Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24165. hozzászólásáraAki váltott és folytatja, az jó okkal teszi. Aki szánt és ellenérveket keres, az önmagát próbálja igazolni. Volt itt az a bécsi bankos-informatikus, aki régi berögződések nélkül állt bele a zalai agyagos birtokán a talaja művelhetővé változtatásának, sikerrel. Máig nagy támasza a TMG-nek, a Nestlee nem kevés pénzt folyat az átállást vállaló gazdáknak, amit Ő vezényel le. A programba bekerült gazdák/gazdaságok évről, évre nagyobb területeket állítanak be a TMG-be. Nincs kiugró termésnövekedés, de van stabilitás, aszálytűrés és tápanyag realizálás, input csökkentés.
Válasz Ohaza63 #24173. hozzászólásáraAzért az is megérne egy tanulmányt, hogy ott Dél Békésben mi zajlik. Javarészt jó földek de mégis olyan elmaradottság van mindig meglepődök mikor arra járok.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24168. hozzászólásáraGazdasági szempontból nem tudom. Termés az nincs. De az biztos, hogy a Körösladány és Gyomaendrőd közti résznél kevés kötöttebb, nehezebben művelhető talaj van az országban. Szóval ami itt működik az máshol is fog.
Mint forgatásnélküli is kell, mindenki saját igényeire faragja, kitapasztalja.
Én az ország talajait csak annyiból ismerem, hogy pár évet dolgoztam, nagytömegű földmunka, mélyépítés, bányászat tetületen, bejártam ebben az országot, láttam abban is, hol, mit kellett kellett másképp csinálni, vagy éppen mennyi erőforrást igényelt mondjuk egy adott út megépítése más-más tájegységen, tetületen.
Válasz Gumóka #24164. hozzászólásáraAz már rég eldőlt, hogy a forgatás nélküli mindenhol működik. Az ország számos pontján, mindenféle talajtípuson működik, volt már rengeteg rendezvény, bemutató, stb. Működik Pap Karcsinál Körösladányban, Búza Miskáéknál Gyomarndrődön, ezek eléggé elbaszott vidékek, ha a talajokat nézzük.
Válasz Gandhy #24155. hozzászólásáraMondhatunk "A"-t is, meg "B"-t, is, nem egyforma talajokon, egyforma helyen gazdálkodunk, leírhatja mindenki, nála mi a jó, de az máshol már nem válik be.
Mindenkinek maga kell kitapasztalja, az adottságaiból mit tud kihozni.
A többit meg eldöntik az égiek.
Nem vagyunk egyformák, meg az országunk sem, ki a sört, ki a bort szereti
Válasz Gandhy #24161. hozzászólásáraNem. Jó az utánna is,ha van eső,mert volt. De honnan tudod,hogy nem lesz? az őszi tízen valahány milivel elvolt a talaj,nedvesen taknyos tèllel tavaszig. De mikor összel is elhúztam rajta,azt már meghagyta a nyomot magaután,mert a kukorica mellette csak egyszer lett meghuzva aratás után, az jó is lett. Ott sem volt több víz. De a 2szer meghúzott nem bírta. Ezt az mutatta igazán,hogy volt ahol a sorok átmentek az előző èvi buzaföldbe,ott meg 60centis lett,20mázsát adott is. Szóval csak azért írtam,hogy más gondolja át,mennyire művelget. Amúgy nyárig az a kukorica kb. 30milit ha kapott,azzal mèg el is volt,de ha úgy gondolod,hogy ne is vessen az ember fia,azt,honnan lehet tudni,ha nyáron nincs eső? Mert amit írtam,azt èn sem tudtam,de már tudom,így csak egyszer mèlyebben, aztán csak tárcsa sekèjen. Jelenleg,a földszomszèdom,aratás után gruberral húzta a terlot,mert van,nagymellènnyel,eddig tárcsázta. Aztán meghúzta megint,a parlagfű miatt. Most majd neki esik 35centiben felszántani. Hát,hogy ebből mi lesz ha nem esik, az egy nagy rejtély. Szerintem ő sem tudja,csak èn sejtem kicsit.
Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraItt se veszik még, nem is vágják, nem tárolják. De a héten már kétszer volt olyan szélvihar, hogy sok helyen kitörte a kukoricát. 3-5 tonnánál nem is várunk többet, erre még annak egy részét is kitöri a szél
Válasz .Richard. #24160. hozzászólásáraHa ősszel nem ázik meg és nyáron sem esik, akkor már tök mindegy, hogy mibe és mit vet az emberfia. Azért az is lényeges, hogy ne a fehérmustár, olajretek kombó kerüljön a földbe, mert azután csak a bazalt marad 30 centig.
Válasz Gandhy #24155. hozzászólásáraMeg a nyáron,ès utánna ősszel gruberozottben is,mikor búza után kukorica megy csak eső nèlkül. vigyázni kell erre. Mert ha ősszel nem ázik meg ott víz nem lesz. Csak tárcsa a tetejére.
Válasz mtz1221 #24152. hozzászólására45-50cm
Sokkal később kell csinálni.
Csak boronálni kell.
A felszin porhanyós alatta nedves.
Csak 5-6 cm van boronálva ,
alá nemmegyünk.
Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraBármennyi is terem ezt kell elfogadni,mert kell-szükség van rá-a felhasználók keresik.Ha nem terem annyi mint szeretnénk,jövőre nagyobb területet vetünk akár felrúgva a támogatás korlátait is/80%/,hogy mit csinálnak a felvásárlók-mire bazíroznak az ő dolguk.
Betett képek alapján vitatkoztok, mi van nálatok.
Az én kukoricámon már nincsen zöld szín, mindene elsült. Sok helyen még cső se fejlődött ki.
Nagyon örülnék, ha olyan kukoricám lenne, amit Radoc betett /az állítólagos rosszab is nálam extra jó lenne/.
Augusztus közepére felsült, ami szem kifejlődött a csöveken, már lehetne aratni.
Gond az, hogy senki se szedi a kukoricát.
Felvásárlók várnak a napraforgóra, az meg még zöld.
Az idei kukorica állapato jó 3 évre biztosan elvette az ember kedvét a kukoricatermesztéstől.
Válasz rtamas1976 #24147. hozzászólásáraA forgatásnélküli az úri huncutság esete, de ha beveted takarónövénnyel, amit kifagyva ott is hagysz a kukorica vetéséig, abból már tud lenni egy jó nagy mosolygós Hűha, főleg az ilyen aszályos években(felénk nem esett), mint az idei.
Válasz hashtag #24148. hozzászólásáraEzt helye is válogatja. Itt szerintem pont az a lényeg nálunk hogy tavasszal száraz legyen a teteje, hogy erőltese lefelé a gyökeret. Pont emiatt van hogy a tavaszi 1 napos gruber/vetés/hengerezettben is olyan mint az őszi szántásban. Ami van eső az június közepéig itt leesik. Még kisérletezgettem a gruberral láttam minden évben hogy annyira jól érezte magát hogy a nedvesben, hogy kifelé nőtt a gyökere, júniusban meg mikkor megjöttek a 40+fokok, és elfogyott fent a víz, akkor gondolkodott 2-3 hetet, hogy kiszárodjon e.
Válasz rtamas1976 #24145. hozzászólásáraSzia Tamás, nem ősszel zavar a gyom hanem tavasszal. A sok szik miatt nem tudod tárcsázni időben mert nem bír meg a szik és májas is lenne, csak egy rövid idő van talajmunkára ha optimális időben akarsz vetni. A borona a mulcsot össze huzzná ezért van az ásóborona ami nem húzza össze a mulcsot és nem májal de a gyomot sem írtja úgy mint kellene ezért kell a totális.
Válasz R Sándor #24144. hozzászólásáraPont az a lényeg, hogy sokkal szárazabb egy szántottt föld, a hantossága miatt, ezért tudod hamarabb elhúzni simára. Tavasszal mindenki szídja a nedves földet, de nyáron meg milyen jó lett volna az a kis plusz víz.
A kizöldült lazítást novemberben/decemberben áthúzod ih tárcsával, nem is lesz gyomos tavaszra, meg nem is lesz összekeményedve
Szerintem a forgatásnéküli művelés sem mindenható és nincs kevesebbe mint a hagyományos szántásos!
Amit ősszel megspórolsz(1sor tárcsa)
Azt tavasszal ráköltöd, sőtt lehet többet is!
Amit lehet vele nyerni az +2hét max 1hónap túlélést az aszájban! Ami nem kevés!
Válasz R Sándor #24144. hozzászólásáraHa nemkened el az ajját a szántásnak, tárcsázásnak és nincs eketalpad a víz nemfolyik el!
Csináltunk olyat mikor rosszvolt a szántás de az időjárás engedte akkor megtárcsáztuk nehéztárcsával elmunkáló nélkül!
Így a vízis lement, megis maradt, és simítózni sem kellet tavasszal.
Válasz Koczka József #24129. hozzászólásáraJózsibácsi! akkor valamit nemjól csinálsz!
Nem akarlak oktatni de!
Nálam a forgatásnélküliség így épülfel.
Tarló , tárcsázás, lazítózás, tárcsázás, és ha sok az árvakelés akkor még késő ősszel vagy télen tárcsa. Vanmikor elég 2 tárcsa.
Árvakelés nemmaradhat!!!
Ásóboronát "nemismerjük" de főleg nemhasználjuk tavasszal , mert akkor nincs értelme a forgatásnéküli megőrzött csapadéknak! Tavasszal csak borona, 2sor vetésig, vagy ha kitolódik mint a tökvetés akkor 3x. A3sor is 10l ből megvan.
Kb ugyanannyi az elhasznált üzemanyag mint a szántásnál.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24141. hozzászólásáraÉrtem, de úgy csinál tam már , hogy a szántást nem vettetem fel hanem lazítóval vagy gruberral huzom meg a forgást, azért hogy ne legyen barázda. Na ilyenkor fordul elő az , hogy a szántott részen már csinálhatnám a magágyat , de a gruberozott rész még vizess. Az is baj a nagyon síma őszi talajmüvelésen / guber lazító/ efolyik a téli olvaró csapadék , a szántott hantjai miatt nem tud olan könnyen elfolyni / ezen viszont kiesel még a rugózott hidu és fülkéjü traktorból is / és igy a magasabban lévő részeken is marad a téli csapadékból. tehát mindegyiknek van előnye meg hátránya is
Gondolom neked is van ilyen. Ebbe biztos könnyen megy a grúber tavasszal. Na nállunk ilyenek a földek zöme tavasszal. Ez egy tavaszi kép az ősszel vetett búzáról.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24137. hozzászólásáraEzt ha nálunk megmutatod !?!?!? Ha nem egyenes kapakat használok a magagykeszitőn akkor " májas" földet hoz fel az meg 1- 2 nap alatt betonnak válik és volt magagy nincs magagy!! Kb 6-8 cm mélyen tudok magagyat csinálni germinator kapakkal. Ha megvárom a megfelelő talaj nedvességet,ami lehet április eleje leghamarabb.egy
Válasz SzikiSzokeveny #24136. hozzászólásáraValószínűleg a talajszerkezet miatt, bár ha van egy kis hótakaró és nagyobb minuszok akkor a lazított se rossz, de mostanság nincs is tél.
Válasz Koczka József #24133. hozzászólásáraAmúgy igazad van, nem minden talajon működik a forgatás nélküli.
Nálunk se működött, mindig gyengébb volt benne a növény mint a szantasosba, ráadásul tavasszal nagyon hantos, főleg mióta nincs tél.
Nálunk ez vált be: napraforgó/kukorica után tárcsázás majd gabona vetés, következő év szántás majd napraforgó/kukorica ezután ismét tárcsa és gabona majd köv évben mély lazítás és kezdődik elölről.
Válasz Koczka József #24132. hozzászólásáraNekem se nagyon van 60 alatt. Van olyan is amit szinte csak a neve napján lehet művelni. Most meg semmit nem lehet csinálni, olyan aszály van.
Válasz SzikiSzokeveny #24128. hozzászólásáraSzia nem tudom hogy arra milyenek a talajok de itt az 5 késés lazítót is 250 lóerő húzza 55 cm mélyen. Persze nekünk is van egy pár olyan tábla ami csak 45 - ös kötötségű de inkább a 60 feletti jellemző
Válasz Koczka József #24129. hozzászólásáraNem jutott még eszedbe, hogy valamit rosszul csinálsz? 10 éve forgatás nélkülizek, támogatáscsaló biogazda szomszédokkal és mégse öl meg a gaz.
Válasz mtz1221 #24123. hozzászólásáraKis rambó ne magadból indulj ki. Nem mindenkinek kell itt hazudgálni. Tudod vannak itt a fórumon olyanok akik ott járnak el a földem mellett és látják, majdnem minden nap.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24124. hozzászólásáraTalán azért mert tavasszal olyan mint a gyep. Ja és míg a szántást kétsor borona meg csinálja 5 liter gázolajból addig a forgatásnélküli mulcsosat az ásóborona kétsorral 15 liter gázolajjal.
Válasz envagyok2 #24126. hozzászólásáraEz marhaság. Egy ugyanolyan mélységű lazítás sokkal kevesebb lóerő és gázolaj. Én 7 késes lazítót átlagos időben gabona után akár 55 cm mélyen is húzok egy 195 lóerős traktorral, 6-7 kmes sebességgel. Pedig itt aztán igen kötött, heterogén talajok vannak.
24827 hozzászólás
Válasz Ohaza63 #24176. hozzászólásáraA mezőgazdaságra. Mintha 20-30 évet menne vissza az ember az időben.
Válasz SzikiSzokeveny #24174. hozzászólásáraÜdv!
Az elmaradottságot mire érted?
A falukra, földekre, városokra?
A faluk legalább olyan szegények, mind Borsodi falvak, a Mezővárosok szintén, 1-2 nagyobb város, ahol talán jobbak a kilátások.
Egyébként hiába vannak jó földek (35-44 Ak) a legkevesebb csapadék van itt.
18 éve írom a statisztikát a csapadékkal és a hőstresszes napokkal kapcsolatban. Katasztrófa.
Méréseim szerint 01.01-04.30 között esett 57 mm eső, majd 05.01.-08.25-ig újabb 137 mm az is legtöbbször 2,3,5 mm, ami nem is számít csapadéknak.
Télen kiszórtam a műtrágyát 02.08.-.n , de még április 01 ott volt a földön.
Csak némán olvasgatom, hogy másfelé milyen eredményekről számolnak be a gazdák, Mi ezekről csak álmodozunk.
18 év alatt talán ha egyszer - kétszer lehettem elégedett az eredménnyel. Többször volt lyuk, mint fa.
Persze itt Mi örülünk a 60-70 q búzának, meg a 85-90 q kukoricának, meg 30 q naprának, mert az már a csúcstermés kategóriába tartozik.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24165. hozzászólásáraAki váltott és folytatja, az jó okkal teszi. Aki szánt és ellenérveket keres, az önmagát próbálja igazolni. Volt itt az a bécsi bankos-informatikus, aki régi berögződések nélkül állt bele a zalai agyagos birtokán a talaja művelhetővé változtatásának, sikerrel. Máig nagy támasza a TMG-nek, a Nestlee nem kevés pénzt folyat az átállást vállaló gazdáknak, amit Ő vezényel le. A programba bekerült gazdák/gazdaságok évről, évre nagyobb területeket állítanak be a TMG-be. Nincs kiugró termésnövekedés, de van stabilitás, aszálytűrés és tápanyag realizálás, input csökkentés.
Válasz Ohaza63 #24173. hozzászólásáraAzért az is megérne egy tanulmányt, hogy ott Dél Békésben mi zajlik. Javarészt jó földek de mégis olyan elmaradottság van mindig meglepődök mikor arra járok.
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraÜdv!
Na akkor abból sem lesz új YTO.
Felénk is van aki levágta már, a napra 15-20 q/Ha , a Kukorica 30-35 q/Ha.
Ez megint nem az az év amit vártunk!!!
Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraAz július végén készült.



Ez meg aug 21 én.
Szántott, nem szántott.
Egyelőre a gazda nem lát különbséget.
Majd a mérleg megmondja.
Szántott, nem szántott.
Lehet össze kevertem, de eddig forma forma.
Válasz rtamas1976 #24159. hozzászólásáraMájus végi június eleji hirtelen 40+ fokok vannak e, amik pár nap alatt 10-15 centit kiszárítanak ???
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24168. hozzászólásáraGazdasági szempontból nem tudom. Termés az nincs. De az biztos, hogy a Körösladány és Gyomaendrőd közti résznél kevés kötöttebb, nehezebben művelhető talaj van az országban. Szóval ami itt működik az máshol is fog.
Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraNe sírj, itt 1 hete már 2 táblát kivéve mind le lett vágva. 3 tonna átlagosan.



Válasz SzikiSzokeveny #24166. hozzászólásáraNa? Tán nem megy jól a szekerük?
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24165. hozzászólásáraPersze, én nem azt mondtam, hogy ez van, ahol nem működik, inkább nem mindenhol ugyan úgy.
Mint forgatásnélküli is kell, mindenki saját igényeire faragja, kitapasztalja.
Én az ország talajait csak annyiból ismerem, hogy pár évet dolgoztam, nagytömegű földmunka, mélyépítés, bányászat tetületen, bejártam ebben az országot, láttam abban is, hol, mit kellett kellett másképp csinálni, vagy éppen mennyi erőforrást igényelt mondjuk egy adott út megépítése más-más tájegységen, tetületen.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24165. hozzászólásáraHogy Búzáéknál mi van azt inkább hagyjuk.
Válasz Gumóka #24164. hozzászólásáraAz már rég eldőlt, hogy a forgatás nélküli mindenhol működik. Az ország számos pontján, mindenféle talajtípuson működik, volt már rengeteg rendezvény, bemutató, stb. Működik Pap Karcsinál Körösladányban, Búza Miskáéknál Gyomarndrődön, ezek eléggé elbaszott vidékek, ha a talajokat nézzük.
Válasz Gandhy #24155. hozzászólásáraMondhatunk "A"-t is, meg "B"-t, is, nem egyforma talajokon, egyforma helyen gazdálkodunk, leírhatja mindenki, nála mi a jó, de az máshol már nem válik be.

Mindenkinek maga kell kitapasztalja, az adottságaiból mit tud kihozni.
A többit meg eldöntik az égiek.
Nem vagyunk egyformák, meg az országunk sem, ki a sört, ki a bort szereti
Válasz Gandhy #24161. hozzászólásáraNem. Jó az utánna is,ha van eső,mert volt. De honnan tudod,hogy nem lesz? az őszi tízen valahány milivel elvolt a talaj,nedvesen taknyos tèllel tavaszig. De mikor összel is elhúztam rajta,azt már meghagyta a nyomot magaután,mert a kukorica mellette csak egyszer lett meghuzva aratás után, az jó is lett. Ott sem volt több víz. De a 2szer meghúzott nem bírta. Ezt az mutatta igazán,hogy volt ahol a sorok átmentek az előző èvi buzaföldbe,ott meg 60centis lett,20mázsát adott is. Szóval csak azért írtam,hogy más gondolja át,mennyire művelget. Amúgy nyárig az a kukorica kb. 30milit ha kapott,azzal mèg el is volt,de ha úgy gondolod,hogy ne is vessen az ember fia,azt,honnan lehet tudni,ha nyáron nincs eső? Mert amit írtam,azt èn sem tudtam,de már tudom,így csak egyszer mèlyebben, aztán csak tárcsa sekèjen. Jelenleg,a földszomszèdom,aratás után gruberral húzta a terlot,mert van,nagymellènnyel,eddig tárcsázta. Aztán meghúzta megint,a parlagfű miatt. Most majd neki esik 35centiben felszántani. Hát,hogy ebből mi lesz ha nem esik, az egy nagy rejtély. Szerintem ő sem tudja,csak èn sejtem kicsit.

Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraItt se veszik még, nem is vágják, nem tárolják. De a héten már kétszer volt olyan szélvihar, hogy sok helyen kitörte a kukoricát. 3-5 tonnánál nem is várunk többet, erre még annak egy részét is kitöri a szél
Válasz .Richard. #24160. hozzászólásáraHa ősszel nem ázik meg és nyáron sem esik, akkor már tök mindegy, hogy mibe és mit vet az emberfia. Azért az is lényeges, hogy ne a fehérmustár, olajretek kombó kerüljön a földbe, mert azután csak a bazalt marad 30 centig.
Válasz Gandhy #24155. hozzászólásáraMeg a nyáron,ès utánna ősszel gruberozottben is,mikor búza után kukorica megy csak eső nèlkül.
vigyázni kell erre. Mert ha ősszel nem ázik meg ott víz nem lesz. Csak tárcsa a tetejére.
Válasz mtz1221 #24152. hozzászólására45-50cm
Sokkal később kell csinálni.
Csak boronálni kell.
A felszin porhanyós alatta nedves.
Csak 5-6 cm van boronálva ,
alá nemmegyünk.
Válasz Sk Laci #24157. hozzászólásáraBármennyi is terem ezt kell elfogadni,mert kell-szükség van rá-a felhasználók keresik.Ha nem terem annyi mint szeretnénk,jövőre nagyobb területet vetünk akár felrúgva a támogatás korlátait is/80%/,hogy mit csinálnak a felvásárlók-mire bazíroznak az ő dolguk.
Betett képek alapján vitatkoztok, mi van nálatok.
Az én kukoricámon már nincsen zöld szín, mindene elsült. Sok helyen még cső se fejlődött ki.
Nagyon örülnék, ha olyan kukoricám lenne, amit Radoc betett /az állítólagos rosszab is nálam extra jó lenne/.
Augusztus közepére felsült, ami szem kifejlődött a csöveken, már lehetne aratni.
Gond az, hogy senki se szedi a kukoricát.
Felvásárlók várnak a napraforgóra, az meg még zöld.
Az idei kukorica állapato jó 3 évre biztosan elvette az ember kedvét a kukoricatermesztéstől.
Válasz Radocz #24153. hozzászólásáraValahogy így van ez nállunk is.
Válasz rtamas1976 #24147. hozzászólásáraA forgatásnélküli az úri huncutság esete, de ha beveted takarónövénnyel, amit kifagyva ott is hagysz a kukorica vetéséig, abból már tud lenni egy jó nagy mosolygós Hűha, főleg az ilyen aszályos években(felénk nem esett), mint az idei.
Szikes részen ilyen a kukorica.



Ugyanaz a hrsz, csak nem szikes rész.
A két kép egy napon készült.
Válasz rtamas1976 #24145. hozzászólásáraA karcagi földek jellemzői:

Még nem lehet, még nem lehet, már nem lehet.
A hortobágyi szikes, ennél kicsivel rosszabb.
Nem egyszerű a parasztok sorsa.
Az én szikes területem, javulni látszik.
Válasz rtamas1976 #24145. hozzászólásáraLazító milyen mélyen, tavaszi elsőmunka a szántotthoz képest mennyivel vizesebb ???
Válasz hashtag #24148. hozzászólásáraEzt helye is válogatja. Itt szerintem pont az a lényeg nálunk hogy tavasszal száraz legyen a teteje, hogy erőltese lefelé a gyökeret. Pont emiatt van hogy a tavaszi 1 napos gruber/vetés/hengerezettben is olyan mint az őszi szántásban. Ami van eső az június közepéig itt leesik.
Még kisérletezgettem a gruberral láttam minden évben hogy annyira jól érezte magát hogy a nedvesben, hogy kifelé nőtt a gyökere, júniusban meg mikkor megjöttek a 40+fokok, és elfogyott fent a víz, akkor gondolkodott 2-3 hetet, hogy kiszárodjon e.
Válasz rtamas1976 #24145. hozzászólásáraSzia Tamás, nem ősszel zavar a gyom hanem tavasszal. A sok szik miatt nem tudod tárcsázni időben mert nem bír meg a szik és májas is lenne, csak egy rövid idő van talajmunkára ha optimális időben akarsz vetni. A borona a mulcsot össze huzzná ezért van az ásóborona ami nem húzza össze a mulcsot és nem májal de a gyomot sem írtja úgy mint kellene ezért kell a totális.
Válasz kajszi_71823 #24058. hozzászólásáraVagy 20 évvel ezelőtt, mikor még krumplit termeltem nekem is volt 1 ha ilyen "műveletlen" földbe kukorica.

Azóta sem.
Válasz R Sándor #24144. hozzászólásáraPont az a lényeg, hogy sokkal szárazabb egy szántottt föld, a hantossága miatt, ezért tudod hamarabb elhúzni simára. Tavasszal mindenki szídja a nedves földet, de nyáron meg milyen jó lett volna az a kis plusz víz.
A kizöldült lazítást novemberben/decemberben áthúzod ih tárcsával, nem is lesz gyomos tavaszra, meg nem is lesz összekeményedve
Szerintem a forgatásnéküli művelés sem mindenható és nincs kevesebbe mint a hagyományos szántásos!
Amit ősszel megspórolsz(1sor tárcsa)
Azt tavasszal ráköltöd, sőtt lehet többet is!
Amit lehet vele nyerni az +2hét max 1hónap túlélést az aszájban! Ami nem kevés!
Válasz R Sándor #24144. hozzászólásáraHa nemkened el az ajját a szántásnak, tárcsázásnak és nincs eketalpad a víz nemfolyik el!
Csináltunk olyat mikor rosszvolt a szántás de az időjárás engedte akkor megtárcsáztuk nehéztárcsával elmunkáló nélkül!
Így a vízis lement, megis maradt, és simítózni sem kellet tavasszal.
Válasz Koczka József #24129. hozzászólásáraJózsibácsi! akkor valamit nemjól csinálsz!
Nem akarlak oktatni de!
Nálam a forgatásnélküliség így épülfel.
Tarló , tárcsázás, lazítózás, tárcsázás, és ha sok az árvakelés akkor még késő ősszel vagy télen tárcsa. Vanmikor elég 2 tárcsa.
Árvakelés nemmaradhat!!!
Ásóboronát "nemismerjük" de főleg nemhasználjuk tavasszal , mert akkor nincs értelme a forgatásnéküli megőrzött csapadéknak! Tavasszal csak borona, 2sor vetésig, vagy ha kitolódik mint a tökvetés akkor 3x. A3sor is 10l ből megvan.
Kb ugyanannyi az elhasznált üzemanyag mint a szántásnál.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24141. hozzászólásáraÉrtem, de úgy csinál tam már , hogy a szántást nem vettetem fel hanem lazítóval vagy gruberral huzom meg a forgást, azért hogy ne legyen barázda. Na ilyenkor fordul elő az , hogy a szántott részen már csinálhatnám a magágyat , de a gruberozott rész még vizess. Az is baj a nagyon síma őszi talajmüvelésen / guber lazító/ efolyik a téli olvaró csapadék , a szántott hantjai miatt nem tud olan könnyen elfolyni / ezen viszont kiesel még a rugózott hidu és fülkéjü traktorból is / és igy a magasabban lévő részeken is marad a téli csapadékból. tehát mindegyiknek van előnye meg hátránya is
Válasz Koczka József #24142. hozzászólásáraLeírtam, nem megy grúber tavasszal.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24141. hozzászólására
Gondolom neked is van ilyen. Ebbe biztos könnyen megy a grúber tavasszal. Na nállunk ilyenek a földek zöme tavasszal. Ez egy tavaszi kép az ősszel vetett búzáról.
Válasz R Sándor #24139. hozzászólásáraŐsszel van az alapművelés, csak tavasszal szebb, mint a szántás, anélkül, hogy hozzáérne az ember.
Válasz R Sándor #24139. hozzászólásáraJa !!!ha ősszel nem csinálok talajmunkat eke vagy lazító akkor foldjeim egy része tavasszal MEGMŰVELHETETLEN!!!
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24137. hozzászólásáraEzt ha nálunk megmutatod !?!?!? Ha nem egyenes kapakat használok a magagykeszitőn akkor " májas" földet hoz fel az meg 1- 2 nap alatt betonnak válik és volt magagy nincs magagy!! Kb 6-8 cm mélyen tudok magagyat csinálni germinator kapakkal. Ha megvárom a megfelelő talaj nedvességet,ami lehet április eleje leghamarabb.egy
Válasz SzikiSzokeveny #24136. hozzászólásáraValószínűleg a talajszerkezet miatt, bár ha van egy kis hótakaró és nagyobb minuszok akkor a lazított se rossz, de mostanság nincs is tél.
Válasz SzikiSzokeveny #24136. hozzászólásáraEgy grúberes alapművelés tavasszal olyan, mint a tavasszal már elmunkált szántás.
Válasz Gatti #24135. hozzászólásáraAzt nem értem, hogy lesz nálatok a lazítás hantosabb mint a szántás. Nem lenne szabad neki.
Válasz Koczka József #24133. hozzászólásáraAmúgy igazad van, nem minden talajon működik a forgatás nélküli.
Nálunk se működött, mindig gyengébb volt benne a növény mint a szantasosba, ráadásul tavasszal nagyon hantos, főleg mióta nincs tél.
Nálunk ez vált be: napraforgó/kukorica után tárcsázás majd gabona vetés, következő év szántás majd napraforgó/kukorica ezután ismét tárcsa és gabona majd köv évben mély lazítás és kezdődik elölről.
Válasz Koczka József #24132. hozzászólásáraNekem se nagyon van 60 alatt. Van olyan is amit szinte csak a neve napján lehet művelni. Most meg semmit nem lehet csinálni, olyan aszály van.
Válasz SzikiSzokeveny #24131. hozzászólásáraLehet hogy rosszul csinálom. De mivel itt senki mástól nem látom hogy mi az ami rossz, úgy gondoltam hogy jó az ahogy csinálom.
Válasz SzikiSzokeveny #24128. hozzászólásáraSzia nem tudom hogy arra milyenek a talajok de itt az 5 késés lazítót is 250 lóerő húzza 55 cm mélyen. Persze nekünk is van egy pár olyan tábla ami csak 45 - ös kötötségű de inkább a 60 feletti jellemző
Válasz Koczka József #24129. hozzászólásáraNem jutott még eszedbe, hogy valamit rosszul csinálsz? 10 éve forgatás nélkülizek, támogatáscsaló biogazda szomszédokkal és mégse öl meg a gaz.
Válasz mtz1221 #24123. hozzászólásáraKis rambó ne magadból indulj ki. Nem mindenkinek kell itt hazudgálni. Tudod vannak itt a fórumon olyanok akik ott járnak el a földem mellett és látják, majdnem minden nap.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24124. hozzászólásáraTalán azért mert tavasszal olyan mint a gyep. Ja és míg a szántást kétsor borona meg csinálja 5 liter gázolajból addig a forgatásnélküli mulcsosat az ásóborona kétsorral 15 liter gázolajjal.
Válasz envagyok2 #24126. hozzászólásáraEz marhaság. Egy ugyanolyan mélységű lazítás sokkal kevesebb lóerő és gázolaj. Én 7 késes lazítót átlagos időben gabona után akár 55 cm mélyen is húzok egy 195 lóerős traktorral, 6-7 kmes sebességgel. Pedig itt aztán igen kötött, heterogén talajok vannak.