Egyébként nekem is volt nem egyszer, hogy bereagált valamelyik az oltásra. Vért sosem vettek, pedig jobb lett volna hamar tisztázni a dolgot a tej értékesítés miatt. Ehelyett karantén, értékesítés zárlat. Majd 1-2 hónap múlva ismételt oltás. Itt ez volt az eljárás, protokoll.
Nagyon örültünk a kiesésnek. Persze a második oltásnál egyik sem reagált be sosem.
Válasz csuti0 #7368. hozzászólásáraPár db. bereagált. 100 valamennyiből 4-5-ben találtak vágás után tbc-t. De csak olyan mértékben, miszerint (állítólag) valamikor találkoztak a kórral.
Válasz margitradnai50 #7365. hozzászólásáraSziasztok!
10 évvel ezelőtt a földjeinken a nagyvadat csak hírből ismertük, néha aratás előtt pár elkóborolt vaddisznó megcsócsálta a gabonatábla szélét, és ennyi. Aztán valami megváltozott a vadlétszámot felduzzasztották, a helyben-tartó etetést itatást sózást abbahagyták. Itt a parkerdő igazgatója egyenesen megtiltotta, hogy szórókon etessék a vadakat. Erdőgazdaság a kaszálóit kiadta bérbe, ahol eddig a téli etetésre termelték meg a szénát. A vad meg kijött az erdőből a szántókra, és köszöni jól érzi magát. Nekem jelenleg egy 2,5 hektáros lucerna táblát legelnek tarra, így 3. kaszálás fuccs. Ha hajnalban csupán 20-25 szarvas volt rajta.
Üdv.: Csuti
Válasz margitradnai50 #7365. hozzászólásáraNem árt vigyázni! Öcséméknél tbc gyanú miatt ölték le a marhákat. A nébih arra a következtetésre jutott, hogy a vadak viszik be a tbc-t a marha állományba. Azóta csak olyan területen legeltethetnek, mi be van kerítve (vadkerítés).
Válasz sulla #7363. hozzászólásáraA mi állataink között ne lövöldözzön senkise! Ez az territóriumuk, ott csend és biztonság legyen!
Na, ezért jönnek be a vadak.
Lehet bármit gondloni és mondani, TÚL SOK A VAD!
Válasz MrPoke #7358. hozzászólásáraPedig a mostani akg előtt direkt kérdeztem a falugazdászt hogy egyéves szálasfehérje vetőmagtermesztésre működik-e és azt mondta, hogy igen. A bíborherét is meg a tavaszi bükkönyt is mindig learattuk, még nem volt vele gond.
Válasz margitradnai50 #7353. hozzászólásáraNekem is remekül kelt, aztán kifagyot, vagy kisült. És rendesek az elenőrök de akkor sem szeretek kockáztatni. Inkább megy a bükköny és legfeljebb lezúzom. Úgyanúgy bukta mint a lucerna vetés, de az a pihentetés legalább megtérül.
Válasz sulla #7331. hozzászólásáraAz a baj, hogy szállas fehérjét sem lehet aratni. Így ez nem játszik-
Bükkönyt én kaszálni szeretném vagy lezúzom, és akkor 1 év pihentettés.
Speciel Én utálom a tejet mindenféle jószágtól, úgy hogy nem lesz sem tehenem, sem kecském, sem birkám ezért. Ráadásul a belvárosban lakom ahol még tyúkot sem lehet tartani.
Békésben 427.000 hektár van, ha azon minden kecskét tartanánk (bár az is éhen halna itt), ki a fene inna meg annyi tejet. Talán ha az élményfürdős medencéket azzal töltenék fel, lehetne hirdetni a speciális medencéket, talán jönnének a szépülni vágyók a kecsketejes medencébe mártózáshoz.
Itt barátom mindenki szabadul a földjétől és gépeitől ha tud, eddig tartott a Viharsarki Ország Éléskamrája projekt.
Görögországban van a legtöbb kecske és az alföld éghajlata is lassan hasonló lesz a göröghöz, habár ott több a szikla. A Simicska is kecskéket tart, lehet volt valami infója...
Válasz sulla #7352. hozzászólásáraNálunk ma telephelyen 5 szarvasbika szinte bent lakik. Bejönnek a szénára, a szőlőcsumára, inni.
Villanypásztor rendszeresen szétcseszve! Van egy szakasz, ahol terepjáróval sem lehet közlekedni, mert olyan meredek. Ott jó torna gyalog leellenőrizni, levinni a drótot, szerszámot, utána felmászni az autóig.
Fel nem foghatom, hogy nem tudták még kilőni őket! Korábban egyet kilőttek a kerítésen kívül, de még hozzánk menekült be. Az idén egy felakasztotta magát a villanypásztor drótjára, valahogy beletekeredett az agancsa. A vp-t természetesen széttépte, hadd menjenek ki az állatok.
Utálom a vadakat!
De mit lehet vetni takarmánynak, ami tuti?
Az ősziekre most aligha lehet alapozni. Bár ezt az égiek döntik el. Ha lenne jó hótakaró, az alatt jól tudnának a gabonafélék bokrosodni és egy féltermésnyi lehetne, ami ma már csodaszámba kezd menni. Tejesérésben takarítanánk be szénának.
A tavaszi vetésűek esélytelenek. Mikor legjobban kelelne rá az eső, jön a hőség és az aszály.
Válasz SzikiSzokeveny #7343. hozzászólásáraNálunk van szarvas is éppen ezért van villanykerítésünk de az utóbbi években az a helyzet, amikor fogyogat máshol a legelni való kb november vége felé akkor bejönnek a kerítésbe is.
Erről már kb. egy két hete elmélkedtünk az akkor megjelenő Index cikk kapcsán.
Szerinted a románok segíteni fognak, mert ők annyira szeretnek minket, ráadásul a Maros is csak csordogál??
Az 1990-es években URH rendszerek csináltam az itteni és környékbeli Vízgazdálkodási Társulatoknak, akik pl a Ménesbirtokot is ellátták öntöző vízzel és bejártam a környéket és jól ismerek minden csatornát és szivattyútelepet és tározót.
Már akkor is aranyáron adták a vizet a románok és kizárólag USD voltak ezért elfogadni!
Ha tudnák, akkor Makó előtt levakdugóznák a Marost, hogy egy csepp se jöjjön át.
Gondolod, hogy az 1700-as években lezárt régi holtágat megnyitják nekünk????
Még az 1970-es években élővíz befolyásokat is lezárták, mint pl. a Száraz-ér - a nagy árvíz után.
Gyerekkoromban abban horgásztam, úgy folyt a víz benne, hogy a bedobott úszó fél perc alatt 8-10 méter ment arrébb, akkora kiöntések voltak, hogy télen több hektáros korcsolyapályánk volt. (dugig volt hallal)
A romántól semmit ne várjon az ember, inkább belefullad, mint hogy átengedné nekünk.
"Vízmegosztás Romániával Békés megye megmentéséért
A vitairat egyik külön fejezete Dél-Békés vízellátásával foglalkozik. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy Magyarország tavaly már arra kényszerült, hogy vizet vásároljon Romániától a battonyai Száraz-ér feltöltésére, miközben a térség talajvízszintje jelentősen csökkent. Megoldásként az egykori Ős-Maros oldalágának részleges újranyitását javasolják a romániai Ópálos térségében. A természetes szintkülönbség lehetővé tenné, hogy a víz szivattyúzás nélkül jusson el a dél-békési mezőgazdasági területekre.
A nettó 63 milliárd forintos beruházás nyomán a most veszteséges békési szántóföldi művelést hektáronként 6-8,5 millió forint eredményt hozó kertészeti termelés válthatná fel a szerzők szerint.
A projekt kulcsa a román féllel kötendő vízmegosztási megállapodás, amely a szerzők szerint mindkét országnak megérné, mert az oldalág megnyitása az aradi gátrendszert is tehermentesítené, valamint a határon túli termőföldeket is bőségesen ellátná vízzel.
A kétirányú csatornahálózat, a Duna és a Tisza műtárgyai, valamint a dél-békési rendszer együtt közel 1000 milliárd forintba kerülnének, ami a nemcselekvés nem egészen két évnyi kárával azonos, tehát két év alatt megtérülne."
Válasz SzikiSzokeveny #7340. hozzászólásáraaz m4 építésénél itt is nyitottak 2 homokbányát is, akinek a földje volt jól járt vele, kocsinként jó összeget kapott. Aztán ugye a végén visszatöltötték termőföldel.
Nézz rá a térképre!
Békés megye azon része ahol élek, minden folyótól 50-60 km re van.
Régen volt 7 db élő Maros holtág, ami élővíz befolyás volt, de a románok ezt az 1970-es árvízkor lezárták és csak pénzért szivattyúval emelnek bele vizet.
Pont úgy mint a Ménesbirtoknak is!
Ott is Apátfalváról jön a víz vagy 40 km távolságról.
Egyébként Te sem szereted a kecske tejet és a túrót, így akkor mi a fenének tartanánk ilyet.
Miért nem azt írtad, hogy mindenkinek van otthon mestergerendája és akassza fel rá magát!
Válasz VMisi #7332. hozzászólásáraMezőhegyesnek annyi az öntözhető területe és kiépített infrastruktúrája, hogy a Dunát kellene arra vezetni. 22-ben mondta egy ottani agromókus, hogy a lineárok és dobok harmadát tudják üzemeltetni.
Válasz VMisi #7332. hozzászólásáraEzért kellene mindkét nagy folyónkra legalább 1-1 vízlépcső, hogy szabályozni tudjuk a vízmennyiséget, és ne legyen az, hogy a már eleve bevágódott mély medrekben csak kiszalad a víz az országból. Ha az összes osztrák vízlépcsőt egyszerre leengednék hozzánk, akkor egy hét alatt lemenne a víz, és ugyanúgy nem lenne a dunában semmi, de cserébe náluk sem lenne semmi. Ezért talàlták fel a vízlépcsőket, hogy a vízben bővelkedőbb időszakok esetén tudják némi tartalékot képezni, ne csak kiszaladjon minden az országból. Ja és az öntözés is valós lehetőséggé válna. Mert kisköre fölött van rá lehetőség, alatta viszont nincs. Lehet délebbre sem árta némi tartalék.
Válasz kisspeter591 #7330. hozzászólásáraEgy vízügyes barátom mondta, hogy a Tisza (folyó) a Mezőhegyes környékére tervezett öntözéseket sem bírná el ettől jobb időkben sem.
Válasz MrPoke #7328. hozzászólásáraÉn eddig magtermesztéses bíborherével meg tavaszi bükkönnyel és zöldugarral oldottam meg az akg-ban vállalt pillangóst, de most mondtak egy masszív 1 eurós árat a bíborra, a tavaszi bükköny pedig elég gyenge lett ezért beindult az agyalás, hátha szöszös bükköny jobb lenne akár magra akár szénára. Végül is szénának: talán május végén vagy júniusban virágzik, akkor lekaszálni, még zöldtrágyát lehet utána tervezni bőven.
Amit nem tudok, hogy télen a vadak mennyire legelik? A bíborral nem volt gond azt ne szerették.
Válasz Ohaza63 #7329. hozzászólásáraMegbosszulta a természet az eddig kizsákmányolást. A nagy gépek a földeken több kárt okoztak az elmúlt 50 évben. mint a magyarok a honfoglalás óta.
Ki kell építeni az öntözőcsatorna rendszert, ahol nem lehet ott kecskéket kell legeltetni. Ott a Tisza és számos nagy folyó.
Nekem is ott vannak a földjeim és írtam már sokszor, hogy mindenki próbál menekülni ebből, nem csak a ZRT tulajok, hanem a nagy és kis gazdák is.
5 év veszteséges termelés és elfogyott a tőke és a megtakarítás.
Hitelt veszteséges cég, gazda nem kap, úgy hogy konyec filma erre felé nagyon sok embernek, cégnek.
A héten beszéltem két nagy cég (2000 Ha felettiek) vezetőjével és ők is ezt mondták.
10-15 q/Ha búza, 5-8 q repce, 15-20 q árpa, amit vágtak ez a dupla nullára elég.
Felvásárlási ár béka segge alatt!
Pedig ők precíz és mindent odaadó gazdaságok voltak.
Disznó telep felszámol , mert 350 Ft/kg az ára az élősúlynak, de így sem kell senkinek.
Szerintem még a haszonbérleteket sem tudják kifizetni.
Az ismerős nagygazdák minden haszonbérletet visszaadtak/adnak, gépeket árulnak (de nem kell senkinek csak nagyon nyomott áron), földekre sincs jelentkező sem bérletre, sem vevőnek.
Itt tartunk most Dél-békésben!!
Most mi vagyunk a palesztinok, ahogy pár éve is írtam!
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraNem tudom ez segítség-e de nem jó takarmány az a vetett fűféle amiben csak egyféle növény van. Legalább 5 féle kell hogy megmaradjon 2-3 fajta.
A másik hogy csak a vékony szálű fűszénát lehet eladni a többire azt mondja a vevő hogy szalmát nem vesznek ennyiért.
Válasz Gatti #7321. hozzászólásáraÉs a tulajtársak sem akarják megvenni. (legalábbis annyiért amit kér érte)
Van elég sok komplett cég az apróban földdel, földbérletekkel, gépekkel, istállókkal, állatokkal...
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraHát csak csak lesz rá huncut... Mikor érdemes azt kaszálni?
És vetőmagos céggel termeltetésben nem lenne jobb?
Ha szöszös bükkönyről beszélünk télen a vadak nem eszik ki?
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraIlyen állandó gyepbe?
Nekünk is van 3 hektár de mostanság sose nő meg, igaz eső sincs. Mások próbáltak már rávetni de abból se lett semmi. Elég kutya földek ezek, a fűkaszával is csak lépésbe lehet haladni mert kiesel a fülkéből :D
7372 hozzászólás
Válasz csuti0 #7370. hozzászólásáraNekem ennyi infóm van az ügyről (ennyit mondott el öcsém).
Egyébként nekem is volt nem egyszer, hogy bereagált valamelyik az oltásra. Vért sosem vettek, pedig jobb lett volna hamar tisztázni a dolgot a tej értékesítés miatt. Ehelyett karantén, értékesítés zárlat. Majd 1-2 hónap múlva ismételt oltás. Itt ez volt az eljárás, protokoll.
Nagyon örültünk a kiesésnek. Persze a második oltásnál egyik sem reagált be sosem.
Válasz pettendimiklos73 #7369. hozzászólásáraBocs ez valamiért 2x ment el.
De érdekes, én marháztam, és e-ről még nem hallottam, hogy ilyen lenne, de biztosan van.
Üdv.: Csuti
Válasz pettendimiklos73 #7366. hozzászólásáraSzia!
TBC gyanú? Egy vérvizsgálat egyértelműen ki mutatja!
Üdv.: Csuti
Válasz csuti0 #7368. hozzászólásáraPár db. bereagált. 100 valamennyiből 4-5-ben találtak vágás után tbc-t. De csak olyan mértékben, miszerint (állítólag) valamikor találkoztak a kórral.
Válasz pettendimiklos73 #7366. hozzászólásáraSzia!
TBC gyanú? Az a vérből egyértelműen kimutatható!
Üdv.: Csuti
Válasz margitradnai50 #7365. hozzászólásáraSziasztok!
10 évvel ezelőtt a földjeinken a nagyvadat csak hírből ismertük, néha aratás előtt pár elkóborolt vaddisznó megcsócsálta a gabonatábla szélét, és ennyi. Aztán valami megváltozott a vadlétszámot felduzzasztották, a helyben-tartó etetést itatást sózást abbahagyták. Itt a parkerdő igazgatója egyenesen megtiltotta, hogy szórókon etessék a vadakat. Erdőgazdaság a kaszálóit kiadta bérbe, ahol eddig a téli etetésre termelték meg a szénát. A vad meg kijött az erdőből a szántókra, és köszöni jól érzi magát. Nekem jelenleg egy 2,5 hektáros lucerna táblát legelnek tarra, így 3. kaszálás fuccs. Ha hajnalban csupán 20-25 szarvas volt rajta.
Üdv.: Csuti
Válasz margitradnai50 #7365. hozzászólásáraNem árt vigyázni! Öcséméknél tbc gyanú miatt ölték le a marhákat. A nébih arra a következtetésre jutott, hogy a vadak viszik be a tbc-t a marha állományba. Azóta csak olyan területen legeltethetnek, mi be van kerítve (vadkerítés).
Válasz sulla #7363. hozzászólásáraA mi állataink között ne lövöldözzön senkise! Ez az territóriumuk, ott csend és biztonság legyen!
Na, ezért jönnek be a vadak.
Lehet bármit gondloni és mondani, TÚL SOK A VAD!
Válasz MrPoke #7358. hozzászólásáraPedig a mostani akg előtt direkt kérdeztem a falugazdászt hogy egyéves szálasfehérje vetőmagtermesztésre működik-e és azt mondta, hogy igen. A bíborherét is meg a tavaszi bükkönyt is mindig learattuk, még nem volt vele gond.
Válasz margitradnai50 #7354. hozzászólásáraHát ez elég bosszantó. Mikor benn van a telephelyen akkor oda kellene hívni a vadászt hogy tegye a dolgát...
Válasz Ohaza63 #7348. hozzászólására50 km-re elengedtek horgászni?
Válasz MrPoke #7358. hozzászólásáraVan egy kis volt nádas terület.
Próbáljuk zúzni, majd kaszálóvá alakítani.
Idei új vetés lucerna, ahol kedvezett neki az időjárás.
Elovetemeny kukorica.
10 éve forgatásnélküli .
Válasz .Szabi. #7347. hozzászólásáraOlyan növény nincs,mert akkor bedőlne az ára.
Válasz margitradnai50 #7353. hozzászólásáraNekem is remekül kelt, aztán kifagyot, vagy kisült. És rendesek az elenőrök de akkor sem szeretek kockáztatni. Inkább megy a bükköny és legfeljebb lezúzom. Úgyanúgy bukta mint a lucerna vetés, de az a pihentetés legalább megtérül.
Válasz sulla #7331. hozzászólásáraAz a baj, hogy szállas fehérjét sem lehet aratni. Így ez nem játszik-
Bükkönyt én kaszálni szeretném vagy lezúzom, és akkor 1 év pihentettés.
Válasz kisspeter591 #7355. hozzászólásáraVan itt a városunkban egy fiatal pár , pár éve belefogtak és csinálják, nagyon szorgalmasak.
Speciel Én utálom a tejet mindenféle jószágtól, úgy hogy nem lesz sem tehenem, sem kecském, sem birkám ezért. Ráadásul a belvárosban lakom ahol még tyúkot sem lehet tartani.
Békésben 427.000 hektár van, ha azon minden kecskét tartanánk (bár az is éhen halna itt), ki a fene inna meg annyi tejet. Talán ha az élményfürdős medencéket azzal töltenék fel, lehetne hirdetni a speciális medencéket, talán jönnének a szépülni vágyók a kecsketejes medencébe mártózáshoz.
Itt barátom mindenki szabadul a földjétől és gépeitől ha tud, eddig tartott a Viharsarki Ország Éléskamrája projekt.
Redőny lehúz, zárva a bolt.
Válasz Radocz #7346. hozzászólásárabruttó 5,5q/ha
Direktvetés+ vetőmag = 25eFT
Gyomírtás 35eFt
2* rovarölés 12eFt
aratás 40eFt
fuvar 6eFt
eladási ár 1,5 Euro
Szerintem rendben van kérdés még a csíra és a nettó tömeg.
Válasz Ohaza63 #7336. hozzászólására"Egyébként Te sem szereted a kecske tejet és a túrót, így akkor mi a fenének tartanánk ilyet."
Görögországban van a legtöbb kecske és az alföld éghajlata is lassan hasonló lesz a göröghöz, habár ott több a szikla. A Simicska is kecskéket tart, lehet volt valami infója...
Válasz sulla #7352. hozzászólásáraNálunk ma telephelyen 5 szarvasbika szinte bent lakik. Bejönnek a szénára, a szőlőcsumára, inni.
Villanypásztor rendszeresen szétcseszve! Van egy szakasz, ahol terepjáróval sem lehet közlekedni, mert olyan meredek. Ott jó torna gyalog leellenőrizni, levinni a drótot, szerszámot, utána felmászni az autóig.
Fel nem foghatom, hogy nem tudták még kilőni őket! Korábban egyet kilőttek a kerítésen kívül, de még hozzánk menekült be. Az idén egy felakasztotta magát a villanypásztor drótjára, valahogy beletekeredett az agancsa. A vp-t természetesen széttépte, hadd menjenek ki az állatok.
Utálom a vadakat!
Válasz MrPoke #7328. hozzászólásáraNekünk tavaly is, az idén is remekül kelt, majd kisült. Egy ideig nem akarok lucernát vetni!
De mit lehet vetni takarmánynak, ami tuti?
Az ősziekre most aligha lehet alapozni. Bár ezt az égiek döntik el. Ha lenne jó hótakaró, az alatt jól tudnának a gabonafélék bokrosodni és egy féltermésnyi lehetne, ami ma már csodaszámba kezd menni. Tejesérésben takarítanánk be szénának.
A tavaszi vetésűek esélytelenek. Mikor legjobban kelelne rá az eső, jön a hőség és az aszály.
Maradt a bukfenc. Elkeserítő!
Válasz SzikiSzokeveny #7343. hozzászólásáraNálunk van szarvas is éppen ezért van villanykerítésünk de az utóbbi években az a helyzet, amikor fogyogat máshol a legelni való kb november vége felé akkor bejönnek a kerítésbe is.
Válasz Radocz #7350. hozzászólásáraSugó, így néz ki most:
Válasz Radocz #7349. hozzászólásáraA kovesut mellett egy hete ilyen volt.
Válasz VMisi #7332. hozzászólásáraMertünk nagyot álmodni .
Felénk okosabb álmodók vannak.
Válasz pettendimiklos73 #7345. hozzászólásáraÜdv Miklós!
Erről már kb. egy két hete elmélkedtünk az akkor megjelenő Index cikk kapcsán.
Szerinted a románok segíteni fognak, mert ők annyira szeretnek minket, ráadásul a Maros is csak csordogál??
Az 1990-es években URH rendszerek csináltam az itteni és környékbeli Vízgazdálkodási Társulatoknak, akik pl a Ménesbirtokot is ellátták öntöző vízzel és bejártam a környéket és jól ismerek minden csatornát és szivattyútelepet és tározót.
Már akkor is aranyáron adták a vizet a románok és kizárólag USD voltak ezért elfogadni!
Ha tudnák, akkor Makó előtt levakdugóznák a Marost, hogy egy csepp se jöjjön át.
Gondolod, hogy az 1700-as években lezárt régi holtágat megnyitják nekünk????
Még az 1970-es években élővíz befolyásokat is lezárták, mint pl. a Száraz-ér - a nagy árvíz után.
Gyerekkoromban abban horgásztam, úgy folyt a víz benne, hogy a bedobott úszó fél perc alatt 8-10 méter ment arrébb, akkora kiöntések voltak, hogy télen több hektáros korcsolyapályánk volt. (dugig volt hallal)
A romántól semmit ne várjon az ember, inkább belefullad, mint hogy átengedné nekünk.
Válasz pettendimiklos73 #7345. hozzászólásáraÁrulja már el valaki, mi az a növény ami több 100, akár több 1000 ha-on termelve 6-8,5mft eredményt tud!
Válasz MrPoke #7328. hozzászólásáraA vetesforgo miatt, idén 6 táblába vetettem lucernát.
Ha tudtam volna, hogy nem javaslod, meggondoltam volna.
De ezt tudom ráfizetés nélkül eladni.
A lucernas topikban tettem fel képet.
Hogy sikerült az olaj retek?
Válasz Ohaza63 #7336. hozzászólásáraTisztelt Ohaza63
Készülnek a tervek a megmentésedre!
"Vízmegosztás Romániával Békés megye megmentéséért
A vitairat egyik külön fejezete Dél-Békés vízellátásával foglalkozik. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy Magyarország tavaly már arra kényszerült, hogy vizet vásároljon Romániától a battonyai Száraz-ér feltöltésére, miközben a térség talajvízszintje jelentősen csökkent. Megoldásként az egykori Ős-Maros oldalágának részleges újranyitását javasolják a romániai Ópálos térségében. A természetes szintkülönbség lehetővé tenné, hogy a víz szivattyúzás nélkül jusson el a dél-békési mezőgazdasági területekre.
A nettó 63 milliárd forintos beruházás nyomán a most veszteséges békési szántóföldi művelést hektáronként 6-8,5 millió forint eredményt hozó kertészeti termelés válthatná fel a szerzők szerint.
A projekt kulcsa a román féllel kötendő vízmegosztási megállapodás, amely a szerzők szerint mindkét országnak megérné, mert az oldalág megnyitása az aradi gátrendszert is tehermentesítené, valamint a határon túli termőföldeket is bőségesen ellátná vízzel.
A kétirányú csatornahálózat, a Duna és a Tisza műtárgyai, valamint a dél-békési rendszer együtt közel 1000 milliárd forintba kerülnének, ami a nemcselekvés nem egészen két évnyi kárával azonos, tehát két év alatt megtérülne."
Válasz SzikiSzokeveny #7334. hozzászólásáraHa ez igaz, akkor ezért valakit akàr felelősségre is lehetne vonni?
Válasz sulla #7342. hozzászólásáraŐz rengeteg van, nyúl változó. De mivel a bükköny az utolsók közt kel, ezért arra már nem szoktak rákapni.
Válasz SzikiSzokeveny #7337. hozzászólásáraEz jó hír. Mekkora vadnyomás van felétek?
Válasz SzikiSzokeveny #7340. hozzászólásáraaz m4 építésénél itt is nyitottak 2 homokbányát is, akinek a földje volt jól járt vele, kocsinként jó összeget kapott. Aztán ugye a végén visszatöltötték termőföldel.
Válasz Gatti #7339. hozzászólásáraAz M44nél meg szarért, húgyért vették a 40 aranykoronás földeket, a homokot meg aranyáron.
"Százszoros áron vettek meg legelőket és erdőket a PAKSI ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE hivatkozva"
Jól járt aki eladta :D
Válasz Törppapa #7335. hozzászólásáraAz az embernek nevezett valami nagyjából semmit nem értene meg.
Válasz sulla #7331. hozzászólásáraNállam nem ették, nem volt benne jelentős vadkár.
Válasz kisspeter591 #7330. hozzászólásáraKedves Péter!
Nézz rá a térképre!
Békés megye azon része ahol élek, minden folyótól 50-60 km re van.
Régen volt 7 db élő Maros holtág, ami élővíz befolyás volt, de a románok ezt az 1970-es árvízkor lezárták és csak pénzért szivattyúval emelnek bele vizet.
Pont úgy mint a Ménesbirtoknak is!
Ott is Apátfalváról jön a víz vagy 40 km távolságról.
Egyébként Te sem szereted a kecske tejet és a túrót, így akkor mi a fenének tartanánk ilyet.
Miért nem azt írtad, hogy mindenkinek van otthon mestergerendája és akassza fel rá magát!
Válasz Watson #7333. hozzászólásáraNa végre egyszerűen leírva de pont így van.
De a szakács pistik ezt egyszerűen nem értik.
Válasz VMisi #7332. hozzászólásáraMezőhegyesnek annyi az öntözhető területe és kiépített infrastruktúrája, hogy a Dunát kellene arra vezetni. 22-ben mondta egy ottani agromókus, hogy a lineárok és dobok harmadát tudják üzemeltetni.
Válasz VMisi #7332. hozzászólásáraEzért kellene mindkét nagy folyónkra legalább 1-1 vízlépcső, hogy szabályozni tudjuk a vízmennyiséget, és ne legyen az, hogy a már eleve bevágódott mély medrekben csak kiszalad a víz az országból. Ha az összes osztrák vízlépcsőt egyszerre leengednék hozzánk, akkor egy hét alatt lemenne a víz, és ugyanúgy nem lenne a dunában semmi, de cserébe náluk sem lenne semmi. Ezért talàlták fel a vízlépcsőket, hogy a vízben bővelkedőbb időszakok esetén tudják némi tartalékot képezni, ne csak kiszaladjon minden az országból. Ja és az öntözés is valós lehetőséggé válna. Mert kisköre fölött van rá lehetőség, alatta viszont nincs. Lehet délebbre sem árta némi tartalék.
Válasz kisspeter591 #7330. hozzászólásáraEgy vízügyes barátom mondta, hogy a Tisza (folyó) a Mezőhegyes környékére tervezett öntözéseket sem bírná el ettől jobb időkben sem.
Válasz MrPoke #7328. hozzászólásáraÉn eddig magtermesztéses bíborherével meg tavaszi bükkönnyel és zöldugarral oldottam meg az akg-ban vállalt pillangóst, de most mondtak egy masszív 1 eurós árat a bíborra, a tavaszi bükköny pedig elég gyenge lett ezért beindult az agyalás, hátha szöszös bükköny jobb lenne akár magra akár szénára. Végül is szénának: talán május végén vagy júniusban virágzik, akkor lekaszálni, még zöldtrágyát lehet utána tervezni bőven.
Amit nem tudok, hogy télen a vadak mennyire legelik? A bíborral nem volt gond azt ne szerették.
Válasz Ohaza63 #7329. hozzászólásáraMegbosszulta a természet az eddig kizsákmányolást. A nagy gépek a földeken több kárt okoztak az elmúlt 50 évben. mint a magyarok a honfoglalás óta.
Ki kell építeni az öntözőcsatorna rendszert, ahol nem lehet ott kecskéket kell legeltetni. Ott a Tisza és számos nagy folyó.
Válasz Gatti #7321. hozzászólásáraÜdv!
Nekem is ott vannak a földjeim és írtam már sokszor, hogy mindenki próbál menekülni ebből, nem csak a ZRT tulajok, hanem a nagy és kis gazdák is.
5 év veszteséges termelés és elfogyott a tőke és a megtakarítás.
Hitelt veszteséges cég, gazda nem kap, úgy hogy konyec filma erre felé nagyon sok embernek, cégnek.
A héten beszéltem két nagy cég (2000 Ha felettiek) vezetőjével és ők is ezt mondták.
10-15 q/Ha búza, 5-8 q repce, 15-20 q árpa, amit vágtak ez a dupla nullára elég.
Felvásárlási ár béka segge alatt!
Pedig ők precíz és mindent odaadó gazdaságok voltak.
Disznó telep felszámol , mert 350 Ft/kg az ára az élősúlynak, de így sem kell senkinek.
Szerintem még a haszonbérleteket sem tudják kifizetni.
Az ismerős nagygazdák minden haszonbérletet visszaadtak/adnak, gépeket árulnak (de nem kell senkinek csak nagyon nyomott áron), földekre sincs jelentkező sem bérletre, sem vevőnek.
Itt tartunk most Dél-békésben!!
Most mi vagyunk a palesztinok, ahogy pár éve is írtam!
Válasz sulla #7325. hozzászólásáraKell az AKG ba a 15% pillangós, vagy zöldugar.
Lucernát meg szinte képtelenség telepíteni.
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraNem tudom ez segítség-e de nem jó takarmány az a vetett fűféle amiben csak egyféle növény van. Legalább 5 féle kell hogy megmaradjon 2-3 fajta.
A másik hogy csak a vékony szálű fűszénát lehet eladni a többire azt mondja a vevő hogy szalmát nem vesznek ennyiért.
Válasz Gatti #7321. hozzászólásáraÉs a tulajtársak sem akarják megvenni. (legalábbis annyiért amit kér érte)
Van elég sok komplett cég az apróban földdel, földbérletekkel, gépekkel, istállókkal, állatokkal...
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraHát csak csak lesz rá huncut... Mikor érdemes azt kaszálni?
És vetőmagos céggel termeltetésben nem lenne jobb?
Ha szöszös bükkönyről beszélünk télen a vadak nem eszik ki?
Válasz MrPoke #7323. hozzászólásáraIlyen állandó gyepbe?
Nekünk is van 3 hektár de mostanság sose nő meg, igaz eső sincs. Mások próbáltak már rávetni de abból se lett semmi. Elég kutya földek ezek, a fűkaszával is csak lépésbe lehet haladni mert kiesel a fülkéből :D
Válasz sulla #7322. hozzászólásáraÉn az idén tisztán fogok vetni. kérdls el tudome adni szénaként :)