Válasz termelo #14505. hozzászólásáraMit nem tudok? Leírtam, hogy ez a két cég áll mögötte. Az, hogy neked egy kattintásra nem jött ki a két adószám arról én nem tehetek. Google-be beírod és máris jön az információ.
Mindkét cég ellenőrizhető. A Démétér Biosystems Kft.-vel nekem és ismerősi körömnek csak pozitív tapasztalatai vannak. Egyáltalán nem értem a gyanakvás keltésedet, főleg, hogy téged nem is érdekel ez a "szénmegkötéses" sztori.
---
Mellékesen megjegyzem, hogy a Démétér Biosystems Kft. több oktatást és nyíltnapot szervezett már az agráriumban, így érdekes, hogy nem hallottál róla.
Ez a cég nálatok is elérhető. Lehet érdemes megkonzultálni, hogy mit tudnak ajánlani. Több ismerős regisztrált bele, de én még nem látok benne rációt.
Nagyrészt mindent úgy hallottam, ahogyan .Feco leírta, így azt kiegészíteni nem tudom.
Amit én olvastam, meg hallottam erről az dióhéjban az, hogy vannak szervezetek, akik akkreditált carbon kereskedők, szennyező cégek, mint autógyárak, petrolkémiai cégek, légitársaságok, cementgyárak, stb akik nem tudják csökkenteni a carbon-kibocsátásukat, mert nincs hogy, ők kötnek velük szerződést, és ők állják a számlát, cserébe ezek a cégek valamilyen igazolt rendszerben légköri CO2-t kötnek meg, pl. regeneratív mezőgazdasággal, erdőtelepítéssel, vagy kémiai co2 megkötéssel. A kisgazdaságok alapesetben nem tudnának karbon kvótát eladni, így ők ígyis-úgyis elesnének a carbon-csökkentésért járó pénzektől, őket fogják össze, és így az aggregált co2-csökkentést adják el szennyező cégeknek, hogy ők teljesíthessék a kötelező csökkentésüket.
Aki magyarországon van ő elsősorban akkor fizet eleget, ha még semmi sincs, és ehhez képest térsz át regeneratív gazdálkodásra, pl. szántásról no-tillre, vagy 0-ról jelentős mértékűre emeled a zöldtrágya-fedettséget.
Aki már most is így gazdálkodik, mint mi is, annak rengeteg papírozás mellett kb semmi lóvé nem járna, úgyhogy ettől mélyebben bele sem mentem...
Ez nem biztos, nekem az így jött le, szóval hátha más okosabb ebben.
Sziasztok!
Azokhoz lenne kérdésem, akik regeneratív talajmegújuló mezőgazdaságot praktizálnak.
No till a talajmegujító mezőgazdasághoz tartozik, striptill /sávmüvelés/ is?
Mert itt már van valami bolygatás sávokban.
Második kérdésem az lenne, akik talajmegujító mezőgazdaságot folytatnak, ezzel a CO megkötést is elérnek.
Carboneg céggel felvették a kapcsolatot? Mert állítólag elég szép pénzeket fizetnek a CO megkötésé.
Carboneg cégnek-szervezetnek vagy minek mondjam, honnan van pénze ilyen CO megkötésü mezőgazdaság finanszírozásához?
Tud valaki ebben az irányban valami útmutatóval szolgálni?
"Vagyunk egy páran, akik elsők között elkezdtük, és "figyelünk"
A topik a fórumon 2014 november 1-en indult.
Az első lépéseket akik megtették, azok közül hány fő fog előadni?
Anno Ferencszallas településen volt egy két napos rendezvény. Az ott részt vevők közül lesz-e előadó?
Mivel én nem találtam, ezért kérek segítséget."
A fenti szöveget írtam B Ferenc hirdetése után.
Jakabszallason lesz egy kétnapos konferencia.
Mivel engem csak az előadások anyaga érdekélne, amit ki is fizetnek, ha találok olyan személyt, akivel megtudjuk oldani.
Válasz Radocz #14492. hozzászólásáraMindössze arra reagáltam, hogy "szinte mindenütt sikerült". Ez nem igaz, mert sok terület volt az országban idén, ahol esélytelen volt. Még talajmunkázni sem lehetett, mert törtek a vasak a szárazságtól.
Válasz Radocz #14489. hozzászólására"Az idén szinte mindenütt sikerült."
Ha nem jöttek volna október végétől az esők, akkor az október elején vetett búzáink még mindig a porban feküdnének, várva a vizet a csírázáshoz. Ami október vége előtt volt itt csapadék a nyár elejétől kezdve, az teljesen komolytalan volt. Takarónövény esélytelen olyankor, amikor a határban minden fű kiszáradt, és a talaj 1m mélyen szét van repedezve mindenhol.
Válasz Radocz #14480. hozzászólásáraAz még messze van. Általában második nap szoktam járni. De mostan alighanem egybeesik egy iskolázással /nincsen pontos dátum/, amin részt szeretnék venni.
Válasz Radocz #14484. hozzászólásáraElőször egy szerkezet kímélő talajművelő gép kellene. Nem grúber (10cm-től mélyebben), nem vésőeke, nem sávművelő.
Például ez:
Persze ha van mindig jó takarónövény akkor nem kell, akkor elég a takarónövény és grúber 10cm mélyen. De nem mindig sikerül a takarónövény vetés jól.
Válasz Radocz #14484. hozzászólásáraNekem is van szántatlan területem, de ott megesznek az évelő gyomok főleg az aszat. Tudod te is milyen az, tettél már képet. Területeimet sorra viszem be ökoba, na ott előadásokon a talajélet pusztulást a sok vegyszernek, műtrágyának tulajdonítják. Mi ökosok sajnos tele vagyunk drótféreggel, nemsajnos gilisztával és minden mással..
Az ökot és a komolyabb talajbolygatás nélküli gazdálkodást nem tudom még hogyan lehetne összehozni.
Válasz trikolor5 #14460. hozzászólásáraAkik elkezdtük a TMMG-t (ma regenerativ gazdálkodásnak is hívják) azon a táblán soha többé nem fogunk szántani.
Tanító mesterünk, inkább a vegyszeres gyom kezelést javasolta. Lehet, hogy van közben változás, de én lemaradtam róla.
Ha újra össze jöttünk lenne egy kérdésem.
Ismerősöm munkagép vásárlás előtt áll. Olyat szeretne venni, ami beilleszthető a TMMG gazdálkodásba.
Az apríto hengert javasoltam neki.
Olyan és küllős kapa még nincs az udvaron.
Aki gyakorlott TMMG-s milyen eszközöket használ?
Javasoltam neki menjen el a VII TMMG konferenciára.
Válasz Sk Laci #14473. hozzászólásáraNem nem erről szólt a vita, de már túl léptem rajta. De te azért keresd vissza, mert ez ami a sírba tud vinni hogy azt sem tudja hogy miről van szó de beleszól.
Válasz Radocz #14476. hozzászólásáraAz igazat megmondva nem merem megpróbálni notill-ben az idei magas input és a termékek árzuhanása miatt. Nagyon észnél kell lenni, ha nem akar az ember "pofára esni".
Elég a kötöttön megnézni a forgóban a napraforgót, ahol össze van gyúrva a talaj. Viharos szelek ott elég sok naprát kifordított gyökerestől. Naprának alig volt gyökere, még bent a parcellában a nem megyúrton meg hatalmas gyökérzete volt.
Maradok inkább a lazító mellett. "Biztos ami biztos"
Válasz Sk Laci #14475. hozzászólásáraForgatás nélkülire.
A napra jobban viseli a "megpróbáltatasokat", mint a kukorica.
De most olvasható, hogy van sikeres no-till kukorica is.
Nekem még nem jött be.
Válasz Radocz #14467. hozzászólásáraTartottam tőle, mivel a terv az volt, hogy grúberrel sekélyen oldalkapákkal meghúzom és még egy menetben mélyítem a szárny nélkül. Az időjárás miatt a 2. menet elmaradt.
Tavasszal cca. 20 centire kézzel le tudtam nyúlni a talajban, így felesleges volt a további bolygatás.
Előtte évben sem volt szántva, rt után búza ment.
Utolsó nap kukorica vetés direkt vetovel.
A gyomosodas a nem mozgatott földben megjelent.
A talaj kemény volt. Sajnos most nem hagyták kontrollt rövid tárcsával.
Addig, amíg valakinek nem lesz sikeres direkt vetett kukoricája, nem erőltetem.
Válasz Csavarkulcs #14450. hozzászólásáraHa nincs évelő gyom, akkor az élő gyökér miatt lehet, hogy szerencsésebb lenne valami, ami nem csinál feketét. Pl. apríto henger vagy ami éppen van. És kontroll kell mindig! !!!!!!!!
Válasz Berente Antal #14464. hozzászólásáraSzimplán gyakorlati, a tavaszi elmunkálás miatt. Pl. a másfél méteres elszáradt cirokban nem egyszerű magágyat varázsolni tavasszal.
Válasz trikolor5 #14460. hozzászólásáraTermészetesen van ki úgy hagyja a kukorica tarlót...tavasszal vagy szór valamit alá vagy nem . Kap két sor RT és veti a szóját. A mázsa szerint a leg költséghatékonyabb megoldás ez volt.
Mennyi munkamenet? Minden évben más. Ezen kár vitázni. Volt év mikor aratás után csak szántás volt ősszel majd egy kombinátor vetés előtt. Ha nem volt fagy és csapadék is volt akkor több menet mert a gyom jön. És inkább mechanikai gyomírtás mint vegyszeres.
Válasz MTZ1221.3 #14456. hozzászólásáraEmese álma és Sarolt egybekeverve(Saroltot véletlenül vettem) 27-28 kg-val vetve. Kicsit tartottam a ciroktól tavasszal, de jött egy korai fagy és kicsapta belőle mindet. Nem magas az állomány, ellenben sűrű, a tarlórépa kézilabda méret, a tillage radish 30-40 centi.
Van 2 hektárban egy harmadik keverék, kizárólag 2 szikű, Kökény A. állította össze.
16457 hozzászólás
Válasz termelo #14505. hozzászólásáraMit nem tudok? Leírtam, hogy ez a két cég áll mögötte. Az, hogy neked egy kattintásra nem jött ki a két adószám arról én nem tehetek. Google-be beírod és máris jön az információ.
Mindkét cég ellenőrizhető. A Démétér Biosystems Kft.-vel nekem és ismerősi körömnek csak pozitív tapasztalatai vannak. Egyáltalán nem értem a gyanakvás keltésedet, főleg, hogy téged nem is érdekel ez a "szénmegkötéses" sztori.
---
Mellékesen megjegyzem, hogy a Démétér Biosystems Kft. több oktatást és nyíltnapot szervezett már az agráriumban, így érdekes, hogy nem hallottál róla.
Válasz termelo #14505. hozzászólásáraVégül is csak 10+ éves :D Én a Bunge ben kevésbé bíznék meg mint a Démétér ben :D
Válasz MTZ1221.3 #14504. hozzászólásáraLátod te sem tudod.
Azért 2024 ben már illene "mögé-állni" egy oldalnak.
A Bunge esetében felesleges ellenőrizni az okés de a Démétér azért nem olyan régi cég...
Válasz termelo #14503. hozzászólásáraA Bunge Zrt. vagy a Déméter Biosystems Kft. az amit ellenőrizni szeretnél?
Válasz MTZ1221.3 #14500. hozzászólásáraMilyen cég az ahol még egy adószámot sem találsz az oldalon, hogy le tudd ellenőrizni...
Válasz MTZ1221.3 #14500. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz .Feco. #14499. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Sk Laci #14498. hozzászólásáraHelló
Ez a cég nálatok is elérhető. Lehet érdemes megkonzultálni, hogy mit tudnak ajánlani. Több ismerős regisztrált bele, de én még nem látok benne rációt.
Nagyrészt mindent úgy hallottam, ahogyan .Feco leírta, így azt kiegészíteni nem tudom.
Válasz Sk Laci #14498. hozzászólásáraSzia, a strip-till a gyakorlatban javított no-till.
Amit én olvastam, meg hallottam erről az dióhéjban az, hogy vannak szervezetek, akik akkreditált carbon kereskedők, szennyező cégek, mint autógyárak, petrolkémiai cégek, légitársaságok, cementgyárak, stb akik nem tudják csökkenteni a carbon-kibocsátásukat, mert nincs hogy, ők kötnek velük szerződést, és ők állják a számlát, cserébe ezek a cégek valamilyen igazolt rendszerben légköri CO2-t kötnek meg, pl. regeneratív mezőgazdasággal, erdőtelepítéssel, vagy kémiai co2 megkötéssel. A kisgazdaságok alapesetben nem tudnának karbon kvótát eladni, így ők ígyis-úgyis elesnének a carbon-csökkentésért járó pénzektől, őket fogják össze, és így az aggregált co2-csökkentést adják el szennyező cégeknek, hogy ők teljesíthessék a kötelező csökkentésüket.
Aki magyarországon van ő elsősorban akkor fizet eleget, ha még semmi sincs, és ehhez képest térsz át regeneratív gazdálkodásra, pl. szántásról no-tillre, vagy 0-ról jelentős mértékűre emeled a zöldtrágya-fedettséget.
Aki már most is így gazdálkodik, mint mi is, annak rengeteg papírozás mellett kb semmi lóvé nem járna, úgyhogy ettől mélyebben bele sem mentem...
Ez nem biztos, nekem az így jött le, szóval hátha más okosabb ebben.
Sziasztok!
Azokhoz lenne kérdésem, akik regeneratív talajmegújuló mezőgazdaságot praktizálnak.
No till a talajmegujító mezőgazdasághoz tartozik, striptill /sávmüvelés/ is?
Mert itt már van valami bolygatás sávokban.
Második kérdésem az lenne, akik talajmegujító mezőgazdaságot folytatnak, ezzel a CO megkötést is elérnek.
Carboneg céggel felvették a kapcsolatot? Mert állítólag elég szép pénzeket fizetnek a CO megkötésé.
Carboneg cégnek-szervezetnek vagy minek mondjam, honnan van pénze ilyen CO megkötésü mezőgazdaság finanszírozásához?
Tud valaki ebben az irányban valami útmutatóval szolgálni?
Válasz mtz1221 #14496. hozzászólásáraÖsszekeverted a..
..
"Vagyunk egy páran, akik elsők között elkezdtük, és "figyelünk"
A topik a fórumon 2014 november 1-en indult.
Az első lépéseket akik megtették, azok közül hány fő fog előadni?
Anno Ferencszallas településen volt egy két napos rendezvény. Az ott részt vevők közül lesz-e előadó?
Mivel én nem találtam, ezért kérek segítséget."
A fenti szöveget írtam B Ferenc hirdetése után.
Jakabszallason lesz egy kétnapos konferencia.
Mivel engem csak az előadások anyaga érdekélne, amit ki is fizetnek, ha találok olyan személyt, akivel megtudjuk oldani.
Válasz Praetor #14493. hozzászólásáraAkik itt olvashatunk, arra már rájöttünk, hogy ha esély sincs a kelésre zsákban hagyunk minden vetőmagot.
Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Válasz Radocz #14492. hozzászólásáraMindössze arra reagáltam, hogy "szinte mindenütt sikerült". Ez nem igaz, mert sok terület volt az országban idén, ahol esélytelen volt. Még talajmunkázni sem lehetett, mert törtek a vasak a szárazságtól.
Válasz Praetor #14491. hozzászólásáraBékésben a pocok miatt nem vetett....
Hajdúnánáson korán vetett sikerült.
És ez is.
Válasz Radocz #14489. hozzászólására"Az idén szinte mindenütt sikerült."
Ha nem jöttek volna október végétől az esők, akkor az október elején vetett búzáink még mindig a porban feküdnének, várva a vizet a csírázáshoz. Ami október vége előtt volt itt csapadék a nyár elejétől kezdve, az teljesen komolytalan volt. Takarónövény esélytelen olyankor, amikor a határban minden fű kiszáradt, és a talaj 1m mélyen szét van repedezve mindenhol.
Válasz Radocz #14480. hozzászólásáraAz még messze van. Általában második nap szoktam járni. De mostan alighanem egybeesik egy iskolázással /nincsen pontos dátum/, amin részt szeretnék venni.
Válasz MTZ1221.3 #14487. hozzászólásáraA takarónövény 10 évből hatszor nem sikerül.
Ez már többször, több helyen megjelent.
Az idén szinte mindenütt sikerült.
Válasz trikolor5 #14486. hozzászólásáraAz omki.hu oldalon minden információ megtalálható.
10 éve tettem fel linket, hogy a szőlő közét takarónövénnyel vetették be.
Akkor még lehet, hogy más volt a neve. Az volt a lényeg, hogy kevesebb legyen a CO2 kibocsátás.
Meg hogy a virágra menjenek a méhek.
Anno Netparaszt mondta, hogy......
Olvasd vissza az összes írásat.
Szinte mindent leírt az utókornak.
Válasz Radocz #14484. hozzászólásáraElőször egy szerkezet kímélő talajművelő gép kellene. Nem grúber (10cm-től mélyebben), nem vésőeke, nem sávművelő.
Például ez:
Persze ha van mindig jó takarónövény akkor nem kell, akkor elég a takarónövény és grúber 10cm mélyen. De nem mindig sikerül a takarónövény vetés jól.
Válasz Radocz #14484. hozzászólásáraNekem is van szántatlan területem, de ott megesznek az évelő gyomok főleg az aszat. Tudod te is milyen az, tettél már képet. Területeimet sorra viszem be ökoba, na ott előadásokon a talajélet pusztulást a sok vegyszernek, műtrágyának tulajdonítják. Mi ökosok sajnos tele vagyunk drótféreggel, nemsajnos gilisztával és minden mással..
Az ökot és a komolyabb talajbolygatás nélküli gazdálkodást nem tudom még hogyan lehetne összehozni.
Válasz Sk Laci #14477. hozzászólásáraNehéz, agyagos talaj
Válasz trikolor5 #14460. hozzászólásáraAkik elkezdtük a TMMG-t (ma regenerativ gazdálkodásnak is hívják) azon a táblán soha többé nem fogunk szántani.
Tanító mesterünk, inkább a vegyszeres gyom kezelést javasolta. Lehet, hogy van közben változás, de én lemaradtam róla.
Ha újra össze jöttünk lenne egy kérdésem.
Ismerősöm munkagép vásárlás előtt áll. Olyat szeretne venni, ami beilleszthető a TMMG gazdálkodásba.
Az apríto hengert javasoltam neki.
Olyan és küllős kapa még nincs az udvaron.
Aki gyakorlott TMMG-s milyen eszközöket használ?
Javasoltam neki menjen el a VII TMMG konferenciára.
Ott nagyon sokat tud tanulni.
Válasz Radocz #14482. hozzászólásáraEnnyi.
Válasz Csavarkulcs #14481. hozzászólásáraHa van talaj élet, és megy vasárnap a kocsma mellé egy imára, talán.
Válasz Sk Laci #14473. hozzászólásáraEl kell kezdeni.
Válasz Sk Laci #14477. hozzászólásáraÖn dönt.
2015- ben Netparaszt, ha jól tévedek, napra alá 25-30 cm-t javasolt.
Akkor én is úgy gondoltam.
Most nem úgy gondolom.
Ha megyek az agromasexpora, (első nap), ott 12 órakor meg tudjuk a pizza mellett beszélni.
Válasz Sk Laci #14473. hozzászólásáraHsz 14388 innen indult.
Válasz Sk Laci #14473. hozzászólásáraNem nem erről szólt a vita, de már túl léptem rajta. De te azért keresd vissza, mert ez ami a sírba tud vinni hogy azt sem tudja hogy miről van szó de beleszól.
Válasz Radocz #14476. hozzászólásáraAz igazat megmondva nem merem megpróbálni notill-ben az idei magas input és a termékek árzuhanása miatt. Nagyon észnél kell lenni, ha nem akar az ember "pofára esni".
Elég a kötöttön megnézni a forgóban a napraforgót, ahol össze van gyúrva a talaj. Viharos szelek ott elég sok naprát kifordított gyökerestől. Naprának alig volt gyökere, még bent a parcellában a nem megyúrton meg hatalmas gyökérzete volt.
Maradok inkább a lazító mellett. "Biztos ami biztos"
Válasz Sk Laci #14475. hozzászólásáraForgatás nélkülire.
A napra jobban viseli a "megpróbáltatasokat", mint a kukorica.
De most olvasható, hogy van sikeres no-till kukorica is.
Nekem még nem jött be.
Válasz Radocz #14466. hozzászólásáraNo till-re gondolsz?
Ha igen, akkor esetleg laza talajokon. Kötött, szikes földeken nagyon kétlem.
Válasz Berente Antal #14471. hozzászólásáraAkkor oda kell menni tanulni!
Válasz Koczka József #14453. hozzászólásáraSpórolnátok a meneteken, ott ahol kétlem, hogy sikeres lenne.
Válasz Berente Antal #14471. hozzászólására
Igaz ez csak tavaszi notill :-)))
Válasz Radocz #14469. hozzászólásáraAki keres, talál sikeres notill kukoricát. Van néhány gazda.
Válasz Radocz #14467. hozzászólásáraTartottam tőle, mivel a terv az volt, hogy grúberrel sekélyen oldalkapákkal meghúzom és még egy menetben mélyítem a szárny nélkül. Az időjárás miatt a 2. menet elmaradt.
Tavasszal cca. 20 centire kézzel le tudtam nyúlni a talajban, így felesleges volt a további bolygatás.
Előtte évben sem volt szántva, rt után búza ment.
Válasz Gandhy #14454. hozzászólásáraHa kifagy vetesre kelni fognak a gyomok.
Anno, én adtam neki időben egy glifozátot.
Utolsó nap kukorica vetés direkt vetovel.
A gyomosodas a nem mozgatott földben megjelent.
A talaj kemény volt. Sajnos most nem hagyták kontrollt rövid tárcsával.
Addig, amíg valakinek nem lesz sikeres direkt vetett kukoricája, nem erőltetem.
Válasz Csavarkulcs #14450. hozzászólásáraHa nincs évelő gyom, akkor az élő gyökér miatt lehet, hogy szerencsésebb lenne valami, ami nem csinál feketét. Pl. apríto henger vagy ami éppen van. És kontroll kell mindig! !!!!!!!!
Válasz Gandhy #14448. hozzászólásáraAhhoz, hogy azt tudja, már jó talaj kell.
Ügyes vagy. Vagy az eső is okozhatta.
Válasz Sk Laci #14451. hozzászólásáraÚgy tudom, a napra terem lazítás nélkül is.
Érdemes lett volna kontrollt hagyni.
Válasz Berente Antal #14464. hozzászólásáraSzimplán gyakorlati, a tavaszi elmunkálás miatt. Pl. a másfél méteres elszáradt cirokban nem egyszerű magágyat varázsolni tavasszal.
Válasz Gandhy #14459. hozzászólásáraSzia, mi volt az ok és a cél a kizárólag kétszikű takaróval?
Válasz MTZ1221.3 #14461. hozzászólásáraNem. Kiszálltam, szerintem a pályázatíró felkészültsége a kanyarban sincs ahhoz, ami ide kell.
Válasz trikolor5 #14460. hozzászólásáraTermészetesen van ki úgy hagyja a kukorica tarlót...tavasszal vagy szór valamit alá vagy nem . Kap két sor RT és veti a szóját. A mázsa szerint a leg költséghatékonyabb megoldás ez volt.
Válasz Gandhy #14459. hozzászólásáraAkkor az brutál jó állomány lehet!
Vetőgép vásárlás sikerült úgy ahogyan beszéltük?
Mennyi munkamenet? Minden évben más. Ezen kár vitázni. Volt év mikor aratás után csak szántás volt ősszel majd egy kombinátor vetés előtt. Ha nem volt fagy és csapadék is volt akkor több menet mert a gyom jön. És inkább mechanikai gyomírtás mint vegyszeres.
Válasz MTZ1221.3 #14456. hozzászólásáraEmese álma és Sarolt egybekeverve(Saroltot véletlenül vettem) 27-28 kg-val vetve. Kicsit tartottam a ciroktól tavasszal, de jött egy korai fagy és kicsapta belőle mindet. Nem magas az állomány, ellenben sűrű, a tarlórépa kézilabda méret, a tillage radish 30-40 centi.
Van 2 hektárban egy harmadik keverék, kizárólag 2 szikű, Kökény A. állította össze.
Válasz Csavarkulcs #14457. hozzászólására(vagy nem műveléséről beszélgetünk)