Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos? viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
Válasz .Feco. #10122. hozzászólásáraAz igazat megmondva háznál aki burgonyát termeszt 90 % csak bogár ellen védekezik. Én is. Akor nálunk mindenki toxinos burgit eszik?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraigen, ha a permetezés a vetést követően megy (pre-post) akkor vegyszerrel terminálod de már nem gond a zöldtés szempontjából, mert akkor már a főnövényt kezeled nem a zöldtrágyát.
Válasz Istvánxxx #10121. hozzászólásáraAmennyiben nem permetezed a gyökerében (amit ugye megeszel) felhalmoz egy csomó káros anyagot, ha meg permetezed akkor nem bió.
Válasz Netparaszt #10114. hozzászólásáraKösz! Rövidtárcsánk nincs még sajnos. Egy Terrano 4FX grubberünk van. Úgy gondoltam, hogy felrakom a szárnyakat és meghúzom azzal amilyen sekélyen csak lehet.
Válasz Netparaszt #10115. hozzászólásáraA helyzet az, hogy 4 évvel ezelőttig majdnem biot termeltem burgonyából, nem nagy, olyan 20 t/ha hozammal, ami viszont max 2x kapott kolorádóbogár elleni szert, egyebet semmit (gyomirtót sem, kapazinnal oldottuk meg). Azóta viszont Sencort kap, néha Agilt, 3x gomba- és ugyanannyiszor bogárölőt, a termés meg megemelkedett 30 t fölé.
A drótféreggel viszont van bajom, idén olyan területre kerül, amelyben 25 éve nem volt burgonya. Nem tudom, ez jelent-e valamit.
Válasz Netparaszt #10110. hozzászólásáraÉrtem. Nem gondolkodtam eddig ökoban, de most egy változás készül a páélyázatokban, 70% helyett 90%-os is lehet a támogatás ez esetben.
Azt már eddig is kihámoztam, hogy a felszínen maradó növényi maradványok gyomelnyomó szerepe nagy, de azt is, hogy azért meg-megszórjátok glifozáttal is néha. Én is alkalmaztam tarlóhántás után elgyomosodott parcellák kezelésére, bár ha egyidőben takarónövény is kerül bele, innen úgy értettem, hogy nem a gyom, hanem a takarónövény fog dominálni.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólására Nem érzem túl drámainak a burgonyakérdést. Bióban alapvetően fitoftóra rezisztens burgonyát ültet az ember, a bogárra meg kimegy a baktériumtoxin, más vegyszert nem kellene használni. Ha nem rezisztens, akkor van rá parazita gomba. A talajra oda kell figyelni és drótféregtől mentes helyre ültetve nem szokott gond lenni.
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólására Gratulálok, majd küldj képeket a folyamatról.
A zöldítésben nem lehet vegyszerezni és le kell forgatni. Egy rövidtárcsával 5 centire leforgatod, lejelented, aztán egy nappal később már azt csinálsz vele, amit akarsz. Ha érted, mire gondolok.
Válasz Netparaszt #10109. hozzászólásáraApám mondogatja, hogy nem akar elfagyni, és mi lesz így.. Vegyszerezni nem lehet, mert zöldítésbe le lett jelentve. Akkor mondom neki, hogy nem kell aggódni, február végén meglátjuk mit mutat.
Most takarónövényezünk először, 2016ig minden szántva volt. Rávettem tavaly, hogy menjünk el egy előadásodra és azóta eljutottunk odáig, hogy elkezdtünk teázni, búza, napraforgó után lazítani majd grubberezni, kukorica után búza elé grubberezni. Támogatja a dolgot, de még szoknia kell azért.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólására Ha csak vállalásra tennéd be az ökót, bármilyen tudás vagy gépészet nélkül, akkor ne tedd.
A felszínen maradó növényi maradványok miatt semmi nem fog felszaporodni, ha ésszel csinálod a munkád.
A TMMG egyébként tökéletesen összeilleszthető az ökóvalm sőt azt mondanám, az első lépés a valódi öko felé.
Válasz Peti 8310 #10106. hozzászólására Január van, hova siettek?
A következő főnövény vetése előtt 3 héttel elég ledarálni vagy bedolgozni vagy lefújni a takarónövényt, kinek vérmérséklete szerint. Ja lefújni azt újabban nem, ha zöldítéses.
Február végén elég ránézni, hogy mi a helyzet vele, aztán cselekedni a felsorolt lehetőségek szerint.
Ameddig növények élnek a télen, addig jó, gyarapodik a szén és a mikrobiológia a talajban, amiről az egész takarónövényes technológia szól.
A trifender-t évente többször alkalmazni elég kemény, meg egyszer is meggondolandó mert agyon kemény ökológiai pusztitasra képes a hasznos szervezetek között is. Amúgy a bio burgonya számomra egy örök oximoron lesz... mire megnő vagy vegyszert vagy karos betegségeket szed fel vagy is-is. Meg nem vennem semmi pénzért!
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10097. hozzászólásáraKöszi.Én is agyalok hogy mihez kezdjek vele...Ha lenne kicsit nagyobb fagy apritós hengerrel megvágnám mivel van a keverékben nem elfagyó növény és esetleg egy reptill félfagyos állapotban...vagy ha tudnék szerezni egy sávművelőt 20 ha ra...
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására
December 21-i képek. Voltam kint pár napja, de kb ugyanígy nézett ki. Ahol az őzek letaposták ott fekszik, máshol kókadozik. Remélem lesz még azért fagy ami a TR-t elintézi.
Kérdésem az lenne, hogy mennyiben illeszthető össze a TMMG az ökológiai műveléssel? Gondolok itt elsősorban a gyomokra és a gombákra. Amint olvastam, rendszerszerűen használják sokan a glifozátot, meg más gyomirtókat. TMMG-ben a mechanikus gyomkezelés mennyiben elegendő? Amellett a sok (főleg felszínen maradó) növényi maradvány okozta gombafertőzés esetében hogyan viselkedik a rendszer? Egy ismerősöm pl. a burgonyát kizárólag Trifenderrel kezeli gombák ellen, évente többbször is (magágyba keverve, földeléskor, majd állománykezelésben is), és meg van vele elégedve - másoknál vannak-e ezen a téren tapasztalatok?
A kérdés attól aktuális, hogy abban a bizonyos pályázatban ökológiai termelés bevállalása esetén komoly százalékokat lehet javítani az önrész-támogatás egyenletben.
Válasz Vinkó75 #10081. hozzászólásáraHat akkor en csak azt tudom kívánni hajrá,itt a környekunkon amilyen gyorsan mindenki kiproballta olyan gyorsan abba is hagytak ,mondom en 5-6 evig nyomtam engem abszolult nem győzött meg.
Válasz bobo77 #10096. hozzászólásáraMűtrágya szórás aztán rövidtárcsa éppen mielőtt kiszáradna, aztán kukorica vetés, majd néhány nap múlva glifozát...
ez a terv...
Válasz Netparaszt #10093. hozzászólásáraA lentebb lévő képeken ez nem nagyon mutatja hogy bomlana. Meg se merem nézni hogy vajon milyen lehet a határba amit meghagytunk a télnek.
Most hogy ilyen enyhe az idő és még talán nincs annyira besarasodva se a határ érdemes lenne megbirizgálni vagy várjunk még hátha ad neki az idő?
Egész napos előadás és beszélgetés Sárosdon a szántáson túli mezőgazdaság keretrendszeréről.
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Sárosd,2433, SÁROSD, Fő út 2.
Időpont: 2018 január 16, 8-16 óra.
Talajélet, szántóföldi ökológia, takarónövények, gépészet, biológiai tápanyaggazdálkodás, forgatás nélküli és notill termelés és életképes biotermelés.
Az eseményre regisztrálni a talajdoktor@gmail.com címen szükséges az ebéd megjelölésével.
Részvételi díj: 2000 Ft
Ebéd: 1000 Ft
Válasz mtz1221 #10088. hozzászólásáraSzója után..búza nem forgat. Búza után...repce nem forgat. Búza után..kukorica forgat. Kukorica után....szója forgat. Egyébként ez egy alap erre felé ki még forgat.
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraNálam gond nélkül él és virul. Remélem a február kicsit megüti. Március elején kénytelen leszek olyan 15-20 cm mélyen megvakarni szárnyas kapákkal. Muszáj a vadak miatt is, kicsit megtúrták a talajt.Virágba nem megy úgy néz ki. Tehát ha nem is fagy meg nagyon, a "lédús" szárat bekeverem. Majd áprilisban (ha lehet) direktbe vetés. Előzmény: szeptember elején, lazító, tárcsa némi keverék vetése és ennyi.A kísérleti parcellán.
Válasz mtz1221 #10083. hozzászólásáraBúza után ha lehet nyár végén. Búza-kukorica-szója-búza...mostanában repce. Ha jól emlékszem a vetés forgójára. Tehát kb 4 évente.Mint mondtam a földet nem tapossa agyon. Nagyon csapadékos évnek kell lennie hogy egy előre hozott lazítás legyen. Pl.... szójatarlóba. De van ki kénytelen volt tavaly ősszel így csinálni. Kicsit előtte a kukoricával meggyötörte a talajt akkor indokoltnak tartotta.Leginkább figyelve az évet és megásva a talajt.
15534 hozzászólás
Válasz fiatalember35 #10133. hozzászólásáraAz pont ugyan ez a helyzet, meg akkor is ha sokkal kevesebb betegsége van mint a burgonyafeleknek
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraSzolanin
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos?
viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraÉletem első 30 évében csak olyan burgonyát ettem, amelyet semmilyen vegyszer nem ért. Akkor nekem annyi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraAkkor milyen krumplit együnk ??
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
Válasz .Feco. #10122. hozzászólására Ezt nem értem, elmesélnéd a lényeget, miért halmoz fel káros anyagokat, ha nem permetezzük?
Válasz .Feco. #10122. hozzászólásáraAz igazat megmondva háznál aki burgonyát termeszt 90 % csak bogár ellen védekezik. Én is. Akor nálunk mindenki toxinos burgit eszik?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraigen, ha a permetezés a vetést követően megy (pre-post) akkor vegyszerrel terminálod de már nem gond a zöldtés szempontjából, mert akkor már a főnövényt kezeled nem a zöldtrágyát.
Válasz Istvánxxx #10121. hozzászólásáraAmennyiben nem permetezed a gyökerében (amit ugye megeszel) felhalmoz egy csomó káros anyagot, ha meg permetezed akkor nem bió.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólásáraKifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy mi a baj a bio burgonyával?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraA pledge mondjuk nem...
Válasz Netparaszt #10114. hozzászólásáraKösz! Rövidtárcsánk nincs még sajnos. Egy Terrano 4FX grubberünk van. Úgy gondoltam, hogy felrakom a szárnyakat és meghúzom azzal amilyen sekélyen csak lehet.
Válasz .Feco. #10112. hozzászólásáraÚgy érted, hogy a kelés előtti gyomirtó kiviszi úgyis ami megmarad?
Válasz Netparaszt #10115. hozzászólásáraA helyzet az, hogy 4 évvel ezelőttig majdnem biot termeltem burgonyából, nem nagy, olyan 20 t/ha hozammal, ami viszont max 2x kapott kolorádóbogár elleni szert, egyebet semmit (gyomirtót sem, kapazinnal oldottuk meg). Azóta viszont Sencort kap, néha Agilt, 3x gomba- és ugyanannyiszor bogárölőt, a termés meg megemelkedett 30 t fölé.
A drótféreggel viszont van bajom, idén olyan területre kerül, amelyben 25 éve nem volt burgonya. Nem tudom, ez jelent-e valamit.
És ez már off!
Válasz Netparaszt #10110. hozzászólásáraÉrtem. Nem gondolkodtam eddig ökoban, de most egy változás készül a páélyázatokban, 70% helyett 90%-os is lehet a támogatás ez esetben.
Azt már eddig is kihámoztam, hogy a felszínen maradó növényi maradványok gyomelnyomó szerepe nagy, de azt is, hogy azért meg-megszórjátok glifozáttal is néha. Én is alkalmaztam tarlóhántás után elgyomosodott parcellák kezelésére, bár ha egyidőben takarónövény is kerül bele, innen úgy értettem, hogy nem a gyom, hanem a takarónövény fog dominálni.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólására Nem érzem túl drámainak a burgonyakérdést. Bióban alapvetően fitoftóra rezisztens burgonyát ültet az ember, a bogárra meg kimegy a baktériumtoxin, más vegyszert nem kellene használni. Ha nem rezisztens, akkor van rá parazita gomba. A talajra oda kell figyelni és drótféregtől mentes helyre ültetve nem szokott gond lenni.
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólására Gratulálok, majd küldj képeket a folyamatról.
A zöldítésben nem lehet vegyszerezni és le kell forgatni. Egy rövidtárcsával 5 centire leforgatod, lejelented, aztán egy nappal később már azt csinálsz vele, amit akarsz. Ha érted, mire gondolok.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólásáraKöszi, megértettem. Az oximoron különösen tetszett
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólásáraAmúgy ha elvted a kultúrnövényt akkor már nem a zöldítést permetezed hanem a főnövényt... szerintem...
Válasz Netparaszt #10109. hozzászólásáraApám mondogatja, hogy nem akar elfagyni, és mi lesz így..
Vegyszerezni nem lehet, mert zöldítésbe le lett jelentve. Akkor mondom neki, hogy nem kell aggódni, február végén meglátjuk mit mutat. 
Most takarónövényezünk először, 2016ig minden szántva volt. Rávettem tavaly, hogy menjünk el egy előadásodra és azóta eljutottunk odáig, hogy elkezdtünk teázni, búza, napraforgó után lazítani majd grubberezni, kukorica után búza elé grubberezni. Támogatja a dolgot, de még szoknia kell azért.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólására Ha csak vállalásra tennéd be az ökót, bármilyen tudás vagy gépészet nélkül, akkor ne tedd.
A felszínen maradó növényi maradványok miatt semmi nem fog felszaporodni, ha ésszel csinálod a munkád.
A TMMG egyébként tökéletesen összeilleszthető az ökóvalm sőt azt mondanám, az első lépés a valódi öko felé.
Válasz Peti 8310 #10106. hozzászólására Január van, hova siettek?
A következő főnövény vetése előtt 3 héttel elég ledarálni vagy bedolgozni vagy lefújni a takarónövényt, kinek vérmérséklete szerint. Ja lefújni azt újabban nem, ha zöldítéses.
Február végén elég ránézni, hogy mi a helyzet vele, aztán cselekedni a felsorolt lehetőségek szerint.
Ameddig növények élnek a télen, addig jó, gyarapodik a szén és a mikrobiológia a talajban, amiről az egész takarónövényes technológia szól.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólásáraAlapból szépen el van egymás mellett, de előbb az egyiket kell bevezetni aztán a másikat, külön külön is kihívás.
A trifender-t évente többször alkalmazni elég kemény, meg egyszer is meggondolandó mert agyon kemény ökológiai pusztitasra képes a hasznos szervezetek között is. Amúgy a bio burgonya számomra egy örök oximoron lesz... mire megnő vagy vegyszert vagy karos betegségeket szed fel vagy is-is. Meg nem vennem semmi pénzért!
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10097. hozzászólásáraKöszi.Én is agyalok hogy mihez kezdjek vele...Ha lenne kicsit nagyobb fagy apritós hengerrel megvágnám mivel van a keverékben nem elfagyó növény és esetleg egy reptill félfagyos állapotban...vagy ha tudnék szerezni egy sávművelőt 20 ha ra...
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására
December 21-i képek. Voltam kint pár napja, de kb ugyanígy nézett ki. Ahol az őzek letaposták ott fekszik, máshol kókadozik. Remélem lesz még azért fagy ami a TR-t elintézi.
Kérdésem az lenne, hogy mennyiben illeszthető össze a TMMG az ökológiai műveléssel? Gondolok itt elsősorban a gyomokra és a gombákra. Amint olvastam, rendszerszerűen használják sokan a glifozátot, meg más gyomirtókat. TMMG-ben a mechanikus gyomkezelés mennyiben elegendő? Amellett a sok (főleg felszínen maradó) növényi maradvány okozta gombafertőzés esetében hogyan viselkedik a rendszer? Egy ismerősöm pl. a burgonyát kizárólag Trifenderrel kezeli gombák ellen, évente többbször is (magágyba keverve, földeléskor, majd állománykezelésben is), és meg van vele elégedve - másoknál vannak-e ezen a téren tapasztalatok?
A kérdés attól aktuális, hogy abban a bizonyos pályázatban ökológiai termelés bevállalása esetén komoly százalékokat lehet javítani az önrész-támogatás egyenletben.
Válasz Full Random #10071. hozzászólásáraKöszi, ez jó volt!
Válasz Dave #10102. hozzászólásáraSzuper
Válasz kovacsmihaly0905 #10100. hozzászólásáraIgen, az a feladatuk...
Válasz dr.T #10099. hozzászólásáraEz olyan bízni és hinni kell benne
Válasz Mf-es? #10098. hozzászólásáraÉs a gyomok építik a talajt?
Válasz Vinkó75 #10081. hozzászólásáraHat akkor en csak azt tudom kívánni hajrá,itt a környekunkon amilyen gyorsan mindenki kiproballta olyan gyorsan abba is hagytak ,mondom en 5-6 evig nyomtam engem abszolult nem győzött meg.
Válasz GREVEN #10095. hozzászólásáraAnnak örülj,míg él.Addig építi a talajt.
Válasz bobo77 #10096. hozzászólásáraMűtrágya szórás aztán rövidtárcsa éppen mielőtt kiszáradna, aztán kukorica vetés, majd néhány nap múlva glifozát...
ez a terv...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10094. hozzászólásáraMit csinálsz majd vele ezek utàn?
Válasz Netparaszt #10093. hozzászólásáraA lentebb lévő képeken ez nem nagyon mutatja hogy bomlana. Meg se merem nézni hogy vajon milyen lehet a határba amit meghagytunk a télnek.
Most hogy ilyen enyhe az idő és még talán nincs annyira besarasodva se a határ érdemes lenne megbirizgálni vagy várjunk még hátha ad neki az idő?
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraÉppen mai képek:
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására Jobban kellene bomlania, a hidegkedvelő gombáknak optimális ez a nyirkos időjárás.
Ezt meg most találtam.
Egész napos előadás és beszélgetés Sárosdon a szántáson túli mezőgazdaság keretrendszeréről.
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Sárosd,2433, SÁROSD, Fő út 2.
Időpont: 2018 január 16, 8-16 óra.
Talajélet, szántóföldi ökológia, takarónövények, gépészet, biológiai tápanyaggazdálkodás, forgatás nélküli és notill termelés és életképes biotermelés.
Az eseményre regisztrálni a talajdoktor@gmail.com címen szükséges az ebéd megjelölésével.
Részvételi díj: 2000 Ft
Ebéd: 1000 Ft
Nem csak talajmagújítóknak!
Érkezés: Január 18-án, 15 óra 30-tól
Helyszín: Debrecen Böszörményi út 138 közelében. (a létszám miatt, még nem fix).
16 óra
Köszöntés. A megjelentek bemutatkozása pár mondatban.
Dr. Dóka Lajos: A debreceni egyetem kukorica tartam kísérlete. (20 perc).
Csige Dani: Gazdálkodás a ZEA-93 KFT-nél (15 perc).
10 perc szünet.
17 óra
Bencsik Dani: A takarónövények integrációjának lehetőségei a művelés nélküli direktvetés rendszerébe. (25 perc).
Fazekas Lajos: Forgatás nélküli talajművelés a besenyőtelki szikes talajon. (15 perc).
10 perc szünet.
18 óra
Szőllősi Gábor: Komposzt tea alapú mikrobiológiai kezelések eredményei a túrkevei duzzadó agyagtalajokon. (25 perc).
Dr. Kátai János: Talajdegradáció. Kísérleti eredmények bemutatása (40 perc).
Zárás 20 órakor.
Korlátozottan még van 1000 forintos belépő.
Válasz Vinkó75 #10089. hozzászólásáraLemaradt, repce után..búza nem forgat.
Válasz mtz1221 #10088. hozzászólásáraSzója után..búza nem forgat. Búza után...repce nem forgat. Búza után..kukorica forgat. Kukorica után....szója forgat. Egyébként ez egy alap erre felé ki még forgat.
Válasz Vinkó75 #10086. hozzászólásáraBúza szója után is szánt ??
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraNálam gond nélkül él és virul. Remélem a február kicsit megüti. Március elején kénytelen leszek olyan 15-20 cm mélyen megvakarni szárnyas kapákkal. Muszáj a vadak miatt is, kicsit megtúrták a talajt.Virágba nem megy úgy néz ki. Tehát ha nem is fagy meg nagyon, a "lédús" szárat bekeverem. Majd áprilisban (ha lehet) direktbe vetés. Előzmény: szeptember elején, lazító, tárcsa némi keverék vetése és ennyi.A kísérleti parcellán.
Válasz mtz1221 #10083. hozzászólásáraBúza után ha lehet nyár végén. Búza-kukorica-szója-búza...mostanában repce. Ha jól emlékszem a vetés forgójára. Tehát kb 4 évente.Mint mondtam a földet nem tapossa agyon. Nagyon csapadékos évnek kell lennie hogy egy előre hozott lazítás legyen. Pl.... szójatarlóba. De van ki kénytelen volt tavaly ősszel így csinálni. Kicsit előtte a kukoricával meggyötörte a talajt akkor indokoltnak tartotta.Leginkább figyelve az évet és megásva a talajt.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen enyhe hó mentes télen a fent hagyott takarónövény elbomlása hogyan változik?
Ez kedvezőbb vagy ellenkezőleg befolyásolja?