlaghoz,20e ft maggal 400kg pétisóval 100kg 8-24-24-el,+ elumis sel,
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraÜdv!
Ez így leírva mind szép és jó, csak azért azt is vegyük figyelembe hogy vannak gyengébb adottságú területek.
Mind talaj, mind időjárás szempontjából hátrányosnak mondható helyeken ezek a szàmok teljesen mást mutatnak. Nincs ekkora terméskülönbség jobb idő+több input esetén sem.
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraigazad van, sokan termelnének hosszabb kukoricát, ha nem bérbe kellene szárítaniuk. mert annak nagyobb a kockázata, vagy ahogy szoktam mondani, az jobban fájna, hogy csapadékos ősszel 28-as vízzel hozzák le, mint hogy 3 tonnával többet teremjen, és elveszítsen ennyi bevételt. holnap mé ghajnalba indulás, ma már nem, de csinálni fogok egy diagramot, ha a paraméterekben meg tudunk egyezni (többlettermés, többlet víz%, szárítási díj, stb.), hogy mi mibe kerül.
de egyébként is igazad van, korábban is írtam, hogy szerintem sem értük még el a profitmaximumot, tehát nem optimális ráfordatással termelünk, lenne még mire költeni, de az is igaz, hogy valahogy a kockázatokat is kezelni kell...
Valószínűleg ez is nagyban talaj, és mikroklíma függő. Nálunk most a legoptimálisabb a 380 körüli FAOszámúak vetése. Azokat átlagosan kb 20-22-es vízzel lehet most betakarítani, viszont egy 450-es kukinál nem azzal számolunk, h. 3 %-al lesz több a vize, hanem azzal, h. nem fog rendesen beérni, és 28-as vízzel kell levágni novemberben esetleg havaseső kíséretében. A másik meg az, h. minden évben van kísérlet a környéken 2-3 db. de nem láttunk még túl nagy hozamkülönbséget. A 380-asokhat talán még soha nem teljesítette túl bármilyen hosszú FAOszámú sem 10q-tól nagyobb különbséggel. Szóval ez a téma nálunk így néz ki, máshol meg máshogy, de egy tény, nálunk nagyon tudni kell számolni, mert kicsi pénzből élünk, és az a kicsi igen hamar minuszba fordul, ha nem figyelünk.
Válasz atisgyulai #13117. hozzászólásáraIgen, valóban ez is jelentős. Ezt most érezzük igazán, mikor eddig soha nem látott átlagokat ( 120 q körül ) kell szállítanunk, és még most jön a java, mikor a sáron kell menni. Eddig kihúztam a két 8 tonnást, most csak az egyikkel próbáltam, de úgy ottmaradtam, h. alig bírt a másik gép kihúzni.
Válasz Szeni #13119. hozzászólásáranem,ma nem ,inkább holnap. Ütős volt a bor. Holnap,ígérem figyelek!
Válasz Richard. #13118. hozzászólásáraNem tudom, miért dobálózol pontatlan számokkal ??? Nem tudod értelmezni a számításomat ?
Válasz Szeni #13114. hozzászólásárami? 1%Víz költsége,455kiló kukorica ára? Legyen 3000 ft mázsálya, szorozva,4.5 az 13500ft, 18felett változik az összeg,akkor a 21es viztartalmú kukorica szárítása több,mint 70ezer ft? Nem 0.45mázsát akartál írni?
Válasz Szeni #13112. hozzászólásáraÉs még a többlet szállítási költséget kihagytad.
Ebben a témában a legnagyobb igazsága a sanyi1965 nevü hozzászólónak van szerintem.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraElőször a hatóanyagmennyiségekről: A mai gazdaságok zöme ma is simán kiszór 2-300 kg hatóanyagot. számolj, ez egy átlagos gazda technológiája: 3q 8-24-24-es az 168 kg ősszel, tavasszal 150 kg starter mondjuk Timac eurofertil 38, az minden hatóanyagot figyelembe véve b. 60 kg/q, összesen 90 kg, ehhez jellemzően kimegy 300 kg ammónium nitrát, ami 102 kg hatóanyag. mindez összesen 360 kg összhatóanyag. és ez nem sok tápanyag, nem intenzív termelés, ez egy átalgos kisgazdaság megszokás alapján kirakott mennyisége.
másrészt (és itt egyben válaszolok szeni gondolataira is) a kisárletek fura jószágok. ha valós számokkal játszanák le őket akkor egyrész csúnyán felsülnének a korai kukoricák. Magyarországon a 300 eleji fao manapság a sláger, azt kell nyomni, azok a legdrágább magok, és azok a legnagyobb eladások. Mindenkivel el kell hitetni a kisérletekben hogy az a hibrid igenis tudja a 10 tonnát, igenis leszárad 16%-ra, stb. stb. stb. ha valaki elismerné, hogy hát igen, van olyan ideális körülmény, amikor tényleg terem 9-10-11 tonnát, de azért számolni ne nagyon számoljon senki 8 felettivel akkor azért a gazdák zöme lehet a sztárhibrid helyett más nemesítőház hibridjét választaná... másrészt ugye ott vana "józan paraszti gondolkodás". Ha valaki a 400 végi 500-as fao-s kukoricákhoz odaírná hoyg teremhet akár 15 tonnát is az lenne az első reakció a gazdáktól, hogy persze, ese az csak... (itt jegyeznm meg hogy a késői kukoricák is a kisérletekben mind 16-18%-os vízzel szerepelnek ami azért szintén nem jellemző rájuk) épp ezért fura számok vannak a kiadványokban, sokszor faoszámtól függetlenül hasonló grafikonok vannak, hasonló terméshez hasonló víz párosul. Szakember ezért látja hogy nyilván ez nem lehet így, az a tenyészidő különbség nem a véletlen műve. egy fao 300-as kukorica jellemzően 6-10 tonna között terem, azaz ha minden faxa akkor tud 10 tonna környékét is, ha a körülmények rosszabbodnak innen indulunk lefelé. cserébe viszont korai arathatóság, jó víztartalom párosul hozzá. A növények általában kicsik is, és ezzel párhuzamosan yengébbek a gyökereik, mivel rövid a tenyészidő minél hamarabb generatv szakaszba lép a növény.
Egy hosszú tenyészidejű kukorica telejsen más. Már maga a növény is nagy, magas akár 3-4 méteres is lehet, ehhez nagy gyökérzet, hosszú, vastag, akár két cső is, nagy lombos levélzet, stb. Egy ilyen kukorica genetikai potenciálja bőven veri a 20 tonnát, akinek van a gépben hozammérő vagy akár térképező idén meg tudja erősíteni, foltokban bőven előfordulnak 22-24 tonnás foltok is, és ha a környezeti feltételek nem ideálisak akkor innen csökken lefelé. Ez az oka annak, hogy ezek a hibridek ahol tavaly nem 0-t teremtek ott tavaly is megvolt 9-10-11 tonna, amikor a rövid tenyészidejűek már bőven 5-6 körül virgonckodtak. Más tészta, hogy szárazságba hajló, szlsőséges, gyenge talajok, vagy tápanyaghiány itt fokozottan visszaüt, nem a asemmiből lesz nagy szár, sok levél, és 10+ tonnás termés. Másrészt a hosszú tenyészidő miatt késik az érés, tavaly azért ezek is bejöttek szeptemberben 16-os vizekkel, de a jellemző inkább a novemberi aratás és a 20-as, 22-es víztartalom.
Most vissza a matekhoz. a vetőmagot vegyük most azonosnak. tegyük fel hogy kell plusszban 30.000 ft árú műtrágya (ennyi sosem kell, ez az idén 500 kg plusz Nitrosol, összesen sem megy ki ennyi nem hogy ennyivel több). a termés legyen 8 tonna az egyiknél 18-as vízzel, 13 tonna a másiknál 21-es vízzel. ez több szállítási költséget jelent, vegyük ezt 6500 ft-nak. az elsőnek a tisztítása 8000 ft, a szárítása 19800 ft/ha, a másiknak a tisztítása 13000 ft, a szárítása 53600 ft. összesítve a tisztítás szárítás közötti különbség 38800 ft, ha mindent összevetünk akkor 75300 ft összes többletköltséged van műtrágyástól, szárításostól, szállításostól. ehhez párosul 5x35000 ft, azaz 175.000 Ft többletbevétel. párszáz forinttal vagy 100.000 Ft alatt többlethaszonban. Ha idei évre gondolsz ahova +30e műtrágya ment ki ott nem 13 tonnás kukorica van hanem 18...
Válasz Szeni #13112. hozzászólásáraElütés miatti helyesbítés:
1 % víz költsége 4,55 q kombájntiszta nyers kuki árával egyenlő.
Ez alulról a 6. sor. Bocsi!
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraÚgy látom, van itt más is rajtam kívűl, aki tud számolni.
Egy kis érdekesség annak, aki nem számolta ezt így végig.
Egy átlagos eset:
- 100 q/ha kombájntiszta termés
- 21 % víztartalom
- rostálás 100 fr/q
- szárítás 70 ft/q/%
- 2 % levont szemét
A 2 % szemét levonása, és a 8 % víz, ami saccolásom szerint 9 % súlyveszteséget eredményez, a maradék 89q száraz kukorica
A 100 ft rostálás 10000 ft/100q-át eredményez
A 8 % víz élvonása 8x70x98 = 54880 ft
Össz költség = 64880 ft/ha
89 q száraz súly x 3500 = 311500 ft
össz költség = 64880 ft
Nettó árbevétel / hektár = 246620 ft
Ebből adódik a nyers fizető ár = 2466 ft/q
Nézzük még meg, h. ilyen paramétereknél mit mutatnának a számok, ha 1-1 % -kal vizesebb lenne a portékánk:
1 % víz hasraütésre kb 1,2 % súlyvesztést jelent, ami 3500 ft száraz fizetőnél 42 ft / q azaz 4200 / ha pénzt jelent
70 ft szárítási díjnál 7000 ft / ha
tehát 11200 ft / ha plusz költséget jelent. Ha ezt visszaosztom a 2466 ft nyers fizetővel, akkor megkapom, h. 1 % víz költsége (11200/2460 ) 4055q kombájntiszta nyers kukorica árával egyenlő.
Tehát, ha valaki magasabb FAO számú kukoricát akar vetni, úgy számoljon, hogy az csak akkor éri meg, ha minden többlet vízszázalék több mint 4,5 q többlet termést fog eredményezni.
Remélem jól számoltam, és a végkövetkeztetésem is jó. Lényeg a lényeg, h. ezért nem lehet olyan könnyelműen dobálózni itt a 400-as, meg 500-as FAOszámú kukoricákkal, mert ha az idő nem kedvez, úgy ráfizet a paraszt, hogy öröm nézni.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraFogalmazzunk úgy, hogy honnan jött és hova vándorolt, mármint a javadalom! Már is megoldottuk a hatóanyag problémát.
Válasz .Feco. #13093. hozzászólásáraha nagyon beleakarunk merülni ez is csak részigazság
Az vitathatatlan hogy a nagyobb fao számúak többet teremnek, de kérdés hogy mennyivel és mennyivel nagyobb a víz százaléka
mert sok sok kísérletben nem éri el az 1tonnát közel se de sokkal magasabb a víze és a szárítás elviszi azt a többletet
mert máshol hiába olcsóbb a gáz én azzal nem sokat érek ha nekem a számlán a magyar ár szerepel
na meg a 85-90-es éveket ne hasonlítsuk ide mert ha szégyen ha nem szégyen a TSZ a mai magyar mezőgazdaságot(tisztelet a kivételnek
) megszégyenítően termelt
az már megint más hogy a javadalom hava került, de ebbe kár belemenni mert az más téma
akkor az össz hatóanyag meghaladta a háromszáz kilót most meg a százat se érjül el ez se mindegy
na meg lehetne itt még sokmindenbe keresni a hibát
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13105. hozzászólásáraMi is a Dunántúlon vagyunk, Csurgó és Nagykanizsa között.
itt még mindig 3400+
Válasz borda77 (Joe) #13106. hozzászólásáraKarintia-Vasvár
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13105. hozzászólásáraki köt 4000-re márciusra?
Válasz gyorfy10 #13104. hozzászólásáraItt a dunántúlon 3800+komp.Márciusi kötésre 4000
Alakul
Ma levágták a mi kukoricánkat is 10t/ha. 22-23-mas vízzel. Ahhoz képest, hogy tegnap előtt még esett és reggel 8 kor a legnagyobb ködbe álltak bele, a vízre nem panaszkodom. Az ár siralmas. 3500+komp.
Válasz medikus #13102. hozzászólására Aki bérelt vagy állami földön gazdálkodik annak kötelező kihozni a maximumot mert másképp nem lesz nyeresége .Nagyjából sejthető,hogy miből és hogyan lesz 1 hektáron 150 q kukorica főleg kedvező időjárás esetén :-)nem olyan bonyolult dolog ez a mezőgazdaság csodák meg nincsenek ..Lehet növelni a termésmennyiséget de annak ára van és nem minden esetben fizetődik ki :-)
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13101. hozzászólásáraMűtrágyával öntöznek!!!!!!!
Válasz medikus #13100. hozzászólásáraÖntözés nélkül is megvan nálunk a 16-18t/HEKI idén
Válasz T.Márton #13099. hozzászólásáraÖntöznek!Műtrágyával,és 70 ezres tőszámmal!
Akiknek 15t /ha termésátlaga van azok öntöznek?
Illetve hány hektáron tudják tartani ezt az átlagot 1-2ha v 20-30ha?
Ma megmértem a PR 0216 20,3 vize van egy átlagos csővőn 272g szem van.
Válasz zeli39 #13096. hozzászólására"70-80-as években annyi műtrágyát használtak,hogy szinte hihetetlen és szerves trágya is volt bőven"
E azért nem teljesen igaz, persze voltak extrém esetek, de max. 500-800 kg vegyeshatóanyag ment ki, az is leginkább olyaokból mint szuperfoszfát meg társai, hatóanyagban lig raktak ki többet, mint egy mai intenzív gazdaság, hasznosulásban pedig a közelében sem jártak. A szervestrágyával ugyanez a helyzet, a 80-as évek végéig olyan szinten nem tudták kezelni hogy a tényleges hasznosulása jóformán semmi volt, és abból is csak az állattartó telephez közeli földek kaptak. Ráadásul én nem is a 80-as évekhez viszonyítottam, hanem a 90-es évek végéhez, 2000-es évek elejéhez, márpedig azt tudjuk, hogy a kárpótlás után 5-6 év szinte kimradt a kisgazdaságoknál trágyázásból és vegyszerezésből is...
Válasz .Feco. #13093. hozzászólására Sok igazság van abban amit írsz de azért a mezőgazdaság elég összetett dolog .70-80-as években annyi műtrágyát használtak,hogy szinte hihetetlen és szerves trágya is volt bőven .80 éve még lóval szántottak :-)ha most ráengednéd a lovasekét talán egy kicsit megpiszkálná a földet de normál munkát tuti nem csinálna a sok műtrágya és a szerves trágya hiánya azért szép lassan megteszi a hatását .Én csak saját földön gazdálkodok és max 4 q műtrágyát használok és kb 20%-át tudom szerves trágyázni -persze az lenne a tökéletes,ha tartanék 200 marhát és lenne elegendő szerves trágya de én ezt már nem vállalom be :-)én is hallottam 60 q feletti napraforgóról és 170 q kukoricáról de én ezt 46 AK földön sem tudom megközelíteni :-)
Válasz pluto86 #13094. hozzászólásáraterületfüggő, 68-75e között
Válasz .Feco. #13093. hozzászólásáraMilyen tőszámmal vetitek ezeket a kukorucakat?
Válasz Agromókuss #13092. hozzászólásáraez gy ebben a formában nem igaz, magyarországon szinte a hűvös északi tjak kivételével mindnehol beérik az 500 eleji kukorica is, csak manapság mindenki a 13-as vízre hajt.
Valójában fiziológiailag érettnek 28-as vízzel tekintjük a kukoricát, ezt akár 600-as végig kukoricák is képesek lennének elérni. (Megjegyzem, hogy németek belgák, franciák ilyen vízzel vágják, és szárítják vagy tartósítják a kukoricát, csak ott ugye nem maffiamódszerekkel vették az oroszoktól a gázt, hanem piaci alapon, így az ottani gázár kb. 40%-a a miénknek)
Valójában ideális esetben 18-20-22% víztartalommal kellene aratni a kukorcát, amikor még a cső stabilan áll a száron, nem hullik le, nem pattan ki, nem pereg belőle a szem aratáskor. Akinek saját szárítója van igyekszik ilyen vízzel szedni. (főleg hogy a 24-es kukoricát kb. 10%-al drágább szárítani, mint a 16%-ost)
18% alatt már nagyon jelentős veszteségek vannak aratáskor, és a szárítás, rostálás, anyagmozgatás betárolás alatt is, a szemtörés, porlás akár 2-3%-ot is elérhet.
14% alatt már nem lehet szárítani, ami miatt a szem felületén gombák és rovarok maradhatnak, ami toxintartalom emelkedését hozza, és rontja a termés kitároláskori minőségét is. gázosítani vagy hűteni kell, ími nyűg és költség...
Szóval amikor a gazda azon spekulál, hogy a szárítós nehogy keressen már bármit rajta akkor ezzel egy csomó kárt okoz magának és a szárítósnak is.
Amúgy 15 éve a kukoricák jellemzően 400 végi, 500 elejiek voltak, simán tudták a 100-130q-t, csak novemberben vágtuk őket 22-es vízzel, mindenki emlékszik a Colombára, Volgára, Florenciára, azok terméshozama egy 15 ávvel későbbi 300-as kukoricának még mindig olyan magas, mint kacsának az eperfa! Csak amíg nyugaton a fajtaváltás során megmaradtak a Fao számnál, így az újabb és újabb fajtákkal egyre emelkednek a termésátlagaik addig nálunk azért, hogy nehogy már valaki keressen rajtunk egy kis pénzt egyre megyünk lejjebb-lejebb a tenyészidővel. Mostanra oda értünk, hogy szeptemberben már a kukorica 20-25%-a le volt aratva, tavaly meg 90%-a, viszont termésben a 80-as évek termésszintjét sem érjük el mind a mai napig. Persze nem mindenki, vannak akik vetnek hosszú tenyészidőt, és aratják a 16 meg néhol a 20+ tonnákat (nem táblaszinten, még) azokra mindenki azt mondja hogy áhh, kamu az csak... persze persze... akinek igazán nagyok a hozamai az csöndben van és még a ostani áron is keres nem kicsit...
Válasz .Feco. #13087. hozzászólásáraHa jóindulatú vagyok is akkor azt mondom hgy a 400-500 az Mo nem minden helyen jó. Ha meg reális leszek akkor azt mondom hogy 400-500 nagyon kevés helyen termeszthető sikeresen
most érzi az ember igazán hogy a virtuális piac helyett a valódihoz kell igazodni.
Válasz szanberg #13083. hozzászólásáraMi ma PRN01-et vágtunk, 17 vizzel. Eléggé jégvert terület de igyis 10 tonna körül van. Van olyan rész hogy az 50 százaléka a földön van a jégtől. Ez Románia, Szatmár megye.
Válasz .Feco. #13087. hozzászólásáraTELJESEN IGAZ AMIT ÍRSZ DE ITT LEGTÖBBSZÖR NEM A MENNYISÉG A DÖNTŐ HANEM AZ IDŐZÍTÉS.A 350 FELETTIEK ADJÁK ITT IS A GARMADÁT DE AZT TÉLIRE HAGYJUK,HISZ ELSZÁLLT A HÍZÓÁR ÉS FOLYAMATOS FRISS ELLÁTÁST IGÉNYEL AZ ÁLLOMÁNY.
AMÚGY 5 FAJTÁT VETETTÜNK HOGY NE KELLJEN EGYSZERRE LEVENNI.SZÁRÍTÁST ELHAGYJUK MERT NEM RENTÁBILIS,MÁSODVETÉS NINCS.
Nincs ebből olyan sok,mai hirdetésekben ketten is keresik,1000q számra!
Válasz sanyi1965 #13084. hozzászólásáraNe csodálkozz ha nincs termes 220-ás fao számmal. Mi másod vetesben is 300 felett öt vetünk, fő vetesben meg 400-500-at. A 300 alatti bármilyen időjárás mellett max 9 tonna, a 300-ás pedig max 10.
Válasz zeli39 #13085. hozzászólásáraITT NEM SZABAD ILYENEKRE KÖLTENI HA A BUMM-OT EL AKARJA KERÜLNI AZ EMBER.
Válasz sanyi1965 #13084. hozzászólásáraHát érdekes amit mondasz mert mi lassan 3 hete levágtuk a p0017 kukoricánkat ami 410 FAO számmal bír és a DKC 5276 6 napja lett levágva ami 470 FAO számú április legelején volt vetve és a DKC is 16,7-17,1 vízzel lett vágva
Válasz szanberg #13083. hozzászólásáraIGEN ,VALÓSZÍNŰ DRÓNOKRÓL BECSÜLTÉK MEG A TERMÉST VAGY AZ ŰRBŐL.JOBBAT MUTATOTT MINDEN DARAB MINT AMILYEN LETT A VÍZ A KORAISÁGUK MIATT JÓ, 220-300 FAO.A KÖZÉPÉRÉSŰEK 20% FELETTI VIZET IS MUTATNAK, KINT MÉG A HELYÜK.
Ma végre beletudtam kezdeni a kukoricába ,csipegettem kicsit.
Azért nem mindenhol rekordok ám a tengerik, lapos viszonylag jó földön 95mázsa 21-es vízzel megfogta, szóval nettó 85 körül áll fel. Vágtam mellette lévő néhány apró maszek táblát volt jobb is roszabb is de a 10tonnás kukoricákból itt nem sok lesz sajnos.
Nem rossz, mert nem az, de ezen az árszinten pedig az.
Válasz kicsi bihari #13081. hozzászólásáraCsak a három év átlagát lehet számolni szerintem akkor már nem is olyan jó a termésátlag.
