Válasz Mf-es? #5811. hozzászólásáraSzerintem fel fog ez gyomosodni mindenféleképpen, ahoz kevés a takarás. Mire a tök adna megfelelő takarást már rég el fog bomlani.
Talán egy fektetett rozs takarna eleget, de ez csak tipp. Nem értek a tökhöz. Szóval én így a hétvégi (nagy) esők előtt megfújnám valami vetés után, kelés előttivel. (A megfelelő termésbiztonság miatt) Vagy esetleg hívsz a nyáron pár csinos lányt akik megkapálják a tökföldedet.
Válasz Mf-es? #5810. hozzászólásáraVetés jobban sikerült,mint gondoltam.Egy baj,6 sorból csak 2 vet.A maradék négy sor,feleslegesen bolygat,és ott felgyomosodhat.Remélem nem.
Válasz MrPoke #5809. hozzászólásáraEz egy kísérleti darab lesz,mit szól hozzá a tök.Szeptember eleji takarónövény keverék vetése,2 napja 100 liter nitrosol+100 l.víz+3 liter glifozát.
Van benne jó pár hasznos cikk. És akik kételkednek a talajmegújításban azoknak főleg, hiszen ott látható, hogy egy tucatnyi ember (köztök professzorok), is egy állásponton vannak a talajéletek kapcsolatban, és nem csak Netparaszt hittérítése.
Kicsit olyan mintha az almát hasonlítanánk össze a körtével. Voltam én is a mikroszkópos két napos képzésen, pár fórumtárssal egyetemben. Azt kell mondjam minél többet tud meg ezekről a folyamatokról és a gyakorlati kivitelezésükről az ember, annál kevésbé tűnik az pillangó kergetésnek. Sőt tovább is megyek, meg lehet csinálni itt Magyarországon is, kezd ez kitisztulni, persze lehet ellenkezni a végtelenségig, de a körtéből minek csináljunk almát? Mikor egyébként is a körte finomabb . No de lényeg a lényeg, ajánlom mindenkinek a mikroszkópozást, közel sem lehetetlen legalább alapfokon elsajátítani és egy teljesen új világ tárul ki.
De németben is ahol a nagyüzemek vannak tizenezer hektárokkal ott sem igazán fedőznek. A többiről én nem beszélek mert nem ismerem.
Viszont ezekkel a plussz támogatásokkal amit írsz nekem csak az a bajom, hogy ha megszűnne a pénzcsap, nem tudnának megélni, magyarul mesterségesen van fenntartva ez az "ágazat" is
Válasz Netparaszt #5801. hozzászólásáraa német viszonyokat nem ismerem de szanberg kolléga példázata a franciákkal nagyon ült.ők és a hollandok talán leghektikusabbak velünk, érthető okokból.
Válasz szanberg #5797. hozzászólására Az unióban fényévekkel előrébb járnak a vegyszermentes termeléssel és durvábban kezdik a termelőket beszorítani a vegyszerhasználat visszafogására. A szénmegkötő művelést, ökoprogramokat nagyságrenddel jobban dotálják, mint Maon, a németeknél egyes tartományokban több csak a takarónövény támogatás, mint a komplett magyar SAPS, a számos tartományi támogatáson túl, nagy pénzeket jelent a bio. Aki bioban termel annak nem kell magas inputú extrahozam sem, mások a jövedelmi viszonyok.
Szóval te önszorgalomból írsz ostobaságokat vagy fizetnek ezért?
Válasz Radocz #5798. hozzászólásáraMikor mikroszkóppal vizsgálsz egy mintát és az egész látómezőt végigéri egy gombafonal az csak a vizsgálat szempontjából érdekes.
A talajban a gombafonalak hossza több méter, erdőben és egyes gombafajok több négyzetkilométeres telepeket is alkothatnak.
A gombafonalak szerepe sokoldalú lazítják a talajszerkezetet, és a sejtekben folyamatos tápanyag áramlás zajlik, így képes a növényhez szállítani a tápanyagot nagyobb távolságból.
Szerintem nekünk nem szükséges ismerni a teljes biokémia folyamatokat ami a talajban zajlik, elég ha ismerjük az alapokat, és mi szükséges az egészséges működéshez.
Egyszerű példával: téged sem érdekel, hogy a cefrében milyen baktériumok bontják le a cukrot alkohollá a lényeg, hogy az eredmény jó legyen.
Viszont, amikor Netparaszttal néztük a komposztomat a mikroszkóppal. aszt mondta, hogy az a jó, ha végig ér a fonal.
Itt meg azt olvastam, hogy ezt valamik megeszik.
Na már most ha én éhes vagyok akkor mindegy hogy szeletelve kapom a 10 cm-es pick szalámit, - mint anno a rapülősök ideadták a nyíregyházi főiskolán, mert annyit kaptak a csomagban, hogy nem bírták megenni-vagy kiveszem itthon a fagyasztóból a tavalyi készítményem, és addig falatozok belőle, amíg jól nem lakom.
A linked hatására találtam szikes talajokról írást, ami inkább kutatói munka.
Olyan kellenne inkább, ami gyakorlatiasabb.
Válasz monolit #5794. hozzászólásáraAz unió azért reagál vegyszerkivonásokkal meg minden olyan dologgal úgy ahogy, mert azt akarja, hogy ne termeljen a magyar paraszt, vagyis lehetőleg minél kevesebbet. Ezért adnak támogatást, tolnak pályázati pénzeket hogy kussoljunk mert szavunk sem lehet, pénzt kapunk, ezért van zöldítés meg AKG meg natura meg minden...
Aztán az unió feje pedig hagy tudja a maga intenzív termesztéstechnológiáját csinálni, termeljék a 8-10tonnás búzáikat tizentonnás kukoricákat, mehet a nehézipar nagyban, viszont a mi termelésünk csak rontja a lehetőségeiket.
Szerinted mennyire érdekli a francia parasztot ez az egész amikor vegetációban 5-ször gombaölőzi a búzáját mert muszály a tengeri klíma végett!?!?!?!?! Meg 8-10mázsa műtrágyát szór rá ésatöbbi....
Amennyiben kedvezőek a körülmények (táplálék, nedvesség, megfelelő hőmérséklet) akkor ugyanabból a fajból való gombánál ha összetalálkoznak a gombafonatok a sejtek összeolvadnak.
A leírt problémák miatt nem tartod működőképesnek a rendszert. Viszont aki komolyan gondolja a talajmegújítás technológiát elkezd kutatni, olvasni, próbálkozni hogyan lehet ezeket megoldani, és mások miként csinálják.
Te pedig egy ördögi kör áldozata vagy, nitrosol, gyomirtók a növény felületén okoznak mikró sérüléseket, valamint elpusztítja a növény védelmét szolgáló élőlényeket. Ezért biztos, hogy kell levélvédelmet végezned. Stb.... És évről évre egyre hatástalanabbak lesznek a kemikáliák a kialakult rezisztencia miatt.
Minden leírt problémára van megoldás, és egy része magától is megoldódik.
"A szerves anyag lebontó folyamataiban A gombafonalak elfogyasztásával játsszák A legnagyobb szerepet. Bizonyos gombafajt jobban kedvelnek másokkal szemben."
Válasz monolit #5788. hozzászólásáraMièrt is? Mert,ahol règebben bevezettèk,kis orszàgunk meg lamajmolta a nagyhatalmak kènyszerère ezt a permetezős patent dolgot,ott màr nem fùjnak? Kinek adja el a vegyszert? Tùlszaporodnak,azt azok is idejönnek!
A gyommagokat a szél is elszállítja, gyommentes táblákra is jut belőlük.
Bióban nem annyira problematizálják a gyommentességet, a gyomok árnyékoló hatását is megbecsülik. Rá fognak kényszeríteni lassan hogy szinte semmit nem fogsz kifújni a földre. Ennek előszele a növényvédő szer kategóriák felállítása, a szórókkal kapcsolatos szigorítások.
A vizsgálatokat én nem venném készpénznek a szermaradványra vonatkozóan. Ezidáig rengeteg szerről derült ki UTÓLAG hogy mennyire problémás.
Nem tudom mennyire látható, de a bekeretezett kis állatkára van valakinek tippje mi lehet? Nagy ficánkolásba volt mikor kifordítottam az ásóval, sajnos közelebbit nem tudtam csinálni, ennyit tud a telefon.
Mivel jelenleg annyi különbözteti meg a bio termelőt a konvencionálistól, hogy ők éjjel permeteznek...
Soksok éve jó vetésforgóval, célzottan ráfigyelt növényvédelmi technológiával, tényleg céltudatosan a gyomflóra uralkodó fajaira a legjobb vegyszereket használva is mintha minden munka mindhiába való lett volna eddig is. Nyílván vannak eredmények, az évelőket lassan sikerül kitakarítani majdnem mindenhonnan, hormonok, tarlókezelések szelektív egyszikű írtós kezelésekkel hol mi szükségeltetett, de a magrólkelő gyomok ugyanúgy jönnek minden évben, mintha nem is fogyna a gyommag készlet a földből, pedig rengeteget kezelünk pre-be is...
Egyszerűen nem bírom elképzelni a bio termesztést, mert jelenlegi helyzetben is elég egyetlen egy hiba, már így is vegyszerezés mellett is ollyan gyomos kultúrát eredményezhet pl szójában napraforgóban tökben akárhol.....hogy ihajj, mi lenne ha még nem is lehetne semmitsem fújni!?!?!?!?
szerintem ez egy örök megoldatlan kérdés lesz és meg merném mérettetni az én terményemet bármelyik bio termelőjével a laborban, nagy különbségek nem lennének.
(tudom mert pl konvencionális tönkölybúzámat bevizsgálták német bio laborban és semmilyen szermaradékot nem leltek benne, pedig gyomírtottam meg műtrágyáztam, szóval...)
Válasz monolit #5780. hozzászólásáraAlapvetően látok ebben a dologban fantáziát, úgy hogy ha a nagy számok törvénye alapján egyszer átveszem a gazdaságot apósomtól, biztos hogy fokozatosan átállok erre. Addig is marad az információgyűjtés...
Válasz emcett #5778. hozzászólásáraÍgy igaz, továbbá később a talajélet megjelenésével nőnek a termésmennyiségek, valamint át lehet térni bio termelésre ami megint plusz bevételt jelent.
Válasz Wilde #5777. hozzászólásáraJelenleg Magyarországon szántóföldi körülmények között nincs igazi tapasztalat a talajmegújítás működésére. Netparaszt ért el kezdeti sikereket, de még ő is messze jár attól, hogy azt mondhassa renden van a talaja. Ezért nem értem ezt a tapasztalatot.
A semmiből tényleg nem. De a talaj táplálék háló nem semmi. És nem akarom magyarázni.
Térjünk át a hasznos információkhoz.
Subsidiary Crop Database jövőhéten elkezdem picit elemezni, elsőnek az értékelési összefoglalót fogom egy nagy táblázatba összeszedni,majd az ismertebb növények leírását fordítgatni. Aki be akar szállni küldjön privátot.
Válasz Wilde #5777. hozzászólásáraÉn úgy értelmeztem itt a dolgokat, hogy nem a csúcstermésből (14 T-s kukorica) lesz a haszon, hanem az átlagos termésbe bele nem tett inputanyag (üzemanyag, vegyszer, műtrágya), gépkopás és munkaidő, amit ezen technológiával megspórolsz...
"itt sem kellene egyeseknek vitatkozni" ezt kissé magaménak érzem Miért probléma az ha én a saját és mások tapasztalataiból esetlg másképp látok dolgokat?nem nagy tudomány 6t kukoricát termelni akár műtrágya nélkül is de abból nem kell fejlesztéseken gondolkodni,esetlg bérleti díjakon (már akinek van),van aki mütrágyával sem tud 6t-át van aki tud 16t is.nagy termések nincsenek a semmiből.
A probléma akkor van mikor egyes elemeket valaki nem tartja lehetségesnek. (ALKO, mikroszkóp, méhlegelő sávok stb...)
Én elismerem Szeberg hagyományos talajművelésben elért eredményeit. És ha bármely más topikban írta volna a 200l nitrosolt egyet értettem volna vele és azt mondom ezt így kell csinálni.
Feco a te forgatás nélküli úttörő munkád pedig még ennél is tiszteletreméltóbb. (De az inkább talajközpontú mint talajmegújító. Tudom az is javítja a talajt de egészen más kategória.)
De ugye ahogy te nem mész át a szántós topikba mondogatni, hogy hülyeség, itt sem kellene egyeseknek vitatkozni.
Sajnos Netparaszt nem hangsúlyozta eléggé, hogy ő öko(bio) rendszerben gondolkodik, és erre építi talajmegújítás.
Persze elemeket is át lehet venni a rendszerből (takarónövény, direkt vetés, stb), de ne vitatkozzunk folyton olyanokon ami pusztán más látásmód miatt van.
Én hiszek benne, hogy minimális inputtal el lehet érni a 10t+ kukorica, 7t+ gabona terméseket, ha nem jön össze hát több földje lesz másoknak. Nem motivál a pénz, a kihívás fontosabb.
Válasz MrPoke #5773. hozzászólására"De meg kell érteni, hogy nagy dózisú műtrágya, gombaölő használata mellet nincs talajmegújítás. Csak azok gondolkodhatnak benne akik bevállalják ezeket a feltételeket."
Ezzel en nem értek egyet. Célzott es okszerű művelés kell, aminek része a zoldtragyazas, része a direktvetes, része a komposzt, a trágya, ugyanakkor része a műtrágya es a növényvédelem is. A hangsúly az okszerusegen van. Egy jól megválasztott kezelés nem károsítja a mikro- vagy makro-környezetet, de átsegíti a növényt egy-egy kritikus szakaszon.
Válasz .Feco. #5771. hozzászólásáraIgazából ezt így előre nem lehet megmondani. Térjünk vissza erre mondjuk 5 év múlva :)
Lehetséges, hogy nekem se fog sikerülni az amit elterveztem, jelenleg évről évre nő a termésátlag, költségek csökkennek (kevesebb gázolaj).
De meg kell érteni, hogy nagy dózisú műtrágya, gombaölő használata mellet nincs talajmegújítás. Csak azok gondolkodhatnak benne akik bevállalják ezeket a feltételeket.
Válasz MrPoke #5760. hozzászólására"Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal."
Ezzel nem tudsz mit kezdeni sem igy, sem ugy, ezen kar is vitatkozni. Amikor egy területet alapból 10-12-14 tonnás termeshez lőnek be akkor a szélsőséges időjárás eseten csökken a hozam, de lesz mondjuk 14 helyett 10. Amikor annyira szélsőséges, hogy 14 helyett 5 tonna van, akkor 7 helyett is 3 van, tehát bukok en is meg buksz te is. A különbség az, hogy ha a nagy termes bejön akkor nagyobb nyereséget lehet realizálni, ha nem jon be akkor nulla körül mozog. Itt ha 7 tonnára lövöm be a kukoricát el sem kell vetni, mert az garantáltan 0. A mostani kilátásokkal az 210-250e Ft árbevétel. Csak a bérleti díj 120, mire élvezem a kukoricát es meggyomirtom mar tartok majd en itt költségben...
15571 hozzászólás
Válasz MrPoke #5818. hozzászólásáraNekünk nem nagyon sikerül!
Válasz .Feco. #5817. hozzászólására
Válasz emcett #5816. hozzászólásáraHát csak meg kell fizetni. hiszen a diplomás leányzók mosogatnak Londonban.
Vagy nincs az a pénz amiért valaki kapál? Mert az nem trendi? (költői kérdés)
Válasz emcett #5816. hozzászólásáramiért? a csinos lányok szeretnek leguggolni, meg előre hajlongani ott, ahol jó nagy tökök vannak!
Válasz MrPoke #5812. hozzászólására"Vagy esetleg hívsz a nyáron pár csinos lányt akik megkapálják a tökföldedet."
A lottóötösnek nagyobb az esélye, elhiheted...
"Vagy esetleg hívsz a nyáron pár csinos lányt akik megkapálják a tökföldedet."
A lottóötösnek nagyobb esélye van, elhiheted...!
Válasz szanberg #5813. hozzászólásáraNincsenek.
Válasz Mf-es? #5808. hozzászólásáraSávtisztító csillagtárcsák vannak rajta?
Válasz Mf-es? #5811. hozzászólásáraSzerintem fel fog ez gyomosodni mindenféleképpen, ahoz kevés a takarás. Mire a tök adna megfelelő takarást már rég el fog bomlani.
Talán egy fektetett rozs takarna eleget, de ez csak tipp. Nem értek a tökhöz. Szóval én így a hétvégi (nagy) esők előtt megfújnám valami vetés után, kelés előttivel. (A megfelelő termésbiztonság miatt) Vagy esetleg hívsz a nyáron pár csinos lányt akik megkapálják a tökföldedet.
Válasz Mf-es? #5810. hozzászólásáraVetés jobban sikerült,mint gondoltam.Egy baj,6 sorból csak 2 vet.A maradék négy sor,feleslegesen bolygat,és ott felgyomosodhat.Remélem nem.
Válasz MrPoke #5809. hozzászólásáraEz egy kísérleti darab lesz,mit szól hozzá a tök.Szeptember eleji takarónövény keverék vetése,2 napja 100 liter nitrosol+100 l.víz+3 liter glifozát.
Válasz Mf-es? #5808. hozzászólására
Jól néz ki így távolról.
Technológia?
Várjuk a fejleményeket.
Válasz MrPoke #5806. hozzászólására
No-till tök.
Válasz Radocz #5805. hozzászólásáraHrsz?
Válasz Radocz #5805. hozzászólásáraMegjelen az Agrárágazat Talajélet különszáma. Irány az újságos akinek nem hozza a postás.
Van benne jó pár hasznos cikk. És akik kételkednek a talajmegújításban azoknak főleg, hiszen ott látható, hogy egy tucatnyi ember (köztök professzorok), is egy állásponton vannak a talajéletek kapcsolatban, és nem csak Netparaszt hittérítése.
Elég, ha csak Ukrajnáig mentek.
Folyt. a dühöngőben.
Kicsit olyan mintha az almát hasonlítanánk össze a körtével. Voltam én is a mikroszkópos két napos képzésen, pár fórumtárssal egyetemben. Azt kell mondjam minél többet tud meg ezekről a folyamatokról és a gyakorlati kivitelezésükről az ember, annál kevésbé tűnik az pillangó kergetésnek. Sőt tovább is megyek, meg lehet csinálni itt Magyarországon is, kezd ez kitisztulni, persze lehet ellenkezni a végtelenségig, de a körtéből minek csináljunk almát? Mikor egyébként is a körte finomabb
. No de lényeg a lényeg, ajánlom mindenkinek a mikroszkópozást, közel sem lehetetlen legalább alapfokon elsajátítani és egy teljesen új világ tárul ki.
Válasz Netparaszt #5801. hozzászólásáraÉn most Franciaországról beszéltem nem Németről, jártam kint, láttam azt amit leírtam.
De németben is ahol a nagyüzemek vannak tizenezer hektárokkal ott sem igazán fedőznek. A többiről én nem beszélek mert nem ismerem.
Viszont ezekkel a plussz támogatásokkal amit írsz nekem csak az a bajom, hogy ha megszűnne a pénzcsap, nem tudnának megélni, magyarul mesterségesen van fenntartva ez az "ágazat" is
Válasz Netparaszt #5801. hozzászólásáraa német viszonyokat nem ismerem de szanberg kolléga példázata a franciákkal nagyon ült.ők és a hollandok talán leghektikusabbak velünk, érthető okokból.
Válasz szanberg #5797. hozzászólására Az unióban fényévekkel előrébb járnak a vegyszermentes termeléssel és durvábban kezdik a termelőket beszorítani a vegyszerhasználat visszafogására. A szénmegkötő művelést, ökoprogramokat nagyságrenddel jobban dotálják, mint Maon, a németeknél egyes tartományokban több csak a takarónövény támogatás, mint a komplett magyar SAPS, a számos tartományi támogatáson túl, nagy pénzeket jelent a bio. Aki bioban termel annak nem kell magas inputú extrahozam sem, mások a jövedelmi viszonyok.
Szóval te önszorgalomból írsz ostobaságokat vagy fizetnek ezért?
Ez volt a kérdésem.
"A hosszú gombafonal miért jó a talajban?"
Ha a fonalat más élőlények megeszik az a gombafonal már nem fogja lazítani a talajom, viszont lesz mit ennie a gilisztáimnak.
Ha viszek a szikes talajomra komposztot és gilisztát. Az bejöhet?
Válasz Radocz #5798. hozzászólásáraMikor mikroszkóppal vizsgálsz egy mintát és az egész látómezőt végigéri egy gombafonal az csak a vizsgálat szempontjából érdekes.
A talajban a gombafonalak hossza több méter, erdőben és egyes gombafajok több négyzetkilométeres telepeket is alkothatnak.
A gombafonalak szerepe sokoldalú lazítják a talajszerkezetet, és a sejtekben folyamatos tápanyag áramlás zajlik, így képes a növényhez szállítani a tápanyagot nagyobb távolságból.
Szerintem nekünk nem szükséges ismerni a teljes biokémia folyamatokat ami a talajban zajlik, elég ha ismerjük az alapokat, és mi szükséges az egészséges működéshez.
Egyszerű példával: téged sem érdekel, hogy a cefrében milyen baktériumok bontják le a cukrot alkohollá a lényeg, hogy az eredmény jó legyen.
Válasz monolit #5793. hozzászólásáraArra már rájöttem hogy úgy halok meg hogy nem fogom érteni ezt az egészet.
Viszont, amikor Netparaszttal néztük a komposztomat a mikroszkóppal. aszt mondta, hogy az a jó, ha végig ér a fonal.
Itt meg azt olvastam, hogy ezt valamik megeszik.
Na már most ha én éhes vagyok akkor mindegy hogy szeletelve kapom a 10 cm-es pick szalámit, - mint anno a rapülősök ideadták a nyíregyházi főiskolán, mert annyit kaptak a csomagban, hogy nem bírták megenni-vagy kiveszem itthon a fagyasztóból a tavalyi készítményem, és addig falatozok belőle, amíg jól nem lakom.
A linked hatására találtam szikes talajokról írást, ami inkább kutatói munka.
Olyan kellenne inkább, ami gyakorlatiasabb.
Válasz monolit #5794. hozzászólásáraAz unió azért reagál vegyszerkivonásokkal meg minden olyan dologgal úgy ahogy, mert azt akarja, hogy ne termeljen a magyar paraszt, vagyis lehetőleg minél kevesebbet. Ezért adnak támogatást, tolnak pályázati pénzeket hogy kussoljunk mert szavunk sem lehet, pénzt kapunk, ezért van zöldítés meg AKG meg natura meg minden...
Aztán az unió feje pedig hagy tudja a maga intenzív termesztéstechnológiáját csinálni, termeljék a 8-10tonnás búzáikat tizentonnás kukoricákat, mehet a nehézipar nagyban, viszont a mi termelésünk csak rontja a lehetőségeiket.
Szerinted mennyire érdekli a francia parasztot ez az egész amikor vegetációban 5-ször gombaölőzi a búzáját mert muszály a tengeri klíma végett!?!?!?!?! Meg 8-10mázsa műtrágyát szór rá ésatöbbi....
nem erről szól ez, elhihetitek
Válasz monolit #5794. hozzászólásáraköszi!ez nem egyszerű,de legalább csepp a tengerben.
Válasz otis #5790. hozzászólására
Válasz Richard. #5789. hozzászólásáraHa beírod a keresőbe azt hogy talajpusztulás, akkor érthető hogy miért reagált az UNIÓ a vegyszerek tiltásával is.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Talajvedelem/ch01s02.html
Válasz Radocz #5791. hozzászólásáraA kérdésfeltevésed pontatlan, nem tudni mely gombafajról lenne szó.
De a válasz rá:
Amennyiben kedvezőek a körülmények (táplálék, nedvesség, megfelelő hőmérséklet) akkor ugyanabból a fajból való gombánál ha összetalálkoznak a gombafonatok a sejtek összeolvadnak.
Lásd "hogyan lesz a spórából micélium" fejezet:
https://books.google.hu/books?id=ZuPAJWYAI1kC&pg=PA9&lpg=PA9&dq=hossz%C3%BA+gombafonal&source=bl&ots=m5Il3JEGlJ&sig=0Y1MN1f7fS-3r4x5Q--EKKwgeKQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjmy664sJvMAhUMKywKHYTfCJUQ6AEIIDAB#v=onepage&q=hossz%C3%BA%20gombafonal&f=false
Válasz szanberg #5783. hozzászólásáraMaga a gondolatmeneted nem jó. Csak a konvencionális mezőgazdaságból indulsz ki.
A leírt problémák miatt nem tartod működőképesnek a rendszert. Viszont aki komolyan gondolja a talajmegújítás technológiát elkezd kutatni, olvasni, próbálkozni hogyan lehet ezeket megoldani, és mások miként csinálják.
Te pedig egy ördögi kör áldozata vagy, nitrosol, gyomirtók a növény felületén okoznak mikró sérüléseket, valamint elpusztítja a növény védelmét szolgáló élőlényeket. Ezért biztos, hogy kell levélvédelmet végezned. Stb.... És évről évre egyre hatástalanabbak lesznek a kemikáliák a kialakult rezisztencia miatt.
Minden leírt problémára van megoldás, és egy része magától is megoldódik.
"A szerves anyag lebontó folyamataiban A gombafonalak elfogyasztásával játsszák A legnagyobb szerepet. Bizonyos gombafajt jobban kedvelnek másokkal szemben."
A hosszú gombafonal miért jó a talajban?
Válasz monolit #5786. hozzászólására Tényleg ugróvillás! Köszönöm szépen a segítséget!
Válasz monolit #5788. hozzászólásáraMièrt is? Mert,ahol règebben bevezettèk,kis orszàgunk meg lamajmolta a nagyhatalmak kènyszerère ezt a permetezős patent dolgot,ott màr nem fùjnak? Kinek adja el a vegyszert? Tùlszaporodnak,azt azok is idejönnek!
Válasz szanberg #5783. hozzászólásáraCsalók mindig is lesznek, lehetnek ezért a biogazdák között is, de mindre azért nem mondanám.
A gyommagokat a szél is elszállítja, gyommentes táblákra is jut belőlük.
Bióban nem annyira problematizálják a gyommentességet, a gyomok árnyékoló hatását is megbecsülik. Rá fognak kényszeríteni lassan hogy szinte semmit nem fogsz kifújni a földre. Ennek előszele a növényvédő szer kategóriák felállítása, a szórókkal kapcsolatos szigorítások.
A vizsgálatokat én nem venném készpénznek a szermaradványra vonatkozóan. Ezidáig rengeteg szerről derült ki UTÓLAG hogy mennyire problémás.
Még egy pár paránylény
https://www.cals.ncsu.edu/course/ent525/soil/soilpix/index.html
Válasz otis #5785. hozzászólásáraÍgy a kép alapján nem felismerhető a faj.
Valószínűleg ugróvillást láttál. A linkelt oldalon talán megtalálod melyik volt az.
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/10103#
Nem tudom mennyire látható, de a bekeretezett kis állatkára van valakinek tippje mi lehet? Nagy ficánkolásba volt mikor kifordítottam az ásóval, sajnos közelebbit nem tudtam csinálni, ennyit tud a telefon.
http://www.ecaf.org/
Válasz monolit #5780. hozzászólásáraHáááát ez a bio kérdés azért eléggé hogyismondjam izéééé.
Mivel jelenleg annyi különbözteti meg a bio termelőt a konvencionálistól, hogy ők éjjel permeteznek...
Soksok éve jó vetésforgóval, célzottan ráfigyelt növényvédelmi technológiával, tényleg céltudatosan a gyomflóra uralkodó fajaira a legjobb vegyszereket használva is mintha minden munka mindhiába való lett volna eddig is. Nyílván vannak eredmények, az évelőket lassan sikerül kitakarítani majdnem mindenhonnan, hormonok, tarlókezelések szelektív egyszikű írtós kezelésekkel hol mi szükségeltetett, de a magrólkelő gyomok ugyanúgy jönnek minden évben, mintha nem is fogyna a gyommag készlet a földből, pedig rengeteget kezelünk pre-be is...
Egyszerűen nem bírom elképzelni a bio termesztést, mert jelenlegi helyzetben is elég egyetlen egy hiba, már így is vegyszerezés mellett is ollyan gyomos kultúrát eredményezhet pl szójában napraforgóban tökben akárhol.....hogy ihajj, mi lenne ha még nem is lehetne semmitsem fújni!?!?!?!?
szerintem ez egy örök megoldatlan kérdés lesz és meg merném mérettetni az én terményemet bármelyik bio termelőjével a laborban, nagy különbségek nem lennének.
(tudom mert pl konvencionális tönkölybúzámat bevizsgálták német bio laborban és semmilyen szermaradékot nem leltek benne, pedig gyomírtottam meg műtrágyáztam, szóval...)
Válasz monolit #5780. hozzászólásáraAlapvetően látok ebben a dologban fantáziát, úgy hogy ha a nagy számok törvénye alapján egyszer átveszem a gazdaságot apósomtól, biztos hogy fokozatosan átállok erre. Addig is marad az információgyűjtés...
Válasz emcett #5778. hozzászólásáraÍgy igaz, továbbá később a talajélet megjelenésével nőnek a termésmennyiségek, valamint át lehet térni bio termelésre ami megint plusz bevételt jelent.
Válasz Wilde #5777. hozzászólásáraJelenleg Magyarországon szántóföldi körülmények között nincs igazi tapasztalat a talajmegújítás működésére. Netparaszt ért el kezdeti sikereket, de még ő is messze jár attól, hogy azt mondhassa renden van a talaja. Ezért nem értem ezt a tapasztalatot.
A semmiből tényleg nem. De a talaj táplálék háló nem semmi. És nem akarom magyarázni.
Térjünk át a hasznos információkhoz.
Subsidiary Crop Database jövőhéten elkezdem picit elemezni, elsőnek az értékelési összefoglalót fogom egy nagy táblázatba összeszedni,majd az ismertebb növények leírását fordítgatni. Aki be akar szállni küldjön privátot.
Válasz Wilde #5777. hozzászólásáraÉn úgy értelmeztem itt a dolgokat, hogy nem a csúcstermésből (14 T-s kukorica) lesz a haszon, hanem az átlagos termésbe bele nem tett inputanyag (üzemanyag, vegyszer, műtrágya), gépkopás és munkaidő, amit ezen technológiával megspórolsz...
"itt sem kellene egyeseknek vitatkozni" ezt kissé magaménak érzem Miért probléma az ha én a saját és mások tapasztalataiból esetlg másképp látok dolgokat?nem nagy tudomány 6t kukoricát termelni akár műtrágya nélkül is de abból nem kell fejlesztéseken gondolkodni,esetlg bérleti díjakon (már akinek van),van aki mütrágyával sem tud 6t-át van aki tud 16t is.nagy termések nincsenek a semmiből.
Válasz .Feco. #5774. hozzászólására
Válasz .Feco. #5774. hozzászólásáraEzzel egyet értek, mindenki saját feladata eldönteni mekkora intenzitással alkalmazza az itt leírtakat.
A probléma akkor van mikor egyes elemeket valaki nem tartja lehetségesnek. (ALKO, mikroszkóp, méhlegelő sávok stb...)
Én elismerem Szeberg hagyományos talajművelésben elért eredményeit. És ha bármely más topikban írta volna a 200l nitrosolt egyet értettem volna vele és azt mondom ezt így kell csinálni.
Feco a te forgatás nélküli úttörő munkád pedig még ennél is tiszteletreméltóbb. (De az inkább talajközpontú mint talajmegújító. Tudom az is javítja a talajt de egészen más kategória.)
De ugye ahogy te nem mész át a szántós topikba mondogatni, hogy hülyeség, itt sem kellene egyeseknek vitatkozni.
Sajnos Netparaszt nem hangsúlyozta eléggé, hogy ő öko(bio) rendszerben gondolkodik, és erre építi talajmegújítás.
Persze elemeket is át lehet venni a rendszerből (takarónövény, direkt vetés, stb), de ne vitatkozzunk folyton olyanokon ami pusztán más látásmód miatt van.
Én hiszek benne, hogy minimális inputtal el lehet érni a 10t+ kukorica, 7t+ gabona terméseket, ha nem jön össze hát több földje lesz másoknak. Nem motivál a pénz, a kihívás fontosabb.
Válasz MrPoke #5773. hozzászólására"De meg kell érteni, hogy nagy dózisú műtrágya, gombaölő használata mellet nincs talajmegújítás. Csak azok gondolkodhatnak benne akik bevállalják ezeket a feltételeket."
Ezzel en nem értek egyet. Célzott es okszerű művelés kell, aminek része a zoldtragyazas, része a direktvetes, része a komposzt, a trágya, ugyanakkor része a műtrágya es a növényvédelem is. A hangsúly az okszerusegen van. Egy jól megválasztott kezelés nem károsítja a mikro- vagy makro-környezetet, de átsegíti a növényt egy-egy kritikus szakaszon.
Válasz .Feco. #5771. hozzászólásáraIgazából ezt így előre nem lehet megmondani. Térjünk vissza erre mondjuk 5 év múlva :)
Lehetséges, hogy nekem se fog sikerülni az amit elterveztem, jelenleg évről évre nő a termésátlag, költségek csökkennek (kevesebb gázolaj).
De meg kell érteni, hogy nagy dózisú műtrágya, gombaölő használata mellet nincs talajmegújítás. Csak azok gondolkodhatnak benne akik bevállalják ezeket a feltételeket.
Válasz .Feco. #5771. hozzászólásáraAz élvezem az elvetem különben, de igy is jo...
Válasz MrPoke #5760. hozzászólására"Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal."
Ezzel nem tudsz mit kezdeni sem igy, sem ugy, ezen kar is vitatkozni. Amikor egy területet alapból 10-12-14 tonnás termeshez lőnek be akkor a szélsőséges időjárás eseten csökken a hozam, de lesz mondjuk 14 helyett 10. Amikor annyira szélsőséges, hogy 14 helyett 5 tonna van, akkor 7 helyett is 3 van, tehát bukok en is meg buksz te is. A különbség az, hogy ha a nagy termes bejön akkor nagyobb nyereséget lehet realizálni, ha nem jon be akkor nulla körül mozog. Itt ha 7 tonnára lövöm be a kukoricát el sem kell vetni, mert az garantáltan 0. A mostani kilátásokkal az 210-250e Ft árbevétel. Csak a bérleti díj 120, mire élvezem a kukoricát es meggyomirtom mar tartok majd en itt költségben...