Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraha ott hagyom tönkreteszi a tavaszi magágyam, en pedig glifot nem fogok használni a terminálásra, ezért kiszedem télen vagy kora tavasszal.
amúgy sem no-tillezek mert nem látom megfelelőnek itt.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraMinálunk idén tettek notilbe kukoricát. 2 éve nyomták benne, de gyenge eredménnyel. Idén a kukoricájuk nagyon ritka lett. Nem tudom, hogy a száraz tavasz miatt, vagy nem tettek drótféreg ellen semmit, de tényleg nagyon gyatrán nézett ki. 4-10 m.es foltokban nem volt semmi.
Kukorica aratása után már beleengedték a lazítót.
Válasz barazdabetyar. #13588. hozzászólásáraa bikák miatt megvan már úgy is minden, de sose jutottam el odáig, hogy a takarót kaszáljam, ugyanis sose nőtt meg akkorára, vagy egyeltalán ki se kelt...
az biztos hogy tavaszig nem maradhat meg, mert kiszed minden nedvességet és tönkreteszi a tavaszi magágyat.
ki nem fagy mert évek óta nincs olyan hideg, valamikor februàrban kellene kiszedni vagy max március elején, de az meg időjárásilag lutri, mert nem tudsz a földre menni.
Válasz horvath.agro #13579. hozzászólásáraGondolom,a szárát kell szenesíteni.Aratás után sodrás bálázás,behordás,szenesít,aztán kiszór.Rengeteg munka,meg gép.Ami eddig nem volt sokaknál.Sodró,bálázó,rakodó,bálaszállító.
Válasz zalaias #13583. hozzászólásáraMire megtudtuk volna, Netparasztot elüldözték.
Nem akarok így járni.
Nekem 7 év gyakorlatom van, de egyre több a hiányzó információ.
Tanulni csinálni, és figyelni a talajt.
Én mikroszkóppal és ásóval kezdem a következő parcellát.
Tavasszal.
Anno úgy döntöttem, hogy takaró növényből írok egy "szakdolgozatot"
Már csak le kell gépelnem.
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraÉrtem, hát köszönöm a tippeket! Nálunk sem sokan csinálják, inkább a zöldítés miatt. De igazán komoly takarónövényes nincs a közelben.
Válasz zalaias #13564. hozzászólásáraÉn a minimálmüvelést praktizálom, így nálam a vasak bele vannak engedve a földbe. Jobban a kötelező greening miatt vetel a facélia+bíborhere kombót. Pozitívat akkor tapasztalok, ha esős a korai ősz. Állítólag a bíborhere hoz megkötött N , de hogy 60-70 nap alatt a vetéstől ez mennyi mennyiség
De van negatívum is: Kiveszi a földből a nedvességet, főleg az idei őszön. Szerencsétlen őszi árpa a mai napig csak foltokban van kikelve, pedig október elején volt elvetve.
Az egerek felszaporodnak benne, mert a vadászurak a rókákat kilővik, ami kiszedi az egeret fészkestől, mert szúrja a szemüket. A sasmadár meg képtelen megfogni az egeret 30 cm-től magasabb növényzetben. Ha a gyom is kikel a takarónövénnyel egyszerre, akkor mire a törvény engedné ledolgozni meghozza a gyommagot. Biztos ami biztos nehogy a következő évben gyomirtó nélkül gazdálkodjak. Ha netalán tán pohánka van a keverékben, az 100 % ra hoz magot, rosszulsikerült pre gyomirtásnál kukoricában, napraforgóban előre lehet örülni.
A szomszédod is fog imádni, ha repcéje van melletted vetve, a szélső 3 m-es sáv kipusztul a repcéje a bogárnyomás miatt.
Hirtelen ennyi jutott az eszembe. Nem kell mindent elhinni amit a "zöldek" nyomnak az EU-ban. Töbségjük még halvány fogalmuk se nincsen a mezőgazgasággal kapcsolatban. Hallanak valamit, kiragadnak egy-két szót a témából, és nyomják mint a misét, hogy ezt így meg úgy kell csinálni, de a teljes kihatásról fogalmuk se nincsen.
Akinek tetszik a takarónövényezés, tessék kérem nyomja, de szerintem a takarónövények nem a csapadékszegény régiók megmentője.
Szeretném a gazdatársadalomnak megemlíteni a terméshozam növelő és egyben klíma végő (pl. 1ha kukoricaszárból készült és beszántott biochar 6 tonna CO2 mennyiséget visz a földbe a légterünkből) un. "biochar" alkalmazását. Nüveli a terméshozamot, csökkenti a mútrágyaigényt és a talaj vízmegtartó képességét. Főleg a homokos területeken egy egyedülálló talajjavító - talajerő potló. bövebben a http://gumienergia.hu honlapon taláélható a gazdák saját kivitelezhető szenesítő berendezés. Rajzokat ingyen felajánlották, tehát a gépjavítő múhelyükben egy mobil berendezés elkészíthető.
Válasz MrPoke #13571. hozzászólására hát az lehet hogy gombaölők jobban szenyeznek nem is ültettem kertészeti kulturát az almás helyére azért a Tsz világban 27 szer permetezték a fákat minimum az azért nem semmi főleg ha hozzá számoljuk hogy min:10000 liter/hektárban nyomták nem 200l/ha
Válasz endypapa_20120 #13572. hozzászólására Hát a marha hamarabb mint a parlagfű mert ,hogy nálunk a holdbéli tájon is van derékig érő az-az van nekünk néhány dűlő szőlő ami kb 400 ha s nem volt művelve már 85 óta szinte mindenki ott hagyta ez több 10 ezer tulajdonos de a parlagfű az rendíthetetlenűl nő benne meg a fekete üröm,homoki siskával vegyesen kerül azért laboda is ez a gyom képes túl élni a gyom írtást ha kap egy kis esőtt néhány órán belül ugyanis viaszos a levele szóval nem egyszerű gyom
Válasz barazdabetyar. #13574. hozzászólásáraNa ez úgy hülyeség ahogy írtad jobb ha tőlem tudod meg én vegyszerrel védekezem ellenük évek óta több kiló sütőport szórtam nekik és tele van velük a földem a hagyományos lakásban használható riasztó és ölőszerekig minden félével próbálkoztam már nem ritkulnak sajnos lehet kevesett olvastam de gyakorlatban szívattak ezek a férgek eleget
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraNem lesz több gyomirtó használat,inkább kevesebb.Többet kellene olvasni,meg tanulni.A föld felszínen,vagy sekélyre tett gyommag fog leghamarabb eltűnni.Mivel itt vannak a lebontó baktériumok.Meg volt egy tudományos megfigyelés,a hangyáknak nagy szerepük van.Jelentős mennyiségű gyommagot pusztítanak el.Forgatással le van téve a gyommag ,el van konzerválva.És szépen minden évben van valamennyi előhozva.Forgatással a hangya élettere is el van pusztítva.Stb.
Válasz Mihály #13566. hozzászólásáraÉrdekesség. Felénk szinte a parlagfű volt az egyeduralkodó a földeken (innen származik, ide hozták be anno, marháknak).
Mióta elhagytuk a szántást, egyre fogy. A leg régebb óta szántatlan táblákban, szinte nincs is. Helyette a fehér libatop jött be, de az sem olyan mértékben, mint korábban a parlagfű volt.
Válasz Mihály #13568. hozzászólásáraForgatás nélküli rendszerben lehet hogy több a gyomírtó használat. Ami nem feltétlen igaz de legyen.
De egy gyomírtónak jelentősen elmarad a környezeti hatása egy rovarölő, gombaölőtől. És bizony akik forgatás nélkül művelnek, jelentősen kevesebb, rovar és gombaölőt használnak. Ez tény.
Válasz horvath.agro #13556. hozzászólására nos már próbáltam a kertben csak robival kapartam meg kétszer a kukorica földjét nem kombinátor nem tárcsa csak robi ami elvileg ahogyan az okosak mondják rontja a talaj minőséget mert kemény lesz stb nos a kukoricám éppen olyan lett mint arrébb 6 km-el a sorszám meg a súly is egyezet úgyan úgy mint a 33cm mélyen szántott 2 kombinátorozott földben minősége ugyanaz homok szóval akkor miért is akarunk Amerikáig szántani??? már a mélységre gondoltam láttam néhány videótt az Olaszok már 50 cm mélyen szántanak kétfejes ekével 100pluszod fiat traktorokkal de miért mikor 15-20cm van élet a talajban ami mélyebbre kerül elpusztúl rothad korhad vagy még azt sem mert még két év múlva is kiforgatod a földből ??,
Válasz horvath.agro #13565. hozzászólásáraNem tudok veled "vitatkozni" nem ismerem
ezt a fajta művelést (még, ki tudja)De ha betiltanák a glifot, simán meg lennék nélküle
Válasz Sk Laci #13560. hozzászólására azt értem de az időjárás függő is főleg mióta a parlagfű a fő ellenség azt ha Mihálynapkor megkaszálod novemberben megbüntetnek érte ha nem forgatod le olyan eszeveszeten nő
Válasz Sk Laci #13562. hozzászólásáraSzerintem nem, nem akarok visszalapozni,nem értek hozzá ,nem akarok okoskodn,i de sokszor olvastam itt a többszöri gyomírtózást egy területnél
Válasz B.Bali #13561. hozzászólásáraAki ismeri a területjeit és gyomflóra összetételét, szerintem megoldja 1x gyomirtással.
Esetleg a notilben kiiktatni valamivel az árvakelést, ha nem akar vasat beleengedni a földbe.
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraAz elhanyagolt területeket ha valaki gatyába akarja rázni az normális, hogy több gyomirtó fogy az első 2-3 évben. Utána már lejjebb lessz a talaj gyommagtartaléka.
Szerintem nem nagyon lessz túlvegyszerezés.
Válasz zalaias #13557. hozzászólásáraKésszen veszem a keveréket. 12 kg egy zsák, ami elég 1 ha-ra. De a % arányt meg kéne néznem, miből mennyi van a zsákban.
Tavaszi elé is szoktam, mikor hogyan jön ki a vetésforgó. De nálam az öszi vetésü főnövények vannak túlsúlyban.
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraEzen már én is gondolkodtam. Tudod mennyi glifot használunk egy év alatt? Semennyit,még csak nem is emlékszem mikor fujtuk utoljára. Én is sokszor olvasom itt ,hogy mégse lennének nélküle. Pedig az ilyen olyan till művelésnél még a gyomok se jönnek úgy állítólag.
Válasz Sk Laci #13554. hozzászólásáraÉs a facéliát-bíborherék milyen mennyiséggel veted? Nem lenne jobb a tavaszi vetés elé vetned, hogy jobban megnőjön?
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraitthon nem fog ugy elterjedni a no-till hogy gondot okozzon a gyomirto.
min-tillben pedig kevesebbet hasznal a gazda mint szantasban pl...
igy en a szantas miatt aggodnek inkabb, mert 2050re ha igy folytatodik a dolog, termotalaj nem lesz.
Válasz Sk Laci #13554. hozzászólására Nem szeretnék okoskodni de ha elkezdet valaki MITILL-ben gazdálkodni amit majd 7-8 év múlva NoTill-ben folytat az mennyi gyoírtótt fog kifújni a talajra s mi lesz annak a következménye 20-30 év múlva mert ugye a 70 években születtek meg a fűrdőszobák és a 80 években már nem lehetett inni az ásott kutakból mert betegek lettek az emberek itt az alföldön akkor 2050-re le kell zárni az összes fúrt kutatt 150 méter mélységig mert olcsón menjünk tönkre vagy hogyan gondolják ezt a nagy agyak az egyetemeken ?????
Válasz zalaias #13553. hozzászólásáraFacéli+bíborhere kombinációt szoktam használni aratás után vetve július 20-ig. Ha van nedvesség, és kikel, akkor van takarás.
Jobb lenne az augusztusi vetés, hogy a gabona árvakelést sikerüljön eliminálni, de ha októberben vetek a helyére, muszáj júliusban vetnem.
Válasz MrPoke #13552. hozzászólásáraAkkor mi az ami jó talajtakarást ad aug-szept vetésben és nem mustár-olajretek? Nálad mi vált be? Amúgy kukorica elé lenne vetve árpa után.
Válasz zalaias #13550. hozzászólásáraPillangósok nem alkalmasak takarónövénynek a Magyar viszonyokon.
Ősszel semmi fejlődésük nincs, tavasszal pedig korán meg kell semmisíteni mert minden csep víz számít.
Öntözött területen viszont csodákta képes. Egy kelesztő öntözés nyáron, és még egy tavasszal a kulturnövénynek is egy kelesztés.
Takarónövénnyel kapcsolatban érdekelne, hogy a különböző cégek 15-25 kg/ha-os vetőmagnormát ajánlanak a keverékekből. Ez a mennyiség elég, hogy normális talajtakarást lehessen elérni (pl. gyengébb talajfoltokon is) és ne úgy nézzen ki a terület mint egy gyenge árvakelés? Itt nem a mustár-olajretek kombóra gondolok, inkább valamilyen gabona+pillangós keverékre.
15546 hozzászólás
Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraA napokban olvastam, hogy no-till és a kapás nehezen egyeztethető össze.
2022-ben is kapás növényt terveztem.
Január 10 körül veszem a talaj mintát.
Ettől függően döntök.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraha ott hagyom tönkreteszi a tavaszi magágyam, en pedig glifot nem fogok használni a terminálásra, ezért kiszedem télen vagy kora tavasszal.
amúgy sem no-tillezek mert nem látom megfelelőnek itt.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraMinálunk idén tettek notilbe kukoricát. 2 éve nyomták benne, de gyenge eredménnyel. Idén a kukoricájuk nagyon ritka lett. Nem tudom, hogy a száraz tavasz miatt, vagy nem tettek drótféreg ellen semmit, de tényleg nagyon gyatrán nézett ki. 4-10 m.es foltokban nem volt semmi.
Kukorica aratása után már beleengedték a lazítót.
Válasz horvath.agro #13590. hozzászólásáraA takaró lényege, hogy ott hagyjuk.
Majdnem, mint az erdő.
Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható.
Válasz barazdabetyar. #13588. hozzászólásáraa bikák miatt megvan már úgy is minden, de sose jutottam el odáig, hogy a takarót kaszáljam, ugyanis sose nőtt meg akkorára, vagy egyeltalán ki se kelt...
az biztos hogy tavaszig nem maradhat meg, mert kiszed minden nedvességet és tönkreteszi a tavaszi magágyat.
ki nem fagy mert évek óta nincs olyan hideg, valamikor februàrban kellene kiszedni vagy max március elején, de az meg időjárásilag lutri, mert nem tudsz a földre menni.
Válasz Radocz #13587. hozzászólásáraAkkor te már no-till-el termelsz? Vagy még kell valamilyen talajművelés (nem a tarlóhántásra gondolok)?
Válasz horvath.agro #13579. hozzászólásáraGondolom,a szárát kell szenesíteni.Aratás után sodrás bálázás,behordás,szenesít,aztán kiszór.Rengeteg munka,meg gép.Ami eddig nem volt sokaknál.Sodró,bálázó,rakodó,bálaszállító.
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraVan a zoldites, ami kötelező, és van a takaró növény, amit egy páran önkéntes alapon csinálunk.
És eljutott a talaj, hogy alkalmas lett direkt vetésre.
Válasz Mihály #13566. hozzászólásáraFelénk nincs parlagfű.
Ott nő, ahol a talajt védeni kell.
És nem gyom, hanem.......
Válasz zalaias #13583. hozzászólásáraMire megtudtuk volna, Netparasztot elüldözték.
Nem akarok így járni.
Nekem 7 év gyakorlatom van, de egyre több a hiányzó információ.
Tanulni csinálni, és figyelni a talajt.
Én mikroszkóppal és ásóval kezdem a következő parcellát.
Tavasszal.
Anno úgy döntöttem, hogy takaró növényből írok egy "szakdolgozatot"
Már csak le kell gépelnem.
Válasz Radocz #13582. hozzászólásáranekem is a 4. eves takaronovenyes evem lesz de nem tudok semmit....
Válasz Radocz #13582. hozzászólásáraÉs hogy kellett volna kezdeni?
Válasz zalaias #13581. hozzászólásáraÉn takaró növényezek.
Lassan meg tudom, hogy kellett volna kezdeni.
Gyakorolni kell!
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraÉrtem, hát köszönöm a tippeket! Nálunk sem sokan csinálják, inkább a zöldítés miatt. De igazán komoly takarónövényes nincs a közelben.
Válasz zalaias #13564. hozzászólásáraÉn a minimálmüvelést praktizálom, így nálam a vasak bele vannak engedve a földbe. Jobban a kötelező greening miatt vetel a facélia+bíborhere kombót. Pozitívat akkor tapasztalok, ha esős a korai ősz. Állítólag a bíborhere hoz megkötött N , de hogy 60-70 nap alatt a vetéstől ez mennyi mennyiség
De van negatívum is: Kiveszi a földből a nedvességet, főleg az idei őszön. Szerencsétlen őszi árpa a mai napig csak foltokban van kikelve, pedig október elején volt elvetve.
Az egerek felszaporodnak benne, mert a vadászurak a rókákat kilővik, ami kiszedi az egeret fészkestől, mert szúrja a szemüket. A sasmadár meg képtelen megfogni az egeret 30 cm-től magasabb növényzetben. Ha a gyom is kikel a takarónövénnyel egyszerre, akkor mire a törvény engedné ledolgozni meghozza a gyommagot. Biztos ami biztos nehogy a következő évben gyomirtó nélkül gazdálkodjak. Ha netalán tán pohánka van a keverékben, az 100 % ra hoz magot, rosszulsikerült pre gyomirtásnál kukoricában, napraforgóban előre lehet örülni.
A szomszédod is fog imádni, ha repcéje van melletted vetve, a szélső 3 m-es sáv kipusztul a repcéje a bogárnyomás miatt.
Hirtelen ennyi jutott az eszembe. Nem kell mindent elhinni amit a "zöldek" nyomnak az EU-ban. Töbségjük még halvány fogalmuk se nincsen a mezőgazgasággal kapcsolatban. Hallanak valamit, kiragadnak egy-két szót a témából, és nyomják mint a misét, hogy ezt így meg úgy kell csinálni, de a teljes kihatásról fogalmuk se nincsen.
Akinek tetszik a takarónövényezés, tessék kérem nyomja, de szerintem a takarónövények nem a csapadékszegény régiók megmentője.
Válasz orc.obc #13578. hozzászólására1 ha kukorica jovore 900 ezer forint lesz minimum!!! ki az aki ennyit beszantogat???
Szeretném a gazdatársadalomnak megemlíteni a terméshozam növelő és egyben klíma végő (pl. 1ha kukoricaszárból készült és beszántott biochar 6 tonna CO2 mennyiséget visz a földbe a légterünkből) un. "biochar" alkalmazását. Nüveli a terméshozamot, csökkenti a mútrágyaigényt és a talaj vízmegtartó képességét. Főleg a homokos területeken egy egyedülálló talajjavító - talajerő potló. bövebben a http://gumienergia.hu honlapon taláélható a gazdák saját kivitelezhető szenesítő berendezés. Rajzokat ingyen felajánlották, tehát a gépjavítő múhelyükben egy mobil berendezés elkészíthető.
Válasz MrPoke #13571. hozzászólására hát az lehet hogy gombaölők jobban szenyeznek nem is ültettem kertészeti kulturát az almás helyére azért a Tsz világban 27 szer permetezték a fákat minimum az azért nem semmi főleg ha hozzá számoljuk hogy min:10000 liter/hektárban nyomták nem 200l/ha
Válasz endypapa_20120 #13572. hozzászólására Hát a marha hamarabb mint a parlagfű mert ,hogy nálunk a holdbéli tájon is van derékig érő az-az van nekünk néhány dűlő szőlő ami kb 400 ha s nem volt művelve már 85 óta szinte mindenki ott hagyta ez több 10 ezer tulajdonos de a parlagfű az rendíthetetlenűl nő benne meg a fekete üröm,homoki siskával vegyesen kerül azért laboda is ez a gyom képes túl élni a gyom írtást ha kap egy kis esőtt néhány órán belül ugyanis viaszos a levele szóval nem egyszerű gyom
Válasz barazdabetyar. #13574. hozzászólásáraNa ez úgy hülyeség ahogy írtad jobb ha tőlem tudod meg én vegyszerrel védekezem ellenük évek óta több kiló sütőport szórtam nekik és tele van velük a földem a hagyományos lakásban használható riasztó és ölőszerekig minden félével próbálkoztam már nem ritkulnak sajnos lehet kevesett olvastam de gyakorlatban szívattak ezek a férgek eleget
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraNem lesz több gyomirtó használat,inkább kevesebb.Többet kellene olvasni,meg tanulni.A föld felszínen,vagy sekélyre tett gyommag fog leghamarabb eltűnni.Mivel itt vannak a lebontó baktériumok.Meg volt egy tudományos megfigyelés,a hangyáknak nagy szerepük van.Jelentős mennyiségű gyommagot pusztítanak el.Forgatással le van téve a gyommag ,el van konzerválva.És szépen minden évben van valamennyi előhozva.Forgatással a hangya élettere is el van pusztítva.Stb.
Válasz B.Bali #13563. hozzászólásáraEgyáltalán nem kell többször gyom irtani.
Válasz Mihály #13566. hozzászólásáraÉrdekesség. Felénk szinte a parlagfű volt az egyeduralkodó a földeken (innen származik, ide hozták be anno, marháknak).
Mióta elhagytuk a szántást, egyre fogy. A leg régebb óta szántatlan táblákban, szinte nincs is. Helyette a fehér libatop jött be, de az sem olyan mértékben, mint korábban a parlagfű volt.
Válasz Mihály #13568. hozzászólásáraForgatás nélküli rendszerben lehet hogy több a gyomírtó használat. Ami nem feltétlen igaz de legyen.
De egy gyomírtónak jelentősen elmarad a környezeti hatása egy rovarölő, gombaölőtől. És bizony akik forgatás nélkül művelnek, jelentősen kevesebb, rovar és gombaölőt használnak. Ez tény.
Válasz horvath.agro #13569. hozzászólására
Válasz Mihály #13568. hozzászólásáraen tisztaban vagyok ezzel, epp ezert 9. eve nem szantok es 4 eve minimal muvelek.
Válasz horvath.agro #13556. hozzászólására nos már próbáltam a kertben csak robival kapartam meg kétszer a kukorica földjét nem kombinátor nem tárcsa csak robi ami elvileg ahogyan az okosak mondják rontja a talaj minőséget mert kemény lesz stb nos a kukoricám éppen olyan lett mint arrébb 6 km-el a sorszám meg a súly is egyezet úgyan úgy mint a 33cm mélyen szántott 2 kombinátorozott földben minősége ugyanaz homok szóval akkor miért is akarunk Amerikáig szántani??? már a mélységre gondoltam láttam néhány videótt az Olaszok már 50 cm mélyen szántanak kétfejes ekével 100pluszod fiat traktorokkal de miért mikor 15-20cm van élet a talajban ami mélyebbre kerül elpusztúl rothad korhad vagy még azt sem mert még két év múlva is kiforgatod a földből ??,
Válasz horvath.agro #13565. hozzászólásáraNem tudok veled "vitatkozni" nem ismerem
ezt a fajta művelést (még, ki tudja)De ha betiltanák a glifot, simán meg lennék nélküle
Válasz Sk Laci #13560. hozzászólására azt értem de az időjárás függő is főleg mióta a parlagfű a fő ellenség azt ha Mihálynapkor megkaszálod novemberben megbüntetnek érte ha nem forgatod le olyan eszeveszeten nő
Válasz B.Bali #13563. hozzászólásáramiert kellene tobbszori gyomirto? en mintillben kevesebbet hasznalok mint szantottban
Válasz Sk Laci #13559. hozzászólásáraÉrtem, és te mint gyakorlott takarónövényes vettél észre pozitív változást? És ha igen mit?
Válasz Sk Laci #13562. hozzászólásáraSzerintem nem, nem akarok visszalapozni,nem értek hozzá ,nem akarok okoskodn,i de sokszor olvastam itt a többszöri gyomírtózást egy területnél
Válasz B.Bali #13561. hozzászólásáraAki ismeri a területjeit és gyomflóra összetételét, szerintem megoldja 1x gyomirtással.
Esetleg a notilben kiiktatni valamivel az árvakelést, ha nem akar vasat beleengedni a földbe.
Válasz Sk Laci #13560. hozzászólásáraNem elhanyagolt területekről van szó.
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraAz elhanyagolt területeket ha valaki gatyába akarja rázni az normális, hogy több gyomirtó fogy az első 2-3 évben. Utána már lejjebb lessz a talaj gyommagtartaléka.
Szerintem nem nagyon lessz túlvegyszerezés.
Válasz zalaias #13557. hozzászólásáraKésszen veszem a keveréket. 12 kg egy zsák, ami elég 1 ha-ra. De a % arányt meg kéne néznem, miből mennyi van a zsákban.
Tavaszi elé is szoktam, mikor hogyan jön ki a vetésforgó. De nálam az öszi vetésü főnövények vannak túlsúlyban.
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraEzen már én is gondolkodtam. Tudod mennyi glifot használunk egy év alatt? Semennyit,még csak nem is emlékszem mikor fujtuk utoljára. Én is sokszor olvasom itt ,hogy mégse lennének nélküle. Pedig az ilyen olyan till művelésnél még a gyomok se jönnek úgy állítólag.
Válasz Sk Laci #13554. hozzászólásáraÉs a facéliát-bíborherék milyen mennyiséggel veted? Nem lenne jobb a tavaszi vetés elé vetned, hogy jobban megnőjön?
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraitthon nem fog ugy elterjedni a no-till hogy gondot okozzon a gyomirto.
min-tillben pedig kevesebbet hasznal a gazda mint szantasban pl...
igy en a szantas miatt aggodnek inkabb, mert 2050re ha igy folytatodik a dolog, termotalaj nem lesz.
Válasz Sk Laci #13554. hozzászólására Nem szeretnék okoskodni de ha elkezdet valaki MITILL-ben gazdálkodni amit majd 7-8 év múlva NoTill-ben folytat az mennyi gyoírtótt fog kifújni a talajra s mi lesz annak a következménye 20-30 év múlva mert ugye a 70 években születtek meg a fűrdőszobák és a 80 években már nem lehetett inni az ásott kutakból mert betegek lettek az emberek itt az alföldön akkor 2050-re le kell zárni az összes fúrt kutatt 150 méter mélységig mert olcsón menjünk tönkre vagy hogyan gondolják ezt a nagy agyak az egyetemeken ?????
Válasz zalaias #13553. hozzászólásáraFacéli+bíborhere kombinációt szoktam használni aratás után vetve július 20-ig. Ha van nedvesség, és kikel, akkor van takarás.
Jobb lenne az augusztusi vetés, hogy a gabona árvakelést sikerüljön eliminálni, de ha októberben vetek a helyére, muszáj júliusban vetnem.
Válasz MrPoke #13552. hozzászólásáraAkkor mi az ami jó talajtakarást ad aug-szept vetésben és nem mustár-olajretek? Nálad mi vált be? Amúgy kukorica elé lenne vetve árpa után.
Válasz zalaias #13550. hozzászólásáraPillangósok nem alkalmasak takarónövénynek a Magyar viszonyokon.
Ősszel semmi fejlődésük nincs, tavasszal pedig korán meg kell semmisíteni mert minden csep víz számít.
Öntözött területen viszont csodákta képes. Egy kelesztő öntözés nyáron, és még egy tavasszal a kulturnövénynek is egy kelesztés.
Ez alol kivétel az Alpok alja talán.
Válasz zalaias #13550. hozzászólásáraszerintem nem, en kb 150-160% os normaval vetettem, akkor jo.
Sziasztok!
Takarónövénnyel kapcsolatban érdekelne, hogy a különböző cégek 15-25 kg/ha-os vetőmagnormát ajánlanak a keverékekből. Ez a mennyiség elég, hogy normális talajtakarást lehessen elérni (pl. gyengébb talajfoltokon is) és ne úgy nézzen ki a terület mint egy gyenge árvakelés? Itt nem a mustár-olajretek kombóra gondolok, inkább valamilyen gabona+pillangós keverékre.
Köszi!
Anno Netparaszt illetve Sz Attila meghirdette, hogy legyél Te az év talaj megújítója.
Érdekel valakit a fórumrol?
Ha igen kérem privátban jelezze!
Válasz Kémlelő #13545. hozzászólásáraTakaró növény, minden növényben van fehérje
Válasz Sz_Pisti #13544. hozzászólására-10 3 napig