Válasz t.romsics #7232. hozzászólásáraGyenge föld az egyik a másik közepes. Mind a kettő dombos, konkrétan a dombon készült a kép mert az van közelebb az úthoz
Válasz termelo #7203. hozzászólásáraNekem is van táblán belül áprilisi eleji trágyahordás tárcsa 2x kombinátor vetés, henger. Abban is ilyen, igaz ott vissza vettem már 70x30as sor/tőtávra, eszem megáll tőle. ja meg előtte repce volt benne a régi gazdájánál, be is lilult 2-3 hétre.
Válasz termelo #7231. hozzászólásáraAz nem sok tő, kiváncsi leszek a termés eredményére. Gondolom, a tábla a lehető legjobb vízháztartású, mikroklímájú a rendelkezésre állók közül…
Erre is a június végi 40 fok feletti egy hét amortizálta le mindent, többek között az enyémet is. Pedig akkor még volt nedvesség is valamennyi (nem sok). De majd most… egy hét múlva újból bepállik a fenekünk köze, ezt követően, kb. augusztus közepe már a napra aratásáról fog szólni.
Válasz termelo #7220. hozzászólásáraTervbe volt, de megmakacsolta magát a technika. Szakaszolni sem akart vetéskor. Vagyis nem bíztam benne, ezért kikapcsoltam. Úgy vetettem, mint régen. Majd vetés után szoftver frissítés a trakin, vetőgépen…
De ez egy kimondottan rossz része a táblának, még apám tette művelésre alkalmassá, a tsz időkben művelve sem volt. A tábla nagyja azonban kifogástalan. Ha ebben nincs kukorica
De a te táblád szép, jól tartja magát, mennyivel vetetted, 40e szemmel?
Nálam is átalakult az elmúlt 10 évben a kukoricatermesztés. Kettő tábla maradt, szűk 25 hektár, ami a kukorica termelésére alkalmas. Ezekbe, azért bízva évi 300 mm csapadékba, rentábilisan lehet termelni, a toleráns cirok ellenére is. Az elmúlt 5 év kukorica átlagom 10 tonna, minden évben arattam, így nagy panaszra nem lehet okom. De azért az látszik, hogy a 10 évvel ezelőtti 70-80e szemes vetéseket errefele is meg kell vágni, alsóhangon egy 20e szemmel. Az idei évben 65e szemmel vetettem.
Pl. az is, ha valakinek van 3 ha szántója, 1 ha erdő, és 1000 m2 uborka.
A szántót 1 000 ha feletti területet művelő szomszédja műveli hasonló eszközökkel és vetésforgóval, költségterítéses alapon.
Az 1 ha erdő külön hrsz-on van nem naturás területen, de eddig nem volt erdőgazdálkodója.
Az uborka, egy másik cégnél van. Ott annyi van rábízva, hogy kapálni és szedni kell.
Őstermelő, nagyüzemi gazdálkodói módszerekkel. És jár piacolni is.
Válasz Koczka József #7222. hozzászólásáraMivel kicsit kacifántos akkor magyarul a balos zöldebb a hagyományosabb művelés szerint van művelve míg a jobb oldalii forgatásnélküli takarónövényes ugye?
Tehát felétek is az jött le hogy a takarónövényes kuka.Nálunk is ez jött le mikor még kikelt a takaró hogy az több vizet visz el mint tart meg.
Kicsit sokallom ezt a rengeteg talajművelést ennyire korántsem igényes a kukorica hogy ennyiszer kelljen megművelni vetés előtt.
Válasz Nagy Péter 40 #7217. hozzászólásáraA baloldali rész néhol kettőt is míg a jobb oldali pár folton kivül ami jónak mondható apró csövet. A kép jobb oldalán 13 éve forgatásnélküli és takarónövényes a jobb oldali zömében szántott sosem volt takarónövény. A takarónövény 75 napot volt rajta. Ugyan azt a műveletet kapta mind a kettő vetés után nehéz tárcsa tömörítő hengerrel, a forgatás nélkülibe vetés és gyűrűs henger. Majd kapott késő ősszel egy újabb nehéz tárcsát egy lazítót 35-40 cm tavasszal 2 q komplex egysor ásóborona vetéssel egymenetbe 150 kg karbamid bedolgozva. És láss csodát a 2.5 ha aratható az 5 ha meg kaszálható. Ja és az egész az enyém főút mellett bármikor megtekinthető.
Válasz t.romsics #7209. hozzászólásáraHa befelezted volna a tőszámot valószínű mindenhol olyan lenne mint a jobb részen de nem teremne a tábla 1 kilóval se többet csak a vetőmag költség lenne kevesebb.
Azt még nem tudom, hogy a száradás az romlik e betakarításnál fog csak kiderülni
Válasz Koczka József #7214. hozzászólásáraKicsit szörösszívű a kolléga vagy csak nem szokott még hozzá a szeme hogy milyen különbség van a lesült kukorica meg a még zöldesebb között.
Válasz MTZ1221.3 #7213. hozzászólásáraNem lettek nálad jók a körülmények. Ha sikerül a művelthez hasonló mag körüli állapotot a vetéskor elérni akkor nem hiszem hogy lenne jelentősége a fajtának.
Lehetséges alulértékelt hibák:
túl nagy leszorító nyomás (ritkábban túl alacsony)
nem megfelelő vetésmélység
nem megfelelő zárókerék és vagy beállítás
Válasz termelo #7212. hozzászólásáraNeked minden fajta jól szerepel?
Nekem csak egy nemesítő fajtája jó, a többi heterogénné tette.
Műveltekben nem volt különbség látszólag, de notillben igen. Igaz nekem csak 5 fajta van a “kísérletbe”, de irtóra elválik
Nekem ennyire egyenletes kukoricám még nem volt mint most a no-till be
Ilyen képet talán a dombtetőn foltokba tudnék pár négyzetméterről összeszedni.
A no till önmagában semmit nem jelent, főleg azért mert az országban nincs hagyománya és ismeret hiányában az emberek javarészt nem értenek hozzá és nincs is a gazdálkodók részéről szándék sem az ismeretek megosztására sem azok befogadására
Egy kis vagizás a részemről is. Ugyanaz a tábla, minden egyforma, összesen 12 hektár a kukorica, az egyik fele (kb.2-3 hektár):
a másik része (kb. 9-10 hektár):
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraTavasszal van benne víz? Honnan lenne?
Itt 2021 óta max télen van egy kis pocsolya az aljában és annyi. Tavasszal porzik az is mint a földút..
20 km-re tőlünk öntöznek ott látjuk hogy kb 200-250 méterre ér el a hatása a nem öntözöttbe, csúnya szóval mondva "befelé"
Azzal azért nem sokkal leszünk előrébb.. Öntözni is kellene abból ,persze nyílván ez most csak álom mikor lassan kiszárad a Tisza is..
Én az öreget nem csípem mert "napraforgónak" tartom... Egyik héten a GMO-t emlegeti másik héten a versenyképességet ukrajnával( agyhalott gondolat) harmadik héten meg hogy zöldség meg gyümölcs nagyhatalommá kell válni..( miközben már a Lengyel is időnként az útra önti...)
Nem olvasgatom miket írogat de akkor gondolom ő is ezt a vizet a tájba programot isteníti...
Én tartom hogyha nem lehet öntözni belőle akkor kapufa lesz a legtöbb helyen.
Válasz termelo #7193. hozzászólásáraEgyrészt ha megkérdeznék mitől nem terem mindenki tud mondani több indokot, az más kérdés hogy mi a valóság, másrészt meg nem kérdezek szakembereket mert már meguntam a mese délutánokat hogy "háát ezért meg azért így meg úgy"...
Érdekes amit mondasz mert felénk jó részt EURO minőség lett mert hiába volt a fehérje sikér javítő szintű a hektojuk 78 alatt volt.A javítósoknak lett malmi minőség de az termésben megragadt 3,8-4,2 tonnánál.
Válasz t.romsics #7196. hozzászólásáraHérault megye Franciaország, ha az AI nem hazudik a búza megyei termésátlaga 3,7 tonna és gondolom nem biciklivel permeteznek a Francica gazdák...
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraRaskot ne hozd fel mert mikor még itt volt a gazdaságba egy köpésre tölem,minden vizet el akart vezetni és minden gyepet fel akart töretni,mert akkor az volt a divat. Most minden szántót gyepesiteni akar és vissza hozni a vizet.
Válasz termelo #7193. hozzászólásáraA malmi búza kapcsán tett megjegyzésed teljesen helytálló , nálam is kimondottan tak. búza fajta termesztésekor tapasztaltak a következők: ha 40q a termésátlag akkor malmi a minőség, ha 50 q akkor euro ha 60 q akkor takarmány lett. Mivel az ország 2/3-án lett alacsony a termés ezért lett jó a minőség.
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraEnnek az ötletelésnek csak anny i baja van hogy feltételezi hogy valahonnan lesz víz.De nincs!!Ha lenne akkor meg az egész el lesz felejtve.De arra jó hogy mondhassák dolgozunk az ügyön.
Válasz termelo #7195. hozzászólásáraElfogadom az érveidet, de ha a kis országunkban odáig csökkenek a termelési körülmények, feltételek, hogy a 3 tonna kalászos lesz a reális standard, akkor nagy bajok lesznek. Egy kis (50-150 hekis) gazdaság is tök jól megélt az elmúlt időkben, pusztán árunövényeket termelve. Ebből már nem fog.
Miközben a világban óriási területeken termelnek bőven 10 tonna feletti gabonát, máshol meg semmit. Mert így jön ki az az átlag. És ahol 3 tonna a realitás, ott nem megy jól a szekér. Onnan készülnek azok a videók, ahol segédmotorra van ráfabrikálva a 8 méter széles keret… ezt szeretnénk? Ezt fogadjuk el? A munkák nem fog többet érni, az biztos. Vagy a társadalom szerint ez is elég annak a rétegnek, akik a földet túrják. A másik rákfeném, hogy az az ember, aki munkahely mellett műveli a pár 10 hektáros (néhányan 100 hekit is) területét, rögtön mindenért az asztalra csap a munkahelyén, hogy a főnök ne veszélyeztesse az ő egészségügyi, pszichikai, fizikai állapotát a különböző kókány technikai megoldásokkal. Amikor azonban a nap végén hazaér, akkor gond nélkül rázatja a veséjét a trakiban, és könyékig belenyúlva keveri a vegyszert a permetezőben, mert ép nem működik a bemosó, és tudja, hogy jövőre sem fog, mert 200e mondtak rá. Annyit meg nem ér, hogy megjavuljon. Érdekes egy élőlény az ember, az biztos.
Netparaszt elméletileg 10 évvel meghaladta Magyarországon a korát(nemzetközibe nem, csak másolta az ottani mintákat)
Eltelt 10 év a tanítása óta és kiderült, hogy 5 évvel le van maradva az ő tudása a 2022 utáni helyzetez.
Poke nem maradt le, kialakított egy saját technológiát ami szintén folyamatosan változik.
Kb. rajta kívül te és én vagyunk akik megosztjuk az ilyen irányú tapasztalatainkat és látod Kokcka kontra Poke ügyet, hogy nem konstruktív irányba mennek a beszélgetések hanem kekeckedésbe.
Akik jobb adottságok mellett gazdálkodnak nem is értik és nem is akarják megérteni hogy nálunk ez már a múlt és nem a jövő.
Ha a mostani időjárási anomália folytatódik Magyarországon nem lesznek tavaszi vetésű növények, két öszi vetés között nem lehet majd takarót kikeleszteni és 3 évből 1 et ki kell hagyni a termelésből. Ne legyen így...
Már írtam, a globális búza termésszint 3 tonna/hektár ez a gazdálkodók döntő többségének megfelelő. Mi értelme 6-8 tonnákat hajkurászni miközben dől be a betlehem itthon ahol meg jó a 3 tonna támogatás nélkül ott meg megy a szekér.
Válasz Nagy Péter 40 #7192. hozzászólásáraA csatorna mélységet a miatt kérdeztem, mert szerintem az alföldön mélyek. Gajdos munkacsoportjában (nem tudom mi a PR neve a csoportnak) levő szakember azt nyilatkozta, hogy a medreket nem kikotorni, hanem feltölteni szükséges, mivel sok esetben a mély árkok drénezik le a szántókat.
Azt tudom, hogy nincs benne víz most. De tavasszal gondolom van, ha a szakember ezt a megoldást javasolta.
Tegnap láttad Ráskó Gy. mit írt ki? Túl hosszú így nem másolnám ide. Facebookom meg nincs, így linkelni nem tudom. Egyébként az is egybevág azzal amiket korábban más szakemberek mondtak. Kíváncsi leszek milyen döntések születnek.
Válasz Nagy Péter 40 #7190. hozzászólásáraMindig minden műveletet egy nap alatt ha elvégzel és 100% azonos a technológia akkor is lesz akkora szórás mint amit te írtál, hogy csak a műtrágyától van...
Ha egy szakember megkérdezi, hogy tudsz egy dolgot mondani amitől jobb lett vagy rosszabb lett a termésed és te azt mondod hogy igen 1 dolgot tudok abban a pillanatban elárulod magad hogy fogalmad sincs hogy mennek a dolgok.
Idén az emberek 2/3-ának Malmi búzája lett aki csak vetett és aratott annak is. Semmi jelentősége az utólag adott műtrágyának a minőség szempontjából ha jó a fajta.
Nincs olyan, hogy műtrágya kimosódás azt csak a marketinges szakemberek találták ki, hogy több pénzt húzzanak le a parasztról.
Természetes körülmények között lehetetlen kategória, amit a szakirodalom ír róla azt mesterséges körülmények között árasztva sikerült csak produkálni
Válasz MTZ1221.3 #7191. hozzászólásáraTe nem érted mire írtam.
Erre az egy kérdő mondatára: "Gazdaságilag mi az amit érdemes pluszba ráfordítani a 3 tonnás búzára hogy 3,5 legyen?"
Jól mondod ez a része kukacoskodás mert ezt jószándéknak aligha lehet venni erre írtam hogy ez a "ha tudom hogy elesek,akkor előbb leülök"esete vagyis ha tudjuk hogy nem esik nem szórsz rá semmit de mivel egyikünk se jövőbelátó így nem tudja előre senki.
A többi részét vedd külön mert ha visszaolvasod külön is van tárgyalva.
Nyílván nem jó a sok műtrágya aszályban taapasztaltam én is hogy majd "felrobbant" a sikérje meg a fehérjéje, termés meg gyenge lett,de még 5/2 évnél járunk ami még jó arány tehát én még biztos nem változtatok.
Ahogy mondtam is vannak ugymond kipróbálások hogy milyen kevesebb műtrágyával mert mindig marad ki pár kerülő idő vagy kisebb táblák idő és kedv hiányában.
Nem tudom milyen mélyek a csatornák mivel sajna nem kell azzal foglalkozni hogy valaha víz fog jönni felénk...
Válasz Nagy Péter 40 #7177. hozzászólásáraFélre érted, nem akar ő "megszakérteni" semmit. A tapasztalatát írta le. Kukacosnak tűnik, de segítő szándékkal van a kollega irányodba.
Egyébként én is azt gondolom, ha a víz korlátoz, akkor a sok műtrágya inkább hátrány mint előny. Csak nem látod, mivel a talajod azért még mindig jobb vízgazdálkodású, mint felénk, így nem csonttá száradt állományt látsz.
Szerintem próbáld ki és meglátod, hogy nem beszél valótlant.
Kettőnk közt kb. 250km távolság van légvonalban, de ugyanúgy igazolódott amit írt. Én 2022 óta csinálom óvatosabban, egyenlőre működik. Persze itt rosszabbak is a földek, mint az alföldön, hamarabb kiadja, ha valami túl sok. Ha a szervestrágya sok, vagy ha a nitró műtrágya, hamar megbosszulja magát.
Válasz termelo #7188. hozzászólásáraNeked lehet hogy nincs benne,de én annak hiszek amit látok.
Amikor minden ugyanaz gyakorlatilag még az időpontok között is max 2 nap van (talajelőkészítés, vetés műtrágyázás stb) és csak annyi a különbség hogy kimaradt bizonyos okok miatt a nitro nyílván ez lesz a következtetés. Táblán belül is volt nem egyszer hogy kellett volna még 2 kerülő és akkor majd a szokásos "majd holnap" befejezzük ami utánna nem történt meg és ott is mutatta az 1-1,5 tonna mínuszt.
De egyértelmű hogy ez nem 47 mázsás búzában fog megmutatkozni hanem amikor 8,8-9,2 tonnásat vágtuk és hirtelen leugrottunk 7,5-8-ra.
Ez saját példám, azt szoktam mondani mindenki magának tapasztalja ki hogy a saját területein mi az ami hatásos és mi az amit elkell engedni.
Igen valamelyik héten olvastam én is valami 14 tonnás búza termést 12 centis sortávval de ott mondjuk 3 éves gyepként történő pihentetést mondott előtte, plusz marhákkal trágyáztatta.
Ez azért nálam nem tud működni mert egyrészt komoly bérleti díjas földjeimnél nem fogom 3 évig míuszoltatni másrészt meg nem vagyok már 20 éves hogy marhákat hajtogassak meg pásztorozzam egész évben.
Mondjuk az érdekelne hogy elvileg ott brutál esők szoktak lenni hogy akkor náluk nem mosódik ki a nitrogén? Mert az okés hogy nálunk már nem mert alig esik de ott még tavasszal is dagonya van.
Válasz VMisi #7178. hozzászólásáraLehet nem túl releváns lesz számodra.
2022 óta a műtrágya adagokat jelentősen csökkentettem, vannak olyan évek amikor műtrágya nélkül termelünk.
A mostani próba úgy zajlott, hogy vetés előtt kiszórtam 1q NS-t. Tavasszal felénk azért 10mm feletti esők nem igazán voltak. Az állomásból most nem gyűjtöttem össze pontosan. Az ősz is elég kegyes volt, és a tél sem volt túl hideg, így a gabonák elég jól fejlődtek. Bokrosodás is elég jónak tűnt. Így 50q/ha átlag kijött ezen a táblán. A többi táblán is így kellett volna
Idén azért emelek rajta kicsit próbából 50kg-ot. Valószínű ugyanúgy NS lesz szórva.
Ha csapadékos tavasznak tűnik, akkor esetleg kap még.
A túlzott műtrágya szerintem visszaüt, ha nincs elég csapadék. Így mindenképp csökkentett mennyiségek fognak menni amíg ez nem változik.
Persze ezzel a technológiával rekord átlagokra nem kell számolni. Egy stabil termésre viszont lehet. Jó évben közepes lesz, rossz évben pedig átlag feletti. Az számít mi marad a végén, nem versenyzek senkivel sem.
A műtrágya nélküli termeléshez hozzá tartozik, hogy azért 3évente szoktam kitenni 300-400kg/ha vinaszt, meg lombra is 2-3kg-ot teszek évente. De csak akkor, mikor 30Ft vagy az alatt van az ára.
Napraforgónál és kukoricánál is elég jól működik.
Repcére minden évben készülök, de idén sem lesz vetve.
Válasz t.romsics #7185. hozzászólásáraEz csak 5 hektár lesz, meg bízunk benne hogy hasonló lesz mint a 2022-es aszály után hogy a kövi év egész "normális" lesz.
Annyira nem bízok a szebb jövőben mert nem azt látom hogy pozitív változás akarna jönni időjárásban ez csak szimpla matekról szól hogy mikor jön el az a pont mikor elkezded csökkenteni a tápanyagutánpótlást mert nem nagyon akar kijönni a számolás.Még a búza "kezét" nem engedtem el megvan neki véve minden egész évre ugyhogy ha csak nem jön egy brutál téli szárazság és mellé egy szeles tavasz akkor ugyanúgy megkapja.
Válasz termelo #7184. hozzászólásáraNekem még úgy tanították hogy szűkebb értelemben március elejétől(ami mostani időjárásban már inkább február vége) 2-3 hét, tágabb értelemben meg már az őszi bokrosodással elkezdődik .
A nagyobb fiamnak most csak annyit mondanak a suliban hogy március eleje.
Március végén egy ígéretes búzánál nem fogom tudni hogy mennyi fog maradni neki kalászolásra minőség meg ezermag tömeg növelésre csak a tapasztalásra építek hogy mikor még stabilan 8-9 tonnás búzákat termeltünk és néhány táblán idő hiányában kimaradt a március végi - április eleji nitro stabilan 1-1,5 tonna különbség volt termésben. ahogy mondtam is ha tudom hogy nem jön eső akkor nem szórtam volna mert 47 mázsás búzának felesleges ennyi kaja..de március végén még óriási potenciál mutatkozott benne.
Arra nem számítottam hogy ha jól emlékszem 100 éves rekord dőlt meg hogy nem esett áprilisban, ez ahogy a kolléga is írja "kapufa" helyzetet teremtett.
Most tartunk 5/2 évnél hogy nem jött be ez a tápanyagutánpótlási gondolkodás, az még nem rossz arány ha azt nézem hogy kukoricánál 4/3-nál jött idén a váltás hogy csak akkor kapott volna kaját ha májusban is ígéretesnek tűnik.
7385 hozzászólás
Üdv Emberek!
Már normál vetőgép sem kell a vetéshez, hogy mit ki nem találnak.
Bár lehet, hogy ez csak nekem új, de azért érdekes technológia!
https://www.tiktok.com/@joseph.agro.systems/video/7666172766902553878?_r=1&_t=ZN-98KrGPXyW4E
Válasz t.romsics #7232. hozzászólásáraGyenge föld az egyik a másik közepes. Mind a kettő dombos, konkrétan a dombon készült a kép mert az van közelebb az úthoz
Válasz termelo #7203. hozzászólásáraNekem is van táblán belül áprilisi eleji trágyahordás tárcsa 2x kombinátor vetés, henger. Abban is ilyen, igaz ott vissza vettem már 70x30as sor/tőtávra, eszem megáll tőle. ja meg előtte repce volt benne a régi gazdájánál, be is lilult 2-3 hétre.
Válasz termelo #7231. hozzászólásáraAz nem sok tő, kiváncsi leszek a termés eredményére. Gondolom, a tábla a lehető legjobb vízháztartású, mikroklímájú a rendelkezésre állók közül…
Erre is a június végi 40 fok feletti egy hét amortizálta le mindent, többek között az enyémet is. Pedig akkor még volt nedvesség is valamennyi (nem sok). De majd most… egy hét múlva újból bepállik a fenekünk köze, ezt követően, kb. augusztus közepe már a napra aratásáról fog szólni.
Válasz t.romsics #7229. hozzászólására38 a meglévő tőszám, próbáltam 55-60 al is de az rengeteg, ugyanúgy néz ki mint a 65-70.
Ez optimálisnak tűnik, teljesen megváltozik a növény felépítése, rendkívül vastag szára lesz így ami nekem jó.
Szerintem ez a plafon, a 45 is már sok lett volna.
Válasz t.romsics #7229. hozzászólásáraHa ebben nincs kukorica, akkor a Dél-Alföldön sehol sem, szerintem…
Ez elmaradt, már mint a mondat befejezése.
Válasz termelo #7220. hozzászólásáraTervbe volt, de megmakacsolta magát a technika. Szakaszolni sem akart vetéskor. Vagyis nem bíztam benne, ezért kikapcsoltam. Úgy vetettem, mint régen. Majd vetés után szoftver frissítés a trakin, vetőgépen…
De ez egy kimondottan rossz része a táblának, még apám tette művelésre alkalmassá, a tsz időkben művelve sem volt. A tábla nagyja azonban kifogástalan. Ha ebben nincs kukorica
De a te táblád szép, jól tartja magát, mennyivel vetetted, 40e szemmel?
Nálam is átalakult az elmúlt 10 évben a kukoricatermesztés. Kettő tábla maradt, szűk 25 hektár, ami a kukorica termelésére alkalmas. Ezekbe, azért bízva évi 300 mm csapadékba, rentábilisan lehet termelni, a toleráns cirok ellenére is. Az elmúlt 5 év kukorica átlagom 10 tonna, minden évben arattam, így nagy panaszra nem lehet okom. De azért az látszik, hogy a 10 évvel ezelőtti 70-80e szemes vetéseket errefele is meg kell vágni, alsóhangon egy 20e szemmel. Az idei évben 65e szemmel vetettem.
Nálunk csak adalék nem volt, és majdnem padlót fogtunk.
https://www.agroinform.hu/gazdasag/osszeomlik-az-orszag-ujra-okrokkel-szantanak-kubaban-99091-001?_gl=1*16msqpq*_gcl_au*MTcyMTYxNDU5My4xNzc3MzUxNjUx
https://www.agroinform.hu/gazdasag/osszeomlik-az-orszag-ujra-okrokkel-szantanak-kubaban-99091-001?_gl=1*16msqpq*_gcl_au*MTcyMTYxNDU5My4xNzc3MzUxNjUx
Válasz termelo #6952. hozzászólásáraNagyuzemi gazdálkodásra gondoltam.
Pl. az is, ha valakinek van 3 ha szántója, 1 ha erdő, és 1000 m2 uborka.
A szántót 1 000 ha feletti területet művelő szomszédja műveli hasonló eszközökkel és vetésforgóval, költségterítéses alapon.
Az 1 ha erdő külön hrsz-on van nem naturás területen, de eddig nem volt erdőgazdálkodója.
Az uborka, egy másik cégnél van. Ott annyi van rábízva, hogy kapálni és szedni kell.
Őstermelő, nagyüzemi gazdálkodói módszerekkel. És jár piacolni is.
Változik a régi ökölszabály?
https://www.agroinform.hu/gazdasag/raktarozas-anyagi-teherbiras-ertekesitesi-arak-allnak-meg-a-regi-okolszabalyok-98877-001?web_notification=1&message_name=Rakt%C3%A1roz%C3%A1s%2C+anyagi+teherb%C3%ADr%C3%A1s%2C+%C3%A9rt%C3%A9kes%C3%ADt%C3%A9si+%C3%A1rak
Mit hozott az utóbbi 3-4 év?
Válasz Nagy Péter 40 #7224. hozzászólásáraHolnap teszek fel képet mert azt nem néztem.
Válasz Koczka József #7222. hozzászólásáraMivel kicsit kacifántos akkor magyarul a balos zöldebb a hagyományosabb művelés szerint van művelve míg a jobb oldalii forgatásnélküli takarónövényes ugye?
Tehát felétek is az jött le hogy a takarónövényes kuka.Nálunk is ez jött le mikor még kikelt a takaró hogy az több vizet visz el mint tart meg.
Kicsit sokallom ezt a rengeteg talajművelést ennyire korántsem igényes a kukorica hogy ennyiszer kelljen megművelni vetés előtt.
A csőn a szem be is kötött vagy csak hiányosan?
Válasz termelo #7221. hozzászólásáraNem de leírtam.
Válasz Nagy Péter 40 #7217. hozzászólásáraA baloldali rész néhol kettőt is míg a jobb oldali pár folton kivül ami jónak mondható apró csövet. A kép jobb oldalán 13 éve forgatásnélküli és takarónövényes a jobb oldali zömében szántott sosem volt takarónövény. A takarónövény 75 napot volt rajta. Ugyan azt a műveletet kapta mind a kettő vetés után nehéz tárcsa tömörítő hengerrel, a forgatás nélkülibe vetés és gyűrűs henger. Majd kapott késő ősszel egy újabb nehéz tárcsát egy lazítót 35-40 cm tavasszal 2 q komplex egysor ásóborona vetéssel egymenetbe 150 kg karbamid bedolgozva. És láss csodát a 2.5 ha aratható az 5 ha meg kaszálható. Ja és az egész az enyém főút mellett bármikor megtekinthető.
Válasz Koczka József #7218. hozzászólásáraArra akartál kilyukadni hogy a jobb oldali nem művelt?
Válasz t.romsics #7209. hozzászólásáraHa befelezted volna a tőszámot valószínű mindenhol olyan lenne mint a jobb részen de nem teremne a tábla 1 kilóval se többet csak a vetőmag költség lenne kevesebb.
Azt még nem tudom, hogy a száradás az romlik e betakarításnál fog csak kiderülni
Válasz Nagy Péter 40 #7217. hozzászólásáraIgen ez így van mert eddig az utóbbi pár évben zsinórba lesült volt az enyém
Válasz termelo #7216. hozzászólásáraAz a baj hogy a kép nem sikerült valami jól de de nem szar az összes.
Válasz Koczka József #7214. hozzászólásáraKicsit szörösszívű a kolléga vagy csak nem szokott még hozzá a szeme hogy milyen különbség van a lesült kukorica meg a még zöldesebb között.
A tiéd hozott csövet?
Válasz Koczka József #7214. hozzászólásáraNem tudom, szerintem egyforma szar.
Válasz MTZ1221.3 #7213. hozzászólásáraNem lettek nálad jók a körülmények. Ha sikerül a művelthez hasonló mag körüli állapotot a vetéskor elérni akkor nem hiszem hogy lenne jelentősége a fajtának.
Lehetséges alulértékelt hibák:
túl nagy leszorító nyomás (ritkábban túl alacsony)
nem megfelelő vetésmélység
nem megfelelő zárókerék és vagy beállítás
Válasz termelo #7212. hozzászólásáraÉn csak azt kérdeztem szerinted melyik része az enyém? Mert hát el válik ha egy kicsit rá nagyitasz.
Válasz termelo #7212. hozzászólásáraNeked minden fajta jól szerepel?
Nekem csak egy nemesítő fajtája jó, a többi heterogénné tette.
Műveltekben nem volt különbség látszólag, de notillben igen. Igaz nekem csak 5 fajta van a “kísérletbe”, de irtóra elválik
Válasz Koczka József #7208. hozzászólására?
nem tudom mi ez?
Nekem ennyire egyenletes kukoricám még nem volt mint most a no-till be
Ilyen képet talán a dombtetőn foltokba tudnék pár négyzetméterről összeszedni.
A no till önmagában semmit nem jelent, főleg azért mert az országban nincs hagyománya és ismeret hiányában az emberek javarészt nem értenek hozzá és nincs is a gazdálkodók részéről szándék sem az ismeretek megosztására sem azok befogadására
Válasz Nagy Péter 40 #7207. hozzászólásáraNem tudom, 20-as nagyságrend van a kísérletbe, a javát nem is ismerem.
Válasz t.romsics #7209. hozzászólásáraNa, erre varrjatok gombot.
Az idei évben a heterogén részek teljesen elválnak. Még a csövek is ilyenek:
Egy kis vagizás a részemről is. Ugyanaz a tábla, minden egyforma, összesen 12 hektár a kukorica, az egyik fele (kb.2-3 hektár):
a másik része (kb. 9-10 hektár):
Válasz termelo #7205. hozzászólásáraTeszel fel egy ilyet.
Találd ki honnan az enyém.
Válasz termelo #7203. hozzászólásáraEz szép. Milyen fajta?
Válasz termelo #7205. hozzászólásáraSzomszéd kukorica ( művelt)
Válasz termelo #7204. hozzászólására
Válasz termelo #7203. hozzászólásárano till kukorica műtrágya nélkül
2022 óta az idei lesz a legjobb évem
Válasz Nagy Péter 40 #7201. hozzászólására
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraTavasszal van benne víz? Honnan lenne?
Itt 2021 óta max télen van egy kis pocsolya az aljában és annyi. Tavasszal porzik az is mint a földút..
20 km-re tőlünk öntöznek ott látjuk hogy kb 200-250 méterre ér el a hatása a nem öntözöttbe, csúnya szóval mondva "befelé"
Azzal azért nem sokkal leszünk előrébb.. Öntözni is kellene abból ,persze nyílván ez most csak álom mikor lassan kiszárad a Tisza is..
Én az öreget nem csípem mert "napraforgónak" tartom... Egyik héten a GMO-t emlegeti másik héten a versenyképességet ukrajnával( agyhalott gondolat) harmadik héten meg hogy zöldség meg gyümölcs nagyhatalommá kell válni..( miközben már a Lengyel is időnként az útra önti...)
Nem olvasgatom miket írogat de akkor gondolom ő is ezt a vizet a tájba programot isteníti...
Én tartom hogyha nem lehet öntözni belőle akkor kapufa lesz a legtöbb helyen.
Válasz termelo #7193. hozzászólásáraEgyrészt ha megkérdeznék mitől nem terem mindenki tud mondani több indokot, az más kérdés hogy mi a valóság, másrészt meg nem kérdezek szakembereket mert már meguntam a mese délutánokat hogy "háát ezért meg azért így meg úgy"...
Érdekes amit mondasz mert felénk jó részt EURO minőség lett mert hiába volt a fehérje sikér javítő szintű a hektojuk 78 alatt volt.A javítósoknak lett malmi minőség de az termésben megragadt 3,8-4,2 tonnánál.
Válasz t.romsics #7196. hozzászólásáraHérault megye Franciaország, ha az AI nem hazudik a búza megyei termésátlaga 3,7 tonna és gondolom nem biciklivel permeteznek a Francica gazdák...
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraRaskot ne hozd fel mert mikor még itt volt a gazdaságba egy köpésre tölem,minden vizet el akart vezetni és minden gyepet fel akart töretni,mert akkor az volt a divat. Most minden szántót gyepesiteni akar és vissza hozni a vizet.
Válasz termelo #7193. hozzászólásáraA malmi búza kapcsán tett megjegyzésed teljesen helytálló , nálam is kimondottan tak. búza fajta termesztésekor tapasztaltak a következők: ha 40q a termésátlag akkor malmi a minőség, ha 50 q akkor euro ha 60 q akkor takarmány lett. Mivel az ország 2/3-án lett alacsony a termés ezért lett jó a minőség.
Válasz MTZ1221.3 #7194. hozzászólásáraEnnek az ötletelésnek csak anny i baja van hogy feltételezi hogy valahonnan lesz víz.De nincs!!Ha lenne akkor meg az egész el lesz felejtve.De arra jó hogy mondhassák dolgozunk az ügyön.
Válasz termelo #7195. hozzászólásáraElfogadom az érveidet, de ha a kis országunkban odáig csökkenek a termelési körülmények, feltételek, hogy a 3 tonna kalászos lesz a reális standard, akkor nagy bajok lesznek. Egy kis (50-150 hekis) gazdaság is tök jól megélt az elmúlt időkben, pusztán árunövényeket termelve. Ebből már nem fog.
Miközben a világban óriási területeken termelnek bőven 10 tonna feletti gabonát, máshol meg semmit. Mert így jön ki az az átlag. És ahol 3 tonna a realitás, ott nem megy jól a szekér. Onnan készülnek azok a videók, ahol segédmotorra van ráfabrikálva a 8 méter széles keret… ezt szeretnénk? Ezt fogadjuk el? A munkák nem fog többet érni, az biztos. Vagy a társadalom szerint ez is elég annak a rétegnek, akik a földet túrják. A másik rákfeném, hogy az az ember, aki munkahely mellett műveli a pár 10 hektáros (néhányan 100 hekit is) területét, rögtön mindenért az asztalra csap a munkahelyén, hogy a főnök ne veszélyeztesse az ő egészségügyi, pszichikai, fizikai állapotát a különböző kókány technikai megoldásokkal. Amikor azonban a nap végén hazaér, akkor gond nélkül rázatja a veséjét a trakiban, és könyékig belenyúlva keveri a vegyszert a permetezőben, mert ép nem működik a bemosó, és tudja, hogy jövőre sem fog, mert 200e mondtak rá. Annyit meg nem ér, hogy megjavuljon. Érdekes egy élőlény az ember, az biztos.
Válasz MTZ1221.3 #7191. hozzászólásáraAmi a mezőgazdaságban van az egy stream, folyamatosan változik minden.
Netparaszt elméletileg 10 évvel meghaladta Magyarországon a korát(nemzetközibe nem, csak másolta az ottani mintákat)
Eltelt 10 év a tanítása óta és kiderült, hogy 5 évvel le van maradva az ő tudása a 2022 utáni helyzetez.
Poke nem maradt le, kialakított egy saját technológiát ami szintén folyamatosan változik.
Kb. rajta kívül te és én vagyunk akik megosztjuk az ilyen irányú tapasztalatainkat és látod Kokcka kontra Poke ügyet, hogy nem konstruktív irányba mennek a beszélgetések hanem kekeckedésbe.
Akik jobb adottságok mellett gazdálkodnak nem is értik és nem is akarják megérteni hogy nálunk ez már a múlt és nem a jövő.
Ha a mostani időjárási anomália folytatódik Magyarországon nem lesznek tavaszi vetésű növények, két öszi vetés között nem lehet majd takarót kikeleszteni és 3 évből 1 et ki kell hagyni a termelésből. Ne legyen így...
Már írtam, a globális búza termésszint 3 tonna/hektár ez a gazdálkodók döntő többségének megfelelő. Mi értelme 6-8 tonnákat hajkurászni miközben dől be a betlehem itthon ahol meg jó a 3 tonna támogatás nélkül ott meg megy a szekér.
Válasz Nagy Péter 40 #7192. hozzászólásáraA csatorna mélységet a miatt kérdeztem, mert szerintem az alföldön mélyek. Gajdos munkacsoportjában (nem tudom mi a PR neve a csoportnak) levő szakember azt nyilatkozta, hogy a medreket nem kikotorni, hanem feltölteni szükséges, mivel sok esetben a mély árkok drénezik le a szántókat.
Azt tudom, hogy nincs benne víz most. De tavasszal gondolom van, ha a szakember ezt a megoldást javasolta.
Tegnap láttad Ráskó Gy. mit írt ki? Túl hosszú így nem másolnám ide. Facebookom meg nincs, így linkelni nem tudom. Egyébként az is egybevág azzal amiket korábban más szakemberek mondtak. Kíváncsi leszek milyen döntések születnek.
Válasz Nagy Péter 40 #7190. hozzászólásáraMindig minden műveletet egy nap alatt ha elvégzel és 100% azonos a technológia akkor is lesz akkora szórás mint amit te írtál, hogy csak a műtrágyától van...
Ha egy szakember megkérdezi, hogy tudsz egy dolgot mondani amitől jobb lett vagy rosszabb lett a termésed és te azt mondod hogy igen 1 dolgot tudok abban a pillanatban elárulod magad hogy fogalmad sincs hogy mennek a dolgok.
Idén az emberek 2/3-ának Malmi búzája lett aki csak vetett és aratott annak is. Semmi jelentősége az utólag adott műtrágyának a minőség szempontjából ha jó a fajta.
Nincs olyan, hogy műtrágya kimosódás azt csak a marketinges szakemberek találták ki, hogy több pénzt húzzanak le a parasztról.
Természetes körülmények között lehetetlen kategória, amit a szakirodalom ír róla azt mesterséges körülmények között árasztva sikerült csak produkálni
Válasz MTZ1221.3 #7191. hozzászólásáraTe nem érted mire írtam.
erre írtam hogy ez a "ha tudom hogy elesek,akkor előbb leülök"esete vagyis ha tudjuk hogy nem esik nem szórsz rá semmit de mivel egyikünk se jövőbelátó így nem tudja előre senki.
Erre az egy kérdő mondatára: "Gazdaságilag mi az amit érdemes pluszba ráfordítani a 3 tonnás búzára hogy 3,5 legyen?"
Jól mondod ez a része kukacoskodás mert ezt jószándéknak aligha lehet venni
A többi részét vedd külön mert ha visszaolvasod külön is van tárgyalva.
Nyílván nem jó a sok műtrágya aszályban taapasztaltam én is hogy majd "felrobbant" a sikérje meg a fehérjéje, termés meg gyenge lett,de még 5/2 évnél járunk ami még jó arány tehát én még biztos nem változtatok.
Ahogy mondtam is vannak ugymond kipróbálások hogy milyen kevesebb műtrágyával mert mindig marad ki pár kerülő idő vagy kisebb táblák idő és kedv hiányában.
Nem tudom milyen mélyek a csatornák mivel sajna nem kell azzal foglalkozni hogy valaha víz fog jönni felénk...
Válasz Nagy Péter 40 #7177. hozzászólásáraFélre érted, nem akar ő "megszakérteni" semmit. A tapasztalatát írta le. Kukacosnak tűnik, de segítő szándékkal van a kollega irányodba.
Egyébként én is azt gondolom, ha a víz korlátoz, akkor a sok műtrágya inkább hátrány mint előny. Csak nem látod, mivel a talajod azért még mindig jobb vízgazdálkodású, mint felénk, így nem csonttá száradt állományt látsz.
Szerintem próbáld ki és meglátod, hogy nem beszél valótlant.
Kettőnk közt kb. 250km távolság van légvonalban, de ugyanúgy igazolódott amit írt. Én 2022 óta csinálom óvatosabban, egyenlőre működik. Persze itt rosszabbak is a földek, mint az alföldön, hamarabb kiadja, ha valami túl sok. Ha a szervestrágya sok, vagy ha a nitró műtrágya, hamar megbosszulja magát.
Felétek egyébként a csatornák milyen mélyek?
Válasz termelo #7188. hozzászólásáraNeked lehet hogy nincs benne,de én annak hiszek amit látok.
Amikor minden ugyanaz gyakorlatilag még az időpontok között is max 2 nap van (talajelőkészítés, vetés műtrágyázás stb) és csak annyi a különbség hogy kimaradt bizonyos okok miatt a nitro nyílván ez lesz a következtetés. Táblán belül is volt nem egyszer hogy kellett volna még 2 kerülő és akkor majd a szokásos "majd holnap" befejezzük ami utánna nem történt meg és ott is mutatta az 1-1,5 tonna mínuszt.
De egyértelmű hogy ez nem 47 mázsás búzában fog megmutatkozni hanem amikor 8,8-9,2 tonnásat vágtuk és hirtelen leugrottunk 7,5-8-ra.
Ez saját példám, azt szoktam mondani mindenki magának tapasztalja ki hogy a saját területein mi az ami hatásos és mi az amit elkell engedni.
Igen valamelyik héten olvastam én is valami 14 tonnás búza termést 12 centis sortávval de ott mondjuk 3 éves gyepként történő pihentetést mondott előtte, plusz marhákkal trágyáztatta.
Ez azért nálam nem tud működni mert egyrészt komoly bérleti díjas földjeimnél nem fogom 3 évig míuszoltatni másrészt meg nem vagyok már 20 éves hogy marhákat hajtogassak meg pásztorozzam egész évben.
Mondjuk az érdekelne hogy elvileg ott brutál esők szoktak lenni hogy akkor náluk nem mosódik ki a nitrogén? Mert az okés hogy nálunk már nem mert alig esik de ott még tavasszal is dagonya van.
Válasz VMisi #7178. hozzászólásáraLehet nem túl releváns lesz számodra.
2022 óta a műtrágya adagokat jelentősen csökkentettem, vannak olyan évek amikor műtrágya nélkül termelünk.
A mostani próba úgy zajlott, hogy vetés előtt kiszórtam 1q NS-t. Tavasszal felénk azért 10mm feletti esők nem igazán voltak. Az állomásból most nem gyűjtöttem össze pontosan. Az ősz is elég kegyes volt, és a tél sem volt túl hideg, így a gabonák elég jól fejlődtek. Bokrosodás is elég jónak tűnt. Így 50q/ha átlag kijött ezen a táblán. A többi táblán is így kellett volna
Idén azért emelek rajta kicsit próbából 50kg-ot. Valószínű ugyanúgy NS lesz szórva.
Ha csapadékos tavasznak tűnik, akkor esetleg kap még.
A túlzott műtrágya szerintem visszaüt, ha nincs elég csapadék. Így mindenképp csökkentett mennyiségek fognak menni amíg ez nem változik.
Persze ezzel a technológiával rekord átlagokra nem kell számolni. Egy stabil termésre viszont lehet. Jó évben közepes lesz, rossz évben pedig átlag feletti. Az számít mi marad a végén, nem versenyzek senkivel sem.
A műtrágya nélküli termeléshez hozzá tartozik, hogy azért 3évente szoktam kitenni 300-400kg/ha vinaszt, meg lombra is 2-3kg-ot teszek évente. De csak akkor, mikor 30Ft vagy az alatt van az ára.
Napraforgónál és kukoricánál is elég jól működik.
Repcére minden évben készülök, de idén sem lesz vetve.
Válasz Nagy Péter 40 #7186. hozzászólásáraSok összetevője van egy adott évi terméseredménynek legalább 5 de nincs ok okozati összefüggés abban amit leírtál.
Mondtam csak őszi nitrogénnel termelnek 11-13 tonnát zsinórban
Válasz t.romsics #7185. hozzászólásáraEz csak 5 hektár lesz, meg bízunk benne hogy hasonló lesz mint a 2022-es aszály után hogy a kövi év egész "normális" lesz.
Annyira nem bízok a szebb jövőben mert nem azt látom hogy pozitív változás akarna jönni időjárásban ez csak szimpla matekról szól hogy mikor jön el az a pont mikor elkezded csökkenteni a tápanyagutánpótlást mert nem nagyon akar kijönni a számolás.Még a búza "kezét" nem engedtem el megvan neki véve minden egész évre ugyhogy ha csak nem jön egy brutál téli szárazság és mellé egy szeles tavasz akkor ugyanúgy megkapja.
Válasz termelo #7184. hozzászólásáraNekem még úgy tanították hogy szűkebb értelemben március elejétől(ami mostani időjárásban már inkább február vége) 2-3 hét, tágabb értelemben meg már az őszi bokrosodással elkezdődik .
A nagyobb fiamnak most csak annyit mondanak a suliban hogy március eleje.
Március végén egy ígéretes búzánál nem fogom tudni hogy mennyi fog maradni neki kalászolásra minőség meg ezermag tömeg növelésre csak a tapasztalásra építek hogy mikor még stabilan 8-9 tonnás búzákat termeltünk és néhány táblán idő hiányában kimaradt a március végi - április eleji nitro stabilan 1-1,5 tonna különbség volt termésben. ahogy mondtam is ha tudom hogy nem jön eső akkor nem szórtam volna mert 47 mázsás búzának felesleges ennyi kaja..de március végén még óriási potenciál mutatkozott benne.
Arra nem számítottam hogy ha jól emlékszem 100 éves rekord dőlt meg hogy nem esett áprilisban, ez ahogy a kolléga is írja "kapufa" helyzetet teremtett.
Most tartunk 5/2 évnél hogy nem jött be ez a tápanyagutánpótlási gondolkodás, az még nem rossz arány ha azt nézem hogy kukoricánál 4/3-nál jött idén a váltás hogy csak akkor kapott volna kaját ha májusban is ígéretesnek tűnik.