https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraLátjuk a hajszálgyökereket, látjuk felső rész a áttszőtt és morzsalékos.
Alatta tömörödött.
Ami nembiztos hogy jó de fizikailag nemtudom megvizsgálini.
Ha megosztod a tapasztalatod azt szivesen venném!
Tanuljunk.
Válasz Igazi Földönfutó #15687. hozzászólásáraTegnap az előadás szünetében, megkérdeztem, hogy egy jó talaj esetén, egységnyi területen hány db giliszta szokott lenni. Válasz helyett a giliszta fajta ami sok van lett volna ismertetve.
A talajban levő fajta fontos, vagy mindegyik jelzi a talaj állapotok javulását?
Válasz kisparasztkaim #15678. hozzászólásáraApám ismerte a 9,5 hold földjének minden rögét, mert lóval-kézzel művelte, műveltük, akkor ő már akkor több volt mint sok mai gazda!
Fejből sorolta, olyan természetességgel, hogy asszongya 54-ben április 9-én vetettem a tengerit, ilyet ki tud ma?
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Kezdéskor javasolt a talaj jelenlegi állapotának felmérése. Aki most kezdi ne hagyja ki a giliszta számlálást.
A webinárium összefoglalójában elhangzott, hogy:
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Sziasztok! Hogy szoktatok talaj ph-t mérni? Muszáj beküldeni valami laborba a talajmintát vagy van valami házi megoldás is rá? Ph mérőm van, de folyadékhoz. Vanna ilyen olcsó szúrópálcás mérők, azok érnek valamit?
Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
15702 hozzászólás
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraÉs mi az ami nincs karos hatással a baktériumokra?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraTanulni szeretnél, és úgy kezded, hogy ami nélkül nem megy nem fogok bele.
Akkor most nem hagyod, hogy tanítsanak?
F Lajosnál lesz egy giliszta számlálással egybe kötött beszélgetés.
Ha érdekel, megadom a számát.
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraOlyan a vetés forgó, hogy mindig van a területen vetemény.
Birkás Márta forgatásnélküli kísérlete a takaró növény, vagy vetés forgó miatt nem lett eredményes ?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraHa vassal tartod fenn a lazultságot, az a jelenlegi talajállapot további romlásához vezet.
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/varosi-talajok-elo-rendszer-vagy-tormelek-84588-001
Ez annak a folytatása, ami 2014-ben a topikban elkezdődött?
Válasz rtamas1976 #15691. hozzászólásáraAz hogy alatta tömörödött, nem látni.
A kés oldalirányú beszúrása mutatná, hogy jó vagy nem jó.
Van videó bejátszás a befarafi facebook csoportban, hogy nem megy bele a kés.
Ha elegendő talajt vizsgálsz rájössz, hogy a látszat néha csal.
Látszik, hogy jó a nedvesség tartalma.
Hiányzik a talaj alsó részéből a gyökér, ami rossz takarónövény alkalmazásra utal.
A felső 15 cm már nem látni szerves anyag maradványokat.
Én jó talajnak látom. Egy talajszelvény bemutatást, leírást megnéznék, ha lenne fent róla az Interneten.
https://www.agroinform.hu/szantofold/csodat-tesz-a-kukoricaval-ez-a-forradalmi-megoldas-84612-001
A jó talajban nincs hiánytünet?
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraIgen.
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraLátjuk a hajszálgyökereket, látjuk felső rész a áttszőtt és morzsalékos.
Alatta tömörödött.
Ami nembiztos hogy jó de fizikailag nemtudom megvizsgálini.
Ha megosztod a tapasztalatod azt szivesen venném!
Tanuljunk.
Válasz Csavarkulcs #15689. hozzászólásáraIgazad van.?
Tovább nincs erőm ásni .
Válasz Radocz #15685. hozzászólásáraMinden az üzletről szól
Válasz Igazi Földönfutó #15687. hozzászólásáraTegnap az előadás szünetében, megkérdeztem, hogy egy jó talaj esetén, egységnyi területen hány db giliszta szokott lenni. Válasz helyett a giliszta fajta ami sok van lett volna ismertetve.
A talajban levő fajta fontos, vagy mindegyik jelzi a talaj állapotok javulását?
Horgászat hoz nem értek, de a halat szeretem.
Válasz pettendimiklos73 #15681. hozzászólásáraOda a trágya giliszta a legjobb,de az inkább maszekban van.
Válasz kisparasztkaim #15678. hozzászólásáraApám ismerte a 9,5 hold földjének minden rögét, mert lóval-kézzel művelte, műveltük, akkor ő már akkor több volt mint sok mai gazda!
Fejből sorolta, olyan természetességgel, hogy asszongya 54-ben április 9-én vetettem a tengerit, ilyet ki tud ma?
Válasz Csavarkulcs #15682. hozzászólásáraEmlékszem Netparaszt első mondataira.
Jól látod. Nem úgy indult, csak lett benne egy kanyar.
Válasz mtz1221 #15639. hozzászólásáraÁsó
MTZ1221-nek.
Ásó ebben a videóban látható.
https://www.youtube.com/watch?v=eVhJcujXJgE&t=774s
Válasz Radocz #15666. hozzászólásáraÜzletről szól az egész. Ami nem lenne gond. Ha némi érzék is párosulna hozzá.
Válasz Radocz #15680. hozzászólásáraHorgászok arany árban kapják.
Válasz MrPoke #15679. hozzászólásáraAnno volt, aki gilisztát termelt értékesítésre.
Most is veszi valaki?
Válasz kisparasztkaim #15677. hozzászólásáraÉs szerinted a webináriumon igazat mondanak?
Hát nem.
Ott az értékesítés a cél...
Válasz Selvin #15676. hozzászólásáraLátom Te is tanulni vágysz.
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Kezdéskor javasolt a talaj jelenlegi állapotának felmérése. Aki most kezdi ne hagyja ki a giliszta számlálást.
A webinárium összefoglalójában elhangzott, hogy:
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraHa figyelmesen elolvasod a webináriumról készült összefoglalót, rájössz hogy nem jól mondtad.
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032?web_notification=1&message_name=Regenerat%C3%ADv+gazd%C3%A1lkod%C3%A1s+l%C3%A9p%C3%A9sr%C5%91l+l%C3%A9p%C3%A9sre%3A+%C3%ADgy+kezdd+el%21+%2BVIDE%C3%93
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032?web_notification=1&message_name=Regenerat%C3%ADv+gazd%C3%A1lkod%C3%A1s+l%C3%A9p%C3%A9sr%C5%91l+l%C3%A9p%C3%A9sre%3A+%C3%ADgy+kezdd+el%21+%2BVIDE%C3%93
Válasz MTZ1221.3 #15675. hozzászólásáraTehát desztillált vizet állítsam be 7-re és azzal keverjek egy koktélt? Kipróbálom
Válasz Selvin #15674. hozzászólásáraHelló
Oldatot kell csinálni belőle (7-es pH-jú vízzel, lehetőleg ionmentesített) és akkor kapsz egy jó értéket, amivel tudsz dolgozni.
Sziasztok! Hogy szoktatok talaj ph-t mérni? Muszáj beküldeni valami laborba a talajmintát vagy van valami házi megoldás is rá? Ph mérőm van, de folyadékhoz. Vanna ilyen olcsó szúrópálcás mérők, azok érnek valamit?
Válasz Gandhy #15670. hozzászólásáraTalán a Nak oldalon olvastam írást a giliszták lelkivilágár.
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraIgazad van.
Nekem itthon a járda repedései közt is van giliszta.
Elegendő eső kell hozzá, és a tyukok már össze is szedik az udvarról.
Válasz envagyok2 #15669. hozzászólásáraÍgy igaz, 10 centis szárral.
Válasz Radocz #15666. hozzászólásáraNem olvastam
Válasz Gandhy #15648. hozzászólására10 centis szárral. én így kezdtem a dolgot. talán sümegre vagy hova kellett beszállítani.
Válasz Gandhy #15654. hozzászólásáramondjujk göcsejben nem nehéz aszályban jobbnak lenni bárki másnál...
Válasz Gandhy #15662. hozzászólására
Tremors
Válasz Gandhy #15665. hozzászólásáraHol olvastad?
Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Gandhy #15662. hozzászólásáraAzt hol olvastad, hogy fontossági sorrend van?
Én ilyennel nem találkoztam,
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraNálad mi számít "rossz" talajnak?
Az elásott gatyát próbáltad?
Vagy szerinted, az sem alkalmas a talaj minősítésére?
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta semmit nem jelent. A legroszabb talajokban is lehet giliszta.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraBeveti takaró növényel, és a megfelelő pillanatban megy a totális gyomírtó. Ha kel akár kétszer is.
Olcsó gyors.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Válasz kisparasztkaim #2731. hozzászólásáraA giliszták száma, mint értékelési szempont, a talaj állapotról. (a talajmegújító topikban).
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Akkor hogy is van ez?
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653 https://www.agroinform.hu/forum/direktvetes-no-till/t2304
Itt van, de fokhagyma nem fogja szeretni.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
Mit csinál a no-till?