GREENMAN PURUS – SZENNYVÍZKEZELÉS MESTERFOKON
Értékelés az 5-ből, értékelés alapján (10 vásárlói értékelés)
2 200 Ft-tól
Speciális, hatékony biológiai szennyvíztisztító koncentrátum családi házakhoz, panziókhoz, nyaralókhoz 4 féle kiszerelésben, megbízható magyar gyártótól!
Bármilyen típusú emésztőhöz használható
Megszünteti a zsírosodást és a csatornarendszer dugulását
Fenntartja az emésztő biológiai egyensúlyát
Lebontja és elfolyósítja a szennyvíz szilárd fázisát
Természetes módon csökkenti a szippantások gyakoriságát
Megelőzi és megszünteti a kellemetlen szagokat
Panaszkodtok, nem sikerül a mtakaró, csapadék hiány miatt. Mielött mindent a vízhiány rovására írtok, nem árt megtnézni mivel gyomírtatok gabonában! Mi pl. megszoptuk párszor a Genius WG-vel, mire rájöttünk, hogy megfogja na takarót is. Nem árt előnyben részesíteni az öszi gyomírtást.
Válasz horvath.agro #13633. hozzászólásáraÁsógép nem forgatás nélküli eszköz... Az a szántásnál is nagyobb bajt csinál.
Ásógép arra jó hogy kipróbálja a paraszt kövi évben hatalmas a termés. Aztán évről évre csökken.
Mert az aktív oxigén bevitellel, rengeteg szerves anyag lebomlik és feltáródik a talajban így csodálatos termést lehet elérni.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólására Nos mielőtt varangyokról beszélsz magyarázd el nekem hogy hogyan termelsz burgonyát a talaj forgatása nélkül vagy ez csak a gabona termelésben lehet megvalósítani ???
Válasz trikolor5 #13627. hozzászólásáraOFF:
A mezei acat minden kultúrában jól irtható mára, nem szabadna, hogy gondot okozzon. Beszélgess többbet a növényvédősöddel, ha eddig is beszéltél vele, akkor cseréld le.
Válasz trikolor5 #13627. hozzászólásáraFelénk a mezei acat volt a legjellemzőbb gyomnövény a szántókon. Amióta ecsetpázsit terjedt el a környékünkön, azóta Genius WG-vel gyomirtjuk a búzát. Ennek meg gyökérirtó hatása van az acatra. Úgyhogy a forgatás nélküliben nincs vele több gondunk, mint előtte. Sőt. Korábban a egyik leg acatosabb táblánkban tavaly talán egy szál sem volt belőle. Más táblák esetében foltszerűen egy-két helyen tribenuron metil tartalmú gyomirtóval igazítottam késői időpontban, de csak azért, hogy ne hozzon magot, gazdasági jelentősége talán nem is nagyon lett volna.
Válasz Praetor #13626. hozzászólásáraÉn is próbálkoztam szántás elhagyásával, de az acat meg a mélyen gyökerezők szemmel láthatóan felszaporodtak a szántotthoz képest, és a kapás növényeket nagyon megfolytották. De, ez is valószínűleg területtfüggő, acatnál is először 1pici folt van, de ha nem gyomírtjuk vagy műveljük jó mélyen pár év múlva vakarhatjuk a fejünket. Öröm az ürömben, hogy az acat elvileg a jó földben érzi jól magát.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraEz a tévhiedelem felénk is él egyesekben. Amikor meg összevetettük, akkor meg kiderült, hogy érdemben nincs különbség a szerhasználat mértékében legalábbis a forgatás nélküli/mintill és a szántásos művelést nézve.
Válasz Vinkó #13621. hozzászólásáraMinden, széles 75cm-re vethető kultúránál már alap szerszám a sávművelő.
Meglévő lazitó évek óta nem lett használva.Gabonavetések elé pedig a grúber
játszik. Kötelező zőldtrágyát a sávművelés elötti időszakban szántottuk.Esős öszi napokan
amikor egyéb munkát nem lehetett végezni,csak zt-t leszántani,de ez már a multé.Glifozát áremelés nem kedvez sajnos a no-till,min-till művelésnek,de ezt is megoldjuk.
Szervesanyagot tudod növelni zöldtrágyával. Nem kell, hogy a legdrágább keverékeket válaszd. Sokszor van hirdetve az aprókban szója, zab, rozs, cirok és egyéb takarmánynövény. Gabona után tök jól meg lehet csinálni és annyival nő a szerves anyagod. Mulcsozhatod, szánthatod ízlés szerint. Nem okoskodni akarok, csak hogy van alternatíva ami nincs olyan jó mint a szervestrágya, de jobb mint a semmi.
Komposzt extraktumot is szórhatsz az is jó és nem kell annyit szecskázni vele, mint egy komposzt teával. Komposztot pedig lehet csinálni megint viszonylag kis energiával.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólásáraNincs itt semmi gond,ott hol megy csinálják,ott hol rizikós nem csinálják,mivel mára kiderült nem adaptálható ez sem minden régióra,mint ahogy a szójatermesztés sem. Nem ellene vagyunk,hanem informálunk,hogy kinél mi a buktató a legjobb tudás-tapasztalat ellenére. Nálam a vad és a kiszámíthatatlan,igen rosszul elosztó csapadék...két napja +15 körül mocorog a hőmérséklet és igen finoman mozog a szél. Lucerna ki lett forgatva...az alja szinte száraz volt(november vége). Ma egy idevezényelt katona megjegyezte,a harmadik telét tölti itt. De mintha nem is egy országban lennénk. Harmadik tél..hogy egy pulóverben a napon szinte pólóban lehet mászkálni,január elején. 2014 óta sokat változott a felállás,ez az oldal akkor indult a legjobb gép és tapasztalat ellenére ki zöldített,kevésnek sikerült érdemi zöldítést produkálnia a csapadék viszonyok miatt. Pedig a világmárkák itt igazán képviselik magukat. Van olyan terület,mi már 5-dik éve vethető,mert nem nyomja a víz. Ennyire fokozódik a gond. Jelen esetemben,pont elég a fő növény,mert annak még akad víz. Tapasztalt -megélt történet,nem az ellenzője vagyok,mert az elején én is kipróbáltam. Ha ideálisak lennének a körülmények,ebben látnék fantáziát. Az sem mellékes azóta sokat változott a növény védelem.nem olcsóbb és nem könnyebb. Pláne hogy eltűntek az érdemi csávázószerek.Jó dolog ez csak a kémia kivonult részben. Mediterrán jellegű tél azért a szemléleten sokat változtat. Itt szép lassan a sávművelő egy alap szerszám lehet. Pláne hogy szépen feljöttek a folyékony megoldások,nagyon jól kombinálhatóak.
Válasz horvath.agro #13619. hozzászólásáraNem hiszem ezt az egyre több műtrágya dolgot. A mostani árak előtt se vitte túlzásba senki,inkább kevesebbett évről évre. Abból is a legolcsóbbat (27/34 nitrogén) mert nem volt ára úgymond semminek. Ezeket itt a környéken élő kis és közepes gazdáknál látom.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraigen, de a szántással tönkretett talajok egyre több műtrágyát kívánnak és ez gerjeszti egymást és be is zárult a tönkretétel köre.
Válasz horvath.agro #13616. hozzászólásáraSzerintem a szervestrágya hiánya a legnagyobb baj. Szántol vagy nem. A több éve, évtizede egyoldalú nitrogén tartalmú műtrágya használat miatt romlanak a talajok.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáratévhit hogy a forg. nélküli művelésnél több vegyszer vagy gomba vagy rovarölő kell...
pont fordítva.
szántásnál többet használsz, ráadásul a talajod is lassan terméketlenné teszed.
Válasz MrPoke #13611. hozzászólásáraIgy van. A 90es években ismerősök egymást ugratták a teljes felszámolással mert nem megy a dolog. Mivel közösen diskuráltak,igy hatással voltak egymásra ezért az helyett,hogy számolt volna kiadást profitot stb az helyett az motiválta mennyira szar mert a pista is felszámol. aztán ugy haltak ki az egészből. De csak negativra ösztönözték egymást termelésben meg állattartásban is. Ellenben ha nem az átbszás ment volna kényelmesen többre mentek volna. ez az észjárás miért motivált 1929ben született embereket a mai napig nem értem. Persze lehet boldoggátette a szopatás mert vasárnap meggyónta délelött. De gondosan vigyáztak arra,hogy egyik sem segitett a másikon a jobb gépesitésével neki ugye bérmunka neki.meg könnyebb munka pl. Széna hazahordás. Hamsterral hordta be a 28hektár szénáját amit pajtába meg kazalba rakott hetekig sokszor eláztatva. A másiknak volt körbálázoja. Azzal 2 nap alatt kupacba szorták volna. De nem inkább kibsztak egymással. a tehenekkel ugy szintén. Addig kotorászott még a vágohidra ment molyfingért.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraPersze a legjobb az lenne ha nem is szántanánk, meg gyomírtanánk, de akkor meg az évelő gyomok (pl. acat) lehetetlenné tennék a nyereséges gazdálkodást.
Ha már rangsort kell állítani szerintem is jobb a környezet, talaj szempontjából a szántásos vegyszermentes mint a gyomírtós, gombaölös, csávázott stb. szántásnélküli földművelés. A róvidtávú nyereség már más téma persze.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraPersze 60-70q kukorica..... Ráadásul holdanként.
Én sokat műveltem csak lóval kukoricát. De abban sosem volt meg a potenciál. Kezdjük ott hogy 30-40cm es tőtávra volt a kukorica. Abból sosem jön ki annyi.
30-40q kukorica holdanként már jó termés.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraElnézést, hogy beleszóllok, de melyik években gazdálkodott a nagyapa?
Ha-ra átszámolva 11-13 tonna kukoricát jelent termésben, ami a mai hibrid vetőmagoknál és technológiánál is szép eredmény.
Válasz Radocz #13606. hozzászólására Anno Kökény-nek sokat elmondtam a nagyapám a friss szántásba vetett minden nap 1 holdat s nem száradt ki sosem ami május 1-ig a földbe került és csak 20-22 cm szántott s műkaki nélkül 60-70 q kukoricát takarított be holdanként az-az közel fél hektárról igaz csak 10 holdja volt s minden évben trágyázott mert 6-8 lábas jószága volt az istállóban na abban a földben volt talaj élett nem úgy mint most 6-8q műkaki után
Válasz horvath.agro #13605. hozzászólásáraUgyanezt tapasztalta anno Decsi is.
Későn terminálta.
2020-ban nekem is két részben kelt.
Ami nyersbe került az időben, ami szárazba az csak eső után.
Ekkor volt magágykeszites.
2021-ben csak terminálas és vetés volt.
A tavaszi talaj munka szárit. Gondolom én.
2014 óta tanulom.
Az hogy javul ez is az is, sajnos abból nem tudunk menni vásárolni a boltba.
Válasz Radocz #13602. hozzászólására2 évet próbáltam, mindkétszer teljesen kiszedett minden nedvességet a talajból tavaszra és szörnyű magágy volt, a kelésem is gyenge lett, eleve stresszhelyzetből indult a kukoricám.
"Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható. "
A képeket december 5-én tettem fel, de azt megírtam privátban is.
Január egyik vasárnapján megyek, megyünk egy TMMG beállításra kerülő parcellát megnézni, valamint az én elkezdett kísérleti parcellámon talajszelvényt vizsgálni, és a mikroszkópos felvételeket megosztom a facebook csoportban.
Ha érdekel szívesen látunk. Hajdú-Bihar megye. (esetleg Martfű).
Válasz Radocz #13597. hozzászólásáraahol a téglagyárba akartak agyagot bányászni ott ugye megy elöl a tololap
Bulldozeren ha annak nevezzük, hátul meg a 6kapás késes lazito. Mert a valagával fellazitja mert ha belekap a tololap lazitás nélkül elkotor a lánctalp. Szoval amikor visszatolat a lazitotton akkor a lazitottat tolja el utánna az orrán a laplal. Na ebben termelni bátor mulatság de nem tudom minek idehozni. A takaronövénnyel arra jutottam ha ősszel nincs tárcsával letarolva sekélyen tavasszal gondok vannak. Aztán meg egy lazitás is kinyirhatja a tavaszt ha fél éven belül az oktoberi lazitástol nézve csak 10 mili eső esik. Egyedüli pozitivum a mi független az időjárástol az az,hogy nyáron aratás utàn lazito sekélyen. aztán csak kaparászás. Igy a takaro nem szárad ki mert meg sem nől mert már vetve sincs de pozitiv az eredmény. Ha valaki azt kijelenti,hogy x év eke elhagyás után nincs pozitiv eredmény akkor oda tényleg erdőt kell telepiteni. Az meg,hogy elnyom a gyom mindent az sem igaz. Nagyrészt ugyan azok a gyomok vannak évente de nem az ami a szántáskor volt. Szoval aki tud öntözni az tud kisérletezni. Aki nem az meg lát valamit ami talán valoság. De eső hiányában csak minden feltételezés. Erről sem vitázni nem akarok sem tanácsot adni mert ezek negativ kudarcai után csak.műkedvelő vagyok . De amit meg lehet tenni a semmittevés érdekébe azt el kell követni mert a munka az nem jár eredményel manapság. Persze Ott ahol a bulldozer lazitás után tud csak tololapozni. ott meg aztán végképpen nem kell talajt tömöriteni. De 60 mázsa búzát sem aratni.
Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.
15543 hozzászólás
Válasz MrPoke #13641. hozzászólására
Válasz Mihály #13631. hozzászólásáraKertészeti kulturák talajon való termesztése kihalt szakma. Burgonyát is talajmentes környezetben fogják termelni.
Válasz endypapa_20120 #13640. hozzászólásáraextraktum = kivonat
A komposztot kimosod vízben leszűröd és kipermetezed. Kb ennyi.
Én értem el vele eredményeket. Konkrétan Bakteriosol extraktum permetezéssel.
Válasz dnsv #13622. hozzászólására"Komposzt extraktum"
Erről bővebben!
Google, nekem ezt adja be rá.
GREENMAN PURUS – SZENNYVÍZKEZELÉS MESTERFOKON
Értékelés az 5-ből, értékelés alapján (10 vásárlói értékelés)
2 200 Ft-tól
Speciális, hatékony biológiai szennyvíztisztító koncentrátum családi házakhoz, panziókhoz, nyaralókhoz 4 féle kiszerelésben, megbízható magyar gyártótól!
Bármilyen típusú emésztőhöz használható
Megszünteti a zsírosodást és a csatornarendszer dugulását
Fenntartja az emésztő biológiai egyensúlyát
Lebontja és elfolyósítja a szennyvíz szilárd fázisát
Természetes módon csökkenti a szippantások gyakoriságát
Megelőzi és megszünteti a kellemetlen szagokat
Válasz endypapa_20120 #13636. hozzászólásáraAxial one ? Hasonlo volt mint irod.
Válasz Mihály #13631. hozzászólásáraVarangyokra nem emlékszem.
Burg., lazítő, kombinátor vetés. Ennyi.
Válasz MrPoke #13635. hozzászólásáraén ezt tudom, csak egy alternatíva eke helyett krumplinak, szerintem.
de szerintem is a legártalmasabb talajromboló eszköz amit csak alkalmazni lehet.
Panaszkodtok, nem sikerül a mtakaró, csapadék hiány miatt. Mielött mindent a vízhiány rovására írtok, nem árt megtnézni mivel gyomírtatok gabonában! Mi pl. megszoptuk párszor a Genius WG-vel, mire rájöttünk, hogy megfogja na takarót is. Nem árt előnyben részesíteni az öszi gyomírtást.
Válasz horvath.agro #13633. hozzászólásáraÁsógép nem forgatás nélküli eszköz... Az a szántásnál is nagyobb bajt csinál.
Ásógép arra jó hogy kipróbálja a paraszt kövi évben hatalmas a termés. Aztán évről évre csökken.
Mert az aktív oxigén bevitellel, rengeteg szerves anyag lebomlik és feltáródik a talajban így csodálatos termést lehet elérni.
Csak ez elfogy.....
Válasz Mihály #13631. hozzászólásáraLe vagy maradva.
Válasz Mihály #13631. hozzászólásáramondjuk egy ásógéppel??
csak kèrdezem.
Válasz Sz_Pisti #13630. hozzászólására
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólására Nos mielőtt varangyokról beszélsz magyarázd el nekem hogy hogyan termelsz burgonyát a talaj forgatása nélkül vagy ez csak a gabona termelésben lehet megvalósítani ???
Válasz trikolor5 #13627. hozzászólásáraOFF:
A mezei acat minden kultúrában jól irtható mára, nem szabadna, hogy gondot okozzon. Beszélgess többbet a növényvédősöddel, ha eddig is beszéltél vele, akkor cseréld le.
Válasz trikolor5 #13627. hozzászólásáraFelénk a mezei acat volt a legjellemzőbb gyomnövény a szántókon. Amióta ecsetpázsit terjedt el a környékünkön, azóta Genius WG-vel gyomirtjuk a búzát. Ennek meg gyökérirtó hatása van az acatra. Úgyhogy a forgatás nélküliben nincs vele több gondunk, mint előtte. Sőt. Korábban a egyik leg acatosabb táblánkban tavaly talán egy szál sem volt belőle. Más táblák esetében foltszerűen egy-két helyen tribenuron metil tartalmú gyomirtóval igazítottam késői időpontban, de csak azért, hogy ne hozzon magot, gazdasági jelentősége talán nem is nagyon lett volna.
Válasz trikolor5 #13627. hozzászólásáraÉn úgy tudtam,hogy a káliumdús,tömör talajt kedveli.
Válasz Praetor #13626. hozzászólásáraÉn is próbálkoztam szántás elhagyásával, de az acat meg a mélyen gyökerezők szemmel láthatóan felszaporodtak a szántotthoz képest, és a kapás növényeket nagyon megfolytották. De, ez is valószínűleg területtfüggő, acatnál is először 1pici folt van, de ha nem gyomírtjuk vagy műveljük jó mélyen pár év múlva vakarhatjuk a fejünket. Öröm az ürömben, hogy az acat elvileg a jó földben érzi jól magát.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraEz a tévhiedelem felénk is él egyesekben. Amikor meg összevetettük, akkor meg kiderült, hogy érdemben nincs különbség a szerhasználat mértékében legalábbis a forgatás nélküli/mintill és a szántásos művelést nézve.
Válasz Vinkó #13621. hozzászólásáraMinden, széles 75cm-re vethető kultúránál már alap szerszám a sávművelő.
Meglévő lazitó évek óta nem lett használva.Gabonavetések elé pedig a grúber
játszik. Kötelező zőldtrágyát a sávművelés elötti időszakban szántottuk.Esős öszi napokan
amikor egyéb munkát nem lehetett végezni,csak zt-t leszántani,de ez már a multé.Glifozát áremelés nem kedvez sajnos a no-till,min-till művelésnek,de ezt is megoldjuk.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólásáraJóvanna.
Válasz dnsv #13622. hozzászólásáraPersze
, de sokan nem is ismerik az a baj.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraSzia
Szervesanyagot tudod növelni zöldtrágyával. Nem kell, hogy a legdrágább keverékeket válaszd. Sokszor van hirdetve az aprókban szója, zab, rozs, cirok és egyéb takarmánynövény. Gabona után tök jól meg lehet csinálni és annyival nő a szerves anyagod. Mulcsozhatod, szánthatod ízlés szerint. Nem okoskodni akarok, csak hogy van alternatíva ami nincs olyan jó mint a szervestrágya, de jobb mint a semmi.
Komposzt extraktumot is szórhatsz az is jó és nem kell annyit szecskázni vele, mint egy komposzt teával. Komposztot pedig lehet csinálni megint viszonylag kis energiával.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólásáraNincs itt semmi gond,ott hol megy csinálják,ott hol rizikós nem csinálják,mivel mára kiderült nem adaptálható ez sem minden régióra,mint ahogy a szójatermesztés sem. Nem ellene vagyunk,hanem informálunk,hogy kinél mi a buktató a legjobb tudás-tapasztalat ellenére. Nálam a vad és a kiszámíthatatlan,igen rosszul elosztó csapadék...két napja +15 körül mocorog a hőmérséklet és igen finoman mozog a szél. Lucerna ki lett forgatva...az alja szinte száraz volt(november vége). Ma egy idevezényelt katona megjegyezte,a harmadik telét tölti itt. De mintha nem is egy országban lennénk. Harmadik tél..hogy egy pulóverben a napon szinte pólóban lehet mászkálni,január elején. 2014 óta sokat változott a felállás,ez az oldal akkor indult a legjobb gép és tapasztalat ellenére ki zöldített,kevésnek sikerült érdemi zöldítést produkálnia a csapadék viszonyok miatt. Pedig a világmárkák itt igazán képviselik magukat. Van olyan terület,mi már 5-dik éve vethető,mert nem nyomja a víz. Ennyire fokozódik a gond. Jelen esetemben,pont elég a fő növény,mert annak még akad víz. Tapasztalt -megélt történet,nem az ellenzője vagyok,mert az elején én is kipróbáltam. Ha ideálisak lennének a körülmények,ebben látnék fantáziát. Az sem mellékes azóta sokat változott a növény védelem.nem olcsóbb és nem könnyebb. Pláne hogy eltűntek az érdemi csávázószerek.Jó dolog ez csak a kémia kivonult részben. Mediterrán jellegű tél azért a szemléleten sokat változtat. Itt szép lassan a sávművelő egy alap szerszám lehet. Pláne hogy szépen feljöttek a folyékony megoldások,nagyon jól kombinálhatóak.
Válasz horvath.agro #13619. hozzászólásáraNem hiszem ezt az egyre több műtrágya dolgot. A mostani árak előtt se vitte túlzásba senki,inkább kevesebbett évről évre. Abból is a legolcsóbbat (27/34 nitrogén) mert nem volt ára úgymond semminek. Ezeket itt a környéken élő kis és közepes gazdáknál látom.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraigen, de a szántással tönkretett talajok egyre több műtrágyát kívánnak és ez gerjeszti egymást és be is zárult a tönkretétel köre.
Válasz .Richard. #13615. hozzászólásáraErről van itt szó! Talaj megújítókat kiszorítva, varnyúk költöztek ebbe a topikba is
!
Válasz horvath.agro #13616. hozzászólásáraSzerintem a szervestrágya hiánya a legnagyobb baj. Szántol vagy nem. A több éve, évtizede egyoldalú nitrogén tartalmú műtrágya használat miatt romlanak a talajok.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáratévhit hogy a forg. nélküli művelésnél több vegyszer vagy gomba vagy rovarölő kell...
pont fordítva.
szántásnál többet használsz, ráadásul a talajod is lassan terméketlenné teszed.
Válasz MrPoke #13611. hozzászólásáraIgy van. A 90es években ismerősök egymást ugratták a teljes felszámolással mert nem megy a dolog. Mivel közösen diskuráltak,igy hatással voltak egymásra ezért az helyett,hogy számolt volna kiadást profitot stb az helyett az motiválta mennyira szar mert a pista is felszámol.
aztán ugy haltak ki az egészből. De csak negativra ösztönözték egymást termelésben meg állattartásban is. Ellenben ha nem az átbszás ment volna kényelmesen többre mentek volna. 
ez az észjárás miért motivált 1929ben született embereket a mai napig nem értem. Persze lehet boldoggátette a szopatás mert vasárnap meggyónta délelött. De gondosan vigyáztak arra,hogy egyik sem segitett a másikon a jobb gépesitésével neki ugye bérmunka neki.meg könnyebb munka pl. Széna hazahordás. Hamsterral hordta be a 28hektár szénáját amit pajtába meg kazalba rakott hetekig sokszor eláztatva. A másiknak volt körbálázoja. Azzal 2 nap alatt kupacba szorták volna. De nem inkább kibsztak egymással. 
a tehenekkel ugy szintén. Addig kotorászott még a vágohidra ment molyfingért.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraPersze a legjobb az lenne ha nem is szántanánk, meg gyomírtanánk, de akkor meg az évelő gyomok (pl. acat) lehetetlenné tennék a nyereséges gazdálkodást.
Ha már rangsort kell állítani szerintem is jobb a környezet, talaj szempontjából a szántásos vegyszermentes mint a gyomírtós, gombaölös, csávázott stb. szántásnélküli földművelés. A róvidtávú nyereség már más téma persze.
Válasz Sk Laci #13610
Nem kell vele foglalkozni.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraPersze 60-70q kukorica..... Ráadásul holdanként.
Én sokat műveltem csak lóval kukoricát. De abban sosem volt meg a potenciál. Kezdjük ott hogy 30-40cm es tőtávra volt a kukorica. Abból sosem jön ki annyi.
30-40q kukorica holdanként már jó termés.
Nagy öregek is szerettek nagyot mondani.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraElnézést, hogy beleszóllok, de melyik években gazdálkodott a nagyapa?
Ha-ra átszámolva 11-13 tonna kukoricát jelent termésben, ami a mai hibrid vetőmagoknál és technológiánál is szép eredmény.
Válasz Radocz #13606. hozzászólására Anno Kökény-nek sokat elmondtam a nagyapám a friss szántásba vetett minden nap 1 holdat s nem száradt ki sosem ami május 1-ig a földbe került és csak 20-22 cm szántott s műkaki nélkül 60-70 q kukoricát takarított be holdanként az-az közel fél hektárról igaz csak 10 holdja volt s minden évben trágyázott mert 6-8 lábas jószága volt az istállóban na abban a földben volt talaj élett nem úgy mint most 6-8q műkaki után
Válasz Radocz #13606. hozzászólásáraMennyit buktál már ezen az átálláson?
Válasz endypapa_20120 #13604. hozzászólásáraÉn is csinálom, oszt nekem is jól van.
Aki meg igazán akarja, az meg tudja tanulni.
Csak kicsibe kell kezdeni. Úgy sokkal olcsóbb a tandíj.
Válasz horvath.agro #13605. hozzászólásáraUgyanezt tapasztalta anno Decsi is.
Későn terminálta.
2020-ban nekem is két részben kelt.
Ami nyersbe került az időben, ami szárazba az csak eső után.
Ekkor volt magágykeszites.
2021-ben csak terminálas és vetés volt.
A tavaszi talaj munka szárit. Gondolom én.
2014 óta tanulom.
Az hogy javul ez is az is, sajnos abból nem tudunk menni vásárolni a boltba.
Van direkt vetés topik.
Ők is rá fizetnek?
Válasz Radocz #13602. hozzászólására2 évet próbáltam, mindkétszer teljesen kiszedett minden nedvességet a talajból tavaszra és szörnyű magágy volt, a kelésem is gyenge lett, eleve stresszhelyzetből indult a kukoricám.
Válasz Radocz #13598. hozzászólásáraBeleuntam már. Csinálom oszt jólvan.
Válasz zalaias #13589. hozzászólásáraEzt neked szántam.
"Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható. "
A képeket december 5-én tettem fel, de azt megírtam privátban is.
Január egyik vasárnapján megyek, megyünk egy TMMG beállításra kerülő parcellát megnézni, valamint az én elkezdett kísérleti parcellámon talajszelvényt vizsgálni, és a mikroszkópos felvételeket megosztom a facebook csoportban.
Ha érdekel szívesen látunk. Hajdú-Bihar megye. (esetleg Martfű).
Válasz horvath.agro #13593. hozzászólására"a puding próbája, ha megeszik"
Ki kell próbálni, egy kis darabon.
Válasz Radocz #13597. hozzászólására
ahol a téglagyárba akartak agyagot bányászni ott ugye megy elöl a tololap 
ott meg aztán végképpen nem kell talajt tömöriteni. De 60 mázsa búzát sem aratni.
Bulldozeren ha annak nevezzük, hátul meg a 6kapás késes lazito. Mert a valagával fellazitja mert ha belekap a tololap lazitás nélkül elkotor a lánctalp. Szoval amikor visszatolat a lazitotton akkor a lazitottat tolja el utánna az orrán a laplal. Na ebben termelni bátor mulatság de nem tudom minek idehozni. A takaronövénnyel arra jutottam ha ősszel nincs tárcsával letarolva sekélyen tavasszal gondok vannak. Aztán meg egy lazitás is kinyirhatja a tavaszt ha fél éven belül az oktoberi lazitástol nézve csak 10 mili eső esik. Egyedüli pozitivum a mi független az időjárástol az az,hogy nyáron aratás utàn lazito sekélyen. aztán csak kaparászás. Igy a takaro nem szárad ki mert meg sem nől mert már vetve sincs de pozitiv az eredmény. Ha valaki azt kijelenti,hogy x év eke elhagyás után nincs pozitiv eredmény akkor oda tényleg erdőt kell telepiteni. Az meg,hogy elnyom a gyom mindent az sem igaz. Nagyrészt ugyan azok a gyomok vannak évente de nem az ami a szántáskor volt. Szoval aki tud öntözni az tud kisérletezni. Aki nem az meg lát valamit ami talán valoság. De eső hiányában csak minden feltételezés. Erről sem vitázni nem akarok sem tanácsot adni mert ezek negativ kudarcai után csak.műkedvelő vagyok . De amit meg lehet tenni a semmittevés érdekébe azt el kell követni mert a munka az nem jár eredményel manapság. Persze Ott ahol a bulldozer lazitás után tud csak tololapozni.
Válasz endypapa_20120 #13599. hozzászólásáraMelyik rész érthetetlen?
Jövőre elmagyarázom.
Válasz Radocz #13597. hozzászólására"Valahol azt olvastam, hogy a lazíto tömöriti a talajt.
Nyugaton az aszfalt út készitesnel használják."
Ezt jól összehoztad!
Válasz endypapa_20120 #13596. hozzászólásáraMutasd be, mire jutottal a Tmmg-vel!
Én évente bemutatom.
Rábeszélni meg senkit nem akarok.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraHa jól emlékszem, 2015-ben kapott egy mély lazítást. Azóta vigyázok rá.
Valahol azt olvastam, hogy a lazíto tömöriti a talajt.
Nyugaton az aszfalt út készitesnel használják.
A takaró növény gyökerei lazítanak.
Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraA napokban olvastam, hogy no-till és a kapás nehezen egyeztethető össze.
2022-ben is kapás növényt terveztem.
Január 10 körül veszem a talaj mintát.
Ettől függően döntök.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.