Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraTalán változni fog ez majd a jövőben ahogy hallottam.. Pl 100 hektár feletti gazdáknál elveszik a támogatást, talán akkor nem lesznek olyan harácsolósok. De mig csak a mennyiség és támogatás számít addig sajnos évről évre csak bekebelezik a kicsiket. Meg vannak akik kitartanak mint pl én! ????
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraHú hát nem tudom hol lehet ez a hely ahol gazdálkodol de maga a paradicsom lehet hozzánk képest ????.. Itt van pár 500+ hektáros gazda akiknek semmi sem drága. Állandóan veszik a földet hisz mindenhol is szomszéd vagy társtulajdonosok már. Én akinek 20 ha van és szeretné esetleg gyarapítani annyira hogy tisztességesen ellássa a családját esély sincs szinte rá. Persze a nagygazdák évi 50 hektárral gyarapodnak. Aki el akar adni az meg csak azt nézi ki ad többet érte, az hogy kié lesz az lényegtelen. Szóval ha én ezeket a földesúrakat ki tudom vásárolni akkor talán tudnék gyarapodni de még akkor sem biztos hogy utólag nem élnek az elővásárlási jogukkal. Volt egyszer olyan hogy egy idegen akart bérelni a faluban, én tettem elfogadóit mint helyi gazda de rajtam kívül még 3an éltek vele, ebből 2 szomszéd volt. ????
Válasz fattyú #25123. hozzászólásáraHát de ez szerintem baj hogy egy kalap alá veszik a 20 hektáros gazdákat és az 1000 hektárosat is.. Ami szerintem messze nem egy kategória. Ha mindenkinek egyformák pl az engedély árak stb akkor megis van hogy miért adják fel olyan sokan.. Mert a földtörvény is a nagygazdákat támogatja hisz akinek 40 helyen van földje az gyakorlatilag mindenhol szomszéd.. Akinek meg kevés földje van az igazából nem tud labdába sem rúgni.
Válasz Radocz #25112. hozzászólásáraKedves Topik-Rendőr Úr!
Tényleg nem tudja, hogy az olyan kérdéseket, hogy a szivornyát hogyan kell megszívni az öntözős topikban kell feltenni?
Egyébként tényleg érdekel a válasz, vagy csak ugratsz?
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraEgyébként erre találták ki az öntözési közösségeket limitjét (minimum 100 hektár szántó) és a hozzá járó 90%-os támogatást. A Te 20 hektárodnak 200 ezer Ft. lenne az engedélyeztetése, ha képes lennél szövetkezni. De nem vagytok, így a versenyképességetek is elveszik.
A valós európai együttműködési mentalitás azon áll, hogy képes vagyok egy lépést visszavenni, hogy az élet más területén lehetőségeket kapjak.
Az erőből értünk őskori mentalitás, hogy ha én nyerek (1) akkor te veszítesz (-1) nulla végkimenetelű versenye helyett az kooperációban, együttműködésben az én nyerek 0,8 és Te is nyersz 0,8 végeredményben 1,6 nyereség.
Válasz Csabesz555 #25121. hozzászólásáraAzt hiszem, hogy huszonhat évnyi gazdálkodás után pontosan ismerem magyar gazdák mentalitását. És ki is lehet ezt használni. 2010 óta 5-12 csereszerződést csinálok évente; nem a szél hordta össze a birtokaimat szomszédos 30+ hektáros táblaméretre. Volt olyan cseresorozatom, hogy a 9. szerződéssel került az én földem oda, ahová eredetileg szántam. És olyan is volt, hogy a sorozatot másfél évig tartott lepapírozni. Csináltam cserét magángazdával, önkormányzattal és az állammal is többet.
Ha viszont Ti egymást veritek inkább, az a Ti bajotok. Ezért nem lesz vizetek sem soha... Nálunk olyanok az emberek, hogy falun belüliek között elővásárlási jog gyakorlás sem volt kb 15 éve. A falun kívüliek, az más tészta, minden évben próbálkoznak, de hoppon is maradnak. Viszont sem a vételi árakat, sem a bérleti díjakat nem verjük fel az égig. Nálunk az a gazda vesz földet, aki szót ért az eladóval. Aztán cserélünk. Tavaly egy eladó nekem 7,5 millióért nem adott ide öntözhető 3 hektárt. A cimborám megvette 5-ért úgy, hogy még a másfél hektár gyepje is benne volt. Azóta ez a föld már a nevemen van, mert egy másik eladó meg 43 aranykoronát nekem adott el 6 millióért és cseréltünk. Kik jártak jól? Mi, mert olcsóbban megszereztük, amit akartunk.
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraRossz szemszögből nézed a világot. Tervezésnél-engedélyeztetésnél teljesen mindegy, hogy mekkora egy tábla, az elvégzendő feladatok 80-90%-a darabszám függő.
Nálunk a 11 millióban benne volt a vízkivételi pont és a víziút felmérés, tervezés és engedélyeztetés ára is. A szántóknak darabja 400-600 ezer Ft megy manapság. Neked is, nekem is ugyanennyi. A változó annyi, hogy a speciális helyi jelleg milyen egyéb feladatot kíván (pl: naturás vagy sem) Ez pontosan olyan, mint az autópálya díj; lényegtelen, hogy hány lóerős a kocsid, hogy cabrio vagy terepjáró. A kategórián belül darab-darab.
Válasz Sanyee #25119. hozzászólásáraNormál évben 20 mm kelesztésre, 40 mm címerhányásra, 40 mm szemtelítődésre.
Az idén júniusi vízpótlásra ment további 40 mm és az augusztusi hőstressz csökkentésére még 20 mm,
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraFöldcserét? ???? Ismered te a magyar gazdákat? Itt összevernék egymást inkább az emberek egy hektár földért nemhogy a másiknak segítsen.. Szomorú világot élünk.
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraHát pont ez a baj.. Hogy 20 hektárnak ha 4-5 tábla is annyi az engedély mint 5x30=150 hektárnak. De ha arányában számoljuk akkor olyan mintha neked nem 11 millió lett volna az engedély hanem 40 millió.. Erre mondom hogy irreálisan drága! Mert a megtérülés egyenesen lesz arányos. A 400 hektáron 20x annyi lesz a haszon mint nekem a 20 ha on, akkor a költségeknek is arányban kellene lennie. Szóval az megint olyan dolog ami a nagygazdáknak kedvez nem a kicsinek..
Én csak a kisebb részét akarnám eladni így, viszont valamennyit jó lenne, mert a cirok úgyis csak télen bír elmenni majd talán, búza ahogy beesett most nem adom el, raktáron marad az is.
Válasz szanberg #25114. hozzászólásáraKérdezd a Hungranát Szabadegyházán, ők vesznek szezonban nedveset.
Víz 28% alatt legyen, 14%-ra számolva a fizető súly, más levonás nincs.
Válasz envagyok2 #25110. hozzászólásáraAkkor haladjunk sorjában, mint az aknamezőn:
Nem tudom mi az a függő csatorna, de a normál 1,5-2 méter mély csatornák és benne 1-1,5 méter víz már jelentős talajvízemelést végez.
Igen, a Tisza-tó vízszintje magasabban van, mint mentett oldali csatorna vízszintje. A szivornya két vége között 150 cm a szintkülönbség.
A tó maga emeli a talajvíz szintjét, egy-egy nagyobb áradás akár 5 km távolságban is mérhetően emeli. Az elmúlt 30 évben az átlagos talajvízszint nálunk csak kb 50-75 cm-t süllyedt, így most kb. 2,5-2,8 nyáron és 2 méter körüli tél végén. A Tisza-tó viszont mivel körbe szivárgóval határolt a végtelenségig nem tud talajvízszintet emelni, mert kvázi lefölözik a gát stabilitása végett.
A tónak önmagában nincs termésnövelő hatása, talán csak annyi, hogy 1-1,5 km-es távolságban szinte ismeretlen a légköri aszály, évi talán 1-2 nap.
Öntözés-terméstöbblet: nálunk az öntözés nélküli 8-9 tonnás kukoricát megsüvegelik, öntözés nélkül 2010-ben volt utoljára 10 tonna fölötti termése a cimborámnak. A rekordom 13,74 tonna 35 hektáros tábla átlagában öntözve.
Öntözés nélkül már 6 éve nem termesztek kukoricát, így nincs hozzá száraz saját referenciám, más gazdákéhoz tudom csak hasonlítani. A faluban van 30-40 gazdálkodó, ebből rajtam kívül 5-6 vet kukoricát. Az állattartók szoktak vetni, ha bejön, akkor szemes lesz, ha nem, akkor siló. A többiek annyira kockázatosnak tartják, hogy bele se kezdenek. Más gazdák átlagához normál évben nálam a többlettermés 35-80 % közötti évjáratonként. Ez a többlet rendszerint 3-5,5 tonna.
Többlettermés: az első ok, hogy kelesztő öntözés (20 mm) révén kirobban minden mag a földből. Egységes állomány és a preemergens gyomírtó is dolgozik. Nincs olyan, hogy egy-két héttel később kel mert nem került elég mélyre vagy szárazabb a talaja.
A második, hogy a növénynek van vize a tápanyagot felvenni. Nem teszek több műtrágyát, mint mások, csak az enyém 100%-ban hasznosul. A gazdatársakhoz képest én annyival teszek többet a növényért, hogy tavasszal minden kap 3 mázsa Calciprillt (meszet).
Harmadsorban a virágzás előtti öntözésnek köszönhetően biztos a kötés a cső végéig és ki is neveli a szemeket. Az utolsó öntözést általában augusztus 10-e körül kapja, tehát a szemtelítődés biztosan megszorulás nélkül befejeződik. A fekete réteg megjelenésekor már 20-22%-os a víztartalom, azaz a vízleadás többsége a (nem felsült) leveleken keresztül megy végbe.
Csináltunk tőszámkísérletet, de annak célja az volt, hogy a rendelkezésre álló víz miatt milyen tőszámnál jelenik meg a kétcsövűség stabilan. Az eredmény az lett, hogy a ritkítás ugyan ezt elősegíti, de nem kompenzálja a kevesebb tőszámot. A kétcsövűség növényenként kb 40-60 %-os termésnövelést jelent 40 ezres vetett tőszámnál, mert nem neveli ki rendesen a második csövet. Ami kb 55-60 ezres vetett tőszámmal egyenlít.
A tőszám növelésével kb. ugyancsak 55 ezer vetettig nem változik az 1000 szem tömeg, afölött lassan elkezd csökkenni. 80 ezer vetettnél és afölött viszont már csökken az 1000 szem tömeg, és a csőméret is. Ezért mi öntözve 78 ezer szemmel vetünk, ami aratásra kb 65-68 ezres aratáskori tőszámot jelent.
Mikor elkezdem az öntözéses termesztést, rögtön második évben csináltam fajtakísérletet. 10 nemesítőház 2-2 fajtáját FAO 350-380-ban hasonlítottuk össze. A KWS Kashmír és a PIO 9363 fej fej mellett végzett, a leggyengébb 19%-kal volt gyengébb. Azóta több fajtát is kipróbáltam, de a Kashmírt nálunk semmi nem veri. Sokan kérdezik, hogy miért nem magasabb FAO számú fajtákat vetek. Ennek az oka, hogy agyagos talajaink későn melegszenek, április 10-15 előtt nem ajánlott vetni. Ha pedig az ősz csapadékos, akkor akár fagyig is várni kell az aratással. Az öntözés miatt amúgyis megnő a vegetációs idő, a 350-esből kb 400-as lesz.
Válasz fattyú #25102. hozzászólásáraírod ezt a körbecsatornázzuk dolgot. Ha függő csatornát csinálnál, mondjuk talajszint felett 1-2 méterrel, az segítene vajon? Mondod hogy szivornyával veszitek ki, akkor ez azt jelenti, hogy a tő vízzsintje magasabb. A tó környezetében lehet tapasztalni, hogy milyen messzire nyomhatja el a talajban a vizet? Van ennek termésnövelő hatása, vagy ez csak minimális, pláne mondjuk kukorica esetében?
Öntözés terméstöbbletre írtál egy számot, értem, de több év átalág nézve mennyi lehet a többlet százalékosan és tonnában? Írod, hogy még vontok öntözésbe, akkro nem mindent öntözöl, nyilván látod, hogy százalékosan mennyit teszel rá, és tonnában mernnyit teszel rá, sok év átalaga. Tudom, mikor 0 termés van öntözés nélkül, azzal meg 8, akkor a százalék értelmetlen, és van olyan is, hogy öntö9zés nélkül is 120 mázsa, átlag, kb.
Másik sztenderd kérdés, a terméstöbblet miből jön, több magot vetsz, vagy próbáltad, de nem jött be a sűrítés? ugyan azokat a hibrideket veted öntözöttbe is, vagy vannak speckó öntözöttre való hibridek?
Válasz mtz1221 #25104. hozzászólásáraItt pont fordítva… nagyon rosszul esett a késői vetéseknek, hogy július elején mosta csak le az eső a leveleiről először a port. A májusban vetett ki sem kelt…
Válasz Csabesz555 #25101. hozzászólásáraAzt mondod, hogy 20 hektárra 2 milla irreális. Akkor számolj velem!
Az engedélyt 20 évre kapod, azaz már csak évi 5 ezer forint hektáronként. De feltételezzük, hogy minimum kapsz 100 mm-nek megfelelő 1000 köbméternyi vízkontingenst is. Akkor köbméterenként 5 forint. Mit kapsz ma 5 forintért? 3-4 szál gyufát? És ez drága?
Nekünk közel 400 hektár 13 táblában (9 db naturás) pár éve 11 millióba került. Ez esetben az 1 köbméterre jutó éves engedélyezési költség már csak 1 forint 40 fillér.
Most terveztetünk a hozzá kapcsolódó 7 parcellában 60 hektárt engedélyeztetésre, ennek költsége 5 millió lesz, azaz köbméterenként és évente 4,16 forint.
Az elvégzett munka szempontjából a 4-5 parcellában 20 hektár ugyanolyan macera, mintha 4-5 darab 30 hektáros táblára végeztetnéd. Szerintem csinálj birtokösszevonási-célú földcserét, és javulni fog a hatékonyság.
Válasz envagyok2 #25094. hozzászólásáraA nyitott csatornába kiemelt víz esetünkben még nem öntözővíz. Akkor lesz az, amikor a földekre kijuttatjuk, ezt átfolyásmérő órákkal mérjük is. A csatornánk vége visszavezeti a vizet egy állami főműbe, itt adjuk vissza a fel nem használt mennyiséget. Ebbe a főműbe viszont például halastavakat is csapolnak, ami vissza tudja tölteni a mi rendszerünket. Így nem mindig a szivornyánkon kiemelt vízzel öntözünk. Ezért lettek az öntöző dobok vízórái az elszámolás alapjai.
Természetesen van nálunk is, mint az állami vízfelületeken párolgási és szivárgási veszteség. A párolgást 2022-ben mértük. A legmelegebb és legalacsonyabb relatív páratartalmú napokon (35 fok felett és 30% alatt) napi 9-10 cm vízoszlop tűző napon. A csatorna jelentős része viszont növényzettel borított, árnyékolt, de a növények párologtatása révén szerintem ilyen napokon itt is eléri vagy megközelíti ezt az értéket. Enyhébb és párával telítettebb napokon - eső után, mint amilyenek most is vannak - max 2-3 mm körüli a párolgási veszteség naponta. Ez tehát elenyésző, ezrelékes érték ha a csatorna legsekélyebb része is 130-140 cm mélységű vizet tartalmaz. Viszont a párolgás révén alig észlelhető hajnali harmatképződés.
A földmedrű csatornánk szivárgási vesztesége erősen változó. És ez jól is van így! Az első töltés alkalmával szerintem akár 15% is lehet az elszivárgás. Aztán a talajvíz telítettsége révén ez
3-5% körülre visszaesik.
Mértük, hogyan emeli a talajvizet. Most 40 méterre a csatornától 130-135 cm magasan van a talajvíz szintje. A csatorna hatása kb 180-220 méterig érződik a mélyebb gyökerű növényzeten (lucerna, napraforgó).
Van egy MAR nevű módszer (Managed Aquifer Recharge), amit magyarra fordítva "irányított vagy célzott talajvíz pótlás"-nak lehetne nevezni. Ez tapasztalatom szerint a mi kötött földjeinken elég jól működne, ezért most azt tervezem, hogy ilyen céllal építünk 500x500 vagy 600x600 hálózatban csatornákat, mélyítünk árkokat és töltjük majd fel vízzel. Persze ezek mellett kell öntöző gép is, hogy a sekélyebb gyökérzetű növények vízpótlása is megoldott legyen, vagy kellő párát biztosítsunk a kukorica virágzásához.
Válasz hashtag #25097. hozzászólásáraKb 4-5 tábla, össz. 20 ha.. Ebből 1 natura terület.. A többi minden 1/1 es. Szerintem irreális érte a 2 milla csak engedélyre és géped még sehol. Ráadásul a szomszédom 2x locsolta meg idén a kukoricát de egy mázsával sem lesz neki több mint nekem.
Válasz envagyok2 #25099. hozzászólásáramondom itt is marad valamennyi,sőt aki dinnyézik vagy dinnyézett ki zárt hogy ne maradjon utána fólia,nekem is van egy kisebb terület amibe volt dinnye kb 8éve,mindig van a fogason kombinátoron fólia
Válasz apuci #25095. hozzászólásáraközel 30 éve, hogy utoljára uborkáztunk, kordonost, fóliáztuk a sorát. össze lett szedve akkor is, de azóta minden ősszel teleszedem a grubber kapatartó ládáját fóliával.
Válasz envagyok2 #25093. hozzászólásáraösszeszedik,biztos marad el de nagyrésze meg lesz a végén.
ha szétrágja akkor toldják,van hozzá speciális toldó,
itt disznó nincs,a csöveken észlelni lehet a nyomás csökkenést,azon megkeresik és javítják.
van meló vele de valószínű megéri
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraarról van valami tapasztalatod, hogy ebből a nyitott csatornából mennyi víz szivárog el? tehát menyit vesztek ki a tóból, és mennyi marad, mire odaér a hozzátok?
Válasz apuci #25042. hozzászólásárade mi lesz a műanyaggal a végén? mert oké, újan kihúzni a föld tetejáre nem probléma. de mikor szétrohad, szátrágja a pocok, széttőrja a disznó, szátszabja, elhúzfálja, akkor hogy lesz az összeszedve? arról nem is beszélva, ahol szétszakad, ott elfolyik a víz. hogy veszed észre, hogy ellenőrzöüd minden nap minden sort?
Válasz hashtag #25078. hozzászólásáraSemmi extra, minden területen részletes talajvizsgálat, öntözővíz vizsgálat, öntözési tervdokumentáció meg ilyen apróság, igazából egy ember levezényelte volna az egészet aki végül átadja az engedélyt.. De végül nem valósult meg mert visszamondtuk.
Válasz fattyú #25089. hozzászólásáraFogalmam nincs. Csak úgy meg nem igazán írnék számokat, értelme nem lenne. Még ha többet tudnék róla, (de ugye nem tudok) akkor se. Nagyon sok tényezős. Még a helyi viszonyokat se ismerem.
Van itt olyan cég aki igaz hogy régi rendszere van, föld alatti nyomocsoves rendszer, de 3 éve nem ontoz. Mégis van termése, nyeresége is. Vagy itt nálunk ha kimesz, egy nap alatt tudsz kutat fúrni, ha van egy úgymond alap felszerelésed. Aztán még a kisebb kútra is egy nagy dobot ratehetsz. A régebbi tsz időkben furtakrol megy kettő, de az is ugyanúgy talajvizkut, nem retegviz, csak picit nagyobb átmérőjű, és talán kicsit mélyebb, 12-15m. A magángazdaknak itt általában kisebb földjei vannak, egy nagy dob is elég rá. Van aki inkább egy földre több kutat fúr, és akkor kevesebb csövet pakol. Szóval itt könnyen ontozhetove tudod tenni. Természetesen ez gondolom full fekete eljárás, de hát ki mondja meg hogy mikor termett a fák alatt az a kút, fél év alatt benovi a gaz, ott volt az már régen...
Itt nincs különbség föld árakban hogy ontozheto vagy sem.
Válasz Rabó001 #25087. hozzászólásáraLenne pár kérdésem:
Szerinted, mennyivel növeli a földek értékét százalékosan,
- ha öntözhető? (nincs engedélye, de gyakorlatilag öntözhető)
- ha öntözési engedéllyel rendelkezik is?
- ha az öntözhető szántóterületek és azok vízellátását biztosító infrastruktúra is azonos tulajdonban van?
- és fordítva: az infrastruktúra értékét a mellette fekvő és azonos tulajdonoshoz tartozó földek?
Válasz Rabó001 #25087. hozzászólásáraA cégalapítást hamarabb is terveztem, mert a generációs gazdaságátadás szempontjából szerintem járhatóbb út, mint amit manapság kínálnak. De a cégalapításra a végső löketet az öntözési ügyintézés egyszerűsítése adta meg, mert így nem nekünk kellett a körzeti tervet elkészíttetni és a saját engedélyeink finanszírozása is kevésbé volt megterhelő utófinanszírozott 90%-os támogatással.
Aztán tavaly mégis jelentkeztek, hogy a körzeti tervet gyakorlatilag a mi felméréseinken és engedélyeinken alapulóan akarják elkészíteni. A hozzájárulásunkat megkapták azzal a kitétellel, hogy a körzeti terv nem tartalmazhat részünkre hátrányos megállapítást vagy előírást. Úgy is lett!
De sok más mellékes eredményt is produkált, pl a redisztributív támogatás szempontjából is jól jött, hogy területeket adtunk át.
Válasz fattyú #25086. hozzászólásáraKöszönöm szépen a részletes leírásodat! Tehát lényegében a sajátotok. Az öntözési közösség azért kellett, hogy magasabb támogatást kapjátok rá, amit lehet ki kell használni.
Még egy kérdés: ezt a kft-t direkt az öntözés miatt hoztátok létre, vagy már megvolt korábban is?
Válasz Rabó001 #25084. hozzászólásáraAz öntözési közösség egy kft. Ennek ketten vagyunk tulajdonosai gazdálkodó családtagommal. Egyelőre hárman végzünk öntözéses gazdálkodást a cég és mi ketten, ugyanis az öntözési közösség a saját határain belül a területek max 25%-án lehet földhasználó.
Ha tőlünk függetlenül valaki öntözni szeretne a mi rendszerünkből, annak mi fogjuk a vizet biztosítani a cég nevére szólóan engedélyezett és tulajdonában álló vízkivételi ponton és a csatornán keresztül. Kvázi szolgáltatóként közvetítők leszünk a VIZIG és közötte.
A csatorna ügye elég érdekes volt. Alapvetően én akartam megvenni és az önkormányzat eladni, de a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az ilyen önkormányzati tulajdonú árkok és csatornák a nem forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartoznak, mert közcélokat látnak el.
Ezért a csatornát bérbe vettük az önkormányzattól és megkezdtük annak vízjogi engedélyeztetését. Az eljárás végén az öntözési közösség lett az engedélyes ennek üzemeltetésére. És mivel egy csatornának csak egy engedélyese lehet, így a közcélúsága megszűnt. Innentől viszont eladhatóvá vált és az engedélyes megszerezhette. Kellett hozzá 8-10 hozzájárulás az illetékesektől, de mindenki támogatta az eladást.
És miután engedélyes és tulajdonos is ma már azonos, így a csatorna karbantartása, bővítése, meghosszabbítása is a mi ügykörünk.
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraÉdes istenem.. Akkor még olcsón meg is úsztad
És még baxtatják aki öntözi a földet de nem tudják mi van mögötte. Mondjuk a te eseted elég extrémnek tekinthető Arról nem beszélve, ha a közösségben “idegen” is van, azzal is lehet meccselgetni.
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraUhh, még végig olvasni is sok volt! Le a kalappal!
És most hogy elkészült, az érintett csatornaszakaszok karbantartasat is te végzed? Mert idővel majd azért azt is kell. Néha kotorni, bozótot irtani.
A másik kérdés: írod hogy a Tisza tóból veszitek ki a vizet szivornyaval, ami nyitott csatornákon megy tovább. A kivett vízzel csak te öntözöl? Mert említettél ontozesi közösséget is.
Válasz hashtag #25082. hozzászólásáraCsak az öntöző gépek a mobil eszközök, a szivornya be van építve a Tisza-tó gátjába. a vízkormányzási művek és átereszek meg a csatorna részei, szintén beépítettek. Utóbbiak felújítása szintén engedélyköteles lehet egyes esetekben.
Az "Engedélyes terv" elég tág fogalom vízjogilag, mert alapvetően van elvi, létesítési (építési), fennmaradási és működési engedély. Nálunk utóbbi kettő legalább olyan problémás volt, mintha építettünk volna.
Ha komplett rendszert akarsz üzemeltetni, akkor kell engedély a vízkivételi pontra, a vízi útra és az öntözendő területre. Ráadásul tetézheti ezt még a vízjogi szolgalom magán, állami, egyházi és önkormányzati ingatlanra. Az állami szolgalom meg tovább bonyolódhat kezelői hozzájárulások mentén (pl: gát egyik vízügyi igazgatóság, keresztezett csatorna másik igazgatóság, de a kettő közötti erdősáv már nemzeti földalap). Sőt nálunk a terület 2/3-a védett, ami tovább bonyolított mindent, hatásvizsgálat kellett a teljes élővilágra +zaj, levegő, nemcsak talajra és talajvízre.
Esetünkben volt vízügyi-, nemzeti földalapos, a mentetlen oldalra vonatkozóan HPNI-i és a mentett oldalra BNPI természetvédelmi kezelői kérdés a vízkivételi pontra, önkormányzati és magán szolgalom.
Ezek mellett meg kellett oldani egy olyan 490 méteres betápláló csatornaszakasz kérdését, melynek alapállapotban bal partja magán, jobb partja önkormányzati tulajdonban volt, de térképen és tulajdoni lapokon nem szerepelt, viszont 40 éve létezett. Nehezen tudták eldönteni, hogy erre létesítési engedély kell vagy fennmaradási. Ugyanis az engedély nélküli építés büntetendő és nem tudták eldönteni, hogy ki(k) felel(nek) a 40 évvel korábbi kivitelezésért (építő, a régi vagy új tulajdonos, építtető, tervező és nem engedélyeztető, vagy a benyújtott kérelmet nem elbíráló). Műhold fotókkal kellett a létezés kezdetét alátámasztani.
Problémás volt továbbá a szivornya tulajdoni joga, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint állami tulajdonon közös tulajdon nem keletkeztethető, így a szivornya tulajdonjogát vitatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, mert az az állami tulajdonú gátba van beépítve. Még a jóhiszemű vásárlást is megkérdőjelezték, mondván, hogy egy 22-25 éve nem használt eszközt mi alapján értékeltünk fel.
Ráadásul szerencsére és szerencsétlenségünkre ez egybeesett az állami földkimérésekkel. Szerencsére, mert így nem kellett minden tulajdonrészt saját költségen kiméretni és nem kellettek a tulajdonostársi hozzájárulásokat beszerezni. Lehetetlen is lett volna, mert a szétmért 11 helyrajzi számban 29 elhalt tulajdonostárs volt. Szerencsétlenségünkre, mert a szétméréseket elég jól elhúzták; másfél évig tartott mire minden érintett táblával végeztek.
Összességében 3,5-4 évig tartott a teljes procedúra pályázattal, előzetes hatásvizsgálatokkal és felmérésekkel, geodéziával, szolgalmi egyeztetésekkel, engedélyeztetési tervek hiánypótlásaival (4 alkalom), a kiadott engedélyek hibáinak fellebbezéseivel (2 alkalom), módosításaival és az elszámolással.
Válasz Kémlelő #25075. hozzászólásáraA 190 méter hosszú szivornya a Tisza-tóból veszi a vizet, emeli át a gáton és tölti a 15 km csatornát. Ebből már a gép saját szivattyúja veszi ki a vizet és juttatja ki a földre.
25179 hozzászólás
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraTalán változni fog ez majd a jövőben ahogy hallottam.. Pl 100 hektár feletti gazdáknál elveszik a támogatást, talán akkor nem lesznek olyan harácsolósok. De mig csak a mennyiség és támogatás számít addig sajnos évről évre csak bekebelezik a kicsiket. Meg vannak akik kitartanak mint pl én! ????
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraHú hát nem tudom hol lehet ez a hely ahol gazdálkodol de maga a paradicsom lehet hozzánk képest ????.. Itt van pár 500+ hektáros gazda akiknek semmi sem drága. Állandóan veszik a földet hisz mindenhol is szomszéd vagy társtulajdonosok már. Én akinek 20 ha van és szeretné esetleg gyarapítani annyira hogy tisztességesen ellássa a családját esély sincs szinte rá. Persze a nagygazdák évi 50 hektárral gyarapodnak. Aki el akar adni az meg csak azt nézi ki ad többet érte, az hogy kié lesz az lényegtelen. Szóval ha én ezeket a földesúrakat ki tudom vásárolni akkor talán tudnék gyarapodni de még akkor sem biztos hogy utólag nem élnek az elővásárlási jogukkal. Volt egyszer olyan hogy egy idegen akart bérelni a faluban, én tettem elfogadóit mint helyi gazda de rajtam kívül még 3an éltek vele, ebből 2 szomszéd volt. ????
Válasz fattyú #25123. hozzászólásáraHát de ez szerintem baj hogy egy kalap alá veszik a 20 hektáros gazdákat és az 1000 hektárosat is.. Ami szerintem messze nem egy kategória. Ha mindenkinek egyformák pl az engedély árak stb akkor megis van hogy miért adják fel olyan sokan.. Mert a földtörvény is a nagygazdákat támogatja hisz akinek 40 helyen van földje az gyakorlatilag mindenhol szomszéd.. Akinek meg kevés földje van az igazából nem tud labdába sem rúgni.
Válasz Radocz #25112. hozzászólásáraKedves Topik-Rendőr Úr!
Tényleg nem tudja, hogy az olyan kérdéseket, hogy a szivornyát hogyan kell megszívni az öntözős topikban kell feltenni?
Egyébként tényleg érdekel a válasz, vagy csak ugratsz?
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraEgyébként erre találták ki az öntözési közösségeket limitjét (minimum 100 hektár szántó) és a hozzá járó 90%-os támogatást. A Te 20 hektárodnak 200 ezer Ft. lenne az engedélyeztetése, ha képes lennél szövetkezni. De nem vagytok, így a versenyképességetek is elveszik.
A valós európai együttműködési mentalitás azon áll, hogy képes vagyok egy lépést visszavenni, hogy az élet más területén lehetőségeket kapjak.
Az erőből értünk őskori mentalitás, hogy ha én nyerek (1) akkor te veszítesz (-1) nulla végkimenetelű versenye helyett az kooperációban, együttműködésben az én nyerek 0,8 és Te is nyersz 0,8 végeredményben 1,6 nyereség.
Válasz Csabesz555 #25121. hozzászólásáraAzt hiszem, hogy huszonhat évnyi gazdálkodás után pontosan ismerem magyar gazdák mentalitását. És ki is lehet ezt használni. 2010 óta 5-12 csereszerződést csinálok évente; nem a szél hordta össze a birtokaimat szomszédos 30+ hektáros táblaméretre. Volt olyan cseresorozatom, hogy a 9. szerződéssel került az én földem oda, ahová eredetileg szántam. És olyan is volt, hogy a sorozatot másfél évig tartott lepapírozni. Csináltam cserét magángazdával, önkormányzattal és az állammal is többet.
Ha viszont Ti egymást veritek inkább, az a Ti bajotok. Ezért nem lesz vizetek sem soha... Nálunk olyanok az emberek, hogy falun belüliek között elővásárlási jog gyakorlás sem volt kb 15 éve. A falun kívüliek, az más tészta, minden évben próbálkoznak, de hoppon is maradnak. Viszont sem a vételi árakat, sem a bérleti díjakat nem verjük fel az égig. Nálunk az a gazda vesz földet, aki szót ért az eladóval. Aztán cserélünk. Tavaly egy eladó nekem 7,5 millióért nem adott ide öntözhető 3 hektárt. A cimborám megvette 5-ért úgy, hogy még a másfél hektár gyepje is benne volt. Azóta ez a föld már a nevemen van, mert egy másik eladó meg 43 aranykoronát nekem adott el 6 millióért és cseréltünk. Kik jártak jól? Mi, mert olcsóbban megszereztük, amit akartunk.
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraRossz szemszögből nézed a világot. Tervezésnél-engedélyeztetésnél teljesen mindegy, hogy mekkora egy tábla, az elvégzendő feladatok 80-90%-a darabszám függő.
Nálunk a 11 millióban benne volt a vízkivételi pont és a víziút felmérés, tervezés és engedélyeztetés ára is. A szántóknak darabja 400-600 ezer Ft megy manapság. Neked is, nekem is ugyanennyi. A változó annyi, hogy a speciális helyi jelleg milyen egyéb feladatot kíván (pl: naturás vagy sem) Ez pontosan olyan, mint az autópálya díj; lényegtelen, hogy hány lóerős a kocsid, hogy cabrio vagy terepjáró. A kategórián belül darab-darab.
Válasz Sanyee #25119. hozzászólásáraNormál évben 20 mm kelesztésre, 40 mm címerhányásra, 40 mm szemtelítődésre.
Az idén júniusi vízpótlásra ment további 40 mm és az augusztusi hőstressz csökkentésére még 20 mm,
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraFöldcserét? ???? Ismered te a magyar gazdákat? Itt összevernék egymást inkább az emberek egy hektár földért nemhogy a másiknak segítsen.. Szomorú világot élünk.
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraHát pont ez a baj.. Hogy 20 hektárnak ha 4-5 tábla is annyi az engedély mint 5x30=150 hektárnak. De ha arányában számoljuk akkor olyan mintha neked nem 11 millió lett volna az engedély hanem 40 millió.. Erre mondom hogy irreálisan drága! Mert a megtérülés egyenesen lesz arányos. A 400 hektáron 20x annyi lesz a haszon mint nekem a 20 ha on, akkor a költségeknek is arányban kellene lennie. Szóval az megint olyan dolog ami a nagygazdáknak kedvez nem a kicsinek..
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraCímerhányáskor mennyi (mm) egy öntözési vízadagotok?
Válasz szanberg #25109. hozzászólására38-39-es a vize ezeknek a csöveknek.
Válasz Málna #25115. hozzászólásáraVagyok velük ezer éve kapcsolatban, délután lesz áruk majd.
Csak mondom más mit hall/kapott esetleg!?
Én csak a kisebb részét akarnám eladni így, viszont valamennyit jó lenne, mert a cirok úgyis csak télen bír elmenni majd talán, búza ahogy beesett most nem adom el, raktáron marad az is.
Cseheknél nincs szikkadás
Válasz szanberg #25114. hozzászólásáraKérdezd a Hungranát Szabadegyházán, ők vesznek szezonban nedveset.
Víz 28% alatt legyen, 14%-ra számolva a fizető súly, más levonás nincs.
Nedves kukorica aktuális árát tudja valaki, milyen árszinten mocorog?
Válasz Radocz #25112. hozzászólásáraNem, nem tudja! És én se tudom! Meg te sem, azért játszod az önkéntes topik rendőrt!
Válasz fattyú #25111. hozzászólásáraTudod-e, hogy van olyan topik is, ami öntözésrol szól,
A Keleti főcsatorna is szivornya használatára készült .
Azt hogy szívják meg, és a másik oldalon mi szabályozza a kivett mennyiséget?
Válasz envagyok2 #25110. hozzászólásáraAkkor haladjunk sorjában, mint az aknamezőn:
Nem tudom mi az a függő csatorna, de a normál 1,5-2 méter mély csatornák és benne 1-1,5 méter víz már jelentős talajvízemelést végez.
Igen, a Tisza-tó vízszintje magasabban van, mint mentett oldali csatorna vízszintje. A szivornya két vége között 150 cm a szintkülönbség.
A tó maga emeli a talajvíz szintjét, egy-egy nagyobb áradás akár 5 km távolságban is mérhetően emeli. Az elmúlt 30 évben az átlagos talajvízszint nálunk csak kb 50-75 cm-t süllyedt, így most kb. 2,5-2,8 nyáron és 2 méter körüli tél végén. A Tisza-tó viszont mivel körbe szivárgóval határolt a végtelenségig nem tud talajvízszintet emelni, mert kvázi lefölözik a gát stabilitása végett.
A tónak önmagában nincs termésnövelő hatása, talán csak annyi, hogy 1-1,5 km-es távolságban szinte ismeretlen a légköri aszály, évi talán 1-2 nap.
Öntözés-terméstöbblet: nálunk az öntözés nélküli 8-9 tonnás kukoricát megsüvegelik, öntözés nélkül 2010-ben volt utoljára 10 tonna fölötti termése a cimborámnak. A rekordom 13,74 tonna 35 hektáros tábla átlagában öntözve.
Öntözés nélkül már 6 éve nem termesztek kukoricát, így nincs hozzá száraz saját referenciám, más gazdákéhoz tudom csak hasonlítani. A faluban van 30-40 gazdálkodó, ebből rajtam kívül 5-6 vet kukoricát. Az állattartók szoktak vetni, ha bejön, akkor szemes lesz, ha nem, akkor siló. A többiek annyira kockázatosnak tartják, hogy bele se kezdenek. Más gazdák átlagához normál évben nálam a többlettermés 35-80 % közötti évjáratonként. Ez a többlet rendszerint 3-5,5 tonna.
Többlettermés: az első ok, hogy kelesztő öntözés (20 mm) révén kirobban minden mag a földből. Egységes állomány és a preemergens gyomírtó is dolgozik. Nincs olyan, hogy egy-két héttel később kel mert nem került elég mélyre vagy szárazabb a talaja.
A második, hogy a növénynek van vize a tápanyagot felvenni. Nem teszek több műtrágyát, mint mások, csak az enyém 100%-ban hasznosul. A gazdatársakhoz képest én annyival teszek többet a növényért, hogy tavasszal minden kap 3 mázsa Calciprillt (meszet).
Harmadsorban a virágzás előtti öntözésnek köszönhetően biztos a kötés a cső végéig és ki is neveli a szemeket. Az utolsó öntözést általában augusztus 10-e körül kapja, tehát a szemtelítődés biztosan megszorulás nélkül befejeződik. A fekete réteg megjelenésekor már 20-22%-os a víztartalom, azaz a vízleadás többsége a (nem felsült) leveleken keresztül megy végbe.
Csináltunk tőszámkísérletet, de annak célja az volt, hogy a rendelkezésre álló víz miatt milyen tőszámnál jelenik meg a kétcsövűség stabilan. Az eredmény az lett, hogy a ritkítás ugyan ezt elősegíti, de nem kompenzálja a kevesebb tőszámot. A kétcsövűség növényenként kb 40-60 %-os termésnövelést jelent 40 ezres vetett tőszámnál, mert nem neveli ki rendesen a második csövet. Ami kb 55-60 ezres vetett tőszámmal egyenlít.
A tőszám növelésével kb. ugyancsak 55 ezer vetettig nem változik az 1000 szem tömeg, afölött lassan elkezd csökkenni. 80 ezer vetettnél és afölött viszont már csökken az 1000 szem tömeg, és a csőméret is. Ezért mi öntözve 78 ezer szemmel vetünk, ami aratásra kb 65-68 ezres aratáskori tőszámot jelent.
Mikor elkezdem az öntözéses termesztést, rögtön második évben csináltam fajtakísérletet. 10 nemesítőház 2-2 fajtáját FAO 350-380-ban hasonlítottuk össze. A KWS Kashmír és a PIO 9363 fej fej mellett végzett, a leggyengébb 19%-kal volt gyengébb. Azóta több fajtát is kipróbáltam, de a Kashmírt nálunk semmi nem veri. Sokan kérdezik, hogy miért nem magasabb FAO számú fajtákat vetek. Ennek az oka, hogy agyagos talajaink későn melegszenek, április 10-15 előtt nem ajánlott vetni. Ha pedig az ősz csapadékos, akkor akár fagyig is várni kell az aratással. Az öntözés miatt amúgyis megnő a vegetációs idő, a 350-esből kb 400-as lesz.
Válasz fattyú #25102. hozzászólásáraírod ezt a körbecsatornázzuk dolgot. Ha függő csatornát csinálnál, mondjuk talajszint felett 1-2 méterrel, az segítene vajon? Mondod hogy szivornyával veszitek ki, akkor ez azt jelenti, hogy a tő vízzsintje magasabb. A tó környezetében lehet tapasztalni, hogy milyen messzire nyomhatja el a talajban a vizet? Van ennek termésnövelő hatása, vagy ez csak minimális, pláne mondjuk kukorica esetében?
Öntözés terméstöbbletre írtál egy számot, értem, de több év átalág nézve mennyi lehet a többlet százalékosan és tonnában? Írod, hogy még vontok öntözésbe, akkro nem mindent öntözöl, nyilván látod, hogy százalékosan mennyit teszel rá, és tonnában mernnyit teszel rá, sok év átalaga. Tudom, mikor 0 termés van öntözés nélkül, azzal meg 8, akkor a százalék értelmetlen, és van olyan is, hogy öntö9zés nélkül is 120 mázsa, átlag, kb.
Másik sztenderd kérdés, a terméstöbblet miből jön, több magot vetsz, vagy próbáltad, de nem jött be a sűrítés? ugyan azokat a hibrideket veted öntözöttbe is, vagy vannak speckó öntözöttre való hibridek?
Mai törés.
Válasz mtz1221 #25104. hozzászólásáraDéli végek elfüstöltek. Ezt látom..nem csak nálunk ..nálatok. Horvátországban is dettó.
Válasz hashtag #25106. hozzászólásáraAmit találtam május végén. Nem 400-480 között.
Válasz mtz1221 #25104. hozzászólásáraMikor milyen fao számút tettél?
Én is ápr vége felé vetettem a többségét, bár északabbra is vagyunk
Válasz mtz1221 #25104. hozzászólásáraItt pont fordítva… nagyon rosszul esett a késői vetéseknek, hogy július elején mosta csak le az eső a leveleiről először a port. A májusban vetett ki sem kelt…
Húsvét előtt után vetett 0ás, május elseje körilin lesz 2 tonna, ez meg a május végi ujravetés.
;
Válasz Csabesz555 #25101. hozzászólásáraAzt mondod, hogy 20 hektárra 2 milla irreális. Akkor számolj velem!
Az engedélyt 20 évre kapod, azaz már csak évi 5 ezer forint hektáronként. De feltételezzük, hogy minimum kapsz 100 mm-nek megfelelő 1000 köbméternyi vízkontingenst is. Akkor köbméterenként 5 forint. Mit kapsz ma 5 forintért? 3-4 szál gyufát? És ez drága?
Nekünk közel 400 hektár 13 táblában (9 db naturás) pár éve 11 millióba került. Ez esetben az 1 köbméterre jutó éves engedélyezési költség már csak 1 forint 40 fillér.
Most terveztetünk a hozzá kapcsolódó 7 parcellában 60 hektárt engedélyeztetésre, ennek költsége 5 millió lesz, azaz köbméterenként és évente 4,16 forint.
Az elvégzett munka szempontjából a 4-5 parcellában 20 hektár ugyanolyan macera, mintha 4-5 darab 30 hektáros táblára végeztetnéd. Szerintem csinálj birtokösszevonási-célú földcserét, és javulni fog a hatékonyság.
Válasz envagyok2 #25094. hozzászólásáraA nyitott csatornába kiemelt víz esetünkben még nem öntözővíz. Akkor lesz az, amikor a földekre kijuttatjuk, ezt átfolyásmérő órákkal mérjük is. A csatornánk vége visszavezeti a vizet egy állami főműbe, itt adjuk vissza a fel nem használt mennyiséget. Ebbe a főműbe viszont például halastavakat is csapolnak, ami vissza tudja tölteni a mi rendszerünket. Így nem mindig a szivornyánkon kiemelt vízzel öntözünk. Ezért lettek az öntöző dobok vízórái az elszámolás alapjai.
Természetesen van nálunk is, mint az állami vízfelületeken párolgási és szivárgási veszteség. A párolgást 2022-ben mértük. A legmelegebb és legalacsonyabb relatív páratartalmú napokon (35 fok felett és 30% alatt) napi 9-10 cm vízoszlop tűző napon. A csatorna jelentős része viszont növényzettel borított, árnyékolt, de a növények párologtatása révén szerintem ilyen napokon itt is eléri vagy megközelíti ezt az értéket. Enyhébb és párával telítettebb napokon - eső után, mint amilyenek most is vannak - max 2-3 mm körüli a párolgási veszteség naponta. Ez tehát elenyésző, ezrelékes érték ha a csatorna legsekélyebb része is 130-140 cm mélységű vizet tartalmaz. Viszont a párolgás révén alig észlelhető hajnali harmatképződés.
A földmedrű csatornánk szivárgási vesztesége erősen változó. És ez jól is van így! Az első töltés alkalmával szerintem akár 15% is lehet az elszivárgás. Aztán a talajvíz telítettsége révén ez
3-5% körülre visszaesik.
Mértük, hogyan emeli a talajvizet. Most 40 méterre a csatornától 130-135 cm magasan van a talajvíz szintje. A csatorna hatása kb 180-220 méterig érződik a mélyebb gyökerű növényzeten (lucerna, napraforgó).
Van egy MAR nevű módszer (Managed Aquifer Recharge), amit magyarra fordítva "irányított vagy célzott talajvíz pótlás"-nak lehetne nevezni. Ez tapasztalatom szerint a mi kötött földjeinken elég jól működne, ezért most azt tervezem, hogy ilyen céllal építünk 500x500 vagy 600x600 hálózatban csatornákat, mélyítünk árkokat és töltjük majd fel vízzel. Persze ezek mellett kell öntöző gép is, hogy a sekélyebb gyökérzetű növények vízpótlása is megoldott legyen, vagy kellő párát biztosítsunk a kukorica virágzásához.
Válasz hashtag #25097. hozzászólásáraKb 4-5 tábla, össz. 20 ha.. Ebből 1 natura terület.. A többi minden 1/1 es. Szerintem irreális érte a 2 milla csak engedélyre és géped még sehol. Ráadásul a szomszédom 2x locsolta meg idén a kukoricát de egy mázsával sem lesz neki több mint nekem.
Válasz envagyok2 #25099. hozzászólásáramondom itt is marad valamennyi,sőt aki dinnyézik vagy dinnyézett ki zárt hogy ne maradjon utána fólia,nekem is van egy kisebb terület amibe volt dinnye kb 8éve,mindig van a fogason kombinátoron fólia
Válasz apuci #25095. hozzászólásáraközel 30 éve, hogy utoljára uborkáztunk, kordonost, fóliáztuk a sorát. össze lett szedve akkor is, de azóta minden ősszel teleszedem a grubber kapatartó ládáját fóliával.
Válasz hashtag #25096. hozzászólásárajah, majd a kombájn megtalálja, mikor két lépésbe beleszakad
Válasz Csabesz555 #25092. hozzászólásáraMondjuk nem mindegy persze, hogy mennyire tagolt, bonyolult az a terület, hàny parcella stb.
Válasz envagyok2 #25094. hozzászólásáraEvileg jó helyre megy -> Vizet a tájba
Válasz envagyok2 #25093. hozzászólásáraösszeszedik,biztos marad el de nagyrésze meg lesz a végén.
ha szétrágja akkor toldják,van hozzá speciális toldó,
itt disznó nincs,a csöveken észlelni lehet a nyomás csökkenést,azon megkeresik és javítják.
van meló vele de valószínű megéri
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraarról van valami tapasztalatod, hogy ebből a nyitott csatornából mennyi víz szivárog el? tehát menyit vesztek ki a tóból, és mennyi marad, mire odaér a hozzátok?
Válasz apuci #25042. hozzászólásárade mi lesz a műanyaggal a végén? mert oké, újan kihúzni a föld tetejáre nem probléma. de mikor szétrohad, szátrágja a pocok, széttőrja a disznó, szátszabja, elhúzfálja, akkor hogy lesz az összeszedve? arról nem is beszélva, ahol szétszakad, ott elfolyik a víz. hogy veszed észre, hogy ellenőrzöüd minden nap minden sort?
Válasz hashtag #25078. hozzászólásáraSemmi extra, minden területen részletes talajvizsgálat, öntözővíz vizsgálat, öntözési tervdokumentáció meg ilyen apróság, igazából egy ember levezényelte volna az egészet aki végül átadja az engedélyt.. De végül nem valósult meg mert visszamondtuk.
Válasz fattyú #25089. hozzászólásáraFogalmam nincs. Csak úgy meg nem igazán írnék számokat, értelme nem lenne. Még ha többet tudnék róla, (de ugye nem tudok) akkor se. Nagyon sok tényezős. Még a helyi viszonyokat se ismerem.
Van itt olyan cég aki igaz hogy régi rendszere van, föld alatti nyomocsoves rendszer, de 3 éve nem ontoz. Mégis van termése, nyeresége is. Vagy itt nálunk ha kimesz, egy nap alatt tudsz kutat fúrni, ha van egy úgymond alap felszerelésed. Aztán még a kisebb kútra is egy nagy dobot ratehetsz. A régebbi tsz időkben furtakrol megy kettő, de az is ugyanúgy talajvizkut, nem retegviz, csak picit nagyobb átmérőjű, és talán kicsit mélyebb, 12-15m. A magángazdaknak itt általában kisebb földjei vannak, egy nagy dob is elég rá. Van aki inkább egy földre több kutat fúr, és akkor kevesebb csövet pakol. Szóval itt könnyen ontozhetove tudod tenni. Természetesen ez gondolom full fekete eljárás, de hát ki mondja meg hogy mikor termett a fák alatt az a kút, fél év alatt benovi a gaz, ott volt az már régen...
Itt nincs különbség föld árakban hogy ontozheto vagy sem.
Válasz fattyú #25088. hozzászólásáraKöszönöm. Hat igen, hivatalossá tenni az elég komoly papirmunka.
Válasz Rabó001 #25087. hozzászólásáraLenne pár kérdésem:
Szerinted, mennyivel növeli a földek értékét százalékosan,
- ha öntözhető? (nincs engedélye, de gyakorlatilag öntözhető)
- ha öntözési engedéllyel rendelkezik is?
- ha az öntözhető szántóterületek és azok vízellátását biztosító infrastruktúra is azonos tulajdonban van?
- és fordítva: az infrastruktúra értékét a mellette fekvő és azonos tulajdonoshoz tartozó földek?
Válasz Rabó001 #25087. hozzászólásáraA cégalapítást hamarabb is terveztem, mert a generációs gazdaságátadás szempontjából szerintem járhatóbb út, mint amit manapság kínálnak. De a cégalapításra a végső löketet az öntözési ügyintézés egyszerűsítése adta meg, mert így nem nekünk kellett a körzeti tervet elkészíttetni és a saját engedélyeink finanszírozása is kevésbé volt megterhelő utófinanszírozott 90%-os támogatással.
Aztán tavaly mégis jelentkeztek, hogy a körzeti tervet gyakorlatilag a mi felméréseinken és engedélyeinken alapulóan akarják elkészíteni. A hozzájárulásunkat megkapták azzal a kitétellel, hogy a körzeti terv nem tartalmazhat részünkre hátrányos megállapítást vagy előírást. Úgy is lett!
De sok más mellékes eredményt is produkált, pl a redisztributív támogatás szempontjából is jól jött, hogy területeket adtunk át.
Válasz fattyú #25086. hozzászólásáraKöszönöm szépen a részletes leírásodat! Tehát lényegében a sajátotok. Az öntözési közösség azért kellett, hogy magasabb támogatást kapjátok rá, amit lehet ki kell használni.
Még egy kérdés: ezt a kft-t direkt az öntözés miatt hoztátok létre, vagy már megvolt korábban is?
Válasz Rabó001 #25084. hozzászólásáraAz öntözési közösség egy kft. Ennek ketten vagyunk tulajdonosai gazdálkodó családtagommal. Egyelőre hárman végzünk öntözéses gazdálkodást a cég és mi ketten, ugyanis az öntözési közösség a saját határain belül a területek max 25%-án lehet földhasználó.
Ha tőlünk függetlenül valaki öntözni szeretne a mi rendszerünkből, annak mi fogjuk a vizet biztosítani a cég nevére szólóan engedélyezett és tulajdonában álló vízkivételi ponton és a csatornán keresztül. Kvázi szolgáltatóként közvetítők leszünk a VIZIG és közötte.
A csatorna ügye elég érdekes volt. Alapvetően én akartam megvenni és az önkormányzat eladni, de a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az ilyen önkormányzati tulajdonú árkok és csatornák a nem forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartoznak, mert közcélokat látnak el.
Ezért a csatornát bérbe vettük az önkormányzattól és megkezdtük annak vízjogi engedélyeztetését. Az eljárás végén az öntözési közösség lett az engedélyes ennek üzemeltetésére. És mivel egy csatornának csak egy engedélyese lehet, így a közcélúsága megszűnt. Innentől viszont eladhatóvá vált és az engedélyes megszerezhette. Kellett hozzá 8-10 hozzájárulás az illetékesektől, de mindenki támogatta az eladást.
És miután engedélyes és tulajdonos is ma már azonos, így a csatorna karbantartása, bővítése, meghosszabbítása is a mi ügykörünk.
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraÉdes istenem.. Akkor még olcsón meg is úsztad
Arról nem beszélve, ha a közösségben “idegen” is van, azzal is lehet meccselgetni.
És még baxtatják aki öntözi a földet de nem tudják mi van mögötte. Mondjuk a te eseted elég extrémnek tekinthető
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraUhh, még végig olvasni is sok volt! Le a kalappal!
És most hogy elkészült, az érintett csatornaszakaszok karbantartasat is te végzed? Mert idővel majd azért azt is kell. Néha kotorni, bozótot irtani.
A másik kérdés: írod hogy a Tisza tóból veszitek ki a vizet szivornyaval, ami nyitott csatornákon megy tovább. A kivett vízzel csak te öntözöl? Mert említettél ontozesi közösséget is.
Válasz hashtag #25082. hozzászólásáraCsak az öntöző gépek a mobil eszközök, a szivornya be van építve a Tisza-tó gátjába. a vízkormányzási művek és átereszek meg a csatorna részei, szintén beépítettek. Utóbbiak felújítása szintén engedélyköteles lehet egyes esetekben.
Az "Engedélyes terv" elég tág fogalom vízjogilag, mert alapvetően van elvi, létesítési (építési), fennmaradási és működési engedély. Nálunk utóbbi kettő legalább olyan problémás volt, mintha építettünk volna.
Ha komplett rendszert akarsz üzemeltetni, akkor kell engedély a vízkivételi pontra, a vízi útra és az öntözendő területre. Ráadásul tetézheti ezt még a vízjogi szolgalom magán, állami, egyházi és önkormányzati ingatlanra. Az állami szolgalom meg tovább bonyolódhat kezelői hozzájárulások mentén (pl: gát egyik vízügyi igazgatóság, keresztezett csatorna másik igazgatóság, de a kettő közötti erdősáv már nemzeti földalap). Sőt nálunk a terület 2/3-a védett, ami tovább bonyolított mindent, hatásvizsgálat kellett a teljes élővilágra +zaj, levegő, nemcsak talajra és talajvízre.
Esetünkben volt vízügyi-, nemzeti földalapos, a mentetlen oldalra vonatkozóan HPNI-i és a mentett oldalra BNPI természetvédelmi kezelői kérdés a vízkivételi pontra, önkormányzati és magán szolgalom.
Ezek mellett meg kellett oldani egy olyan 490 méteres betápláló csatornaszakasz kérdését, melynek alapállapotban bal partja magán, jobb partja önkormányzati tulajdonban volt, de térképen és tulajdoni lapokon nem szerepelt, viszont 40 éve létezett. Nehezen tudták eldönteni, hogy erre létesítési engedély kell vagy fennmaradási. Ugyanis az engedély nélküli építés büntetendő és nem tudták eldönteni, hogy ki(k) felel(nek) a 40 évvel korábbi kivitelezésért (építő, a régi vagy új tulajdonos, építtető, tervező és nem engedélyeztető, vagy a benyújtott kérelmet nem elbíráló). Műhold fotókkal kellett a létezés kezdetét alátámasztani.
Problémás volt továbbá a szivornya tulajdoni joga, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint állami tulajdonon közös tulajdon nem keletkeztethető, így a szivornya tulajdonjogát vitatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, mert az az állami tulajdonú gátba van beépítve. Még a jóhiszemű vásárlást is megkérdőjelezték, mondván, hogy egy 22-25 éve nem használt eszközt mi alapján értékeltünk fel.
Ráadásul szerencsére és szerencsétlenségünkre ez egybeesett az állami földkimérésekkel. Szerencsére, mert így nem kellett minden tulajdonrészt saját költségen kiméretni és nem kellettek a tulajdonostársi hozzájárulásokat beszerezni. Lehetetlen is lett volna, mert a szétmért 11 helyrajzi számban 29 elhalt tulajdonostárs volt. Szerencsétlenségünkre, mert a szétméréseket elég jól elhúzták; másfél évig tartott mire minden érintett táblával végeztek.
Összességében 3,5-4 évig tartott a teljes procedúra pályázattal, előzetes hatásvizsgálatokkal és felmérésekkel, geodéziával, szolgalmi egyeztetésekkel, engedélyeztetési tervek hiánypótlásaival (4 alkalom), a kiadott engedélyek hibáinak fellebbezéseivel (2 alkalom), módosításaival és az elszámolással.
Válasz fattyú #25079. hozzászólásáraJó hát ez azért nem az átlag engedélyes terv
Építés mennyi volt benne? Többsége mobil rendszer gondolom
Válasz Rabó001 #25077. hozzászólásáraAkkor van normális vízhozam. Ezzel már érdemes foglalkozni, gondolkozni rajta.
Válasz Kémlelő #25075. hozzászólásáraA 190 méter hosszú szivornya a Tisza-tóból veszi a vizet, emeli át a gáton és tölti a 15 km csatornát. Ebből már a gép saját szivattyúja veszi ki a vizet és juttatja ki a földre.
