Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodási terv
Létrehozta: cimbike , 2011-01-31 16:39:48
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Brazília rákapott a biostimulátorokra, mert mérhető profitot hoznak
A tengeri algákból készült biostimulátorok javítják a növények stressztűrő...
590 hozzászólás
Válasz colizoli #384. hozzászólásáraha volt korábbi talajmintád, akkor az 5évig érvényes, annak lejárta előtt kell csinálni még egyet, ami fedi az AKG-időszak hátralévő részét (az is 5évre lesz érvényes).
Ha nem volt korábbi, akkor az első évben kell(et volna) csinálni (2015decebmeri első körös AKG-nál már tavaly meg kellett volna!), annak az 5éve lefedi a jelenlegi időszakot
Válasz Pont #388. hozzászólásáraA régi öregek tápterv nélkül is tudtak gazdálkodni....sőt még talajmintat se vettek...egyszerűen csak dolgoztak tanultak a szülőktől rájöttek mit miért csináltak ugy ahogy....a mai ember mindent könyvekből akar tanulni....csak aki irja a könyvet lehet kevesbe ért hozza mint aki kint van es megéli a dolgokat...mindenhez megélt tapasztalat kell....olyan nincs hogy elcseszett dolog ne legyen....ezert szar ez a tamogatasi rendszer.....mert nem dijjaza az elcseszett dolgokat....pedig tanulni abbol lehet.....inkabb szankcional...felepitik ezt a tarsadalmat a konnyu penzre...tamogatas itt ott amott.....fizesse meg a munkadat es örömmel dolgozol...nem kell ide tamogatas
Válasz Bárány #377. hozzászólásáraElőször is a jelenlegi rendszer nem szorítja rá semmire sem a gazdákat, csak ki kell fizetniük a vizsgálatot esetleg a táptervet, gyártjuk a papírokat és aztán meg annyit szór amennyit akar a max-ig, de ha magas hozamelvárást ad meg akkor a max is lehet jóval több mint amit a termények jelenlegi eladási ára ki tudna termelni, tehát nem fogja veszélyeztetni a természetet túltrágyázással. És a válasz is itt van: a minél gazdaságosabb termelés iránti igény tudja rákényszeríteni, hogy hova mennyit. De ez a talajvizsgálati rendszer ez nem vicces, hanem siralmas, 5 Ha-ról egy átlagminta, a dombtetőn 40 AK mezőségi, a domboldal erodált sárga föld, a lapon meg réti öntés... erről egy minta.... De több vizsgálatot nem is lehetne kifizetni, a laborok sem győzik még ezt a kuplerájt sem. EZ így ebben a formában egy adó, aminek semmi értelme... Abba most ne menjünk bele, hogy a levélanalízis az meg miért nem jó, a patikamérlegen beállított növénytermesztéshez egyszerűen nincs meg az emberiség tudása, és az időjárás befolyásolási képessége és mivel az olyan költségekkel járna, hogy nagyüzemi termelésben lehetetlen kivitelezni, minden ilyen irányú erőfeszítés kidobott pénz. A tapasztalat ami némi eredményt adhat, de Mo.-on a termésmennyiség magasan leginkább meghatározója a csapadék...
Válasz bandigh #385. hozzászólására Egynyári növényeknél különösen gyorsan változik a tápanyagok jelenléte bármilyen stresszhatásra de még a fejlődési fázistól függően is, hogy milyen elemből mennyit használ a növény, a legkevésbé sem releváns évente egyszeri vizsgálat.
A többszörit használják kint monitorozásra, de úgy már nem olcsó játék és a talaj tápanyagkészletéről az sem ad egyértelmű tájékoztatást.
Válasz Bárány #377. hozzászólására Ez egy hülyebiztos rendszer, a talajt csak támasztóközegként veszi, hogy legyen min járnia a traktornak és az inputokkal mindent megold. Az okszerű tápanyaggazdálkodáshoz a talajbiológia dinamikáját is figyelembe kellene venni, olyan mérésekkel azonnal 20-30% műtrágyát meg lehetne spórolni változatlan hozam mellett.
A magyar tápanyaggazdálkodási terv koncepciója is egy röhej, tegyünk ki valamit, amit elméletileg elvitt az előző növény. A biológiai vizsgálatnál az alap, hogy kitűzünk egy hozamcélt, a mért értékek azonnal megmutatják, reális-e, s ha igen, a hozammaximum eléréséhez adják meg a szükséges plusz értékeket. Annál többet kitéve sem lesz több hozam, mert van egy plafon. A tápanyagkijuttatásnál sem mindegy, hogy kiszórom a napra a golyókat vagy tő mellé injektálom a folyékonyt, rengeteg hatóanyagot lehet spórolni vele. No mindegy, mindenki úgy csinálja, ahogy akarja, az ukránok meg szépen hozzák az olcsó cuccokat...
Válasz Bárány #377. hozzászólásáraMondjuk egy évente elvégzett levélanalízis. Mondja meg a növény, hogy mi nincs neki.
Sziasztok
Az AKG-ban minden évben kell talajminta vagy elég az elején és a végén?
Válasz Istvánxxx #369. hozzászólásáraA mész mehet szerves kötésbe is, ha a talajgombák (pl mikhorizza) felszaporodnak. Ezek rajonganak a kálciumért, de a növényeknek szolgáltatni is tudják.
Még gondoltam a lemosódásra is, mert a forgatás nélküli művelésnél a lemosódás könnyebben végbemegy. Szikes területeket ezért sem jó szántani, mert felhozza a sókat.
De ha a nátrium nem változott, akkor talán a kálcium sem lemosódott.
Válasz Sk Laci #380. hozzászólásáraFigyelmesebben olvasnál: A vizsgálatokban a PK folyamatosan csökkenni fog, ahogy egyre több tápanyag megy át szerves kötésbe, de ettől fizikailag nem változik semmit a mennyiségük.
E szerint nem mutatja ki ez a fajta talajvizsgálat, a szerves kötésben lévő tápanyagokat...
Válasz Sk Laci #380. hozzászólásáraNetparaszt technológia csodákra képes.
Válasz Kémlelő #379. hozzászólásáraNézzél rá a talajeredményekre, amit MF-es feltett. Sajnos nekem nincsen ilyen P és K tartalma a talajaimnak. Kamionszámra szórhatnám ha-onként, amit lehetetlen kifizetni.
Válasz Sk Laci #372. hozzászólásáraHonnan kezdődik a jó talaj?
Az enyém nem pofázik vissza és 50q/ha kukoricát adott az idén. Az minek számít?
Válasz Netparaszt #375. hozzászólásáraén is iróniának szántam...
Hozzáértők felállították a tézist, ami nem látszik igazolódni.
Vagy a természet nem tudja a dolgát, hogyan kellene működnie, vagy a tézis nem jó/hiányos
Válasz Pont #374 és Netparaszt #375. hozzászólásáraNa ezt a két hozzászóláat be kellene kereteztetni!
Csak ugye felmerül a jogos kérdés, hogy mi legyen helyette, ami alapján a gazdákat széles körben rá lehetne szorítani az okszerű tápanyag-gazdálkodásra.
Válasz Sk Laci #373. hozzászólására Néztem, írok is.
Válasz ND #371. hozzászólására A természetet nem kell újraoktatni, csak megérteni a természet összefüggéseit. Na ennek van erős híja, mert amíg egyszeri NPK vizsgálat alapján adnak rendkívül bölcs tápanyagterveket, addig még csak nem is karcolgatják a megértést.
Például honnan tudod, hogy mikor mennyi nitrogén van a talajodban? Egész évben változik, hőmérséklettől, nedvességtől, növényállománytól függően, melyik érték a valós?
A laborvizsgálatok összevisszasága már csak hab a tortán.
Nitrogen dynamics in soil management systems
Most komolyan van aki hisz ebben a parasztvakításban? Ha ugyan azt a mintát két laborba viszed két különböző eredményt fogsz kapni. Ha ugyan abba a laborba ugyan arról a földről különböző időpontban vett mintát viszel az eredmények is különböznek... Nem mindegy hogy tél tavasz nyár ősz van, milyen volt az időjárás, a növények rajta. Ez az egész csak egy adó. legalább az időtöket ne pocsékoljátok agyalásra. A növények anyagcseréje ezerszer bonyolultabb dolog, mint hogy abba akár még egy 100 szor több mintából álló lelkiismeretes talajvizsgálatokkal is hozzá lehetne szólni.
Válasz Netparaszt #354. hozzászólásáraSzia. Multkor küldtem emailt a legkötötteb talajomról, talajminta eredményekkel, és kiseb leírásal, melyik növény hogyan viseli az adott területet.
Sikerült valamit kigondolnod, amivel lehetne javítani az állapotán?
Válasz Mf-es? #340. hozzászólásáraEzek nagyon is jó talajok, ahoz képest amik nálam vanak. Régeben /pár éve/ panaszkodtál,
a talajaid adotságára. Nekem csupán egy talajom van hasonló ellátotságu foszforal mint neked vanak, de az nálam mindig rekordtermést ad a töbihez képest.
Válasz Netparaszt #349. hozzászólására"Az Arany féle kötöttség egyébként a talaj víztartó képességét mutatja. Ha több lett, akkor a talaj több víz megkötésére képes (ezt mondjuk emelkedő humusz nélkül nem tudom hogy csinálja)."
A természet nincs tisztában a szabályokkal amit felállítottunk neki?
Oktassuk újra?
Válasz Bárány #368. hozzászólására
Válasz Mf-es? #367. hozzászólásáraAz Arany-féle kötöttséget úgy vizsgálják, hogy 100 g talaj hány ml vizet vesz fel. Ha 50 ml-t vesz fel, akkor 50 lesz a kötöttség.
Ha 6-tal nő a kötöttség, akkor 100 g talaj 6 ml-el több vizet tud megkötni. (50 -> 56 = ez 12%-os növekedés).
A mészre azt mondanám, hogy amíg van mész (CaCO3) a talajban, addig a savanyító hatású műtrágyák következtében elkezd feloldódni, így a pH nem csökken, (akár nőhet is), aztán majd ha elfogy a mész, akkor kezd a pH csökkenni. De ez csak találgatás, én valahogy így tudnám ezt megmagyarázni. Nem tudom, hogy tudományosan ez alátámasztható-e, csak próbálok logikusan gondolkodni.
Válasz Radocz #364. hozzászólásáraAmennyi hülyeséget ott összehordtál, inkább húzd be füled-farkad!
Most se sikerült semmi értelmeset hozzátenned.
Az összefüggésekre keresem a választ.
Meszem egyharmadra csökkent.Ez józan ésszel,arra következtetne,hogy savanyább a talaj.És mégse lúgosabb lett.Miért?
Másik!Egy 6 AK kötöttséggel nagyobb talaj,a gyakorlatban,mennyivel több vizet tud tárolni?
Elenyésző,vagy már jelentősebbel többet?
Ez egy kicsit topik idegen lett. Bocsika.
egy másikban folytathatjuk.
Válasz Mf-es? #356. hozzászólására
A kötöttebb talaj több vizet tárol. Ezt írja a szakirodalom.
És több gázolajjal lehet 1 ha-t megművelni. Ezt meg mondja az üzemanyag szint jelző.
A Böszörményiek csak pislogtak, hogy mi van ami földünkkel, mert nekik ...
3 km volt csak a távolság a kettő közt.
Ez mindjárt a kárpótlás után volt.
Válasz Mf-es? #361. hozzászólásáraEgy másik topikban sixx és Bárány nagyon okosak voltak. Talán ide is ide tévednek.
Az itteni földek mésztartalma a jegyzőkönyvek alapján 0,4-08 között vannak.
Anno a cukorrépa termelés miatt a TSZ mindenre hordta a "meszet".
Paradicsom termelés előtt 1,8 ha- tettünk 100 mázsa mésziszapot, mert a technológia kérte.
Akkor még másnak fizettem az okosságokért.
Mióta meg van a szoftver elhiszem amit számol, és az anyagi helyzetnek megfelelően próbáljuk a legjobbat eldönteni. Az idén nagyon jó döntést hoztunk, mert időben kapott minden esőt.
Ezek a nem rossz földek labor eredményei voltak.
A szikes hortobágyié külön van, de ha elő kerül, akkor megnézem.
Van Netparasztnak egy nyugati talajvizsgálati javaslata.
Ott még nem tartok, de ami késik, jön.
Talán Bíró Borbála professzor asszony összehoz egy okos tanítvánnyal, akivel lehet érdemben beszélgetni.
Ha jössz Pestre, egy előadás helyett, vagy annak szünetében, meg tudjuk vele beszélni.
A mikroszkóp kezelő tanfolyamon nagyon segítő kész volt. Az ő laborja vizsgálta, a szikes és a balajti mintát.
Jövőre próbálok ismét fizetni egy labor eredményért, vagy inkább megveszem a mini labort. Erre még gyúrni kell, meg az is lehet, hogy jobban jövök ki, ha valakinek fizetek érte.
Válasz Istvánxxx #362. hozzászólásáraMintavétel,gépi volt,és mind a kétszer,ugyan az a cég végezte.
Válasz Mf-es? #361. hozzászólásáraNem tudom ennek mi lehet az oka, ennyire nem vagyok nagy szakértő, csak érdekel a téma engem is. Biztos, hogy a mintavétel jó volt most is meg 5 éve is?
Sokszor találkozok olyan talajvizsgálati eredménnyel, hogy a CaCO3 < 0,1 %, ennek ellenére eredményesen lehet termelni, úgyhogy nem hiszem, hogy a 2% körüli CaCO3 miatt aggódni kellene.
Válasz Istvánxxx #360. hozzászólásáraMész tartalma,egyharmad lett.Ez miért?Közepesből,lett gyengén meszes.
6,14-ből,2,16.Ez mekkora baj?
Válasz Mf-es? #359. hozzászólásáraÉn emiatt nem aggódnék, könnyebb csökkenteni a pH-t, mint növelni.
MAS (pétisó) helyett használj ammónium-nitrátot, vagy ammónium-szulfátot. Utóbbinak van a legerősebb savanyító hatása. Csak nehogy túlzásba vidd.
Válasz Istvánxxx #358. hozzászólásáraPh.7,07 ből,lett 7,38.Ha jól értem,egy kicsit savanyítani kellene a talajt.
Mi a legtutibb?
Válasz Mf-es? #357. hozzászólásáraAzt már én is többször tapasztaltam, amit Netparaszt írt, hogy ugyanarra a talajmintára elég különböző vizsgálati eredmények jöttek ki. A humusznál annyira minimális a különbség amit írtál, hogy abból nem vonnék le semmilyen következtetést.
Az Arany-féle kötöttséget valóban úgy mérik, hogy mennyi vizet vesz fel a minta. Ha magasabb az érték az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nehezebben művelhető a talaj.
Válasz Netparaszt #349. hozzászólására5,9-el nőtt a kötöttség,és könnyebb művelni.
Válasz ND #345. hozzászólásáraA szanberg féle elmélet kezd megdőlni.Kötöttebb a talaj,több vizet tárol,és könnyebb művelni.
Válasz Netparaszt #354. hozzászólásáraHaney féle vizsgálatot,ki,és hol csinálja??
Válasz Mf-es? #352. hozzászólására A vizsgálatokban a PK folyamatosan csökkenni fog, ahogy egyre több tápanyag megy át szerves kötésbe, de ettől fizikailag nem változik semmit a mennyiségük. A mustár is viszont mutatta, hogy nagyon soványan áll nitrogénnel a táblád, csak azt tennék ki több dózisban.
Ha művelhetőbb, akkor jó úton jársz, vagy csináltass egy Haney féle vizsgálatot, az pontosabban meg fogja mondani a paramétereid.
Válasz Mf-es? #352. hozzászólására A vizsgálatokban a PK folyamatosan csökkenni fog, ahogy egyre több tápanyag megy át szerves kötésbe, de ettől fizikailag nem változik semmit a mennyiségük. A mustár is viszont mutatta, hogy nagyon soványan áll nitrogénnel a táblád, csak azt tennék ki több dózisban.
Ha művelhetőbb, akkor jó úton jársz, vagy csináltass egy Haney féle vizsgálatot, az pontosabban meg fogja mondani a paramétereid.
P2O5 nőtt egy keveset,K2O 40%-ot csökkent.Mondjuk,káliumot nem igen szórtam.Töményet,csak az elmúlt 2 évbe,azt se minden hova.
NA maradt ugyan annyi.
Válasz Netparaszt #349. hozzászólásáraHatározottan jobb művelni,ezt a traktorosom is alátámasztotta.
Válasz Netparaszt #346. hozzászólásáraÉs mi a helyes út?Kiszámolom az 5 éve,meg a mostani átlagokat,és oda adom,egy két,nagy inputosnak,mikor,milyen műtrágyát ajánlanak.
Válasz Mf-es? #342. hozzászólására Az Arany féle kötöttség egyébként a talaj víztartó képességét mutatja. Ha több lett, akkor a talaj több víz megkötésére képes (ezt mondjuk emelkedő humusz nélkül nem tudom hogy csinálja). Változott a talaj művelhetősége?
Válasz ND #345. hozzászólásáraEz nem Netparaszt féle technológia, hanem MF-es technológia, legalábbis amit onnan jónak lát, azt adaptálja. Vagyis ezt írta nem is olyan régen. Ezek szerint valami hiányzik még az adaptációból.
Válasz Netparaszt #346. hozzászólásáraGondolom elosztani sem lehet pontosan...
Válasz Mf-es? #342. hozzászólására A múltkor lusta voltam talajmintázni a kieső, vacak kis táblákat és egy helyen szedett földet szétosztottam néhány felé. Ugyanabból a kiinduló mintából mindegyik minta eredménye számottevően eltért. Ennyit a laborok pontosságáról.
Válasz Mf-es? #344. hozzászólásáraMegdőlni látszik a Netparaszt technológia?
Válasz Istvánxxx #343. hozzászólásáraÁtlagot számoltam.3,17 helyett,lett 2,96.Ez nem jó változás.
A só felére csökkent.
Válasz Mf-es? #342. hozzászólásáraA humuszban van változás? Nőtt valamennyit esetleg ennyi idő alatt?
Válasz Istvánxxx #341. hozzászólására5 év nem szántással,kb.4-5-el,kötöttebb lett a talaj.Ezt mi okozta?
Válasz Mf-es? #340. hozzászólásáraA 3 % körüli humusz az már nem rossz, a 200 mg/kg feletti P, K az már elég magasnak számít, itt meg vannak 400 - 700 mg-osok is. Kárt nem okoz, de ez már egy kicsit túlzott mennyiség. Pár évig nem nagyon erőltetném a komplex műtrágyákat.
A pH jó, mész is van, savanyodásnak nincs jele.