Válasz ZZ.ZZ #6042. hozzászólásáraNekem még nem volt vele bajom, magasra kell emelni a keretet hogy jobban felgyorsuljon a csepp. Azért is jobb mert mélyebbre "becsapódik"
Én nagyon nagy valószínűséggel át fogok térni az előző évi műtrágyaszórásra. Sokan így csinálják .
Szégyellem, hogy korábban nem léptem meg ahogy változik a klíma el kell felejteni a fagyon szórást mert nem lesz fagy. Anélkül újévben már csak taknyolás megy...
Válasz Sk Laci #6035. hozzászólásáraNagyon sok eső kell mire elolvad, itt nálunk meszes talajok vannak 7.2-7.4-es ph-val, így én nem látom értelmét a pétisónak. Karbamid a kukoricában, ammónium nitrát a gabonában jobban teljesít, mint a pétisó az a tapasztalat.
Válasz Sk Laci #6031. hozzászólásáraÉn február 5-én szórtam ki,egy kis hó is volt még rajta,ráadásul nedves volt a talaj,csak hajnalban a minuszban lehetett elmenni rajta.Napközben amikor felengedett,akkor meg elég hamar beszívódott a nagyja.Később még kétszer volt kisebb eső is,úgyhogy bízok benne,hogy azért maradt a búzának is.Mert ha maradt akkor most,hogy jön a plusz 10 felett és fagymentes éjszakák,rögtön felvehető lesz.Meglátjuk.
Válasz uff #6033. hozzászólásáraHőgyészi Agrokémia, 180+áfa.
Tudom nagyon drága, de nekem kevés kellett és a pétisót nem tartom jó műtrágyának itt nálunk, más meg nem volt nekik.
Válasz Sk Laci #6031. hozzászólásáraSzórunk mikor szórni kell-szórni időszerű. (Naptárt nemigen nézem). Bemosódva várja a tavaszt. Szilárd műtrágyánál még ott van a vetőgép mint opció. Aki a naptárt nézi és nem volt elég tartalék az őszi kijuttatásban. 1-1.5 tonna már sanszossan elment. Ebből már megjöttünk.
Én a most következő héten készülök kiszórni az első adagot, amikor már egy kicsit felmelegszik 0 felé, és mutogatják a "szívmelengető" csapadékot.
Sk-ban február 15 az a dátum, amikor legkorábban lehet N mütrágyát kijuttatni.
Magyarországon, Lengyelben február 1. Szlovákia megint feketelyuk a két említett állam között.
Válasz SzikiSzokeveny #6028. hozzászólásáraAz idő dönti el a kijuttatást. A jogszabály az egy dolog. Ki még nem szórta ki. az innentől egyre érdekesebb. Jövő héttől..nappal 10 fokok és így tovább itt a tavasz.
Válasz termelo #6027. hozzászólásáraKapott alaptrágyát, kivárom amíg megfelelő lesz az idő. Itt is elszórta a nagy fagyokon szinte mindenki. Aztán meg esőt nem is mond. Ott rohad a föld tetején. Pénzkidobás, környezetszennyezés.
Válasz SzikiSzokeveny #6023. hozzászólásáraÉrdemes belekalkulálni, hogy 2-3 hétbe is beletelhet mire kap csapadékot de azt is, hogy a műtrágyának van feltáródási ideje ami 30-60 nap is lehet fajtától függően.
Ha megy mellé inhibitor az ettől még lassabbá teszi a feltáródást de nem értettem valaki mondta hogy lehet a kéntől is ez lesz mert elöli a bacikat-gombákat?
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraA kérdésedre elmaradt a válasz: elég-e ennyi nitrogén. Ha jobb képességű a terület, jó a genetika, van víz, akkor ennyiből 9 tonnát biztosan meg lehet csinálni.
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraAz árpa csakis megdőléssel honorálja meg a később kijuttatott nitrogén adagot. A bokrosodás végéig jutasd ki, amennyit szeretnél. Persze csak akkor, ha nem homokon gazdálkodsz.
Érdeklődnék, ki mennyi nitrogént szór az őszi árpának. Terület 2-3 évente kap szerves trágyát, ősszel npk-t nem kapott, csak 100 kg pétisót kelés után. SLOW NS (N33,5%,S12%) nevezetű kénes nitrogént vásároltam, abból 200 kg/ha szeretnék szórni, kérdésem, hogy ez elég lehet-e az árpának vagy még később szórjak rá még?
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraBiztos kisebbségben vagyok, de én nemcsak a fagyok elmúlását várom meg, de komolyabb esőt is, még ha addigra 10-15 cm-es is lesz. Ezek a 3mm-ek nem sokat érnek, és mivel n3m 3x4x kap hanem 2x ha nagyon szép lenne akkor esetleg 3. at is, el kell osztani, de a lényeg bő csapadék előtt legyen a péti.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraJövő hét második fel3re mutat valamit, de hát az még egy jó hét. Ha továbbra is mutatja akkor hétfő, kedden megy ki.
Válasz t.romsics #6011. hozzászólásáraNem e kék duna volt a neve ? Egyik fórmtársunkal találkoztam ott. Mondom én csak abban az időben láttam akkor hogy más ott a helyzet.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraKevesebb eső volt mint 22-ben. A téli csapadékból èltünk.
A spanyol viaszt sem találtuk fel. Én csak annyit írtam, hogy ez a módszer nekünk bevált.
Válasz mtz1221 #6010. hozzászólásáraNo, merre jártál?
Egyébként sokszor kiszúr velünk a Duna, én Kalocsa keleti felén vagyok, kb. 15-20 km a folyó. El sem tudom képzelni, hogy mi lehetett nálatok, mert tavaly tavasszal február közepétől, június 1.-ig semmi eső nem volt (a környéken volt csak).
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraTavasszal jártam ott, süt nem süt akkor ott sokkal több nedvesség volt, mint itt. Meg azért a Duna is mintha ott folyna.
Válasz MrPoke #6008. hozzászólásáraEzért írtam, ha legalább ennyit emel várhatóan, akkor már megéri kiszórni. A tapasztalatom azt mondja, hogy ez kb. 175-200 kg hatóanyagaig (ez kb. 6 mázsa pétisó) igaz, ezután már érdemben nem reagál rá a búza.
Ez egy jó terv, amit leírtál. Bár Te pont azok közé tartozol, aki szerintem következetesen tudja, hogy mit, miért csinál, jól ismeri a saját területeit, azok igényeit.
Én kalászos fronton durumban utazom, 10 éves átlagban bő 6 tonnás termés a realitás üzemi szinten, aminek a költségszintje kb. bő 3 tonna nálam. Vannak rossz, illetve jó évjáratok, ez az átlag. 10 éve még nálam is kiment 5-6 mázsa An, ma már be kell érniük 4 mázsával. Cserébe kapnak más kegyszert levélen.
És erre nem is a legjobb földek vannak, bár elismerem, vannak sokkal rosszabb országrészek nálam. Plusz Kalocsa környékén gazdálkodom, ahol bizonyítottan a lehető legtöbbet süt a nap, amit érzünk is…
De szerintem 1q pétisó ha csak 3q át emel nem szabad kiszórni. Nekem kb olyan 500-700kg közt van a küszöb.
Tehát műtrágya nélkül van 40q termésem, az elérhető termésem kb 60q efölé nem tudok menni gombaölő nélkül. Így marad a 4q pétisó amivel megvan a 60q.
180kg/ha os NoTill vetés 4q NS és kb 4-5* permetezés levél mintavétel alapján. Így már talán meg tudom közelíteni a 70q és a talaj részére is marad bőven. Építésre tápanyag.
Sajnos ez eddig csak álom maradt mert egyszer sem jött össze. De ami lényeg 150 körül megáll 1 hektár gabona önkötsége. (Sosem számoltam) De szerencsére már az össz terület 30% án van konvencionális gabona. Mert a sima gabonatermesztés ugyanolyan kihalló műfaj mint az állattartás kicsibe.
Válasz mtz1221 #6003. hozzászólására Van néhány ember, aki kérdezget, hogy mit, hogyan csinálunk/mert jónak látja/. Én minden infót megosztok vele, ami nekem nem vált be, azt is, nehogy ő is beleszaladjon. Aztán amikor a kisöreg akinek műveltem a földjét, 84 évesen, szívműtét után úgy dönt hogy nekem adja ki bérletbe a földjét, akkor jö ő és rámígérve elviszi, mert szomszéd.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraNem roszból mondta. Én ugyan így vagyok a műszaki dolgokkal. Aki xarral akar festeni. Megköszönöm az érdeklődését. Válasszon másik szerelőt. Belefárad az ember.....végül halad az útján. Az eltelt kb...15 évben annyi szakmai segítség megfordult itt a fórumon. Mi az élelmes embereknek milliókat rakott a zsebébe ha figyeltek. Hetente ugyanazokat a szélmalom harcokat megvívni.. már fárasztó.
Válasz .Fecó. #5999. hozzászólásáraNe árulj el mindenféle "hadi titkot"! Elég ha fele tudja! Ha mindenki így csinálná 30-40%-ot emelkedne a megyei átlag. Versenyszituban a saját esélyeidet rontod azzal, hogy az ellenségeidet felemeled. Amúgy alapjában én is ilyen beállítottságú vagyok, hogy nem sajnálom mástól a hasznos infót, de már elgondolkodtam rajta néhányszor, hogy van e értelme a mai világban...sajnos...
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraMárciusra jellemzően berobbannak a 13 fokok Akkorra már ott kell lenni felvehető formában. Február 1 óta mennek a kijuttatások. Szerencsére jól be is mosódott a környéken.
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTermészetesen amikor -10 fok van akkor a búza alszik, de +2-3 fok körül már bőven dolgozik, és ilyenkor van neki víz is, de ilyenkor a legkevesebb a nitrogen, ami arra fogja sarkallni a növényt, hogy eleve a szűkösebb kerethez igazodjon, és ahhoz neveljen szárat es termést is.
Szerintem ha nem borsó vagy szója vagy valamilyen szállas pillanhos volt az elovetemeny, és ősszel sem raktal a magágyba 30-50 kg N hatóanyagot akkor márciusban már késő lesz.
De mi akadálya van, hogy most szord ki a nitrosolt? Az kb -18 körül kezd el kikristályosodni, a felett semmi akadálya nincs…
Válasz MrPoke #5990. hozzászólásáraA mai árakkal számolva, ha egy mázsa nitrogénműtrágya biztosan eredményez 3 mázsa búzatermés növekményt, akkor közgazdaságilag megéri kiszórni. Szerintem ez vita tárgya, hogy igen. Persze csak akkor, ha a műtrágya ára a zsebembe van. Az hogy esik-e elég csapadék ehhez, az pedig egy üzleti kockázat, amit véleményem szerint minden körülmény között be kell vállalni.
Válasz termelo #5994. hozzászólásáraFélreértetted a kamionos példám. De mindegy is. A vis major esetek betervezhetetlenek. Ahogy a legszebb búzamezőt is pont az aratása előtt végigverheti a jég, teljesen nullára. De akkor ennyi erővel felkelni is veszélyes minden nap, mert bármi érhet.
Nem kötözködni akarok, mert nekem mindegy, hogy csinálod. Csináld úgy, ahogy a komfortzónádba a legjobban belefér. Csak azt akartam megvilágítani, hogy létezik más (persze, kockázatosabb) út is.
De egy másik példa: én vagyok a tulaj, Te vagy az “ügyvezetőm”. Minden egyes hektárra biztosítok neked 400e forintot. Majd évvégén beszámolsz arról, hogy főnök, én megoldottam mindent 200e-ből, és így is lett 100%-os haszon, kerestem neked 200e forintot/ha. Nem biztos hogy megdicsérlek, mert csipné a csőröm, hogy nem a 400e forintomat dupláztad meg. Mert lehet megtehetted volna. De nem tetted, mert meg sem próbáltad.
6245 hozzászólás
kubota dsm vagy kverneland cl -szórót 2magasitóval hsznál valaki?konkrétan az érdekelne,hogy a 21mázsát birja-e??(vonulás, közepes tempoval....)
Válasz ZZ.ZZ #6042. hozzászólásáraIlyen fejletségű búzát akármikor nemlessz baja.
Válasz ZZ.ZZ #6042. hozzászólásáraNekem még nem volt vele bajom, magasra kell emelni a keretet hogy jobban felgyorsuljon a csepp. Azért is jobb mert mélyebbre "becsapódik"
Korán reggel, vizes búzára lehet tömény nitrosolt fújni 5 lyukas hugyozós fúvókával?
Válasz SzikiSzokeveny #6028. hozzászólásáraAz amnitrát és az amszulfát alig veszít a hatóanyagból ezt már kiveséztük visszakeresel fent vannak a táblázatok.
Én nagyon nagy valószínűséggel át fogok térni az előző évi műtrágyaszórásra. Sokan így csinálják .
Szégyellem, hogy korábban nem léptem meg ahogy változik a klíma el kell felejteni a fagyon szórást mert nem lesz fagy. Anélkül újévben már csak taknyolás megy...
Válasz Bárány #6038. hozzászólásáraTudom, ha nincs más, akkor prillezett pétisót szoktam szórni.
Válasz farminghun #6037. hozzászólására
Válasz farminghun #6037. hozzászólásáraErre való a prillezett. Csak ezzel nem szokás foglalkozni rendeléskor.
Válasz Sk Laci #6035. hozzászólásáraNagyon sok eső kell mire elolvad, itt nálunk meszes talajok vannak 7.2-7.4-es ph-val, így én nem látom értelmét a pétisónak. Karbamid a kukoricában, ammónium nitrát a gabonában jobban teljesít, mint a pétisó az a tapasztalat.
Válasz Sk Laci #6031. hozzászólásáraÉn február 5-én szórtam ki,egy kis hó is volt még rajta,ráadásul nedves volt a talaj,csak hajnalban a minuszban lehetett elmenni rajta.Napközben amikor felengedett,akkor meg elég hamar beszívódott a nagyja.Később még kétszer volt kisebb eső is,úgyhogy bízok benne,hogy azért maradt a búzának is.Mert ha maradt akkor most,hogy jön a plusz 10 felett és fagymentes éjszakák,rögtön felvehető lesz.Meglátjuk.
Válasz farminghun #6034. hozzászólásáraMi baj van a pétisóval?
Válasz uff #6033. hozzászólásáraHőgyészi Agrokémia, 180+áfa.
Tudom nagyon drága, de nekem kevés kellett és a pétisót nem tartom jó műtrágyának itt nálunk, más meg nem volt nekik.
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraezt a SLOW NS (N33,5%,S12%) hol lehet kapni, nem találom a neten sehol, mi az ára?
Válasz Sk Laci #6031. hozzászólásáraSzórunk mikor szórni kell-szórni időszerű. (Naptárt nemigen nézem). Bemosódva várja a tavaszt. Szilárd műtrágyánál még ott van a vetőgép mint opció. Aki a naptárt nézi és nem volt elég tartalék az őszi kijuttatásban. 1-1.5 tonna már sanszossan elment. Ebből már megjöttünk.
Válasz Csavarkulcs #6029. hozzászólásáraSzerinted aki kiszórta, annak ebben a csapadékmentes időben fagyban mennyi hasznosult???
Én a most következő héten készülök kiszórni az első adagot, amikor már egy kicsit felmelegszik 0 felé, és mutogatják a "szívmelengető" csapadékot.
Sk-ban február 15 az a dátum, amikor legkorábban lehet N mütrágyát kijuttatni.
Magyarországon, Lengyelben február 1. Szlovákia megint feketelyuk a két említett állam között.
Válasz SzikiSzokeveny #6028. hozzászólásáraÉn tegnapdélután elszórtam.
Jövőhéten megyekrá a gyűrűssel.
Ha tapadni fog, elkérem a gyomfésűt az ismerőstől.
Válasz SzikiSzokeveny #6028. hozzászólásáraAz idő dönti el a kijuttatást. A jogszabály az egy dolog. Ki még nem szórta ki. az innentől egyre érdekesebb. Jövő héttől..nappal 10 fokok és így tovább itt a tavasz.
Válasz termelo #6027. hozzászólásáraKapott alaptrágyát, kivárom amíg megfelelő lesz az idő. Itt is elszórta a nagy fagyokon szinte mindenki. Aztán meg esőt nem is mond. Ott rohad a föld tetején. Pénzkidobás, környezetszennyezés.
Válasz SzikiSzokeveny #6023. hozzászólásáraÉrdemes belekalkulálni, hogy 2-3 hétbe is beletelhet mire kap csapadékot de azt is, hogy a műtrágyának van feltáródási ideje ami 30-60 nap is lehet fajtától függően.
Ha megy mellé inhibitor az ettől még lassabbá teszi a feltáródást de nem értettem valaki mondta hogy lehet a kéntől is ez lesz mert elöli a bacikat-gombákat?
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraA kérdésedre elmaradt a válasz: elég-e ennyi nitrogén. Ha jobb képességű a terület, jó a genetika, van víz, akkor ennyiből 9 tonnát biztosan meg lehet csinálni.
Válasz farminghun #6024. hozzászólásáraAz árpa csakis megdőléssel honorálja meg a később kijuttatott nitrogén adagot. A bokrosodás végéig jutasd ki, amennyit szeretnél. Persze csak akkor, ha nem homokon gazdálkodsz.
Érdeklődnék, ki mennyi nitrogént szór az őszi árpának. Terület 2-3 évente kap szerves trágyát, ősszel npk-t nem kapott, csak 100 kg pétisót kelés után. SLOW NS (N33,5%,S12%) nevezetű kénes nitrogént vásároltam, abból 200 kg/ha szeretnék szórni, kérdésem, hogy ez elég lehet-e az árpának vagy még később szórjak rá még?
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraÉn március 15 előtt nem terveztem.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraBiztos kisebbségben vagyok, de én nemcsak a fagyok elmúlását várom meg, de komolyabb esőt is, még ha addigra 10-15 cm-es is lesz. Ezek a 3mm-ek nem sokat érnek, és mivel n3m 3x4x kap hanem 2x ha nagyon szép lenne akkor esetleg 3. at is, el kell osztani, de a lényeg bő csapadék előtt legyen a péti.
Válasz tomi91 #6020. hozzászólásáraJövő hét második fel3re mutat valamit, de hát az még egy jó hét. Ha továbbra is mutatja akkor hétfő, kedden megy ki.
Hogy látjátok a jövő heti csapadék esèlyeket? Aki mèg nem szórta ki a fejtrágyát az mikorra tervezi?
Válasz tomigan #6017. hozzászólásárahttps://www.kekdunavendeglo.hu/
Meszesi parton, közvetlen a Duna mellett.
Válasz t.romsics #6016. hozzászólásáraHol van az a Kèk Duna?
Válasz mtz1221 #6015. hozzászólásáraIgen, Kék Duna a neve. Az egyik leghangulatosabb hely a környéken, jó választás volt.
Válasz t.romsics #6011. hozzászólásáraNem e kék duna volt a neve ? Egyik fórmtársunkal találkoztam ott.
Mondom én csak abban az időben láttam akkor hogy más ott a helyzet.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraKevesebb eső volt mint 22-ben. A téli csapadékból èltünk.
A spanyol viaszt sem találtuk fel. Én csak annyit írtam, hogy ez a módszer nekünk bevált.
Válasz mtz1221 #6007. hozzászólásáraÁlljatok meg, emberek legyetek
Ne azért segíts valakinek hogy viszonozza hanem azért mert jó ember vagy!
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraA műtrágya nélkül 5 tonnát termelő biogazda pont kalocsai volt még sajnos meg nem halt.
Lehet ismered is.
H.J. nyugdíjas földmérő, én nagyon szerettem nagyon jó ember volt!
Válasz mtz1221 #6010. hozzászólásáraNo, merre jártál?
Egyébként sokszor kiszúr velünk a Duna, én Kalocsa keleti felén vagyok, kb. 15-20 km a folyó. El sem tudom képzelni, hogy mi lehetett nálatok, mert tavaly tavasszal február közepétől, június 1.-ig semmi eső nem volt (a környéken volt csak).
Válasz t.romsics #6009. hozzászólásáraTavasszal jártam ott, süt nem süt akkor ott sokkal több nedvesség volt, mint itt. Meg azért a Duna is mintha ott folyna.
Válasz MrPoke #6008. hozzászólásáraEzért írtam, ha legalább ennyit emel várhatóan, akkor már megéri kiszórni. A tapasztalatom azt mondja, hogy ez kb. 175-200 kg hatóanyagaig (ez kb. 6 mázsa pétisó) igaz, ezután már érdemben nem reagál rá a búza.
Ez egy jó terv, amit leírtál. Bár Te pont azok közé tartozol, aki szerintem következetesen tudja, hogy mit, miért csinál, jól ismeri a saját területeit, azok igényeit.
Én kalászos fronton durumban utazom, 10 éves átlagban bő 6 tonnás termés a realitás üzemi szinten, aminek a költségszintje kb. bő 3 tonna nálam. Vannak rossz, illetve jó évjáratok, ez az átlag. 10 éve még nálam is kiment 5-6 mázsa An, ma már be kell érniük 4 mázsával. Cserébe kapnak más kegyszert levélen.
És erre nem is a legjobb földek vannak, bár elismerem, vannak sokkal rosszabb országrészek nálam. Plusz Kalocsa környékén gazdálkodom, ahol bizonyítottan a lehető legtöbbet süt a nap, amit érzünk is…
Válasz t.romsics #5998. hozzászólásáraIgen ezen megy a vita. De mért tegyek ki 1q pétisót ha 3q töbletett elérek 5kg karbamid kipermetezésével.
De szerintem 1q pétisó ha csak 3q át emel nem szabad kiszórni. Nekem kb olyan 500-700kg közt van a küszöb.
Tehát műtrágya nélkül van 40q termésem, az elérhető termésem kb 60q efölé nem tudok menni gombaölő nélkül. Így marad a 4q pétisó amivel megvan a 60q.
180kg/ha os NoTill vetés 4q NS és kb 4-5* permetezés levél mintavétel alapján. Így már talán meg tudom közelíteni a 70q és a talaj részére is marad bőven. Építésre tápanyag.
Sajnos ez eddig csak álom maradt mert egyszer sem jött össze. De ami lényeg 150 körül megáll 1 hektár gabona önkötsége. (Sosem számoltam) De szerencsére már az össz terület 30% án van konvencionális gabona. Mert a sima gabonatermesztés ugyanolyan kihalló műfaj mint az állattartás kicsibe.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6006. hozzászólásáraAz ilyet taposd el.
De miatta ne Fecot beszéld le a rajtunk való segítésről.
Válasz mtz1221 #6003. hozzászólására
Van néhány ember, aki kérdezget, hogy mit, hogyan csinálunk/mert jónak látja/. Én minden infót megosztok vele, ami nekem nem vált be, azt is, nehogy ő is beleszaladjon. Aztán amikor a kisöreg akinek műveltem a földjét, 84 évesen, szívműtét után úgy dönt hogy nekem adja ki bérletbe a földjét, akkor jö ő és rámígérve elviszi, mert szomszéd.
Válasz mtz1221 #6004. hozzászólásáraNem roszból mondta. Én ugyan így vagyok a műszaki dolgokkal. Aki xarral akar festeni. Megköszönöm az érdeklődését. Válasszon másik szerelőt. Belefárad az ember.....végül halad az útján. Az eltelt kb...15 évben annyi szakmai segítség megfordult itt a fórumon. Mi az élelmes embereknek milliókat rakott a zsebébe ha figyeltek. Hetente ugyanazokat a szélmalom harcokat megvívni.. már fárasztó.
Válasz SzikiSzokeveny #5992. hozzászólásáraAszályos időt te még nem láttál, ezek szerint.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6002. hozzászólásáraBazd meg akkor az életed, ha így kell élned.
Válasz .Fecó. #5999. hozzászólásáraNe árulj el mindenféle "hadi titkot"! Elég ha fele tudja! Ha mindenki így csinálná 30-40%-ot emelkedne a megyei átlag. Versenyszituban a saját esélyeidet rontod azzal, hogy az ellenségeidet felemeled. Amúgy alapjában én is ilyen beállítottságú vagyok, hogy nem sajnálom mástól a hasznos infót, de már elgondolkodtam rajta néhányszor, hogy van e értelme a mai világban...sajnos...
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraMárciusra jellemzően berobbannak a 13 fokok Akkorra már ott kell lenni felvehető formában. Február 1 óta mennek a kijuttatások. Szerencsére jól be is mosódott a környéken.
Válasz t.romsics #5998. hozzászólásáraA legtöbben semmi másban sem számolnak semmit, miért ebben lenne különbség…
Válasz KooL #5988. hozzászólásáraTermészetesen amikor -10 fok van akkor a búza alszik, de +2-3 fok körül már bőven dolgozik, és ilyenkor van neki víz is, de ilyenkor a legkevesebb a nitrogen, ami arra fogja sarkallni a növényt, hogy eleve a szűkösebb kerethez igazodjon, és ahhoz neveljen szárat es termést is.
Szerintem ha nem borsó vagy szója vagy valamilyen szállas pillanhos volt az elovetemeny, és ősszel sem raktal a magágyba 30-50 kg N hatóanyagot akkor márciusban már késő lesz.
De mi akadálya van, hogy most szord ki a nitrosolt? Az kb -18 körül kezd el kikristályosodni, a felett semmi akadálya nincs…
Válasz MrPoke #5990. hozzászólásáraA mai árakkal számolva, ha egy mázsa nitrogénműtrágya biztosan eredményez 3 mázsa búzatermés növekményt, akkor közgazdaságilag megéri kiszórni. Szerintem ez vita tárgya, hogy igen. Persze csak akkor, ha a műtrágya ára a zsebembe van. Az hogy esik-e elég csapadék ehhez, az pedig egy üzleti kockázat, amit véleményem szerint minden körülmény között be kell vállalni.
Válasz termelo #5994. hozzászólásáraFélreértetted a kamionos példám. De mindegy is. A vis major esetek betervezhetetlenek. Ahogy a legszebb búzamezőt is pont az aratása előtt végigverheti a jég, teljesen nullára. De akkor ennyi erővel felkelni is veszélyes minden nap, mert bármi érhet.
Nem kötözködni akarok, mert nekem mindegy, hogy csinálod. Csináld úgy, ahogy a komfortzónádba a legjobban belefér. Csak azt akartam megvilágítani, hogy létezik más (persze, kockázatosabb) út is.
De egy másik példa: én vagyok a tulaj, Te vagy az “ügyvezetőm”. Minden egyes hektárra biztosítok neked 400e forintot. Majd évvégén beszámolsz arról, hogy főnök, én megoldottam mindent 200e-ből, és így is lett 100%-os haszon, kerestem neked 200e forintot/ha. Nem biztos hogy megdicsérlek, mert csipné a csőröm, hogy nem a 400e forintomat dupláztad meg. Mert lehet megtehetted volna. De nem tetted, mert meg sem próbáltad.
Válasz SzikiSzokeveny #5992. hozzászólásáraSoha ne tudd meg mi az az igazi aszály!
Gyenge talajon 6-15q jó talajon 30.
Nevetséges dolgokat írsz, ezeket már 15 éve kipróbáltuk, kikoptak, lejárt lemez.
Miért gondolja valaki egy alapvető dologra hogy ő találta fel a Spanyol viaszt?
Nem hiszem hogy lenne olyan agrotechnika amit valaki más már ne próbált volna ki…