Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
Válasz .Richard. #15640. hozzászólásáraAhogy látom a no-till-esek elég sok glifozátot használnak.
Mondjuk biztos kisebb a hektár költsége, mint a talajműveléssel gyomirtásnak.
Jó 40 éve volt 1,5 hold mákunk.
Fater kitalálta, hogy 270 Ft/liter volt az ára akkoriban, majd meggazdagszunk a mákon.
Kézzel vetettük egy soros vetőgéppel, majd egyeltük, toliztuk kétszer, harisnyából valami porral vegyszereztük a máktokbarkó ellen, majd kézzel szedtük zsákokba.
Volt a faluban egy embernek egy fadugattyús gépe azzal lett csépelve, Kalmár rostával tisztítva.
Le kellett adni a gubót, amiért komoly pénzt kaptunk.
Majd felvittük Pestre a nagybanira a Wartburgommal, ami akkor a Bosnyák téren volt.
Teleraktuk a kocsit, talán 7-8 q mákkal, csak úgy ültek a hátsó kerekek, fasza jeges út volt, 30-40 Km es sebességgel lehetett haladni.
Felértünk, megalkudtunk 200 Ft/kg ban, de mielőtt kifizették volna, megjött egy hosszúplatós IFA a Nyírségből tele mákkal és 60 Ft/kg árral leverte az árakat.
Így hoppon maradtunk, hazahoztuk és próbáltuk helyben eladni, 2-3 év alatt ment el üzemi konyhákra, éttermeknek fillérekért.
Minden héten nálunk is mákos kaja volt 2-3 alkalommal.
Úgy megutáltam a mákot, hogy azóta sem igen eszem.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraIgen, ismerős. Bár ide a VPOP nem járt, de őrizni kellett volna amikor már hozzá a gubokat. Termeltunk mi is anno, gyógyszernek. Elvittuk zsákba az integratornak, lemérték, majd a telephelyen asszem egy kombajnnal kicsépelték.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraRégen, cca. 25 éve volt egy megkeresés máktermesztésre, de az még bonyolult volt. VPOP járt hozzá, mivel az még a régi ópiumos fajta volt, gyógyászati célra. Most már nem tartalmazzák az új fajták a drogot.
Az speckó betakarítást igényelt, a gubót kellett egyben leszedni.
Válasz mtz1221 #15645. hozzászólásáraIsmerek ilyen gazdákat, semmivel nem kezelik. Egyik pl. Bigbag zsákba ürítette, van saját tisztítoja, azon tisztítja, aztán árulja, kis és nagy kiszerelésben. Semmi extra.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt az osztrák valami speckó géppel szedi, de tavaly, meg idén is elfelejtettem lefényképezni.
Tavaly a xerion traktorra épített valami szerkezet volt, az idén messzebbről láttam, de talán más gép volt, az sem sima kombájn.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraLegyen. Több mint valószínű előrébb vagytok valamilyen teknikában, amivel lekezelik, hogy ne savanyodjon meg az üzletekben.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt most többen is termelnek nagyban, mind aratja és étkezésinek adja el, semmi baja, és természetesen cukor nélkül. Én meg boltba sose láttam cukrozottat.
Darálni mindig cukorral szoktuk a házit is, de mindig csak annyit, amennyi kell, mert darálva megsavanyodik. De csak daralas előtt adjuk hozzá a cukrot.
Válasz Rabó001 #15641. hozzászólásáraMind aratható, de azokat árulják cukkoral keverve az üzletekben, mert különben avasodik. Tiszta mákot csak kézzel szedve, kiméletesen rostálva mag sértés nélkül lehet termelni. Nálunk legalább is máktermelő ismerősöm szerint.
Válasz Sanyiii70 #15635. hozzászólásáraEzzel az èszjárással ha a Notillesből kidobtak, a talajmegujitoba mèg bevehetnek. Földszomszèdom búzára fúj gombára rovarra,gyimre gyomra csigára,csávázva, ő nem így látja,De èszre sem veszi,hogy nèmelyik csak szentelt víz.
Válasz Gandhy #15638. hozzászólásáraKi szedte le neki ? Itt is 1000 holdassával volt a környéken, de az átvevőnek van egy 200 főscigány csapata, azok elrendezték. Amit kombájnnal szednek, állitólag 3ad áron lehet eladni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraItt az egyik gazda vetett mákot 70 hektáron. Extra profittal zárt. Azt mondta, hogy egy ellenfél van, a pipacs, azt kell megfogni, se rovar, se gomba miatt nem permetezett.
Persze azt is mondta, hogy jövőre mindenki mákot akar vetni a környéken.
A bértisztítás volt ami nagyon költséges.
Ráadásul ezek elterjedése pont egybeesik az ételérzékenységek és más egészségügyi problémák drámai megugrásával a populációban. A '70-es, '80-as években is szórtak minden mérget a TSZ-ekben, de közel sem volt ennyi beteg gyerek.
Válasz Praetor #15634. hozzászólásáraMinden teli van mikroműanyaggal.
Nem csak a tengerek vize.
A termőföld, a folyók és a szervezetünk is.
Nem is tudjuk mekkora veszély.
És mint a betegségekre, erre is sokféleképpen reagálunk.
Az elektroszmog meg a másik terhelő tényező amire nincsenek (mert nem is lehetnek még ha volna is rá szándék) hosszútávű hatásvizsgálatok.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraA kulcsszó az okszerűség. Még akkor is ha megelőző védekezésről van szó.
Példa:
Idén az áttelelő vöröshagymám úgy megtermett, hogy egyszer se jártam benne tél óta permetezővel. Mert olyan volt az időjárás, hogy nem volt rá szükség. Máskot esős évben meg 4-5 gombaölőzés kellett neki, mert már áprilisban benne volt a peronoszpóra.
Ezt írta a googli az okszerűségre:
"A növényvédő szerek okszerű használata azt jelenti, hogy a készítményeket a károsítók legérzékenyebb fejlődési alakjai ellen, optimális időben, a növénytermesztés minden más technológiai elemét magába foglaló integrált rendszerben kell alkalmazni, szigorúan betartva a jogszabályi előírásokat és a készítmények engedélyokiratában foglaltakat. "
De a lényeget kihagyta: AMENNYIBEN INDOKOLT
És annyira változóak akár évente a körülmények, hogy csak azért mert SZOKTUNK valamit csinálni, csak azért fölöslegesen ne csináljuk.
A megnövekedett költségek miatt nem szabad(na) másként.
Még a vesszőparipám a 35 fokban erős szélben permetezés.
Ha annyira idióta valaki, hogy nem érdekli az, hogy fölöslegesen szennyezi a környezetet, (mert nem fog hatni) akkor az jutna legalább eszébe, hogy kidob egy csomó pénz és munkát.
De nem.
Kifújja és megnyugszik, hogy megtette amit tudott.
Aztán meg szidja a gyártókat, meg az időjárást, meg mindenkit csak saját magát nem, hogy mekkora idióta.
Válasz rtamas1976 #15633. hozzászólásáraTamás, hol írtam ilyet, hogy a szermaradványnak semmilyen hatása nincs a szervezetünknek? Azt írtam, hogy a _legtöbb_ betegségnek - szerintem - nem ez az oka! Nagy különbség! Ezt elsősorban a mennyiségek sok nagyságrendi különbsége miatt gondolom a műanyagok terhére.
Ha a szervezetedben már ezrelékes arányban van a műanyag, akkor rohadt nagy baj van, mert az nem úgy van ott, hogy nem csinál semmit.
Hidd el, hogy komolyan foglalkoztat minden, ami az egészséget érinti, mert gyerekkorom óta komoly gasztroenterológiai betegségekkel küszködök, és ez az évtizedek alatt csak súlyosbodott.
Válasz Praetor #15632. hozzászólásáraÉn nemtudom te miért gondolod úgy, hogy az a rengeteg vegyszer amit szétszórtak és a mai napig szórunk szerinted semmi hatással nincs az egészségünkre.
A vizsgálatok elég sok összefüggést találtak a vegyszerek és a műanyagokkal kapcsolatban.
Csak a vegyszer és műanyag lobbi igyekszik elhalgatni és eltusolni. Rohadt nagy pénz van benne!
Ugye a legtöbb vegyszer az valamilyen kőolajszármazék, melléktermék.
Mint a gyógyszerek egy jelentős része.
Ez globálisan egy rohadt nagy üzlet.
Kezdődik az olajjal, a vegyszerrel és ezektől a megbetegedő emberek gyógyszeres kezeléséig.
Aztmondják ittvagyunk pár millió éve, megvoltunk ez előtt 80-100-200évig a vegyszer és olaj nélkül. Nem erre találták ki a szervezetünket!
Ja és a gyógyítás! Ez nem gyógyítás hanem tünet kezelés. Mèrgekkel!
Méreg ellen ellenméreg!
Válasz MTZ1221.3 #15628. hozzászólására"A sok szermaradvány viszont biztosan sok gondot okoz a szervezetekben, nem véletlen van annyi betegség már most fiatalokon is, amik régen csak idősebb embereknél fordultak elő..."
Szerintem alapvetően nem a szermaradványok okozzák ezeknek a betegségeknek a nagy részét. Most elsősorban az EU-n belüli esetekről beszélek. Ezt azért gondolom, mert a '80-'90-es évek növényvédőszer és műtrágya használatához képest szerintem nem rosszabb a helyzet, sőt. A műtrágya használat biztos sokkal kevesebb, és a növényvédő szereket is eléggé visszafogottan használunk Magyarországon. Sőt vannak ilyenek is: Csökken a növényvédőszerek használata
Ami viszont brutálisan megugrott, az elmúlt 40 évben, az a műanyaggyártás. Link és Elképesztő, de igaz: a világ műanyaghulladékának nagy része alig 20 év alatt keletkezett Ennek következményeiről még csak halovány lila dunsztunk van csak a legújabb mikro és nanoműanyagok vizsgálata során. Ezek nem csak emésztőszervi és immunproblémákat okoznak, hanem a nanoműanyagok bekerülnek nem csak a véráramba, hanem a sejtekbe is, és részt vesznek a sejtek anyagcseréjében, és sok esetben megzavarják annak működését. Erről egyre több kutatási eredmény és cikk is jelenik meg. Vannak egészen extrémek is: Link
És itt nem csak a pet palackokra kell gondolni, hanem a rengeteg műanyag tárgyra ami körbevesz minket, ruhákra, amelyeknek nagy része műanyag, és nem beszélve az autó és kamion kerékköpenyeket is, amik évente hatalmas mennyiségű mikro és nano műanyaggal terheli meg a környezetünket a kopásuk során. A mosógépből kifolyó víz is marékszámra tartalmaz műanyagot, ahogy a szárítógép is összeszedi ezeket a szűrőjében. Összeadva ezeket a kibocsátásokat 1 év alatt hatalmas számok jönnek ki.
Ezeket évente kilószámra szívjuk be és esszük meg, míg a szermaradványok mennyisége az élelmiszerben ezeknek biztosan csak apró töredéke. Persze nem bagatellizálnám el a szermaradványok veszélyességét, mert legyen minél egészségesebb az élelmiszer. Viszont nem lehet egy felkapott problémára ráhúzni mindent, főleg hogy a műanyag kérdés nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelent már az EU-ban a növényvédő szerek szabályozásának szigorúsága miatt.
Szerintem lassan az lesz a kérdés, hogy a műanyagszennyezésnek mikor lesznek mérhető negatív hatásai a termőföldjeinken. Könnyen lehet, hogy az unokáink dédunokáink a műanyagok miatt fognak minket átkozni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraAz biztos, hogy a notillhoz felkellene nőnük.
Sajnos a környezetemben, sőtt a 20-30km körzetben senki nemcsinàlja.
Ami visszatartó a gazdaság mérete.
50ha szántóból elmegy a balfaszságom és tapasztalatságom miatt 10ha az komoly érvàgás.
Jólenne valami normális oktatás, tanfolyam.
De az agrárvezetés részéről semmi hajlandóság. Pedig igény lenne rá.
De szerintem az egyetemen még mindég a szántást tanitjàk.
Ti akik úttörői vagytok az országban bármelyik egyetemi tanár tanulhatna tőletek.
És azlenne az igazi tanár aki ezt a gyakorlatban is csinàlná és a saját bőrén érezné a negatív és pozitív hatását.
A másik a környezeti tényező.
Ami a déli orszàgrészen működik az nembiztos, hogy nálunk borsod közepén is működne. A gépek lassan megfizethetlenségéről már nem is beszèlve a mi gazdasági méretünkben.
Válasz rtamas1976 #15629. hozzászólásáraIndokolatlan szerhasználat van a konvencionálisban is.
Én pl. idén egyszer fújtam a gabonát egy alsó dózis rovarölővel, a szomszédom 3x ő szántott alá, én pedig kukorica után vetettem.
Gombaölőből szintén van aki 3x járt benne, én egyszer fújtam le egy Teson nevű gombaölővel.
A cirokra van aki 2x fújta az engedélyezett rovarölőt, no-till-ben nekünk nem érte el az ingerküszöböm, hogy felakasszam érte a permetezőt.
Szerintem nagy általánosságban sokkal nagyobb indokolatlan szerhasználat van a konvencionális művelésben, aki no-tillezik az többet gondolkodik általánosan. Nagyobb átlaga biztosan nincs átalában a no-tilleseknek, ezt kiemelném, de, hogy kétszer jobban meggondolja mi a következő lépés az teljesen biztos.
Gabona árvakelésnek meg igazából gondot se kéne okozni adott évben, mivel alapból be van vetve olyan takarónövénnyel ami a következő kultúra elé lazítja, kondícionálja a talajt. Nálunk pl. gabona után kukorica következik, ami azt jelenti, hogy olyan takarónövény kerül bele vetésre ami nitrogént gyűjt, foszfort mobilizál és fenntartja a lazultságot. Az, meg hogy e közt lesz egy kis gabona árvakelés, hát bum elfér. Ha pedig maghozásra kerülne a sor még ez éven a meleg miatt akkor uccu neki egy aprítóhenger, vagy RZ vagy mulcser és az lerendezi sorsát, hogy magot ne hozzon. A tél megdolgozza majd és tavasszal lehet vetni, esetleg akkor kap glifót amit már lehet számolni környezet terhelésnek, abból mondjuk 2 litert, de ha egyszikű nincs benne akkor mehet neki aprító henger is. Aztán pedig állományba Laudis, vagy Capreno, mivel egyszikű gyomnyomásra jobban lehet számolni már errefelé.
Ha van talajélet a gombafertőzések alapból eltűnnek, esetleg önmagunk megnyugtatására lehet kitenni egy kis olcsó kalászvédelmet. Bogarak szintén eléggé lecsökkennek. Pl. nekünk a cirok tele volt katicával, ami rendezte a levéltetűt. Ha én első levéltetűre elkezdtem volna fújkálni a mospilant, valószínű 2x nekem is fújni kellett volna, így megoldotta a természet "ingyen". Persze károm biztos lett pár %.
De nem győzöm hangsúlyozni, hogy no-till-ben biztosan alacsonyabb átlagokat érhet el valaki általánosan, mint konvencionális művelés mellett. Ha a termésátlag a cél, nem a no-till az első legkönnyebb művelési mód amivel ezt el lehet érni. Arra ott az eke, grúber, vésőeke/olaszos lazító amik mély intenzív munkát csinálnak, pusztítva a talajéletet, amiből szintén tápanyag lesz a mineralizáció révén, ami termésátlag növekedésében jelentkezik (egy darabig).
Az amcsi biogazdák is építenek, ugaroltatnak néha másfél évet is a vetésforgóban. Bár szerintem a bio nem túl számottevő az amerikai termelésben.
Válasz MTZ1221.3 #15628. hozzászólásáraNekem az indokolatlan szerhasználattal van bajom.
Például a notillben a glifozát elhagyása majdhogynem lehetetlen.
Ottvan a gabona árvakelés, lazítózott vagy akár no és mintillben.
Sokan autómatikusan fújják a glifozátot.
Pedig egy sor tárcsa késő ősszel eléglenne.
A talajélet, ok vanbenne.
És a gomba és rovarkártétel?
A másik az egészséges élelmiszer.
Innen kiviszik a jót és a szemetet behozzák.
Válasz rtamas1976 #15627. hozzászólásáraEbben az okfejtésben az nem került beillesztésre, hogy mivan akkor, ha a no-till esetleg élő talaj, ami hamarabb bontja le a szermaradványokat is?
Azzal nem számoltál, de sok helyen ezzel indokolják a regeneratív gazdálkodás létjogosultságát.
Ráadásul amit te konvencionálisba fújsz talajhatású szereket az mind a talajéletet is pusztítja, blokkolja, ezen szerek a no-tillben nem használatosak.
A 3x-i gyomírtást nem hiszem, hogy a no-till indokolja, itteni topikokban is van írva, hogy 3-4x fújták a napraforgót pl. és nem no-till. 1. kezelés egy alapgyomírtó, 2. kezelés egy Expressz, 3. kezelés egy Pantera, 4. kezelés egy Viballa. Ez lehet notillbe megáll 2-3 kezelésben, mivel az első gyomírtó csapadéktól független működik, persze lehet ugyanígy 4, de az még mindig egyforma szám. No-till-ben a több vegyszerfelhasználás szerintem nem általános, vannak akiknél kevesebb. Sőt a csökkentett dózisokkal is inkább a no-till-esek foglalkoznak, ami szintén környezet barátabb (francia pilot projektek szerint), mint a max dózis fújva 300-400liter vízzel. Kukoricában persze lehet, hogy eggyel több, mert mondjuk ott lefújja a konvencionális gazda egy Adengo-val vagy egy korai posztos gyomírtással és kész, míg no-till-ben kap 2liter glifozátot márciusban, majd egy Laudis-t mondjuk 4-5 levélnél és kész. Gabonában meg szerintem pont ugyanannyi menet a gyomírtás. Egy szerrel megoldható (szinte teljes gyomspektrumon), mondjuk egy Rexade-val tavasszal, aminek nincs utóvetemény hatása, vagy Geniussal, ha kritikus a helyzet és a szalma a területen marad. Bár ez azért már AKG-ban nem megy el túl könnyen. Persze szerekben a választék már végtelen, csak írtam egy párat.
Bio no-till pilot projektekkel osztrákok erősen foglalkoznak, nem sok sikerrel, de tanulságos anyagokat adnak ki. Talajépülés terén pozitív a történet, a termés mennyiség alakulásában viszont nem sikeres.
A sok szermaradvány viszont biztosan sok gondot okoz a szervezetekben, nem véletlen van annyi betegség már most fiatalokon is, amik régen csak idősebb embereknél fordultak elő. Sajnos a fejlődés ezt hozza és a GDP növekedés hajhászása. Ha mindenki megelégedne azzal ami van, talán lenne egészséges élelmiszer, de addig amíg a profit orientáció a lényeg, addig "szemét" lesz minden bolt polcán. Erről Mester Károly írt és szólalt fel sokszor (főleg sertéseknél meglevő betegségekről és okairól) és utóbbi időben már Kisberk Szabolcs is foglalkozik vele. Igaz utóbbi újságíróként (jelenleg politikus, bár én újságíróként nagyra tartottam), nem kiemelkedő agrár szakemberként, mint előbbi.
Válasz trikolor5 #15626. hozzászólásáraÉpíthetnek talajt ha telenyomják nehezen vagy egyáltalán nemlebomló mérgekkel!
Lessz egy jóltermő mérgező vegyületekkel telelévő termék ami lassan fogyasztásra alkalmatlan!
És ez mind a gyerekeink és a mi szervezetünkben halmozódik.
A multkor olyat hallottam ,hogy a sertés és a baromfi rövid tenyészidejű ezért nemhalmozódik fel a méreg a szervezetében.
Igen de ami bennük van az mind bennük halmozódik.
Egy notillben legalább 2 gyomirtással számolhatunk de a 3 sem kizárt.
Még egy hagyományos művelésnèl ez 1 vagy max 2.
A bio notill kizárt, a mintill is igenkérdéses.
Válasz Rabó001 #15624. hozzászólásáraItt még szerintem a téma se más. A talajmegújítás megvalósítása komoly összefüggésben van a növényvédőszerek használatával legfőképpen a gyomírtószerekével.
Válasz tjanó #15623. hozzászólásáraSzerintem is. Senki mast nem zavar, csak őt. És nem veszi észre, hogy ezekkel csak off hozzaszolasokat gyárt.
Teljesen jól írta a moderátor. Ha kicsit elmegy a téma más irányba, de a topiktarsak támogatásával, mert belekapcsolodnak és értelmes beszélgetés alakul ki, az belefér. Más az, ha oldalakon keresztül megy offolas totálisan eltérve a témától.
Sziasztok! Az alábbi beszélgetésfolyamot meghagyom - bár érkezett kérés a törlésre -, mert nem szorosan, de bizony kapcsolódik a topik témájához. És szerintem nem baj, ha ilyen szemlélettel is körüljárjátok a kérdést.
Szerintem meg hasznos ütköztetni a véleményeket, még ha egy jó része ismert is a kérdéskörnek. Pl ott volt a direktvetéses vita. Annak ellenére, hogy nem szóltam hozzá, nagyjából igyekeztem követni, még ha nem is olvastam el mindent. Mert talál benne olyan dolgokat az ember, amit nem tud, vagy nem tudhat, pl az eltérő körülményei miatt. Vagy amikor egyes munkaeszközök munkájáról megy az értekezés, hiszen minden eszközt nem tud az ember kipróbálni, megvenni. Ezért tartalmi értelemben ezek hasznosak. Persze, bizonyos kérdések lerágott csontnak számítanak, de ez ezzel jár együtt.
15719 hozzászólás
Válasz Gandhy #15648. hozzászólására10 centis szárral. én így kezdtem a dolgot. talán sümegre vagy hova kellett beszállítani.
Válasz Gandhy #15654. hozzászólásáramondjujk göcsejben nem nehéz aszályban jobbnak lenni bárki másnál...
Válasz Gandhy #15662. hozzászólására
Tremors
Válasz Gandhy #15665. hozzászólásáraHol olvastad?
Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Gandhy #15662. hozzászólásáraAzt hol olvastad, hogy fontossági sorrend van?
Én ilyennel nem találkoztam,
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraNálad mi számít "rossz" talajnak?
Az elásott gatyát próbáltad?
Vagy szerinted, az sem alkalmas a talaj minősítésére?
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta semmit nem jelent. A legroszabb talajokban is lehet giliszta.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraBeveti takaró növényel, és a megfelelő pillanatban megy a totális gyomírtó. Ha kel akár kétszer is.
Olcsó gyors.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Válasz kisparasztkaim #2731. hozzászólásáraA giliszták száma, mint értékelési szempont, a talaj állapotról. (a talajmegújító topikban).
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Akkor hogy is van ez?
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653 https://www.agroinform.hu/forum/direktvetes-no-till/t2304
Itt van, de fokhagyma nem fogja szeretni.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
Mit csinál a no-till?
Válasz Sanyiii70 #15651. hozzászólásáraNo-till kizárja a talajművelést.
Válasz .Richard. #15640. hozzászólásáraAhogy látom a no-till-esek elég sok glifozátot használnak.
Mondjuk biztos kisebb a hektár költsége, mint a talajműveléssel gyomirtásnak.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraÜdv!
Jó 40 éve volt 1,5 hold mákunk.
Fater kitalálta, hogy 270 Ft/liter volt az ára akkoriban, majd meggazdagszunk a mákon.
Kézzel vetettük egy soros vetőgéppel, majd egyeltük, toliztuk kétszer, harisnyából valami porral vegyszereztük a máktokbarkó ellen, majd kézzel szedtük zsákokba.
Volt a faluban egy embernek egy fadugattyús gépe azzal lett csépelve, Kalmár rostával tisztítva.
Le kellett adni a gubót, amiért komoly pénzt kaptunk.
Majd felvittük Pestre a nagybanira a Wartburgommal, ami akkor a Bosnyák téren volt.
Teleraktuk a kocsit, talán 7-8 q mákkal, csak úgy ültek a hátsó kerekek, fasza jeges út volt, 30-40 Km es sebességgel lehetett haladni.
Felértünk, megalkudtunk 200 Ft/kg ban, de mielőtt kifizették volna, megjött egy hosszúplatós IFA a Nyírségből tele mákkal és 60 Ft/kg árral leverte az árakat.
Így hoppon maradtunk, hazahoztuk és próbáltuk helyben eladni, 2-3 év alatt ment el üzemi konyhákra, éttermeknek fillérekért.
Minden héten nálunk is mákos kaja volt 2-3 alkalommal.
Úgy megutáltam a mákot, hogy azóta sem igen eszem.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraIgen, ismerős. Bár ide a VPOP nem járt, de őrizni kellett volna amikor már hozzá a gubokat. Termeltunk mi is anno, gyógyszernek. Elvittuk zsákba az integratornak, lemérték, majd a telephelyen asszem egy kombajnnal kicsépelték.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraRégen, cca. 25 éve volt egy megkeresés máktermesztésre, de az még bonyolult volt. VPOP járt hozzá, mivel az még a régi ópiumos fajta volt, gyógyászati célra. Most már nem tartalmazzák az új fajták a drogot.
Az speckó betakarítást igényelt, a gubót kellett egyben leszedni.
Válasz mtz1221 #15645. hozzászólásáraIsmerek ilyen gazdákat, semmivel nem kezelik. Egyik pl. Bigbag zsákba ürítette, van saját tisztítoja, azon tisztítja, aztán árulja, kis és nagy kiszerelésben. Semmi extra.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt az osztrák valami speckó géppel szedi, de tavaly, meg idén is elfelejtettem lefényképezni.
Tavaly a xerion traktorra épített valami szerkezet volt, az idén messzebbről láttam, de talán más gép volt, az sem sima kombájn.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraLegyen. Több mint valószínű előrébb vagytok valamilyen teknikában, amivel lekezelik, hogy ne savanyodjon meg az üzletekben.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt most többen is termelnek nagyban, mind aratja és étkezésinek adja el, semmi baja, és természetesen cukor nélkül. Én meg boltba sose láttam cukrozottat.
Darálni mindig cukorral szoktuk a házit is, de mindig csak annyit, amennyi kell, mert darálva megsavanyodik. De csak daralas előtt adjuk hozzá a cukrot.
Válasz mtz1221 #15639. hozzászólásáraAratták gabonaasztallal
Válasz Rabó001 #15641. hozzászólásáraMind aratható, de azokat árulják cukkoral keverve az üzletekben, mert különben avasodik. Tiszta mákot csak kézzel szedve, kiméletesen rostálva mag sértés nélkül lehet termelni. Nálunk legalább is máktermelő ismerősöm szerint.
Válasz mtz1221 #15639. hozzászólásáraA konkrét gazdát nem ismerem, de kombajnal arathato.
Válasz Sanyiii70 #15635. hozzászólásáraEzzel az èszjárással ha a Notillesből kidobtak, a talajmegujitoba mèg bevehetnek.
Földszomszèdom búzára fúj gombára rovarra,gyimre gyomra csigára,csávázva, ő nem így látja,De èszre sem veszi,hogy nèmelyik csak szentelt víz.
Válasz Gandhy #15638. hozzászólásáraKi szedte le neki ? Itt is 1000 holdassával volt a környéken, de az átvevőnek van egy 200 főscigány csapata, azok elrendezték. Amit kombájnnal szednek, állitólag 3ad áron lehet eladni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraItt az egyik gazda vetett mákot 70 hektáron. Extra profittal zárt. Azt mondta, hogy egy ellenfél van, a pipacs, azt kell megfogni, se rovar, se gomba miatt nem permetezett.
Persze azt is mondta, hogy jövőre mindenki mákot akar vetni a környéken.
A bértisztítás volt ami nagyon költséges.
Válasz Sanyiii70 #15636. hozzászólásáraEgyetértek. Ezt a két tényezőt tartom a legnagyobb veszélynek én is.
Ráadásul ezek elterjedése pont egybeesik az ételérzékenységek és más egészségügyi problémák drámai megugrásával a populációban. A '70-es, '80-as években is szórtak minden mérget a TSZ-ekben, de közel sem volt ennyi beteg gyerek.
Válasz Praetor #15634. hozzászólásáraMinden teli van mikroműanyaggal.
Nem csak a tengerek vize.
A termőföld, a folyók és a szervezetünk is.
Nem is tudjuk mekkora veszély.
És mint a betegségekre, erre is sokféleképpen reagálunk.
Az elektroszmog meg a másik terhelő tényező amire nincsenek (mert nem is lehetnek még ha volna is rá szándék) hosszútávű hatásvizsgálatok.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraA kulcsszó az okszerűség. Még akkor is ha megelőző védekezésről van szó.
Példa:
Idén az áttelelő vöröshagymám úgy megtermett, hogy egyszer se jártam benne tél óta permetezővel. Mert olyan volt az időjárás, hogy nem volt rá szükség. Máskot esős évben meg 4-5 gombaölőzés kellett neki, mert már áprilisban benne volt a peronoszpóra.
Ezt írta a googli az okszerűségre:
"A növényvédő szerek okszerű használata azt jelenti, hogy a készítményeket a károsítók legérzékenyebb fejlődési alakjai ellen, optimális időben, a növénytermesztés minden más technológiai elemét magába foglaló integrált rendszerben kell alkalmazni, szigorúan betartva a jogszabályi előírásokat és a készítmények engedélyokiratában foglaltakat. "
De a lényeget kihagyta: AMENNYIBEN INDOKOLT
És annyira változóak akár évente a körülmények, hogy csak azért mert SZOKTUNK valamit csinálni, csak azért fölöslegesen ne csináljuk.
A megnövekedett költségek miatt nem szabad(na) másként.
Még a vesszőparipám a 35 fokban erős szélben permetezés.
Ha annyira idióta valaki, hogy nem érdekli az, hogy fölöslegesen szennyezi a környezetet, (mert nem fog hatni) akkor az jutna legalább eszébe, hogy kidob egy csomó pénz és munkát.
De nem.
Kifújja és megnyugszik, hogy megtette amit tudott.
Aztán meg szidja a gyártókat, meg az időjárást, meg mindenkit csak saját magát nem, hogy mekkora idióta.
Válasz rtamas1976 #15633. hozzászólásáraTamás, hol írtam ilyet, hogy a szermaradványnak semmilyen hatása nincs a szervezetünknek? Azt írtam, hogy a _legtöbb_ betegségnek - szerintem - nem ez az oka! Nagy különbség! Ezt elsősorban a mennyiségek sok nagyságrendi különbsége miatt gondolom a műanyagok terhére.
Ha a szervezetedben már ezrelékes arányban van a műanyag, akkor rohadt nagy baj van, mert az nem úgy van ott, hogy nem csinál semmit.
Hidd el, hogy komolyan foglalkoztat minden, ami az egészséget érinti, mert gyerekkorom óta komoly gasztroenterológiai betegségekkel küszködök, és ez az évtizedek alatt csak súlyosbodott.
Válasz Praetor #15632. hozzászólásáraÉn nemtudom te miért gondolod úgy, hogy az a rengeteg vegyszer amit szétszórtak és a mai napig szórunk szerinted semmi hatással nincs az egészségünkre.
A vizsgálatok elég sok összefüggést találtak a vegyszerek és a műanyagokkal kapcsolatban.
Csak a vegyszer és műanyag lobbi igyekszik elhalgatni és eltusolni. Rohadt nagy pénz van benne!
Ugye a legtöbb vegyszer az valamilyen kőolajszármazék, melléktermék.
Mint a gyógyszerek egy jelentős része.
Ez globálisan egy rohadt nagy üzlet.
Kezdődik az olajjal, a vegyszerrel és ezektől a megbetegedő emberek gyógyszeres kezeléséig.
Aztmondják ittvagyunk pár millió éve, megvoltunk ez előtt 80-100-200évig a vegyszer és olaj nélkül. Nem erre találták ki a szervezetünket!
Ja és a gyógyítás! Ez nem gyógyítás hanem tünet kezelés. Mèrgekkel!
Méreg ellen ellenméreg!
Válasz MTZ1221.3 #15628. hozzászólására"A sok szermaradvány viszont biztosan sok gondot okoz a szervezetekben, nem véletlen van annyi betegség már most fiatalokon is, amik régen csak idősebb embereknél fordultak elő..."
Szerintem alapvetően nem a szermaradványok okozzák ezeknek a betegségeknek a nagy részét. Most elsősorban az EU-n belüli esetekről beszélek. Ezt azért gondolom, mert a '80-'90-es évek növényvédőszer és műtrágya használatához képest szerintem nem rosszabb a helyzet, sőt. A műtrágya használat biztos sokkal kevesebb, és a növényvédő szereket is eléggé visszafogottan használunk Magyarországon. Sőt vannak ilyenek is: Csökken a növényvédőszerek használata
Ami viszont brutálisan megugrott, az elmúlt 40 évben, az a műanyaggyártás. Link és Elképesztő, de igaz: a világ műanyaghulladékának nagy része alig 20 év alatt keletkezett Ennek következményeiről még csak halovány lila dunsztunk van csak a legújabb mikro és nanoműanyagok vizsgálata során. Ezek nem csak emésztőszervi és immunproblémákat okoznak, hanem a nanoműanyagok bekerülnek nem csak a véráramba, hanem a sejtekbe is, és részt vesznek a sejtek anyagcseréjében, és sok esetben megzavarják annak működését. Erről egyre több kutatási eredmény és cikk is jelenik meg. Vannak egészen extrémek is: Link
És itt nem csak a pet palackokra kell gondolni, hanem a rengeteg műanyag tárgyra ami körbevesz minket, ruhákra, amelyeknek nagy része műanyag, és nem beszélve az autó és kamion kerékköpenyeket is, amik évente hatalmas mennyiségű mikro és nano műanyaggal terheli meg a környezetünket a kopásuk során. A mosógépből kifolyó víz is marékszámra tartalmaz műanyagot, ahogy a szárítógép is összeszedi ezeket a szűrőjében. Összeadva ezeket a kibocsátásokat 1 év alatt hatalmas számok jönnek ki.
Ezeket évente kilószámra szívjuk be és esszük meg, míg a szermaradványok mennyisége az élelmiszerben ezeknek biztosan csak apró töredéke. Persze nem bagatellizálnám el a szermaradványok veszélyességét, mert legyen minél egészségesebb az élelmiszer. Viszont nem lehet egy felkapott problémára ráhúzni mindent, főleg hogy a műanyag kérdés nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelent már az EU-ban a növényvédő szerek szabályozásának szigorúsága miatt.
Szerintem lassan az lesz a kérdés, hogy a műanyagszennyezésnek mikor lesznek mérhető negatív hatásai a termőföldjeinken. Könnyen lehet, hogy az unokáink dédunokáink a műanyagok miatt fognak minket átkozni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraAz biztos, hogy a notillhoz felkellene nőnük.
Sajnos a környezetemben, sőtt a 20-30km körzetben senki nemcsinàlja.
Ami visszatartó a gazdaság mérete.
50ha szántóból elmegy a balfaszságom és tapasztalatságom miatt 10ha az komoly érvàgás.
Jólenne valami normális oktatás, tanfolyam.
De az agrárvezetés részéről semmi hajlandóság. Pedig igény lenne rá.
De szerintem az egyetemen még mindég a szántást tanitjàk.
Ti akik úttörői vagytok az országban bármelyik egyetemi tanár tanulhatna tőletek.
És azlenne az igazi tanár aki ezt a gyakorlatban is csinàlná és a saját bőrén érezné a negatív és pozitív hatását.
A másik a környezeti tényező.
Ami a déli orszàgrészen működik az nembiztos, hogy nálunk borsod közepén is működne. A gépek lassan megfizethetlenségéről már nem is beszèlve a mi gazdasági méretünkben.
Válasz rtamas1976 #15629. hozzászólásáraIndokolatlan szerhasználat van a konvencionálisban is.
Én pl. idén egyszer fújtam a gabonát egy alsó dózis rovarölővel, a szomszédom 3x ő szántott alá, én pedig kukorica után vetettem.
Gombaölőből szintén van aki 3x járt benne, én egyszer fújtam le egy Teson nevű gombaölővel.
A cirokra van aki 2x fújta az engedélyezett rovarölőt, no-till-ben nekünk nem érte el az ingerküszöböm, hogy felakasszam érte a permetezőt.
Szerintem nagy általánosságban sokkal nagyobb indokolatlan szerhasználat van a konvencionális művelésben, aki no-tillezik az többet gondolkodik általánosan. Nagyobb átlaga biztosan nincs átalában a no-tilleseknek, ezt kiemelném, de, hogy kétszer jobban meggondolja mi a következő lépés az teljesen biztos.
Gabona árvakelésnek meg igazából gondot se kéne okozni adott évben, mivel alapból be van vetve olyan takarónövénnyel ami a következő kultúra elé lazítja, kondícionálja a talajt. Nálunk pl. gabona után kukorica következik, ami azt jelenti, hogy olyan takarónövény kerül bele vetésre ami nitrogént gyűjt, foszfort mobilizál és fenntartja a lazultságot. Az, meg hogy e közt lesz egy kis gabona árvakelés, hát bum elfér. Ha pedig maghozásra kerülne a sor még ez éven a meleg miatt akkor uccu neki egy aprítóhenger, vagy RZ vagy mulcser és az lerendezi sorsát, hogy magot ne hozzon. A tél megdolgozza majd és tavasszal lehet vetni, esetleg akkor kap glifót amit már lehet számolni környezet terhelésnek, abból mondjuk 2 litert, de ha egyszikű nincs benne akkor mehet neki aprító henger is. Aztán pedig állományba Laudis, vagy Capreno, mivel egyszikű gyomnyomásra jobban lehet számolni már errefelé.
Ha van talajélet a gombafertőzések alapból eltűnnek, esetleg önmagunk megnyugtatására lehet kitenni egy kis olcsó kalászvédelmet. Bogarak szintén eléggé lecsökkennek. Pl. nekünk a cirok tele volt katicával, ami rendezte a levéltetűt. Ha én első levéltetűre elkezdtem volna fújkálni a mospilant, valószínű 2x nekem is fújni kellett volna, így megoldotta a természet "ingyen". Persze károm biztos lett pár %.
De nem győzöm hangsúlyozni, hogy no-till-ben biztosan alacsonyabb átlagokat érhet el valaki általánosan, mint konvencionális művelés mellett. Ha a termésátlag a cél, nem a no-till az első legkönnyebb művelési mód amivel ezt el lehet érni. Arra ott az eke, grúber, vésőeke/olaszos lazító amik mély intenzív munkát csinálnak, pusztítva a talajéletet, amiből szintén tápanyag lesz a mineralizáció révén, ami termésátlag növekedésében jelentkezik (egy darabig).
Az amcsi biogazdák is építenek, ugaroltatnak néha másfél évet is a vetésforgóban. Bár szerintem a bio nem túl számottevő az amerikai termelésben.
Válasz MTZ1221.3 #15628. hozzászólásáraNekem az indokolatlan szerhasználattal van bajom.
Például a notillben a glifozát elhagyása majdhogynem lehetetlen.
Ottvan a gabona árvakelés, lazítózott vagy akár no és mintillben.
Sokan autómatikusan fújják a glifozátot.
Pedig egy sor tárcsa késő ősszel eléglenne.
A talajélet, ok vanbenne.
És a gomba és rovarkártétel?
A másik az egészséges élelmiszer.
Innen kiviszik a jót és a szemetet behozzák.
Válasz rtamas1976 #15627. hozzászólásáraEbben az okfejtésben az nem került beillesztésre, hogy mivan akkor, ha a no-till esetleg élő talaj, ami hamarabb bontja le a szermaradványokat is?
Azzal nem számoltál, de sok helyen ezzel indokolják a regeneratív gazdálkodás létjogosultságát.
Ráadásul amit te konvencionálisba fújsz talajhatású szereket az mind a talajéletet is pusztítja, blokkolja, ezen szerek a no-tillben nem használatosak.
A 3x-i gyomírtást nem hiszem, hogy a no-till indokolja, itteni topikokban is van írva, hogy 3-4x fújták a napraforgót pl. és nem no-till. 1. kezelés egy alapgyomírtó, 2. kezelés egy Expressz, 3. kezelés egy Pantera, 4. kezelés egy Viballa. Ez lehet notillbe megáll 2-3 kezelésben, mivel az első gyomírtó csapadéktól független működik, persze lehet ugyanígy 4, de az még mindig egyforma szám. No-till-ben a több vegyszerfelhasználás szerintem nem általános, vannak akiknél kevesebb. Sőt a csökkentett dózisokkal is inkább a no-till-esek foglalkoznak, ami szintén környezet barátabb (francia pilot projektek szerint), mint a max dózis fújva 300-400liter vízzel. Kukoricában persze lehet, hogy eggyel több, mert mondjuk ott lefújja a konvencionális gazda egy Adengo-val vagy egy korai posztos gyomírtással és kész, míg no-till-ben kap 2liter glifozátot márciusban, majd egy Laudis-t mondjuk 4-5 levélnél és kész. Gabonában meg szerintem pont ugyanannyi menet a gyomírtás. Egy szerrel megoldható (szinte teljes gyomspektrumon), mondjuk egy Rexade-val tavasszal, aminek nincs utóvetemény hatása, vagy Geniussal, ha kritikus a helyzet és a szalma a területen marad. Bár ez azért már AKG-ban nem megy el túl könnyen. Persze szerekben a választék már végtelen, csak írtam egy párat.
Bio no-till pilot projektekkel osztrákok erősen foglalkoznak, nem sok sikerrel, de tanulságos anyagokat adnak ki. Talajépülés terén pozitív a történet, a termés mennyiség alakulásában viszont nem sikeres.
A sok szermaradvány viszont biztosan sok gondot okoz a szervezetekben, nem véletlen van annyi betegség már most fiatalokon is, amik régen csak idősebb embereknél fordultak elő. Sajnos a fejlődés ezt hozza és a GDP növekedés hajhászása. Ha mindenki megelégedne azzal ami van, talán lenne egészséges élelmiszer, de addig amíg a profit orientáció a lényeg, addig "szemét" lesz minden bolt polcán. Erről Mester Károly írt és szólalt fel sokszor (főleg sertéseknél meglevő betegségekről és okairól) és utóbbi időben már Kisberk Szabolcs is foglalkozik vele. Igaz utóbbi újságíróként (jelenleg politikus, bár én újságíróként nagyra tartottam), nem kiemelkedő agrár szakemberként, mint előbbi.
Válasz trikolor5 #15626. hozzászólásáraÉpíthetnek talajt ha telenyomják nehezen vagy egyáltalán nemlebomló mérgekkel!
Lessz egy jóltermő mérgező vegyületekkel telelévő termék ami lassan fogyasztásra alkalmatlan!
És ez mind a gyerekeink és a mi szervezetünkben halmozódik.
A multkor olyat hallottam ,hogy a sertés és a baromfi rövid tenyészidejű ezért nemhalmozódik fel a méreg a szervezetében.
Igen de ami bennük van az mind bennük halmozódik.
Egy notillben legalább 2 gyomirtással számolhatunk de a 3 sem kizárt.
Még egy hagyományos művelésnèl ez 1 vagy max 2.
A bio notill kizárt, a mintill is igenkérdéses.
Válasz Rabó001 #15624. hozzászólásáraItt még szerintem a téma se más. A talajmegújítás megvalósítása komoly összefüggésben van a növényvédőszerek használatával legfőképpen a gyomírtószerekével.
Válasz Moderátor2 #15622. hozzászólásáraNagy örömömre szolgál a moderátor ezen állásfoglalása.
Köszönöm.
Válasz tjanó #15623. hozzászólásáraSzerintem is. Senki mast nem zavar, csak őt. És nem veszi észre, hogy ezekkel csak off hozzaszolasokat gyárt.
Teljesen jól írta a moderátor. Ha kicsit elmegy a téma más irányba, de a topiktarsak támogatásával, mert belekapcsolodnak és értelmes beszélgetés alakul ki, az belefér. Más az, ha oldalakon keresztül megy offolas totálisan eltérve a témától.
Válasz Radocz #15621. hozzászólásáraMiért nem keresel magadnak más elfoglaltságot.
I... önkéntes rendőr.
Moderátor által módosítva: 2025-08-11 08:04:45
Sziasztok! Az alábbi beszélgetésfolyamot meghagyom - bár érkezett kérés a törlésre -, mert nem szorosan, de bizony kapcsolódik a topik témájához. És szerintem nem baj, ha ilyen szemlélettel is körüljárjátok a kérdést.
Válasz Praetor #15620. hozzászólásáraÁtugrom ezt a topikot is.
Semmi gond.
Beszélgessetek nyugodtan!
Holnap megyek belocsolom az 1 négyzet métert, hogy fentebb jöjjenek a gilisztáim.
Válasz termelo #15619. hozzászólásáraRadócz úr ki fog készülni, hogy offoljuk a topicot, de azért megkockáztatom.
Szerintem meg hasznos ütköztetni a véleményeket, még ha egy jó része ismert is a kérdéskörnek. Pl ott volt a direktvetéses vita. Annak ellenére, hogy nem szóltam hozzá, nagyjából igyekeztem követni, még ha nem is olvastam el mindent. Mert talál benne olyan dolgokat az ember, amit nem tud, vagy nem tudhat, pl az eltérő körülményei miatt. Vagy amikor egyes munkaeszközök munkájáról megy az értekezés, hiszen minden eszközt nem tud az ember kipróbálni, megvenni. Ezért tartalmi értelemben ezek hasznosak. Persze, bizonyos kérdések lerágott csontnak számítanak, de ez ezzel jár együtt.