Válasz kisparasztkaim #16140. hozzászólásáraSzedtem belőle egy marékkal, megsütöttem hagymászsíron és ütöttem rá tojást.
Ezt a linket énis megtaláltam, de a kikelt picit sehol nemmutatja.
A nagyot meg talán még felismerem.
Válasz mtz1221 #16136. hozzászólásáraAzért a 200kgért hektáronként érdemes szarozni?
Egyszer ha betudom húzni sorközművelővel töbremegyek vele.
Permetezni is könnyebb.
Válasz t.romsics #16135. hozzászólásáraItt egyik ismerőst nagynehezen rábedzéltem hogy vessen valamennyit 50 centire. 7-8 éve ott áll neki egy 12 soros amszone vetőgép, szója répa hiányában. Táblán belül 2 mázsával többrt tudott az 50 centis.
Válasz MrPoke #16131. hozzászólásáraHa a helyi átlagot tudta, akkor nem lehetett annyira rossz. Arra is kiváncsi lennék, hogy mennyire volt egyenletes a magtávolság a sorokban, volt-e sok “duplázás”. Gondolom, hogy a sortáv 50 cm körüli volt (nem tudom, hogy mennyi cm a vetőgéped sortávja).
Válasz MrPoke #16131. hozzászólásáraAsztal lett, melyik ? El vagy azóta veszve. Jövőre én is 50 centire fogom a naprát vetni, csak kell addig egy olcsó vetőgép is hozzá. 50 centinél mennyi tőszámot javasolnál ?
Válasz t.romsics #16129. hozzászólásáraNekem tetszik. Igaz elég gyáva voltam így májius elejére került a vetés. Ekkor pedig sok terület már foltokban kiszáradt.
Igazából hozta a környék átlagát ami most szűk 10q. Nem adtam össze, a nettó meg még nem jött meg. Volt ebben egy 100q ás 11,5% os is. Tavaly 7q volt az üzemi átlag :D
Én látok benne fantáziát jövőre csak is ugyanígy. Picit sűrűbbre vetem nem 40e Szemmel hanem 55e el.
Válasz kisparasztkaim #16125. hozzászólásáraLáttàl már tollakkal születő kicsirkét?
Vagy szakálás kisfiút?
Így nagyítva ahogy nézem az első vastagabb gyűrűi is ottvannak mint a kifejlett girnyónak.
Ha nem girnyó akkor mi?
Válasz MrPoke #16123. hozzászólásáraAkkor az éppen aktuális gépparkot sorold fel, a hozzá kapcsolható munkagépekkel.
Barázdabetyár többször több helyen ismertette az övét.
November elsején meg azt közöld velünk, hogy Januárban milyen akruális gépparkot szeretnél 2026 évre.
Fog ez menni annak, aki már sokat próbált.
Válasz Radocz #16119. hozzászólásáraAkkor Te mint fő gilisztológus!
Ez mi? Remélem most kikelt giliszta és nem drótféreg!
Várom mindenki véleményét!
Ha drótféreg, akkor igennagy cumi, mert a felső1-3cmben hemzseg!
Egy talpalatnyi részen 6-8-10db
Ha giliszta akkor, öröm boldogság!
És giliszta is van gazdagon!
Válasz termelo #16117. hozzászólásáraÉn is úgy kezdtem, hogy ami van, azzal az eszközzel átállni .
Írtad hogy Te még nem TMMG rendszerben gazdálkodsz.
Előbb a gondolkodást kell átállítani .
Így tanultam.
Ha elejétől újra olvasod a topikot látni fogsz sok okosságot és kevésbé okosságot is.
Válasz termelo #16112. hozzászólásáraHát, én meg ma sem mondanám az USA-ban sem fősodrunak a no-tillt. Sokan csinálják, de nem mindenki, talán még nem is a többség, bár erre statisztikát kellene megnézni.
Ki is halt mind.. És még ki tudja mennyi mikor jött egy időjárás változás.
"Az egyiptomi mezőgazdaság bukása több tényező összefüggésében érthető meg, és attól is függ, hogy mely korszakra gondolunk (ókori Egyiptom, középkor, modern időszak). Általánosságban a következő fő okokat említik a történészek:
1. A Nílus áradásának szabálytalanná válása
Az ókori Egyiptom mezőgazdasága teljes mértékben a Nílus éves áradásaira épült, amelyek termékeny iszapot hoztak a földekre.
Ha az áradás túl kicsi volt → aszály, éhínség.
Ha túl nagy volt → falvak, termés pusztulása.
Kr. e. 2. évezredtől kezdve dokumentáltak súlyos éhínségeket, amikor az áradás éveken át kedvezőtlen maradt.
2. Talajromlás és kimerülés
Több ezer éves intenzív művelés kimerítette a talaj tápanyagtartalmát.
Az öntözőrendszerek sófelhalmozódást (szikesedést) okoztak, ami rontotta a termőképességet.
3. Politikai és gazdasági hanyatlás
Amikor Egyiptom elvesztette függetlenségét (asszír, perzsa, görög, római, majd arab hódítás), a megtermelt gabonát sokszor kifelé vitték adóként vagy hadsereg-ellátásra.
A helyi parasztok elszegényedtek, a termelés hatékonysága visszaesett.
4. Környezetváltozás és klímaingadozás
Kutatások szerint a Kr. e. 3–1. évezredben a Száhel-övezet elsivatagosodása és a monszunrendszer változásai befolyásolták a Nílus vízjárását.
Hosszabb száraz periódusok közvetlenül hozzájárultak a mezőgazdasági válságokhoz."
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraNéhány haverom nyaggat, hogy fogjunk össze. Talán többre jutunk és könnyebben megkeressük a pénzünket.
Ezen már én is gondolkodtam, de...
Nem tudom, hogy nekem is könnyebb lenne, vagy csak nekik.
Aztán meg úgy vagyok vele, hogy a saját hülyeségem miatt se szeretek szívni, másé miatt meg pláne nem.
Szerintem ilyen valamire utalt a TSZ újragondolásával.
De lehet rosszul érzelmeztem.
Amúgy alkupozícióban a vevőknél és a beszerzéseknél is lenne értelme, meg eloszlanának a munkák, de sok a de.
Az unijónak is lenne értelme, de mivel Szovjetunió 2.0 lett belőle...
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
16394 hozzászólás
Válasz rtamas1976 #16143. hozzászólásáraItt is van kiadvány, ha jól emlékszem.
https://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok
https://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok
Válasz kisparasztkaim #16140. hozzászólásáraSzedtem belőle egy marékkal, megsütöttem hagymászsíron és ütöttem rá tojást.
Ezt a linket énis megtaláltam, de a kikelt picit sehol nemmutatja.
A nagyot meg talán még felismerem.
Válasz mtz1221 #16136. hozzászólásáraAzért a 200kgért hektáronként érdemes szarozni?
Egyszer ha betudom húzni sorközművelővel töbremegyek vele.
Permetezni is könnyebb.
Válasz MrPoke #16123. hozzászólásáraakkor a Te talajaid már nagyon tele vannak élettel.
A cikk szerint a giliszták jelenlete növeli a termésátlagot.
https://qubit.hu/2023/10/02/ha-a-gilisztakat-felvennenk-a-gabonatermelo-orszagok-rangsorara-oroszorszagot-szoritanak-ki-a-negyedik-helyrol
https://qubit.hu/2023/10/02/ha-a-gilisztakat-felvennenk-a-gabonatermelo-orszagok-rangsorara-oroszorszagot-szoritanak-ki-a-negyedik-helyrol
Válasz rtamas1976 #16127. hozzászólásáraGondolom hazavitted továbbtartásra.
Ha nem repült el, akkor küldök egy linket a fajtáiról.
https://www.google.com/search?q=giliszta+faj&oq=giliszta+faj&gs_lcrp=EgZjaHJvbWUyBwgAEAAYgAQyBggBEEUYOTIICAIQABgWGB4yCAgDEAAYFhgeMgoIBBAAGIAEGKIEMgoIBRAAGIAEGKIEMgoIBhAAGIAEGKIE0gEKMzI1OTNqMGoxNagCCLACAfEF3FXW8YxvndDxBdxV1vGMb53Q&sourceid=chrome&ie=UTF-8
https://www.google.com/search?q=giliszta+faj&oq=giliszta+faj&gs_lcrp=EgZjaHJvbWUyBwgAEAAYgAQyBggBEEUYOTIICAIQABgWGB4yCAgDEAAYFhgeMgoIBBAAGIAEGKIEMgoIBRAAGIAEGKIEMgoIBhAAGIAEGKIE0gEKMzI1OTNqMGoxNagCCLACAfEF3FXW8YxvndDxBdxV1vGMb53Q&sourceid=chrome&ie=UTF-8
Válasz t.romsics #16135. hozzászólásáraÖsszevissza volt a tőtávolság. Nem tudom mennyit befolyásolt.
Válasz mtz1221 #16137. hozzászólásáraMeg szerintem el is bacta, mert megyünk 70x 22 centi körül, ő meg ott is 22őn hagyta.
Válasz mtz1221 #16136. hozzászólásáraHoldján, meg sokkal kevesebb gyom is volt benne aratásra.
Válasz t.romsics #16135. hozzászólásáraItt egyik ismerőst nagynehezen rábedzéltem hogy vessen valamennyit 50 centire. 7-8 éve ott áll neki egy 12 soros amszone vetőgép, szója répa hiányában. Táblán belül 2 mázsával többrt tudott az 50 centis.
Válasz MrPoke #16131. hozzászólásáraHa a helyi átlagot tudta, akkor nem lehetett annyira rossz. Arra is kiváncsi lennék, hogy mennyire volt egyenletes a magtávolság a sorokban, volt-e sok “duplázás”. Gondolom, hogy a sortáv 50 cm körüli volt (nem tudom, hogy mennyi cm a vetőgéped sortávja).
Válasz MrPoke #16133. hozzászólásáraEgyik ismerős mosz hozott 5 darab demo oros tálcást. Abból is jó lenne neked.
Válasz mtz1221 #16132. hozzászólásáraNAS al leszedtem. Nem jutottam a vámügyintézés végére. :D Utálok hivatalba (emberek közé) járni.
Válasz MrPoke #16131. hozzászólásáraAsztal lett, melyik ? El vagy azóta veszve. Jövőre én is 50 centire fogom a naprát vetni, csak kell addig egy olcsó vetőgép is hozzá. 50 centinél mennyi tőszámot javasolnál ?
Válasz t.romsics #16129. hozzászólásáraNekem tetszik. Igaz elég gyáva voltam így májius elejére került a vetés. Ekkor pedig sok terület már foltokban kiszáradt.
Igazából hozta a környék átlagát ami most szűk 10q. Nem adtam össze, a nettó meg még nem jött meg. Volt ebben egy 100q ás 11,5% os is. Tavaly 7q volt az üzemi átlag :D
Én látok benne fantáziát jövőre csak is ugyanígy. Picit sűrűbbre vetem nem 40e Szemmel hanem 55e el.
Válasz kisparasztkaim #16126. hozzászólásáraEz azért ennél kicsit bonyolultabb.
De nem kezdem el magyarázni...
Válasz MrPoke #16128. hozzászólásáraKérhetek egy őszinte beszámolót a Gaspardoval vetett napraforgódról? Bőrére eresztve, vetéstől-aratásig.
Válasz kisparasztkaim #16124. hozzászólásáraJelenleg AKG notill miatt Gaspardo DP400 , és egy permetező.
Ami pedig lesz egy újabb gaspardo nagyobb magtartály, újabb magadagoló.
Ezzel van vetve minden. Repcétől a napraforgóig. Talajmunka nincs.
Válasz kisparasztkaim #16125. hozzászólásáraLáttàl már tollakkal születő kicsirkét?
Vagy szakálás kisfiút?
Így nagyítva ahogy nézem az első vastagabb gyűrűi is ottvannak mint a kifejlett girnyónak.
Ha nem girnyó akkor mi?
Válasz Sanyiii70 #16100. hozzászólásáraA sok munka. és a sok macera (ontozés) a termőtalajukat átalakította sivataggá.
Ez a jövő vár rank is, ha nem figyelünk oda.
Akkor ők nem az ekével tették tönkre ,mert nem folt olyan., mint ami most van.
Válasz rtamas1976 #16122. hozzászólásáraHorgály koromból a kicsi giliszta pirosas és nem egyenes.
Én szerintem csak egy giliszta van a két képen.
VAGY idpközben megjelent egy uj fajta?
Válasz MrPoke #16123. hozzászólásáraAkkor az éppen aktuális gépparkot sorold fel, a hozzá kapcsolható munkagépekkel.
Barázdabetyár többször több helyen ismertette az övét.
November elsején meg azt közöld velünk, hogy Januárban milyen akruális gépparkot szeretnél 2026 évre.
Fog ez menni annak, aki már sokat próbált.
Válasz kisparasztkaim #16121. hozzászólásáraCsak is sajátott. :D
Folyamatosan változik, ahogy cserélgetem.
Válasz Radocz #16119. hozzászólásáraAkkor Te mint fő gilisztológus!
Ez mi? Remélem most kikelt giliszta és nem drótféreg!
Várom mindenki véleményét!
Ha drótféreg, akkor igennagy cumi, mert a felső1-3cmben hemzseg!
Egy talpalatnyi részen 6-8-10db
Ha giliszta akkor, öröm boldogság!
És giliszta is van gazdagon!
Válasz MrPoke #16110. hozzászólásáraHogy elkerüld ezt a jövőt Te milyen gépparkot használsz?
Válasz Radocz #16119. hozzászólásáraAttól tartok nem lenne értelme, ezek közül sok minden már nem aktuális.
Lehet kellene egy új 2022-utáni topic.
Válasz termelo #16117. hozzászólásáraÉn is úgy kezdtem, hogy ami van, azzal az eszközzel átállni .
Írtad hogy Te még nem TMMG rendszerben gazdálkodsz.
Előbb a gondolkodást kell átállítani .
Így tanultam.
Ha elejétől újra olvasod a topikot látni fogsz sok okosságot és kevésbé okosságot is.
Válasz Rabó001 #16115. hozzászólásáraRendben van, tévedtem.
Segíts légyszíves ha nem az általam említett 3 művelési rendszer (no-till; strip-till; vertical-till) az USA-ban a fősodor akkor micsoda?
Válasz Radocz #16114. hozzászólásáraSzerintem a topic nevéhez ha hűek maradunk akkor nem talajművelő gépekről kellene beszélni hanem vetőgépekről.
Ha valaki nem szánt akkor a meglévő eszközökkel ki fog derülni, hogy mi a probléma ha elkezdi csökkenteni a művelési mélységet.
Én úgy tapasztaltam, hogy 15 cm-ig csökkentve a mélységet megengedőbb, kevésbé problémás a dolog.
Ha még jobban akarjuk csökkenteni akkor már nem mindegy melyik növény után mi következik.
Válasz rtamas1976 #6939. hozzászólásáraA tudás hatalom.
Ez talán dohány .
A szója tegnap lett lerepülve.
Ha szárad felteszem a fotót
Most nem találok róla semmit.
Válasz termelo #16112. hozzászólásáraHát, én meg ma sem mondanám az USA-ban sem fősodrunak a no-tillt. Sokan csinálják, de nem mindenki, talán még nem is a többség, bár erre statisztikát kellene megnézni.
Válasz termelo #16104. hozzászólásáraTe nem vagy TMMG-s.
Ismerősöm is most "gyakorolja".
Milyen gépparkot állítson be?
Nem egyszerű kérdés.
Tárcsa, ebből milyen?
Vagy gruber?
Sekély művelésre?
Vetésre?
Ha már fejlődni, vagy tönkremenni szeretne?
Válasz Rabó001 #16108. hozzászólásáraGondoltam mindenki számára egyértelmű mit értünk TSZ alatt ilyen szövegkörnyezetben de tévedtem
, elnézést.
Válasz Rabó001 #16107. hozzászólásáraMiért? Szerinted miből lesz a mainstream ha nem az újdonságokból?
Vagy talán a gőzgép feltalálása után terjedt el a lovaskocsi?
Válasz SzikiSzokeveny #16101. hozzászólásáraBocs valós lehet. Itt is annyi volt.
Igaz ehez kellet a tavaly őszi nagyobb csapadék mennyiség.
Válasz Sanyiii70 #16100. hozzászólásáraIgen. Öntöztek. És holl is vannak ezek az Egyiptomi, Mezopotámiai, Inka társadalmak?
Ki is halt mind.. És még ki tudja mennyi mikor jött egy időjárás változás.
"Az egyiptomi mezőgazdaság bukása több tényező összefüggésében érthető meg, és attól is függ, hogy mely korszakra gondolunk (ókori Egyiptom, középkor, modern időszak). Általánosságban a következő fő okokat említik a történészek:
1. A Nílus áradásának szabálytalanná válása
Az ókori Egyiptom mezőgazdasága teljes mértékben a Nílus éves áradásaira épült, amelyek termékeny iszapot hoztak a földekre.
Ha az áradás túl kicsi volt → aszály, éhínség.
Ha túl nagy volt → falvak, termés pusztulása.
Kr. e. 2. évezredtől kezdve dokumentáltak súlyos éhínségeket, amikor az áradás éveken át kedvezőtlen maradt.
2. Talajromlás és kimerülés
Több ezer éves intenzív művelés kimerítette a talaj tápanyagtartalmát.
Az öntözőrendszerek sófelhalmozódást (szikesedést) okoztak, ami rontotta a termőképességet.
3. Politikai és gazdasági hanyatlás
Amikor Egyiptom elvesztette függetlenségét (asszír, perzsa, görög, római, majd arab hódítás), a megtermelt gabonát sokszor kifelé vitték adóként vagy hadsereg-ellátásra.
A helyi parasztok elszegényedtek, a termelés hatékonysága visszaesett.
4. Környezetváltozás és klímaingadozás
Kutatások szerint a Kr. e. 3–1. évezredben a Száhel-övezet elsivatagosodása és a monszunrendszer változásai befolyásolták a Nílus vízjárását.
Hosszabb száraz periódusok közvetlenül hozzájárultak a mezőgazdasági válságokhoz."
Ismerős? Az emberiség sosem tanul...
Válasz SzikiSzokeveny #16101. hozzászólásáraRosszul számoltál valamit. Nézz egy met állomást a közelben.... Az 1-5mm eket is számold bele.
Válasz termelo #16104. hozzászólásáraTe írtad a TSZ-t.
Válasz termelo #16106. hozzászólásáraElőbb fősodorrol írtál, most meg ujdonsagrol.
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraA no-till pont akkor volt ott újdonság, nemcsoda, hogy ide exportálták a múltat...
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraNéhány haverom nyaggat, hogy fogjunk össze. Talán többre jutunk és könnyebben megkeressük a pénzünket.
Ezen már én is gondolkodtam, de...
Nem tudom, hogy nekem is könnyebb lenne, vagy csak nekik.
Aztán meg úgy vagyok vele, hogy a saját hülyeségem miatt se szeretek szívni, másé miatt meg pláne nem.
Szerintem ilyen valamire utalt a TSZ újragondolásával.
De lehet rosszul érzelmeztem.
Amúgy alkupozícióban a vevőknél és a beszerzéseknél is lenne értelme, meg eloszlanának a munkák, de sok a de.
Az unijónak is lenne értelme, de mivel Szovjetunió 2.0 lett belőle...
Válasz Rabó001 #16103. hozzászólásáraAkkor ne keverd bele, csinálj mindent úgy ahogy eddig.
Akit + érdekel az majd lecseréli a kolhoz gépparkot valami értelmesre.
Ha megnézed a 3 felsorolt példámat akkor láthatod, hogy a mostani átlagos géppark nem alkalmas a tengeren túli gyakorlatok másolására.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraMiért kell egyáltalán a téeszt belekeverni? De ha már tsz, anno akkor léptek nagyot termesztéstechnologia színvonalban, amikor az akkori USAfősodratu technológiát adaptálták (termelési rendszerek fénykora).
Válasz Kémlelő #16099. hozzászólásáraAz nem ok, hogy megbuktál magyarból
Semmi köze a politikához.
Az amerikai mainstream pl. a no-till, strip-till, vertical tillage...
A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat”, „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mainstream#Forr%C3%A1sok
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraNálunk ha tavaly október elseje óta számolom, akkor nem volt 250mm csapadék.
Ha tenyészidőben esik le az a 250mm, akkor jó termés van.
Válasz MrPoke #16097. hozzászólásáraAzért hoztam fel az ókori egyiptomiakat, mert ennél nekik is több eszük volt.
Nem érték be annyival ami "lett magától" hanem öntöztek.
Igaz, hogy azzal munka és macera volt, de...
Szerintem azon már rég túl vagyunk, hogy ne engedjük el a vizet. Pótolni kell.
Hacsak valami csoda nem történik és nem fordul meg ez a csapadék trend.
Válasz termelo #16086. hozzászólásáraBeírtam a keresőbe:
amerikai a mainstream
Valami nem ok.
A TSZ-t kell adaptálni a kor követelményeihez igazítva.
Szerintem.
Válasz MrPoke #16096. hozzászólásáraJártam dettó így, a szotyiban kelt ki a zöldtrágyanövények egy jó része.
Válasz Sanyiii70 #16089. hozzászólására250mm téli csapadék pont elég a gabona termesztéshez. 30-50q simán lehozható annyival.
Kell még több? A lényeg, hogy 10q-15q gabona árát ne lépjük át a költségekkel.
Válasz termelo #16081. hozzászólásáraAug 27. -e takaró vetés.
Nem történ tarló kezelés.
Sehol semmi :D
Jön az újratervezés, mert ebbe már nem mehet gabona. Terület fele bevetve.
Megy bele napraforgó, vagy tavaszi gabona. Természetesen így ahogy van direktbe.
Válasz Sanyiii70 #16091. hozzászólásáraEz a lényeg, nem kell hogy visszapótlódjon.
Mindig annyit nől a növény amennyi vizet kap. Pont mint a takarónövény. Csakhogy annál a saját szükségletét meghaladó csapadékkal számoltak ami most már nincs.
Én rájöttem hogy lehet ilyen szárazságban is takarónövényezni.
Október-novemberben vethető, szigorúan nem kifagyó takaró amibe leghamarabb következő októberben vetsz.
Tudom, hogy fáj de ilyen esetekben ki kell hagyni 1 évet a termelésből.
Régen ezt hívták ugaroltatásnak.