Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására Fecó igazat szólt, de tudom, hogy szar helyzetben vagytok, se pénz, se posztó.
Az esetedben a közösségi beszerzés, saját gyártás segíthet.
A folyamatos átmenetet leírom egy cikkben, ide hosszú volna.
A lényeg, h gabona aratása után kezdünk mélylazítással, nagyon sekély rövidtárcsázással vagy grubberrel, majd takarónövény keverékkel. Utána tavaszi kultúra, szármaradványt nem visszük le, bedolgozzuk. Ha elhordjátok állat alá, akkor vissza is kell vinni.
Vetőgépnek alkalmasnak kell lennie bármilyen talajállapotnál vetésre, ezt meg tudjátok oldani a késrendszeremmel.
Néhány m3, cmc technológiás komposzt készítése majd magoltás vagy talajoltás a komposzt teával segít a talajélet fejlesztésében.
A talajmunka okszerű, elsősorban a rendszeres nagyon sekély magágykészítés és a gazdabot alapján eldöntött mélyebb lazítás keveréke, lehetőleg minél több mulcs hagyásával és rendszeres takarónövényezéssel.
2-3 év alatt már érezhető, látható a talaj javulása, 4-5 év körül már jelentősen.
Egy szántás viszont több év, évtized talajépítőmunkáját teheti tönkre.
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására A legmélyebb tiszteletem ezekért a hozzászólásokért.
Jó olvasást, sok forrás megtalálható a fórumban és a talajdoktoron.
Még idén belül élesítem a tudásbázis oldalt, ahol minden forrás rendelkezésre fog állni a tanulni vágyóknak.
Január-februárban lesznek egy napos előadások a teljes TMMG keretrendszerről és egy több napos gazdatalálkozó Ferencszálláson, ahol gyakorló gazdák osztják meg tapasztalatukat a minimál művelés, direktvetés, talajjavítás témájában.
Addig is ha angolul is olvasol, az alábbi címszavakat keresd videókban is: Dr Chistine Jones, Dr Elaine Ingham, Gabe Brown, no-till, cover crops, NRCS, SARE, talajmegújító, talajdoktor. A youtubeon találhatsz egy három órás beszélgetést velem a témában.
Ezek hónapokra elegendő szemléletformálást biztosítanak már indulásnak is.
Ha nem tudod máshogy elképzelni a talajművelést, minthogy ősszel ekével összetúrunk mindent akkor a talajmegújító mezőgazdasg nem neked való. Ha szántani akarsz akkor szánts, de akkor ezt a topikot ne is olvasd tovább, mert amiket itt leírnak-leírunk azok EGYIKE SEM IGAZ ha minden évben kiszántod a földed. SEMMI!!!
Ha elfogadod azt a tényt, hogy a szántás mint olyan egy szükségtelen művelet, és keresel neked megfelelő alternatívát rá akkor olvass vissza keresd meg a neked legjobban megfelelő dolgot és csináld meg. Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember, ezt ne feljtsd el!
Válasz MrPoke #6373. hozzászólásáraÉn szeretném megérteni is, amit mondotok. Szeretném tudni a gomba magyar, német stb nevét + latin nevét, a gránittömbbe belefúrás menetét, az abiogén anyag átalakítási képletét biogén anyaggá. Szeretném látni a konkrét linkeket, nem csak azt, hogy "osztrák kutatók", "brittudósok". Olvasok és beszélek, németül olaszul, angolul, románul. Bármelyik könyvészeti anyagban eligazodom, de ehhez adjatok hivatkozási pontot, ne csak lebegtetett információt. Szeretném megérteni, melyik ponton elavultak az én ismereteim, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni. Ha megértem, akkor leveszem a kalapom, ha nem, akkor tovább kötözködöm. Abban egyetértek, hogy jelenleg a talajművelés és a növényvédelmi rendszerek célja vagy eredménye a totális gombátlanítás, azaz steril talaj létrehozása.
Ezért nem szólok hozzá többé, míg nem értem meg a topik lényegét - ezért a következő napokban átolvasom az egész topikot,és akkor visszatérek.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólásáraNem olvastam az általad említett könyvet, nem ismerem a szerzőket. Egy erdélyi középkorú gazda vagyok, aki próbálom megtanulni a gazdálkodást, bármilyen hozzá vezető úton, az általam birtokolt tudásszerkezetbe beilleszthetően. De ezen a ponton azt hiszem, hogy nem írok több hozzászólást, amíg nem olvastam el elejétől a mai napig ezt a topikot + egyebeket. Aztán jelentkezem.
Válasz kis Zombi #6374. hozzászólásárafel kell húzni bakháthúzóval, mintha krumpli lenne, és úgy átrostálni. Fontos, hogy felhúzáskor megfelelő legyen a talajállapot, mert csak akkor szedi ki a homokot a kő közül ha omlanak a rögek, vagy eleve csak por van... de megy az, a gyári kőkiszedő is pontosan ugyanúgy működik, csak mindene erőssített...
Válasz saca19800204 #6375. hozzászólására Azt ne csodaszerektől várd. Olvass bele a http://talajdoktor.blogspot.hu/-ba és gondolkozz el a lehetőségeiden. Az eke eldobása az első lépés...
Én egysoros krumpliszedővel próbáltam követ szedni, nem volt sikeres. Ha feltárcsáztam, csak túrta, ha ülepedettben húztam, akkor kipakolt a kővel együtt rengeteg rögöt is.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólásáraIgen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Válasz Netparaszt #6363. hozzászólásáraPer pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
Válasz ND #6366. hozzászólásárakezdjük azzal, hogy mit kell javítani és hova. folytassuk azzal, hogy hol vagy, mert ugye talajjavításnál az első kérdés, hogy egyáltalán mi az ami beszerezhető épkézláb költségen...
aztán kellene tudni a vetésszerkezetről is dolgokat, mert ugye az sem mindegy hogy minek kell megfelelni...
Válasz Bandita29 #6362. hozzászólására A nagyon sekély művelést kombinálva az okszerű forgatás nélküli 30-50 cm lazítással elég gyorsan ki tudod üríteni a 0-10 cm-ből a gyommag bankot. A szántással a 0-20-ban sok évtizedre elegendő magbankod van, de ha nem hozod fel, alacsony lesz az egynyári gyomnyomásod. Én egy év alatt bióban is jelentős csökkentést látok, konvencionálisban még könnyebb.
Majd lesznek előtte-utána képek a januári előadásokon.
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására Ha elmész a Lübkéék egy hetes komposzt/talajvizsgálat/kromatográfia tréningjére néhány ezer euróért, máris tied a recept. Ők sajnos semmit nem osztanak meg ingyen, pedig a világ szinte minden országában sikeresen végzik a munkájukat, klímától, talajtípustól függetlenül.
A csernozomok lehetnek akár 5-6 méter mély A szinttel is Ukrajnában. Nem véletlen a "polgárháború."
Válasz fiatalember35 #6360. hozzászólásáraCsillagfürtöt mégegyszer biztos hogy nem próbálom. Megtöltötte a talajt gyommaggal rendesen.Már bánom,hogy akkor nem verettem le még időben. 2014-ben volt,azóta vigyázok,hogy ne tudjon magot hozni semmi gyomnövény,de most majdnem rosszul lettem.A befőttes üveg tetején úsznak a paréj magok,mintha mákkal lenne megszórva.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraA csillagfürtről azt tudom, hogy gyakorlatilag nem megoldható a gyomirtása a kultúra évében, gyomosabb területen akár két évvel korábban kezdve is igen komoly gyomszabályozást kell végezni ahhoz, hogy a kultúra jól/jobban sikerüljön. Azaz az előveteménnyel/veteményekkel.
Válasz fiatalember35 #6347. hozzászólásáraSajnos nem morzsás,ahogy az ülepítéses teszt kezd kirajzolódni,gyakorlatilag alig van iszap,és agyagfrakció. Igen,a bal felső homokkő,a jobb felső repedezett,kisebb kopogtatásra széthullott,a többit kalapáccsal elég szétverni.
Megismétlem a mintát rostálva,meg persze a többi területről is.
Válasz Bandita29 #6353. hozzászólásárahidd el, olcsóbb a szalmát megvenni, és a sajátot rajta hagyni, amíg lesznek olyan kapzsi és buta gazdák aki százhektárjával adják el a szalmát párezer ft-ért...
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására10 év alatt ugyan nehéz, de szisztematikus munkával folyamtos termelés (tehát nem célzott és kizárólagos javítás) mellett is szignifikáns változásokat lehet elérni a szervesanyagtartalomban, ami pedig szinte mindet képes pufferolni és ideális közelébe vinni, legyen szó vízről, tápanyagról, kötöttségről, ph-ról, sórol, bármiről...
Orthamann-os topicban vannak laboreredmények 12-15 éve nem szántott talajaimról... nem direktvetés, nem bio, nem műtrágyamentesség, inkább folyamatosan nagyon intenzív gazdálkodás, csak tudatosan...
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólásáraMár benn van az üvegben,jó jel,hogy még mindig zavaros,egy minimális kis agyag talán mégis van. Megismétlem szitálás után a vizsgálatot.
Rendszeresen elkövetek egy nagy hibát,ugyanis állattartó vagyok,így minden szalmára szükség van. Szerves viszont csak 5-6 évente kerül vissza. Ráadásul még szecskázó sincs a kombájnon,hogy akkor ezen a területen rajthagyjuk a szalmát.
Ez volt az első évem szántás nélkül.
Válasz Bandita29 #6350. hozzászólásáraazt azért ne felejtsük el, hogy a 2t/ha feletti dózisú talajjavító anyag kijuttatása engedélyhez kötött, és megelőző vizsgálatokat és tervdokumentáció meglétét feltételezi, szóval csak csinnyán a 6 meg 20 tonnás kijuttatásokkal..
Válasz Bandita29 #6348. hozzászólásárakrumplit ne vess, ellenben vegyél egy kiszuperált burgonyaszedőt, meg egy bakháthúzót, lakatold ki kazánlemezzel és had szaladjon, két 60 lovas traktorral napi 1-2 hektárt simán kitakarítol, egy szedi, egy hordja... amit kiszedsz meg szétteríted a düllőn és azzal sem kell foglalkozni a következő években...
nekem lenne ilyen földből vagy 50-100 hektár nem aggódnék rajta egy percig sem...
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraOlvasgattam a neten a talajjavítással kapcsolatban,és a legtöbb javaslat ami a kőporozást,vagy meszezést említi,azok 3-6t/ha dózist javasolnak. Egy helyen olvastam 20t/ha-t .
Szóval igazából nem értem,hogy mitől lesz gazdaságosabb,vagyis jobb ha csak 0.3-0.6t szórok,mint ahogy ez a Physiomax reklám anyaga javasolja. Nem lebeszélni akarlak róla....
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólására"Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával."
Erre, no erre vagyok kikerekedett szemmel kíváncsi! A méter mély fekete, hm, csernozjomokra sem a legkjellemzőbb - a legjobbak ott is 60-80 cm körüli 'A' réteget tartalmaznak. Recept?
Válasz .Feco. #6340. hozzászólásáraGyőr-Moson-Sopron megye,Marcal medence.A folyótól másfél km-re van a tábla.A folyóhoz képest pár méterrel magasabban van,de valószínű,hogy a Bakony hordaléka. Fater fantáziál rajt,hogy kellene valami rosta,és kiszedni a kavicsot. Én arra gondoltam,hogy krumplival kellene próbálkozni,és a kiszedő begyűjtené a gumóval együtt.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraA talajszerkezetet a fotóról ítélve épphogy morzsásnak nézem, ami a legjobb a lehetségesek közül (fenntartva, hogy a fotó mégsem a 3D-s valóság). A kövek (ezek már nem kavicsok) a szilíciumoxid (SiO2) kvarc formáját mutatják (kovakő), amely a homokfrakció (2-0,2 mm átmérőjű szemcse) kiinduló anyaga a Kárpát-medencében, és amely a mállással szemben a legellenállóbb ásvány. Szerencsére eléggé tisztán látszik, hogy máshonnan hozott, hordalék, nem az anyakőzet felszínre került darabjai. A bal felső sarokban lévő kivétel, nem kvarc, talán kvarcit (homokkő), de ahhoz kézbe kellene venni, hogy meg lehessen állapítani. A köveket, sőt az 2 mm fölötti kavicsokat, de a gyökereket, egyéb nem-talaj jellegű dolgokat is ki kell szitálni a talajból, mielőtt szemcseméretelemzést végzel. A laborban is elvégzik ezt, utána leőrlik a légszáraz (105 C-on kiszárított) anyagot egy 1 mm-es rostával ellátott darálón, majd azt is megszitálják egy min. 0,5 mm-es rostán, utána lemérik a kiszitált részt, és csak a maradékból végzik el az ülepítőpróbát. A befőttesüveg-próbát is tkp. így kellene: ami 2 mm átmérőnél nagyobb, az gyakorlatilag nem érdekel (mivel az kavicsosztály - nem is homok még -, és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásához - adszorpció - nagyjából semmi köze).
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
15588 hozzászólás
Válasz dr.T #6387. hozzászólásáraNa meg azt is tegyuk hozza ,hogy tobb nitrogen mutragyat kell a mulcs vegett hasznallnunk.
Válasz Netparaszt #6384. hozzászólásáraCsak a betegsegeket meg emeld ki ami a mulcs miat van,hogy ezt a reszet is lattja.
Válasz Netparaszt #6383. hozzászólásáraHol lehet a yotubon megnezni teged milyen cimszo alatt mert megneznem enis?
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólásáraFura egy csávó vagy!!!
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására Fecó igazat szólt, de tudom, hogy szar helyzetben vagytok, se pénz, se posztó.
Az esetedben a közösségi beszerzés, saját gyártás segíthet.
A folyamatos átmenetet leírom egy cikkben, ide hosszú volna.
A lényeg, h gabona aratása után kezdünk mélylazítással, nagyon sekély rövidtárcsázással vagy grubberrel, majd takarónövény keverékkel. Utána tavaszi kultúra, szármaradványt nem visszük le, bedolgozzuk. Ha elhordjátok állat alá, akkor vissza is kell vinni.
Vetőgépnek alkalmasnak kell lennie bármilyen talajállapotnál vetésre, ezt meg tudjátok oldani a késrendszeremmel.
Néhány m3, cmc technológiás komposzt készítése majd magoltás vagy talajoltás a komposzt teával segít a talajélet fejlesztésében.
A talajmunka okszerű, elsősorban a rendszeres nagyon sekély magágykészítés és a gazdabot alapján eldöntött mélyebb lazítás keveréke, lehetőleg minél több mulcs hagyásával és rendszeres takarónövényezéssel.
2-3 év alatt már érezhető, látható a talaj javulása, 4-5 év körül már jelentősen.
Egy szántás viszont több év, évtized talajépítőmunkáját teheti tönkre.
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására A legmélyebb tiszteletem ezekért a hozzászólásokért.
Jó olvasást, sok forrás megtalálható a fórumban és a talajdoktoron.
Még idén belül élesítem a tudásbázis oldalt, ahol minden forrás rendelkezésre fog állni a tanulni vágyóknak.
Január-februárban lesznek egy napos előadások a teljes TMMG keretrendszerről és egy több napos gazdatalálkozó Ferencszálláson, ahol gyakorló gazdák osztják meg tapasztalatukat a minimál művelés, direktvetés, talajjavítás témájában.
Addig is ha angolul is olvasol, az alábbi címszavakat keresd videókban is: Dr Chistine Jones, Dr Elaine Ingham, Gabe Brown, no-till, cover crops, NRCS, SARE, talajmegújító, talajdoktor. A youtubeon találhatsz egy három órás beszélgetést velem a témában.
Ezek hónapokra elegendő szemléletformálást biztosítanak már indulásnak is.
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólásáraHát tudod, van egy mondás: nem lehet az ember úgy qrva hogy közben szűz maradjon...
Ha nem tudod máshogy elképzelni a talajművelést, minthogy ősszel ekével összetúrunk mindent akkor a talajmegújító mezőgazdasg nem neked való. Ha szántani akarsz akkor szánts, de akkor ezt a topikot ne is olvasd tovább, mert amiket itt leírnak-leírunk azok EGYIKE SEM IGAZ ha minden évben kiszántod a földed. SEMMI!!!
Ha elfogadod azt a tényt, hogy a szántás mint olyan egy szükségtelen művelet, és keresel neked megfelelő alternatívát rá akkor olvass vissza keresd meg a neked legjobban megfelelő dolgot és csináld meg. Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember, ezt ne feljtsd el!
Válasz Netparaszt #6376. hozzászólásáraRendben ,de ha mától eldobom az ekét akkor mivel folytassam a kötött talajom vetés alá készítését?
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására
Válasz MrPoke #6373. hozzászólásáraÉn szeretném megérteni is, amit mondotok. Szeretném tudni a gomba magyar, német stb nevét + latin nevét, a gránittömbbe belefúrás menetét, az abiogén anyag átalakítási képletét biogén anyaggá. Szeretném látni a konkrét linkeket, nem csak azt, hogy "osztrák kutatók", "brittudósok". Olvasok és beszélek, németül olaszul, angolul, románul. Bármelyik könyvészeti anyagban eligazodom, de ehhez adjatok hivatkozási pontot, ne csak lebegtetett információt. Szeretném megérteni, melyik ponton elavultak az én ismereteim, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni. Ha megértem, akkor leveszem a kalapom, ha nem, akkor tovább kötözködöm. Abban egyetértek, hogy jelenleg a talajművelés és a növényvédelmi rendszerek célja vagy eredménye a totális gombátlanítás, azaz steril talaj létrehozása.
Ezért nem szólok hozzá többé, míg nem értem meg a topik lényegét - ezért a következő napokban átolvasom az egész topikot,és akkor visszatérek.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólásáraNem olvastam az általad említett könyvet, nem ismerem a szerzőket. Egy erdélyi középkorú gazda vagyok, aki próbálom megtanulni a gazdálkodást, bármilyen hozzá vezető úton, az általam birtokolt tudásszerkezetbe beilleszthetően. De ezen a ponton azt hiszem, hogy nem írok több hozzászólást, amíg nem olvastam el elejétől a mai napig ezt a topikot + egyebeket. Aztán jelentkezem.
Válasz kis Zombi #6374. hozzászólásárafel kell húzni bakháthúzóval, mintha krumpli lenne, és úgy átrostálni. Fontos, hogy felhúzáskor megfelelő legyen a talajállapot, mert csak akkor szedi ki a homokot a kő közül ha omlanak a rögek, vagy eleve csak por van... de megy az, a gyári kőkiszedő is pontosan ugyanúgy működik, csak mindene erőssített...
Válasz saca19800204 #6375. hozzászólására Azt ne csodaszerektől várd. Olvass bele a http://talajdoktor.blogspot.hu/-ba és gondolkozz el a lehetőségeiden. Az eke eldobása az első lépés...
Válasz Netparaszt #6372. hozzászólásáraKöszönöm ,én Kárpátalján élek ,de valahogyan megszerzem ,mert valahogyan fel kellene javítanom a terméketlen talajaimat
Válasz .Feco. #6351. hozzászólásáraOFF
Én egysoros krumpliszedővel próbáltam követ szedni, nem volt sikeres. Ha feltárcsáztam, csak túrta, ha ülepedettben húztam, akkor kipakolt a kővel együtt rengeteg rögöt is.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólásáraIgen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólásáraAz amalgerolos vetőmag csávázás az be tud indítani valamit a talajbiológiában?
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Válasz Netparaszt #6363. hozzászólásáraPer pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
Válasz ND #6365. hozzászólásáraHello.Idén kb. 150 ezer volt egy raklap/10,5q/.A ph mérő AD11,igy megtalálhatod a neten.
Válasz ND #6366. hozzászólásárakezdjük azzal, hogy mit kell javítani és hova. folytassuk azzal, hogy hol vagy, mert ugye talajjavításnál az első kérdés, hogy egyáltalán mi az ami beszerezhető épkézláb költségen...
aztán kellene tudni a vetésszerkezetről is dolgokat, mert ugye az sem mindegy hogy minek kell megfelelni...
Válasz .Feco. #6346. hozzászólásáraKedves Feco,
mit tudnál javasolni PH-javításra?
Te mit használsz?
Válasz Földönfuto #6344. hozzászólásáraKöszi Földönfutó,
és most mi az ára a Phisyomax-nak / raklap?
nekem 7ha-ra kellene.
PH-mérőt milyet vettél?
Válasz Bandita29 #6362. hozzászólására A nagyon sekély művelést kombinálva az okszerű forgatás nélküli 30-50 cm lazítással elég gyorsan ki tudod üríteni a 0-10 cm-ből a gyommag bankot. A szántással a 0-20-ban sok évtizedre elegendő magbankod van, de ha nem hozod fel, alacsony lesz az egynyári gyomnyomásod. Én egy év alatt bióban is jelentős csökkentést látok, konvencionálisban még könnyebb.
Majd lesznek előtte-utána képek a januári előadásokon.
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására Ha elmész a Lübkéék egy hetes komposzt/talajvizsgálat/kromatográfia tréningjére néhány ezer euróért, máris tied a recept. Ők sajnos semmit nem osztanak meg ingyen, pedig a világ szinte minden országában sikeresen végzik a munkájukat, klímától, talajtípustól függetlenül.
A csernozomok lehetnek akár 5-6 méter mély A szinttel is Ukrajnában. Nem véletlen a "polgárháború."
Válasz fiatalember35 #6360. hozzászólásáraCsillagfürtöt mégegyszer biztos hogy nem próbálom. Megtöltötte a talajt gyommaggal rendesen.Már bánom,hogy akkor nem verettem le még időben. 2014-ben volt,azóta vigyázok,hogy ne tudjon magot hozni semmi gyomnövény,de most majdnem rosszul lettem.A befőttes üveg tetején úsznak a paréj magok,mintha mákkal lenne megszórva.
Válasz Bandita29 #6358. hozzászólására2 tonna alatt nem az.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraA csillagfürtről azt tudom, hogy gyakorlatilag nem megoldható a gyomirtása a kultúra évében, gyomosabb területen akár két évvel korábban kezdve is igen komoly gyomszabályozást kell végezni ahhoz, hogy a kultúra jól/jobban sikerüljön. Azaz az előveteménnyel/veteményekkel.
Válasz Bandita29 #6356. hozzászólásáraMondtam, h. fotóról ítélni kétséges. Arról viszont szép struktúrát mutatott. Várjuk az eredményt.
Válasz .Feco. #6352. hozzászólásáraAz valamiért elkerülte figyelmemet,hogy engedélyköteles a meszezés. Friss talajvizsgálatot mindenkép szeretnék előtte.
Válasz .Feco. #6354. hozzászólásáraMegnézem azt a topikot is, érdekel!
Válasz fiatalember35 #6347. hozzászólásáraSajnos nem morzsás,ahogy az ülepítéses teszt kezd kirajzolódni,gyakorlatilag alig van iszap,és agyagfrakció. Igen,a bal felső homokkő,a jobb felső repedezett,kisebb kopogtatásra széthullott,a többit kalapáccsal elég szétverni.
Megismétlem a mintát rostálva,meg persze a többi területről is.
Válasz Bandita29 #6353. hozzászólásárahidd el, olcsóbb a szalmát megvenni, és a sajátot rajta hagyni, amíg lesznek olyan kapzsi és buta gazdák aki százhektárjával adják el a szalmát párezer ft-ért...
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására10 év alatt ugyan nehéz, de szisztematikus munkával folyamtos termelés (tehát nem célzott és kizárólagos javítás) mellett is szignifikáns változásokat lehet elérni a szervesanyagtartalomban, ami pedig szinte mindet képes pufferolni és ideális közelébe vinni, legyen szó vízről, tápanyagról, kötöttségről, ph-ról, sórol, bármiről...
Orthamann-os topicban vannak laboreredmények 12-15 éve nem szántott talajaimról... nem direktvetés, nem bio, nem műtrágyamentesség, inkább folyamatosan nagyon intenzív gazdálkodás, csak tudatosan...
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólásáraMár benn van az üvegben,jó jel,hogy még mindig zavaros,egy minimális kis agyag talán mégis van. Megismétlem szitálás után a vizsgálatot.
Rendszeresen elkövetek egy nagy hibát,ugyanis állattartó vagyok,így minden szalmára szükség van. Szerves viszont csak 5-6 évente kerül vissza. Ráadásul még szecskázó sincs a kombájnon,hogy akkor ezen a területen rajthagyjuk a szalmát.
Ez volt az első évem szántás nélkül.
Válasz Bandita29 #6350. hozzászólásáraazt azért ne felejtsük el, hogy a 2t/ha feletti dózisú talajjavító anyag kijuttatása engedélyhez kötött, és megelőző vizsgálatokat és tervdokumentáció meglétét feltételezi, szóval csak csinnyán a 6 meg 20 tonnás kijuttatásokkal..
Válasz Bandita29 #6348. hozzászólásárakrumplit ne vess, ellenben vegyél egy kiszuperált burgonyaszedőt, meg egy bakháthúzót, lakatold ki kazánlemezzel és had szaladjon, két 60 lovas traktorral napi 1-2 hektárt simán kitakarítol, egy szedi, egy hordja... amit kiszedsz meg szétteríted a düllőn és azzal sem kell foglalkozni a következő években...
nekem lenne ilyen földből vagy 50-100 hektár nem aggódnék rajta egy percig sem...
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraOlvasgattam a neten a talajjavítással kapcsolatban,és a legtöbb javaslat ami a kőporozást,vagy meszezést említi,azok 3-6t/ha dózist javasolnak. Egy helyen olvastam 20t/ha-t
.
Szóval igazából nem értem,hogy mitől lesz gazdaságosabb,vagyis jobb ha csak 0.3-0.6t szórok,mint ahogy ez a Physiomax reklám anyaga javasolja. Nem lebeszélni akarlak róla....
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólására"Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával."
Erre, no erre vagyok kikerekedett szemmel kíváncsi! A méter mély fekete, hm, csernozjomokra sem a legkjellemzőbb - a legjobbak ott is 60-80 cm körüli 'A' réteget tartalmaznak. Recept?
Válasz .Feco. #6340. hozzászólásáraGyőr-Moson-Sopron megye,Marcal medence.A folyótól másfél km-re van a tábla.A folyóhoz képest pár méterrel magasabban van,de valószínű,hogy a Bakony hordaléka. Fater fantáziál rajt,hogy kellene valami rosta,és kiszedni a kavicsot. Én arra gondoltam,hogy krumplival kellene próbálkozni,és a kiszedő begyűjtené a gumóval együtt.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraA talajszerkezetet a fotóról ítélve épphogy morzsásnak nézem, ami a legjobb a lehetségesek közül (fenntartva, hogy a fotó mégsem a 3D-s valóság). A kövek (ezek már nem kavicsok) a szilíciumoxid (SiO2) kvarc formáját mutatják (kovakő), amely a homokfrakció (2-0,2 mm átmérőjű szemcse) kiinduló anyaga a Kárpát-medencében, és amely a mállással szemben a legellenállóbb ásvány. Szerencsére eléggé tisztán látszik, hogy máshonnan hozott, hordalék, nem az anyakőzet felszínre került darabjai. A bal felső sarokban lévő kivétel, nem kvarc, talán kvarcit (homokkő), de ahhoz kézbe kellene venni, hogy meg lehessen állapítani. A köveket, sőt az 2 mm fölötti kavicsokat, de a gyökereket, egyéb nem-talaj jellegű dolgokat is ki kell szitálni a talajból, mielőtt szemcseméretelemzést végzel. A laborban is elvégzik ezt, utána leőrlik a légszáraz (105 C-on kiszárított) anyagot egy 1 mm-es rostával ellátott darálón, majd azt is megszitálják egy min. 0,5 mm-es rostán, utána lemérik a kiszitált részt, és csak a maradékból végzik el az ülepítőpróbát. A befőttesüveg-próbát is tkp. így kellene: ami 2 mm átmérőnél nagyobb, az gyakorlatilag nem érdekel (mivel az kavicsosztály - nem is homok még -, és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásához - adszorpció - nagyjából semmi köze).
Válasz Földönfuto #6344. hozzászólásáraMiért választod a Phizyomax-ot? a marketingszöveget ismerem, a saját szakmai indokaid érdekelnek...
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraSzia Földönfutó,
mi a tapasztalat a Phiziomax-szal?
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
Sziasztok,
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
