Válasz Gwhaunting #3312. hozzászólásáraVetőmagnak 8kg-al kellett vetni a mustárt, olyan tömeg lett rajta, hogy kegyetlen. Szerintem ha szeretnéd, hogy a többi is érvényesüljön akkor 1kg doszt elég lesz belőle vagy még sok is.
Én raknék szóját is a keverékbe, mondjuk nekem azom van mert termesztem, de szerintem jól is működne közte
Ennyiféle magot honnan fogsz beszerezni? én tennék közé szóját is még plusszba, minél többminden van annál jobb azt mondják.
Akkor kukorica vagy napraforgó után kalászost vetsz ősszel, majd kalászos után fedőnövény keveréket, így mindig van feddés a talajodon.
Kkorica után mivel készítessz talajt?
Vagy direkt szeretnél vetni búzát?
Válasz Pilátus #3308. hozzászólásáraAmit tapasztaltam hogy még az 5kg mustár is elnyomott szinte mindent. Keléskor megvolt minden benne(20kg zab, 20kg borsó, 5kg olajretek,5kg mustár, 1kg tarlórépa, 2kg facélia, 5kg hajdina). Hajdina hamar elfagyott, borsónál sztem csírázási gond volt. Búzatarlón szalma szétfújva, augusztus 15-20 körül grúber, műtrágyaszóróval elszorva+ 30 kg hatóanyagú pétisó, henger és vártam az esőt. Jövőre rövidtárcsa, vagy kombi esetleges totális ha sok az árvakelés, és vetés.
Válasz szanberg #3309. hozzászólásáraEddig a terv napraforgó, de ha csapadékos lesz a tél akkor még csemegekukoricán is elgondolkodok. Én kukorica után mindig búzát vetek, így a kettő közé nem tudok már fedőnövényt berakni. Jövőre egy másik területre ilyen keveréket próbálnék összeállítani: Szöszös bükköny, Bíborhere,Mustár, Olajetek, Zab, Hajdina, Borsó, Szudánifű, Somkóró, Facélia, Csillagfürt, Lóbab, Tavaszi bükköny, Tillage Radish, Sunn hemp.
Mit vetsz majd utána? Ha kukorica kerül akkor az után mit fogsz elszórni fedőnek? Mivan, ha későre marad és nemtud már beállni ez utóbbi? Az utnáa mit fogsz vetni mi a terv???
Válasz Gwhaunting #3307. hozzászólásáraTE ebben régebben is élen jártál ha jól figyeltelek és van már bőven tapasztalatod a "zöldségekről". Röviden összefoglalnád mit látsz most mi és hogyan vált be eddig és mit javasolsz nekünk(továbbá a képen lévővel mi,mikor és hogyan lesz tovább?)
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólásáraArra vonatkozóan van e információd, hogy általánosságban az allelokemikáliák mennyi idő után bomlanak le a talajban? Főleg a gyökér által kiválasztottakra gondolok, nem a szármaradványok lebomlásakor keletkezőkre.
Válasz Pilátus #3293. hozzászólásáraÉs egy ilyen gép mennyire tekinthető univerzalisnak? Mármint egy "hagyományos" vetőgéppel szemben? Csakmert a lényeg az a minél kevesebb gép vásárlása és használata lenne!
Válasz Netparaszt #3295. hozzászólásáraNyílván nem szeretné, mert akkor nem fogyn a topdown, cultus, opus, meg a rapid spirit drill akármi....
A Seedhawk egyszer drága, megvenni aztán örök mint a nyomorúság. Igénytelen, szélsőséges és király.
Olyan mint egy jó asszony, szegény embernek való, nyűhetetlen.
Egyébként megint csak azt mondom, hogy látom a fantáziát ebben a technikában, tapasztalataim is vannak vele kapcsolatban, de egyszerűen ebben a helyzetben nem lehet ezt kivitelezni.
Mi a helyzet? Az, hogy a nagyrésze földünk bérelt és hamarosan lejár a szerződés. Biztosan lesz ami elkerül a mostani médiában hallatott divatos mezőgazdaságos felelőtlen kijelentéseik miatt, erre így nem lehe ttervezni.
Nem mellékesen ittvannak az embereim, ha nem jön be a dolog bukta van, átállási időre tartalék nincsen, kéne komoly gabona vetőgép, szemenkéntiket pedig felöltöztetni fullos direktes témára ésatöbbi.
A takaró növények magjait megvenni többszáz hektárra kegyetlen drágaság. Nekem mondjuk van jószágom, 400birka amivel tudnám etetni a már jól lezáró takaró fedőnövényeket ilyenkor késő őszi legelőként, mindenki jól járna, igaz ha sár van akkor tapos a nyáj, egyébként meg trágyázik is közben hehe
Ha nyernék a lottó 5-ösön, vennék két fullos direkt vetőgépet az biztos, egy csomó faxa magkeveréket és nekiállnék. Előtte mindent mégegyszer átlazítóznék meg grubberrel mennék a fedőnövények alá jó időkben, de amíg ez nem jön be addig próbálkozunk, lesegetünk csipkelődünk de semmi többet.
Most nyáron csesztem el mint írtam a szárító építés miatt leginkább, pedig most olyan takaróállományom lenne, hogy ihajj.
Jövőre olajretek magot fogok beszerezni és amit már játszottam azt újra megjátsszuk, befogok állítani egy-egy táblát ilyen művelésre, bár a kultúrnövények vetésforgóját nemtudom, hogy kéne iktatni, kukorica szója búza egyéb kalászosok mennének a forgóba, ahol meg nemlehet szójázni ott napraforgót is vetnék.
Válasz Pilátus #3293. hozzászólásáraDirektvetés és takarónövény együtt a királyság, amikor ez a rendszer beáll, nem kell sokat hívni a műtrágyásokat
Van az a talajállapot, amikor a mechanikai munkálatok már több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Akkor már felesleges talajmunkázni.
Ezt viszont takarónövény nélkül nehéz elérni.
Válasz Mf-es #3275. hozzászólásáraDARYDAN látod ez kell neked és egymenetben bekevered a szervest.Ha szerves trágyát kell elkeverned akkor az már eleve nem direktvetés.A Rapid sem direktvető ha elől van még két sor tárcsarendszere,de ettől függetlenül simán bekeverné neked a szervest.Az itt lejjebb airguardos videon láthatsz direkvetőgépet de te ezt nem akarod.A DIREKTVETÉSMÁRAMÚLTÉ és sokkal gazdaságosabb (na meg pszchikailag is kevésbé megterhelő egy farmernak) a fedőnövényzetes gazdálkodás.Szerintem ne hallgas rám és itt senkire de ha boldogan és vidáman szeretnél majd a mezőidre nézni akkor csakis a HORSCH Prontó a megoldás neked
+ Kapott még a kész komposztból 1 köbméterhez 40 l -t oltóanyagnak.
Kb. 50 féle alapanyag, mivel elő volt a zöldek nagy része keverve, ezért "csak" 20 féle anyagot kellett beleszórni. Kettőnknek 35 - 40 perc volt a pótkocsi megtöltése, nedvesítés, keverés kb. ugyanennyi idő.
Válasz DairyDan #3287. hozzászólására Inkább a Tume, Semeato, Sola vonalán kellene keresgélni, pl. a Vader céges szinten nem támogatja a direktvetést, a 740A pedig nagyon gyenge.
A szerves trágyát viszont külön menetben be kell dolgozni, hogy haszna legyen, vagy komposztálni, s akkor elég kiszórni.
Sziasztok! Kissebb gazdaságba milyen vetőgépet ajánlanátok? Elsösorban tömegtakarmányokat állítok elő tejelő és húsmarháknak (szudánifű, köles, zabosbükköny,rozs,lucerna,somkóró,mohar amik megteremnek ezeken a gyenge homokos talajokon). Szóval ezek mennek keverékben ill. esetenként önmagukban. Érdemes beruházni 740A vagy rapidra vagy elég lenne egy carrier drill is? Célom az egyébként az hogy teljes direktvetésre átálljak nagyjából öt éven belül. A szerves trágyát képesek ezek a gépek bedolgozni egymenetben a felső retegekbe ha nagyon jól érett almos az anyag?
Válasz szanberg #3282. hozzászólására Még egy ilyen szélsőségesen aszályos év után is látod, hogy milyen zöldtömeget tud létrehozni a takarónövény. Nem mindenhol persze, mert a nyírségieknél azért jóval szerényebb a hozam, ott úgy tűnik sivatagi takarónövény programot kell kitalálni a humusztartalom növeléséhez.
Veszteni azért nem vesztesz semmiképp a jól tervezett takarónövénnyel, mert mindenképp kevesebb tápanyagot kell kijuttatnod, a talajod pedig meghálálja.
A nyiroktalajon kifejezetten kevés szármaradványt hagyó növényekekt használnék, mély karógyökérrel és sok nitrogénkötéssel.
Válasz Netparaszt #3284. hozzászólásáraAz alsó kép sarkában látszik, kétszer kaszáltuk, meg a fagy is megcsipkedte kicsit. Most meg a lazító bekeverte a felső 5-10 centibe
Nagyon régi tsz-es almás, tavasszal lettek kihúzva a fák utána tárcsa, majd szudáni fű, most a gyökerek miatt meglazítottam. Minimum 40 éve nem mozgatott, forgatott föld... vélemény?
Válasz Praetor #3276. hozzászólásáraNekem is kivirágzott annó, mondom mellkas felett ért a retek, olyan retek testek voltak a födben, hogy 30centi mély lyukak maradtak tavaszra a tövek helyén. Attólm hogy kivirágzik az beéredt, csíraképes magot nemfog hozni, lefagy aztán tavaszra eltűnik elporlad szépen.
Most nyáron lehetett volna ilyet csinálni mert végére megjöttek az esők, de elcsesztem, mert épült a szárító aztán elvette minden energiám figyelmem, meg aztán magot is kellett volna szerezzek retekből ésatöbbi...
Kicsit sajnálom, egyébként nem biztos, hogy 100%-ban rábíztam volna hirtelen erre az eljárásra a következő szezon kukoricáját pl.
Jövőre ha időm adja egy gyengébb kisebb táblán fogom kipróbálni ha összejön reá a jóidő, hogy meglássam egy élettelen nyirok talajon mire halad a történet.
Válasz Milking #3267. hozzászólására A kérdés csak az, állítható-e annyira a levegő, hogy mondjuk egyszerre a heremagot és a lóbabot is ki tudja vetni egyenletesen. A keverékek komoly kihívások szerintem a levegősökkel.
Válasz Praetor #3276. hozzászólására Ha ilyen zöldtömeget hoz virágzásig, nincs gond vele, megtette a dolgát. Most már jönnek a keményebb fagyok, lerendezi őket az időjárás.
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraVegyes keveréket...hatékonyan külön tartályból. Teljesen másként viselkednek az eltérő alakú..súrlódási ellenállású anyagok. Így kevert adagoláskor...megszökik a kisebb ellen állású. Egyenlőtlen lesz az adagolás. Mivel a nyomólevegős is egy adagoló "hengeren" keresztül szabályozza a kijuttatott magmennyiséget. Vagyis itt is egy nagyobb térfogat felől áramlik a szűkülő.Adagoló egység felé ,ebből adódóan áramlás közben folyton rendeződnek a magok. A merev vázasnál talán nem ennyire intenzív az áramlás. Ott kevesebb utat tesz meg a mag a vetőelemig. Így a keveredés talán megmaradhat egy elfogadott szinten.. Már a műtrágyaszórós verzióknál is tapasztalható a nem egységes keverék kiáramlás.
Válasz Netparaszt #3265. hozzászólásáraSzekrényes gép ki van zárva, itt nálunk nem lehet közlekedni 4 méteres géppel, nagyon meg kell gondolni merre indul az ember. nekem meg 6 méteres gép kellene inkább mint 4 méteres
Drisa ez pont olyan mint a Sprinter amit kérdeztél így annak is jónak kell lenni,de mintha 4méteres nem tud műtrágyát szórni pedig a Spriternek van olyanja amelyik a mag alá helyezi.Itthon búza utáni betonra sült földbe lehet hogy megakadna(? vélemény)
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraAlkalmas mindegyik ,csak a „legnehezebb" maghoz kel állítani a levegőnyomást + deflektort kel alkalmazni,hogy a"könnyű” magokat ne fúja ki az árokból
15474 hozzászólás
Válasz Gwhaunting #3312. hozzászólásáraVetőmagnak 8kg-al kellett vetni a mustárt, olyan tömeg lett rajta, hogy kegyetlen. Szerintem ha szeretnéd, hogy a többi is érvényesüljön akkor 1kg doszt elég lesz belőle vagy még sok is.
Én raknék szóját is a keverékbe, mondjuk nekem azom van mert termesztem, de szerintem jól is működne közte
Válasz Gwhaunting #3311. hozzászólásáraMi a tillage radish??? miből áll?
Ennyiféle magot honnan fogsz beszerezni? én tennék közé szóját is még plusszba, minél többminden van annál jobb azt mondják.
Akkor kukorica vagy napraforgó után kalászost vetsz ősszel, majd kalászos után fedőnövény keveréket, így mindig van feddés a talajodon.
Kkorica után mivel készítessz talajt?
Vagy direkt szeretnél vetni búzát?
Válasz Pilátus #3308. hozzászólásáraAmit tapasztaltam hogy még az 5kg mustár is elnyomott szinte mindent. Keléskor megvolt minden benne(20kg zab, 20kg borsó, 5kg olajretek,5kg mustár, 1kg tarlórépa, 2kg facélia, 5kg hajdina). Hajdina hamar elfagyott, borsónál sztem csírázási gond volt. Búzatarlón szalma szétfújva, augusztus 15-20 körül grúber, műtrágyaszóróval elszorva+ 30 kg hatóanyagú pétisó, henger és vártam az esőt. Jövőre rövidtárcsa, vagy kombi esetleges totális ha sok az árvakelés, és vetés.
Válasz szanberg #3309. hozzászólásáraEddig a terv napraforgó, de ha csapadékos lesz a tél akkor még csemegekukoricán is elgondolkodok. Én kukorica után mindig búzát vetek, így a kettő közé nem tudok már fedőnövényt berakni. Jövőre egy másik területre ilyen keveréket próbálnék összeállítani: Szöszös bükköny, Bíborhere,Mustár, Olajetek, Zab, Hajdina, Borsó, Szudánifű, Somkóró, Facélia, Csillagfürt, Lóbab, Tavaszi bükköny, Tillage Radish, Sunn hemp.
Válasz szanberg #3309. hozzászólásáraKukorica után mehet kalászos.
Válasz Gwhaunting #3307. hozzászólásáraEz kuuvajó állomány!
Fogd meg a végét és vigyed tovább a rendszert ezentúl, mert ez jó indulásnak de nagyon!
Mit vetsz majd utána? Ha kukorica kerül akkor az után mit fogsz elszórni fedőnek? Mivan, ha későre marad és nemtud már beállni ez utóbbi? Az utnáa mit fogsz vetni mi a terv???
Válasz Gwhaunting #3307. hozzászólásáraTE ebben régebben is élen jártál ha jól figyeltelek és van már bőven tapasztalatod a "zöldségekről". Röviden összefoglalnád mit látsz most mi és hogyan vált be eddig és mit javasolsz nekünk(továbbá a képen lévővel mi,mikor és hogyan lesz tovább?)
Nálam így megy a télbe a takarónövénykeverék
Válasz kis Zombi #3298. hozzászólásáraLe a kalappal!
Válasz szanberg #3297. hozzászólásáraNem kell két direktvető, elég egy is, ami mindent visz!
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólásáraArra vonatkozóan van e információd, hogy általánosságban az allelokemikáliák mennyi idő után bomlanak le a talajban? Főleg a gyökér által kiválasztottakra gondolok, nem a szármaradványok lebomlásakor keletkezőkre.
Válasz Pilátus #3302. hozzászólásáraAkkor tényleg praktikus!
Válasz DairyDan #3300. hozzászólásáraNyugi,, mert ha ezt megveszed akkor ugysem marad másra pénzed
Válasz kis Zombi #3298. hozzászólásáraBele ne kapjon a plató aljába mert gatya lesz :D
Amugy komoly anyag
Válasz Pilátus #3293. hozzászólásáraÉs egy ilyen gép mennyire tekinthető univerzalisnak? Mármint egy "hagyományos" vetőgéppel szemben? Csakmert a lényeg az a minél kevesebb gép vásárlása és használata lenne!
Válasz Netparaszt #3290. hozzászólásáraKöszönöm! Még sok utánajárás van vissza de a tume nagyon szimpatikus!
Válasz kis Zombi #3292. hozzászólásáraKomposzt keverés
Válasz Netparaszt #3295. hozzászólásáraNyílván nem szeretné, mert akkor nem fogyn a topdown, cultus, opus, meg a rapid spirit drill akármi....
A Seedhawk egyszer drága, megvenni aztán örök mint a nyomorúság. Igénytelen, szélsőséges és király.
Olyan mint egy jó asszony, szegény embernek való, nyűhetetlen.
Egyébként megint csak azt mondom, hogy látom a fantáziát ebben a technikában, tapasztalataim is vannak vele kapcsolatban, de egyszerűen ebben a helyzetben nem lehet ezt kivitelezni.
Mi a helyzet? Az, hogy a nagyrésze földünk bérelt és hamarosan lejár a szerződés. Biztosan lesz ami elkerül a mostani médiában hallatott divatos mezőgazdaságos felelőtlen kijelentéseik miatt, erre így nem lehe ttervezni.
Nem mellékesen ittvannak az embereim, ha nem jön be a dolog bukta van, átállási időre tartalék nincsen, kéne komoly gabona vetőgép, szemenkéntiket pedig felöltöztetni fullos direktes témára ésatöbbi.
A takaró növények magjait megvenni többszáz hektárra kegyetlen drágaság. Nekem mondjuk van jószágom, 400birka amivel tudnám etetni a már jól lezáró takaró fedőnövényeket ilyenkor késő őszi legelőként, mindenki jól járna, igaz ha sár van akkor tapos a nyáj, egyébként meg trágyázik is közben hehe
Ha nyernék a lottó 5-ösön, vennék két fullos direkt vetőgépet az biztos, egy csomó faxa magkeveréket és nekiállnék. Előtte mindent mégegyszer átlazítóznék meg grubberrel mennék a fedőnövények alá jó időkben, de amíg ez nem jön be addig próbálkozunk, lesegetünk csipkelődünk de semmi többet.
Most nyáron csesztem el mint írtam a szárító építés miatt leginkább, pedig most olyan takaróállományom lenne, hogy ihajj.
Jövőre olajretek magot fogok beszerezni és amit már játszottam azt újra megjátsszuk, befogok állítani egy-egy táblát ilyen művelésre, bár a kultúrnövények vetésforgóját nemtudom, hogy kéne iktatni, kukorica szója búza egyéb kalászosok mennének a forgóba, ahol meg nemlehet szójázni ott napraforgót is vetnék.
Válasz Pilátus #3293. hozzászólásáraDirektvetés és takarónövény együtt a királyság, amikor ez a rendszer beáll, nem kell sokat hívni a műtrágyásokat
Van az a talajállapot, amikor a mechanikai munkálatok már több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Akkor már felesleges talajmunkázni.
Ezt viszont takarónövény nélkül nehéz elérni.
Válasz .Feco. #3291. hozzászólására Én a főnökre gondoltam, aki nem szeretne direktvetést látni Maon...eszköz az volna.
Mármint Mf vetőgépe" (a 3275 hozzászólásban) amire az első mondatban utalok.
Válasz Mf-es #3275. hozzászólásáraDARYDAN látod ez kell neked és egymenetben bekevered a szervest.Ha szerves trágyát kell elkeverned akkor az már eleve nem direktvetés.A Rapid sem direktvető ha elől van még két sor tárcsarendszere,de ettől függetlenül simán bekeverné neked a szervest.Az itt lejjebb airguardos videon láthatsz direkvetőgépet de te ezt nem akarod.A DIREKTVETÉSMÁRAMÚLTÉ és sokkal gazdaságosabb (na meg pszchikailag is kevésbé megterhelő egy farmernak) a fedőnövényzetes gazdálkodás.Szerintem ne hallgas rám és itt senkire de ha boldogan és vidáman szeretnél majd a mezőidre nézni akkor csakis a HORSCH Prontó a megoldás neked
Komposzt alapanyagok
+ Kapott még a kész komposztból 1 köbméterhez 40 l -t oltóanyagnak.
Kb. 50 féle alapanyag, mivel elő volt a zöldek nagy része keverve, ezért "csak" 20 féle anyagot kellett beleszórni. Kettőnknek 35 - 40 perc volt a pótkocsi megtöltése, nedvesítés, keverés kb. ugyanennyi idő.
1 keverés 1000 l .
Válasz Netparaszt #3290. hozzászólásáraTámogatja az amugy, ugy hívják Seed-Hawk! Csak szerintem ilyet itthon meg csak fényképen láttak...
Válasz DairyDan #3287. hozzászólására Inkább a Tume, Semeato, Sola vonalán kellene keresgélni, pl. a Vader céges szinten nem támogatja a direktvetést, a 740A pedig nagyon gyenge.
A szerves trágyát viszont külön menetben be kell dolgozni, hogy haszna legyen, vagy komposztálni, s akkor elég kiszórni.
Akkor inkább egy 750a de bedolgozni az sem fogja a kiszórt szerves trágyát.
Válasz DairyDan #3287. hozzászólásáraHa direktvetesre akarsz átállni akkor egyike sem lesz jo...
Sziasztok! Kissebb gazdaságba milyen vetőgépet ajánlanátok? Elsösorban tömegtakarmányokat állítok elő tejelő és húsmarháknak (szudánifű, köles, zabosbükköny,rozs,lucerna,somkóró,mohar amik megteremnek ezeken a gyenge homokos talajokon). Szóval ezek mennek keverékben ill. esetenként önmagukban. Érdemes beruházni 740A vagy rapidra vagy elég lenne egy carrier drill is? Célom az egyébként az hogy teljes direktvetésre átálljak nagyjából öt éven belül. A szerves trágyát képesek ezek a gépek bedolgozni egymenetben a felső retegekbe ha nagyon jól érett almos az anyag?
Válasz szanberg #3282. hozzászólására Még egy ilyen szélsőségesen aszályos év után is látod, hogy milyen zöldtömeget tud létrehozni a takarónövény. Nem mindenhol persze, mert a nyírségieknél azért jóval szerényebb a hozam, ott úgy tűnik sivatagi takarónövény programot kell kitalálni a humusztartalom növeléséhez.
Veszteni azért nem vesztesz semmiképp a jól tervezett takarónövénnyel, mert mindenképp kevesebb tápanyagot kell kijuttatnod, a talajod pedig meghálálja.
A nyiroktalajon kifejezetten kevés szármaradványt hagyó növényekekt használnék, mély karógyökérrel és sok nitrogénkötéssel.
Válasz Netparaszt #3284. hozzászólásáraAz alsó kép sarkában látszik, kétszer kaszáltuk, meg a fagy is megcsipkedte kicsit. Most meg a lazító bekeverte a felső 5-10 centibe
Válasz Jupe #3283. hozzászólására Hová lett a szudáni?
Nagyon régi tsz-es almás, tavasszal lettek kihúzva a fák utána tárcsa, majd szudáni fű, most a gyökerek miatt meglazítottam. Minimum 40 éve nem mozgatott, forgatott föld...
vélemény?
Válasz Praetor #3276. hozzászólásáraNekem is kivirágzott annó, mondom mellkas felett ért a retek, olyan retek testek voltak a födben, hogy 30centi mély lyukak maradtak tavaszra a tövek helyén. Attólm hogy kivirágzik az beéredt, csíraképes magot nemfog hozni, lefagy aztán tavaszra eltűnik elporlad szépen.
Most nyáron lehetett volna ilyet csinálni mert végére megjöttek az esők, de elcsesztem, mert épült a szárító aztán elvette minden energiám figyelmem, meg aztán magot is kellett volna szerezzek retekből ésatöbbi...
Kicsit sajnálom, egyébként nem biztos, hogy 100%-ban rábíztam volna hirtelen erre az eljárásra a következő szezon kukoricáját pl.
Jövőre ha időm adja egy gyengébb kisebb táblán fogom kipróbálni ha összejön reá a jóidő, hogy meglássam egy élettelen nyirok talajon mire halad a történet.
Válasz Mf-es #3272. hozzászólásáraGyönyörű!
Válasz Milking #3267. hozzászólására A kérdés csak az, állítható-e annyira a levegő, hogy mondjuk egyszerre a heremagot és a lóbabot is ki tudja vetni egyenletesen. A keverékek komoly kihívások szerintem a levegősökkel.
Válasz Mf-es #3272. hozzászólására Nagyon szép állomány, jól sikerült a vetés is, hogy ilyen sűrű lett.
Válasz Praetor #3276. hozzászólására Ha ilyen zöldtömeget hoz virágzásig, nincs gond vele, megtette a dolgát. Most már jönnek a keményebb fagyok, lerendezi őket az időjárás.
Válasz otis #3252. hozzászólásáraPont egy ilyen van nálunk betervezve. Milyen a munkája? Bakhátol?
Válasz szanberg #3257. hozzászólásáraJúlius 22-én vetett keverékben nálunk kivirágzott az olajretek (is).
Válasz Pilátus #3273. hozzászólására
Ha tőlem kérdezted,ezzel a vetőgéppel,30kg/ha.Olajretek,mustár,facélia,borsó,kevés csillagfürt,tillage radish.Szeptember 5-10 környékén.
Grat! Ez mennyivel és milyen sűrűn volt vetve?
Válasz Géza15 #3259. hozzászólására
Itt a pár napos,-2-3C is kibírta.
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraVegyes keveréket...hatékonyan külön tartályból. Teljesen másként viselkednek az eltérő alakú..súrlódási ellenállású anyagok. Így kevert adagoláskor...megszökik a kisebb ellen állású. Egyenlőtlen lesz az adagolás. Mivel a nyomólevegős is egy adagoló "hengeren" keresztül szabályozza a kijuttatott magmennyiséget. Vagyis itt is egy nagyobb térfogat felől áramlik a szűkülő.Adagoló egység felé ,ebből adódóan áramlás közben folyton rendeződnek a magok. A merev vázasnál talán nem ennyire intenzív az áramlás. Ott kevesebb utat tesz meg a mag a vetőelemig. Így a keveredés talán megmaradhat egy elfogadott szinten.. Már a műtrágyaszórós verzióknál is tapasztalható a nem egységes keverék kiáramlás.
Válasz Netparaszt #3265. hozzászólásáraSzekrényes gép ki van zárva, itt nálunk nem lehet közlekedni 4 méteres géppel, nagyon meg kell gondolni merre indul az ember. nekem meg 6 méteres gép kellene inkább mint 4 méteres
Válasz Netparaszt #3260. hozzászólására42 cm-es kapaosztás grúberon az már sok? 25-30 cm-en húzva? Én néztem mintha átrepesztene...
Drisa ez pont olyan mint a Sprinter amit kérdeztél így annak is jónak kell lenni,de mintha 4méteres nem tud műtrágyát szórni pedig a Spriternek van olyanja amelyik a mag alá helyezi.Itthon búza utáni betonra sült földbe lehet hogy megakadna(? vélemény)
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraAlkalmas mindegyik ,csak a „legnehezebb" maghoz kel állítani a levegőnyomást + deflektort kel alkalmazni,hogy a"könnyű” magokat ne fúja ki az árokból
Válasz Drisa #3264. hozzászólására Tesztelni kell egyébként, melyik levegős képes megbirkózni a vegyes keverékekkel.
Ez nem szokványos felhasználás
Válasz Drisa #3264. hozzászólására A 750-es szekrényes, ami most 1590 néven fut. A 750A levegős.
750 utódja a 1590
Válasz Netparaszt #3263. hozzászólásáraDe a Jd 750 is levegős nem? Akkor azzal sem lehet?