Válasz Berente Antal #8843. hozzászólására"De hát szántani azt kell."
"5 éve nem szántasz, akkor azt már fel sem lehet szántani"...
kb. sírva is fakadnék ha fel lenne...
Nem értem, miért győzködik a szántósok a nem szántókat.
Főleg ebben a topikban. Én nem próbálok senkit meggyőzni a szántás topikban arról, mennyire jó , ha nem szántok.
Válasz dr.T #8838. hozzászólására Csak egyszer nézzetek már el olyan gazdaságba, itt Magyarországon, ahol már régóta működik az, amiről itt próbálunk írni, mert ez így parttalan. Szar földön és jó földön is mindenki nyert eddig aki elkezdte és kitartóan alkalmazza is a rendszert, de hiába írnak be ide is, meg se halljátok.
Lehet, h 8 éve takarónövényezel, de közben egy szántással tönkrevered évek talajépítését, így a legtöbben csak helyben topognak. A takaró sem a szerves anyag miatt hasznos, de erről is hiába írok.
Mindegy, hála az égnek elég sokan voltak az ingyenes gazdaságlátogatásokon, akik már kíváncsiak más munkájára, nekik már könnyebb lesz az életük.
Van az a mondás, hogy csak annak kell segíteni, aki meg is akar mentődni.
Van benne igazság.
Válasz Netparaszt #8837. hozzászólásáraHat ez a zoldtragya+leszantas nalam azert bejon mert a kornyeki 5-6esetleg 8t kuki,nalam 10-10,5t eredmenyezett azokban ahol zoldtragya volt es ahol nem az volt ott lett 8t azert ez eleg erdekes egybeeses.
Válasz Netparaszt #8835. hozzászólásáraHat igen ahogy mondod,valojaban akkor a hozamok kisebbek ezaltal ha a tapanyagbol elveszek es a muvelesbe hozzateszem ergo hol is vagyok.tehat most arultad el az igazsagot ezzel a no tillel azt az elonyt nyerjuk,hogy kevesebbet dolgozunk a foldon ezalltal uzemanyagot sporolunk de ha mutragya kolcsegunk magasabb lessz (nitrogen hatoanyagra gondolok )+hozzatesszuk hogy a gyomosodassal is nagyobb problemank lessz (nem a gabonafelekre gondolok)akkor hol is sporoltunk tudod evek ota szamolgatok enis es velem egyutt masok is de valahogy mindig ugyan oda jutok ki,lehetne errol eveket irkallni van mindennek elonye meg hatranya is ,a takaronovenyeket hasznallom kb 8 eve ebben látok elonyt mivel szervesanyag ,en ertem ezt a no till felfogasotokat de azt is meg kell ertenetek ha valaki szar foldon gazdallkodik ott erdemes mas technologiak utann nezegetni mert 3t kalaszosbol meg 5t kukibol nem lehet megelni,de ahol a kuki tud 15t a kalaszosok meg 9-10t kozepes tapanyagozassal mivel jobb a vizgazdallkodasa a talajnak,ezt nektek is megkell ertenetek.
Emlékeztetőnek: a tmmg nem notill. A tmmgnek csak része a mintill és notill, de alapvetően a lepusztított talajok helyreállításáról és eközben megfelelő haszon eléréséről szól, elsősorban a talajéletet segítő technológiákkal. Az elemek önállóan nem hoznak jelentős változást a termékenységben, csak együttes használatuk. Azaz zöldítés+leszántás pont akkora kapufa, mint a monokultúrás notill.
Válasz Netparaszt #8828. hozzászólásáraAz Eu no-till az általam említett video kommentben nem érdekes példa, hanem ugyanolyan csúsztatás és ferdítés mint az, hogy szinte az egész Usában no-tilleznek. Nem fer a magyarországi szántásokról azt sugallni, hogy az valami elmaradott, sötét, bugris dolog lenne.
Ha a no-till a jövő arra akkor se használjuk, hogy kitartóan rugdossuk ennek témának az ürügyén a Magyar gazdák akárcsak felét is.
Válasz Netparaszt #8824. hozzászólásáraNa most pont beletenyereltél a lényegbe!
Miközben mi itt kényszerítve vagyunk élelmiszerbiztonság és nyomon-követhetőség címszó alatt a plussz ráfordításokra és a minél kevésbé hatékony termelésre, addig bizonyos érdekcsoportok gond nélkül hozzák be a gmos és egyéb cuccot az EU piacaira, elvégre a kereskedelemben van a lóvé és minden tonnán akasztanak valamit.
Az EU GMO mentességéről pedig inkább ne beszéljünk, az általad említett spanyolok vígan termelik a bt kukoricát, de nem kel annyira messze menni elég csak a határ túloldalán körülnézni. És innentől fogva a további boldogulás nem till/notill kérdése...
Válasz Mokári Ádám #8830. hozzászólására Biztos, ha te mondod. Pápa környékén már bérmunkáznak is notillel az olaszok néhány éve, majd szólok nekik, hogy valaki szerint nem sikerülhet, amit csinálnak. Ők csak egy társaság a kb. 5000 hivatalos notill hektárból. A fórumos notillesek is dobják el a vetőgépüket szerinted, ha nem sikerülhet?
Válasz bandigh #8827. hozzászólásáraIgen. Csak azért, meg azért mert "másképpen nem lehet".
Tavaly megkérdezte tőlem egy arra járó gazda aratáskor, mit csináltam a tritivel, hogy ekkora kalászok vannak rajta(arasznyiak voltak). Elmeséltem, hogy mit nem. Válasz: de azért szántani csak kell!
Mellesleg ez egy olyan terület, ami senkinek nem kellett, legelőnek használták, mert az elődeimnek beletört a bicskája.
Válasz D-032-a #8799. hozzászólására Az EU notill érdekes példa lehet, amikor szinte csak statisztikai hibának számít csak a világ 160 millió notill hektárjából.
Válasz Berente Antal #8819. hozzászólásáraAmkor ezek szerint kis hazánkban elég sok ilyen ember van... Mert konkrétan tudok mutatni elég sok embert aki azért szántja le a mulcsot mert úgy szebb, hogy fekete.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólására A notill egy lehetőség, nem kötelező, de folyamatosan és töretlenül növekszik a CA és notill területek aránya, s nem csak az USÁban.
Különösen ott nő a területarány, ahol nincs támogatás és meg kell fogni minden pénzt. 2020 után hasonló lesz a kép az EUban is, de megint azok fognak nyerni megint, akik előbb járnak a költségcsökkentésben.
Válasz dr.T #8801. hozzászólására A mintill és notill szerintem úgy kezdődik, hogy vesz az ember egy olyan vetőgépet, amivel szármaradványba tud vetni.
Válasz dr.T #8802. hozzászólására A glifó hiányát mindenki meg fogja érezni. Azt meg még inkább, amikor a glifozáttilalomra magasról tevő ukrán notillesek Magyarországra öntik az olcsón előállított terményeiket.
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólására Az oroszok akkor hogy notilleznek? Meg a finnek, spanyolok, franciák és egyéb EU országok termelői, ahol nincs gmo?
A 34 növényes inkább takarmányozási és költségorientált adatokkal van spékelve, persze nem elfelejtve az erózióvédelmet és a tápanyagmegkötő, -felvevő tulajdonságok számszerűsítését.
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraSzerintem annyira senki nem hülye, hogy unalomból és nemtetszésből forgassa le a mulcsot. Már csak a költségek miatt sem. a + művelet költségéhez képest elhanyagolható pl egy sávtisztító beszerzése...
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraA kép alapján a mi klímánkhoz hasonló kukoricaövben 35-50% a notill/striptill aránya. Felteszem ott is van akit rohadtul zavar ha lát a föld tetején sok szármaradványt, és azért is beforgatja valamennyire, meg unatkozik is, valamit csinálni kell a nagy törzscsulkóssal néha. Egyébként onnan lenne érdemes nagygépet behozni, csomó 10 éves 3000 órás van
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraNem mondanám hogy a glifó lenne az "alapja". Gyakorlatilag akár kukorica...vagy kalászos..esetleg napra vegyszer is kipucolja tökéletesen az ilyen parcellákat. Ezt látom-tapasztalom. Itt igen komoly szalonnás talajok szépen átalakultak a No-Till hatására már pár év alatt, látható a különbség. Én látom azt, ki elkezdi..nem panaszkodik,megvan a kezdeti lendület. Majd unalmas esős észosztós reggeli kávézásuk után.Kiszalad az ekével. És szétbarmolja mit odáig elért. Vagy 40 éves lemaradás az oktatásban,ilyen téren is,megbosszulja magát. Költséghatékonyság lesz a kulcs a jövőben...Vagy jön egy nem kívánt globális háború. És újra osszák a lapokat. Nem hitte volna senki 20 éve hogy az Iván feltöri a húsos szteppét. Megtette...és tanul, de rohamléptekben. Előre lépés mindig technika és technológia ésszerű alkalmazásával ment, és így is fog menni.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraJa es el ne felejcsuk ha majd betiltjak veletlen a Glyfosatok na akkor lessz itt majd a baj a no till kedvelőknek .
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraEbben teljesen eggyet ertek veled,az a problema,hogy azert mint latni alltalaban olyan helyeken vannak ezek a no till muvelesek ahol eleve nincs ertelme szantani pl nezzuk kecskemet környeket a minap voltam arra na azt a homokbanya minösegű termeketlen talajt biztos,hogy ensem szantanam,mert nem volna ertelme,csak itt sokan ezt nem veszik figyelembe es azt hiszik mindenhol olyn van ahol pl. a nagy no till hívő tagjai gazdallkodnak.Sok esetben neha olcsobban kijosz ha felszantod a talajt mindt ha szenvedsz a szarmaradvannyal ha pl ninvsenek olyan szerszamaid amivel eltudnal vetni bele.
„The U.S. Department of Agriculture estimates more than 35 percent of farmers who plant the eight major crops — wheat, barley, corn, oats, rice, cotton, soybeans and sorghum — were using no-till methods in 2009, although only about 10 percent used no-till methods full-time. „
Azaz:
„Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint a nyolc legfontosabb növény - a búza, az árpa, a kukorica, a zab, a rizs, a gyapot, a szója és a cirok – termesztő gazdálkodók több mint 35 százaléka használta a no-till módszert 2009-ben, bár csak mintegy 10 százalék használt no-till módszereket teljes időben. „
2016-os cikkek is hivatkoznak 5-6 éves adatokra, ugyanis az USDA (Am.Mezőg. Minisztérium) 5 évente készít becslést, felmérést a témáról.
„As of 2012, there were more than 389 million acres of total cropland in the U.S. and 279 million tillable acres, with 96 million acres falling under no-till practices — up from about 88 million acres that the USDA’s Economic Research Service (ERS) estimated in 2010. That report used figures compiled from 2000 to 2007.
Another 76 million acres — or 27% of the U.S. total crop acres — fell under “conservation tillage.” This means 173 million acres — or 62% — of U.S. tillable acres saw some type of conservation tillage practice when the Census was taken.”
Vagyis:
----279 millió ha művelhető terület
----96 millió ha no-till (88 millió ha no-till az USDA által 2010-ben 2000-2007 adatok alapján becsült)
----további 76 millió ha talajmegőrző művelés
----A művelt terület 62%-a azaz 173m ha „látott valamilyen” (saw some !) talajmegőrző gyakorlatot.
Tehát no-till és „conservation” jelen van a művelés 62%-ában, de nem kizárólagos módon a hagyományos műveléssel „conventional” szemben. Ugyanis a 35% no-till alkalmazóknak is csak 10%-a használja kizárólag csakis a no-tillt.
Ez országos adat és az 50 államból van néhány ahol 50% körüli a no-till, de sok államban viszont csak 10% vagy kevesebb. Ezekben az adatokban benne van az is, hogy ha az amerikai gazdák egy része nem alkalmazna mulcsot és takarónövényt akkor az erózió hajléktalant csinálna belőle.
A no-tillben nem az elmaradottságunk legújabb bizonyítékát kellene látni, főként a téma nagykövetének nem.
A no-till sem kivétel az alól, hogy úgy van beállítva ez is mint sok minden más dolog is, hogy Amerikában ez megy meg a világ nagy részén, és csak mi vagyunk ilyen elmaradottak, a talaj és a saját zsebünk ellensége.
Vannak itt gazdák akik korrekt módon leírják, hogyan csinálják évek óta szántás nélkül.
Ez teljesen rendben van, és követhető megoldások lehetnek.
Az nincs rendben, hogy mit lehet kezdeni a „népszerű notillesek” meghatározásával, mert ha sikeres , vagy eredményes notillesekről lenne szó azt érteném. Ki számít népszerű notillesnek?
A notilles találkozóról az egyik „fontos” információ ez volt: „A konferencia egyik amerikai előadója még ma is megjegyezte, hogy soha nem látott ennyi szántott földet, mint a magyar útján„ De gondolom , ennyi fekete színű földet sem látott. Amerikai videókon néha látok barna földet, de sokszor olyan vöröset mint a Mars, vagy mint egy bauxit bánya felszíne.
Volt már szó ebben a topikban az 1930-as évek amerikájának "Dust Blow" nevű tragédiájáról, ami gazdasági válságot és 3,5 millió ember belső menekültté válását okozta. Ma is nagyobb százalékban ott az északi nagy síkságokon és a dél-keleti partvidék hurrikánok járta homoktalajain csinálják a no-tillt és a sávművelést. Nem a no-till ellen vagyok, de ne tegyünk úgy mintha nem lenne különbség a Kárpát-medence és az amerikai Alföld földrajzi viszonyai között.
Az amerikai gazdáknak sem csak a tíz százaléka műveli a földet hagyományos módon.
Ott is vannak pártolói és ellenzői, és fórumokon ugyanilyen viták folynak ellene vagy mellette mint ami itt is. Sőt az egyik videó alatti kommentcsörtében az Usa és Kanada mellett Európát hozták fel példaként a no-till művelőjeként.
Válasz Tomszi #8796. hozzászólásáraNyilván amíg el sak mindent és nem költ szinte semmit az olcsóbb csak semmiképp sem jó megoldás. Az ilyen telepet én elvenném a gazdájától mert ez szándékos környezetszennyezés tudatosan hosszú évek alatt.
Attól hogy egy telep gazdája tirpak surmó a hígtrágya egy hasznos anyag, tele tapanyaggal, baktériumokkal, gombakkal stb.
16447 hozzászólás
Válasz mtz1221 #8845. hozzászólásáranem a kotelezo zolditett reszre,ami azon kivul van oda szorvavetes elott 60kg 46- ost,lezuz utanna leszantom.
Válasz Dave #8844. hozzászólására
Válasz dr.T #8840. hozzászólásáraA zöldtrágya alá teszel valamilyen műtrágyát ?? Leszántása előtt ??
Válasz Berente Antal #8843. hozzászólására"De hát szántani azt kell."
"5 éve nem szántasz, akkor azt már fel sem lehet szántani"...
kb. sírva is fakadnék ha fel lenne...
Nem értem, miért győzködik a szántósok a nem szántókat.
Főleg ebben a topikban. Én nem próbálok senkit meggyőzni a szántás topikban arról, mennyire jó , ha nem szántok.
Válasz dr.T #8840. hozzászólására Lehet, hogy nálad bejön, örülj neki, de a legtöbb helyen pénzkidobás.
Válasz dr.T #8838. hozzászólására Csak egyszer nézzetek már el olyan gazdaságba, itt Magyarországon, ahol már régóta működik az, amiről itt próbálunk írni, mert ez így parttalan. Szar földön és jó földön is mindenki nyert eddig aki elkezdte és kitartóan alkalmazza is a rendszert, de hiába írnak be ide is, meg se halljátok.
Lehet, h 8 éve takarónövényezel, de közben egy szántással tönkrevered évek talajépítését, így a legtöbben csak helyben topognak. A takaró sem a szerves anyag miatt hasznos, de erről is hiába írok.
Mindegy, hála az égnek elég sokan voltak az ingyenes gazdaságlátogatásokon, akik már kíváncsiak más munkájára, nekik már könnyebb lesz az életük.
Van az a mondás, hogy csak annak kell segíteni, aki meg is akar mentődni.
Van benne igazság.
Válasz Netparaszt #8837. hozzászólásáraHat ez a zoldtragya+leszantas nalam azert bejon mert a kornyeki 5-6esetleg 8t kuki,nalam 10-10,5t eredmenyezett azokban ahol zoldtragya volt es ahol nem az volt ott lett 8t azert ez eleg erdekes egybeeses.
Válasz dr.T #8838. hozzászólásáraNeztem sok videot a yotubon hat mit mondjak az igazi no till es gabonak huuu.
Válasz Netparaszt #8835. hozzászólásáraHat igen ahogy mondod,valojaban akkor a hozamok kisebbek ezaltal ha a tapanyagbol elveszek es a muvelesbe hozzateszem ergo hol is vagyok.tehat most arultad el az igazsagot ezzel a no tillel azt az elonyt nyerjuk,hogy kevesebbet dolgozunk a foldon ezalltal uzemanyagot sporolunk de ha mutragya kolcsegunk magasabb lessz (nitrogen hatoanyagra gondolok )+hozzatesszuk hogy a gyomosodassal is nagyobb problemank lessz (nem a gabonafelekre gondolok)akkor hol is sporoltunk tudod evek ota szamolgatok enis es velem egyutt masok is de valahogy mindig ugyan oda jutok ki,lehetne errol eveket irkallni van mindennek elonye meg hatranya is ,a takaronovenyeket hasznallom kb 8 eve ebben látok elonyt mivel szervesanyag ,en ertem ezt a no till felfogasotokat de azt is meg kell ertenetek ha valaki szar foldon gazdallkodik ott erdemes mas technologiak utann nezegetni mert 3t kalaszosbol meg 5t kukibol nem lehet megelni,de ahol a kuki tud 15t a kalaszosok meg 9-10t kozepes tapanyagozassal mivel jobb a vizgazdallkodasa a talajnak,ezt nektek is megkell ertenetek.
Emlékeztetőnek: a tmmg nem notill. A tmmgnek csak része a mintill és notill, de alapvetően a lepusztított talajok helyreállításáról és eközben megfelelő haszon eléréséről szól, elsősorban a talajéletet segítő technológiákkal. Az elemek önállóan nem hoznak jelentős változást a termékenységben, csak együttes használatuk. Azaz zöldítés+leszántás pont akkora kapufa, mint a monokultúrás notill.
Válasz Netparaszt #8828. hozzászólásáraAz Eu no-till az általam említett video kommentben nem érdekes példa, hanem ugyanolyan csúsztatás és ferdítés mint az, hogy szinte az egész Usában no-tilleznek. Nem fer a magyarországi szántásokról azt sugallni, hogy az valami elmaradott, sötét, bugris dolog lenne.
Ha a no-till a jövő arra akkor se használjuk, hogy kitartóan rugdossuk ennek témának az ürügyén a Magyar gazdák akárcsak felét is.
Válasz dr.T #8832. hozzászólására Jól mondod. A magasabb hozamnál csak a magasabb haszonnak van értelme szerintem.
Válasz Netparaszt #8824. hozzászólásáraNa most pont beletenyereltél a lényegbe!
Miközben mi itt kényszerítve vagyunk élelmiszerbiztonság és nyomon-követhetőség címszó alatt a plussz ráfordításokra és a minél kevésbé hatékony termelésre, addig bizonyos érdekcsoportok gond nélkül hozzák be a gmos és egyéb cuccot az EU piacaira, elvégre a kereskedelemben van a lóvé és minden tonnán akasztanak valamit.
Az EU GMO mentességéről pedig inkább ne beszéljünk, az általad említett spanyolok vígan termelik a bt kukoricát, de nem kel annyira messze menni elég csak a határ túloldalán körülnézni. És innentől fogva a további boldogulás nem till/notill kérdése...
Válasz Mokári Ádám #8830. hozzászólására Biztos, ha te mondod. Pápa környékén már bérmunkáznak is notillel az olaszok néhány éve, majd szólok nekik, hogy valaki szerint nem sikerülhet, amit csinálnak. Ők csak egy társaság a kb. 5000 hivatalos notill hektárból. A fórumos notillesek is dobják el a vetőgépüket szerinted, ha nem sikerülhet?
Válasz Netparaszt #8825. hozzászólásáraEz mind a kolcseg csokkentese vegett van,nem azert mert magasabb hozamokat fogunk elerni vele.
Válasz kace1 #8817. hozzászólásáraÜdvözlöm!
Ezek a pdf fájlok esetleg magyar nyelven nincsenek meg Önnek?
Válasz Netparaszt #8828. hozzászólásáraNálunk a notill olyan mint enni és fogyni mindenki próbálozik de még senkinek se sikerült.
Válasz bandigh #8827. hozzászólásáraIgen. Csak azért, meg azért mert "másképpen nem lehet".
Tavaly megkérdezte tőlem egy arra járó gazda aratáskor, mit csináltam a tritivel, hogy ekkora kalászok vannak rajta(arasznyiak voltak). Elmeséltem, hogy mit nem. Válasz: de azért szántani csak kell!
Mellesleg ez egy olyan terület, ami senkinek nem kellett, legelőnek használták, mert az elődeimnek beletört a bicskája.
Válasz D-032-a #8799. hozzászólására Az EU notill érdekes példa lehet, amikor szinte csak statisztikai hibának számít csak a világ 160 millió notill hektárjából.
Válasz Berente Antal #8819. hozzászólásáraAmkor ezek szerint kis hazánkban elég sok ilyen ember van... Mert konkrétan tudok mutatni elég sok embert aki azért szántja le a mulcsot mert úgy szebb, hogy fekete.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólására A notill egy lehetőség, nem kötelező, de folyamatosan és töretlenül növekszik a CA és notill területek aránya, s nem csak az USÁban.
Különösen ott nő a területarány, ahol nincs támogatás és meg kell fogni minden pénzt. 2020 után hasonló lesz a kép az EUban is, de megint azok fognak nyerni megint, akik előbb járnak a költségcsökkentésben.
Válasz dr.T #8801. hozzászólására A mintill és notill szerintem úgy kezdődik, hogy vesz az ember egy olyan vetőgépet, amivel szármaradványba tud vetni.
Válasz dr.T #8802. hozzászólására A glifó hiányát mindenki meg fogja érezni. Azt meg még inkább, amikor a glifozáttilalomra magasról tevő ukrán notillesek Magyarországra öntik az olcsón előállított terményeiket.
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólására Az oroszok akkor hogy notilleznek? Meg a finnek, spanyolok, franciák és egyéb EU országok termelői, ahol nincs gmo?
Válasz Tomszi #8806. hozzászólásáraAz összefüggésekből csak az ok hiányzik, amiért mindenhol a minimum művelés felé próbálják terelni a termelőket.
Válasz kace1 #8818. hozzászólásáraMert ugye a növények latin névvel lesznek korrektek és akkor nincs vita.
A 34 növényes inkább takarmányozási és költségorientált adatokkal van spékelve, persze nem elfelejtve az erózióvédelmet és a tápanyagmegkötő, -felvevő tulajdonságok számszerűsítését.
Válasz kace1 #8818. hozzászólására
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraSzerintem annyira senki nem hülye, hogy unalomból és nemtetszésből forgassa le a mulcsot. Már csak a költségek miatt sem. a + művelet költségéhez képest elhanyagolható pl egy sávtisztító beszerzése...
Válasz Vinkó75 #8816. hozzászólásáraEz még jobb :-)
Mééé szopat a wifiiim?!!!
Takaró/köztesnövények adatai 36 faj/fajta
Válasz kace1 #8815. hozzászólásáraToljad neki !
Az előző a 34 fajos volt a 36 fajos talán hasznosabb .pdf most jön.
Válasz kace1 #8813. hozzászólásáraNagyon baba !
Na látom nagyon unatkoztok :-)
Takaró/köztesnövények adatai németországi (északközép, északnyugat) több éves kísérletsorok után 36 faj/fajta
Válasz .Szabi. #8811. hozzászólásáraEgyik 110 ha.A másik,valami 4000 farmot irányít.
Válasz Mf-es? #8810. hozzászólásáraMekkora területen gazdálkodik?
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólásáraAz előadó nem használ gmo.-st.
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraNo-till hez kell a GMO- s cucc, kukoricából és szójából is az usában.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraA kép alapján a mi klímánkhoz hasonló kukoricaövben 35-50% a notill/striptill aránya. Felteszem ott is van akit rohadtul zavar ha lát a föld tetején sok szármaradványt, és azért is beforgatja valamennyire, meg unatkozik is, valamit csinálni kell a nagy törzscsulkóssal néha. Egyébként onnan lenne érdemes nagygépet behozni, csomó 10 éves 3000 órás van
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraMiért?
Adott kultúra gyom irtóját használjuk.
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraKorrekt és objektív hozzászólások!
Amik összefüggésében világítják meg a dolgokat. Köszönöm.
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraNem mondanám hogy a glifó lenne az "alapja". Gyakorlatilag akár kukorica...vagy kalászos..esetleg napra vegyszer is kipucolja tökéletesen az ilyen parcellákat. Ezt látom-tapasztalom. Itt igen komoly szalonnás talajok szépen átalakultak a No-Till hatására már pár év alatt, látható a különbség. Én látom azt, ki elkezdi..nem panaszkodik,megvan a kezdeti lendület. Majd unalmas esős észosztós reggeli kávézásuk után.Kiszalad az ekével. És szétbarmolja mit odáig elért. Vagy 40 éves lemaradás az oktatásban,ilyen téren is,megbosszulja magát. Költséghatékonyság lesz a kulcs a jövőben...Vagy jön egy nem kívánt globális háború. És újra osszák a lapokat. Nem hitte volna senki 20 éve hogy az Iván feltöri a húsos szteppét. Megtette...és tanul, de rohamléptekben. Előre lépés mindig technika és technológia ésszerű alkalmazásával ment, és így is fog menni.
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraAmerikában téma a herbicid-rezisztencia kérdése is.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraJa es el ne felejcsuk ha majd betiltjak veletlen a Glyfosatok na akkor lessz itt majd a baj a no till kedvelőknek .
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraEbben teljesen eggyet ertek veled,az a problema,hogy azert mint latni alltalaban olyan helyeken vannak ezek a no till muvelesek ahol eleve nincs ertelme szantani pl nezzuk kecskemet környeket a minap voltam arra na azt a homokbanya minösegű termeketlen talajt biztos,hogy ensem szantanam,mert nem volna ertelme,csak itt sokan ezt nem veszik figyelembe es azt hiszik mindenhol olyn van ahol pl. a nagy no till hívő tagjai gazdallkodnak.Sok esetben neha olcsobban kijosz ha felszantod a talajt mindt ha szenvedsz a szarmaradvannyal ha pl ninvsenek olyan szerszamaid amivel eltudnal vetni bele.
„The U.S. Department of Agriculture estimates more than 35 percent of farmers who plant the eight major crops — wheat, barley, corn, oats, rice, cotton, soybeans and sorghum — were using no-till methods in 2009, although only about 10 percent used no-till methods full-time. „
Azaz:
„Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint a nyolc legfontosabb növény - a búza, az árpa, a kukorica, a zab, a rizs, a gyapot, a szója és a cirok – termesztő gazdálkodók több mint 35 százaléka használta a no-till módszert 2009-ben, bár csak mintegy 10 százalék használt no-till módszereket teljes időben. „
2016-os cikkek is hivatkoznak 5-6 éves adatokra, ugyanis az USDA (Am.Mezőg. Minisztérium) 5 évente készít becslést, felmérést a témáról.
„As of 2012, there were more than 389 million acres of total cropland in the U.S. and 279 million tillable acres, with 96 million acres falling under no-till practices — up from about 88 million acres that the USDA’s Economic Research Service (ERS) estimated in 2010. That report used figures compiled from 2000 to 2007.
Another 76 million acres — or 27% of the U.S. total crop acres — fell under “conservation tillage.” This means 173 million acres — or 62% — of U.S. tillable acres saw some type of conservation tillage practice when the Census was taken.”
Vagyis:
----279 millió ha művelhető terület
----96 millió ha no-till (88 millió ha no-till az USDA által 2010-ben 2000-2007 adatok alapján becsült)
----további 76 millió ha talajmegőrző művelés
----A művelt terület 62%-a azaz 173m ha „látott valamilyen” (saw some !) talajmegőrző gyakorlatot.
Tehát no-till és „conservation” jelen van a művelés 62%-ában, de nem kizárólagos módon a hagyományos műveléssel „conventional” szemben. Ugyanis a 35% no-till alkalmazóknak is csak 10%-a használja kizárólag csakis a no-tillt.
Ez országos adat és az 50 államból van néhány ahol 50% körüli a no-till, de sok államban viszont csak 10% vagy kevesebb. Ezekben az adatokban benne van az is, hogy ha az amerikai gazdák egy része nem alkalmazna mulcsot és takarónövényt akkor az erózió hajléktalant csinálna belőle.
A no-tillben nem az elmaradottságunk legújabb bizonyítékát kellene látni, főként a téma nagykövetének nem.
A no-till sem kivétel az alól, hogy úgy van beállítva ez is mint sok minden más dolog is, hogy Amerikában ez megy meg a világ nagy részén, és csak mi vagyunk ilyen elmaradottak, a talaj és a saját zsebünk ellensége.
Vannak itt gazdák akik korrekt módon leírják, hogyan csinálják évek óta szántás nélkül.
Ez teljesen rendben van, és követhető megoldások lehetnek.
Az nincs rendben, hogy mit lehet kezdeni a „népszerű notillesek” meghatározásával, mert ha sikeres , vagy eredményes notillesekről lenne szó azt érteném. Ki számít népszerű notillesnek?
A notilles találkozóról az egyik „fontos” információ ez volt: „A konferencia egyik amerikai előadója még ma is megjegyezte, hogy soha nem látott ennyi szántott földet, mint a magyar útján„ De gondolom , ennyi fekete színű földet sem látott. Amerikai videókon néha látok barna földet, de sokszor olyan vöröset mint a Mars, vagy mint egy bauxit bánya felszíne.
Volt már szó ebben a topikban az 1930-as évek amerikájának "Dust Blow" nevű tragédiájáról, ami gazdasági válságot és 3,5 millió ember belső menekültté válását okozta. Ma is nagyobb százalékban ott az északi nagy síkságokon és a dél-keleti partvidék hurrikánok járta homoktalajain csinálják a no-tillt és a sávművelést. Nem a no-till ellen vagyok, de ne tegyünk úgy mintha nem lenne különbség a Kárpát-medence és az amerikai Alföld földrajzi viszonyai között.
Az amerikai gazdáknak sem csak a tíz százaléka műveli a földet hagyományos módon.
Ott is vannak pártolói és ellenzői, és fórumokon ugyanilyen viták folynak ellene vagy mellette mint ami itt is. Sőt az egyik videó alatti kommentcsörtében az Usa és Kanada mellett Európát hozták fel példaként a no-till művelőjeként.
Válasz Tomszi #8796. hozzászólásáraNyilván amíg el sak mindent és nem költ szinte semmit az olcsóbb csak semmiképp sem jó megoldás. Az ilyen telepet én elvenném a gazdájától mert ez szándékos környezetszennyezés tudatosan hosszú évek alatt.
Attól hogy egy telep gazdája tirpak surmó a hígtrágya egy hasznos anyag, tele tapanyaggal, baktériumokkal, gombakkal stb.