Ép ma voltam kint, lefényképeztem. Már áttöltöttem őket, rögtön mutatom. Mérni nem mértem a vastagságát de ránézésre vékony. Szerintem 0,5ös lehet. Alatta pedig "terosan" nevű mindenre ragadó pipamocsokkal van kikenve, nagyon jó anyag. E a végén elfogyott és az utolsó pár lemez latt sima sziló van az már elvát a lemeztől és csak úgy ott van.. ott már alá tud menni por az beszívja a párát, ki sose szárad és rohad.
Válasz #1276. hozzászólásra
nekem is ez a meglátásom, ha nem lehet szántani és csak megkarmolja az ember a sárt 20 centin ősszel vagy tél elején akkor abban még lehet 10 tonnás kukorica is ha egy jó vetőgéppel direktvetik komolyabb taposás nélkül. De azt amit 2 rábával szántották azt nem tudom hogyan munkálják el. Az a föld tavasszal is lekvár lesz és a durva szántást nem munkálja el 1-2 menetben semmi csak elkeni meg meggyúrja. Több menettel meg főleg betonná válik. Csak adtak a xarnak egy pofont.
Van nálunk is ilyen föld de ezt a módszert a 70-es években csinálták utoljára de akkor is megbuktak vele.
De ha 30 literből jön csak ki akkor is megcsináltuk volna... (Bár a gépkapcsolat amivel ezt véghezvittük se mindennapi és elterjedt)
Úgy gondolom és az itteni tapasztalatom az , hogy bármilyen durva és szarnak látszó kínlódós őszi-téli munka is többet ér , mint tavaszon akár csak egy tárcsázás(nem még egy lazítás , ilyenek).
Állítom , hogy fekete , saras és kötött , vízállásos , talajokon , nem működhet a csak tavaszi talajművelés!
Ahol forgatás nélküli művelést folytatnak és már a humusztartalom is növekedett + lazább , esetleg homokszerű talaj van ott talán...(de a már művelt és így átfagyott földet nem pótolja semmi)
Válasz #1259. hozzászólásra
a mezőhírben vagy a gépmaxban volt egy ferro flex melléklet abban láttam ugyanazt pirosban lekoppintva. 6 soros volt a gép, nem hinném hogy olyan vészes árban volna.
Azt néztem ki a katalógusából h 1db sortisztító 344 euro. Ezt a megtérülési számítás-levezetésből vettem, ami a kat elején van. A komplett HR nemtom mennyi lehet. DE KÍVÁNCSI VAGYOK!
persze, ősszel. De idén tavasszal is kipróbálnám, de csak a kényszer miatt, hosszútávon őszi alapművelésre gondolnám. Én sem azon vagyok h sok-sok millióért vennék egy ilyen yettert, azon töröm a fejem h miből lehetne kialakítani!
az idei év tapasztalataiból kiindulva jobb lenne az olyan sávos művelő ami komolyabban bakhátal.
Pár százalékkal kisebb lenne a víz miatti kidöglés,ez már egyből legalább egy tízes hekinként.
Válasz #1200. hozzászólásra
Két carier után nyomtam IHval.Ilyen szép kelésem még nem v!Az 1ik táblámat maghuzták egyszer IH tárcsával,kapott 1 cariert=hibatlan kelés.
De ennyi erővel csinálsz egy lazítót melyen 76centire vannak a kések. Mondjuk a gaspardo attila szárnyas kései,mgé fasza rögtörő, azok elégjól bontják a talajt, keskenyebb sávon átlenne művelve SÁVOSAN!!!eléglenn 35centin húzni ezt, úgy repülni tudnál vele.
Télen szépen szétfagyna és kész.
Én azthittem tavasszal akarsz így egyből vetni féldirektbe.
Műtrágyát meg a White mondjuk leteszi neked szépen sorhoz!!!
Tényleg kötöttek, de bíznék benne h a tél megeszi a maradék rögöket, valamint a vetőgépen a szársöprők és a derelyevágó is alakít rajtuk. Ki kellene próbálni, mert baromi sok gázolajat takarítanánk meg vele, és nálam általában az a szűk keresztmetszet.
Nem. Betettem egy gép képét is. Ezen látszik h elöl megy egy vágótárcsa, utána a szármaradvány elsöprő. Utána a kultivátorkapa, a rögrendező tárcsák és egy rögtörő. Magyarul alá van művelve, de csak ott, ahová vetni fogsz. Így a gyökér talál magának utat lefelé. De ehhez a technológiához pontos gps kell, hogy pontosan ugyanoda vissza tudj menni tavasszal. A gyökérzónához pedig a P-t és K-t(gyorsan oldódót) vetőgéppel is le tudod juttatni.
A Strip-till lényege az, hogy egy erre a célra kifejlesztett géppel a kukorica sorok mentén művelik a talajt (pl. az előző év sorközének közepén).
A művelőelem áll egy vágótárcsából, ami átvágja a szármaradványokat, és közel teljes mélységben a talajt is (ezzel megakadályozva, hogy egy-egy nagyobb rög kiemelésével gödrök maradjanak a magárokban), majd a vetőgépeken is használt sortisztítók félresöprik az útból a szármaradványokat, egy lazító- vagy grubber-kapa 10-30 cm mélyen felszakítja a talajt, de úgy, hogy a kapa mellé közvetlenül felszerelt tárcsát már nem is engedik, hogy a kiemelt föld oldara repüljön, helyette visszatöltik a kapa árkába, és kis bakhátat képeznek belőle. Ezt követően ősszel nem jön semmi, tavasszal vagy tömörítőhenger, vagy a vetőgépeken is használt (derelyevágónak csúfolt) tárcsák, vagy Vertical-tillage-es művelőeszközök magágyat készítenek.
Ami a videón is látszik, akár szilárd műtrágya, akár folyékony műtrágya, akár pedig folyékony ammónia (vagy ezek mindegyszerre) depózható le a magárokba, még vetés előtt. Kevert, hagyományos tárgyaféleségek ősszel, vízoldékony komplexek és N pedig tavasszal.
Őszi munka esetén csak a GPS tud vezetni (bár látszik a sor, mert a mostani sorköz tavaly növénysor volt, és mivel a sort semmilyen gép nem tüntette el, így ott a töveknek határozott sora van!) Tavaszi esetén viszont egyértelműen, és tisztán látszanak a sorok, így ott szinte csak a talajművelő gépnek kell GPS, a vetőgép már elmehet a bakhátakon is.
A videók alapján az lehet a tavaszi gyakorlat kinn, hogy még aznap, néhány órával lemaradva megy a vetőgép utána, és így a megszikkadt földben a vetőgép talajművelő tárcsája már egészen szép munkát végezhet.
A dolog igazi előnye az, hogy a gyökerek mentén akár teljesen szántás-mélységű, jó minőségű talajmunka készíthető, ugyanakkor a sorközök műveletlenek (részben jó, mert jobban bírja a gépeket, részben így ott a szármaradványok dupla vastag réteget képeznek, így még jobban takarnak, ami javítja a vízmegőrzés, a hirtelen lehulló csapadék nem cserepesíti a talajt, ráadásul a növények már vetéstől kis bakháton vannak, így még ha néhány órára megállna a víz a táblán, akkor is ahogy szivalkodni kezd a növények légzőgyökerei kikerülnek alóla
Válasz #1243. hozzászólásra
ha látszanak a sávok akkor nem is kell nyomjelző, az enyémen már jóval nehezebb nyomjelző van ez direktbe is jól látszik akár kukoricatarlón is.
Extenzív módszernek jó lehet ez a sávos művelés de rekordterméseket biztos nem lehet csinálni vele mert a p és k elemeket be kell kevertetni a gyökérzónában.
no de ott a fotón elővan tárcsázva a talaj Cimbi!
nem echte direkt! plusz nem mellesleg nálunk a monosem nyomjelzője művelt földön is gyakran alig látható!
hogy a faxba lehet műveletlen területen meglátni????
ilyet is tud? akkor lehet veszek a nagytartályoz olyan adagolót, ami különválogatja a magot, a linzit, a startert és a forcet. és akkor mehetne egybe mind
nem értek az ilyen amcsi dolgokhoz nagyon, de ez a sávos téma egyszerűen egy direktvetés nemde????
Miért van kiemelve a sávos mivolta???
A videón szerepl géppel meg kukoricát pontosan vetni nagyon nem lehet, pneumatikusan kuuuvahosszú csövön keresztűl küldi a magot a fődbe???
dem napraforgóba nemjó ez.
8280 hozzászólás
Válasz #1277. hozzászólásra
Válasz #1277. hozzászólásra
Jajj! Szia!
Ép ma voltam kint, lefényképeztem. Már áttöltöttem őket, rögtön mutatom. Mérni nem mértem a vastagságát de ránézésre vékony. Szerintem 0,5ös lehet. Alatta pedig "terosan" nevű mindenre ragadó pipamocsokkal van kikenve, nagyon jó anyag. E a végén elfogyott és az utolsó pár lemez latt sima sziló van az már elvát a lemeztől és csak úgy ott van.. ott már alá tud menni por az beszívja a párát, ki sose szárad és rohad.
Válasz #1276. hozzászólásra
nekem is ez a meglátásom, ha nem lehet szántani és csak megkarmolja az ember a sárt 20 centin ősszel vagy tél elején akkor abban még lehet 10 tonnás kukorica is ha egy jó vetőgéppel direktvetik komolyabb taposás nélkül. De azt amit 2 rábával szántották azt nem tudom hogyan munkálják el. Az a föld tavasszal is lekvár lesz és a durva szántást nem munkálja el 1-2 menetben semmi csak elkeni meg meggyúrja. Több menettel meg főleg betonná válik. Csak adtak a xarnak egy pofont.
Van nálunk is ilyen föld de ezt a módszert a 70-es években csinálták utoljára de akkor is megbuktak vele.
SZ J Megnézted a lajta vetőgépen a lemez vastagságát???
Válasz #1210. hozzászólásra
Kb...
De ha 30 literből jön csak ki akkor is megcsináltuk volna... (Bár a gépkapcsolat amivel ezt véghezvittük se mindennapi és elterjedt)
Úgy gondolom és az itteni tapasztalatom az , hogy bármilyen durva és szarnak látszó kínlódós őszi-téli munka is többet ér , mint tavaszon akár csak egy tárcsázás(nem még egy lazítás , ilyenek).
Állítom , hogy fekete , saras és kötött , vízállásos , talajokon , nem működhet a csak tavaszi talajművelés!
Ahol forgatás nélküli művelést folytatnak és már a humusztartalom is növekedett + lazább , esetleg homokszerű talaj van ott talán...(de a már művelt és így átfagyott földet nem pótolja semmi)
Válasz #1274. hozzászólásra
mi a különbség? oroszok mind, nem?
Válasz #1273. hozzászólásra
Ja, és még azt is megírhatnád h a katalógusban lévő világtérképen Ukrajnának Kazahsztánt jelölték be.
Válasz #1267. hozzászólásra
A középső alsó fotó a Yetter referenciái között is szerepel, csak ők Canadába pozícionálják...
Válasz #1268. hozzászólásra
Feco!
A grubberesben teszek fel egy kérdést!
hátha láttál már olyat!?!?
Válasz #1268. hozzászólásra
lelevelezed velük? Azt is megkérdezhetnéd, h milyen mélyre megy le a kapa.
Válasz #1267. hozzászólásra
Ah, köszönöm!!!
Válasz #1267. hozzászólásra
ez
Válasz #1261. hozzászólásra
mivel kukorica-vetőgépek sorelemei is millió alatt vannak, egy ilyen összeheggesztett vasdarab nem lehet sokkal több...
néhány kritikus pontja van, a többi csak vas. Viszont otthon mégsem olyan könnyű lenne megbarkácsolni...
gerendát csinálni neki szerintem már nem akkora kihívás
Válasz #1262. hozzászólásra
Ez az?
Válasz #1264. hozzászólásra
De élesben még nem dobta be a mélyvízbe
Válasz #1261. hozzászólásra
ferro flex magazin 2010/3.szám
4 oldal
Válasz #1260. hozzászólásra
tévedsz mert már megvolt a premier előtti bemutató itt!!!
de az egy Focus Td hazai másolata!!!
amúgy teccik, tuti szeretett legózn gyerekkorában
Válasz #1262. hozzászólásra
megtudnád keresni?
Válasz #1259. hozzászólásra
a mezőhírben vagy a gépmaxban volt egy ferro flex melléklet abban láttam ugyanazt pirosban lekoppintva. 6 soros volt a gép, nem hinném hogy olyan vészes árban volna.
Válasz #1258. hozzászólásra
Azt néztem ki a katalógusából h 1db sortisztító 344 euro. Ezt a megtérülési számítás-levezetésből vettem, ami a kat elején van. A komplett HR nemtom mennyi lehet. DE KÍVÁNCSI VAGYOK!
Válasz #1259. hozzászólásra
Ly-agri incognitoban fejleszt
Válasz #1253. hozzászólásra
Se a freeo-flex honlapján, se a ly-agién nem találtam srip tillt.
Válasz #1257. hozzászólásra
aztán csak arra jutottam, hogy megtudakolom, hogy a Yetternél mennyi egy komplett sor-egység
Válasz #1252. hozzászólásra
persze, ősszel. De idén tavasszal is kipróbálnám, de csak a kényszer miatt, hosszútávon őszi alapművelésre gondolnám. Én sem azon vagyok h sok-sok millióért vennék egy ilyen yettert, azon töröm a fejem h miből lehetne kialakítani!
az idei év tapasztalataiból kiindulva jobb lenne az olyan sávos művelő ami komolyabban bakhátal.
Pár százalékkal kisebb lenne a víz miatti kidöglés,ez már egyből legalább egy tízes hekinként.
Válasz #1200. hozzászólásra
Két carier után nyomtam IHval.Ilyen szép kelésem még nem v!Az 1ik táblámat maghuzták egyszer IH tárcsával,kapott 1 cariert=hibatlan kelés.
Válasz #1252. hozzászólásra
Ly-agri is vlmi hasonló striptill teknológián serénykedik
Remélem, nem árultam el titkot
a ferro flex is fejleszt ilyen sávos művelőt,
kérjetek egyet demózni és az őszre mindjárt többet tudunk a dolog eredményességéről
Válasz #1250. hozzászólásra
De ennyi erővel csinálsz egy lazítót melyen 76centire vannak a kések. Mondjuk a gaspardo attila szárnyas kései,mgé fasza rögtörő, azok elégjól bontják a talajt, keskenyebb sávon átlenne művelve SÁVOSAN!!!eléglenn 35centin húzni ezt, úgy repülni tudnál vele.
Télen szépen szétfagyna és kész.
Én azthittem tavasszal akarsz így egyből vetni féldirektbe.
Műtrágyát meg a White mondjuk leteszi neked szépen sorhoz!!!
Ez mind szép és jó de nekem azt mesélje már el hogy KB menyibe kerül ez az egész betlehem amivel így csíkokban lehet művelődni .
Válasz #1248. hozzászólásra
Tényleg kötöttek, de bíznék benne h a tél megeszi a maradék rögöket, valamint a vetőgépen a szársöprők és a derelyevágó is alakít rajtuk. Ki kellene próbálni, mert baromi sok gázolajat takarítanánk meg vele, és nálam általában az a szűk keresztmetszet.
http://www.youtube.com/watch?v=FBd5Sq22ito
okés értem!!!
megnéztem mégegyszer, előbb csak kutyafuttában, közben babáztam.
Így már igen, de a videón azért laza talaj van kimondottan porhanyós omlós!
Mikor látunk már full kötött agyagos tömörödött levegőtlen talajról notillage-strip tillage videókat???
Cimbike ha nem tévedek felétek sem sok a homokos, mármint talaj
szerinted működne a tiszamenti kötött öntéstalajon???
Válasz #1241. hozzászólásra
Nem. Betettem egy gép képét is. Ezen látszik h elöl megy egy vágótárcsa, utána a szármaradvány elsöprő. Utána a kultivátorkapa, a rögrendező tárcsák és egy rögtörő. Magyarul alá van művelve, de csak ott, ahová vetni fogsz. Így a gyökér talál magának utat lefelé. De ehhez a technológiához pontos gps kell, hogy pontosan ugyanoda vissza tudj menni tavasszal. A gyökérzónához pedig a P-t és K-t(gyorsan oldódót) vetőgéppel is le tudod juttatni.
Válasz #1241. hozzászólásra
az nem vetőgép!
A Strip-till lényege az, hogy egy erre a célra kifejlesztett géppel a kukorica sorok mentén művelik a talajt (pl. az előző év sorközének közepén).
A művelőelem áll egy vágótárcsából, ami átvágja a szármaradványokat, és közel teljes mélységben a talajt is (ezzel megakadályozva, hogy egy-egy nagyobb rög kiemelésével gödrök maradjanak a magárokban), majd a vetőgépeken is használt sortisztítók félresöprik az útból a szármaradványokat, egy lazító- vagy grubber-kapa 10-30 cm mélyen felszakítja a talajt, de úgy, hogy a kapa mellé közvetlenül felszerelt tárcsát már nem is engedik, hogy a kiemelt föld oldara repüljön, helyette visszatöltik a kapa árkába, és kis bakhátat képeznek belőle. Ezt követően ősszel nem jön semmi, tavasszal vagy tömörítőhenger, vagy a vetőgépeken is használt (derelyevágónak csúfolt) tárcsák, vagy Vertical-tillage-es művelőeszközök magágyat készítenek.
Ami a videón is látszik, akár szilárd műtrágya, akár folyékony műtrágya, akár pedig folyékony ammónia (vagy ezek mindegyszerre) depózható le a magárokba, még vetés előtt. Kevert, hagyományos tárgyaféleségek ősszel, vízoldékony komplexek és N pedig tavasszal.
Őszi munka esetén csak a GPS tud vezetni (bár látszik a sor, mert a mostani sorköz tavaly növénysor volt, és mivel a sort semmilyen gép nem tüntette el, így ott a töveknek határozott sora van!) Tavaszi esetén viszont egyértelműen, és tisztán látszanak a sorok, így ott szinte csak a talajművelő gépnek kell GPS, a vetőgép már elmehet a bakhátakon is.
A videók alapján az lehet a tavaszi gyakorlat kinn, hogy még aznap, néhány órával lemaradva megy a vetőgép utána, és így a megszikkadt földben a vetőgép talajművelő tárcsája már egészen szép munkát végezhet.
A dolog igazi előnye az, hogy a gyökerek mentén akár teljesen szántás-mélységű, jó minőségű talajmunka készíthető, ugyanakkor a sorközök műveletlenek (részben jó, mert jobban bírja a gépeket, részben így ott a szármaradványok dupla vastag réteget képeznek, így még jobban takarnak, ami javítja a vízmegőrzés, a hirtelen lehulló csapadék nem cserepesíti a talajt, ráadásul a növények már vetéstől kis bakháton vannak, így még ha néhány órára megállna a víz a táblán, akkor is ahogy szivalkodni kezd a növények légzőgyökerei kikerülnek alóla
Válasz #1241. hozzászólásra
A gépen műtrágya megy azokban a csökekben!
A vetés külön művelet a lazított sávokba kerül a mag!!!
Amit a vidin láttál nem vetőgép!!!
Válasz #1243. hozzászólásra
ha látszanak a sávok akkor nem is kell nyomjelző, az enyémen már jóval nehezebb nyomjelző van ez direktbe is jól látszik akár kukoricatarlón is.
Extenzív módszernek jó lehet ez a sávos művelés de rekordterméseket biztos nem lehet csinálni vele mert a p és k elemeket be kell kevertetni a gyökérzónában.
Válasz #1218. hozzászólásra
no de ott a fotón elővan tárcsázva a talaj Cimbi!
nem echte direkt! plusz nem mellesleg nálunk a monosem nyomjelzője művelt földön is gyakran alig látható!
hogy a faxba lehet műveletlen területen meglátni????
Válasz #1240. hozzászólásra
ilyet is tud? akkor lehet veszek a nagytartályoz olyan adagolót, ami különválogatja a magot, a linzit, a startert és a forcet. és akkor mehetne egybe mind
nem értek az ilyen amcsi dolgokhoz nagyon, de ez a sávos téma egyszerűen egy direktvetés nemde????
Miért van kiemelve a sávos mivolta???
A videón szerepl géppel meg kukoricát pontosan vetni nagyon nem lehet, pneumatikusan kuuuvahosszú csövön keresztűl küldi a magot a fődbe???
dem napraforgóba nemjó ez.
Válasz #1237. hozzászólásra
Igen a közös tartályba beleöntöd a két anyagot,és majd a cellák kiválogatják!
Válasz #1236. hozzászólásra
igy már tiszta. azért volt homályos, mert valamikor még ősszel tlefonon magyarázott valamit a kereskedő, de nem értettem a dolgot
Itt talán jobban látszik:
Válasz #1235. hozzászólásra
vagy az egyiken a fertőtlenitő. a másikon meg a starter
Válasz #1230. hozzászólásra
De nem cső. hanem adagolócella, amit az alábbi képen 9 szám alatt hoz a katalógus! Ebből van egymás mellett 2 a tengelyen ez lát el egy sort.
Válasz #1233. hozzászólásra
Tudjátok a Gézának azért kell 2 cső a levezetéshez,mert az 1,-n megy a hatóanyag,a 2.-n a vivőanyag!
Válasz #1233. hozzászólásra
mán rájöttem
Válasz #1230. hozzászólásra
hát nem vagy génius!
Válasz #1231. hozzászólásra
irigykedj csak nyugodtan, mert nekem korszerübb a masinám
Válasz #1228. hozzászólásra
Gézának avittos HD kocsijai vannak,azok vetőházáról már lehagyták a levezető csatornát!