Válasz Gabi 07 #11843. hozzászólásáraEz úgy hívják hivatalosan, hogy "ideiglenes tároló", és ma is alkalmazzák. Nagyapám is beszélt erről, mert négy évet volt fogságban. Nem csak búzával, hanem szinte minden terménnyel így jártak el, amit nem tudtak máshogy tárolni. Volt fegyveres őr is bizonyos helyeken mellette, mert azt nem hagyták, hogy a nép vigyen belőle, mert nekik csak a napi fejadag járt (jó esetben). Ki volt adva neki a tűzparancs is, hogy megvédje. Előfordult olyan is, hogy történetesen az egész kupac megrohadt az aljáig (talán krumpli volt, de már nem emléxem), miközben a közeli településen meg komolyan éheztek az emberek, és egyesek éhen haltak. Amikor az őr látta, hogy az egész kupacnak annyi, akkor köpött egyet, és otthagyta...
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólására Nos arról volt szó hogy kombájn tisztán a föld végén megy a hurkába 200 t csak ezért írtam hogy az nem száraz tehát hogyan erre te jössz hogy nem száraz hát furcsán olvasol de ezt már kitárgyaltuk és az Ukránok is így csinálják s nem hiszem hogy pricolják valami penész gátlóval szóval akkor hogy s miként ???
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólásáraVolt itt egy falubeli, Isten nyugosztalja, majdnem megélte a 102-őt.
Na ő mesélte, mert hogy volt kint a szovjetúnióba, nem mintha kérdezték volna, vitték a gulágra. Kint a nagy kolhozoknak (mert ugye ott már azok voltak) nem volt terménytároló épületük, magasan kiemelt döngölt agyagplacc, rajta felhalmozták a búzát több méter magasan, mint egy kontyolt nyeregtető, oszt jónapot. Jött az eső a felső 20 cm kicsírázott, bezöldült, de alatta a többi tavaszig kibírta. Volt ám ott tudomány!
Válasz Mihály #11841. hozzászólásáraHa neked a 17-18 a tárolható száraz, akkor nincs miről beszélni.
Van olyan tárolási mód is hogy egyszerűen felhalmozzák a betonra, meg asszem letakarják nejlonra, még az USA-ban is csinálják, lehet látni youtubeon videókat, egész hegynyi mennyiségeket összeraknak. Persze előtte biztos le van szárítva, vagy alapból száraz.
Válasz Rabó001 #11840. hozzászólásáraSzárazo uhyan mát a földvégén ált.17-18 vize van az nem száraz meg ugye lehet toxinos szóval felejtős ennyi erő vel fedett betonra is önthetem
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEbben semmi újdonság nincs. Szárazon bele lehet tenni. Nedvesen pedig savval való kezelés után. Viszont a savanyítottat nem igazán lehet eladni, saját állatállomány részére jó.
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólásáraAzért nem terjedt el mert a szárításhoz képest drága volt az adalék és kitárolás után kinek adsz el pl. májusban egy 18 kukoricát.
Válasz Mihály #11833. hozzászólásáraAkkor az száraz kukorica lehetett amit nem kellett szárítani vagy a videó kedvéért marketing fogásnak egyből belenyomatták majd ahogy kikapcsolták a kamerát már nyomták is vissza a pótkocsira... ha vizeset is lehetne belerakni viharos gyorsasággal elterjedt volna már..
De ha pl egy 18-as kukit belelehet rakni anélkül hogy megrohadna azonnal veszek én is mit lehetne spórolni ha nem kell jövőre szárítani.. persze ha terem is végre majd..
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Canadában meg le sem vágják csak azt amit fel is etetnek a tejelő állománnyal most biztos imádkoznak 2 méter hó hullott 4 nap alatt de majd hallunk jövőre a kukorica betakarító hójáróról
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Hát ezek az zusában a terménykihordó ahogy a földvégére ért már állt is oda a gép mellé amely a hurkát töltötte oly módon hogy szép lassan haladt előtte én ezt videón láttam majd később az ukránoknál is de állítólag itt Hajdúböszörményben is volt néhány
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraDe nem aratás után egyből "öntik" bele a fóliaalagútba hanem előtte beviszik a szárítóba és a száraz kukoricát rakják az alagútba.
Legalábbis normál helyzetet tekintve így van tervezve... az más kérdés hogy most az ukrán aki kap ilyet az előtte leszárítatja e vagy rakja bele és majd lesz vmi vele..
Pár éve volt az ATV-n egy pár perces videó hogy full szárazat kell belerakni és van benne több mintavevő nyílás hogy lehessen ellenőrizni hogy nem rohadt e be.
Sztem ez a terménytárolósoknak van inkább kitalálva,mivel annyi termény van náluk hogy nem tudják betárolni.
Az ukrán gazdák azonnal eladják hogy pénzhez jussanak.
Válasz termelo #11828. hozzászólásárahát ezek ott az zusában hogy mit ki nem találnak??? mi meg itt kínlódunk 5 méter magasra csak dúrjuk törjük ha kell ha nem
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraKörnyékbéli sertéstelep is vett nedves kukoricát amit ilyen tömlőkben tároltak de én úgy halottam, hogy a töltőgép belekever valamilyen anyagot(talán hangyasavat) amitől a kukorica eláll ráadásul az emésztést is serkenti. Azt hiszem vagy a tápba vagy az ivóvízbe amúgy is szoktak rakni. Állítólag a telepen a fajlag az első tízben van az országban úgyhogy nem lehet rossz technológia.
Válasz Csavarkulcs #11826. hozzászólására Sajnos a vetőmagból az apró semmire való is hú ami meg termet takarmány az nem kell mert toxinos de nem csak itt vagy ott egész kelet Magyarország hát ez szép.......
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
14602 hozzászólás
Válasz jambo #11851. hozzászólásáranekem nett 50q lett,de sokkal rosszabbakat is vágtam,4q a negatív rekord
Válasz lala #11850. hozzászólásáraOtt milyen átlagog voltak?
Válasz jambo #11849. hozzászólásáraBorsod10500
Zala 118/t
Válasz Gabi 07 #11843. hozzászólásáraEz úgy hívják hivatalosan, hogy "ideiglenes tároló", és ma is alkalmazzák. Nagyapám is beszélt erről, mert négy évet volt fogságban. Nem csak búzával, hanem szinte minden terménnyel így jártak el, amit nem tudtak máshogy tárolni. Volt fegyveres őr is bizonyos helyeken mellette, mert azt nem hagyták, hogy a nép vigyen belőle, mert nekik csak a napi fejadag járt (jó esetben). Ki volt adva neki a tűzparancs is, hogy megvédje. Előfordult olyan is, hogy történetesen az egész kupac megrohadt az aljáig (talán krumpli volt, de már nem emléxem), miközben a közeli településen meg komolyan éheztek az emberek, és egyesek éhen haltak. Amikor az őr látta, hogy az egész kupacnak annyi, akkor köpött egyet, és otthagyta...
Válasz Gabi 07 #11843. hozzászólására a lényeget nem érted ők már akkor tudták hogy a búza csíra milyen egészséges....
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólására Nos arról volt szó hogy kombájn tisztán a föld végén megy a hurkába 200 t csak ezért írtam hogy az nem száraz tehát hogyan erre te jössz hogy nem száraz hát furcsán olvasol de ezt már kitárgyaltuk és az Ukránok is így csinálják s nem hiszem hogy pricolják valami penész gátlóval szóval akkor hogy s miként ???
Válasz Rabó001 #11844. hozzászólásáraAzok is tárolták volna magtárba, de nem volt. Legalábbis nem elég!
Szegény gulágon sínylődőknek meg nem nagyon volt mit enni, főztek maguknak csanyalevest. Víz és csalán. Sokan nem jöttek haza
Válasz Gabi 07 #11843. hozzászólásáraAz a ruszki módszer, aki megáztatta majd megszárítja.
Azért a magtárnak nincs mása.
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólásáraVolt itt egy falubeli, Isten nyugosztalja, majdnem megélte a 102-őt.
Volt ám ott tudomány! 
Na ő mesélte, mert hogy volt kint a szovjetúnióba, nem mintha kérdezték volna, vitték a gulágra. Kint a nagy kolhozoknak (mert ugye ott már azok voltak) nem volt terménytároló épületük, magasan kiemelt döngölt agyagplacc, rajta felhalmozták a búzát több méter magasan, mint egy kontyolt nyeregtető, oszt jónapot. Jött az eső a felső 20 cm kicsírázott, bezöldült, de alatta a többi tavaszig kibírta.
Válasz Mihály #11841. hozzászólásáraHa neked a 17-18 a tárolható száraz, akkor nincs miről beszélni.
Van olyan tárolási mód is hogy egyszerűen felhalmozzák a betonra, meg asszem letakarják nejlonra, még az USA-ban is csinálják, lehet látni youtubeon videókat, egész hegynyi mennyiségeket összeraknak. Persze előtte biztos le van szárítva, vagy alapból száraz.
Válasz Rabó001 #11840. hozzászólásáraSzárazo uhyan mát a földvégén ált.17-18 vize van az nem száraz meg ugye lehet toxinos szóval felejtős ennyi erő vel fedett betonra is önthetem
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEbben semmi újdonság nincs. Szárazon bele lehet tenni. Nedvesen pedig savval való kezelés után. Viszont a savanyítottat nem igazán lehet eladni, saját állatállomány részére jó.
Szabolcsi árakat tud valaki? Illetve van valahol felvásárlás jelenleg?
Válasz termelo #11837. hozzászólásáraAhol jószág van, napi szinten szednek belőle, mindig friss a kibontott vége
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólásáraAzért nem terjedt el mert a szárításhoz képest drága volt az adalék és kitárolás után kinek adsz el pl. májusban egy 18 kukoricát.
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólására Na szólj nekem is elférne nálam is
Válasz Mihály #11833. hozzászólásáraAkkor az száraz kukorica lehetett amit nem kellett szárítani vagy a videó kedvéért marketing fogásnak egyből belenyomatták majd ahogy kikapcsolták a kamerát már nyomták is vissza a pótkocsira...
ha vizeset is lehetne belerakni viharos gyorsasággal elterjedt volna már..
De ha pl egy 18-as kukit belelehet rakni anélkül hogy megrohadna azonnal veszek én is mit lehetne spórolni ha nem kell jövőre szárítani.. persze ha terem is végre majd..
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Canadában meg le sem vágják csak azt amit fel is etetnek a tejelő állománnyal most biztos imádkoznak 2 méter hó hullott 4 nap alatt de majd hallunk jövőre a kukorica betakarító hójáróról
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Hát ezek az zusában a terménykihordó ahogy a földvégére ért már állt is oda a gép mellé amely a hurkát töltötte oly módon hogy szép lassan haladt előtte én ezt videón láttam majd később az ukránoknál is de állítólag itt Hajdúböszörményben is volt néhány
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraDe nem aratás után egyből "öntik" bele a fóliaalagútba hanem előtte beviszik a szárítóba és a száraz kukoricát rakják az alagútba.
Legalábbis normál helyzetet tekintve így van tervezve... az más kérdés hogy most az ukrán aki kap ilyet az előtte leszárítatja e vagy rakja bele és majd lesz vmi vele..
Pár éve volt az ATV-n egy pár perces videó hogy full szárazat kell belerakni és van benne több mintavevő nyílás hogy lehessen ellenőrizni hogy nem rohadt e be.
Sztem ez a terménytárolósoknak van inkább kitalálva,mivel annyi termény van náluk hogy nem tudják betárolni.
Az ukrán gazdák azonnal eladják hogy pénzhez jussanak.
Válasz Csavarkulcs #11830. hozzászólására kitalálnak már itt mindent csak dolgozni ne keljen szokták mondani
Válasz Mihály #11829. hozzászólásáraKukorica "savazás" nem újkeletű..pláne ha van a cégnek serés ágazata is.
Válasz termelo #11828. hozzászólására
hát ezek ott az zusában hogy mit ki nem találnak??? mi meg itt kínlódunk 5 méter magasra csak dúrjuk törjük ha kell ha nem 
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraKörnyékbéli sertéstelep is vett nedves kukoricát amit ilyen tömlőkben tároltak de én úgy halottam, hogy a töltőgép belekever valamilyen anyagot(talán hangyasavat) amitől a kukorica eláll ráadásul az emésztést is serkenti. Azt hiszem vagy a tápba vagy az ivóvízbe amúgy is szoktak rakni. Állítólag a telepen a fajlag az első tízben van az országban úgyhogy nem lehet rossz technológia.
Válasz Csavarkulcs #11826. hozzászólására Sajnos a vetőmagból az apró semmire való is hú ami meg termet takarmány az nem kell mert toxinos de nem csak itt vagy ott egész kelet Magyarország hát ez szép.......
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraMost ezt a korszakot éljük.
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
Válasz Csavarkulcs #11822. hozzászólására Értem s nincs semmi baja a kombájn tiszta kukorinak májusig vagy meddig lehet benne??
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEz évek óta itt sem újdonság. "Hernyónak hívjuk."
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraMi is megcsináltuk. 30 körül volt egy gazda tétele. Meg lett rostálva és lement 3-ra. Az aprajában volt a toxin.
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz molnarmi1 #11817. hozzászólásáraJó jó csak nekem kukorica öt évente meg ez most pont lucerna után volt vetve. Úgy hogy számomra érthetetlen.
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraHogy csinálta? Ügyesen át csúsztatott egy borítékot a mintavevő kollégának?
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásárameg a szárító előtti placcon egy héten át heverő vizes halomban
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Azt hallottam, hogy Pest megyében valaki levitte a toxin szintet határérték alá. Erről tudtok valamit?
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Válasz Batka #11809. hozzászólására
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....