Válasz dnsv #5318. hozzászólásáraHa már szó volt az olaszosról, az van, dondi 800-as széria. Nekünk annyiból a legjobb, hogy ennek van a piacon a legjobban megdöntve a kés, így ebben a kemény földben sokat jelent, hogy kisebb a vonóerőigénye mint azoknak amik majdnem függőlegesen állnak. 45-48 cm közt van az osztás távolság, mert ugye nem egészen a vàz szélén van a kés kitéve, csak elméletben 50 centi. A szárnynál meg kb 30 centi széles a művelés, de ez ugye jóval feljebb van mint a kés hegye.
Válasz dnsv #5337. hozzászólásáraÉrtemm, meg magyarul beírva a véső eke szót azt kapom amit mondtál, de a "chisel plow" ami ugye magyarra fordítva véső eke, nah az meg a consertill-t illetve a mulchtiller-t és társaikat adja ki, ezért is vagyok most kicsit "tanácstalan", illetve lehet nem is ez rá a jó szó, de mindegy is!
Válasz horvath.agro #5335. hozzászólására9 éve megy itt az olasz és nem akarunk tönkremenni. De mint látom te is hazaértél az ultra sekély műveléssel. Oka van hogy keresed a lazítót. Letömörödött alsó rétegekben nem érvényesül a diffúziós hatás sem. Szépen lassan megjönnek ezek a talajok-növények. Napraforgó vetőmagból várunk 2 tonnát,nem sima olajosból.
Válasz A.I. #5336. hozzászólásáraA Busa a következőt írja:
Ha nem ismerős a vésőeke kifejezés, akkor talán „olasz kés”-ként ismerhetjük, mivel az Olaszországban gyártott gépek szinte kivétel nélkül ilyen késsel vannak ellátva.
Észak-Amerikában ez a kifejezés (chisel plow) általában egy ívelt előrehajló szárú nehéz kultivátor kést jelöl. Ezek munkamélysége 30-35 cm szokott lenni, így inkább a gruberekre emlékeztetnek.
Válasz dnsv #5334. hozzászólására45-50 cm-nél jobban nem kell a lazítót húzni. Ezt a tulaj a területeinek ismeretében meghozza mint döntést. Jellemzően ez a mélység alatt az országban,zömében. Már savas-sós-savanyú talaj is jelen van,valamint homok-sóder. Nincs értelme a lazításon bármit is túlgondolni. Jellemzően felénk 8R-es őzikék,nem pehely súllyal. Valamit 660-as lexik,nem pehely súllyal közlekednek,valamit ott vannak még a nagy Gigant pótkocsik. Szóval ebből kiindulva,és nem mindig ideális körülmények jellemzik az adott műveleteket. A lazítás az így alap. Ebből kiindulva már kisebb volumenben is igyekeznek a gépek által is, okozott tömörödések mérséklésében. Nálam a 450-es Lexi azért nyomja a talajt. Sajnos nem mindig lehet csont száraz körülmények közt aratni. Na az ilyen nyomba a TR-retek megjött. A Simba lazító pedig kemping hűtőnyi hantokat tépett fel a henger visszazárta. Csak mikor a Bobcat kiment szelvényt ásni,jött a meglepi. De ezt más típusú lazítókról is elmondható. Ezért tértünk itt át többen az Olaszosra. Igaz intenzívebben dolgozik,de dolgozik. Már nem merkátorral..és T-25-sel járjuk a földet sem. Végig jártuk az iskolát. Kicsiben még hol kis gépek mennek. A kísérletezés belefér. Ott hol már a nagy böhöm jön akár aratni is. Már megy a fejvakarás,pláne ősszel.
Betettem a linket. Hozzám képest szakmeber írja, hogy ezen a fórumon nevezett olaszos lazító a véső eke.
A Gaspardo Artiglo és társai lazítók eke kiváltására hivatottak. "A teljes keresztmetszetben kever, forgat, túr. Ha jó a talajállapot, kiváló munkát végez szántás helyettesítésére."
Bocs hogy most sötét leszek itt rövidtárcsa topikban! Akkor valaki dobjon már egy képet egy olaszos lazítóról, illetve egy véső ekéről, mert én eddig a JD mulchtillert, illetve az IH consertill gondoltam véső ekének! Tévedek?
Válasz Vinkó #5333. hozzászólásáraelso evben valoban jobbak az atlagok egy olaszos lazitas utan, majd a humusz csokkenesevel egyre kevesebb es kevesebb amit egyre tobb mutragyaval lehet ellensulyozni ami tovabbi talajromlashoz vezet, vegul termeketlen talajhoz.
Válasz Vinkó #5331. hozzászólásáraTavaly a Duna túloldalán portyázó ismerősnél. Olaszos(így jött ki a lépés),majd magágy készítés Tak búza 115-ös átlag. Szóval valóban szörnyű szerszám.
Válasz prjricsi #5324. hozzászólásáraGaspardo...pl. Szójából az 5 tonnáról esek le idén,nem a 3-ról. Búzában(malmi-javító 8,5-9-es átlagok.) Kukoricában nem volt ritka a 165.. 15-16%..vízzel. Szóval ennyire veri agyon a talajt. Tápanyag a folyékony miatt mára mára kevesebb. Valamint talajminta. Nem drága ha már a műtrágya kiválasztásnál (kevesebb-célirányosabb is elég). Bőven behozza az árát,nem 5 évente. Egyébként tervben van egy saját készülék vásárlása. Dolgoztam Simbával,sokkal jobban rögösít,csak a lezáró henger miatt tűnik jónak. Kompromisszumos megoldás az Olaszos. És a gázcserék miatt fontos az oxigén is a talajba,talajtan és a tapasztalatok,nem hazudnak.
Válasz Sz_Pisti #5329. hozzászólásáranekem iden 8 eve nem jart eke a foldjeimen es 3 eve mintill muvelek. nekem is pont 19ben volt bovitett minta, en is megosztom 24ben.
Válasz horvath.agro #5327. hozzászólására 2019-ben csináltattam bővített talajvizsgálatot, ez nagyjából egybe esik a teljes forgatás nélküli műveléssel. Ezeken a talajokon mindenképp gyarapítani kellene a szervesanyagot, próbálkozom takarónövénnyel is. Táblázatban gyűjtöm a kezeléseket táblánként, aztán majd 2024-ben megmondom, hogy mi változott.
Válasz Sz_Pisti #5326. hozzászólásáraÉn minél többet próbálkozok, annál jobban arra jövök rá hogy a mi földjeinken meg klímánknál, pont ott jó az eke és tárcsatalp ahol van.
Válasz horvath.agro #5295. hozzászólására Ezzel nem értek egyet:
- nem fordítja át a talajt
- hagy fenn bőven szerves anyagot, amit bekever, az is a felső 10-15 centiben marad
- sokkal kevésbé porosít
- nem talpal, mint az eke
Nem azt akarom állítani, hogy mindenhol minden évben húzni kell, de sztem (a talajnak is) jobb, mint egy eke
Válasz prjricsi #5322. hozzászólására "chisel plow", ezt írd be google-ba, akkor kapsz hozzá képet, szerintem erre gondol kolléga, ha nem akkor javítson légyszi!
Sziasztok. Próbálok okoskodni az eszmecserétekből, annyi mondjátok már meg hogy mire gondoltok vésőeke alatt? Még nem hallottam ezt a kifejezést. Köszönöm
Válasz dnsv #5315. hozzászólásáraNem kell a vésőekét évente húzni,és nem rögösít ha a talajod már megérett erre a megoldásra. Valamint a talajod állapota beérett. Ha nálad még mindig rögösít,akkor a belinkelt talajtant érdemes végigolvasni. A baci szórással annyi a gond..mikor megkapják a kemikáliákat-műtrágyát. Már a bele rakott pénz zöme megy is a levesbe a bacikkal együtt. 20-25 liter közt húzom mára a vésőekét. A szármaradvány felső rétegbe dolgozva gyorsan lebomlik. Tehát plusz baci nélkül is van talajélet. Mert a körülmények adottak hozzá. Ennek alapja a víz-hőmérséklet-oxigén. És a talaj kellő lazultsága a gázcserék szempontjából is fontos. Azt látom a lazítót itt a kísérletezések után pár évvel,szépen lassan kezdik elővenni. Én sem akarok senkit rábeszélni. A lenti kukorica,mit belinkeltem 50 liter gázolajból készült el az alapkezeléstől a vetésig. Ez tavalyi áron 22 ezer körül mozog. Ennyi lenne egy prémium takaró keverék....kb,és még a bacit nem számoltam. A takarókeverék nem kel ki rendesen,már nem is ér annyit a történet.
Válasz bandigh #5317. hozzászólásáraNa így ok, így jól működik a vésőeke. Úgy használva biztos, hogy nem lesz rög és egyenletlen felszín. Így már egyet értünk.
Igen talajbaci az is meg emez is, de van aerob és anaerob. A kettő típus élettere más. De regenerálódik az, és szaporodik, ha van mit enni. A talajbacikat nem kell félteni.
Milyen fajta van nektek? 50-es osztással van gondolom, az még biztos, hogy jó melót csinál 20cm-en. Abba a mélységbe nem okoz nagy kárt ez biztos. (szerintem)
Válasz dnsv #5315. hozzászólásáraAmi lenn van meg fenn az is talajbaci nem? Két éve azt hiszem nagyon száraz ősz volt, beton kemény volt, minden óriás rögöket húzott, vagyis húzott volna, de nem bírta a gép. Ekét sem, lazítót sem. November végén kapott annyi csapadékot, hogy lehetett valamit kezdeni. Valójában szupernehéz tárcsát kapott majd lazítót, tény hogy meg lett keverve így már eléggé, de rögmentes, sima felszin lett. Mondjuk a lazítót nem kell 35cm-től többnek venni, attól csak feljebb, tavaly 20 volt inkàbb
Válasz Vinkó #5301. hozzászólásáraÍgy van én a lazító és az évenkénti húzgálás árát is ebbe költöm. Olcsóbb a műtrágyaszóróval és a permetezővel szaladgálni.
A baktériumok akik lenn vannak azok nem szeretik a levegős állapotot, akik fenn vannak azok nem szeretik a levegőtlent. De a talajbacik alkalmazkodni fognak. Savas és lúgos talajban is vannak. Nem kell őket félteni.
Amit te írsz ahogy működik a vésőeke az az ideális állapot. Amiről én írtam az kötött földön történű használat. Nyilván ahol nem kötött a föld és nem roppant emberfejnyi rögöket a teljes művelési mélységbe ott jól fog működni, zár szépen nem lesz levegőtlen. Kötött talajon, főleg ahol Mg szint is magas ott más a helyzet. Ott rögös marad a meló utána.
Volt erről kutatás, hogy egy szántott vagy egy lazítózott talaj mennyi CO2-t bocsájt ki egy november-február időtartamban (volt benne takart talaj is). Nem meggyőzni akarlak, de ahol finom melót csinál a vésőeke ott nem is biztos, hogy kell olyan mélyen húzni.
Nálunk rögöset húzna, ami a jelenlegi kevés csapadékokkal az életbe nem törne szét és kb semmit nem termelnénk rajta.
Azokon a területeken azóta van mennyiség mióta sekélyen van piszkálva. Többen voltak már bejáráson a területeken, egyik sem hitt a szemének, hogy a gazdabot 5cm-nél mélyebbre nem megy le és mégis 3m magas kukorica van. Esőben persze nem bővelkedünk.
Én még most is azt mondom aki akar az húzza a vésőekét, ha nem szaggat fel rögöt akkor nem rosszabb az, mint az eke. De ha rögös a meló akkor azzal csak a kár nő. Viszont akinek tetszik az csinálja, én nem akarok senki ellen beszélni.
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraNemigen kell ide tudomànyos tankönyvtàr…..mezőfalvàn most a nakon volt a talajszelvény.ott még a pesti ember is,akinek cerepesviràga van megàllapitotta,hogy a szelvénybe kb 60 centi mélyen lement egy polcok egy 4centis lyukon,és csinàlt magànak 1kb20centis átmérőjű üreget.ez a rész befeketedett…
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraHa baktériumtrágyát fújsz ki, azt gyorsan be kell dolgozni, mert az UV az károsítja a bacikat, plusz kiszáradnak és elpusztulnak. Ezt gyakran halljuk. Na most 1 gramm talajban többszázmillió baktérium van. Amikor 25 centi mélyről kifordítod a talajt a napra, akkor az hány bacilusnak jelent kínhalált? Hány gramm talaj az, amiből a napfény, a szárazság hatására kiég a szerves anyag, aztán az erózió hatására az aggregátumok szétesnek, majd a szél a felét továbbviszi, a másikfelét az eső a hantok tövébe lemossa, ott szertkezetnélküli tömör iszappá állva szép vízzárró réget alkotnak, tavaszra olyan lesz mint a májkém. Attól függ honnan nézed. A döntött c késektől hamar lefordul a talaj, nem fog az újjnyi vason utazni fölfelé 30 centit, tehét még mindig inkább emel, meg fellazít, a két tüskéshenger meg kb vissza is zár. Kap levegőt egy pillanatra, de ki is fújja egyrészét amikot visszaesik, addig bizros nincs levegőn mint a felszinre került oxigénre nem kimondottan vàgyó barázdafeneki talaj.
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraItt hamar megjönnél lazítás nélkül. A lezáró henger típusát magadhoz tudod igazítani. A talajvizsgálat sokat elmond abból mit felhoztál negatívum ként. Gondolom te is a szerint tápanyagozol.
Mert túl levegős állapotot hoz létre a lenti talajrétegbe. (Nagy rögös, szaggató munkára gondolok) Sok esetben nem zár vissza sem igazán. Persze tudom, hogy a tél megdolgozza a rögöt és jó lesz. De mindeközben a C ég ki a talajból, azaz fogy a humusz a talajból. Aztán csodálkozunk, hogy van aki minden évbe lazítózik, mert tömör a talaj.
Keverni is elég sok földet kever fel a mélyebb rétegekből, ami nem szerencsés. (feltéve, ha 40cm mélyen van húzva)
Egy lezárt szántás sokkal jobb ilyen szempontból.
De persze én nem szólok meg senkit, ha valaki szereti csinálja, végülis bevállt neki.
A mi földjeink 32 éve biztosan nem voltak lazítva és mégis termelünk. Nem látom sok értelmét.
Válasz VMisi #5297. hozzászólásáraSimba is pont ugyanúgy összetöri a talajt..csak az annyira nem látványos. A közhiedelemmel ellentétben az Olaszos nem hozza fel a vad földet. Ezért váltott az ki váltott, könnyebb húzni,aratás után a tarlót úgy meg dolgozza hogy elég, ott egy hagyományos lazításnál,még egy menet kell,(RT-gruber) utána. Olaszos költséghatékonyabb,csak okosan kell használni. Csökken a glifó használat-rágcsálóirtás-kisebb a veszélye a pattanóbogár kártételnek. Igaz a felszínen nem marad szalma,mert az a felső rétegbe bele van keverve részben.
Válasz horvath.agro #5295. hozzászólásáraEngedd el ezt a takarós valamit. Ezen már többen túl vagyunk. Ha menne akkor itt is menne. Ezt az adott topic-ban is kifejtettem. Az Olaszos egy kompromisszumos megoldás,és évek óta működik,valahogy nem akar a talaj össze "omlani-tönkremenni." Simba lazítót húztam már akkor ,mikor az Axial elkezdte árulni. Szóval az elő lépcsőfokokat már megjártuk. Idén ki aratás után rögtön elvetette a takarót. Meg is jött vele...15-20 cm,víz kiszíva és "pánikol" a növény mert már virágba megy. Szóval azt hamarosan terminálni kell. Nem hogy a télbe engedni. Idén itt ragyogóan szemléltei a kukorica...hol nyúltak alá(hol tartalékoltak vizet.) Kukorica Olaszos lazító után. Szója elővetemény. Egy menet olaszos. Majd tavasszal fogas végül Helti kombinátor.
6395 hozzászólás
Válasz Vinkó #5340. hozzászólásáravalóban keresem, mert 3-4 évente mintillben is lazítani kell, de lazítani nem pedig összetúrni. azért van különbség.
de majd a hosszútáv eldönti.
Válasz dnsv #5318. hozzászólásáraHa már szó volt az olaszosról, az van, dondi 800-as széria. Nekünk annyiból a legjobb, hogy ennek van a piacon a legjobban megdöntve a kés, így ebben a kemény földben sokat jelent, hogy kisebb a vonóerőigénye mint azoknak amik majdnem függőlegesen állnak. 45-48 cm közt van az osztás távolság, mert ugye nem egészen a vàz szélén van a kés kitéve, csak elméletben 50 centi. A szárnynál meg kb 30 centi széles a művelés, de ez ugye jóval feljebb van mint a kés hegye.
Válasz Vinkó #5341. hozzászólásáraNem baj az, ha rövid tárcsáról akar valaki valamit, akkor majd visszakapcsoltok(unk)
!
Válasz dnsv #5337. hozzászólásáraÉrtemm, meg magyarul beírva a véső eke szót azt kapom amit mondtál, de a "chisel plow" ami ugye magyarra fordítva véső eke, nah az meg a consertill-t illetve a mulchtiller-t és társaikat adja ki, ezért is vagyok most kicsit "tanácstalan", illetve lehet nem is ez rá a jó szó, de mindegy is!
Válasz A.I. #5336. hozzászólásáraIgazad van kicsit szét lett barmolva a topic.
Válasz horvath.agro #5335. hozzászólására9 éve megy itt az olasz és nem akarunk tönkremenni. De mint látom te is hazaértél az ultra sekély műveléssel. Oka van hogy keresed a lazítót. Letömörödött alsó rétegekben nem érvényesül a diffúziós hatás sem. Szépen lassan megjönnek ezek a talajok-növények. Napraforgó vetőmagból várunk 2 tonnát,nem sima olajosból.
Válasz A.I. #5336. hozzászólásáraA Busa a következőt írja:
Ha nem ismerős a vésőeke kifejezés, akkor talán „olasz kés”-ként ismerhetjük, mivel az Olaszországban gyártott gépek szinte kivétel nélkül ilyen késsel vannak ellátva.
Észak-Amerikában ez a kifejezés (chisel plow) általában egy ívelt előrehajló szárú nehéz kultivátor kést jelöl. Ezek munkamélysége 30-35 cm szokott lenni, így inkább a gruberekre emlékeztetnek.
Válasz dnsv #5334. hozzászólására45-50 cm-nél jobban nem kell a lazítót húzni. Ezt a tulaj a területeinek ismeretében meghozza mint döntést. Jellemzően ez a mélység alatt az országban,zömében. Már savas-sós-savanyú talaj is jelen van,valamint homok-sóder. Nincs értelme a lazításon bármit is túlgondolni. Jellemzően felénk 8R-es őzikék,nem pehely súllyal. Valamit 660-as lexik,nem pehely súllyal közlekednek,valamit ott vannak még a nagy Gigant pótkocsik. Szóval ebből kiindulva,és nem mindig ideális körülmények jellemzik az adott műveleteket. A lazítás az így alap. Ebből kiindulva már kisebb volumenben is igyekeznek a gépek által is, okozott tömörödések mérséklésében. Nálam a 450-es Lexi azért nyomja a talajt. Sajnos nem mindig lehet csont száraz körülmények közt aratni. Na az ilyen nyomba a TR-retek megjött. A Simba lazító pedig kemping hűtőnyi hantokat tépett fel a henger visszazárta. Csak mikor a Bobcat kiment szelvényt ásni,jött a meglepi. De ezt más típusú lazítókról is elmondható. Ezért tértünk itt át többen az Olaszosra. Igaz intenzívebben dolgozik,de dolgozik. Már nem merkátorral..és T-25-sel járjuk a földet sem. Végig jártuk az iskolát. Kicsiben még hol kis gépek mennek. A kísérletezés belefér. Ott hol már a nagy böhöm jön akár aratni is. Már megy a fejvakarás,pláne ősszel.
Válasz A.I. #5336. hozzászólásáraSzia
Betettem a linket. Hozzám képest szakmeber írja, hogy ezen a fórumon nevezett olaszos lazító a véső eke.
A Gaspardo Artiglo és társai lazítók eke kiváltására hivatottak. "A teljes keresztmetszetben kever, forgat, túr. Ha jó a talajállapot, kiváló munkát végez szántás helyettesítésére."
Bocs hogy most sötét leszek itt rövidtárcsa topikban! Akkor valaki dobjon már egy képet egy olaszos lazítóról, illetve egy véső ekéről, mert én eddig a JD mulchtillert, illetve az IH consertill gondoltam véső ekének! Tévedek?
Válasz Vinkó #5333. hozzászólásáraelso evben valoban jobbak az atlagok egy olaszos lazitas utan, majd a humusz csokkenesevel egyre kevesebb es kevesebb amit egyre tobb mutragyaval lehet ellensulyozni ami tovabbi talajromlashoz vezet, vegul termeketlen talajhoz.
hajra olaszok!!!
Válasz Vinkó #5332. hozzászólásáraIgen. De attól még láthatja jól.
Az ára is közel van a Simbához
Válasz Vinkó #5331. hozzászólásáraTavaly a Duna túloldalán portyázó ismerősnél. Olaszos(így jött ki a lépés),majd magágy készítés Tak búza 115-ös átlag. Szóval valóban szörnyű szerszám.
Válasz dnsv #5325. hozzászólásáraCsak a kompaktor ami saját. A többi Simba koppintás. Semmi innováció.
Válasz prjricsi #5324. hozzászólásáraGaspardo...pl. Szójából az 5 tonnáról esek le idén,nem a 3-ról. Búzában(malmi-javító 8,5-9-es átlagok.) Kukoricában nem volt ritka a 165.. 15-16%..vízzel. Szóval ennyire veri agyon a talajt. Tápanyag a folyékony miatt mára mára kevesebb. Valamint talajminta. Nem drága ha már a műtrágya kiválasztásnál (kevesebb-célirányosabb is elég). Bőven behozza az árát,nem 5 évente. Egyébként tervben van egy saját készülék vásárlása. Dolgoztam Simbával,sokkal jobban rögösít,csak a lezáró henger miatt tűnik jónak. Kompromisszumos megoldás az Olaszos. És a gázcserék miatt fontos az oxigén is a talajba,talajtan és a tapasztalatok,nem hazudnak.
Válasz Sz_Pisti #5329. hozzászólásáranekem iden 8 eve nem jart eke a foldjeimen es 3 eve mintill muvelek. nekem is pont 19ben volt bovitett minta, en is megosztom 24ben.
nekem tokeletesen bevalni latszik a dolog.
Válasz horvath.agro #5327. hozzászólására 2019-ben csináltattam bővített talajvizsgálatot, ez nagyjából egybe esik a teljes forgatás nélküli műveléssel. Ezeken a talajokon mindenképp gyarapítani kellene a szervesanyagot, próbálkozom takarónövénnyel is. Táblázatban gyűjtöm a kezeléseket táblánként, aztán majd 2024-ben megmondom, hogy mi változott.
Válasz Sz_Pisti #5326. hozzászólásáraÉn minél többet próbálkozok, annál jobban arra jövök rá hogy a mi földjeinken meg klímánknál, pont ott jó az eke és tárcsatalp ahol van.
Válasz Sz_Pisti #5326. hozzászólásáraezt már leírta előttem valaki hogy mièrt rosszabb sokkal, olvass vissza kicsit és rájössz te is.
Válasz horvath.agro #5295. hozzászólására Ezzel nem értek egyet:
- nem fordítja át a talajt
- hagy fenn bőven szerves anyagot, amit bekever, az is a felső 10-15 centiben marad
- sokkal kevésbé porosít
- nem talpal, mint az eke
Nem azt akarom állítani, hogy mindenhol minden évben húzni kell, de sztem (a talajnak is) jobb, mint egy eke
Válasz prjricsi #5322. hozzászólásáraHelló
Vésőeke az amit olasz rendszerű lazítónak is hívnak.
Itt lent olvasható róla pár sor.
Válasz Vinkó #5319. hozzászólásáraSzia. Olaszos lazító alatt mire gondolsz?
Válasz prjricsi #5322. hozzászólására "chisel plow", ezt írd be google-ba, akkor kapsz hozzá képet, szerintem erre gondol kolléga, ha nem akkor javítson légyszi!
Sziasztok. Próbálok okoskodni az eszmecserétekből, annyi mondjátok már meg hogy mire gondoltok vésőeke alatt? Még nem hallottam ezt a kifejezést. Köszönöm
Nekem ez tetszik.Ahogy írja,a függőleges mozgás,olyan,mintha kalapáccsal rávernél a tárcsákra,ami mélyen repeszti a talajt.
Válasz Vinkó #5319. hozzászólásáraVéső eke=keskeny kapás grúber.
Válasz dnsv #5315. hozzászólásáraNem kell a vésőekét évente húzni,és nem rögösít ha a talajod már megérett erre a megoldásra. Valamint a talajod állapota beérett. Ha nálad még mindig rögösít,akkor a belinkelt talajtant érdemes végigolvasni. A baci szórással annyi a gond..mikor megkapják a kemikáliákat-műtrágyát. Már a bele rakott pénz zöme megy is a levesbe a bacikkal együtt. 20-25 liter közt húzom mára a vésőekét. A szármaradvány felső rétegbe dolgozva gyorsan lebomlik. Tehát plusz baci nélkül is van talajélet. Mert a körülmények adottak hozzá. Ennek alapja a víz-hőmérséklet-oxigén. És a talaj kellő lazultsága a gázcserék szempontjából is fontos. Azt látom a lazítót itt a kísérletezések után pár évvel,szépen lassan kezdik elővenni. Én sem akarok senkit rábeszélni. A lenti kukorica,mit belinkeltem 50 liter gázolajból készült el az alapkezeléstől a vetésig. Ez tavalyi áron 22 ezer körül mozog. Ennyi lenne egy prémium takaró keverék....kb,és még a bacit nem számoltam. A takarókeverék nem kel ki rendesen,már nem is ér annyit a történet.
Válasz bandigh #5317. hozzászólásáraNa így ok, így jól működik a vésőeke. Úgy használva biztos, hogy nem lesz rög és egyenletlen felszín. Így már egyet értünk.
Igen talajbaci az is meg emez is, de van aerob és anaerob. A kettő típus élettere más. De regenerálódik az, és szaporodik, ha van mit enni. A talajbacikat nem kell félteni.
Milyen fajta van nektek? 50-es osztással van gondolom, az még biztos, hogy jó melót csinál 20cm-en. Abba a mélységbe nem okoz nagy kárt ez biztos. (szerintem)
Válasz dnsv #5315. hozzászólásáraAmi lenn van meg fenn az is talajbaci nem?
Két éve azt hiszem nagyon száraz ősz volt, beton kemény volt, minden óriás rögöket húzott, vagyis húzott volna, de nem bírta a gép. Ekét sem, lazítót sem. November végén kapott annyi csapadékot, hogy lehetett valamit kezdeni. Valójában szupernehéz tárcsát kapott majd lazítót, tény hogy meg lett keverve így már eléggé, de rögmentes, sima felszin lett. Mondjuk a lazítót nem kell 35cm-től többnek venni, attól csak feljebb, tavaly 20 volt inkàbb 
Válasz Vinkó #5301. hozzászólásáraÍgy van én a lazító és az évenkénti húzgálás árát is ebbe költöm. Olcsóbb a műtrágyaszóróval és a permetezővel szaladgálni.
De mindenki másképp csinálja ez a szép a dolgokba
Válasz bandigh #5303. hozzászólásáraSzia
A baktériumok akik lenn vannak azok nem szeretik a levegős állapotot, akik fenn vannak azok nem szeretik a levegőtlent. De a talajbacik alkalmazkodni fognak. Savas és lúgos talajban is vannak. Nem kell őket félteni.
Amit te írsz ahogy működik a vésőeke az az ideális állapot. Amiről én írtam az kötött földön történű használat. Nyilván ahol nem kötött a föld és nem roppant emberfejnyi rögöket a teljes művelési mélységbe ott jól fog működni, zár szépen nem lesz levegőtlen. Kötött talajon, főleg ahol Mg szint is magas ott más a helyzet. Ott rögös marad a meló utána.
Volt erről kutatás, hogy egy szántott vagy egy lazítózott talaj mennyi CO2-t bocsájt ki egy november-február időtartamban (volt benne takart talaj is). Nem meggyőzni akarlak, de ahol finom melót csinál a vésőeke ott nem is biztos, hogy kell olyan mélyen húzni.
Nálunk rögöset húzna, ami a jelenlegi kevés csapadékokkal az életbe nem törne szét és kb semmit nem termelnénk rajta.
Azokon a területeken azóta van mennyiség mióta sekélyen van piszkálva. Többen voltak már bejáráson a területeken, egyik sem hitt a szemének, hogy a gazdabot 5cm-nél mélyebbre nem megy le és mégis 3m magas kukorica van. Esőben persze nem bővelkedünk.
Én még most is azt mondom aki akar az húzza a vésőekét, ha nem szaggat fel rögöt akkor nem rosszabb az, mint az eke. De ha rögös a meló akkor azzal csak a kár nő. Viszont akinek tetszik az csinálja, én nem akarok senki ellen beszélni.
Válasz mtz1221 #5313. hozzászólásáranem. csak osszel szorom ki.
Válasz horvath.agro #5312. hozzászólásáraAkkor nyáron nem is hordod 40 fokban ?
Válasz mtz1221 #5311. hozzászólásárapontosan a felso 5 centibe keverem be. ott hasznosul 100%-ban
a talajlakok lehordjak a melyebb retegekbe.
Válasz horvath.agro #5310. hozzászólásáraGanéval mit csinálsz 5 centin ?
Válasz fexco #5309. hozzászólásárapontosan ahogy mondod, egy rt van csak az udvaromon.
azonban 3-4 evente lazitani kell mintill muvelesben is, ezt viszont kizarolag egyenes kessel elovago tarcsaval.
most lenne majd esedekes a lazitas, igy ki kell talalnom milyet epitek.
Válasz horvath.agro #5308. hozzászólásáraKonkrétan arra,hogy 5centi alà sose mész,semmilyen vassal?
Válasz fexco #5307. hozzászólásáramire vagy kíváncsi?
Válasz horvath.agro #5305. hozzászólásáraMost akkor részleteznéd ezt az 5cm történetet????
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraNemigen kell ide tudomànyos tankönyvtàr…..mezőfalvàn most a nakon volt a talajszelvény.ott még a pesti ember is,akinek cerepesviràga van megàllapitotta,hogy a szelvénybe kb 60 centi mélyen lement egy polcok egy 4centis lyukon,és csinàlt magànak 1kb20centis átmérőjű üreget.ez a rész befeketedett…
Válasz bandigh #5303. hozzászólásáratökéletes megfogalmazás!!!
Válasz bandigh #5303. hozzászólására
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraHa baktériumtrágyát fújsz ki, azt gyorsan be kell dolgozni, mert az UV az károsítja a bacikat, plusz kiszáradnak és elpusztulnak. Ezt gyakran halljuk. Na most 1 gramm talajban többszázmillió baktérium van. Amikor 25 centi mélyről kifordítod a talajt a napra, akkor az hány bacilusnak jelent kínhalált? Hány gramm talaj az, amiből a napfény, a szárazság hatására kiég a szerves anyag, aztán az erózió hatására az aggregátumok szétesnek, majd a szél a felét továbbviszi, a másikfelét az eső a hantok tövébe lemossa, ott szertkezetnélküli tömör iszappá állva szép vízzárró réget alkotnak, tavaszra olyan lesz mint a májkém. Attól függ honnan nézed. A döntött c késektől hamar lefordul a talaj, nem fog az újjnyi vason utazni fölfelé 30 centit, tehét még mindig inkább emel, meg fellazít, a két tüskéshenger meg kb vissza is zár. Kap levegőt egy pillanatra, de ki is fújja egyrészét amikot visszaesik, addig bizros nincs levegőn mint a felszinre került oxigénre nem kimondottan vàgyó barázdafeneki talaj.
Válasz dnsv #5300. hozzászólásárahttps://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Talajtan/ch08s06.html
Válasz dnsv #5300. hozzászólásáraItt hamar megjönnél lazítás nélkül. A lezáró henger típusát magadhoz tudod igazítani. A talajvizsgálat sokat elmond abból mit felhoztál negatívum ként. Gondolom te is a szerint tápanyagozol.
Válasz VMisi #5297. hozzászólásáraSzia
Mert túl levegős állapotot hoz létre a lenti talajrétegbe. (Nagy rögös, szaggató munkára gondolok) Sok esetben nem zár vissza sem igazán. Persze tudom, hogy a tél megdolgozza a rögöt és jó lesz. De mindeközben a C ég ki a talajból, azaz fogy a humusz a talajból. Aztán csodálkozunk, hogy van aki minden évbe lazítózik, mert tömör a talaj.
Keverni is elég sok földet kever fel a mélyebb rétegekből, ami nem szerencsés. (feltéve, ha 40cm mélyen van húzva)
Egy lezárt szántás sokkal jobb ilyen szempontból.
De persze én nem szólok meg senkit, ha valaki szereti csinálja, végülis bevállt neki.
A mi földjeink 32 éve biztosan nem voltak lazítva és mégis termelünk. Nem látom sok értelmét.
Válasz horvath.agro #5289. hozzászólásáraPedig a múltkor az volt, hogy mindenhova 5 centi rt aztán annyi..
Válasz VMisi #5297. hozzászólásáraSimba is pont ugyanúgy összetöri a talajt..csak az annyira nem látványos. A közhiedelemmel ellentétben az Olaszos nem hozza fel a vad földet. Ezért váltott az ki váltott, könnyebb húzni,aratás után a tarlót úgy meg dolgozza hogy elég, ott egy hagyományos lazításnál,még egy menet kell,(RT-gruber) utána. Olaszos költséghatékonyabb,csak okosan kell használni. Csökken a glifó használat-rágcsálóirtás-kisebb a veszélye a pattanóbogár kártételnek. Igaz a felszínen nem marad szalma,mert az a felső rétegbe bele van keverve részben.
Válasz horvath.agro #5295. hozzászólásáraMiért csinál nagyobb kárt az olaszos mint az eke?
Válasz horvath.agro #5295. hozzászólásáraEngedd el ezt a takarós valamit. Ezen már többen túl vagyunk. Ha menne akkor itt is menne. Ezt az adott topic-ban is kifejtettem. Az Olaszos egy kompromisszumos megoldás,és évek óta működik,valahogy nem akar a talaj össze "omlani-tönkremenni." Simba lazítót húztam már akkor ,mikor az Axial elkezdte árulni. Szóval az elő lépcsőfokokat már megjártuk. Idén ki aratás után rögtön elvetette a takarót. Meg is jött vele...15-20 cm,víz kiszíva és "pánikol" a növény mert már virágba megy. Szóval azt hamarosan terminálni kell. Nem hogy a télbe engedni. Idén itt ragyogóan szemléltei a kukorica...hol nyúltak alá(hol tartalékoltak vizet.)
Kukorica Olaszos lazító után. Szója elővetemény. Egy menet olaszos. Majd tavasszal fogas végül Helti kombinátor.