Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Műtrágya árak új
- Autók, kocsik, verdák ... paraszti harci szekerek! új
- T-16M traktor új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Nyárfa, akácfa új
- John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben új
- Erdészeti gép támogatás és pályázat új
- Repce felvásárlási ára új
Cikkajánló
Hirdetés
Megjelent a SAATEN-UNION őszi vetőmag-katalógusa
Lapozza végig és válasszon nyugodt szívvel: őszi fajtáink és hibridjeink...
2799 hozzászólás
Válasz #451. hozzászólásra
Hol van az elővetemény szármaradványa ? Lehet az én szememmel van baj, de a fényképen, én semmit nem látok.
Válasz #451. hozzászólásra
250 kg, ez nettó?
Egy kis adalék a témához, már 7 éve nem szántok (nincs is ekém). Sokan elfelejtenek egy nagyon fontos dolgot, hogy a talaj élőlény. Minimális beavatkozásokat csinálok, optimális időben, szondázom a talajokat. Gyomprobléma megszűnt, a talajlakókra kell odafigyelni (drótféreg).
Minimális műtrágyahasználat mellett nagyon komoly termések vannak.
Pld. 2014 kukorica 0 foszfor, 0 káli, 250 kg 27 n mellett 12t termés, 12 ak földek átlagba.
Egyenlőre ÉN úgy kezdtem, hogy ahol nincsen nagy szártömeg (szója, zúzott napraforgó tarló, jól szecskázott gabona...) Szóval ezek után grúberezni fogunk minél többet. idén elég sokat ment már, van több tábla azzal alapművelve tavaszi alá, igaz 25centitől nem mélyebb de szerintem nemlesz ezzel gond.
Többet is akartam csak saras taknyos a pálya és a talajfelszínen nemtud fogni a gép rendesen, míg a barázdafenék zömök fogós és diffizárral elég jól megy a szántás, mégha szakmailag ki is merítjük az eketalpalás és kenődés fogalmát...
Amúgy a szántást jólenne ősszel elművelni szerintem dehát most örülök ha betudjuk fejezni a munkákat időben, amiből már ki is csúsztunk szerintem, mert több mint a fele kintvan még egy rakás partoldallal amikkel azt sem tudom mit fogok kezdeni...
Válasz #448. hozzászólásra
Nálunk ezek a réti talajok a fekvésüknél fogva többször telítődnek vízzel a nagyobb esőzések vagy a folyó áradása miatt.
Ezért is nem érdemes a nagyobb mértékű talajélet kialakulásában reménykednem.
7-8 éve mikor tömegesen megjelentek a direktvetésre is alkalmas gépek itthon, akkor én is a no till- módszer elterjedését jósoltam.
De az azóta eltelt évek tapasztalata alapján a csökkentett művelésben nagyobb a nyereség. A terület kb. harmadán meg visszatértünk a szántáshoz, de kizárólag megfelelő nedvesség állapotnál és késő ősszel hogy a talajélet ne szakadjon meg és a co kibocsátás alacsony maradjon.
Válasz #447. hozzászólásra Minden területre más a recept, a helyi adottságoktól, klímától, lehetőségektől függően.
Egy a közös mindegyik megoldásban, hogy a területen újrateremtett talajélet fogja kiegyenlíteni a szélsőségeket, amelyek most terméskorlátozó jelentőségűek.
Válasz #437. hozzászólásra
ahol 20 ppm a foszfor ellátottság és viszonylag savanyú a talaj, ott hogyan oldod meg a tápanyag bevitelt a no-till rendszerben?
A 70-es kötöttségű talaj ha mulccsal fedett akkor még május végére sem melegszik fel annyira hogy a kelő kukorica normálisan fejlődjön benne.
Ugyanakkor a gyomok meg folyamatosan kelnek benne még a sorzáródás után is.
Ezek a tényezők eléggé redukálják a termésátlagot.
Ugyanakkor az ilyen földön ha a gabonatarlót 1x megtárcsázzák ősszel, előtte könyv szerint műtrágyáznak plusz kap egy kis talajjavító meszet.
Tavasszal kap egy 100 kiló nitró hatóanyagot fogasolás előtt. El van vetve mondjuk egy 35 np starterral egy jobb dkc vagy pió mag akkor száraz éven is terem 8-10 tonnát, ha nyáron van egy jó eső akkor meg 13-at.
Válasz #432. hozzászólásra
Dugni,mint a lopott bicajt!
Válasz #442. hozzászólásra A grubber minimálisan kever, nem módosítja jelentősen a talajszelvények rétegeit.
Ez azért is fontos, mert a növények számára kulcsfontosságú mikroorganizmusok a levegős talajban élnek, a felső 5-10 centiméterben koncentrálódva. Ott kell őket megőrizni, mert a gyökerek ebben a nedves, pórusokban és tápanyagban gazdag rétegben kapnak olyan startot, amitől utána méterekre viszi lefelé a mikrobiológiát és egyre lazább talajállapotot.
Ha ezek lekerülnek a szántás aljára, elpusztulnak, s minden évben egy természeti katasztrófával felérő helyzetből kell a talajnak regenerálódnia - a regenerációt pedig a gyomok kezdik...
A legjobb a no-till volna, de ahhoz jobb talajállapot kell, hogy fent lehessen tartani a hozamokat - bár Amerikában a no-tillesek javarésze egyszerűen elkezdi és csinálja.
Ott több a pénz, szabadabbak a lehetőségek, én inkább a fokozatos áttérésben bízom, ami biztonságosan csökkenti az inputokat, megmaradó jó átlagos hozamokkal.
Szerintem minden évben egy alacsony befektetésű jó közepes hozam fontosabb, mint néha csúcsra járatni a földet és utána aszályban vagy felázásban mindent bukni.
Válasz #439. hozzászólásra Szántásra csak akkor hívok embert, mikor évelő gyomokkal, füvekkel teli, elhanyagolt parcellát takarítok ki, kémiai gyomirtás-szántás kombival. illetve lucernát is leszántatom, mert az is elég agresszívan visszanő.
Egyébként a nyers talajra elég a lazítás, grubber, de utána életet kell adni a földnek (talajoltás komposzttal, ALKO-val) és folyamatosan gondoskodni kell a tápanyagokról (mulcshagyás, takarónövények, állandó fedettség).
Ezt a technikát alkalmazva biztonságosan lehet növelni a talaj szerves anyag tartalmát, amitől egyre lazább és termékenyebb lesz.
A szántás mindenhol tönkreteszi a termőtalajokat, ez már lassan száz éve ismert tény.
Erre a legjobb példa az amerikai Dust Bowl a harmincas években.
Ott a mezőgazdaság gépesítésével sikerült néhány évtized alatt elszántani a préri hihetetlenül gazdag és sok méter mély termőtalaját, ami után sivatagi dűnék maradtak. Több millió embernek kellett elmenekülnie a magyarországnyi területről, mert az állandó porviharok nem tették lehetővé az életet.
Ezzel kezdődött a talajmegőrző eljárások kutatása és használata (még csak itt tart most Mao, Dr. Birkás Márta nagy erőfeszítései ellenére) és néhány évtizede a talajmegújító gazdálkodás került célpontba, mert rájöttek, hogy sokkal több szenet lehet megkötni a talajban (humusz) jó megoldások használatával (no-till, biológiai eszközök), ezzel csökkentve a CO2 kibocsátást és növelve a termékenységet (mert a humuszos talajok teremnek jól ugye?)
Ilyen volt a csapadékban szegény texasi préri a szántás előtt:
Ilyen lett az elszántás után, néhány évtized elég volt:
Magyarországon is az utóbbi felé tartunk, bár sokkal jobbak az adottságaink. Egyre több terület nitrátérzékeny (túl sok műtrágya), egyre több területen vészesen alacsony a talaj pH-ja és van elporítva a föld, egyre kevesebb szerves anyag tartalommal.
Számtalan ilyen helyet fotóztam már Maon, beleértve a Csányi érdekeltségeket is Dalmand környékén, amelyek már most úgy néznek ki, mint egy sivatag - pedig ott volna pénz a talajt gazdagító eljárások azonnal bevezetésére.
Szóval a szántás-nem szántás kérdés nem kérdés.
Itt már csak a megmaradásról van szó, lesz-e termelés évtizedek múlva vagy sivatag lesz Mao területén, amelyben műtrágya nélkül már nem lehet termelni.
Dust Bowl
Válasz #442. hozzászólásra
A grúber az nem forgat,hanem kever.Talaj felső rész nagyrészt fent is marad.Figyeltem,a grúber után,pirkadt száraz(felső réteg),és nedves fekete(alsó réteg)keverék lesz fent.
Válasz #440. hozzászólásra
de a gyommagot ugyan ugy beleforditod grúberrel pl.
Válasz #434. hozzászólásra
OFF
Az első kép nagyon jó :-))
Válasz #421. hozzászólásra Szép a föld.
A talajélet is egy tényezője lehet a gyommentességnek, de fontos hozzá a gondos gazdálkodás és a mulcshagyás.
A forgatás nélküli művelésnél egyre kevesebb a gyommag a földben, mert nincs leforgatva (gyommag bank fogalma, a talajban évtizedekig, évszázadokig el tud feküdni a mag, várva a kedvező körülményeket), ott marad a felszínen a rovarok, madarak és lebontó organizmusok számára.
Az egyre kevesebb gyommagnak pedig javarészt nitrátfelesleg és fény kell a csírázáshoz, a mulcs elzárja a fény elől (ugyanebben segít a takarónövény is), másrészt tompítja a nitrátfelesleget, mert a szármaradványt bontó mikroorganizmusoknak szüksége van nitrogénre, ők minden elérhető nitrogént visznek a növények elől, ők az aduászok a talajban.
A felszínen csírázó magvak könnyű és ízletes préda minden élőlénynek, ezért csak kevés életképes marad belőlük, ezért stratégiája a gyomoknak a minél több mag hozása, mert jelentős veszteséggel dolgoznak.
Jó látni, hogy működik a rendszer itthon is, ha valaki jól csinálja.
Válasz #434. hozzászólásra
aha a szántás akkor rossz
hú bakker erre nem tudok mit mondani ha ennyire igy látod
és pl ha soha nem szántod meg lazitod mi lesz a talajjal?
nem lesz kemény?
Válasz #408. hozzászólásra Mondjuk inkább azt, hogy a 25 centinél mélyebb talajművelés.
Nem kell hozzá szántani, elég egy lazító, hogy összetörje fizikailag a pockokat és környezetüket.
De utána visszaköltöznek, ha valamiért megfelelő a környezet számukra.
Tőlem elköltöztek, pedig nem szántottam, nem tudom az okát, miért.
Talán a több bagoly, róka és egyéb ragadozó tette a dolgát?
Nem tudom.
Válasz #411. hozzászólásra Hmmm.. nehéz talaj.
És szerinted Új Zélandon, Ausztráliában, USÁ-ban, Kanadában, Ukrajnában, Oroszországban milyen talajok vannak?
Mert csak a legnagyobbakat említem, ahol egyre jobban terjed a no-till, olyan széles változatosságú talajokon, amilyent Maon még nem is láttak.
A kb. 75-ös Aranyi féle kötöttségű talajokon (a hírhedt "gumbo") is sikeresen strip tilleznek még.
A titok minden esetben a növekvő szerves anyag tartalom és javuló talaj mikrobiológia.
Válasz #399. hozzászólásra A fórumon többek személyes tapasztalata, hogy a szántott földbe is azonnal visszaköltöztek a pockok.
Meg kellene vizsgálni, mi tesz egy területet kedvezővé számukra, mert ők is csak tünetei egy problémának.
A probléma gyökere máshol található, nem a szántás-nem szántás kérdésben.
Válasz #433. hozzászólásra
Az igaz, én glifózom a tarlót minden évben.
Válasz #392. hozzászólásra Érdemes néha kiszállni a traktorból egy ásóval és megnézni a talajszelvényeket.
Tudod, hogy keletkeztek a nagy tőzeg és szénmezők?
Levegőtlen körülmények közé került szerves anyagok átalakulásával.
A képen a legnagyobb arcú szomszédom szántása látható, büszke a gépei teljesítényére, ezért már a sárga földet is felfordítja a kukorica után (a kislány mérőszalagként üzemel csak, de ő is tudja már, hogy a szántás rossz :-)
Ezen a képen pedig a sok éves szármaradványok kilapított, elszenesedett maradványai láthatóak a szántásban, mint valami archeológiai lelet.
Ezek a szárak soha nem fognak elbomlani, hacsak nem szervetlen oxidációval.
Ha egy talajban nincs levegő és biológiai, vagy nagyon lassan vagy soha nem fognak elbomlani a szármaradványok.
A szár levegős és nedves környezetben, mikrobiológiai folyamatok hatására bomlik gyorsan, ilyen körülmény pedig a felszínen és annak közelében található.
Részleges, sekély bedolgozás vagy az apróra aprítva felszínen hagyás a megfelelő eljárás a szármaradványra, amivel a benne lévő tápanyagok hasznosulni tudnak és elősegítik a talaj humuszosodását.
Válasz #429. hozzászólásra
Még ebben az esős évben se.Akik tárcsáztak,mind felgyomosodott,és kijött az árvakelés.Én nem a talajéletre vezetném vissza,hanem a szecskázott szalma árnyékoló hatására.A gyommag akkor indul csírába,ha napfényt észlel.
Válasz #424. hozzászólásra
a nőt dugni szoktuk.....
tehát: nem nőlt,nem nőt,hanemm nőtt
Válasz #379. hozzászólásra Szántás nélkül kukorica? Egy élő talaj lebopntja a szármaradványokat, csak a halott környezetben okoz gondot a szármaradvány.
Jelenleg nagyjából 125 millió hektáron gazdálkodnak no-till rendszerben, 1951 körül dolgozták ki a no-till alapjait a Dow Chemicalnál.
Először a gyomirtók megjelenésével indult el a direktvetés, de mostanra az organikusan gazdálkodók is kidolgozták a no-till technológiát - az én vonala a biológia segítségével teszi még könnyebbé a talajművelés fokozatos elhagyását a jó közepes hozamok megtartása mellett.
Ha szeretnéd megtanulni és megérteni, miként is lehet termelni talajművelés nélkül, némi tanulásra van szükséged, hogy behozhasd a fél évszázados lemaradást, ami a magyar agrároktatásban kialakult.
Ennek a 40 úttörő embernek a munkásságát érdemes keresgetni a neten először, akik gyakorlatban teremtették meg a no-till fogalmát a hatvanas évektől kezdve.
A 40 no till legenda
Válasz #377. hozzászólásra Jól látod a mohásodás okát. A mohák az első növények, amelyek megélnek a tömör ásványokon. A talajodnak életre van szüksége, levegőre, mikrobiológiára és szerves anyagra.
A vörös, pH 4.3 föld mindenképp javításra szorul. A meszezés önmagában nem megoldás, mert a kalcium gyorsan levándorol a csapadékkal a növények által elérhetetlen mélységekbe, ha valami nem köti meg. Az pedig a gombahifákon kötődik kalcium-oxalát kristályok formájában.l - ez jut el a növényekhez is.
Amire szükséged lehet a biomassza gyors gyarapítása, lassan lebomló formában, minél több komposzt és ALKO kijuttatása, hogy a biológiai talajképző folyamatok felgyorsulva hozhassanak létre minél több humuszt, ami stabilizálja a pH-t.
Ilyen mértékű leromlottság is helyrehozható, de sok tápanyagot kell bevinned a földbe - mondjuk más lehetőséged nincs is, ha termelni szeretnél rajta, ezt önmagában sem művelésváltás, sem kémiai javítás nem tudja jobbá tenni.
Válasz #428. hozzászólásra
Még ebben az esős évben sem? Hát ez azért roppant érdekes!
Válasz #427. hozzászólásra
Nálam se lettek tárcsázva,és semmi gyom nem jött ki,nagy részén.2 darab volt,amibe a csattanó maszlag,meg a fenyércirok jött,azt le glifóztam.
Válasz #421. hozzászólásra
Mennyi glifót nyomsz hekikként ki a tarlóra????
Válasz #407. hozzászólásra
Hát akkorra magától eltűnik a szármaradvány.
Válasz #424. hozzászólásra
Mit irtam? Tényleg nőlt. De nem nőt! Azzal más a téma ha hagyja magát,meg csak a pénzt szereti... Akkor nőtt! Bokrosodást nézve egyformának tünt,de lehet,hogy optikai csalódás. Mindenesetre aratásig különbség nem volt,csak őszre valaki belerakta a füvet.
Válasz #423. hozzászólásra
lehet az egyik jobban bokrosodott és nem nőt ki a gaz.
de nem nőlt hanem nőt.
A tarló gyomosodást irtátok . Az mitől lehet,hogy egy területen tavaly őszi búza lett vetve,kb3000négyzetre nem volt elég a vett vetőmag. Visszavetettem az elötte aratottat. Más mag,a lényeg,hogy ezen a 3000négyzeten vastag fű nőlt őszre,a másik maggal vetetten meg szinte semmi. Tápanyag,gyomirtó művelés,minden ugyan az. Még a gabona sűrűsége is ugyan az volt látszólag. A nagyobb területen vetettet a rozsda nem marta annyira.
Válasz #375. hozzászólásra
Az ilyen csoroszlya-rendszerű gépeket "easy drill"-nek mondják. Több cég gyárt ilyet, többek között a Sulky is. Alkatrészt valószínű ehhez tudsz legegyszerűbben beszerezni.
Válasz #382. hozzászólásra
Csupán attól, hogy nem tárcsázzuk meg a tarlót, nem következik az, hogy ki is fog gyomosodni. Én tavaly szembesültem vele először, hogy aratás után egyáltalán nem nyúltam a búza tarlókhoz, és egészen november végéig még árvakelés is alig alig kelt. Netparaszt fórumtársunk ezt a javuló talajélettel magyarázta. Direkt vetést még nem mertem megkockáztatni, ezért kapott egy grúbert, majd napra vetés előtt egy rövidtárcsát, és ennyiből ki is merült a talajművelés, ez kb megvolt 20 literből. A grúberozást csupán a szalma miatt iktattam be, a szonda ami simán leszaladt 40-45 cm-re lehetővé tette volna a direktvetést is, ha a vetőgép alkalmas lenne rá.
Így nézett ki augusztus 25.-én:
Október 11.-én:
És november 21.-én:
Válasz #418. hozzászólásra
most irtad hogy grúbereztél,akkor az ekével nyilván nehezebb lehetett.
Válasz #411. hozzászólásra
Szerintem meg ha ésszerűen műveljük mi is a talajainkat, akkor majd nálunk is jobban el fog terjedni. Bár szerintem a korlát egyelőre nem a talajokban van, illetve nem csak ott. Még esők előtt amit tudtam grúberezni földeket, megfigyeltem, hogy hiába a nedves talajon való aratás, illetve helyenként a szállítók által vert nyomak, közel sem volt olyan megerőltető a gépnek a munkavégzés, mint azt vártam. Szomszéd táblán a JD motoros Rába, illetve a 7830-as JD majd megellett az ekével, és forgózáskor láttam, hogy jóformán csak egy 15-20 cm-es szalonnát tudtak kínkeservesen kiszakítani, óriási szlippeléssel kísérve.
Válasz #415. hozzászólásra
ok
elnézést kérek!
Válasz #411. hozzászólásra
na ez itt a lényeg
sokan meg még a aszfaltba is huznák ha lehetne.
Válasz #412. hozzászólásra
Srácok, bszéljétek meg egymás között a problémát levelezésben, vagy ott az offtopic nevű fórum téma ahol lehet bármiről fórumozni, de itt ne vágjátok szét a szakmai beszélgetést
Köszönöm előre is!
Válasz #413. hozzászólásra
hű ilyenkor büszke vagy magadra?
tipikus tsz elnök fia nagy mellénnyel.
Válasz #412. hozzászólásra
Miből gondolod hogy rólad van szó?
Talán magadra ismertél?
Válasz #406. hozzászólásra
te kinek nyomtad mert nem tartom magam annak
nehogy már ne lehessen véleményem mert neked a nagy kulák fejedet nyomja
Válasz #391. hozzászólásra
Ezek a gépek azért nincsenek itthon elterjedve mert nem olyan nehéz művelésű talajokra vannak tervezve mint amik itthon vannak.
Dél Amerikában laza szerkezetű vulkáni hamu a talaj nagy része azért tudnak így művelni.
Válasz #407. hozzászólásra
Ha le van rendesen szártépőzve akkor nem köthetnek bele mert akkor nem tud áttelelni benne a moly
Válasz #407. hozzászólásra
Akkor Mo-on tilos a no till gazdálkodás ?
Válasz #400. hozzászólásra
25 cmnél mélyebb szántás jelentősen gyéríti a pockokat
Válasz #387. hozzászólásra
43./2010 FVM rendelet minden év április 15.ig le kell forgatni a kuki szárat, volt már olyan a környékünkön akit a szomszédja emiatt felnyomott és eljárás lett a vége.
Takarítsa már el egy moderátor ezt az idiótát!
Nem hiszem el ,hogy csak engem irritál.
Válasz #392. hozzászólásra
látom neked annyi eszed van hogy a félméteres gazba is bevetnéd
meg ne gabizzál itt nekem
mind tápanyag amit én leszántok az nem tápanyag?
Válasz #401. hozzászólásra
Teljesen igazad van. Helyes vetésforgót kell tartani, gabona után gabonát nem vetünk. Nálunk aki ezt tette a futrinkával is szemben találta magát. Ez olyan mintha napraforgót vetnénk minden évben és csodálkoznánk hogy elviszi a gomba.
Még ilyet hogy a madarak szedik össze. Akkor ha nincs madár vagy jól laktak és elmennek akkor abba kell hagyni a szántást?
Válasz #400. hozzászólásra
Az nem de a madarak összeszedik őket mikor forgatod felfele az ekével, volt már olyan esetem hogy fehér volt a föld a sirályoktól szántás alatt a traki előtt meg az eke mögött!