Válasz termelo #16117. hozzászólásáraÉn is úgy kezdtem, hogy ami van, azzal az eszközzel átállni .
Írtad hogy Te még nem TMMG rendszerben gazdálkodsz.
Előbb a gondolkodást kell átállítani .
Így tanultam.
Ha elejétől újra olvasod a topikot látni fogsz sok okosságot és kevésbé okosságot is.
Válasz termelo #16112. hozzászólásáraHát, én meg ma sem mondanám az USA-ban sem fősodrunak a no-tillt. Sokan csinálják, de nem mindenki, talán még nem is a többség, bár erre statisztikát kellene megnézni.
Ki is halt mind.. És még ki tudja mennyi mikor jött egy időjárás változás.
"Az egyiptomi mezőgazdaság bukása több tényező összefüggésében érthető meg, és attól is függ, hogy mely korszakra gondolunk (ókori Egyiptom, középkor, modern időszak). Általánosságban a következő fő okokat említik a történészek:
1. A Nílus áradásának szabálytalanná válása
Az ókori Egyiptom mezőgazdasága teljes mértékben a Nílus éves áradásaira épült, amelyek termékeny iszapot hoztak a földekre.
Ha az áradás túl kicsi volt → aszály, éhínség.
Ha túl nagy volt → falvak, termés pusztulása.
Kr. e. 2. évezredtől kezdve dokumentáltak súlyos éhínségeket, amikor az áradás éveken át kedvezőtlen maradt.
2. Talajromlás és kimerülés
Több ezer éves intenzív művelés kimerítette a talaj tápanyagtartalmát.
Az öntözőrendszerek sófelhalmozódást (szikesedést) okoztak, ami rontotta a termőképességet.
3. Politikai és gazdasági hanyatlás
Amikor Egyiptom elvesztette függetlenségét (asszír, perzsa, görög, római, majd arab hódítás), a megtermelt gabonát sokszor kifelé vitték adóként vagy hadsereg-ellátásra.
A helyi parasztok elszegényedtek, a termelés hatékonysága visszaesett.
4. Környezetváltozás és klímaingadozás
Kutatások szerint a Kr. e. 3–1. évezredben a Száhel-övezet elsivatagosodása és a monszunrendszer változásai befolyásolták a Nílus vízjárását.
Hosszabb száraz periódusok közvetlenül hozzájárultak a mezőgazdasági válságokhoz."
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraNéhány haverom nyaggat, hogy fogjunk össze. Talán többre jutunk és könnyebben megkeressük a pénzünket.
Ezen már én is gondolkodtam, de...
Nem tudom, hogy nekem is könnyebb lenne, vagy csak nekik.
Aztán meg úgy vagyok vele, hogy a saját hülyeségem miatt se szeretek szívni, másé miatt meg pláne nem.
Szerintem ilyen valamire utalt a TSZ újragondolásával.
De lehet rosszul érzelmeztem.
Amúgy alkupozícióban a vevőknél és a beszerzéseknél is lenne értelme, meg eloszlanának a munkák, de sok a de.
Az unijónak is lenne értelme, de mivel Szovjetunió 2.0 lett belőle...
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraNaa. Alapmuveles előtt öntözni az rengeteg pénz, kapacitás sincs rá általában, nézd meg a fővetéseket milyen arányban öltözik.
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraTöbb 10 ismerősöm van, akinek különböző időkbeni probálkozásokban, a repce sehol nem sikerült 100%-osra, 10-15 centis alapművelésekben. Karó gyökér ide vagy oda. Volt itt nehéz tárcsa gyruber 10+ centis szántás is, mindig a 25+ centis belenyúlással hozta az igazit.
Mi a garancia, hogy ezután is pótolódni fog?
Évek óta csak fogy a termőrétegből a víz.
Erről beszélek.
Ki se kelt a kombájn által elszórt búza abban a tarlóban ami nem volt kezelve.
A hagymaföldeim amik meg öntözve voltak zöldek a paré-féle gyomoktól, pedig a betakarítás után meg lettek csinálva rövidtárcsával. Egy szál gaz nem volt bennük.
Válasz termelo #16082. hozzászólásáraExtrém körülmények vannak.
Ha nem változik, nem nagyon lesz mit tenni.
Akkor Poke csoda-módszere se fog működni.
Egyébként már ötödikes korában hallott a történelemórán mindenki az ókori egyiptom öntözéses földműveléséről.
Igaz, hogy az ország nagyrésze sivatag, de aki tud, az öntöz ma s.
Beöntözni mielőtt rámegy a gép
Várni. (ha van idő)
Vagy olyan módszerrel kezelni a tarlót mint amit leírtam. (Amalgerol+ammómiumnitrát betárcsázva) Már amennyiben ez gabona tarló volt.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraEz egy útkeresés, nincs ultimate eszköz. Folyamatosan próbálgatom, egyenlőre a kapás eszközöknek több a hátránya mint az előnye (nálam).
A csúcskategóriát is próbáltam de hígtrágyázottba bitang a szalma az feladja a leckét.
Jókat röhögtem hogy körűlöttem kitalálták 270 lóerő nem elég a földmüveléshez s vegyünk 360 ( föld 3hes tsz palánták)meg van ahol hevederes 500-ast is akár zöldbáróék mindig az aktuális pártkönny" vell"!:)))
Történelmi hiba a magyar mezőgazdaságtól ennek nem párósítása a legendás Rábával mert a mai napig is pici korszerüsítéssel minden de tényleg minden Rába elfért volna akár 50 hektáros gazdaságbain is e technólógiával...
Le kell zárni a talajt. Hallottuk az idősebbektől.
És a gyomok kelését is segíti, ami már majdnem takarónövény. De élő gyökér az mindenképp igaz. Ezt hirdeti Dobos professzor.
Válasz kisparasztkaim #16068. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a kérdés felett. Ez bonyolult.
Igazából útkeresésről van szó, nem a talajmegújítás volt a cél hanem kevés emberrel olcsón nagy területet művelni. Csak a véletlennek köszönhető hogy akad átfedés.
Én majdnem mindenkivel ellentétben nem elméleti oldalról közelítem meg ezt a kérdést.
Az aktuális viszonyok között a Vertical tillage szerűséget látom jobbnak.
Lesz full no till buzám is vetve de csapadék hiányában itt beton a talaj.
Papír forma szerint várnom kellene az esőre hogy felpuhuljon de nem lehet több száz hektár vetnivalóval várni…
1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel.
Jelenleg nem tudod értékelni hogy van e mélyebben tömörödött réteged mert a nyári melegtől és szárazságtól valószínűleg bele sem megy a pálcás szonda. Ha mégis akkor biztosan nem kell.
Azt megállapítani, hogy kell e lazítani itt nálunk körülbelül októbertől leesett 60-80 mm csapadék után lehet. Ez későinek tűnhet de nem az ugyanis a kalászosnak mindegy ráadásul mivel nem művelünk talaj ezért ez az állapot nem is fog romlani.
Válasz Koczka József #16072. hozzászólására2 éve volt rá példa. A szántott, agyon grúberezett területeken meg is állt a víz. Annak kellet jó sok idő mire elnyelte.
Itt másnap már papucsban sétáltam a tarlón.
A felső talajrétegnek az állapota fontos, ha az porrá van mővelve azonnal eliszapolja a járatokat amik levezetik a vizet.
Pl itt már vagy 5 éve nincs cserepesedés a talajon. Bármiféle csapadék jön.
Válasz MrPoke #16071. hozzászólásáraSzerintem te még nem láttál olyat ezek szerint hogy egy óra alatt le esett 100mm . Még én sem teszem hozzá de felvételről már igen, biztos van itt olyan aki már látott hát ha olvassa és el meséli neked milyen az.
16120 hozzászólás
Válasz Radocz #16119. hozzászólásáraAttól tartok nem lenne értelme, ezek közül sok minden már nem aktuális.
Lehet kellene egy új 2022-utáni topic.
Válasz termelo #16117. hozzászólásáraÉn is úgy kezdtem, hogy ami van, azzal az eszközzel átállni .
Írtad hogy Te még nem TMMG rendszerben gazdálkodsz.
Előbb a gondolkodást kell átállítani .
Így tanultam.
Ha elejétől újra olvasod a topikot látni fogsz sok okosságot és kevésbé okosságot is.
Válasz Rabó001 #16115. hozzászólásáraRendben van, tévedtem.
Segíts légyszíves ha nem az általam említett 3 művelési rendszer (no-till; strip-till; vertical-till) az USA-ban a fősodor akkor micsoda?
Válasz Radocz #16114. hozzászólásáraSzerintem a topic nevéhez ha hűek maradunk akkor nem talajművelő gépekről kellene beszélni hanem vetőgépekről.
Ha valaki nem szánt akkor a meglévő eszközökkel ki fog derülni, hogy mi a probléma ha elkezdi csökkenteni a művelési mélységet.
Én úgy tapasztaltam, hogy 15 cm-ig csökkentve a mélységet megengedőbb, kevésbé problémás a dolog.
Ha még jobban akarjuk csökkenteni akkor már nem mindegy melyik növény után mi következik.
Válasz rtamas1976 #6939. hozzászólásáraA tudás hatalom.
Ez talán dohány .
A szója tegnap lett lerepülve.
Ha szárad felteszem a fotót
Most nem találok róla semmit.
Válasz termelo #16112. hozzászólásáraHát, én meg ma sem mondanám az USA-ban sem fősodrunak a no-tillt. Sokan csinálják, de nem mindenki, talán még nem is a többség, bár erre statisztikát kellene megnézni.
Válasz termelo #16104. hozzászólásáraTe nem vagy TMMG-s.
Ismerősöm is most "gyakorolja".
Milyen gépparkot állítson be?
Nem egyszerű kérdés.
Tárcsa, ebből milyen?
Vagy gruber?
Sekély művelésre?
Vetésre?
Ha már fejlődni, vagy tönkremenni szeretne?
Válasz Rabó001 #16108. hozzászólásáraGondoltam mindenki számára egyértelmű mit értünk TSZ alatt ilyen szövegkörnyezetben de tévedtem
, elnézést.
Válasz Rabó001 #16107. hozzászólásáraMiért? Szerinted miből lesz a mainstream ha nem az újdonságokból?
Vagy talán a gőzgép feltalálása után terjedt el a lovaskocsi?
Válasz SzikiSzokeveny #16101. hozzászólásáraBocs valós lehet. Itt is annyi volt.
Igaz ehez kellet a tavaly őszi nagyobb csapadék mennyiség.
Válasz Sanyiii70 #16100. hozzászólásáraIgen. Öntöztek. És holl is vannak ezek az Egyiptomi, Mezopotámiai, Inka társadalmak?
Ki is halt mind.. És még ki tudja mennyi mikor jött egy időjárás változás.
"Az egyiptomi mezőgazdaság bukása több tényező összefüggésében érthető meg, és attól is függ, hogy mely korszakra gondolunk (ókori Egyiptom, középkor, modern időszak). Általánosságban a következő fő okokat említik a történészek:
1. A Nílus áradásának szabálytalanná válása
Az ókori Egyiptom mezőgazdasága teljes mértékben a Nílus éves áradásaira épült, amelyek termékeny iszapot hoztak a földekre.
Ha az áradás túl kicsi volt → aszály, éhínség.
Ha túl nagy volt → falvak, termés pusztulása.
Kr. e. 2. évezredtől kezdve dokumentáltak súlyos éhínségeket, amikor az áradás éveken át kedvezőtlen maradt.
2. Talajromlás és kimerülés
Több ezer éves intenzív művelés kimerítette a talaj tápanyagtartalmát.
Az öntözőrendszerek sófelhalmozódást (szikesedést) okoztak, ami rontotta a termőképességet.
3. Politikai és gazdasági hanyatlás
Amikor Egyiptom elvesztette függetlenségét (asszír, perzsa, görög, római, majd arab hódítás), a megtermelt gabonát sokszor kifelé vitték adóként vagy hadsereg-ellátásra.
A helyi parasztok elszegényedtek, a termelés hatékonysága visszaesett.
4. Környezetváltozás és klímaingadozás
Kutatások szerint a Kr. e. 3–1. évezredben a Száhel-övezet elsivatagosodása és a monszunrendszer változásai befolyásolták a Nílus vízjárását.
Hosszabb száraz periódusok közvetlenül hozzájárultak a mezőgazdasági válságokhoz."
Ismerős? Az emberiség sosem tanul...
Válasz SzikiSzokeveny #16101. hozzászólásáraRosszul számoltál valamit. Nézz egy met állomást a közelben.... Az 1-5mm eket is számold bele.
Válasz termelo #16104. hozzászólásáraTe írtad a TSZ-t.
Válasz termelo #16106. hozzászólásáraElőbb fősodorrol írtál, most meg ujdonsagrol.
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraA no-till pont akkor volt ott újdonság, nemcsoda, hogy ide exportálták a múltat...
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraNéhány haverom nyaggat, hogy fogjunk össze. Talán többre jutunk és könnyebben megkeressük a pénzünket.
Ezen már én is gondolkodtam, de...
Nem tudom, hogy nekem is könnyebb lenne, vagy csak nekik.
Aztán meg úgy vagyok vele, hogy a saját hülyeségem miatt se szeretek szívni, másé miatt meg pláne nem.
Szerintem ilyen valamire utalt a TSZ újragondolásával.
De lehet rosszul érzelmeztem.
Amúgy alkupozícióban a vevőknél és a beszerzéseknél is lenne értelme, meg eloszlanának a munkák, de sok a de.
Az unijónak is lenne értelme, de mivel Szovjetunió 2.0 lett belőle...
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraAkkor ne keverd bele, csinálj mindent úgy ahogy eddig.
Akit + érdekel az majd lecseréli a kolhoz gépparkot valami értelmesre.
Ha megnézed a 3 felsorolt példámat akkor láthatod, hogy a mostani átlagos géppark nem alkalmas a tengeren túli gyakorlatok másolására.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Válasz Kémlelő #16099. hozzászólásáraAz nem ok, hogy megbuktál magyarból
Semmi köze a politikához.
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mainstream#Forr%C3%A1sok
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraBeírtam a keresőbe:
amerikai a mainstream
Valami nem ok.
A TSZ-t kell adaptálni a kor követelményeihez igazítva.
Szerintem.
Válasz MrPoke #16096. hozzászólásáraJártam dettó így, a szotyiban kelt ki a zöldtrágyanövények egy jó része.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Válasz Sanyiii70 #16091. hozzászólásáraEz a lényeg, nem kell hogy visszapótlódjon.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
Régen ezt hívták ugaroltatásnak.
Válasz mtz1221 #16092. hozzászólásáraAnnyit fűznék hozzá, hogy itt egyetlen egy repce sincs kikelve, mindegy a művelési mód.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraNaa. Alapmuveles előtt öntözni az rengeteg pénz, kapacitás sincs rá általában, nézd meg a fővetéseket milyen arányban öltözik.
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraTöbb 10 ismerősöm van, akinek különböző időkbeni probálkozásokban, a repce sehol nem sikerült 100%-osra, 10-15 centis alapművelésekben. Karó gyökér ide vagy oda. Volt itt nehéz tárcsa gyruber 10+ centis szántás is, mindig a 25+ centis belenyúlással hozta az igazit.
Válasz termelo #16090. hozzászólásáraMost.
De eddig visszapótolódott a téli csapadékból.
Mi a garancia, hogy ezután is pótolódni fog?
Évek óta csak fogy a termőrétegből a víz.
Erről beszélek.
Ki se kelt a kombájn által elszórt búza abban a tarlóban ami nem volt kezelve.
A hagymaföldeim amik meg öntözve voltak zöldek a paré-féle gyomoktól, pedig a betakarítás után meg lettek csinálva rövidtárcsával. Egy szál gaz nem volt bennük.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólásáraJelenleg teljesen ki van száradva, mértem!
Már kb. 2 hónapja írtam is.
Ez így normális, akár utána is tudsz olvasni. Ha ez megtörtént akkor lesz értelme jobban belemenni.
Válasz termelo #16088. hozzászólásáraAmíg teljesen ki nem szárad a talaj.
250 mm csak az elsivatagosodáshoz elég hosszú távon.
Válasz Sanyiii70 #16087. hozzászólásáraMi az eső?
250 mm nekem elég ha a téli félévben van
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraAkkor lennék szerencsés ha nem kellene öntözni.
Ha nem lesz eső, mindegy hogyan műveled a földet .
Válasz Sanyiii70 #16084. hozzászólásáraCsak Poke módszere működik!
Tudod miért? Mert ő lát a többiek meg csak néznek.
Ami most van kint a határba arra Magyarországon nincs szakirodalom.
A leggyorsabb tanulás a tapasztalatszerzés, itt vérzett el a Netparaszt. Ő elhitte ami a szakirodalomban van. Az pontosan úgy is volt 2022 ig.
Most más működik, 5 év múlva megint más lesz.
Az amerikai a mainstream, azt kell ide adaptálni a TSZ-t meg el kellene már felejteni.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraHát nem, te csak azért gondolkozol így mert szerencsés helyen gazdálkodsz.
Ez egy gabonatarló, semmi extra. Egy 10 cm- es tárcsa kellett volna és lehet vetni.
Amiket felsoroltál csak felesleges költségnövelő tényezők…
Válasz termelo #16082. hozzászólásáraExtrém körülmények vannak.
Ha nem változik, nem nagyon lesz mit tenni.
Akkor Poke csoda-módszere se fog működni.
Egyébként már ötödikes korában hallott a történelemórán mindenki az ókori egyiptom öntözéses földműveléséről.
Igaz, hogy az ország nagyrésze sivatag, de aki tud, az öntöz ma s.
Válasz termelo #16080. hozzászólásáraErre csak három orvosság van.
Beöntözni mielőtt rámegy a gép
Várni. (ha van idő)
Vagy olyan módszerrel kezelni a tarlót mint amit leírtam. (Amalgerol+ammómiumnitrát betárcsázva) Már amennyiben ez gabona tarló volt.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraEz egy útkeresés, nincs ultimate eszköz. Folyamatosan próbálgatom, egyenlőre a kapás eszközöknek több a hátránya mint az előnye (nálam).
A csúcskategóriát is próbáltam de hígtrágyázottba bitang a szalma az feladja a leckét.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraHa lesz időm küldök képet kalászos tarlóról. Érintetlen a szál semmi sincs benne.
1 hónapja vetett prémium magágyas repcék sem keltek ki stb, stb…
Válasz Sanyiii70 #16079. hozzászólásáraSzántóföldi nehézkultivátor ilyen fasza munkát csinál
Tegnapi kép, pont mint az eke
Válasz termelo #16075. hozzászólására"1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel."
Talán utána, nem?
Vagy nálad a kombájn húzza a tárcsát, vagy a nehézkultivátort?
Válasz eperkacs #16077. hozzászólásáraA másik végső hiba a vésőekék utáni túllihegés nem oly rég de ez kapufa mára...
Jókat röhögtem hogy körűlöttem kitalálták 270 lóerő nem elég a földmüveléshez s vegyünk 360 ( föld 3hes tsz palánták)meg van ahol hevederes 500-ast is akár zöldbáróék mindig az aktuális pártkönny" vell"!:)))
Bój" meg maga a rö. "hely!!:)))
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraSALFORD és pont.
A többi csak ko piázás"!:)))
Történelmi hiba a magyar mezőgazdaságtól ennek nem párósítása a legendás Rábával mert a mai napig is pici korszerüsítéssel minden de tényleg minden Rába elfért volna akár 50 hektáros gazdaságbain is e technólógiával...
Válasz termelo #16075. hozzászólására"1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel."
Le kell zárni a talajt. Hallottuk az idősebbektől.
És a gyomok kelését is segíti, ami már majdnem takarónövény. De élő gyökér az mindenképp igaz. Ezt hirdeti Dobos professzor.
Te milyen eszközzel csinálod?
Válasz kisparasztkaim #16068. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a kérdés felett. Ez bonyolult.
Igazából útkeresésről van szó, nem a talajmegújítás volt a cél hanem kevés emberrel olcsón nagy területet művelni. Csak a véletlennek köszönhető hogy akad átfedés.
Én majdnem mindenkivel ellentétben nem elméleti oldalról közelítem meg ezt a kérdést.
Az aktuális viszonyok között a Vertical tillage szerűséget látom jobbnak.
Lesz full no till buzám is vetve de csapadék hiányában itt beton a talaj.
Papír forma szerint várnom kellene az esőre hogy felpuhuljon de nem lehet több száz hektár vetnivalóval várni…
1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel.
Válasz kisparasztkaim #16069. hozzászólásáraÁltalában a vízállásos (víznyomott) területeken lehet lazítással javítani.
Jelenleg nem tudod értékelni hogy van e mélyebben tömörödött réteged mert a nyári melegtől és szárazságtól valószínűleg bele sem megy a pálcás szonda. Ha mégis akkor biztosan nem kell.
Azt megállapítani, hogy kell e lazítani itt nálunk körülbelül októbertől leesett 60-80 mm csapadék után lehet. Ez későinek tűnhet de nem az ugyanis a kalászosnak mindegy ráadásul mivel nem művelünk talaj ezért ez az állapot nem is fog romlani.
Válasz Koczka József #16072. hozzászólására2 éve volt rá példa. A szántott, agyon grúberezett területeken meg is állt a víz. Annak kellet jó sok idő mire elnyelte.
Itt másnap már papucsban sétáltam a tarlón.
A felső talajrétegnek az állapota fontos, ha az porrá van mővelve azonnal eliszapolja a járatokat amik levezetik a vizet.
Pl itt már vagy 5 éve nincs cserepesedés a talajon. Bármiféle csapadék jön.
Válasz MrPoke #16071. hozzászólásáraSzerintem te még nem láttál olyat ezek szerint hogy egy óra alatt le esett 100mm . Még én sem teszem hozzá de felvételről már igen, biztos van itt olyan aki már látott hát ha olvassa és el meséli neked milyen az.
Válasz Koczka József #16070. hozzászólásáraPedig hidd el. Simán elnyeli. Tavaly volt rá példa. Csak nem szabad túlzásba vinni a talajmunkát.