Válasz Praetor #6040. hozzászólásáraA törvény szerint nem lehetne bérbe adni, a kivételeket leszámítva. De szerintem a bérleti szerződések jóváhagyásánál ezt nem vizsgálja a hivatal, mert akkor minden ilyen bérleti szerződést el kellene utasítaniuk. Legalábbis a tapasztalat ez.
De majd reméljük idetéved egy jogtudós, és megmondja hogy szerinte mi van.
Válasz envagyok2 #6039. hozzászólásáraIgen, de csak a kivételek esetében lehet haszonbérletbe adni.
Pl ha nem közeli hozzátartozóról van szó, vagy nem saját tulajdonban lévő gazdasági társaságról van szó, esetleg nem vetőmagtermeléshez szükséges területről van szó, vagy nem gazdaságátadási szerződés keretében történik, esetleg nem rizstelephez tartozó földről van szó, akkor nem lehet. A legtöbb haszonbérlet pedig kívül esik ezeken a kivételeken.
Válasz Praetor #6032. hozzászólásáradehogynem lehet bérbe adni, erről szól a cikk. adásvételnél vállalod, hogy magad hazsnálod, a földhasznáélatot nem engeded át. a tvben meg ott van, hogy mi a kivétel, mi nem minősül a földhasználat átengedésének, és ezekl vannaka cikkben. vagyis ezeknek, ezeklben az eseteklben átengedheted a földhasználatot, köthetsz akár bérleti szerzdőéswt is.
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraEgyébként a cikk szerintem nem írja tévesen, mert a Magosz javaslatára szokták rendszeresen módosítani a földforgalmi tv-t. A "jogalkotói szándék" valójában az, amit ők leírnak. Az más tészta, ha van rá kiskapu, vagy a betartását nem ellenőrzik megfelelően.
Válasz Rabó001 #6034. hozzászólásáraPár éve a bérleti szerződéseket is vizsgálják. Nekem volt elutasított, mert elfelejtettem, hogy még nem telt el az öt év. De már nem emlékszem, hogy a bizottság, vagy a földhivatal utasította el.
Válasz Sanyiii70 #6031. hozzászólásáraA bérlet szerintem nem kerül a foldbizottsag elé. Megy a foldhivatalhoz jovahagyasra és küldik kifuggesztesre. Ez amiket mondok mindet az előző bérlő bérelte tovább.
Válasz Praetor #6032. hozzászólásáraIgen.
Valószínűleg igen.
Erről írtam. Nem ismétlem meg. Van akinek kijott a dupla illeték. Befizette. A bérlet maradt. Van akinek nem jött semmi.
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraA vállalási kötelezettség hatálybalépése után vett földek esetében adták ezeket bére? Nem lehet, hogy csak nem kerültek a hatóság látókörébe?
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraCsak szóbeli szerződéssel lehet bérbeadni, mert az írásos bérleti szerződést a földbizottság nem fogja jóváhagyni. A földhasználatot bejelenteni meg csak jóváhagyott bérleti szerződéssel fog bejegyezni a földhivatal. Anélkül meg nincs támogatás, vagy ha felveszik földhsználati nélkül, akkor ellenőrzéskor bukta van.
Hacsak nem jegyzői igazolással van beadva az egységes kérelem.
Mert akkor nem biztos, hogy összefut az átruházási tilalom és a támogatás igénylés ténye.
Válasz Sanyiii70 #6028. hozzászólásáraHa mindent bérmunkában csináltat valaki, akkor a példában nem kell 2 ember fizetését kitermelnie. Viszont itt már alig vannak a kizárólag bérműveltetők, inkább kiadják haszonbérbe, hogy legalább az megmaradjon, vagy eladják a földeket.
Válasz Praetor #6027. hozzászólásáraEz a cikk is tévesen írja. A cikk szerint nincs lehetősége bérbe adni, de a valóságban meg konkrétan én magam is tudok ilyen földeket, és bérbe vannak adva. És még csak nem is vizsgálták mindegyik esetben, hogy teljesült-e a saját művelés vállalása, vannak ilyenek az ismeretségi körömben.
Hogy konkrétan ma hogy áll hozzá a hatóság, azt nem tudom.
Én a 100ezret úgy értettem, hogy saját földdel és minden bérmunkában.
Mert amíg nem volt traktorom én így termeltem.
Csak a kézi fizikai munkát nem számoltam, mert a haszonban benne volt a bérem is.
De az csak a zöldségnél, mert ugye gabonánál, ipari növénynél nem nagyon van kézi munka.
Válasz Sanyiii70 #6025. hozzászólásáraNormál években megmarad, de egyre ritkább a normál év. Ez itt az Alföld, és a csapadékviszonyok elég kutyául alakulnak manapság.
2020: 572 mm
2021: 427 mm
2022: 318 mm
2023: 531 mm
2024: 412 mm
2025: 199 mm eddig. A csapadékeloszlást meg hagyjuk, mert a legtöbbször katasztrofális.
Másrészt szerintem azt is figyelembe kell venni, hogy 250 ha-os gazdaság bekerülési költsége és az éves hozama hogy áll egymáshoz. Mivel a földtulajdon relative alacsony kockázatú befektetés (még ha maga a termelés az eléggé kockázatos is), és a termőföld ára azért szokott emelkedni, ezért évi 3-5% hozammal illik megelégedni. Nálunk 2.2-3m Ft/ha között van a termőföld ára, de add hozzá gépek és egyéb ingatlanok bekerülési költségét. Ez kb 700m Ft fölött van, ami a tulajdonosnak évente 20-35m körül kell termelnie minden más költség fölött. Ekkor kijön, hogy egy 250ha-os gazdaság már ki tudja fizetni ezt az elvárható tőkejövedelmet. Ugyanez 100ha-os birtok esetében viszont nem áll fenn, mert a bérköltség és az állandó költségek ezt nem teszik lehetővé. Ezért van 250 ha fölött a gazdaságos birtokméret.
Ha tőkearányosan 3-5%-ot nem tudja hozni, akkor az gáz, mert sok befektetés ennél több reálhozamot tud biztosítani, sokkal kisebb belefektetett energiával/munkával.
"Felénk a gazdaságos birtokméret szántó esetében 250ha fölött van. Ez jó esetben két ember fizetését kitermeli."
Tegyük fel, hogy 100.000 megmarad tisztán hektáronként (ha nem, akkor nem szabad csinálni), az 25 milla + az alap földalapú 17 milla.
Fejenként 21 millió nettó.
Az elég jó éves fizetés
Válasz Praetor #6021. hozzászólásáraA bérbeadás nincs megtiltva, szépen is néznénk ki. Amire te gondolhatsz, az a 2014-es foldtorveny óta vásárolt földek saját művelésenek előírása, vagy ha úgy nézzük a berbeadasuk tilalma, bár ez már az előző foldtorvenynel is előírás volt. Szóval ez nem új dolog, csak pár hete egyik agraroldal lehozott erről egy cikket, azt átvette több másik.
Igazából nem megtiltva van ezeknél se a bérbeadás tudtommal, csak elő van írva a saját művelés, amit ha ellenoriznek és nem teljesül, akkor buntetesul kiszabják a dupla illeteket. De nem mindet ellenőrzik, és csak a vásárlástól 5 éven belül nézik, pedig nem csak 5 évre kell vállalni a saját muvelest. Pár éve még ez volt az eljárás, magam is tapasztaltam.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6020. hozzászólásáraTudatában vagyok ezeknek. Egyébként a bérbeadás megtiltása a földvásárlóknak egy külön téma. Látom az értelmét és bizonyos szinten a szükségességét is, de személy szerint jobban örültem volna, ha ezt épp nem lépik meg.
A dolognak az a lényege, hogy ha valaki szeretne a saját településén gazdálkodni, akkor a tőkeerős nagybirtokosokkal szemben legyen egy minimális esélye labdába rúgni.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6016. hozzászólásáraDe vesznek, amennyire tőlük telik. Itt nálunk is. Viszont engedik a szomszédos települések vásárlóit is, amikor a helyieket nem érdekli egy földrészlet, vagy épp nincs miből megvenniük. Sajnos ez utóbbi a gyakoribb. De a lehetőséget mindenképpen biztosítani kell.
Egyébként nem igazán érted. A birtokaggregáció ebben a piaci környezetben egy kikényszerített folyamat. Ez nem lehetőség, ez kényszer. Az emelkedő bérek és gépköltségek megfojtják a kicsiket, ezért aki nem vesz, nem bővül, az idővel abba fogja hagyni. Legkésőbb akkor, amikor már anyagilag nem tudja tovább vinni.
Az ideális az lenne, ha a helyi gazdák tudnának életképesebb birtokokat kialakítani a településük szántóiból. Így nem kényszerül rá, hogy abbahagyja a tevékenységét, és adott esetben munkalehetőség híján elhagyja a faluját.
Nem az az ideális eset, hogy jön lölő, csányi, egy osztrák, vagy valamelyik nyugati pénzeszsák, és összeshoppingolja a falu földjeit. Legalábbis szerintem.
Persze sokfelé a helyzet nem ilyen egyszerű, viszont a szabályozásnak alapvetően erre kell, vagy kellene lehetőséget biztosítania.
Válasz Praetor #6015. hozzászólásáraMiért kell egy földtulajdonosnak azzal foglakozni, hogy aki meg akarja venni a földjét, vagy bérelni akarja, az helybeli-é? Vagy a gazdák a helybelinek olcsóbban adják a búzát, a tejet, a húst?
Válasz Praetor #6015. hozzászólásáraA hekyiek nem vesznek földet.
A földnek meg minegy ki műveli, mert senki nem tudja összefogni a négy sarkát, és elvinni.
A helyieket az érdekli, hogy minél több bérleti díjat, vagy vételi árat kapjanak a földjeikért.
Ezt hívják úgy, hogy piacgazdaság....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6013. hozzászólásáraEz nem igaz. Azonos technológia és hatékonyság mellett azonos számú munkahelyet biztosítanak a gazdák is. Csakhogy a piacgazdaságra való áttérés után a hatékonysági hátrányt szükségszerűen dolgozzák le a piaci szereplők. Sőt, az a bajunk, hogy ez a hatékonyság tovább nem fokozható könnyen, és még így is versenyhátrányban vagyunk nemzetközi szinten.
Az más tészta, hogy helyenként a tsz ilyen-olyan formában futott tovább, tovább foglalkoztatva a korábbi alkalmazotti állományt részben. De az jól látható, hogy ezek az utódszervezetek sem alkalmaznak mára több embert, mint amennyi szükséges. Csányi sem, és lölő sem a több tizenezer hektáros birtokukon.
Felénk a gazdaságos birtokméret szántó esetében 250ha fölött van. Ez jó esetben két ember fizetését kitermeli. Piaci körülmények között a jelenlegi földforgalmi szabályozáshoz hasonlóra szükség van, mert más eszköz nincs a helyi érdekek érvényesítésére.
A falvaknak pedig a piacgazdaságban kellene megmaradnia. De egyébként a legtöbb helyen munkaerő hiány van a mezőgazdaságban, és nem találni embert a gépre.
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a nagybirtokrendszer hol segítené a falvakat. Ha a helyiek nem vehetik meg a településük földjeit, mert szabad a vásár, akkor a meglévő gazdálkodók is is idővel bedobják a törülközőt, és elmennek valami gyárba alkalmazottnak. Szükségszerűen oda is fognak költözni, ha helyben nem találnak munkát.
Válasz Praetor #6012. hozzászólásáraEz nem igaz. Az életem felét abban a rendszerben éltem le, és egy részét tsz erdészként. A falvak addig voltak életképesek, míg működtek a tsz-ek. Ma is arról szól a világ, hogy az esetek elsöprő többségében, helyben a volt tsz utódok adnak munkát, nem a gazdák.
Erre a problémára már régóta létezik a joggal való visszaélés tilalma, csak ennek a bizonyítása sokszor macerás, vagy egyenesen lehetetlen. Ha a TAB-os szűrő jól működik, akkor egyrészt ezeknek szab bizonyos mértékű gátat, másrészt a helyi érdeket tudja védeni. És ez utóbbi össztársadalmi érdek is, a nagy gazdaságokkal szemben. A kis, elnéptelenedő falvaknak is az az érdeke, hogy a saját gazdáik vegyék meg a területén esetlegesen értékesítésre kerülő földeket. Ez némileg javítja a népességmegtartást és a helyi önkormányzat bevételeit is, pl a HIPA-n keresztül.
Válasz szanberg #6008. hozzászólásáraOlvasgasd a Földforgalmi törvényt, benne van a válasz.
Akkor rendben minden, úgy legyen. Csak akkor nem kell sírni...
Válasz Radocz #6006. hozzászólásáraA Földforgalmi törvény akkor lesz először elfogadható, ha az állami tuljadonú földekre is ugyan azok a szabályok vonatkoznak, mint a magántulajdonban lévőkre.
Vagy akkor, mikor a magántulajdonban lévő földekre is ugyan azok a szabályok vonatkoznak, mint az állami tulajdonban lévőkre.
Amíg ez nem így van, addig Magyaroszág nem jogállam.....
Anno Debrecenben megbeszéltük az "új" Föld törvény tervezetet.
Mondtam Jakab Istvánnak, hogy nem kicsit rossz a tervezet.
Alkalmazkodtunk hozzá.
Eddig nem volt belőle hátrányom, de most ismerősöm kérte a Nak segítségét, mert bérbe szeretné adni a forgatás nélküli művelésbe bevitt területét.
Sajnos ha valaki rá jelentkezik és elviszi, joga van hozzá, hogy felszántsa.
Jelenleg ez a törvény.
Válasz szanberg #6002. hozzászólásáraEz jogalkotási probléma. Egyébként a kamarai állásfoglalás nem írhatja felül a törvényi sorrendet. A földügyi hatósáhnak vizsgálnia kell a kamara szubjektív agymenésit.
Válasz szanberg #6001. hozzászólásáraAkkor szerinted a törvényi szabályozás az nem szabályozás, csak a tab-nak szubjektív, sokszor önös érdek?
Nekem nincs földem, ez engem hidegen hagy. De több millió magyar ember rendelekzik földtulajdonnal, akiket már a Földtörvény is gazember módon lekorlátoz. Nem kell még ehhez a tabos-nakos alakulat.
Miközben a szarházi államot semmi nem korlátozza, ha el akarja adni az állami földeket.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5999. hozzászólásáraAzért kell helyi képviselet, hogy a 19.9 km-ről 0.8 hektárra rájelentkező bio gazdát el lehessen picsázni a helyi vásárló elől, mert egyébként megelőzné. És sorolhatnám.
Válasz szanberg #5998. hozzászólásáraVanbenne igazság.
Viszon az én földemet jólenne annak adni akinek akarom. És nem annak akinek én nemakarom.
Persze ugyanez a hátulütője is.
Odaadjàk valakinek akinek nemkellene!
Külföldi vagy sportdudva termesztő.
"Meghalt Mátyás oda az igazság!"
Válasz szanberg #5998. hozzászólásáraNem tudom ennél egyszerűbben leírni. Az már a te bajod, ha nem érted. A Földforgalmi törvény most is tételese, taxatíve meghatározza az elővételi, előhaszonbérleti sorrendet. A hatóságnak egyetlen dolga van, hogy ezt betartsa. Ehez nem kell TAB, nem kell kamarai állásfoglalás, mert az egyértelműen szubjektív. Egyébként is belefoglaltatott a törvénybe, hogy ez az állásfoglalás ügyféli nyilatkozat.
Évek óta harcol ezen a szarházi agrárminisztárium, és a Kúria. A minisztériumi agyhalotak mindig úgy csavarják a törvényt, hogy a kamarás, tabos elfogult, önös érdekeiket képviselő emberkéket ne lehessen kihagyni.
Nemrégiben olvastam olyan törvényszéki döntést, ahol már ötödszörre futottak neki ugyan annak az adásvételi szerződésnek, és a kamara ötödsször nem volt hajlandó eleget tenni a törvényszék elvárásainak.
Akkor ez most jó? Valaki el szertné adni a földjét, szüksége lenne a pénzre, de éveken keresztül nem jut hozzá, mert addig nem lesz kifizetve, míg a konkrét vevő nevére nem kerül a föld, felmondani a szeerződést nem tudja....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5997. hozzászólásáraFélreértés ne essék, nem kötődöm én a mostani földtörvényhez, de mit kellene csinálni, hogy ez jó legyen?????
Biztosan megvannak a saját korlátaim fejben, és nyilván nem tudok messzebbre menni mint amennyi a tehetség a szürke állományban, de akárhogy töröm a fejemet, mindig az jön ki, hogy valakinek úgyis lenni kell aki ezt felügyeli, döntéseket kell hozni, emberek sorsa dolga fog mindig is állni vagy bukni egy szervezet munkáján. Innentől kezdve mindig lesz sértett fél és mindig a döntés hozó lesz a hibás, meg az orbánkormány, még kormányváltás után is.
Szóval szerinted most más embernek kellene eldöntenie egy azonos rangsor esetén, kié legyen a föld!?
Ki lesz a helyi gazdáktól ebben jobban kompetens? Szóval lehet szidni a Tab -okat de adott a kérdés, akkor ki más??????
Az jobb volt, amikor a megyei földhivatal egyik dolgozója döntött a sorsunkról az új földtörvény előtt? Ha akarta megnézte valós e a lenyilatkozott elővásárlási jogosultság, ha akarta nem, gipsz Jakab lesz a befutó és kész.... Merthogy ez volt és így volt ez szó szerint 2013 előtt!!!!
Tab tagnak lehet jelentkezni, tessék bemenni kamarába és kérelmezni a tab-ba való felvételt és majd tudod Te ezt jól csinálni!!!
Megsúgom nem lehet jól, mert mindig lesz egy Csabi, aki szerint ez szar, és nem így kellene!
Elsőként - azonnal - ki kell takarítani belőle a TAB-NAK állásfoglalás lehetőségét. Korrekt elővásárlási, előhaszonbérleti sorrendet kell meghatározni, és azt betartani. Mindenféle hülye kamarás állásfoglalás nélkül. Most éppen az ellenkező írányba haladnak. Ez pont azért van, amit írsz. A csókosok, a nagygazdák, az fidesz olichgarhák érdekében.
A másik, amit azonnal meg kell lépni, az a magán-, és az állami tulajdonú földek közötti visszataszító különbségtétel az allami földek privigélizálásával.
Az magyar társadalom, a magyar ember mentalitásának felvázolásával teljes mértékben egyet értek. A magyar ember legnagyobb öröme, ha azt látja, hogy a másik bajban van, ha azt látja, hogy a másikat szívatja mondjuk egy hatóság. Eszébe nem jutna kiállni mellette, eszébe nem jutnak felemelni a szavát a hatósági jogsértésekkel szemben.
zárójelben. Ilyen kiállást az agrárkamarától nem lehet várni, mert az egy fidesz csicskaszervezet. Nekik kuss van. zárójel bezárva
A mások kára, baja fölött érzett öröm addig tart, míg a konkrét delikvens is nem szembesül ugyan ezekkel a problémákkal. Mert akkor kétségbe esetten néz körbe, hogy hát neki nem segít senki, mellette nem áll ki senki? Nem bazdmeg, mert azt kapod, amit te adtál másnak.
Válasz szanberg #5995. hozzászólásáraIgen, annyi előnye van, hogy nem kelhetnek el kéz alatt a földek. De sok visszásságot is eredményez, persze kell hozzá az ember is, aki 20 év jó viszony után rajelentkezik arra a földre, amit a másik ki szeretett volna bérelni, és előtte 20 évig meg vele bermunkaztatott. Előtte néhány évvel meg ugyanez az ember a szomszéd faluban kilincselt, hogy hadd tudjon megvenni ott egy kis darabka földet, ne jelentkezzenek rá, ami aztán sikerült is neki.
Válasz Gazdász93 #5988. hozzászólásáraDe amúgy miért a földtörvény ennek az oka? Ezt sosem értettem! Ha nem lenne jobb lenne? Sokkal nagyobb mértékben érvényesülne a nagy tőke, megvették volna már kilora. Így legalább labdába tudunk rúgni a saját élőhelyünkön!
Szerintem meg az emberekkel van mindig a gond! Azzal, hogy utálom a másikat mert neki több földje van! Azzal, hogy bár nem ésszerű, mert arra nem is járok egyébként, ott nincsen földem de arra is rámegyek mert kell. A másik persze zavar ha feléd, a te földjeid felé kaparkodik, közben ugyan azt csinálod te magad is.
Mindig a másik a hibás, az a hülye, ő miatta van gond stbstb....
Nem a földtörvény miatt van ez, hanem mert az ember eredendően gyarló és ami még nagyobb gond, hogy nem is akar más lenni!
Ezzel semmit sem tudunk kezdeni mert pont most lett volna pályázati lehetőség országosan hogy gyepre átállítani a szántökat S ezt 7évig támogatná de kitalálták hogy nem nkább nem is hirdetik vagy nyítják ezt meg egyáltalán!!
Gazdaságátadás is 200 millóról lecsökkent max 20 millióra( ha de nem dolgozhat mellette főállásba sehol s îgy kifizetés tv és adóba az egêszet vissza) meg egy csomó pályázat tized mértékú lengyelek S a többiekhez képest!!
Az öntözés fejlesztési humbuk még gyakorlatban úgy néz ki hogy az érdekeltség túláraz mindent de használhatapn SOKK helyen mivel az elektronika S mágnes szelepvezérlésekhet hozzá nem értés miatt nulla szervîz ami tényleg katasztröfe nem is öntöznek pld!!
A pénz még garantáltan " elfolyik" a vîz helyet...
6091 hozzászólás
Válasz Praetor #6040. hozzászólásáraA törvény szerint nem lehetne bérbe adni, a kivételeket leszámítva. De szerintem a bérleti szerződések jóváhagyásánál ezt nem vizsgálja a hivatal, mert akkor minden ilyen bérleti szerződést el kellene utasítaniuk. Legalábbis a tapasztalat ez.
De majd reméljük idetéved egy jogtudós, és megmondja hogy szerinte mi van.
Válasz envagyok2 #6039. hozzászólásáraIgen, de csak a kivételek esetében lehet haszonbérletbe adni.
Pl ha nem közeli hozzátartozóról van szó, vagy nem saját tulajdonban lévő gazdasági társaságról van szó, esetleg nem vetőmagtermeléshez szükséges területről van szó, vagy nem gazdaságátadási szerződés keretében történik, esetleg nem rizstelephez tartozó földről van szó, akkor nem lehet. A legtöbb haszonbérlet pedig kívül esik ezeken a kivételeken.
Válasz Praetor #6032. hozzászólásáradehogynem lehet bérbe adni, erről szól a cikk. adásvételnél vállalod, hogy magad hazsnálod, a földhasznáélatot nem engeded át. a tvben meg ott van, hogy mi a kivétel, mi nem minősül a földhasználat átengedésének, és ezekl vannaka cikkben. vagyis ezeknek, ezeklben az eseteklben átengedheted a földhasználatot, köthetsz akár bérleti szerzdőéswt is.
Válasz Praetor #6036. hozzászólásáraA jogalkotói szándék egy dolog, az alkalmazás meg egy másik.
Válasz Sanyiii70 #6035. hozzászólásáraNem is 5 év. 5 év a más hasznosítás tilalma.
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraEgyébként a cikk szerintem nem írja tévesen, mert a Magosz javaslatára szokták rendszeresen módosítani a földforgalmi tv-t. A "jogalkotói szándék" valójában az, amit ők leírnak. Az más tészta, ha van rá kiskapu, vagy a betartását nem ellenőrzik megfelelően.
Válasz Rabó001 #6034. hozzászólásáraPár éve a bérleti szerződéseket is vizsgálják. Nekem volt elutasított, mert elfelejtettem, hogy még nem telt el az öt év. De már nem emlékszem, hogy a bizottság, vagy a földhivatal utasította el.
Válasz Sanyiii70 #6031. hozzászólásáraA bérlet szerintem nem kerül a foldbizottsag elé. Megy a foldhivatalhoz jovahagyasra és küldik kifuggesztesre. Ez amiket mondok mindet az előző bérlő bérelte tovább.
Válasz Praetor #6032. hozzászólásáraIgen.
Valószínűleg igen.
Erről írtam. Nem ismétlem meg. Van akinek kijott a dupla illeték. Befizette. A bérlet maradt. Van akinek nem jött semmi.
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraA vállalási kötelezettség hatálybalépése után vett földek esetében adták ezeket bére? Nem lehet, hogy csak nem kerültek a hatóság látókörébe?
Válasz Rabó001 #6029. hozzászólásáraCsak szóbeli szerződéssel lehet bérbeadni, mert az írásos bérleti szerződést a földbizottság nem fogja jóváhagyni. A földhasználatot bejelenteni meg csak jóváhagyott bérleti szerződéssel fog bejegyezni a földhivatal. Anélkül meg nincs támogatás, vagy ha felveszik földhsználati nélkül, akkor ellenőrzéskor bukta van.
Hacsak nem jegyzői igazolással van beadva az egységes kérelem.
Mert akkor nem biztos, hogy összefut az átruházási tilalom és a támogatás igénylés ténye.
Válasz Sanyiii70 #6028. hozzászólásáraHa mindent bérmunkában csináltat valaki, akkor a példában nem kell 2 ember fizetését kitermelnie. Viszont itt már alig vannak a kizárólag bérműveltetők, inkább kiadják haszonbérbe, hogy legalább az megmaradjon, vagy eladják a földeket.
Válasz Praetor #6027. hozzászólásáraEz a cikk is tévesen írja. A cikk szerint nincs lehetősége bérbe adni, de a valóságban meg konkrétan én magam is tudok ilyen földeket, és bérbe vannak adva. És még csak nem is vizsgálták mindegyik esetben, hogy teljesült-e a saját művelés vállalása, vannak ilyenek az ismeretségi körömben.
Hogy konkrétan ma hogy áll hozzá a hatóság, azt nem tudom.
Válasz Praetor #6026. hozzászólásáraNem egyszerű.
Apám mindig azt mondta, hogy 5 év átlagát kell számítani. Abban van jobb is rosszabb is.
Én a 100ezret úgy értettem, hogy saját földdel és minden bérmunkában.
Mert amíg nem volt traktorom én így termeltem.
Csak a kézi fizikai munkát nem számoltam, mert a haszonban benne volt a bérem is.
De az csak a zöldségnél, mert ugye gabonánál, ipari növénynél nem nagyon van kézi munka.
Válasz Rabó001 #6023. hozzászólásáraA földhasználat átengedése
Válasz Sanyiii70 #6025. hozzászólásáraNormál években megmarad, de egyre ritkább a normál év. Ez itt az Alföld, és a csapadékviszonyok elég kutyául alakulnak manapság.
2020: 572 mm
2021: 427 mm
2022: 318 mm
2023: 531 mm
2024: 412 mm
2025: 199 mm eddig. A csapadékeloszlást meg hagyjuk, mert a legtöbbször katasztrofális.
Másrészt szerintem azt is figyelembe kell venni, hogy 250 ha-os gazdaság bekerülési költsége és az éves hozama hogy áll egymáshoz. Mivel a földtulajdon relative alacsony kockázatú befektetés (még ha maga a termelés az eléggé kockázatos is), és a termőföld ára azért szokott emelkedni, ezért évi 3-5% hozammal illik megelégedni. Nálunk 2.2-3m Ft/ha között van a termőföld ára, de add hozzá gépek és egyéb ingatlanok bekerülési költségét. Ez kb 700m Ft fölött van, ami a tulajdonosnak évente 20-35m körül kell termelnie minden más költség fölött. Ekkor kijön, hogy egy 250ha-os gazdaság már ki tudja fizetni ezt az elvárható tőkejövedelmet. Ugyanez 100ha-os birtok esetében viszont nem áll fenn, mert a bérköltség és az állandó költségek ezt nem teszik lehetővé. Ezért van 250 ha fölött a gazdaságos birtokméret.
Ha tőkearányosan 3-5%-ot nem tudja hozni, akkor az gáz, mert sok befektetés ennél több reálhozamot tud biztosítani, sokkal kisebb belefektetett energiával/munkával.
Válasz Praetor #6015. hozzászólásáraEz megütötte a szemem:
"Felénk a gazdaságos birtokméret szántó esetében 250ha fölött van. Ez jó esetben két ember fizetését kitermeli."
Tegyük fel, hogy 100.000 megmarad tisztán hektáronként (ha nem, akkor nem szabad csinálni), az 25 milla + az alap földalapú 17 milla.
Fejenként 21 millió nettó.
Az elég jó éves fizetés
Válasz Rabó001 #6023. hozzászólásáraBocs, te is vásárlásról írsz. Akkor az első mondatot tekintsd úgy mintha ott sem lenne.
Válasz Praetor #6021. hozzászólásáraA bérbeadás nincs megtiltva, szépen is néznénk ki. Amire te gondolhatsz, az a 2014-es foldtorveny óta vásárolt földek saját művelésenek előírása, vagy ha úgy nézzük a berbeadasuk tilalma, bár ez már az előző foldtorvenynel is előírás volt. Szóval ez nem új dolog, csak pár hete egyik agraroldal lehozott erről egy cikket, azt átvette több másik.
Igazából nem megtiltva van ezeknél se a bérbeadás tudtommal, csak elő van írva a saját művelés, amit ha ellenoriznek és nem teljesül, akkor buntetesul kiszabják a dupla illeteket. De nem mindet ellenőrzik, és csak a vásárlástól 5 éven belül nézik, pedig nem csak 5 évre kell vállalni a saját muvelest. Pár éve még ez volt az eljárás, magam is tapasztaltam.
Az Európai Parlament nagyobb agrártámogatást szeretne 2027 után Valószínűleg csak hangulatkezelés, de hátha ez marad az uralkodó álláspont.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6020. hozzászólásáraTudatában vagyok ezeknek. Egyébként a bérbeadás megtiltása a földvásárlóknak egy külön téma. Látom az értelmét és bizonyos szinten a szükségességét is, de személy szerint jobban örültem volna, ha ezt épp nem lépik meg.
Válasz Praetor #6019. hozzászólásáraEzt majd akkor is így kezeld, ha a saját földed akarod eladni, vagy bérbeadni...
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6017. hozzászólásáraA földtulajdonosnak azzal nem kell törődnie, elég ha a szabályozás a helyi érdekek érvényesítésének lehetőségét biztosítja.
A dolognak az a lényege, hogy ha valaki szeretne a saját településén gazdálkodni, akkor a tőkeerős nagybirtokosokkal szemben legyen egy minimális esélye labdába rúgni.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6016. hozzászólásáraDe vesznek, amennyire tőlük telik. Itt nálunk is. Viszont engedik a szomszédos települések vásárlóit is, amikor a helyieket nem érdekli egy földrészlet, vagy épp nincs miből megvenniük. Sajnos ez utóbbi a gyakoribb. De a lehetőséget mindenképpen biztosítani kell.
Egyébként nem igazán érted. A birtokaggregáció ebben a piaci környezetben egy kikényszerített folyamat. Ez nem lehetőség, ez kényszer. Az emelkedő bérek és gépköltségek megfojtják a kicsiket, ezért aki nem vesz, nem bővül, az idővel abba fogja hagyni. Legkésőbb akkor, amikor már anyagilag nem tudja tovább vinni.
Az ideális az lenne, ha a helyi gazdák tudnának életképesebb birtokokat kialakítani a településük szántóiból. Így nem kényszerül rá, hogy abbahagyja a tevékenységét, és adott esetben munkalehetőség híján elhagyja a faluját.
Nem az az ideális eset, hogy jön lölő, csányi, egy osztrák, vagy valamelyik nyugati pénzeszsák, és összeshoppingolja a falu földjeit. Legalábbis szerintem.
Persze sokfelé a helyzet nem ilyen egyszerű, viszont a szabályozásnak alapvetően erre kell, vagy kellene lehetőséget biztosítania.
Válasz Praetor #6015. hozzászólásáraMiért kell egy földtulajdonosnak azzal foglakozni, hogy aki meg akarja venni a földjét, vagy bérelni akarja, az helybeli-é? Vagy a gazdák a helybelinek olcsóbban adják a búzát, a tejet, a húst?
Válasz Praetor #6015. hozzászólásáraA hekyiek nem vesznek földet.
A földnek meg minegy ki műveli, mert senki nem tudja összefogni a négy sarkát, és elvinni.
A helyieket az érdekli, hogy minél több bérleti díjat, vagy vételi árat kapjanak a földjeikért.
Ezt hívják úgy, hogy piacgazdaság....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6013. hozzászólásáraEz nem igaz. Azonos technológia és hatékonyság mellett azonos számú munkahelyet biztosítanak a gazdák is. Csakhogy a piacgazdaságra való áttérés után a hatékonysági hátrányt szükségszerűen dolgozzák le a piaci szereplők. Sőt, az a bajunk, hogy ez a hatékonyság tovább nem fokozható könnyen, és még így is versenyhátrányban vagyunk nemzetközi szinten.
Az más tészta, hogy helyenként a tsz ilyen-olyan formában futott tovább, tovább foglalkoztatva a korábbi alkalmazotti állományt részben. De az jól látható, hogy ezek az utódszervezetek sem alkalmaznak mára több embert, mint amennyi szükséges. Csányi sem, és lölő sem a több tizenezer hektáros birtokukon.
Felénk a gazdaságos birtokméret szántó esetében 250ha fölött van. Ez jó esetben két ember fizetését kitermeli. Piaci körülmények között a jelenlegi földforgalmi szabályozáshoz hasonlóra szükség van, mert más eszköz nincs a helyi érdekek érvényesítésére.
A falvaknak pedig a piacgazdaságban kellene megmaradnia. De egyébként a legtöbb helyen munkaerő hiány van a mezőgazdaságban, és nem találni embert a gépre.
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a nagybirtokrendszer hol segítené a falvakat. Ha a helyiek nem vehetik meg a településük földjeit, mert szabad a vásár, akkor a meglévő gazdálkodók is is idővel bedobják a törülközőt, és elmennek valami gyárba alkalmazottnak. Szükségszerűen oda is fognak költözni, ha helyben nem találnak munkát.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6013. hozzászólásáraEgyet kell hogy értsek.
Válasz Praetor #6012. hozzászólásáraEz nem igaz. Az életem felét abban a rendszerben éltem le, és egy részét tsz erdészként. A falvak addig voltak életképesek, míg működtek a tsz-ek. Ma is arról szól a világ, hogy az esetek elsöprő többségében, helyben a volt tsz utódok adnak munkát, nem a gazdák.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6011. hozzászólásáraSzerintem az összevont TSZ-ek sem segítették a kis falvakat...
Válasz Praetor #6010. hozzászólásáraA kistelepülések elsorvasztás a földprivatizációval kezdődött, jelentős részben annak köszönhető.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6004. hozzászólásáraNem tudsz olyan szabályozást létrehozni, hogy ne lehessen kijátszani, a szabályozási szándékot megcsúfolva.
Erre a problémára már régóta létezik a joggal való visszaélés tilalma, csak ennek a bizonyítása sokszor macerás, vagy egyenesen lehetetlen. Ha a TAB-os szűrő jól működik, akkor egyrészt ezeknek szab bizonyos mértékű gátat, másrészt a helyi érdeket tudja védeni. És ez utóbbi össztársadalmi érdek is, a nagy gazdaságokkal szemben. A kis, elnéptelenedő falvaknak is az az érdeke, hogy a saját gazdáik vegyék meg a területén esetlegesen értékesítésre kerülő földeket. Ez némileg javítja a népességmegtartást és a helyi önkormányzat bevételeit is, pl a HIPA-n keresztül.
Válasz szanberg #6008. hozzászólásáraOlvasgasd a Földforgalmi törvényt, benne van a válasz.
Akkor rendben minden, úgy legyen. Csak akkor nem kell sírni...
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #6003. hozzászólásáraMi van akkor, ha rangsorban egyezőség van!?
ABC sorrend lesz? Vagy irodista a név alapján dönt melyik szimpatikusabb?
Állami föld alig maradt már, ami még hozzá kerül örökös híján azok már csak foszlányok lesznek.
Válasz Radocz #6006. hozzászólásáraA Földforgalmi törvény akkor lesz először elfogadható, ha az állami tuljadonú földekre is ugyan azok a szabályok vonatkoznak, mint a magántulajdonban lévőkre.
Vagy akkor, mikor a magántulajdonban lévő földekre is ugyan azok a szabályok vonatkoznak, mint az állami tulajdonban lévőkre.
Amíg ez nem így van, addig Magyaroszág nem jogállam.....
Anno Debrecenben megbeszéltük az "új" Föld törvény tervezetet.
Mondtam Jakab Istvánnak, hogy nem kicsit rossz a tervezet.
Alkalmazkodtunk hozzá.
Eddig nem volt belőle hátrányom, de most ismerősöm kérte a Nak segítségét, mert bérbe szeretné adni a forgatás nélküli művelésbe bevitt területét.
Sajnos ha valaki rá jelentkezik és elviszi, joga van hozzá, hogy felszántsa.
Jelenleg ez a törvény.
Ez kinek jó?
Válasz szanberg #6002. hozzászólásáraJa, a kamarának nem kell figyelembe venni a TAB véleményét. Ha a biogazda haver, övé a föld.....
Válasz szanberg #6002. hozzászólásáraEz jogalkotási probléma. Egyébként a kamarai állásfoglalás nem írhatja felül a törvényi sorrendet. A földügyi hatósáhnak vizsgálnia kell a kamara szubjektív agymenésit.
Válasz szanberg #6001. hozzászólásáraAkkor szerinted a törvényi szabályozás az nem szabályozás, csak a tab-nak szubjektív, sokszor önös érdek?
Nekem nincs földem, ez engem hidegen hagy. De több millió magyar ember rendelekzik földtulajdonnal, akiket már a Földtörvény is gazember módon lekorlátoz. Nem kell még ehhez a tabos-nakos alakulat.
Miközben a szarházi államot semmi nem korlátozza, ha el akarja adni az állami földeket.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5999. hozzászólásáraAzért kell helyi képviselet, hogy a 19.9 km-ről 0.8 hektárra rájelentkező bio gazdát el lehessen picsázni a helyi vásárló elől, mert egyébként megelőzné. És sorolhatnám.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5999. hozzászólásáraAkkor úgy kell mint Szlovákiában!
Nem kell semmi szabályozás erre.
Érdekes, ott meg erre panaszkodnak a gazdák, hogy nekünk mennyivel jobb ez.
Válasz szanberg #5998. hozzászólásáraVanbenne igazság.
Viszon az én földemet jólenne annak adni akinek akarom. És nem annak akinek én nemakarom.
Persze ugyanez a hátulütője is.
Odaadjàk valakinek akinek nemkellene!
Külföldi vagy sportdudva termesztő.
"Meghalt Mátyás oda az igazság!"
Válasz szanberg #5998. hozzászólásáraNem tudom ennél egyszerűbben leírni. Az már a te bajod, ha nem érted. A Földforgalmi törvény most is tételese, taxatíve meghatározza az elővételi, előhaszonbérleti sorrendet. A hatóságnak egyetlen dolga van, hogy ezt betartsa. Ehez nem kell TAB, nem kell kamarai állásfoglalás, mert az egyértelműen szubjektív. Egyébként is belefoglaltatott a törvénybe, hogy ez az állásfoglalás ügyféli nyilatkozat.
Évek óta harcol ezen a szarházi agrárminisztárium, és a Kúria. A minisztériumi agyhalotak mindig úgy csavarják a törvényt, hogy a kamarás, tabos elfogult, önös érdekeiket képviselő emberkéket ne lehessen kihagyni.
Nemrégiben olvastam olyan törvényszéki döntést, ahol már ötödszörre futottak neki ugyan annak az adásvételi szerződésnek, és a kamara ötödsször nem volt hajlandó eleget tenni a törvényszék elvárásainak.
Akkor ez most jó? Valaki el szertné adni a földjét, szüksége lenne a pénzre, de éveken keresztül nem jut hozzá, mert addig nem lesz kifizetve, míg a konkrét vevő nevére nem kerül a föld, felmondani a szeerződést nem tudja....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5997. hozzászólásáraFélreértés ne essék, nem kötődöm én a mostani földtörvényhez, de mit kellene csinálni, hogy ez jó legyen?????
Biztosan megvannak a saját korlátaim fejben, és nyilván nem tudok messzebbre menni mint amennyi a tehetség a szürke állományban, de akárhogy töröm a fejemet, mindig az jön ki, hogy valakinek úgyis lenni kell aki ezt felügyeli, döntéseket kell hozni, emberek sorsa dolga fog mindig is állni vagy bukni egy szervezet munkáján. Innentől kezdve mindig lesz sértett fél és mindig a döntés hozó lesz a hibás, meg az orbánkormány, még kormányváltás után is.
Szóval szerinted most más embernek kellene eldöntenie egy azonos rangsor esetén, kié legyen a föld!?
Ki lesz a helyi gazdáktól ebben jobban kompetens? Szóval lehet szidni a Tab -okat de adott a kérdés, akkor ki más??????
Az jobb volt, amikor a megyei földhivatal egyik dolgozója döntött a sorsunkról az új földtörvény előtt? Ha akarta megnézte valós e a lenyilatkozott elővásárlási jogosultság, ha akarta nem, gipsz Jakab lesz a befutó és kész.... Merthogy ez volt és így volt ez szó szerint 2013 előtt!!!!
Tab tagnak lehet jelentkezni, tessék bemenni kamarába és kérelmezni a tab-ba való felvételt és majd tudod Te ezt jól csinálni!!!
Megsúgom nem lehet jól, mert mindig lesz egy Csabi, aki szerint ez szar, és nem így kellene!
Kérdés adott, hogy kellene????!
Válasz szanberg #5995. hozzászólásáraA földforgalmi szabályozás gagyi, és nagyon komoly reformra szorul.
Elsőként - azonnal - ki kell takarítani belőle a TAB-NAK állásfoglalás lehetőségét. Korrekt elővásárlási, előhaszonbérleti sorrendet kell meghatározni, és azt betartani. Mindenféle hülye kamarás állásfoglalás nélkül. Most éppen az ellenkező írányba haladnak. Ez pont azért van, amit írsz. A csókosok, a nagygazdák, az fidesz olichgarhák érdekében.
A másik, amit azonnal meg kell lépni, az a magán-, és az állami tulajdonú földek közötti visszataszító különbségtétel az allami földek privigélizálásával.
Az magyar társadalom, a magyar ember mentalitásának felvázolásával teljes mértékben egyet értek. A magyar ember legnagyobb öröme, ha azt látja, hogy a másik bajban van, ha azt látja, hogy a másikat szívatja mondjuk egy hatóság. Eszébe nem jutna kiállni mellette, eszébe nem jutnak felemelni a szavát a hatósági jogsértésekkel szemben.
zárójelben. Ilyen kiállást az agrárkamarától nem lehet várni, mert az egy fidesz csicskaszervezet. Nekik kuss van. zárójel bezárva
A mások kára, baja fölött érzett öröm addig tart, míg a konkrét delikvens is nem szembesül ugyan ezekkel a problémákkal. Mert akkor kétségbe esetten néz körbe, hogy hát neki nem segít senki, mellette nem áll ki senki? Nem bazdmeg, mert azt kapod, amit te adtál másnak.
Válasz szanberg #5995. hozzászólásáraIgen, annyi előnye van, hogy nem kelhetnek el kéz alatt a földek. De sok visszásságot is eredményez, persze kell hozzá az ember is, aki 20 év jó viszony után rajelentkezik arra a földre, amit a másik ki szeretett volna bérelni, és előtte 20 évig meg vele bermunkaztatott. Előtte néhány évvel meg ugyanez az ember a szomszéd faluban kilincselt, hogy hadd tudjon megvenni ott egy kis darabka földet, ne jelentkezzenek rá, ami aztán sikerült is neki.
Válasz Gazdász93 #5988. hozzászólásáraDe amúgy miért a földtörvény ennek az oka? Ezt sosem értettem! Ha nem lenne jobb lenne? Sokkal nagyobb mértékben érvényesülne a nagy tőke, megvették volna már kilora. Így legalább labdába tudunk rúgni a saját élőhelyünkön!
Szerintem meg az emberekkel van mindig a gond! Azzal, hogy utálom a másikat mert neki több földje van! Azzal, hogy bár nem ésszerű, mert arra nem is járok egyébként, ott nincsen földem de arra is rámegyek mert kell. A másik persze zavar ha feléd, a te földjeid felé kaparkodik, közben ugyan azt csinálod te magad is.
Mindig a másik a hibás, az a hülye, ő miatta van gond stbstb....
Nem a földtörvény miatt van ez, hanem mert az ember eredendően gyarló és ami még nagyobb gond, hogy nem is akar más lenni!
Válasz eperkacs #5992. hozzászólásáraTegnap mit ittam?
Válasz Gazdász93 #5988. hozzászólásáraTüpontos!
Válasz kisparasztkaim #5991. hozzászólásáraÜdv!
Ezzel semmit sem tudunk kezdeni mert pont most lett volna pályázati lehetőség országosan hogy gyepre átállítani a szántökat S ezt 7évig támogatná de kitalálták hogy nem nkább nem is hirdetik vagy nyítják ezt meg egyáltalán!!
Gazdaságátadás is 200 millóról lecsökkent max 20 millióra( ha de nem dolgozhat mellette főállásba sehol s îgy kifizetés tv és adóba az egêszet vissza) meg egy csomó pályázat tized mértékú lengyelek S a többiekhez képest!!
Az öntözés fejlesztési humbuk még gyakorlatban úgy néz ki hogy az érdekeltség túláraz mindent de használhatapn SOKK helyen mivel az elektronika S mágnes szelepvezérlésekhet hozzá nem értés miatt nulla szervîz ami tényleg katasztröfe nem is öntöznek pld!!
A pénz még garantáltan " elfolyik" a vîz helyet...
Stb stb
Reggelig tudnám mert mindenkiről tudok mindent!