Kukorica után nem vetünk búzát errefelé!
Eleve páréve még nem is nagyon lehetett mert novemberre maradtak a betakarítások mostanság kell szeptemberben is már aratni a tengerit....változik a klíma
Szóval búzát kell neki vetni szója és napraforgó után leginkább, ha van kis repce akkor utána, vagy kalászos után ha úgy jön ki a forgó.
Kukorica után szántunk mindig, tavasszal egy simítót adnék neki és abba szeretnék szóját vetni.
Búzát vagy kétéve bérbe nyomtunk kukorica után két táblát, egyiket vetőgéppel másikat meg IHtárcsa-rövidtárcsa, szórtuk rá a magot és mégegy rövidtrácsa.
Ez utóbbi volt a jobb egyértelműen.
Amúgy a gabonát egyébként is jobb szórva vetni de a szóját még nem próbáltam így meg nem is nagyon vetik sehol, nemtudod ugye a magnormát belőni ami meg elég fontos, tehát megsem próbálom az 50ezerFt/ha-os költségű elsőfokos magnál hehe
Simba freeflow-al borsózni nagyon szeretnek, szántásra is húzzák rá és az a jobb minél kevesebb az előbolygatása a talajnak.
Egyébként mindent szecskázunk, a kombájnon príma daráló van, jó adapter stb...
Egyáltalán nem idejét múlt az információ, mint amennyire te azt gondolod, igaz ez sem annyira friss táblázat, 2009-es, de olyan hirtelen ott sem változik a világ! Tipikus termésátlagok
Az US kód= USA, CA=kanada, az európaiakat gondolom nem nehéz kitalálni! Érdemes még egy pillantást vetni a műveleti ktgek nagyságát megjelenítő táblázatra, azon belül a lila sáv jelöli az üzemanyag ktgeket
Amazone D9 + forgóborona gépkapcsolat? Sztem az nem dugulna be, beletenné mindenhova, tavasszal leveszed a boronát és máris könnyű, nem döngölné le a földet sem
A sprinter után jók a repcék!
Ha van magágymélységben nedvesség, akkor java oda kerül, ha olyan nedves, hogy károsan elkeni, az már olyan nedves hogy felszedi a kerék, a történet végét mindenki ismeri!
A vetésmélység átlagosan jó, kelés egyenletes, hogy az 5centi vagy 7 az nem hiszem hogy befolyásolna, illetve nemhiszem, hogy bármelyik pontosabb lenne. egyenletes terep kell neki, ami nem azt jelenti, hogy billiárdasztal, hanem hogy ne legyen tele szar ágyekés kókányolásokkal.
Vetettem bérbe kisgrubberral meghúzott tarlóba, minden egyes kés nyoma látszott, laza volt, stb., srégen húzták előtte, a vetőgép elplaccolta, tökéletes lett...
Mindig érdekeltek ez a vetőkultivátorok, amikor vetőgépet vettem én nem mertem ebbe az irányba menni, de elgondolkodtató amit Tájbor ír, főleg a nagy szártömeg dolog miatt. Nem tudom indig tud e egyenletes vetési mélységet tartani, gondolok most a repcére leginkább A másik dolog, hogy nedves talajon a kapák csúsznak a magágy mélységben nem keni el nagyon a magágyat?
Nekem Unia van de túl nagy szártömegnél azzal is bajok vannak mindig.
Válasz #3865. hozzászólásra
Isten, viccet félretéve nem rosz gép, legalább is eddig úgy néz ki. Vettünk itt a fórumról egy páran a tavaszon szerintem mindenki meg van elégedve.
csak annyit fűznék a témához, hogy én sprinterrel dolgozok, volt tumém, láttam rapidot, és gondoljatok bele mondjuk ha már nagy szártömegnél tartunk, nézzünk egy kukoricát!
Mit csinál egy tárcsás csoroszlya ha találkozik egy komolyabb kukoricával? Felfut rá! Hova tette a magot, megmaradt e a vetésmélység??
Szanbergnek is mondtam, hogy nehéz tanácsot adni vetőgépvásárlásnál, mert olyan ami minden elvárásnak megfelel, szerintem nincs.
DE! Nem tudok itthoni piacon olyan gépet, ami ennyire jó helyre teszi a műtrágyát (asszem a Tume itt maradt nagyon alul), illetve a kemény ágy puha paplan jelenség ennyire szépen kialakulna. ahol akkora a szártömeg, hogy a sprinter bedugul, ott valami egyéb baj van, én húztam egy sor rtárcsa után kukoricában, keveset direktbe is vetettem, nyilván ilyenkor nem kell 15-el nyargalni, de tudom hogy a tume mit csinált volna vele...
Másik dolog: Itt egyik sor kapa a másikra takar. De az utsó sor kapa után nincs kapa :) így érthető, hogy ott nem egyenget szépen a gyári megoldással. Ez viszonylag könnyen orvosolható, SŐT gyári megoldás is létezik rá(takarótárcsa). nedvesben egy tárcsás könnyen nyitvahagyja a magárkot, mert az k.rva nagy tévedés, hogy a hátsó keréksor betakarja. Az nem szállít földet, az csak lezár, tömörít. Nekem ez a meglátásom. Homokos területeken meg szerintem nincs párja, a rapiddal nem volt dolgom, de a Tume előtt a kis első kerekek miatt a 240 le-s traktor letérdel.
Válasz #3863. hozzászólásra
Ha vetőgépen gondolkodsz akkor azt kell el dönteni hogy mire akarod használni, milyen a vetésforgó. Kukoricát búzával váltani szerintem az egyik legjobb a tume, egy ih tárcsa aztán kész. Nagy a magtartály meg jó a mélységtartás meg a visszatömörítés ez a legfontosabb.
Tavasszal is használható csak akkor nem kell telerakni. A sprintertől óvnálak, ismerősöm is beszámíttatta prontóba 1 évesen.
Betorkollik, nagy sebességen a mag egy része túl mélyre kerül ahogy a kapák dobják a földet a sorokra. ezért köszönőviszonyban sincs a vetett meg a kikelt tőszám. Főleg késői decemberi vetésnél gond ez. A prontó is jó, aprómagra főleg jobb mint a tume, de a tömörítése nem olyan. A rapid is jobb aprómagra mint a tume, de kukorica után ha hosszú a szár meg nedves akkor ott is lehetnek meglepetések.
Igaz hogy ez mindegyik horror áron van,de ha régit veszel akkor meg újítsd föl, meg azért ezeket folyamatosan fejlesztik a tapasztalatok alapján ezért az újak jobbak. Kevés szár esetén viszont én is inkább 740-est vennék azzal haladósabb a munka. A szomszédnál úgy van hogy van egy ih a könnyű földekre mtz után, meg van egy tume a mocsokra egy 160-as után. Így elég jól haladnak aztán nem 20 milla volt. Meg egyszerű mechanikus kacat mindegyik, könnyű javítani.
Idén mondjuk akárhogy éjjelnappaloztam is volna tavasszal nembírtunk talajra menni a gyom nőtt a búza nem, erős fejlett gyomokkal álltunk szemben ami már akkor nyomta a búzát is tehát ezel nemvolt mit kezdeni, egyébként mindig időben megvan csinálva minden és rendesen!!!
Sőt!
Őszi gyomírtásokat csináltunk mindig is, most pár év kimaradt de idén már meg is van rendelve a vegyszer hozzá, mert mégegyszer nemfogom eljátszani azt mint idén tavasszal, nembeszélve arról, hogy a széltippan is megvan fogva vele.
Persze drága és tavasszal úgyis fog kelleni ha nem is mindenhol de felülkezelni másik vegyszerrel, ha szerencsém van csak egy hormonnal korán ha nem akkor megint egy teljes gyomírtást kell végezni.
Műtrágyával is idén a ráhullott 30-40centi hó majd utána mittudomén a kb150mm eső elbánt, elfolyatta egy részét ez tény, de ele kaptak ősszel talajba dolgozva komplexet, tavasszal pétisót fagyok végén, majd egyszer 70liter nitrosolt, kalászoláskor meg még 40-et.
Ettől jobban és többet szerintem sehol sem adnak neki.
Itt van egy simba freeflow... szo-szo tavaly láttam dolgozni de tiszta lazított földben. Ugarolásba vetettek vele. Jó volt. De megnézném mit csinál 4tonnás búzaután vagy napra kuki után tárcsázottban...
Másik fele hogy ne a szuper amierikai gépektől várd a csodát. Gondolkozz el mit nem csináltál jól... nálad mivel a géppark megvan a jó munkához a munka idejével lehetnek gondok... műtrágyázásban növényvédelemben 4-5nap elcsúszás is nagyon nagy kiesést tud jelenteni. Ha azt nézzük nekem is megvolt idén a 4tfeletti átlagom valószínűleg sokkal kisebb gépmunkából és műtrágyából kihozva mint a tiéd. De a növényvédelemt műtrágyakijuttatást nem lehet "elmismásolni", ha törik ha szakad ha éjjel de annak meg kell lennie időben. Legalább is nekem ez tapasztalatom, mióta erre ügyelek közel duplájára nőttek a termésátlagaim.
Nem a gyártásban hanem a mezőgazdasági termelésben, főleg a kisbirtokosoknál van 50év hátrány. A nagy cégek vagy felveszik a tempót vagy elbuknak de egy kicsi évekig, évtizedekig tud vegetálni a semmiből. És ők nem fognak új gépre beruházni.
de egyébként ez sem igaz, illetve idejét múlt információ!
Nagyonis intenzíven gazdálkodnak kint, sokkal több menetszámban és hatóanyag mennyisgekben gondolkodnak tápanyag visszapótlás terén, nyílván a csökkentett költségtényezők mellett, igaz ezt a nagyüzemiség is magával vonja valamilyen szinten.
Valamit igen rosszul csinálunk és most magamról beszélek mert a lehető legnagyobb gonddal termesztett búzáink átlaga 4tonna körüli úgy hogy 6-7mázsa műtrágyát 3 de inkább 4szeri kijuttatásban teszünk meg ősztől kalászig. Nemtudtam mgé rájönni, de volt hogy egy vékonysor rövidtárcsában, volt hogy alá lazítva mentünk neki a búzavetéseknek mégis gyakorlatilag szignifikáns klönbséget sosem tudtam felhozni. Van, hogy látszi kez meg az meg amaz, de ha úgy amblokk 5éven belül lazított nem letalpalt altalajú tábláid vannak tök mindegy mit csinálsz alapművelésnek az a helyzet.
Szerintem a direktvetett búza is lenne legaább annyira jó mint a 25centire topdownozott búza, de ezt alá is támasztotta a cimbi.
Igaz direktvető gabonagép híjján úgy oldotta meg, hogy kiszórta a zúzott napraforgó tarlóra műtrágyát, rá a búza vetőmagot és 5centire bekaparta véknyan a Carrierrel, mivel más megoldás nem volt. A kapásokat echte direktbe húzza és jól működik.
Szerintem komoly injektáló berendezések notilles szörnyű talajnyomású forgótárcsás kijuttató tárcsás fejekkel szerelt eszközök kellenének, szuszpenziózni és folyékony nitrózi kellessz és mehet a direkt vetés is.
Csakhát ebbe pénzt beleinvesztálni majdnem senkisem tud, aki meg tudna lexarja az egészet nemfog germózni.
Eltértem a vetőgépektől, de szerintem egy jó amerikai direkt technika itthon is működne.
Viszont én a vetőkultikra vagyok rákattanva, simba freeflow, horsc airseeder co ésatöbbi.
Csakhogy akkor sem ugyanarról a művelési rendszerről beszélünk.
Ami nálunk tipikus, pl hogy nagy szármaradványú növény után kell kalászost vetni, az ott abszolut nem az. Elég éles határvonalat lehet húzni az észak amerikai kontinensen, aki kalászossal foglalkozik, ott vetésváltásban nincs kukorica, a kukoricaövezetben meg ezerrel szójával nyomják váltásban a kukoricát. És a gondolkodás is más, egy észak dakotai vagy kanadai farmon messze nem azokat a termésátlagokat célozzák, amit mi. ott 3 tonna körül van a hozam és ezt megpróbálják a lehető legminimálisabb ktg-ből kihozni. Nyilván a 3 tonnás búza után nem annyi a szalma, mint itt a 5-6-7 tonnák után!
nincs 50 év hátrány! a hazai gyártóknak igen is előrefele kéne nézni!
én vagyok a legkisebb cég Magyarországon mégis minden évben tudok ujdonságot felmutatni. ráadásul a legfontosabb, hogy a gazdák már a nagy nevű gépgyártók hibáit sorolják, hogy mivel kellene többet tudjon az uj fejlesztés
Látni jól működő gazdaságokat is.... itt a környéken is van olyan ami felvehetni a versenyt bármelyik nyugati gazdasággal is... 600ha mintakert... korszerű gépei vannak de korántsem vetődik rá minden "sláger" vasra. Megvan a szakértelme a tulajnak és az elképzelése és azt veszi meg ami abba beleilleszkedik. Rábától a ytón és mtz át a fergáig és uniától a horschig. És valahol egy vader reklámba az volt kiírva a fényképen gazda mellé hogy "gazdaságom a védjegyem"na erről az emberről ezt 100%osan ellehet mondani.
De a gazdák legtöbbje vagy keresgéli a helyes utat vagy azthiszi,hogy rajtavan és nem érdekli semmi ami kicsit is nyerességessebbé tenné.
lehet, hogy a hazai gazdák el vannak maradva valamivel a területhasznositásuk és müvelésük terén? odakint ilyenek a földek aratás után... hmm ez vajon hogy lehet, idehaza mit spórolunk ki?
furcsa mód mégis valahogy mindig gyökeret vernek nálunk és telitik a piacot a gépeikkel, hogy van az, hogy ha van egy amerikai kultivátor és azt mondják, h 10 millió ft azt azonnal eltudják adni , mig ha valaki idehaza fejlesz ki egy hasonló eszközt arra azt mondják, h nem jó, túl drága..stb
Nézzük meg a videókat egyiken se abban a hűdenagy szártömegben dolgoznak a gépek. Vagy szépen lemunkált mulcsos talajon ahol a szármaradványok aprítva és már bedolgozva vannak vagy ahol van némi gyomosodás de a gyom mérete és sűrűsége még nem okozhat gondot. Ha ráhúznák egy itthoni tarlóra akkor lenne pislogás... Ha pedig elmunkáljuk a talajt vetés előtt akkor ahhoz már minek direkvetőgép
ezt a technotill rendszert alkalmazzák amerikában a morris, john deere, new holland és más nagy vetőgépgyártók is, vagy átlehet épiteni a régi hagyományos technológiát.Betty Schoenhofer a tulaj nem tévedhetett akkorát, hogy ne lenne jó az általa kifejlesztett termék
Ez egy olyan dolog, hogy embert követel és emberét válogatja...
Aztmondják a White/MF vetőgépekkel nemlehet napraforgót vetni mert szörnyű bitang tőállomány egyenetlenség lesz belőle...
Ennek ellenére a cimbora -igaz Ő is megfizette a tanulópénzt ilyentéren egyszer- de megfigyelte kitapasztalta és profimód szépen veti a napraforgót ezzel a vetőgéppel.
Van fórumozó társunknak is Sprinter ST4-es elmondása alapján soha az életben nem vesz tárcsás vetőgépet ezután annyira bejött neki a téma.
Én nem félek egyik géptől sem, annyi, hogy vannak olyan gépek amit a hülyék hülyéinek kell kezelni ahhoz hogy ellegyen rontva a munka, egyébként vet és kész, meg vannak olyan gépek aminél kell emberi ottlét felügyelet beállítani szakszerűen.
Valamiért a nagy amerikás kanadás ruszkis fehéroroszos ukrános vállalatok nagyrésze mind csúszócsoroszlyás kapás géppel vetnek. miért????
miért van az, hogy csak nálunk nem urai a gépeknek a gazdák, ha elmegyünk abba az országba ( képletesen) ahol kitalálták az eszközt akkor ott minden happy?
Páréve volt ittegy horsc sprinter a szomszédban... 2-4tonnás búzák és zabok után nem tudtak vele dolgozni. Nagy 600as lexi szecskázott elé szóval a szalma amennyire csak lehetett le volt darálva mégis összeszedte betorkollott folyamatosan... többköbméteres kupacokat rakott ki magából mikor végleg megállt és nekiálltak kipucolni... a mai napig is lehet ilyen dombokat találni a határba. Inkább egy lajtát mint vetőkultit.
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
egy 2,5 m-es az kisgép, nem lehet túl nagy, hisz akkor hanyatt esik a traktor, a 4m-esnek jóval nagyobb tankja van és ráadásul a méretét lehet fölfele növelni, ahogy az amazone vetőgépen van
vagy itt van a duncan renovator MK 4 es modelljéről szóló film
Olyan kell amit nagy gép húz, vontatott tartálya 30mázsa körüli búzamennyiséget legyen képes befogadni, többszáz hektárt kell neki vetni nem játékszerre van szükség
igaz ez csak 10 soros, de 2,0, 2,5 3,0 4,0 m szélességig tudunk készíteni . az alap a technotill vetőcsoroszlya rendszere az ujtélandi duncan is hasonló elven müködik
Gondolkodtam én már mindenen, de nem az a világ van, hogy beruházni valamire ami azért kérdéses hogyan fog működni vagy hogyan nem, beleinvesztálni 2-5-8-10millákat és lehet nemtudom használni úgy és ott és akkor amikor én akarom.
Szója alá úgyis szántanék és vagy ősszel dolgozom el ha van idő vagy tavasszal simítom el, ebbe kéne vetni itt a gyomosodás végett másképpen nemlehet. Amerikában egyszerűbb ez a történet a herbicid rezisztens gmo végett, roundup ready szóját marha könnyen gyomírtanak totális gyomírtóval...
Nekünk nehezebb ezért is nem szójázik a legtöbb ember meg nem is fog.
Továbbá ősszel is egy túl esős vagy túl száraz terepen nemtudom mire lenne képes a direktvető abból milyen búza kelne ki ésatöbbi...
Plusz ha gabonát direktbe vetjük akkor a kapásokat is úgy kellene de kukoricának direktbe hogyan adom ki azt a hatalmas tápanyag mennyiéget???
Ez egy rendszer vagy orrától a farkáig beleállok vagy csak próbálgatok és majd lesz valami.
Egyébként működik, itt 30km-re egy barátomnak van olyan táblája ami most a 6. esztendeje, hogy nemvolt művelőeszközzel hozzányúlva csakis direktbe mindent, direktvető White vetőgéppel nyomja és rendben van a történet, de a tápanyag visszapótlás neki is problémás kérdés, szóróval kell rálökni a nitró jórészét állományban a kukoricára is ami vagy bejön vagy nem, eső függvénye....
Ez így ebben a formában nem jó.
4méteres kellene 220-as meg 260-as traktor van ami húzná majd, meg 150hektár búzát elkell neki vetni minél gyorsabban ősszel, oda a 3méteres majdnem kevés szerintem.
Kaptam már olyan tanácsokat is, hogy egy síma Johndeere gép kell 9méteresben oszt jónapot, kétnap alatt elvetnénk vele szépen, tartós is mindent tud jól vetni, és úgyis jól megműveljük vetés előtt a talajokat, igaz a rapid-pronto tárcsasora sokszor megspórolna egy menetet az is jól jönne
Ki milyen vetőgépet venne nagygép után nagy kaliberben???
Tudom rapid meg pronto örökzöld téma de van még ezer másik is.
Nekem a horsch sprinter vagy az elődje airseeder CO4-6 is igen teccik és elérhető is lenne bizonyos szinten.
Sőt Simba Freeflow is jó gép lehet véleményem szerint.
Javarészt búzát kellene vetnie, néha kis repcét, lucernát ilyesmit, illetve tavasszal szóját! és ez fontos mert a szójavetés lenne a lényeges szempont, búzát ősszel bármelyik komolyabb gép jól veti ott nincs kérdés.
Tavasszal szántott elsimított talajfelszínre tudjam ráhúzni és pontos mélységtartás mellett lezárva de nem halálra döngölve legyen az elvetett területem minősége.
Nyílván optimális időre tervezzük a vetést tehát simítani is akkor amikor teteje megvan pirulva rendesen a szántásnak majd ebbe vetni is egykét nap múlva nem rögtön gondoltam.
Rapidtól félek, hogy marhára bedöngöli az egészet.
Van egy reform semo77 vetőgépem, azt szeretném megtudni hogy mi az aprómag vetőelem hozzá? hogy néz ki?
vetési táblázatot tudna valaki küldeni?
köszönöm a segítséget
Sziasztok, gabonavetőgépre szerelhető mikrogranulátum szóróban gondolkodom, ha valakinek van ilyenje, akkor szívesen megoszthatná a tapasztalatait.
A gyári lehetőség kb 1,5 milla, kompjutervezérlés stb....
Elgondolkodtató, hogy ha a vetőelem meghajtásához egy talajon forgó kerék adja a meghajtást-vezérlést, akkor a mikrogranulátumot miért kellene fedélzeti számítógépnek irányítania.
Ha valakinek lenne valami mechanikus ötlete, azt megköszönném...
Válasz #3828. hozzászólásra
1/100 hektárt szoktak használni a leforgatáshoz, gabonánál.
Aprómagnál ennél többet, de minden azon múlik hogy milyen mérleged van. 1/100 hektár az 100 négyzetméter, ha három méteres a gép akkor 33,3 méteren vet el annyit, ha 4 méteres akkor 25 méteren.
Innen kezdve csak a hajtó kerék kerületét kell centivel lemérni és a 33,3 vagy 25 métert elosztani azzal a hosszal amit mérsz a keréken. (méterben). Kapsz egy számot eredményül, na ennyiszer kell a kereket megforgatnod, a felfogott magot meg ugye százzal kell szorozni.
8275 hozzászólás
Válasz #3874. hozzászólásra
búza
Válasz #3872. hozzászólásra
ez kukorica vagy búza vagy mi???
Kukorica után nem vetünk búzát errefelé!
Eleve páréve még nem is nagyon lehetett mert novemberre maradtak a betakarítások mostanság kell szeptemberben is már aratni a tengerit....változik a klíma
Szóval búzát kell neki vetni szója és napraforgó után leginkább, ha van kis repce akkor utána, vagy kalászos után ha úgy jön ki a forgó.
Kukorica után szántunk mindig, tavasszal egy simítót adnék neki és abba szeretnék szóját vetni.
Búzát vagy kétéve bérbe nyomtunk kukorica után két táblát, egyiket vetőgéppel másikat meg IHtárcsa-rövidtárcsa, szórtuk rá a magot és mégegy rövidtrácsa.
Ez utóbbi volt a jobb egyértelműen.
Amúgy a gabonát egyébként is jobb szórva vetni de a szóját még nem próbáltam így meg nem is nagyon vetik sehol, nemtudod ugye a magnormát belőni ami meg elég fontos, tehát megsem próbálom az 50ezerFt/ha-os költségű elsőfokos magnál hehe
Simba freeflow-al borsózni nagyon szeretnek, szántásra is húzzák rá és az a jobb minél kevesebb az előbolygatása a talajnak.
Egyébként mindent szecskázunk, a kombájnon príma daráló van, jó adapter stb...
Válasz #3860. hozzászólásra
Egyáltalán nem idejét múlt az információ, mint amennyire te azt gondolod, igaz ez sem annyira friss táblázat, 2009-es, de olyan hirtelen ott sem változik a világ! Tipikus termésátlagok
Az US kód= USA, CA=kanada, az európaiakat gondolom nem nehéz kitalálni! Érdemes még egy pillantást vetni a műveleti ktgek nagyságát megjelenítő táblázatra, azon belül a lila sáv jelöli az üzemanyag ktgeket
Amazone D9 + forgóborona gépkapcsolat? Sztem az nem dugulna be, beletenné mindenhova, tavasszal leveszed a boronát és máris könnyű, nem döngölné le a földet sem
Válasz #3869. hozzászólásra
A sprinter után jók a repcék!
Ha van magágymélységben nedvesség, akkor java oda kerül, ha olyan nedves, hogy károsan elkeni, az már olyan nedves hogy felszedi a kerék, a történet végét mindenki ismeri!
A vetésmélység átlagosan jó, kelés egyenletes, hogy az 5centi vagy 7 az nem hiszem hogy befolyásolna, illetve nemhiszem, hogy bármelyik pontosabb lenne. egyenletes terep kell neki, ami nem azt jelenti, hogy billiárdasztal, hanem hogy ne legyen tele szar ágyekés kókányolásokkal.
Vetettem bérbe kisgrubberral meghúzott tarlóba, minden egyes kés nyoma látszott, laza volt, stb., srégen húzták előtte, a vetőgép elplaccolta, tökéletes lett...
Mindig érdekeltek ez a vetőkultivátorok, amikor vetőgépet vettem én nem mertem ebbe az irányba menni, de elgondolkodtató amit Tájbor ír, főleg a nagy szártömeg dolog miatt. Nem tudom indig tud e egyenletes vetési mélységet tartani, gondolok most a repcére leginkább A másik dolog, hogy nedves talajon a kapák csúsznak a magágy mélységben nem keni el nagyon a magágyat?
Nekem Unia van de túl nagy szártömegnél azzal is bajok vannak mindig.
Válasz #3865. hozzászólásra
, viccet félretéve nem rosz gép, legalább is eddig úgy néz ki. Vettünk itt a fórumról egy páran a tavaszon szerintem mindenki meg van elégedve.
Isten
csak annyit fűznék a témához, hogy én sprinterrel dolgozok, volt tumém, láttam rapidot, és gondoljatok bele mondjuk ha már nagy szártömegnél tartunk, nézzünk egy kukoricát!
Mit csinál egy tárcsás csoroszlya ha találkozik egy komolyabb kukoricával? Felfut rá! Hova tette a magot, megmaradt e a vetésmélység??
Szanbergnek is mondtam, hogy nehéz tanácsot adni vetőgépvásárlásnál, mert olyan ami minden elvárásnak megfelel, szerintem nincs.
DE! Nem tudok itthoni piacon olyan gépet, ami ennyire jó helyre teszi a műtrágyát (asszem a Tume itt maradt nagyon alul), illetve a kemény ágy puha paplan jelenség ennyire szépen kialakulna. ahol akkora a szártömeg, hogy a sprinter bedugul, ott valami egyéb baj van, én húztam egy sor rtárcsa után kukoricában, keveset direktbe is vetettem, nyilván ilyenkor nem kell 15-el nyargalni, de tudom hogy a tume mit csinált volna vele...
Másik dolog: Itt egyik sor kapa a másikra takar. De az utsó sor kapa után nincs kapa :) így érthető, hogy ott nem egyenget szépen a gyári megoldással. Ez viszonylag könnyen orvosolható, SŐT gyári megoldás is létezik rá(takarótárcsa). nedvesben egy tárcsás könnyen nyitvahagyja a magárkot, mert az k.rva nagy tévedés, hogy a hátsó keréksor betakarja. Az nem szállít földet, az csak lezár, tömörít. Nekem ez a meglátásom. Homokos területeken meg szerintem nincs párja, a rapiddal nem volt dolgom, de a Tume előtt a kis első kerekek miatt a 240 le-s traktor letérdel.
Agrion szemenkénti vetőgépet ismeritek, esetleg van itt valakinek? Vélemények róla?
Válasz #3863. hozzászólásra
Ha vetőgépen gondolkodsz akkor azt kell el dönteni hogy mire akarod használni, milyen a vetésforgó. Kukoricát búzával váltani szerintem az egyik legjobb a tume, egy ih tárcsa aztán kész. Nagy a magtartály meg jó a mélységtartás meg a visszatömörítés ez a legfontosabb.
Tavasszal is használható csak akkor nem kell telerakni. A sprintertől óvnálak, ismerősöm is beszámíttatta prontóba 1 évesen.
Betorkollik, nagy sebességen a mag egy része túl mélyre kerül ahogy a kapák dobják a földet a sorokra. ezért köszönőviszonyban sincs a vetett meg a kikelt tőszám. Főleg késői decemberi vetésnél gond ez. A prontó is jó, aprómagra főleg jobb mint a tume, de a tömörítése nem olyan. A rapid is jobb aprómagra mint a tume, de kukorica után ha hosszú a szár meg nedves akkor ott is lehetnek meglepetések.
Igaz hogy ez mindegyik horror áron van,de ha régit veszel akkor meg újítsd föl, meg azért ezeket folyamatosan fejlesztik a tapasztalatok alapján ezért az újak jobbak. Kevés szár esetén viszont én is inkább 740-est vennék azzal haladósabb a munka. A szomszédnál úgy van hogy van egy ih a könnyű földekre mtz után, meg van egy tume a mocsokra egy 160-as után. Így elég jól haladnak aztán nem 20 milla volt. Meg egyszerű mechanikus kacat mindegyik, könnyű javítani.
Válasz #3862. hozzászólásra
Idén mondjuk akárhogy éjjelnappaloztam is volna tavasszal nembírtunk talajra menni a gyom nőtt a búza nem, erős fejlett gyomokkal álltunk szemben ami már akkor nyomta a búzát is tehát ezel nemvolt mit kezdeni, egyébként mindig időben megvan csinálva minden és rendesen!!!
Sőt!
Őszi gyomírtásokat csináltunk mindig is, most pár év kimaradt de idén már meg is van rendelve a vegyszer hozzá, mert mégegyszer nemfogom eljátszani azt mint idén tavasszal, nembeszélve arról, hogy a széltippan is megvan fogva vele.
Persze drága és tavasszal úgyis fog kelleni ha nem is mindenhol de felülkezelni másik vegyszerrel, ha szerencsém van csak egy hormonnal korán ha nem akkor megint egy teljes gyomírtást kell végezni.
Műtrágyával is idén a ráhullott 30-40centi hó majd utána mittudomén a kb150mm eső elbánt, elfolyatta egy részét ez tény, de ele kaptak ősszel talajba dolgozva komplexet, tavasszal pétisót fagyok végén, majd egyszer 70liter nitrosolt, kalászoláskor meg még 40-et.
Ettől jobban és többet szerintem sehol sem adnak neki.
Válasz #3860. hozzászólásra
Itt van egy simba freeflow... szo-szo tavaly láttam dolgozni de tiszta lazított földben. Ugarolásba vetettek vele. Jó volt. De megnézném mit csinál 4tonnás búzaután vagy napra kuki után tárcsázottban...
Másik fele hogy ne a szuper amierikai gépektől várd a csodát. Gondolkozz el mit nem csináltál jól... nálad mivel a géppark megvan a jó munkához a munka idejével lehetnek gondok... műtrágyázásban növényvédelemben 4-5nap elcsúszás is nagyon nagy kiesést tud jelenteni. Ha azt nézzük nekem is megvolt idén a 4tfeletti átlagom valószínűleg sokkal kisebb gépmunkából és műtrágyából kihozva mint a tiéd. De a növényvédelemt műtrágyakijuttatást nem lehet "elmismásolni", ha törik ha szakad ha éjjel de annak meg kell lennie időben. Legalább is nekem ez tapasztalatom, mióta erre ügyelek közel duplájára nőttek a termésátlagaim.
Válasz #3858. hozzászólásra
Nem a gyártásban hanem a mezőgazdasági termelésben, főleg a kisbirtokosoknál van 50év hátrány. A nagy cégek vagy felveszik a tempót vagy elbuknak de egy kicsi évekig, évtizedekig tud vegetálni a semmiből. És ők nem fognak új gépre beruházni.
Válasz #3859. hozzászólásra
de egyébként ez sem igaz, illetve idejét múlt információ!
Nagyonis intenzíven gazdálkodnak kint, sokkal több menetszámban és hatóanyag mennyisgekben gondolkodnak tápanyag visszapótlás terén, nyílván a csökkentett költségtényezők mellett, igaz ezt a nagyüzemiség is magával vonja valamilyen szinten.
Valamit igen rosszul csinálunk és most magamról beszélek mert a lehető legnagyobb gonddal termesztett búzáink átlaga 4tonna körüli úgy hogy 6-7mázsa műtrágyát 3 de inkább 4szeri kijuttatásban teszünk meg ősztől kalászig. Nemtudtam mgé rájönni, de volt hogy egy vékonysor rövidtárcsában, volt hogy alá lazítva mentünk neki a búzavetéseknek mégis gyakorlatilag szignifikáns klönbséget sosem tudtam felhozni. Van, hogy látszi kez meg az meg amaz, de ha úgy amblokk 5éven belül lazított nem letalpalt altalajú tábláid vannak tök mindegy mit csinálsz alapművelésnek az a helyzet.
Szerintem a direktvetett búza is lenne legaább annyira jó mint a 25centire topdownozott búza, de ezt alá is támasztotta a cimbi.
Igaz direktvető gabonagép híjján úgy oldotta meg, hogy kiszórta a zúzott napraforgó tarlóra műtrágyát, rá a búza vetőmagot és 5centire bekaparta véknyan a Carrierrel, mivel más megoldás nem volt. A kapásokat echte direktbe húzza és jól működik.
Szerintem komoly injektáló berendezések notilles szörnyű talajnyomású forgótárcsás kijuttató tárcsás fejekkel szerelt eszközök kellenének, szuszpenziózni és folyékony nitrózi kellessz és mehet a direkt vetés is.
Csakhát ebbe pénzt beleinvesztálni majdnem senkisem tud, aki meg tudna lexarja az egészet nemfog germózni.
Eltértem a vetőgépektől, de szerintem egy jó amerikai direkt technika itthon is működne.
Viszont én a vetőkultikra vagyok rákattanva, simba freeflow, horsc airseeder co ésatöbbi.
Válasz #3855. hozzászólásra
Csakhogy akkor sem ugyanarról a művelési rendszerről beszélünk.
Ami nálunk tipikus, pl hogy nagy szármaradványú növény után kell kalászost vetni, az ott abszolut nem az. Elég éles határvonalat lehet húzni az észak amerikai kontinensen, aki kalászossal foglalkozik, ott vetésváltásban nincs kukorica, a kukoricaövezetben meg ezerrel szójával nyomják váltásban a kukoricát. És a gondolkodás is más, egy észak dakotai vagy kanadai farmon messze nem azokat a termésátlagokat célozzák, amit mi. ott 3 tonna körül van a hozam és ezt megpróbálják a lehető legminimálisabb ktg-ből kihozni. Nyilván a 3 tonnás búza után nem annyi a szalma, mint itt a 5-6-7 tonnák után!
Válasz #3857. hozzászólásra
nincs 50 év hátrány! a hazai gyártóknak igen is előrefele kéne nézni!
én vagyok a legkisebb cég Magyarországon mégis minden évben tudok ujdonságot felmutatni. ráadásul a legfontosabb, hogy a gazdák már a nagy nevű gépgyártók hibáit sorolják, hogy mivel kellene többet tudjon az uj fejlesztés
Válasz #3856. hozzászólásra
50év hártányt kell ledolgoznunk.
Látni jól működő gazdaságokat is.... itt a környéken is van olyan ami felvehetni a versenyt bármelyik nyugati gazdasággal is... 600ha mintakert... korszerű gépei vannak de korántsem vetődik rá minden "sláger" vasra. Megvan a szakértelme a tulajnak és az elképzelése és azt veszi meg ami abba beleilleszkedik. Rábától a ytón és mtz át a fergáig és uniától a horschig. És valahol egy vader reklámba az volt kiírva a fényképen gazda mellé hogy "gazdaságom a védjegyem"na erről az emberről ezt 100%osan ellehet mondani.
De a gazdák legtöbbje vagy keresgéli a helyes utat vagy azthiszi,hogy rajtavan és nem érdekli semmi ami kicsit is nyerességessebbé tenné.
Válasz #3854. hozzászólásra
lehet, hogy a hazai gazdák el vannak maradva valamivel a területhasznositásuk és müvelésük terén? odakint ilyenek a földek aratás után... hmm ez vajon hogy lehet, idehaza mit spórolunk ki?
Válasz #3853. hozzászólásra
furcsa mód mégis valahogy mindig gyökeret vernek nálunk és telitik a piacot a gépeikkel, hogy van az, hogy ha van egy amerikai kultivátor és azt mondják, h 10 millió ft azt azonnal eltudják adni , mig ha valaki idehaza fejlesz ki egy hasonló eszközt arra azt mondják, h nem jó, túl drága..stb
Nézzük meg a videókat egyiken se abban a hűdenagy szártömegben dolgoznak a gépek. Vagy szépen lemunkált mulcsos talajon ahol a szármaradványok aprítva és már bedolgozva vannak vagy ahol van némi gyomosodás de a gyom mérete és sűrűsége még nem okozhat gondot. Ha ráhúznák egy itthoni tarlóra akkor lenne pislogás...
Ha pedig elmunkáljuk a talajt vetés előtt akkor ahhoz már minek direkvetőgép
Válasz #3851. hozzászólásra
Igen, ez így van, csak ők teljesen más művelési rendszerben gondolkodnak, mint itt általában mi!
Válasz #3851. hozzászólásra
ezt a technotill rendszert alkalmazzák amerikában a morris, john deere, new holland és más nagy vetőgépgyártók is, vagy átlehet épiteni a régi hagyományos technológiát.Betty Schoenhofer a tulaj nem tévedhetett akkorát, hogy ne lenne jó az általa kifejlesztett termék
Ez egy olyan dolog, hogy embert követel és emberét válogatja...
Aztmondják a White/MF vetőgépekkel nemlehet napraforgót vetni mert szörnyű bitang tőállomány egyenetlenség lesz belőle...
Ennek ellenére a cimbora -igaz Ő is megfizette a tanulópénzt ilyentéren egyszer- de megfigyelte kitapasztalta és profimód szépen veti a napraforgót ezzel a vetőgéppel.
Van fórumozó társunknak is Sprinter ST4-es elmondása alapján soha az életben nem vesz tárcsás vetőgépet ezután annyira bejött neki a téma.
Én nem félek egyik géptől sem, annyi, hogy vannak olyan gépek amit a hülyék hülyéinek kell kezelni ahhoz hogy ellegyen rontva a munka, egyébként vet és kész, meg vannak olyan gépek aminél kell emberi ottlét felügyelet beállítani szakszerűen.
Valamiért a nagy amerikás kanadás ruszkis fehéroroszos ukrános vállalatok nagyrésze mind csúszócsoroszlyás kapás géppel vetnek. miért????
Válasz #3849. hozzászólásra
miért van az, hogy csak nálunk nem urai a gépeknek a gazdák, ha elmegyünk abba az országba ( képletesen) ahol kitalálták az eszközt akkor ott minden happy?
Páréve volt ittegy horsc sprinter a szomszédban... 2-4tonnás búzák és zabok után nem tudtak vele dolgozni. Nagy 600as lexi szecskázott elé szóval a szalma amennyire csak lehetett le volt darálva mégis összeszedte betorkollott folyamatosan... többköbméteres kupacokat rakott ki magából mikor végleg megállt és nekiálltak kipucolni... a mai napig is lehet ilyen dombokat találni a határba. Inkább egy lajtát mint vetőkultit.
Válasz #3847. hozzászólásra
nemtudom, de megkérdezem a cimbit
Válasz #3846. hozzászólásra
a vn grubberje belemegy a földbe most?
Válasz #3845. hozzászólásra
Okés, de ez zsíros jó talaj jó nedvességi állapotok mellett!
Most a felszikkadt betonkemény tarlóba hogy tudnék vetni???
dehogy, csak csúszkálna a talaj tetején.
Plusz húznám a nagygéppel 10-ekkel hagy haladjon a meló.
Válasz #3844. hozzászólásra
és a WERK FILM
Válasz #3840. hozzászólásra
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Válasz #3840. hozzászólásra
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Válasz #3841. hozzászólásra
5mázsa jóesetben.
ami kevés
Nagy tartály kell 30mázsás kapacitással!
Válasz #3840. hozzászólásra
650 literes tankba mennyi buzavetőmag fér bele?
Válasz #3838. hozzászólásra
egy 2,5 m-es az kisgép, nem lehet túl nagy, hisz akkor hanyatt esik a traktor, a 4m-esnek jóval nagyobb tankja van és ráadásul a méretét lehet fölfele növelni, ahogy az amazone vetőgépen van
vagy itt van a duncan renovator MK 4 es modelljéről szóló film
Válasz #3838. hozzászólásra
Ha kellő képen el tudod munkálni a talajt akkor egy 740-A az jó választás lehet hisz a 9 méteres után már van teljesítmény
Olyan kell amit nagy gép húz, vontatott tartálya 30mázsa körüli búzamennyiséget legyen képes befogadni, többszáz hektárt kell neki vetni nem játékszerre van szükség
Válasz #3836. hozzászólásra
igaz ez csak 10 soros, de 2,0, 2,5 3,0 4,0 m szélességig tudunk készíteni . az alap a technotill vetőcsoroszlya rendszere
az ujtélandi duncan is hasonló elven müködik
Gondolkodtam én már mindenen, de nem az a világ van, hogy beruházni valamire ami azért kérdéses hogyan fog működni vagy hogyan nem, beleinvesztálni 2-5-8-10millákat és lehet nemtudom használni úgy és ott és akkor amikor én akarom.
Szója alá úgyis szántanék és vagy ősszel dolgozom el ha van idő vagy tavasszal simítom el, ebbe kéne vetni itt a gyomosodás végett másképpen nemlehet. Amerikában egyszerűbb ez a történet a herbicid rezisztens gmo végett, roundup ready szóját marha könnyen gyomírtanak totális gyomírtóval...
Nekünk nehezebb ezért is nem szójázik a legtöbb ember meg nem is fog.
Továbbá ősszel is egy túl esős vagy túl száraz terepen nemtudom mire lenne képes a direktvető abból milyen búza kelne ki ésatöbbi...
Plusz ha gabonát direktbe vetjük akkor a kapásokat is úgy kellene de kukoricának direktbe hogyan adom ki azt a hatalmas tápanyag mennyiéget???
Ez egy rendszer vagy orrától a farkáig beleállok vagy csak próbálgatok és majd lesz valami.
Egyébként működik, itt 30km-re egy barátomnak van olyan táblája ami most a 6. esztendeje, hogy nemvolt művelőeszközzel hozzányúlva csakis direktbe mindent, direktvető White vetőgéppel nyomja és rendben van a történet, de a tápanyag visszapótlás neki is problémás kérdés, szóróval kell rálökni a nitró jórészét állományban a kukoricára is ami vagy bejön vagy nem, eső függvénye....
Ez így ebben a formában nem jó.
Egyébként milyen direktvetőre gondolsz???
Válasz #3834. hozzászólásra
direkt vetésen nem gondolkoztatok még? tkp müveletlen talajba akár 4 m müvelési szélességben
Válasz #3833. hozzászólásra
és ez taasszal is jó simított földön???
4méteres kellene 220-as meg 260-as traktor van ami húzná majd, meg 150hektár búzát elkell neki vetni minél gyorsabban ősszel, oda a 3méteres majdnem kevés szerintem.
Kaptam már olyan tanácsokat is, hogy egy síma Johndeere gép kell 9méteresben oszt jónapot, kétnap alatt elvetnénk vele szépen, tartós is mindent tud jól vetni, és úgyis jól megműveljük vetés előtt a talajokat, igaz a rapid-pronto tárcsasora sokszor megspórolna egy menetet az is jól jönne
Tume nova combi 3-4 méteresben!
Ki milyen vetőgépet venne nagygép után nagy kaliberben???
Tudom rapid meg pronto örökzöld téma de van még ezer másik is.
Nekem a horsch sprinter vagy az elődje airseeder CO4-6 is igen teccik és elérhető is lenne bizonyos szinten.
Sőt Simba Freeflow is jó gép lehet véleményem szerint.
Javarészt búzát kellene vetnie, néha kis repcét, lucernát ilyesmit, illetve tavasszal szóját! és ez fontos mert a szójavetés lenne a lényeges szempont, búzát ősszel bármelyik komolyabb gép jól veti ott nincs kérdés.
Tavasszal szántott elsimított talajfelszínre tudjam ráhúzni és pontos mélységtartás mellett lezárva de nem halálra döngölve legyen az elvetett területem minősége.
Nyílván optimális időre tervezzük a vetést tehát simítani is akkor amikor teteje megvan pirulva rendesen a szántásnak majd ebbe vetni is egykét nap múlva nem rögtön gondoltam.
Rapidtól félek, hogy marhára bedöngöli az egészet.
Helló
Van egy reform semo77 vetőgépem, azt szeretném megtudni hogy mi az aprómag vetőelem hozzá? hogy néz ki?
vetési táblázatot tudna valaki küldeni?
köszönöm a segítséget
Sziasztok, gabonavetőgépre szerelhető mikrogranulátum szóróban gondolkodom, ha valakinek van ilyenje, akkor szívesen megoszthatná a tapasztalatait.
A gyári lehetőség kb 1,5 milla, kompjutervezérlés stb....
Elgondolkodtató, hogy ha a vetőelem meghajtásához egy talajon forgó kerék adja a meghajtást-vezérlést, akkor a mikrogranulátumot miért kellene fedélzeti számítógépnek irányítania.
Ha valakinek lenne valami mechanikus ötlete, azt megköszönném...
Válasz #3828. hozzászólásra
1/100 hektárt szoktak használni a leforgatáshoz, gabonánál.
Aprómagnál ennél többet, de minden azon múlik hogy milyen mérleged van. 1/100 hektár az 100 négyzetméter, ha három méteres a gép akkor 33,3 méteren vet el annyit, ha 4 méteres akkor 25 méteren.
Innen kezdve csak a hajtó kerék kerületét kell centivel lemérni és a 33,3 vagy 25 métert elosztani azzal a hosszal amit mérsz a keréken. (méterben). Kapsz egy számot eredményül, na ennyiszer kell a kereket megforgatnod, a felfogott magot meg ugye százzal kell szorozni.
sziasztok nem reg vasaroltam egy amazone D8 30 super vetogepet,nemtudna valaki segiteni,h,hanyat kell hajtani a kereken a lehajtasahoz?:D
Sziasztok!
Nemrégen jutottam hozzá egy Hassia DES vetőgéphez. Nem tud nekem valaki segíteni hogy hogyan lehet beállítani? előre is köszönöm!
Lenne valakinek stegsted stn 3m 25r-hez vetési táblázata,vagy pár beállítási értéke?