Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraNaa. Alapmuveles előtt öntözni az rengeteg pénz, kapacitás sincs rá általában, nézd meg a fővetéseket milyen arányban öltözik.
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraTöbb 10 ismerősöm van, akinek különböző időkbeni probálkozásokban, a repce sehol nem sikerült 100%-osra, 10-15 centis alapművelésekben. Karó gyökér ide vagy oda. Volt itt nehéz tárcsa gyruber 10+ centis szántás is, mindig a 25+ centis belenyúlással hozta az igazit.
Mi a garancia, hogy ezután is pótolódni fog?
Évek óta csak fogy a termőrétegből a víz.
Erről beszélek.
Ki se kelt a kombájn által elszórt búza abban a tarlóban ami nem volt kezelve.
A hagymaföldeim amik meg öntözve voltak zöldek a paré-féle gyomoktól, pedig a betakarítás után meg lettek csinálva rövidtárcsával. Egy szál gaz nem volt bennük.
Válasz termelo #16082. hozzászólásáraExtrém körülmények vannak.
Ha nem változik, nem nagyon lesz mit tenni.
Akkor Poke csoda-módszere se fog működni.
Egyébként már ötödikes korában hallott a történelemórán mindenki az ókori egyiptom öntözéses földműveléséről.
Igaz, hogy az ország nagyrésze sivatag, de aki tud, az öntöz ma s.
Beöntözni mielőtt rámegy a gép
Várni. (ha van idő)
Vagy olyan módszerrel kezelni a tarlót mint amit leírtam. (Amalgerol+ammómiumnitrát betárcsázva) Már amennyiben ez gabona tarló volt.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraEz egy útkeresés, nincs ultimate eszköz. Folyamatosan próbálgatom, egyenlőre a kapás eszközöknek több a hátránya mint az előnye (nálam).
A csúcskategóriát is próbáltam de hígtrágyázottba bitang a szalma az feladja a leckét.
Jókat röhögtem hogy körűlöttem kitalálták 270 lóerő nem elég a földmüveléshez s vegyünk 360 ( föld 3hes tsz palánták)meg van ahol hevederes 500-ast is akár zöldbáróék mindig az aktuális pártkönny" vell"!:)))
Történelmi hiba a magyar mezőgazdaságtól ennek nem párósítása a legendás Rábával mert a mai napig is pici korszerüsítéssel minden de tényleg minden Rába elfért volna akár 50 hektáros gazdaságbain is e technólógiával...
Le kell zárni a talajt. Hallottuk az idősebbektől.
És a gyomok kelését is segíti, ami már majdnem takarónövény. De élő gyökér az mindenképp igaz. Ezt hirdeti Dobos professzor.
Válasz kisparasztkaim #16068. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a kérdés felett. Ez bonyolult.
Igazából útkeresésről van szó, nem a talajmegújítás volt a cél hanem kevés emberrel olcsón nagy területet művelni. Csak a véletlennek köszönhető hogy akad átfedés.
Én majdnem mindenkivel ellentétben nem elméleti oldalról közelítem meg ezt a kérdést.
Az aktuális viszonyok között a Vertical tillage szerűséget látom jobbnak.
Lesz full no till buzám is vetve de csapadék hiányában itt beton a talaj.
Papír forma szerint várnom kellene az esőre hogy felpuhuljon de nem lehet több száz hektár vetnivalóval várni…
1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel.
Jelenleg nem tudod értékelni hogy van e mélyebben tömörödött réteged mert a nyári melegtől és szárazságtól valószínűleg bele sem megy a pálcás szonda. Ha mégis akkor biztosan nem kell.
Azt megállapítani, hogy kell e lazítani itt nálunk körülbelül októbertől leesett 60-80 mm csapadék után lehet. Ez későinek tűnhet de nem az ugyanis a kalászosnak mindegy ráadásul mivel nem művelünk talaj ezért ez az állapot nem is fog romlani.
Válasz Koczka József #16072. hozzászólására2 éve volt rá példa. A szántott, agyon grúberezett területeken meg is állt a víz. Annak kellet jó sok idő mire elnyelte.
Itt másnap már papucsban sétáltam a tarlón.
A felső talajrétegnek az állapota fontos, ha az porrá van mővelve azonnal eliszapolja a járatokat amik levezetik a vizet.
Pl itt már vagy 5 éve nincs cserepesedés a talajon. Bármiféle csapadék jön.
Válasz MrPoke #16071. hozzászólásáraSzerintem te még nem láttál olyat ezek szerint hogy egy óra alatt le esett 100mm . Még én sem teszem hozzá de felvételről már igen, biztos van itt olyan aki már látott hát ha olvassa és el meséli neked milyen az.
"Radocz#4990 Radocz 2025-02-09 12:09:37
Válasz MTZ1221.3 #4989. hozzászólására
Azért kell megállapítani, hol van a talp! (Eke, vagy tárcsa).
Vassal átszakítani, növényekkel fenntartani.
Én még így tanultam.
smile cowboy
Nincs profilkép#4989 MTZ1221.3 2025-02-09 10:47:38
Válasz termelo #4987. hozzászólására
Igaz. Legalábbis a régi technológiák szerint mindenképpen (IH és társaik). A pont megfelelő szerszám kiválasztása a gazda feladata a saját talajához.
A tömörödöttség sem túl hasznos a 0-15 (25)cm-ben. Mélyebben nem látom értelmét sem, kivéve az AKG-s kötelező lazítás, mert azért fizetnek, azt muszáj. De azért van olyan szerszám véve, ami talán kisebb bajt okoz.
Gandhy#4988 Gandhy 2025-02-09 10:46:40
Válasz termelo #4987. hozzászólására
Ő azt mondja, ha nagyon betömörödött a talajod, 1x1 lazítsd meg egyenes késsel, 2 centis lapvastagsággal és elővágó tárcsával, de a lazítást bízd inkább a gyökerekre. Vess takarónövényt, hagyd bent a kukorica gyökerét ősszel, a gabonát vesd bele a tarlóba, bármilyenbe. Ne bolygasd a talajt, mert talajt csak felülről lehet építeni. Ne használj szárbontót, mert bár lebontják, de az elbontott anyag 95%-át ki is lélegzik, felzabálják. Bontani a gombákkal kell. Ő ezt mondja. smile thumbup
És még azt mondja, folyamatosan javíts a talaj fragmentáción, ha töredezett, sarkos, addig takarózz míg le nem gömbölyödik, na meg utána is. smile laugh
Nincs profilkép#4987 termelo 2025-02-09 10:16:34
Kinek mi a véleménye?
Netparaszt 2015-12-06 21:31:29 Ugrás a hozzászóláshoz
ELŐZMÉNY:
Dns8 #3730
hozzászólása
A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve.
A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak."
Napenergiát kell hasznosítani, a talajban pedig ott van minden. Az a napenergia amit a növények felvesznek nem vész el. Ha megvan a megfelelő rizoszféra Szinte minden tápelem a rendelkezésre fog állni ami 2-3m mélységig szerves vagy szervetlen formában rendelkezésre áll.
Az ősgyep amiről te beszélsz a csapadék hiány miatt nem képes fejlődni. De vannak alpesi legelők amiket egy évszázada csak kaszálnak legeltetnek és köszönik jól van....
Nem hiszem, hogy megszűnik, csak lehúzódik a kiszáradt rétegből.
És gyom magok amik nem tudnak lehúzódni, azok sem válnak élettelenné, csak víz nélkül nem indulnak csírába, mert nincs miért.
Kitalálta ezt a természet.
Válasz Radocz #16056. hozzászólásáraAttól lehet jó a talajod, hogy nincs benne giliszta mert vannak olyan régiók ahol időnként megszűnik a talajélet. Ez az állapot akár több hónapig is fennállhat. Ahogy megjön a csapadék “újraindul” az élet és előkerülnek a giliszták is. Ez teljesen természetes mindenféle takaró egyéb dolog nélkül végbemegy.
A legszembetűnőbb példa rá, hogy nem gyomosodik fel a tarló, mindegy hogy megtárcsáztam vagy érintetlenül hagytam.
Válasz Sanyiii70 #16055. hozzászólásáraEgy egészséges talaj képes elnyelni 100mm csapadékot 1 órán belül. Enyém megcsinálja. És ez igen kötött agyag/vájog talaj.
Neked sem lenne szükséges műtrágyára ( vagyis sokkal kevesebre) meg mindenféle vacak kegyszerekre.
Itt már ezek a csodaszerek sem működnek, nem emelik a termés mennyiséget, mert mindene megvan a növénynek amire szüksége van.
Válasz Selvin #16050. hozzászólásáraHa tudod mi hiányzik, akkor csak pénz kérdése mivel pótolod, mert minden fent van a neten.
A növények tápanyag szükséglete és a műtrágyák, termésnövelők tartalma, hatása is.
16304 hozzászólás
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraAkkor ne keverd bele, csinálj mindent úgy ahogy eddig.
Akit + érdekel az majd lecseréli a kolhoz gépparkot valami értelmesre.
Ha megnézed a 3 felsorolt példámat akkor láthatod, hogy a mostani átlagos géppark nem alkalmas a tengeren túli gyakorlatok másolására.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Válasz Kémlelő #16099. hozzászólásáraAz nem ok, hogy megbuktál magyarból
Semmi köze a politikához.
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mainstream#Forr%C3%A1sok
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraBeírtam a keresőbe:
amerikai a mainstream
Valami nem ok.
A TSZ-t kell adaptálni a kor követelményeihez igazítva.
Szerintem.
Válasz MrPoke #16096. hozzászólásáraJártam dettó így, a szotyiban kelt ki a zöldtrágyanövények egy jó része.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Válasz Sanyiii70 #16091. hozzászólásáraEz a lényeg, nem kell hogy visszapótlódjon.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
Régen ezt hívták ugaroltatásnak.
Válasz mtz1221 #16092. hozzászólásáraAnnyit fűznék hozzá, hogy itt egyetlen egy repce sincs kikelve, mindegy a művelési mód.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraNaa. Alapmuveles előtt öntözni az rengeteg pénz, kapacitás sincs rá általában, nézd meg a fővetéseket milyen arányban öltözik.
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraTöbb 10 ismerősöm van, akinek különböző időkbeni probálkozásokban, a repce sehol nem sikerült 100%-osra, 10-15 centis alapművelésekben. Karó gyökér ide vagy oda. Volt itt nehéz tárcsa gyruber 10+ centis szántás is, mindig a 25+ centis belenyúlással hozta az igazit.
Válasz termelo #16090. hozzászólásáraMost.
De eddig visszapótolódott a téli csapadékból.
Mi a garancia, hogy ezután is pótolódni fog?
Évek óta csak fogy a termőrétegből a víz.
Erről beszélek.
Ki se kelt a kombájn által elszórt búza abban a tarlóban ami nem volt kezelve.
A hagymaföldeim amik meg öntözve voltak zöldek a paré-féle gyomoktól, pedig a betakarítás után meg lettek csinálva rövidtárcsával. Egy szál gaz nem volt bennük.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólásáraJelenleg teljesen ki van száradva, mértem!
Már kb. 2 hónapja írtam is.
Ez így normális, akár utána is tudsz olvasni. Ha ez megtörtént akkor lesz értelme jobban belemenni.
Válasz termelo #16088. hozzászólásáraAmíg teljesen ki nem szárad a talaj.
250 mm csak az elsivatagosodáshoz elég hosszú távon.
Válasz Sanyiii70 #16087. hozzászólásáraMi az eső?
250 mm nekem elég ha a téli félévben van
Válasz termelo #16085. hozzászólásáraAkkor lennék szerencsés ha nem kellene öntözni.
Ha nem lesz eső, mindegy hogyan műveled a földet .
Válasz Sanyiii70 #16084. hozzászólásáraCsak Poke módszere működik!
Tudod miért? Mert ő lát a többiek meg csak néznek.
Ami most van kint a határba arra Magyarországon nincs szakirodalom.
A leggyorsabb tanulás a tapasztalatszerzés, itt vérzett el a Netparaszt. Ő elhitte ami a szakirodalomban van. Az pontosan úgy is volt 2022 ig.
Most más működik, 5 év múlva megint más lesz.
Az amerikai a mainstream, azt kell ide adaptálni a TSZ-t meg el kellene már felejteni.
Válasz Sanyiii70 #16083. hozzászólásáraHát nem, te csak azért gondolkozol így mert szerencsés helyen gazdálkodsz.
Ez egy gabonatarló, semmi extra. Egy 10 cm- es tárcsa kellett volna és lehet vetni.
Amiket felsoroltál csak felesleges költségnövelő tényezők…
Válasz termelo #16082. hozzászólásáraExtrém körülmények vannak.
Ha nem változik, nem nagyon lesz mit tenni.
Akkor Poke csoda-módszere se fog működni.
Egyébként már ötödikes korában hallott a történelemórán mindenki az ókori egyiptom öntözéses földműveléséről.
Igaz, hogy az ország nagyrésze sivatag, de aki tud, az öntöz ma s.
Válasz termelo #16080. hozzászólásáraErre csak három orvosság van.
Beöntözni mielőtt rámegy a gép
Várni. (ha van idő)
Vagy olyan módszerrel kezelni a tarlót mint amit leírtam. (Amalgerol+ammómiumnitrát betárcsázva) Már amennyiben ez gabona tarló volt.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraEz egy útkeresés, nincs ultimate eszköz. Folyamatosan próbálgatom, egyenlőre a kapás eszközöknek több a hátránya mint az előnye (nálam).
A csúcskategóriát is próbáltam de hígtrágyázottba bitang a szalma az feladja a leckét.
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraHa lesz időm küldök képet kalászos tarlóról. Érintetlen a szál semmi sincs benne.
1 hónapja vetett prémium magágyas repcék sem keltek ki stb, stb…
Válasz Sanyiii70 #16079. hozzászólásáraSzántóföldi nehézkultivátor ilyen fasza munkát csinál
Tegnapi kép, pont mint az eke
Válasz termelo #16075. hozzászólására"1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel."
Talán utána, nem?
Vagy nálad a kombájn húzza a tárcsát, vagy a nehézkultivátort?
Válasz eperkacs #16077. hozzászólásáraA másik végső hiba a vésőekék utáni túllihegés nem oly rég de ez kapufa mára...
Jókat röhögtem hogy körűlöttem kitalálták 270 lóerő nem elég a földmüveléshez s vegyünk 360 ( föld 3hes tsz palánták)meg van ahol hevederes 500-ast is akár zöldbáróék mindig az aktuális pártkönny" vell"!:)))
Bój" meg maga a rö. "hely!!:)))
Válasz kisparasztkaim #16076. hozzászólásáraSALFORD és pont.
A többi csak ko piázás"!:)))
Történelmi hiba a magyar mezőgazdaságtól ennek nem párósítása a legendás Rábával mert a mai napig is pici korszerüsítéssel minden de tényleg minden Rába elfért volna akár 50 hektáros gazdaságbain is e technólógiával...
Válasz termelo #16075. hozzászólására"1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel."
Le kell zárni a talajt. Hallottuk az idősebbektől.
És a gyomok kelését is segíti, ami már majdnem takarónövény. De élő gyökér az mindenképp igaz. Ezt hirdeti Dobos professzor.
Te milyen eszközzel csinálod?
Válasz kisparasztkaim #16068. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a kérdés felett. Ez bonyolult.
Igazából útkeresésről van szó, nem a talajmegújítás volt a cél hanem kevés emberrel olcsón nagy területet művelni. Csak a véletlennek köszönhető hogy akad átfedés.
Én majdnem mindenkivel ellentétben nem elméleti oldalról közelítem meg ezt a kérdést.
Az aktuális viszonyok között a Vertical tillage szerűséget látom jobbnak.
Lesz full no till buzám is vetve de csapadék hiányában itt beton a talaj.
Papír forma szerint várnom kellene az esőre hogy felpuhuljon de nem lehet több száz hektár vetnivalóval várni…
1 db jó minőségű sekély művelés a kalászos betakarítással egyidőben már csodát művel.
Válasz kisparasztkaim #16069. hozzászólásáraÁltalában a vízállásos (víznyomott) területeken lehet lazítással javítani.
Jelenleg nem tudod értékelni hogy van e mélyebben tömörödött réteged mert a nyári melegtől és szárazságtól valószínűleg bele sem megy a pálcás szonda. Ha mégis akkor biztosan nem kell.
Azt megállapítani, hogy kell e lazítani itt nálunk körülbelül októbertől leesett 60-80 mm csapadék után lehet. Ez későinek tűnhet de nem az ugyanis a kalászosnak mindegy ráadásul mivel nem művelünk talaj ezért ez az állapot nem is fog romlani.
Válasz Koczka József #16072. hozzászólására2 éve volt rá példa. A szántott, agyon grúberezett területeken meg is állt a víz. Annak kellet jó sok idő mire elnyelte.
Itt másnap már papucsban sétáltam a tarlón.
A felső talajrétegnek az állapota fontos, ha az porrá van mővelve azonnal eliszapolja a járatokat amik levezetik a vizet.
Pl itt már vagy 5 éve nincs cserepesedés a talajon. Bármiféle csapadék jön.
Válasz MrPoke #16071. hozzászólásáraSzerintem te még nem láttál olyat ezek szerint hogy egy óra alatt le esett 100mm . Még én sem teszem hozzá de felvételről már igen, biztos van itt olyan aki már látott hát ha olvassa és el meséli neked milyen az.
Válasz Koczka József #16070. hozzászólásáraPedig hidd el. Simán elnyeli. Tavaly volt rá példa. Csak nem szabad túlzásba vinni a talajmunkát.
Válasz MrPoke #16066. hozzászólásáraNem ezzel vitáztam, hanem az egy óra alatt 100mm csapadék befogadása.
Ezt találtam az altalaj lazítós topikban.
"Radocz#4990 Radocz 2025-02-09 12:09:37
Válasz MTZ1221.3 #4989. hozzászólására
Azért kell megállapítani, hol van a talp! (Eke, vagy tárcsa).
Vassal átszakítani, növényekkel fenntartani.
Én még így tanultam.
smile cowboy
Nincs profilkép#4989 MTZ1221.3 2025-02-09 10:47:38
Válasz termelo #4987. hozzászólására
Igaz. Legalábbis a régi technológiák szerint mindenképpen (IH és társaik). A pont megfelelő szerszám kiválasztása a gazda feladata a saját talajához.
A tömörödöttség sem túl hasznos a 0-15 (25)cm-ben. Mélyebben nem látom értelmét sem, kivéve az AKG-s kötelező lazítás, mert azért fizetnek, azt muszáj. De azért van olyan szerszám véve, ami talán kisebb bajt okoz.
Gandhy#4988 Gandhy 2025-02-09 10:46:40
Válasz termelo #4987. hozzászólására
Ő azt mondja, ha nagyon betömörödött a talajod, 1x1 lazítsd meg egyenes késsel, 2 centis lapvastagsággal és elővágó tárcsával, de a lazítást bízd inkább a gyökerekre. Vess takarónövényt, hagyd bent a kukorica gyökerét ősszel, a gabonát vesd bele a tarlóba, bármilyenbe. Ne bolygasd a talajt, mert talajt csak felülről lehet építeni. Ne használj szárbontót, mert bár lebontják, de az elbontott anyag 95%-át ki is lélegzik, felzabálják. Bontani a gombákkal kell. Ő ezt mondja. smile thumbup
És még azt mondja, folyamatosan javíts a talaj fragmentáción, ha töredezett, sarkos, addig takarózz míg le nem gömbölyödik, na meg utána is. smile laugh
Nincs profilkép#4987 termelo 2025-02-09 10:16:34
Kinek mi a véleménye?
Netparaszt 2015-12-06 21:31:29 Ugrás a hozzászóláshoz
ELŐZMÉNY:
Dns8 #3730
hozzászólása
A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve.
A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak."
Akkor lazítsak vagy inkább ne?
Válasz termelo #16064. hozzászólásáraÚjra olvastam az eddigi hozzászólásaid ebben a topikban.
Jól emlékeztem sok okosságot írtál eddig, ami számomra hasznos volt.
https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=termelo&page=7
lenne egy kérdésem,
Hány éve es mekkora területen kezdted el a regeneratív (TMMG) gazdálkodást?
Válasz Rabó001 #16057. hozzászólásáraRájött, hogy nem műszálast kellett volna.
Válasz Koczka József #16059. hozzászólásáraMert akkor, hogyan alakult ki a termőtalaj ami most rendelkezésre áll?
Napenergiát kell hasznosítani, a talajban pedig ott van minden. Az a napenergia amit a növények felvesznek nem vész el. Ha megvan a megfelelő rizoszféra Szinte minden tápelem a rendelkezésre fog állni ami 2-3m mélységig szerves vagy szervetlen formában rendelkezésre áll.
Az ősgyep amiről te beszélsz a csapadék hiány miatt nem képes fejlődni. De vannak alpesi legelők amiket egy évszázada csak kaszálnak legeltetnek és köszönik jól van....
Válasz termelo #16064. hozzászólására" vannak olyan régiók ahol időnként megszűnik a talajélet"
Nem hiszem, hogy megszűnik, csak lehúzódik a kiszáradt rétegből.
És gyom magok amik nem tudnak lehúzódni, azok sem válnak élettelenné, csak víz nélkül nem indulnak csírába, mert nincs miért.
Kitalálta ezt a természet.
Válasz Radocz #16056. hozzászólásáraAttól lehet jó a talajod, hogy nincs benne giliszta mert vannak olyan régiók ahol időnként megszűnik a talajélet. Ez az állapot akár több hónapig is fennállhat. Ahogy megjön a csapadék “újraindul” az élet és előkerülnek a giliszták is. Ez teljesen természetes mindenféle takaró egyéb dolog nélkül végbemegy.
A legszembetűnőbb példa rá, hogy nem gyomosodik fel a tarló, mindegy hogy megtárcsáztam vagy érintetlenül hagytam.
Válasz Radocz #16061. hozzászólásáraA toktermesztes topikban van kép.
Válasz Koczka József #16059. hozzászólásáraÉn úgy gondoltam, hogy a gyepen nehezebben szivárog el a víz. Legalábbis a sziken.
Válasz MrPoke #16058. hozzászólásáraHogyan mérhető a talaj "egészségi" állapota?
Van az eső szimulátor. Az jó ötlet, csak nehezen kivitelezhető.
Kiadós zápor után megállt a víz a földemen.
Egy óra elteltével ismét megnéztem, és tetszett a látvány.
Talán tettem is fel képet.
Válasz Rabó001 #16057. hozzászólásáraÉn nem.
Akkor még:
Lusta voltam,
Nem volt olyan talaj, ahol érdekelt az eredmény,
A napokban beszéltem kollégával, aki javasolta, hogy ezt is nézzük meg a giliszta számolás során.
Szerintem okos gondolat.
Tíz éve illetve 11 éve beszélgetunk a temáról.
Látható eredmények hol vannak?
Válasz MrPoke #16058. hozzászólásáraEz csak vicc akart lenni ugye? Erre még az ősgyepek sem képesek. Talán még a homoki akácos esrtleg.
Válasz Sanyiii70 #16055. hozzászólásáraEgy egészséges talaj képes elnyelni 100mm csapadékot 1 órán belül. Enyém megcsinálja. És ez igen kötött agyag/vájog talaj.
Neked sem lenne szükséges műtrágyára ( vagyis sokkal kevesebre) meg mindenféle vacak kegyszerekre.
Itt már ezek a csodaszerek sem működnek, nem emelik a termés mennyiséget, mert mindene megvan a növénynek amire szüksége van.
Gombaölőt természetesen nem használok.
Válasz Radocz #16056. hozzászólásáraTe csináltál gyatya próbát úgy emlékszem. Ástál el egy bugyogót. Mi lett az eredmény?
Válasz Sanyiii70 #16038. hozzászólásáraAz a baj, hogy nemcsak a tudatlan termelők nem tudják.
Azt gondoltam, MrPoke ért hozzá, de a giliszta jelentősége nem fontos így elgondolkodtató, hogy én vagyok tévedés áldozata.
Azonos talajt, érdemes hasonlítani.
Az tény hogy az eke nem kedvez a TMMG-nek.
Szerintem a giliszta jelenléte azt mutatja, hogy van talaj élet.
Arra büszke lehetsz.
Anno hirdettek egy gatya próba vizsgálatot.
Annak a kiértékelése megtalálható valahol?
Válasz Selvin #16050. hozzászólásáraHa tudod mi hiányzik, akkor csak pénz kérdése mivel pótolod, mert minden fent van a neten.
A növények tápanyag szükséglete és a műtrágyák, termésnövelők tartalma, hatása is.