Válasz mgbiztositas #5501. hozzászólásáraA Cyclo egy nagyon jó vetőgép. Simán felszerelhető úgy, hogy alkalmas legyen direktvetésre. De. A hazai gépek megették már a kenyerük javát, elöregedtek, nagyon sok gyenge anyagból is van. Ha még lehet szerezni normális állapotút azzal simán el lehet vetni 100-150 hektárt évente, akár kicsit többet is. (12 sorossal meg egészen többet)
Kukoricát napraforgót szépen veti, elvileg a szóját is, bár nem tudom az alap dobokkal ki lehet-e rakni elég tőszámot hozzá, új dobot meg már nem szezel sehonnan, ez biztos. Csemegét, cirkot, repcét próbálni sem kell, talán repcét az aprómagszóróval, de az azért más tészta.
Amit lehet rajta javítani: a maglezársra csak szántásra alkalmas egy-kerekes változatot hozták, pedig létezett akkor is V-kerék hozzá. Ha a szántásból kilép az ember akkor az már kell rá, direktvetéshez meg még abból is a csillagkerekes vagy az acélkerekes változat kellene.
Szintén kellene rá sávtisztító és talajművelő tárcsa. A tartója megvan, szerinte a gyár sem tudta, hogy az az elem mire való, soha senkitől nem hallottam, hoyg ott bármi lett volna... de a helye megvan, a Yettertől tudsz rendelni.
Szintén ugyanez a helyzet a sorterhelésszabályzó rugókkal. A helye megvan, de még sosem láttam Cyclo-n. Volt White vetőgépünk, azon teljesen ugyanaz a rugórendszer van. Aki kicsit barkácsolós könnyedén tud rá pneumatikus feszítést is varázsolni.
A vetésegyenletesség nem sokkal rosszabb, mint egy JD vagy White/MF esetén, a mélységtartása alapból van olyan, mint egy Monosem-nek, vagy Kuhn-nak. Ami sosem lesz: tőszámtartása sosem lesz olyan mint egy Monosem, vagy egy Eset-készletes JD, és persze a szállítási mód az olyan amilyen. Ezt leszámítva nem rossz gép, ha meg költ az ember egy csomót rá akkor felveszi a versenyt az újakkal
Válasz mgbiztositas #5501. hozzászólásáraÉn (IH)Cyclo-800-at húzok. Kocsiszekrénye, talajkövetése stb 99%-ban meggyezik az új típusokkal, talajnyomása nem összehasonlítható a függesztett gépekkel.
Ami probléma lehet a központi mag tartály és a hosszú csövek, emiatt a tőtávolság nem milliméter pontosak. Valamint ha kopott a gép, nincs jól tisztítva kifújhatja a magot a magárokból, vagy nem tökéletesen a magárok aljára rakja.
Válasz .Norbert #5499. hozzászólásáraA vetőgépekkel kapcsolatban nekem vannak hiányosságaim.
De felénk nem látni már ilyet. A szolgáltatóknak már JD, Vaderstadt, Kuhn, Monosem-ek vannak.
Én inkább Fecót kérdezném meg hogy összehasonlítaná-e a JD-t, Monosemat és ezt a IH vetőgépet.
Akit esetleg érdekel:2021 Tahitótfalu, Szabadság u. 15. Kék-Duna Szövetkezet
a benzinkútnál a váci rév felé
2016 március 6. reggel 9 óra - utolsó előadás idén.
Mai képek. Balról jobbra: 2014 őszi vetésű lucerna, a középső a lucerna táblától 5 m-re legelőnek használt földről bükköny, a jobb szélső szintén erről a darabról valamilyen pillangós,nem ismerem.
No ittvan egy nagyon jó mulcshagyó, nem forgatós késekkel felszerelt lazító és felső magágynak való alapművelést végző kombinált eszköz!
Én húztam egyik éven, nagyon sajnálom, hogy akkor nemtudtuk megvenni.
Válasz potaufeux #5488. hozzászólásáraNem rossz! Bár ha kukoricát direktbe vettetnék (mert nekem nincs vetőgépem)azért nem IH val csináltatnám
De nekem sajna nem ilyen jó még a talajom.
Illetve se szóját se kukoricát nem termesztettem még soha
Szóját a piac miatt, a kukoricát meg azért mert nem biztonságos a termesztése felénk.Az elmúlt öt évben ugyanabban a dűlőben kétszer is nagyobb hozamot értem el lucerna vetőmagból mint mellettem kukoricából, árbevételről ne is beszéljünk
Válasz Mézga #5483. hozzászólásáraSoktenyezos dolog. Egy 6-7 tonnás búza szalmajat ha finomra szecskazod es egyenletesen téríted olyan paplan lesz a talajon ami tökéletesen zárja a pórusokat, de szűrőkent engedi a vizet lefelé.
Ha ilyet nem tudsz (mert nincs eleg szalma, mert nem jo minőségű a szecskazas vagy a térítés, mert le hordtak a szalmat, stb.) akkor egy jo minőségű tarlóhantas lezárva hengerrel nem engedi a talajt kiszakadni, es csirazasra készteti a gyommagokat. Ami azért jo...
Ha nem tudsz ilyet csinálni (mert a tárcsa csak pattog a földön, vagy épp olyan sáros hogy csak tapaszt, vagy nincs héber utána, stb) megint inkabb csak kart csinálsz. 40 fokos melegben 15 cm melyen atragatni egy IH tarcsa az majd otthagyni három hétre olyan karos, hogy ha semmit nem csináltál volna is jobb lett volna.
Válasz Mézga #5480. hozzászólásáraIsmerem a zalai gesztenyéseket igen a meszes talaj ellensége a szelídgesztenyének. De tölgybe oltva lehet segíteni rajta sajnos így több lesz a léha vagy is mag nélküli termés de azért lesz ehető is. Ahova szeretnél gesztenyfát ülteni vessél el egy párszemet ha kihajt és elég erős lesz akkor a szomszédtól kérj egy oltóágat és oltsad be vele. Minden vele akkor pár év mulva neked is terem a kis fa vigyázz a gesztenyények nagy hely igénye van. másik út a tölgy alanyba oltás tölgy és a szelídgesztenye egy család elfogadja. A vadgesztenye teljesen külön álló faj.
Válasz mgbiztositas #5477. hozzászólásáraSzerintem (de biztos nem értenek velem egyet) ezzel az eszközparkkal is lehet talajmegújító művelést folytani. Jó átgondolt igényeidnek megfelelő vetésforgó, lényeg minél kevesebb ideig legyen feketére művelten hagyva a föld minél több szerves anyag maradjon vissza talajlakók etetésre. Gabonát is lehet vetni herefélékkel aratás után az fog megerősöni takarja a talajt stb. Szántani sekélyen és lazítani mélyen így is lehet csinálni lényeg, hogy az legyen azért nem csinálod mert nincsen diretvetőgéped. És a meglévő eszközeidhez igazítsad a technológiát tartsad a tápanyagot legtovább a főnövény gyökérzónájába.
Válasz Drisa #5476. hozzászólásáraez a helyes válasz. mindössze 1 L/ha, ha permetl alig 80 l/ha, és a kulcs egyedül az időzítésben van. mivel aratás után száraz volt az idő így az első esős nap hozott egyöntetű kelést, amit jóformán csíranövény állapotban fogtunk meg augusztus elején. A csírázó növények elképesztően érzékenyek így ilyen extém kicsi dózis is elég nekik. (évelők nem voltak a területen)
Ezt csak arra írtam, hogy olyan sosincs, hogy 4x3 litert tegyen ki az ember aratástól vetésig.
Válasz Mf-es? #5479. hozzászólására20ha gyep,25ha szántó amiből 12 lucerna-vetőmagra.
Ezzel a gépparkkal is túl vagyok úgymond gépesítve. Vetésforgó meg minden úgy van összeállítva hogy pár órát vegyen igénybe egyszerre a munkafázis.
Sajnos az ilyen kis gazdaságok nem tehetik meg hogy vegyenek komolyabb gépeket.
Én is egyre többször veszek igénybe inkább szolgáltatást. Lazításhoz, vetéshez ja a betekarítás meg alap.
Sajnos a környékünkön nincs komoly direktvetőgép!(amikkel próbálkoztunk a gyepet nem tudta egyik sem felülvetni)
De ha lenne akkor is az ekét és a kombinátort adnám csak le.
Amúgy azért soroltam fel úgy mert a kép alapján ezt kérdezted!
És abból az jön le hogy nem éri meg de nagyon.
Amúgy bár csak annyi biztosítást kössek hogy ne kelljen az mtz-be zötyögjek!
Válasz beekeeperp #5469. hozzászólásáraez a gesztenye téma érdekelne. nálunk meszes 7,5 Ph talaj van és állítólag ez nem ideális a szelíd gesztenyének. a szomszéd Zalából származik és nagyon sok éve onnan hozott egy csemetét és ott termése is van. csodájára is jártak az egyetemről. vad gesztenye az van több is nálunk, azok hatalmasra nőttek.
Válasz mgbiztositas #5477. hozzászólásáraMennyi földre?Egyes munkafolyamatokra mennyi órát dolgozol?Míg zötyögsz az mtz.be,addig,hány ügyfélnél köthetnél biztosítást?
Mennyit költesz a gépparkra éves szinten?
Nem olyan egyszerű,mint ahogy felsoroltad.
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraHa te kérdezed, akkor biztos 1.5L glypo + nitrogén, meg esetleg valami felületnövelő. Az idő meg talán Talán augusztus eleje...
Válasz beekeeperp #5470. hozzászólásáraA természet élni akar, a gyomok is, a gyommagok több évig képesek a talajban elleni anélkül, hogy elveszítenék a csírázó képességüket, valamint a szél, madarak stb... folyamatosan hordják a magokat.
A totális gyomirtó közvetlen hatása minimális a talajéletre, a probléma akkor van mikor ezzel csupaszon van tartva a talaj.
Van jó pár videó amiben egyszikű méternél is nagyobb takarónövény közé vetnek, és ezt is totális gyomirtóval lefújják, de a tápanyag körforgásban átveszi a helyét a kultúrnövény.
Van egy kérdésem hozzátok ,van 3db 1hekis föld ami le van szórva szerves trágyával úgy rendesen ,2db fekete föld ,1db föveny,nincs kiszántva mit csináljak vele kuki menne bele.?
Az alábbi képen két árpa tarló van, egymás mellett. Aratás után egyikhez sem nyúltak. A kettő között egyetlen különbség van, egy permetezés. A kép szeptember 23-án készült.
Találós kérdés: Mennyi Glypho-t kapott szerintetek és mikor?
Válasz MrPoke #5468. hozzászólásáraMiért van az, hogy iszonyatos mennyiségű mérget használnak a mezőgazdaság és még le is forgatják 30-40 cm mélyre és kikel újra és újra a gyom?
Ha termőtalaj egy összetett élőközösség tekinthetjük élőlénynek is akkor a totális gyomirtással nem gyengítjük le a védekező képességét?
Válasz 4964 #5465. hozzászólásáraA gesztenye ültetésnek vannak korlátjai a talaj meszesége nagyban korlátozza. Egy jó talaj feltárással meglehet állapítani, hogy érdemes-e ültetni. Magyarországon több tájfajta létezik én azt javasolnám elsősorba. És mindenféleleképpen vírusrezinste legyen a talajt bizonyos esetekbe tölgy alannyal át lehet lépni de a terület éves csapadék mennyiségét jó szem előtt tartani mert sok léhát nevel.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraHa ennyit glifosatra van szükséged a gyomok ellen, valószínű kialakult már egy rezisztencia a gyomokban. Használj mást, keverd valamivel.
Simán termelek tritikalé + őszi bükköny keveréket egy szem gyomirtó nélkül. A Mezei acat jelent gondot, de ott is csak az ami áttelel, 3-5 évente egy tarló kezeléssel azt is ki szoktam végezni.
Nyáron 4x? Amíg nem hoz magot engem nem zavar, de a takarónövény el fogja nyomni. Különben is például a Parlagfű igen jó talajtakaró növény, simán lehetne használni másodvetésnek, csak páran tüsszögnek tőle.
Tavasszal pedig csak örülni szoktam neki, belehúzom a gazos földbe kap egy totálist és jól van.
Válasz 4964 #5461. hozzászólásáraSzerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Válasz beekeeperp #5459. hozzászólásáraValaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraEgy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraValaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
Válasz .Feco. #5454. hozzászólásáraA grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.
16457 hozzászólás
Válasz mgbiztositas #5501. hozzászólásáraA Cyclo egy nagyon jó vetőgép. Simán felszerelhető úgy, hogy alkalmas legyen direktvetésre. De. A hazai gépek megették már a kenyerük javát, elöregedtek, nagyon sok gyenge anyagból is van. Ha még lehet szerezni normális állapotút azzal simán el lehet vetni 100-150 hektárt évente, akár kicsit többet is. (12 sorossal meg egészen többet)
Kukoricát napraforgót szépen veti, elvileg a szóját is, bár nem tudom az alap dobokkal ki lehet-e rakni elég tőszámot hozzá, új dobot meg már nem szezel sehonnan, ez biztos. Csemegét, cirkot, repcét próbálni sem kell, talán repcét az aprómagszóróval, de az azért más tészta.
Amit lehet rajta javítani: a maglezársra csak szántásra alkalmas egy-kerekes változatot hozták, pedig létezett akkor is V-kerék hozzá. Ha a szántásból kilép az ember akkor az már kell rá, direktvetéshez meg még abból is a csillagkerekes vagy az acélkerekes változat kellene.
Szintén kellene rá sávtisztító és talajművelő tárcsa. A tartója megvan, szerinte a gyár sem tudta, hogy az az elem mire való, soha senkitől nem hallottam, hoyg ott bármi lett volna... de a helye megvan, a Yettertől tudsz rendelni.
Szintén ugyanez a helyzet a sorterhelésszabályzó rugókkal. A helye megvan, de még sosem láttam Cyclo-n. Volt White vetőgépünk, azon teljesen ugyanaz a rugórendszer van. Aki kicsit barkácsolós könnyedén tud rá pneumatikus feszítést is varázsolni.
A vetésegyenletesség nem sokkal rosszabb, mint egy JD vagy White/MF esetén, a mélységtartása alapból van olyan, mint egy Monosem-nek, vagy Kuhn-nak. Ami sosem lesz: tőszámtartása sosem lesz olyan mint egy Monosem, vagy egy Eset-készletes JD, és persze a szállítási mód az olyan amilyen. Ezt leszámítva nem rossz gép, ha meg költ az ember egy csomót rá akkor felveszi a versenyt az újakkal
Hátha valakit érdekel eddig, hogy néz ki a takarónövényes tábla.
http://talajmegujitas.blogspot.hu/2016/03/mai-terepszemle.html
Válasz Égető László #5498. hozzászólásáraÉs mi ebből a tanulság?Vagy csak én nem értem hogy mit akartál ezzel bemutatni???
Vagy az hogy nincs rajta gümö?
Válasz mgbiztositas #5501. hozzászólásáraÉn (IH)Cyclo-800-at húzok. Kocsiszekrénye, talajkövetése stb 99%-ban meggyezik az új típusokkal, talajnyomása nem összehasonlítható a függesztett gépekkel.
Ami probléma lehet a központi mag tartály és a hosszú csövek, emiatt a tőtávolság nem milliméter pontosak. Valamint ha kopott a gép, nincs jól tisztítva kifújhatja a magot a magárokból, vagy nem tökéletesen a magárok aljára rakja.
De az új kühne verzió már nem központi tartályos.
Kühne Cyclon vetőgép
Ennél jobb nem kell :)
Válasz Netparaszt #5500. hozzászólásáraAzt hittem 2021-ben lesz a következő előadás, az elmúlt 5-6 év tartamkísérleteiből. Kicsit félre gondoltam.
Válasz .Norbert #5499. hozzászólásáraA vetőgépekkel kapcsolatban nekem vannak hiányosságaim.
De felénk nem látni már ilyet. A szolgáltatóknak már JD, Vaderstadt, Kuhn, Monosem-ek vannak.
Én inkább Fecót kérdezném meg hogy összehasonlítaná-e a JD-t, Monosemat és ezt a IH vetőgépet.
Akit esetleg érdekel:2021 Tahitótfalu, Szabadság u. 15. Kék-Duna Szövetkezet
a benzinkútnál a váci rév felé
2016 március 6. reggel 9 óra - utolsó előadás idén.
Válasz mgbiztositas #5494. hozzászólásáraMilyen hiányosságát látsz az IH-nak?
Mai képek. Balról jobbra: 2014 őszi vetésű lucerna, a középső a lucerna táblától 5 m-re legelőnek használt földről bükköny, a jobb szélső szintén erről a darabról valamilyen pillangós,nem ismerem.
EZAZ
Válasz szanberg #5495. hozzászólásáravazzeg videót miért nemlehet beszúni???
Múltkor még lehetett
No ittvan egy nagyon jó mulcshagyó, nem forgatós késekkel felszerelt lazító és felső magágynak való alapművelést végző kombinált eszköz!
Én húztam egyik éven, nagyon sajnálom, hogy akkor nemtudtuk megvenni.
Válasz potaufeux #5488. hozzászólásáraNem rossz! Bár ha kukoricát direktbe vettetnék (mert nekem nincs vetőgépem)azért nem IH val csináltatnám
De nekem sajna nem ilyen jó még a talajom.
Illetve se szóját se kukoricát nem termesztettem még soha
Szóját a piac miatt, a kukoricát meg azért mert nem biztonságos a termesztése felénk.Az elmúlt öt évben ugyanabban a dűlőben kétszer is nagyobb hozamot értem el lucerna vetőmagból mint mellettem kukoricából, árbevételről ne is beszéljünk
Sajnos csak találtam YouTubeon
Én is szeretném tudni mi lett az eredmény.
Válasz potaufeux #5488. hozzászólásáravannak itt alvó oroszlánok
Válasz potaufeux #5488. hozzászólására
A kelésről van infód? Milyen lett az állomány? Termés a szomszédhoz viszonyítva?
Válasz Mézga #5483. hozzászólásáraSoktenyezos dolog. Egy 6-7 tonnás búza szalmajat ha finomra szecskazod es egyenletesen téríted olyan paplan lesz a talajon ami tökéletesen zárja a pórusokat, de szűrőkent engedi a vizet lefelé.
Ha ilyet nem tudsz (mert nincs eleg szalma, mert nem jo minőségű a szecskazas vagy a térítés, mert le hordtak a szalmat, stb.) akkor egy jo minőségű tarlóhantas lezárva hengerrel nem engedi a talajt kiszakadni, es csirazasra készteti a gyommagokat. Ami azért jo...
Ha nem tudsz ilyet csinálni (mert a tárcsa csak pattog a földön, vagy épp olyan sáros hogy csak tapaszt, vagy nincs héber utána, stb) megint inkabb csak kart csinálsz. 40 fokos melegben 15 cm melyen atragatni egy IH tarcsa az majd otthagyni három hétre olyan karos, hogy ha semmit nem csináltál volna is jobb lett volna.
Válasz mgbiztositas #5477. hozzászólására
Nez ide
https://youtu.be/Fre8JXVv3bA
Válasz Mézga #5480. hozzászólásáraIsmerem a zalai gesztenyéseket igen a meszes talaj ellensége a szelídgesztenyének. De tölgybe oltva lehet segíteni rajta sajnos így több lesz a léha vagy is mag nélküli termés de azért lesz ehető is. Ahova szeretnél gesztenyfát ülteni vessél el egy párszemet ha kihajt és elég erős lesz akkor a szomszédtól kérj egy oltóágat és oltsad be vele. Minden vele akkor pár év mulva neked is terem a kis fa vigyázz a gesztenyények nagy hely igénye van. másik út a tölgy alanyba oltás tölgy és a szelídgesztenye egy család elfogadja. A vadgesztenye teljesen külön álló faj.
Válasz beekeeperp #5484. hozzászólásáraPár nap alatt,sok butaságot összeírtál.Sokszor olyanon agyalsz,amire az előadáson választ kaptál volna.
Válasz Mézga #5483. hozzászólásáraTarlóhántás után párolog jobban,ez tapasztalat.Bárki bármit mond.
Válasz mgbiztositas #5477. hozzászólásáraSzerintem (de biztos nem értenek velem egyet) ezzel az eszközparkkal is lehet talajmegújító művelést folytani. Jó átgondolt igényeidnek megfelelő vetésforgó, lényeg minél kevesebb ideig legyen feketére művelten hagyva a föld minél több szerves anyag maradjon vissza talajlakók etetésre. Gabonát is lehet vetni herefélékkel aratás után az fog megerősöni takarja a talajt stb. Szántani sekélyen és lazítani mélyen így is lehet csinálni lényeg, hogy az legyen azért nem csinálod mert nincsen diretvetőgéped. És a meglévő eszközeidhez igazítsad a technológiát tartsad a tápanyagot legtovább a főnövény gyökérzónájába.
Válasz .Feco. #5482. hozzászólásáraés mi van a tarlóhántással vízpárolgás megszüntetése végett?
Válasz Drisa #5476. hozzászólásáraez a helyes válasz. mindössze 1 L/ha, ha permetl alig 80 l/ha, és a kulcs egyedül az időzítésben van. mivel aratás után száraz volt az idő így az első esős nap hozott egyöntetű kelést, amit jóformán csíranövény állapotban fogtunk meg augusztus elején. A csírázó növények elképesztően érzékenyek így ilyen extém kicsi dózis is elég nekik. (évelők nem voltak a területen)
Ezt csak arra írtam, hogy olyan sosincs, hogy 4x3 litert tegyen ki az ember aratástól vetésig.
Válasz Mf-es? #5479. hozzászólására20ha gyep,25ha szántó amiből 12 lucerna-vetőmagra.
Ezzel a gépparkkal is túl vagyok úgymond gépesítve. Vetésforgó meg minden úgy van összeállítva hogy pár órát vegyen igénybe egyszerre a munkafázis.
Sajnos az ilyen kis gazdaságok nem tehetik meg hogy vegyenek komolyabb gépeket.
Én is egyre többször veszek igénybe inkább szolgáltatást. Lazításhoz, vetéshez ja a betekarítás meg alap.
Sajnos a környékünkön nincs komoly direktvetőgép!(amikkel próbálkoztunk a gyepet nem tudta egyik sem felülvetni)
De ha lenne akkor is az ekét és a kombinátort adnám csak le.
Amúgy azért soroltam fel úgy mert a kép alapján ezt kérdezted!
És abból az jön le hogy nem éri meg de nagyon.
Amúgy bár csak annyi biztosítást kössek hogy ne kelljen az mtz-be zötyögjek!
Válasz beekeeperp #5469. hozzászólásáraez a gesztenye téma érdekelne. nálunk meszes 7,5 Ph talaj van és állítólag ez nem ideális a szelíd gesztenyének. a szomszéd Zalából származik és nagyon sok éve onnan hozott egy csemetét és ott termése is van. csodájára is jártak az egyetemről. vad gesztenye az van több is nálunk, azok hatalmasra nőttek.
Válasz mgbiztositas #5477. hozzászólásáraMennyi földre?Egyes munkafolyamatokra mennyi órát dolgozol?Míg zötyögsz az mtz.be,addig,hány ügyfélnél köthetnél biztosítást?
Mennyit költesz a gépparkra éves szinten?
Nem olyan egyszerű,mint ahogy felsoroltad.
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraszept 15.,2 liter
Válasz Mf-es? #5467. hozzászólásáraNekem van egy :
82es MTZ 2mFt
Eke:150eFt
Tárcsa :750eFt
Kombinátor:350eFt
Lajt vetőgép:500eFt
Összesen:3750eFt
Direktvetőgép használtan is 10mFt
Ami húzza az is alaphangon 10mFt
Összesen 20000eFt
Nekem nem éri meg
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraSzerintem egy litert kapott :)
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraHa te kérdezed, akkor biztos 1.5L glypo + nitrogén, meg esetleg valami felületnövelő.
Az idő meg talán Talán augusztus eleje... 
Válasz .Feco. #5471. hozzászólására{:hum:}
szerintem még aratáselőtt
Válasz beekeeperp #5470. hozzászólásáraA természet élni akar, a gyomok is, a gyommagok több évig képesek a talajban elleni anélkül, hogy elveszítenék a csírázó képességüket, valamint a szél, madarak stb... folyamatosan hordják a magokat.
A totális gyomirtó közvetlen hatása minimális a talajéletre, a probléma akkor van mikor ezzel csupaszon van tartva a talaj.
Van jó pár videó amiben egyszikű méternél is nagyobb takarónövény közé vetnek, és ezt is totális gyomirtóval lefújják, de a tápanyag körforgásban átveszi a helyét a kultúrnövény.
Van egy kérdésem hozzátok ,van 3db 1hekis föld ami le van szórva szerves trágyával úgy rendesen ,2db fekete föld ,1db föveny,nincs kiszántva mit csináljak vele kuki menne bele.?
Az alábbi képen két árpa tarló van, egymás mellett. Aratás után egyikhez sem nyúltak. A kettő között egyetlen különbség van, egy permetezés. A kép szeptember 23-án készült.
Találós kérdés: Mennyi Glypho-t kapott szerintetek és mikor?
Válasz MrPoke #5468. hozzászólásáraMiért van az, hogy iszonyatos mennyiségű mérget használnak a mezőgazdaság és még le is forgatják 30-40 cm mélyre és kikel újra és újra a gyom?
Ha termőtalaj egy összetett élőközösség tekinthetjük élőlénynek is akkor a totális gyomirtással nem gyengítjük le a védekező képességét?
Válasz 4964 #5465. hozzászólásáraA gesztenye ültetésnek vannak korlátjai a talaj meszesége nagyban korlátozza. Egy jó talaj feltárással meglehet állapítani, hogy érdemes-e ültetni. Magyarországon több tájfajta létezik én azt javasolnám elsősorba. És mindenféleleképpen vírusrezinste legyen a talajt bizonyos esetekbe tölgy alannyal át lehet lépni de a terület éves csapadék mennyiségét jó szem előtt tartani mert sok léhát nevel.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraHa ennyit glifosatra van szükséged a gyomok ellen, valószínű kialakult már egy rezisztencia a gyomokban. Használj mást, keverd valamivel.
Simán termelek tritikalé + őszi bükköny keveréket egy szem gyomirtó nélkül. A Mezei acat jelent gondot, de ott is csak az ami áttelel, 3-5 évente egy tarló kezeléssel azt is ki szoktam végezni.
Nyáron 4x? Amíg nem hoz magot engem nem zavar, de a takarónövény el fogja nyomni. Különben is például a Parlagfű igen jó talajtakaró növény, simán lehetne használni másodvetésnek, csak páran tüsszögnek tőle.
Tavasszal pedig csak örülni szoktam neki, belehúzom a gazos földbe kap egy totálist és jól van.
És rájövünk,olcsóbb egy direktvető,mint a sok ócskavas a portán.
Válasz 4964 #5455. hozzászólásáracsak akkor az nem no-till,hanem minimum tillage.
Válasz beekeeperp #5464. hozzászólásáraMilyen fajtát érdemes gesztenyéből ültetni?
Válasz 4964 #5461. hozzászólásáraSzerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraSimba és Fralaz lazítók
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraSimba és Fralaz lazítók
Válasz beekeeperp #5459. hozzászólásáraValaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraEgy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraValaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
Válasz .Feco. #5454. hozzászólásáraA grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.