Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraTeljesen tisztában vagyok vele, dolgoztam szárítóba mint mag táros,ezt azért kérdeztem tőlled mert te mondtad,hogy mindenkinek a saját talaját kell ismerni és a legjobb és leghatékonyabb müvelést kell alkalmazni. Sajnos nálunk annyira kevés a csapadék, hogy a talaj takaró vetés inkább bűn , mint járható út. Szerintem a tarló békén hagyása szalma takarása a járható út.(Saját vélemény)
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraOlyan problémák vannak itt a forgatás nélkülivel, hogy egyre biztosabb vagyok benne, hogy a legtöbben csak gányolnak, azért nem jön össze nekik.
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraBérmunkázunk már csak mert a sajátot levágtuk múlt héten 11-12,2 es vízzel,ma 6,7 és 8,8 között mértük a vizeket.. rengeteg tört szem plusz pattogott is ki az adapterből.
Súlya nincs,tavaly a 24 tonnás pótra 27 tonna fért most meg 23.
A témádhoz hozzászólva én szántok a szomszédos földön meg 7 éve forgatásnélküli művelés van, ugyanaz a fajta kukorica én március 28 án vetettem 67 ezerrel 180 kg karbamiddal.
Szomszéd április 1 jén 62 ezerrel 120 kg karbamiddal.
Enyém 7 -én ki volt sorolva övé 20-án kezdett sorolni mert hiába vetette 8 centi mélyre ahogy én nem volt már nedvesség megkellett várnia az esőt mivel itt Békésben évek óta a tavasz brutál száraz.Gyomirtás ugyanaz Laudissal ki is vitt mindent.
Eredmény 5,4 tonna nekem 3,6 tonna a szomszédnak.
Nekem is csak azért lett ennyi mert mire ideért a brutál meleg már hozott csövet.
Az enyém egy héttel hamarabb kezdett el "meghalni".
Amit kiakarok belőle hozni és amiről 3 éve panaszkodnak itt a forgatásnélküli takarónövényesek és anélküliek hogy a tavaszi vetésűeknél a felső 10 centi kiszárad mire vetni kellene így ameddig nem jön egy eső nem is csíráznak vagy csak pár és egyenetlen lesz a kelés.
Az esőt felesleges emlegetned hogy ennyi meg annyi esik Békésben mert a lényeg hogy mikor mennyi esik.
Majd idén is leesik az 500 mili és majd az jön le hogy átlagos év volt?Mikor nálad még 30-as a vize nálunk meg már 10 alatt van...
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraItt felénk nem is nagyon akarják átvenni, ha 13-14 %-nál magasabb a vizzel, mert senki nem akarja beindítani a szárítóját a 7-800 Ft os gázzal.
Egyébként nekem a naprámnak már 4 % -os víze van, a kukorica az még 15,8-as volt tegnapelőtt.
Tudod felénk is elkezdte ez a technológiát egy két merész gazda pár kisebb területen jó pár éve, de pár év múlva abba is hagyták és visszatértek a hagyományos gazdálkodáshoz, mert akkor legalább volt termésük.
Egyébként a palesztin területek tönkretétele és bekebelezése bizony igaz és azt, hogy miképp csinálták a média sohasem fogja az orrunkra kötni, mert az is az övéké, de megtörtént esemény és nem elmélet.
Csak nekem nagyon hasonlóak az események és elgondolkodtató, hogy ripsz-ropsz 3 év alatt akkorát változott a természet, amit 100-200 év alatt nem tett.
Mert ugye 2021 ben nem volt semmi előjele, hogy a következő években Afrika lesz az Alföldön.
Voltak melegek és aszály is volt pl. 2012 ben, de utána volt 9 relatíve normális év.
Egyébként most bajban is vannak a klímarettegők, mert az Atlanti Óceán ez év májusától hirtelen 2 C fokot hűlt és nem tudják, hogy miért.
Talán azért, mert az amcsik, hogy megvédjék New York és Washinton államokat a felmelegedéstől valami anyagot szórnak szét repülőről felettük, ami meghülyíti a Golf Áramlatot, ami valójában Európa klímáját befolyásolja.
Az Európai tudósok már szóltak is ezért az amcsiknak, hogy ezzel iszonyatos hőhullámokat generálnak Európa déli és keleti része felett, de szartak a figyelmeztetésre, mert hát ők az amcsik.
Persze ez a hír sincs és nem is lesz benne soha a hivatalos mainstream média hírei között.
Persze ez sem összeesküvés elmélet.
Válasz jetta #24235. hozzászólására8,5 nem is lehet, az már nem kukorica... mire azt learatod kb 10-20% daraként megy a levesbe... 16% alá nem engedünk kukoricát csak a szárítóban. (amúgy 20-30 közötti vizeket méregetünk.)
Válasz Ohaza63 #24233. hozzászólásáraNézd, engem nem kell meggyőznöd semmiről, ahogyan nekem sem téged.
Én leírtam, hogy nálunk mi az ami működik. Ugyanez működik skóciától portugáliáig, alaszkától mexikóig. Felőlem nyugodtan lépj túl azon amit mondtam, és csinálj mindent úgy ahogy szeretnéd.
Annyi, hogy majd egyszer lesz egy szomszédod aki lehet elgondolkozik ezen, és kipróbálja. Ne adj isten még be is jön neki. Aztán felcsillan a szeme, és elkezd sokkal magasabb bérleteket ajánlani és mindenki el lesz hűlve, hogy mégis hogyan meg miért... Mint mondtam nekem mindegy. Én ott nem gazdálkodok, nem veszek nem bérelek, semmi érdekem nem fűződik semmihez, csak leírtam, hogy máshol mi működik.
A másik fele: igen lehet időjárást befolyásolni, kb qrva régóta. Csinálják is kommunista országok pártrendezvényeken, katonai parádékon, arab országok hogy elviselhetőbb hely legyen a sivatag, stb. Az, hogy bárki azért akarna ide rossz klímát hogy akkor majd élhetetlenné váljon.... már ne is haragudj, de ez akkora baromság, hogy arra kifejezés sincs... Időjárást befolyásolni olyan qrva nagy pénz, hogy ha ugyanabból idejönne és azt mondaná viktornak, hogy "nesze itt van x ft, aztán mindenki csomagoljon és húzzatok a picsába, holnapra senki ne legyen ott, mert mi akarunk itt élni" már délután jönnének a buszok értünk... Senki nem olyan hülye, hogy csilliárdokért tönkre tegye a földet, hogy aztán majd megvehesse hogy aztán csilliárdokért valahogy megpróbálja újra gatyába rázni, mikor megveheti már most is, amikor még minden szép...
De ez egy nagyon jó önhitegetési módszer: én mindent jól csináltam, de a sors/isten/allah/arabok/zsidók/világhatalom/ufók (megfelelő rész hitvilág szerint aláhúzandó) ellenem dolgoznak és titkos összeesküvéssel tönkre akarnak tenni... Ezzel gyorsan felmented magad minden alól, majd megmagyarázod miért nem kell tenned semmit, nem kell változtatnod semmit, nem kell átgondolni semmit, mert hát felsőbb hatalom ellen mégis mit lehetne....
Válasz jetta #24235. hozzászólásáraAz nem a kukorica nedvességtartalma, hanem a tenyészidőszakának a felénél elszáradt növény kényszerérett termésének a nedvességtartalma. Nem tudta befejezni az életfolyamatát, nem telt ki a szem, túl sok keményítő nem lehet benne, hektólitersúly és beltartalom szempontjából nemigazán hozza a kukoricára jellemző értékeket, ezért is nehéz rámondani azt, hogy 8,5 a vize a “kukoricának”.
Augusztusban..
Pl. idén nem is láttam csak 1 db repceföldet itt városom környékén, de az sem ért még combig sem.
Valóban itt Békésben repce csak a mazoistáknak van, akik élvezik a sok szívást, meg azt hogy kétnaponta permetezhetnek, mert minden normális rovarölőt betiltottak.
Lehet hogy igazad van , hogy amatőr vagyok, de akkor erre és dél Csanádban is mindenki az.
Itt minden lesülve augusztus elejére.
Augusztus 13.-án családi ünnep miatt Szegeden voltam és tatásan vezetve csak a határt néztem.
Végig csak lesárgult kukoricát láttam és totálisan összeaszalódott napraforgót, meg már learatott tarlókat.
Direkt elmentem Makó felé hazajövet és ott sem láttam egyebet.
Még a gaz is teljesen lesárgulva.
Még a nejem szúrta ki, hogy az miért olyan, földjeim mellett a fenyércirok a dűlőszélén elszáradva, pedig az a Jó Isten "édes gyermeke" , nem úgy mint a kultúrnövény.
Apósom 6 méter mély ásott kútjában a ledobott kő koppan és nem csobban.
A földem mellett folyó Maros holtágban, amiben 2006 ban még a gyereket tenyeres aranykárászokat fogtak pecabottal, 2012 óta egy szem víz nincs.
Arra nem is merek gondolni, hogy esetleg a földemnél hol lehet a talajvízszint, ha mellette a 5 méteres holtág csont száraz.
Egyébként ami bosszant, vagy Én emlékezem rosszul, de mintha Nagy Pista öcsém azt ígérte, 2022 ben, hogy feltöltik a csatornákat vízzel, hogy legalább nem legyen légköri aszály és az ott lévő víz talán esőt is tudna generálni, meg talán öntözni is lehetne belőle.
Teljesen elfeledkeztek az ígéretükről, inkább a több száz milliárd forintot beleölték a kínai beruházások támogatásába, ami szerintem egy zsákutca.
Tudod szerintem ilyet a természet nem produkál magától ami van, Keneddy elnök már 1963 ban lelövése előtt arról értekezett egy beszédében, hogy tudják befolyásolni az időjárást, na azóta eltelt 60 év és a technika is fejlődött rengeteget.
Valakiknek nagyon kell a földünk, úgy járunk mint a palesztin gazdák, akiket évekig aszály kínzott, majd a kútjaik is kiszáradtak és fillérekért felvásárolták a földjeiket, majd érdekes módon virágzó mezőgazdaságot teremtettek utána a vásárlók.
Egyébként délelőtt beszéltem az egyik barátommal a szomszéd településről, ahol egy külföldi fasz úgy felverte az árakat, hogy már 4,5 millióért mentek el a földek, de most már csak 2,5 az áruk és fog ez még lejjebb menni, mert így csak veszteséget termel.
Persze ez egy összeesküvés elmélet, de Én hiszek az ilyenekben
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSajnos felénk nem igaz, amit te állítasz, hogy aratáskor nyers lenne a föld. Kereskedővel is beszéltem, a repcetermelés majdhogynem megszűnt Békés megyében, nagyon visszaesett, szinte lehetetlen neki talajt csinálni, 10-ből 9-szer elfogadhatatlan a kelés, megy helyette a tavaszi kultúra.
Válasz Ohaza63 #24226. hozzászólásáraIgen. Itt akkor is sáros leszel ha a kövesútról nézed. Én nem panaszkodok a termés miatt. Az ár lehetett volna jobb is. A kukorica bukta lesz egy kicsit de mivel nagyon kevés van, ezért az se gond. De a következő év katasztrófának néz ki.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24223. hozzászólásáraBetakarításkor nyári kánikula közepén is olyan nyers a föld, hogy ragad a kerékre. Ha akkor bele huzod és rá nyomod a szalmat minden kikel. Ott van egy 24-48 órás idő ablakod. Ha abból kifutottal akkor az első eső előtt újra lehet próbálkozni. Ha akkor sem ment bele, akkor szeptemberben amikor a repce kel, akkor kikelhet a takarónövény is.
Persze akinek hetekig vannak a balak szanaszét meg méteres parlagfű szívja kifelé azt a kis vizet is annak nem is fog menni. Meg a két sor tárcsa után sem kelne ki semmi, nagymagvu hüvelyes sem, nemhogy keresztesviragu növény… idén is vetettünk több, mint száz hektárt, és mivel valószínű hogy nem lesz elvetve a repce így meg fogunk is vetni. Nem volt baj egyik kelesevel sem..
Akkor Ti sem foglalóztátok le az új kombájnt, meg a Fendt traktor látva a 146 mm esőt.
Egyébként nálam is a 2-3-4 mm eső volt a jellemző, amit a szél 1 óra alatt felszárított.
Rengeteget jártam felétek az 1980-as években, amikor olajat és gázt találtak, Körösladány, Szeghalom és Füzesgyarmat térségében.
Én csináltam akkor az OKGT/MOL hírközlési cégénél az UHR rádiótelefon kapcsolatokat a fúrótorony meg a cégközpont között.
Sőt több kútkitörés is volt arrafelé, pl. az Almáskertben Füzesgyarmaton, ahol több napig voltam kint a műhelykocsis kommunikációs központú UAZ-ommal.
Emlékszem olyan embermarasztaló ott is a föld, ha sáros, hogy lehúzta a lábamról a gumicsizmát.
Jó sokszor elakadtam a kocsival és lánctalpas húzott be a fúrótoronyig.
Válasz Ohaza63 #24221. hozzászólásáraEz nálunk is ugyanígy van, kicsit északabbra vagyunk de ugyanígy van elosztva, és kb ugyanennyi a hőstresszes nap. Tavaly 670 mm esett összesen, ebből csak decemberben 160mm, a többi egyenetlenül elosztva. Mégis van 7-8 tonna búza, 4 tonnás napra és bőven 10+ tonnás kukorica is, nyilván ez nem üzemi hanem tábla szinten, de van.
A cél a teli csapadék minél jobb felhasználása, hogy abból minél több maradjon a kukoricanak, ezért van no-Till, ezért van takaró növény ezért van minimális bolygatas, ezért van kizárólag hosszú tenyeszideju kukorica, vetesforgo, stb stb.
Idén is volt hostressz bőven, meg sem sült fel egyetlen tabla sem…
A kulcs az alkalmazkodás. Megváltozott a világ, és menni kell utána. Ami működött akar 10 éve is még az már a múlt. Itt aki szantott annak egy része már lesilozta.
De aki azt hiszi, hogy a hollandoknál vagy a franciáknál nem ugyanez van, az naiv! Ugyanúgy egyre szélsőségesebb körülményeik vannak, csak sokkal nyitottabbak a változásra. Én mindent amit csinálunk külföldről hoztam! Amit mi csinálunk azt mindent holland francia nemet amerikai példákból vesszük, minden működik kb ami ott is! És ok is azért keresnek innovatív dolgokat mert megváltoztak a körülményeik.
A magyar felsőoktatás kb 40 év késésben van, az a néhány kereskedelmi cég pedig aki “szakmai napokat” tart jellemzően a saját termékeit akarja eladni. Egy-egy konferencia vagy beszélgetés, esetleg néhány Podcast ami nem reklámból él… a magyar gazda meg ül a kiszárad kukorica mellett és kesereg, hogy olyan szárazság van, hogy nem megy bele az eke a földbe.. kb mint a béka mikor főzik.
Válasz Koczka József #24213. hozzászólásáraPróbáld meg a téli tárcsázást!
A télen itt a fórumon mindenki hülyének nézett a 2 ünnep között grúberoztam a lazítózott búzatarlót.
Nemkellett tavasszal tárcsázni, ásóboronázni.
1sor borona és vetés
A haver terránójával csináltam felszárnyazva.
Amúgy mentvolna a tárcsa, viszont a terránó nemtapad be!
Kúrvajó lett!!!!
Megkeresem a képeket a fórumról én kitöröltem.
A kulcsszó, amit keresel, az eloszlás!!! Rohadtul nem mindegy, hogy mikor esik az eső, ha júliusban, augusztusban nincs eső, és előtte is éppen csak mérhető csapadék volt, akkor persze, hogy lehetetlen érdemben takarónövényt vetni, csinálhatsz te bármit, nem fog kikelni, ez tény.
Válasz .Fecó. #24218. hozzászólásáraNálam Békés északi részén tavaly ha jól emlékszem 393mm volt (tuti 400 alatt) abból 160 nov elseje és Dec közepe között. Erre idén eddig esett 146mm, aminek a java 2-4 mm volt.
Visszanéztem a saját vízmérési eredményeimet 2010- ig visszamenőleg.
Tavaly nálam 532 mm volt, de ebből 210 mm esett az év utolsó 4 hónapjában és hőstresszes nap is csak júliusban volt 12 nap.
A 2023 év az számomra jó év volt, mert igaz, hogy az árpám csak 48 q/Ha, búzám 55 q/ha adott, de a kukorica az 80 q/Ha felett termett.
Egyébként nekem tavaly nagy szerencsém volt, mert kapott a kukoricám 2 x 35 mm esőt egy zsebkendőnyi felhőből, ezért is lett a környék legtöbbet adó termése.
A TSZ kombájnosai rá is csodálkoztak aratásnál.
Az átlag 55-65 q/Ha körül volt többnyire.
Az idén eddig 228 mm eső volt és eddig 32 hőstresszes nap, de szerintem ez még most augusztusban nőni fog.
A kukoricám lesülve július végére minimális kis csövekkel, a napraforgóm meg 4 es vízzel gyerekökölnyi fejekkel aratásra vár.
2010-2024 közötti csapadék mennyiségeim a földjeimen mérve:
A 333m től a 545 mm-ig/év
Az ősz végi és decemberi csapadék nyomja meg a skálát itt nálam, mert az esetek 90 % ban az október, november és decemberi csapadék adja az évi eső mennyiségem 40-50 %-át.
Nálam a méréseim szerint a január, február, március minimális esőt ad, majd április május, kiadósat, és júniustól egészen októberig minimális esőnk van.
A zöldítéseket, pedig a búza és árpa után szoktam vetni júliusban, de legkésőbb augusztusban, de amint írtam nem sok sikerélményem volt a kelésükkel.
Ezenkívül 2014-től írom a statisztikámban a hőstresszes napokat is, amit 35 C foktól számolok és 2014 óta szinte minden évben június, július és augusztus hónapban van 10-15 nap, ami ebbe számít.
A 2022 es (35 nap) és az idei év 2024 (eddig 32 nap) kiemelkedő a hőstressz szempontjából.
A szakmérnököm szerint minden hőstresszes nap pl. a kukoricánál 2-4 % veszteséget tud okozni.
Szóval így élünk és gazdálkodunk a Szaharában vagy a Góbi sivatagban!!
Persze az is lehet, hogy valamit nem jól csinálok!!!!
De sajnos már nem nagy kedvem van megtanulni és esetleg jól csinálni.
Elment a kedvem az egésztől!!!
Válasz Ohaza63 #24210. hozzászólásáraÉs az nem lehet, hogy esetleg nem jól csinálod? Itt 5-ből ötször kel ki, és 4x kifejezetten jó eredményt hoz, 1x az intenzív magról kelő gyomosodás miatt hamarabb véget kell neki vetni, mint szeretnénk...
És persze, értem én, hogy költői túlzás de azért maradjunk a tényeknél. Hollandia éves csapadékmennyisége 800 mm, franciaország esetében pedig ha kivesszük a két kiugró óceánparti részt, Bayonne-t és Bretagne-t akkor inkább 550-650 mm. Ezzel szemben a Magyarország legaszályosabb békési részén tavaly 500-550 mm esett, míg az országos átlag 767,1 mm volt, tehát inkább közelebb vagyunk hollandiához, mint franciaországhoz....
Nem akarok sem kötözködni sem személyeskedni, de valószínűleg a hiba az Ön készülékében van...
Válasz Gandhy #24208. hozzászólásárade miért nem grubberral egy menetbe veted, miét most a tarlóra? tarlót takarja a szalma, és az árvakelés, nekem még idén is térdig ér benne minden. aztán majd tavaszi alá kellene vetni, nem?
másik hogy nem hőzza össze, hát nem tudom, én ha már fölakasztom ezt a szart, már akkor tele van szárral, de ha rágodnolok, már akkor is állásába összeszedi. nem tudom elképzelni, hogy normális álományú térdig érő, lefeküdt, leszáradt szart ne szedne össze akármi. vagy ha nem is szedi össze, akkor is összecsomózza, szedi, húzzaegy darabig, aztá csomóba lefordul a kapáról.
Válasz hashtag #24203. hozzászólásárahát mer a ködös novmeberi nap előtti hetekben esik minimum 50, de leginkább 100 vagy 200 mm eső. de ha nem esne, akkro se mennék rá. se októberbe, se novemberbe, se januárba, se márciusba tárcsával. igazán nyáron se, de az más ügy.
de olyan grubebrezést se láttam, amibe november végén 20 cm-s fű van, sőt olyat se, amibe fű van. amibe az van, ott más baj van, nem kicsi. nyilván először azt kell kezelni, és aztán lehet továbblépni. grubebrezett földön gyomprobléma nálam az őszi kelésűek tavasszal, ha nem lehet rámenni korán. vetés idejére ezek már vödörnyi nagyságú ebszíkfű és társai csomók, kizárólag ez zavar. igaz, magáygat is fis lúdtalpkapákkal készítek, főleg gyomirtási céllal.
Válasz mtz1221 #24200. hozzászólásáraazzal, nem vészes, ha le van gyalulva, és jó a szecskázó, akkor a kapák között nem akad meg, ahnem csak hátul, az egyengető tárcsáknál. de azokat ilyenkor kiemelem teljesen, minimális gombócot gyúr, azon meg átugrik.
Válasz Gandhy #24212. hozzászólásáraCsak a kevesebb munka kevesebb loerő,kevesebb menetszám esetleg amit tehetünk, biztosan. A többivel csak szpatnak sajnos. Mag műtrágya aranyárban, ez így ilyen árakkal ... Most olvasom,drágul a tojás,mer. Biztosan drága a gabona.
Válasz rtamas1976 #24202. hozzászólásáraSzia Tamás, a tárcsázást ne 20 cm gondold hanem 2-3 cm hogy a gyomot ki vágja. És nem hagyományos tárcsával hanem egyenes lapossal, nekem nincs olyan azért glifozátot használok és utánna az ásóborona. De egyszer meg húzta a haver rövidtárcsával és az akkor nagyon jó volt. Igaz az idő is olyan volt.
Válasz .Richard. #24209. hozzászólásáraÉn úgy érzem, hogy vagy sikerül elmenni a hagyományosból egy fenntarthatóbb irányba, vagy az új időjárásunk miatt bezárhatjuk a boltot. Kérdés, hogy a fenntarthatóbb irány fenntartható lesz-e az időjárásunk átalakulása miatt.
Válasz Ohaza63 #24210. hozzászólásáraTalán 5 èvente kikel. Nem vetek. Pár èv volt,de oda olyan gèpnkellene,hogy pici nedvessèggel bojgatás nèlkül vethessem. De ennyi.
Én balga már 6 szor választottam ez az EU-s baromságot, hogy zöldítést vetek az ugar helyett.
Eddig egyszer kelt ki, talán 2016 ban és ért kb. sípcsontig, de öt alkalommal egy szem mag sem bújt elő.
Idén sem kelt ki és nem is fog, mert nincs nedvesség a földben 2 m-ig.
Lehet, hogy ez Franciaországban és Hollandiában működik az évi 1200-1500 mm eső mellett , de itt nálunk az évi 250-300 mm eső miatt felejtős.
Nagy Pista "öcsém" a két mézpergetés közben az FM ben, írhatna az EU-nak egy kérelmet, hogy a keleti blokk gazdáinak találjanak ki valami más szívatást, mert ennek így nincs értelme.
Miért nem mondják azt, hogy a Kamarai Tagsági díj, meg a Kárpótlási támogatás mellé fizessük be az Államkincstárnak a zöldítőkeverék árát és azzal letudtuk ezt a baromságot és nyűgöt.
Válasz Gandhy #24208. hozzászólásáraMegèrtelek,kb. 6 ève volt utoljára,de mivel mindenki jól jár a mezőgazdaságból, így vessen az aki ennyièrt ad magot.
Válasz .Richard. #24207. hozzászólásáraKukorica elé szerintem érdemes bevállalni. A vetőmag 40 ezer/ha körüli ára riasztó, az igaz. Ha nem kel ki, vagy csak lassan és csapadékhiány miatt elnyomja az árvakelés, az a legnagyobb cumi. De ha bejön, akkor van haszna.
A legjobb csak a kétszikűt vetni, mert akkor még kezelhető a búza árvakelés. Idén én vegyesen vetettem(amit alább felsoroltam), most kicsit izgulok.
Munkát, gépkopást nem számítom, mivel kísérleti fázisban vagyok.
Válasz Gandhy #24205. hozzászólásáraEgy silány olcsó gabona után milyen pènzben van az èrtelme a másodvetèsnek? Beleèrtve a munkát, agèpkopást, az rendkívül olcsó zöldtrágya magot?
24656 hozzászólás
Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraTeljesen tisztában vagyok vele, dolgoztam szárítóba mint mag táros,ezt azért kérdeztem tőlled mert te mondtad,hogy mindenkinek a saját talaját kell ismerni és a legjobb és leghatékonyabb müvelést kell alkalmazni. Sajnos nálunk annyira kevés a csapadék, hogy a talaj takaró vetés inkább bűn , mint járható út. Szerintem a tarló békén hagyása szalma takarása a járható út.(Saját vélemény)
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraOlyan problémák vannak itt a forgatás nélkülivel, hogy egyre biztosabb vagyok benne, hogy a legtöbben csak gányolnak, azért nem jön össze nekik.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraKorrekt hozzászólás.
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraBérmunkázunk már csak mert a sajátot levágtuk múlt héten 11-12,2 es vízzel,ma 6,7 és 8,8 között mértük a vizeket.. rengeteg tört szem plusz pattogott is ki az adapterből.
Súlya nincs,tavaly a 24 tonnás pótra 27 tonna fért most meg 23.
A témádhoz hozzászólva én szántok a szomszédos földön meg 7 éve forgatásnélküli művelés van, ugyanaz a fajta kukorica én március 28 án vetettem 67 ezerrel 180 kg karbamiddal.
Szomszéd április 1 jén 62 ezerrel 120 kg karbamiddal.
Enyém 7 -én ki volt sorolva övé 20-án kezdett sorolni mert hiába vetette 8 centi mélyre ahogy én nem volt már nedvesség megkellett várnia az esőt mivel itt Békésben évek óta a tavasz brutál száraz.Gyomirtás ugyanaz Laudissal ki is vitt mindent.
Eredmény 5,4 tonna nekem 3,6 tonna a szomszédnak.
Nekem is csak azért lett ennyi mert mire ideért a brutál meleg már hozott csövet.
Az enyém egy héttel hamarabb kezdett el "meghalni".
Amit kiakarok belőle hozni és amiről 3 éve panaszkodnak itt a forgatásnélküli takarónövényesek és anélküliek hogy a tavaszi vetésűeknél a felső 10 centi kiszárad mire vetni kellene így ameddig nem jön egy eső nem is csíráznak vagy csak pár és egyenetlen lesz a kelés.
Az esőt felesleges emlegetned hogy ennyi meg annyi esik Békésben mert a lényeg hogy mikor mennyi esik.
Majd idén is leesik az 500 mili és majd az jön le hogy átlagos év volt?Mikor nálad még 30-as a vize nálunk meg már 10 alatt van...
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraItt felénk nem is nagyon akarják átvenni, ha 13-14 %-nál magasabb a vizzel, mert senki nem akarja beindítani a szárítóját a 7-800 Ft os gázzal.
Egyébként nekem a naprámnak már 4 % -os víze van, a kukorica az még 15,8-as volt tegnapelőtt.
Válasz .Fecó. #24238. hozzászólásáraÜdv!
Tudod felénk is elkezdte ez a technológiát egy két merész gazda pár kisebb területen jó pár éve, de pár év múlva abba is hagyták és visszatértek a hagyományos gazdálkodáshoz, mert akkor legalább volt termésük.
Egyébként a palesztin területek tönkretétele és bekebelezése bizony igaz és azt, hogy miképp csinálták a média sohasem fogja az orrunkra kötni, mert az is az övéké, de megtörtént esemény és nem elmélet.
Csak nekem nagyon hasonlóak az események és elgondolkodtató, hogy ripsz-ropsz 3 év alatt akkorát változott a természet, amit 100-200 év alatt nem tett.
Mert ugye 2021 ben nem volt semmi előjele, hogy a következő években Afrika lesz az Alföldön.
Voltak melegek és aszály is volt pl. 2012 ben, de utána volt 9 relatíve normális év.
Egyébként most bajban is vannak a klímarettegők, mert az Atlanti Óceán ez év májusától hirtelen 2 C fokot hűlt és nem tudják, hogy miért.
Talán azért, mert az amcsik, hogy megvédjék New York és Washinton államokat a felmelegedéstől valami anyagot szórnak szét repülőről felettük, ami meghülyíti a Golf Áramlatot, ami valójában Európa klímáját befolyásolja.
Az Európai tudósok már szóltak is ezért az amcsiknak, hogy ezzel iszonyatos hőhullámokat generálnak Európa déli és keleti része felett, de szartak a figyelmeztetésre, mert hát ők az amcsik.
Persze ez a hír sincs és nem is lesz benne soha a hivatalos mainstream média hírei között.
Persze ez sem összeesküvés elmélet.
Válasz jetta #24235. hozzászólására8,5 nem is lehet, az már nem kukorica... mire azt learatod kb 10-20% daraként megy a levesbe... 16% alá nem engedünk kukoricát csak a szárítóban. (amúgy 20-30 közötti vizeket méregetünk.)
Válasz Koczka József #24236. hozzászólásáraÜdv Józsi!
Akkor Te ladikkal jársz ki a földedre ennyi eső után és énekled az Amore miót, mint Velencében a gondolások.
Nálam júliusban 9 mm, augusztusban 3 mm eső méltóztatott esni eddig.
Válasz Ohaza63 #24233. hozzászólásáraNézd, engem nem kell meggyőznöd semmiről, ahogyan nekem sem téged.
Én leírtam, hogy nálunk mi az ami működik. Ugyanez működik skóciától portugáliáig, alaszkától mexikóig. Felőlem nyugodtan lépj túl azon amit mondtam, és csinálj mindent úgy ahogy szeretnéd.
Annyi, hogy majd egyszer lesz egy szomszédod aki lehet elgondolkozik ezen, és kipróbálja. Ne adj isten még be is jön neki. Aztán felcsillan a szeme, és elkezd sokkal magasabb bérleteket ajánlani és mindenki el lesz hűlve, hogy mégis hogyan meg miért... Mint mondtam nekem mindegy. Én ott nem gazdálkodok, nem veszek nem bérelek, semmi érdekem nem fűződik semmihez, csak leírtam, hogy máshol mi működik.
A másik fele: igen lehet időjárást befolyásolni, kb qrva régóta. Csinálják is kommunista országok pártrendezvényeken, katonai parádékon, arab országok hogy elviselhetőbb hely legyen a sivatag, stb. Az, hogy bárki azért akarna ide rossz klímát hogy akkor majd élhetetlenné váljon.... már ne is haragudj, de ez akkora baromság, hogy arra kifejezés sincs... Időjárást befolyásolni olyan qrva nagy pénz, hogy ha ugyanabból idejönne és azt mondaná viktornak, hogy "nesze itt van x ft, aztán mindenki csomagoljon és húzzatok a picsába, holnapra senki ne legyen ott, mert mi akarunk itt élni" már délután jönnének a buszok értünk... Senki nem olyan hülye, hogy csilliárdokért tönkre tegye a földet, hogy aztán majd megvehesse hogy aztán csilliárdokért valahogy megpróbálja újra gatyába rázni, mikor megveheti már most is, amikor még minden szép...
De ez egy nagyon jó önhitegetési módszer: én mindent jól csináltam, de a sors/isten/allah/arabok/zsidók/világhatalom/ufók (megfelelő rész hitvilág szerint aláhúzandó) ellenem dolgoznak és titkos összeesküvéssel tönkre akarnak tenni... Ezzel gyorsan felmented magad minden alól, majd megmagyarázod miért nem kell tenned semmit, nem kell változtatnod semmit, nem kell átgondolni semmit, mert hát felsőbb hatalom ellen mégis mit lehetne....
Válasz jetta #24235. hozzászólásáraAz nem a kukorica nedvességtartalma, hanem a tenyészidőszakának a felénél elszáradt növény kényszerérett termésének a nedvességtartalma. Nem tudta befejezni az életfolyamatát, nem telt ki a szem, túl sok keményítő nem lehet benne, hektólitersúly és beltartalom szempontjából nemigazán hozza a kukoricára jellemző értékeket, ezért is nehéz rámondani azt, hogy 8,5 a vize a “kukoricának”.
Augusztusban..
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSzia Fecó. Június 22 mm július 7 mm augusztus 5 mm. Le írod te is nálatok menyi esett.
Válasz .Fecó. #24228. hozzászólásáraSzia! Lenne egy kérdésem mennyi felétek a vize a kukoricának, nálunk békés megye közepén 8.5-13.5-ig.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24232. hozzászólásáraNálam aratáskor a kombájn nyom sem látszott, nem hogy vizes lenne.
Sőt a pótkocsin volt 170 q búza és nyoma sem volt a földön, hogy merre járt.
Pl. idén nem is láttam csak 1 db repceföldet itt városom környékén, de az sem ért még combig sem.
Valóban itt Békésben repce csak a mazoistáknak van, akik élvezik a sok szívást, meg azt hogy kétnaponta permetezhetnek, mert minden normális rovarölőt betiltottak.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraTisztel Fecó!
Lehet hogy igazad van , hogy amatőr vagyok, de akkor erre és dél Csanádban is mindenki az.
Itt minden lesülve augusztus elejére.
Augusztus 13.-án családi ünnep miatt Szegeden voltam és tatásan vezetve csak a határt néztem.
Végig csak lesárgult kukoricát láttam és totálisan összeaszalódott napraforgót, meg már learatott tarlókat.
Direkt elmentem Makó felé hazajövet és ott sem láttam egyebet.
Még a gaz is teljesen lesárgulva.
Még a nejem szúrta ki, hogy az miért olyan, földjeim mellett a fenyércirok a dűlőszélén elszáradva, pedig az a Jó Isten "édes gyermeke" , nem úgy mint a kultúrnövény.
Apósom 6 méter mély ásott kútjában a ledobott kő koppan és nem csobban.
A földem mellett folyó Maros holtágban, amiben 2006 ban még a gyereket tenyeres aranykárászokat fogtak pecabottal, 2012 óta egy szem víz nincs.
Arra nem is merek gondolni, hogy esetleg a földemnél hol lehet a talajvízszint, ha mellette a 5 méteres holtág csont száraz.
Egyébként ami bosszant, vagy Én emlékezem rosszul, de mintha Nagy Pista öcsém azt ígérte, 2022 ben, hogy feltöltik a csatornákat vízzel, hogy legalább nem legyen légköri aszály és az ott lévő víz talán esőt is tudna generálni, meg talán öntözni is lehetne belőle.
Teljesen elfeledkeztek az ígéretükről, inkább a több száz milliárd forintot beleölték a kínai beruházások támogatásába, ami szerintem egy zsákutca.
Tudod szerintem ilyet a természet nem produkál magától ami van, Keneddy elnök már 1963 ban lelövése előtt arról értekezett egy beszédében, hogy tudják befolyásolni az időjárást, na azóta eltelt 60 év és a technika is fejlődött rengeteget.
Valakiknek nagyon kell a földünk, úgy járunk mint a palesztin gazdák, akiket évekig aszály kínzott, majd a kútjaik is kiszáradtak és fillérekért felvásárolták a földjeiket, majd érdekes módon virágzó mezőgazdaságot teremtettek utána a vásárlók.
Egyébként délelőtt beszéltem az egyik barátommal a szomszéd településről, ahol egy külföldi fasz úgy felverte az árakat, hogy már 4,5 millióért mentek el a földek, de most már csak 2,5 az áruk és fog ez még lejjebb menni, mert így csak veszteséget termel.
Persze ez egy összeesküvés elmélet, de Én hiszek az ilyenekben
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSajnos felénk nem igaz, amit te állítasz, hogy aratáskor nyers lenne a föld. Kereskedővel is beszéltem, a repcetermelés majdhogynem megszűnt Békés megyében, nagyon visszaesett, szinte lehetetlen neki talajt csinálni, 10-ből 9-szer elfogadhatatlan a kelés, megy helyette a tavaszi kultúra.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24229. hozzászólásáraHajdúság
Válasz Ohaza63 #24226. hozzászólásáraIgen. Itt akkor is sáros leszel ha a kövesútról nézed. Én nem panaszkodok a termés miatt. Az ár lehetett volna jobb is. A kukorica bukta lesz egy kicsit de mivel nagyon kevés van, ezért az se gond. De a következő év katasztrófának néz ki.
Válasz .Fecó. #24228. hozzászólásáraKitalálom, Dunántúl!!! Esetleg Észak-Alföld!!!
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24223. hozzászólásáraBetakarításkor nyári kánikula közepén is olyan nyers a föld, hogy ragad a kerékre. Ha akkor bele huzod és rá nyomod a szalmat minden kikel. Ott van egy 24-48 órás idő ablakod. Ha abból kifutottal akkor az első eső előtt újra lehet próbálkozni. Ha akkor sem ment bele, akkor szeptemberben amikor a repce kel, akkor kikelhet a takarónövény is.
Persze akinek hetekig vannak a balak szanaszét meg méteres parlagfű szívja kifelé azt a kis vizet is annak nem is fog menni. Meg a két sor tárcsa után sem kelne ki semmi, nagymagvu hüvelyes sem, nemhogy keresztesviragu növény… idén is vetettünk több, mint száz hektárt, és mivel valószínű hogy nem lesz elvetve a repce így meg fogunk is vetni. Nem volt baj egyik kelesevel sem..
Válasz Koczka József #24213. hozzászólására
Válasz SzikiSzokeveny #24222. hozzászólásáraTisztelt Békési Gazdatárs!
Akkor Ti sem foglalóztátok le az új kombájnt, meg a Fendt traktor látva a 146 mm esőt.
Egyébként nálam is a 2-3-4 mm eső volt a jellemző, amit a szél 1 óra alatt felszárított.
Rengeteget jártam felétek az 1980-as években, amikor olajat és gázt találtak, Körösladány, Szeghalom és Füzesgyarmat térségében.
Én csináltam akkor az OKGT/MOL hírközlési cégénél az UHR rádiótelefon kapcsolatokat a fúrótorony meg a cégközpont között.
Sőt több kútkitörés is volt arrafelé, pl. az Almáskertben Füzesgyarmaton, ahol több napig voltam kint a műhelykocsis kommunikációs központú UAZ-ommal.
Emlékszem olyan embermarasztaló ott is a föld, ha sáros, hogy lehúzta a lábamról a gumicsizmát.
Jó sokszor elakadtam a kocsival és lánctalpas húzott be a fúrótoronyig.
Válasz Ohaza63 #24221. hozzászólásáraEz nálunk is ugyanígy van, kicsit északabbra vagyunk de ugyanígy van elosztva, és kb ugyanennyi a hőstresszes nap. Tavaly 670 mm esett összesen, ebből csak decemberben 160mm, a többi egyenetlenül elosztva. Mégis van 7-8 tonna búza, 4 tonnás napra és bőven 10+ tonnás kukorica is, nyilván ez nem üzemi hanem tábla szinten, de van.
A cél a teli csapadék minél jobb felhasználása, hogy abból minél több maradjon a kukoricanak, ezért van no-Till, ezért van takaró növény ezért van minimális bolygatas, ezért van kizárólag hosszú tenyeszideju kukorica, vetesforgo, stb stb.
Idén is volt hostressz bőven, meg sem sült fel egyetlen tabla sem…
A kulcs az alkalmazkodás. Megváltozott a világ, és menni kell utána. Ami működött akar 10 éve is még az már a múlt. Itt aki szantott annak egy része már lesilozta.
De aki azt hiszi, hogy a hollandoknál vagy a franciáknál nem ugyanez van, az naiv! Ugyanúgy egyre szélsőségesebb körülményeik vannak, csak sokkal nyitottabbak a változásra. Én mindent amit csinálunk külföldről hoztam! Amit mi csinálunk azt mindent holland francia nemet amerikai példákból vesszük, minden működik kb ami ott is! És ok is azért keresnek innovatív dolgokat mert megváltoztak a körülményeik.
A magyar felsőoktatás kb 40 év késésben van, az a néhány kereskedelmi cég pedig aki “szakmai napokat” tart jellemzően a saját termékeit akarja eladni. Egy-egy konferencia vagy beszélgetés, esetleg néhány Podcast ami nem reklámból él… a magyar gazda meg ül a kiszárad kukorica mellett és kesereg, hogy olyan szárazság van, hogy nem megy bele az eke a földbe.. kb mint a béka mikor főzik.
Válasz Koczka József #24213. hozzászólásáraPróbáld meg a téli tárcsázást!
A télen itt a fórumon mindenki hülyének nézett a 2 ünnep között grúberoztam a lazítózott búzatarlót.
Nemkellett tavasszal tárcsázni, ásóboronázni.
1sor borona és vetés
A haver terránójával csináltam felszárnyazva.
Amúgy mentvolna a tárcsa, viszont a terránó nemtapad be!
Kúrvajó lett!!!!
Megkeresem a képeket a fórumról én kitöröltem.
Válasz .Fecó. #24218. hozzászólásáraNem akarok sem kötözködni sem személyeskedni, de valószínűleg a hiba az Ön készülékében van...
A kulcsszó, amit keresel, az eloszlás!!! Rohadtul nem mindegy, hogy mikor esik az eső, ha júliusban, augusztusban nincs eső, és előtte is éppen csak mérhető csapadék volt, akkor persze, hogy lehetetlen érdemben takarónövényt vetni, csinálhatsz te bármit, nem fog kikelni, ez tény.
Válasz .Fecó. #24218. hozzászólásáraNálam Békés északi részén tavaly ha jól emlékszem 393mm volt (tuti 400 alatt) abból 160 nov elseje és Dec közepe között. Erre idén eddig esett 146mm, aminek a java 2-4 mm volt.
Válasz .Fecó. #24218. hozzászólásáraÜdv Fecó!
Visszanéztem a saját vízmérési eredményeimet 2010- ig visszamenőleg.
Tavaly nálam 532 mm volt, de ebből 210 mm esett az év utolsó 4 hónapjában és hőstresszes nap is csak júliusban volt 12 nap.
A 2023 év az számomra jó év volt, mert igaz, hogy az árpám csak 48 q/Ha, búzám 55 q/ha adott, de a kukorica az 80 q/Ha felett termett.
Egyébként nekem tavaly nagy szerencsém volt, mert kapott a kukoricám 2 x 35 mm esőt egy zsebkendőnyi felhőből, ezért is lett a környék legtöbbet adó termése.
A TSZ kombájnosai rá is csodálkoztak aratásnál.
Az átlag 55-65 q/Ha körül volt többnyire.
Az idén eddig 228 mm eső volt és eddig 32 hőstresszes nap, de szerintem ez még most augusztusban nőni fog.
A kukoricám lesülve július végére minimális kis csövekkel, a napraforgóm meg 4 es vízzel gyerekökölnyi fejekkel aratásra vár.
2010-2024 közötti csapadék mennyiségeim a földjeimen mérve:
A 333m től a 545 mm-ig/év
Az ősz végi és decemberi csapadék nyomja meg a skálát itt nálam, mert az esetek 90 % ban az október, november és decemberi csapadék adja az évi eső mennyiségem 40-50 %-át.
Nálam a méréseim szerint a január, február, március minimális esőt ad, majd április május, kiadósat, és júniustól egészen októberig minimális esőnk van.
A zöldítéseket, pedig a búza és árpa után szoktam vetni júliusban, de legkésőbb augusztusban, de amint írtam nem sok sikerélményem volt a kelésükkel.
Ezenkívül 2014-től írom a statisztikámban a hőstresszes napokat is, amit 35 C foktól számolok és 2014 óta szinte minden évben június, július és augusztus hónapban van 10-15 nap, ami ebbe számít.
A 2022 es (35 nap) és az idei év 2024 (eddig 32 nap) kiemelkedő a hőstressz szempontjából.
A szakmérnököm szerint minden hőstresszes nap pl. a kukoricánál 2-4 % veszteséget tud okozni.
Szóval így élünk és gazdálkodunk a Szaharában vagy a Góbi sivatagban!!
Persze az is lehet, hogy valamit nem jól csinálok!!!!
De sajnos már nem nagy kedvem van megtanulni és esetleg jól csinálni.
Elment a kedvem az egésztől!!!
Válasz medikus #24219. hozzászólásáraNálunk 32 volt vasárnap de rohamosan szárad
Tegnap mértem 12 vizet!
Héten vágjuk!
Válasz Ohaza63 #24210. hozzászólásáraÉs az nem lehet, hogy esetleg nem jól csinálod? Itt 5-ből ötször kel ki, és 4x kifejezetten jó eredményt hoz, 1x az intenzív magról kelő gyomosodás miatt hamarabb véget kell neki vetni, mint szeretnénk...
És persze, értem én, hogy költői túlzás de azért maradjunk a tényeknél. Hollandia éves csapadékmennyisége 800 mm, franciaország esetében pedig ha kivesszük a két kiugró óceánparti részt, Bayonne-t és Bretagne-t akkor inkább 550-650 mm. Ezzel szemben a Magyarország legaszályosabb békési részén tavaly 500-550 mm esett, míg az országos átlag 767,1 mm volt, tehát inkább közelebb vagyunk hollandiához, mint franciaországhoz....
Nem akarok sem kötözködni sem személyeskedni, de valószínűleg a hiba az Ön készülékében van...
Válasz Gandhy #24208. hozzászólásárade miért nem grubberral egy menetbe veted, miét most a tarlóra? tarlót takarja a szalma, és az árvakelés, nekem még idén is térdig ér benne minden. aztán majd tavaszi alá kellene vetni, nem?
másik hogy nem hőzza össze, hát nem tudom, én ha már fölakasztom ezt a szart, már akkor tele van szárral, de ha rágodnolok, már akkor is állásába összeszedi. nem tudom elképzelni, hogy normális álományú térdig érő, lefeküdt, leszáradt szart ne szedne össze akármi. vagy ha nem is szedi össze, akkor is összecsomózza, szedi, húzzaegy darabig, aztá csomóba lefordul a kapáról.
Válasz hashtag #24203. hozzászólásárahát mer a ködös novmeberi nap előtti hetekben esik minimum 50, de leginkább 100 vagy 200 mm eső. de ha nem esne, akkro se mennék rá. se októberbe, se novemberbe, se januárba, se márciusba tárcsával. igazán nyáron se, de az más ügy.
de olyan grubebrezést se láttam, amibe november végén 20 cm-s fű van, sőt olyat se, amibe fű van. amibe az van, ott más baj van, nem kicsi. nyilván először azt kell kezelni, és aztán lehet továbblépni. grubebrezett földön gyomprobléma nálam az őszi kelésűek tavasszal, ha nem lehet rámenni korán. vetés idejére ezek már vödörnyi nagyságú ebszíkfű és társai csomók, kizárólag ez zavar. igaz, magáygat is fis lúdtalpkapákkal készítek, főleg gyomirtási céllal.
Válasz mtz1221 #24200. hozzászólásáraazzal, nem vészes, ha le van gyalulva, és jó a szecskázó, akkor a kapák között nem akad meg, ahnem csak hátul, az egyengető tárcsáknál. de azokat ilyenkor kiemelem teljesen, minimális gombócot gyúr, azon meg átugrik.
Válasz Gandhy #24212. hozzászólásáraCsak a kevesebb munka kevesebb loerő,kevesebb menetszám esetleg amit tehetünk, biztosan. A többivel csak szpatnak sajnos. Mag műtrágya aranyárban, ez így ilyen árakkal ... Most olvasom,drágul a tojás,mer. Biztosan drága a gabona.
Válasz rtamas1976 #24202. hozzászólásáraSzia Tamás, a tárcsázást ne 20 cm gondold hanem 2-3 cm hogy a gyomot ki vágja. És nem hagyományos tárcsával hanem egyenes lapossal, nekem nincs olyan azért glifozátot használok és utánna az ásóborona. De egyszer meg húzta a haver rövidtárcsával és az akkor nagyon jó volt. Igaz az idő is olyan volt.
Válasz .Richard. #24209. hozzászólásáraÉn úgy érzem, hogy vagy sikerül elmenni a hagyományosból egy fenntarthatóbb irányba, vagy az új időjárásunk miatt bezárhatjuk a boltot. Kérdés, hogy a fenntarthatóbb irány fenntartható lesz-e az időjárásunk átalakulása miatt.
Válasz Ohaza63 #24210. hozzászólásáraTalán 5 èvente kikel. Nem vetek. Pár èv volt,de oda olyan gèpnkellene,hogy pici nedvessèggel bojgatás nèlkül vethessem. De ennyi.
Válasz .Richard. #24207. hozzászólásáraÜdv!
Szerinted kifog kelni?
Én balga már 6 szor választottam ez az EU-s baromságot, hogy zöldítést vetek az ugar helyett.
Eddig egyszer kelt ki, talán 2016 ban és ért kb. sípcsontig, de öt alkalommal egy szem mag sem bújt elő.
Idén sem kelt ki és nem is fog, mert nincs nedvesség a földben 2 m-ig.
Lehet, hogy ez Franciaországban és Hollandiában működik az évi 1200-1500 mm eső mellett , de itt nálunk az évi 250-300 mm eső miatt felejtős.
Nagy Pista "öcsém" a két mézpergetés közben az FM ben, írhatna az EU-nak egy kérelmet, hogy a keleti blokk gazdáinak találjanak ki valami más szívatást, mert ennek így nincs értelme.
Miért nem mondják azt, hogy a Kamarai Tagsági díj, meg a Kárpótlási támogatás mellé fizessük be az Államkincstárnak a zöldítőkeverék árát és azzal letudtuk ezt a baromságot és nyűgöt.
Válasz Gandhy #24208. hozzászólásáraMegèrtelek,kb. 6 ève volt utoljára,de mivel mindenki jól jár a mezőgazdaságból, így vessen az aki ennyièrt ad magot.
Válasz .Richard. #24207. hozzászólásáraKukorica elé szerintem érdemes bevállalni. A vetőmag 40 ezer/ha körüli ára riasztó, az igaz. Ha nem kel ki, vagy csak lassan és csapadékhiány miatt elnyomja az árvakelés, az a legnagyobb cumi. De ha bejön, akkor van haszna.
A legjobb csak a kétszikűt vetni, mert akkor még kezelhető a búza árvakelés. Idén én vegyesen vetettem(amit alább felsoroltam), most kicsit izgulok.
Munkát, gépkopást nem számítom, mivel kísérleti fázisban vagyok.
Válasz Gandhy #24205. hozzászólásáraEgy silány olcsó gabona után milyen pènzben van az èrtelme a másodvetèsnek? Beleèrtve a munkát, agèpkopást, az rendkívül olcsó zöldtrágya magot?