Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak616 FtBenzin árak608 FtEUR391.7 FtUSD360.23 FtCHF407.66 FtGBP463.61 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
2022 búza aratás után döntöttem, úgy, hogy forgatás nélküli lesz.
Búza, repce alá nem szántunk.
Előtte biztos napra volt. Az szántást vagy lazítást kapott.
Majd megnézem. Attól függ, melyik ért oda.
Kiástam két talaj szelvényt, és úgy maradt.
A nagyon rossz részen 1 méteren, még fekete volt a talaj.
A szélén 35 cm-nel, volt egy vízszintes fehér csík. Mivel szikes és nem volt olyan mélyen mozgatva, így lefelé megy a só. Legalábbis ezt mondják.
Ennek a 3,2 ha- tábla felé direkt vetésre próbálom át állítani!
Illetve 2 ha, 1,2 ha, mert, így van a foldhasznalat jelentve.
Itt már láttam szántáson megállni a vizet, persze nem idén vagy tavaly. Még víznyomásos is lett a terület. Tavasszal csak azért nem volt vele annyi gond, mert eléggé hantos szántás volt, és a hantcsúcsok kilógtak a vízből. Amikor elhúzták a kombit, akkor - vetés szempontjából - egész tűrhető volt. Nekem jóval nehezebb volt a lazított+tárcsázott földemet előkészítenem, de végül elégedett voltam a terméssel.
A talaj 14-16 cm-es rétegébõl emeljünk ki egy maroknyi mintát.
Ezt követõen a talajt marékba fogva erõsen össze gyúrjuk.
Az így gombóccá formált mintát vegyük két ujjunk közé és szorítsuk össze.
Ha így megnyomva darabokra törik és apró rögök is képzõdnek belõle, akkor alkalmas a megmûvelésre.
Olyan esetben, ha ilyen formán nem tudjuk ujjunkkal összenyomni, mert nagyon kemény - azaz száraz - vagy benyomódik és nem omlik szét, mert képlékeny - azaz túl nedves - nem szabad a talajt mûvelni.
Ezt figyelembe véve kellett volna ásó-boronázni, ha annyira szar lenne az eszköz nem lenne nálatok 1 darab sem...
Válasz rtamas76 #1048. hozzászólására
Nem voltunk kint, kéne -4, -5 fok mert partos tábla, a parton veresnyirok agyaggal felváltva, amikor probaltam -2 be 1 kerülő után otthagytam mert csak kapart.
Válasz trikolor5 #1070. hozzászólására
Nekünk ezért nincs direkt vetőgépünk. Nagyon jó,szapora.
De ha bejön egy ilyen ősz az szívás. Rövidtárcsa vetőgép kapcsalat van. Premia 3m féltárcsás. Edig egyszer nemsikerüt elvetni vele. Ekkor jött a műtrágyaszóró. +20%vetőmag és könnyű borona. Igaz tönköly volt de 6tonnát adott. Hamár megvan a vetőmag megpróbálnám.
Szerintem idén sokan örültek, ha a kalászost el tudták vetni a sok eső miatt. Vizes területek kivételével sikerült nagy nehezen megművelnem mindent. Utána viszont megálltam nem akartam gyúrni a talajt, de sajnos azóta fagy nem volt és még eső is jött rá. Amúgy ilyen területen ha tavaszra a víz eltűnik a tárcsa mit csinálna? Szalonnázna? Kötött agyagos talaj amúgy.
Nem vagyok elfogult, vagyis nem gondolnám magam annak.
Mivel példaként hoztad a vödör vizet, így mertem írni, hogy számhathat vele az ember modellként. Kipróbálható, extrém példa. Mint ahogy abban a hozzászólásban semmit sem írtam tényként, hanem, hogy mindennel számítani kell, ha modelleket akar valaki felállítani.
A Radócz úr képét én nem hoztam sem negatív, sem pozitív példának, sőt reagálni sem reagáltam rá.
A talaj pedig mielőtt megfolyna rajta a víz elkezd eliszapolódni, összeomlik a szerkezete és utána tud megállni rajta a víz. Ezért könnyű a szántásnál ez, mert ott szerkezet nélküli talajszelvénnyel találkozik az eső. Így azt hamarabb mossa át a víz, ami által még jobban tömörödik, mint előtte volt, ha megfelelő mennyiségű eső volt. A mély vésőekézés, grúberezés is ugyanezt okozza, ott is a finom szemcséket gyönyörűen lemossa az eső a por frakciót a késnyomokba, ahol ha még mész is van a talajba akkor elég jó kis tömör szelvény jöhet létre. De lényeg, hogy következő évben is lazítani kell. Egy olyan gépnél aminél még a késnyom se látszik már más a helyzet valamicskét. Persze az után is ha extrém mennyiségű eső esik 100-200 mm/óra akkor ott sem lehet számítani semmi jóra.
Így van semmi nincs ingyen. De ha van annyi területed ahol 15millió Ft lenne a takarónövény költsége, mennyibe kerülne ha magadnak termeled meg a takarónövényt? Vagy mennyibe kerül, ha minden évbe át kell lazítózni minden területet? Vagy mennyibe kerül, egy olyan gép ami megoldja a lazítást és még a fent nevezett problémát sem okozza? Költői kérdések, nem kívánok a pénztárcádba túrkálni.
A vetésre optimális időjárás kell, egyszer .Fecoval készült egy cikk, hogy ők, hogyan vetik a takarónövényt. Ott megvitatták, hogy úgy kezelik, mint a főnövényt, nem elszórja műtrágyaszóróval a legnagyobb melegbe, hanem időjárási előrejelzésre alapozva vetik el Sprinter vetőgéppel.
Adatokat senkitől nem fogsz kapni, ez nem szántás itt nincs tuti repcet. Csinálni kell és ami nálad működik azt kell megtartani, ami nem azt pedig elengedni. Már most irtó sok riport ingyen elérhető az interneten, ahol nagygazdák (500ha-tól felfelé) beszélnek arról, hogy ők, milyen takarónövényket használnak és milyen terminálás ill. talajmunka kombinációkkal dolgoznak tavasszal/ősszel.
Mindezek végére: semmire nem akarlak meggyőzni, sem rábeszélni. Nekem nem fáj, ha szántasz, vagy ha vésőekézel/grúberezel. Csak leírtam a véleményem illetve azt amit tapasztaltam.
A Stefano Vicsegda könyvben is benne van.
Google a barátod.
Valamikor valahol, talán az eke talp alatt, kialakult egy vízzáró réteg.
Ha ez alá ások, akkor le szivárog a víz.
Még nem sikerült bizonyítanom, hogy az én talajom is olvasta ezt.
A bio-s topikban van fotó, amit két éve tettem fel. Ha járható lesz az út kimegyek ismét és fényképet teszek fel.
Az a terület egy kicsit már a Hortobágy.
Válasz termelo #1065. hozzászólására
Muszájból vetettünkmár szántásba. Sőt novemberben én is csináltattam ilyet.
Kukorica után szántás másnap nehéztárcsa harmadnap könnyűgéppel vetés.
Az ásóboronánál nagyobb talaj rombolót még nemláttam. Elkent mindent.
Ez pontosan így van, én eddig még csak "összegyúrt" földön láttam megállni a vizet mármint ami nem talajvíz.
A szántással általában az a probléma hogy lazultabb lesz mint ami a vetéshez optimális ezért nem is szoktak bele vetni. Amikor friss szántást elkezded művelni és nem optimálisak a körülmények akkor összegyúrod ennyi.
Arra hamarább lennék kíváncsi hogy látott e már valaki szántáson megállni vizet mármint ami nem talajvíz. Már csak azért mert a NAK szerint ilyen nincs... egy cikkükben olvastam talán a hó elején
Válasz envagyok2 #1058. hozzászólására
Na igen, ez se mindegy. Nálunk például ha ásol egy gödröt, akkor 80 centiig ugyanaz a sötétbarna talaj van, persze nyilván senki nem műveli olyan mélyen.
Válasz Radocz #1050. hozzászólására
Ha szerinted ez neked így jó, akkor csináld. Itt most nem erről van szó. Szántás nélkül is el lehet boldogulni és lehet jól is csinálni.
Ha a kérdező a szóban forgó területet eddig nem művelte meg, akármilyen okból (írhatnám azt is hogy már rég meg kellett volna csinálnia, jó időben, saját traktorja van, nem most a neten ötleteltetni látatlanba). Vizes földön most szerintem az ekével csinál legkevesebb kárt és tavaszra használható jó lesz.
Sikerült az egyik ismerősömnek frissen szántott földbe ásóboronával direktbe búzátvetni.
Ahol nem áll atetején a víz
ott mint a beton.
Pedig nálunk nincs talajvíz.
Ha nem lennél elfogult beláthatnád, hogy nem fog elfolyni a víz 500 métert vízszintesen semmilyen művelt talajon.
Én a legrövidebb időt írtam, a valóságban sohasem fog 1 másodperc alatt 20 mm leesni.
Elég végiggondolni, ha a szar talajszerkezet végett nem issza be a föld a vizet akkor az egész területen az összes 2-3 cm-től nagyobb mélyedésbe állna a víz.
Én elismerem, hogy van annyira agyonművelt terület ahol fellép ez a probléma. pl a nedvesbe húzott Rapid keréknyoma is ilyen. De az a kép amivel Radócz Indított az vélelmezhetőleg nem ilyen. Tanulva a korábbi hibáimból látatlanba nem mondok véleményt viszont, hogy szakmailag, hogy kell megközelíteni egy problémát abban igen mert pont ebben nekem is segítettek.
Adatok, hiányában hogy lehet takarónövényre hivatkozni?
Végig gondolta valaki, hogy pl. esetemben csak a takarónövény vetés költsége 15 millió ft lenne a tavasziak alá
és akkor irjátok ,hogy lehet csak 50% az esély ,hogy kikel vagy még annyi se
Amit en hasznalok altalaj muvelonek azt 15-25cm melyen huzom.
Ahhoz kepest egy Fralaz intenziv mozgatasnak szamit. Az Agrisem kes 15mm szeles es ele van, a Fralaz meg 30-40mm szeles es tompa a muvelo szerszam fuggoleges “ele”. A talajon semmi nem latszik utana csak ha ralepsz bokaig suppedsz benne. Illetve a Fralaz nem tudja azt az egyenletes munkat lenn sem. Tudom, mert volt es astam meg a munkajat. Suru osztasu elrendezesben lehet ossze hasonlitani vele a Fralazt (3m 5 kés).
Válasz envagyok2 #1058. hozzászólására
Felénk is a nagygazdák
kicserélték fralazra a vésőorros lazítót.
Pont ezért, a hernád nyugati oldala kavicságy.
Ők sem keverik föl a kavicsot.
abszut egyetértek, csak nem merek lazítózni. ezt a 20-30 cm sekély termőtalajt, ha elkezdem lejjebb keverni, és alól fölfelé a nyers vöröskavicsos homokos szemetet, nem tudom mi lesz belőle. inkább nem csinálom. fele gazdaságon össz ak-ja annyi, mitn máshol az 1 ha. elvagyok rajta, megyei átlag termésnél 20%kal jobb vagyok, ennyi nekem elég... látok én itt olyan lazítózást, hogy méter mélyról szedtek elő mindent, inkább akkor soha ne legyen. én is keskeny kapával csinálom, eszemvbe sincs a lapátokat fölrakni, már csaak azér, mert semmi nem húzná el, hahahah
egyébként gondolkodtam ezen a szervesanyag vesztésen, amit kiabálnak, biztzos va benne valami, és felőlem igaz is lehet. de nem lehet, hogy inkább csak elbaszott mérés? mondjuk 50 éve 20 cm-t műveltek, és onnan vettek mintát, abba volt XXX%, most meg művelünk 35 cm-t, meg keverjük mélyebbről a szemetet, és így nyilván kevesebb a szervseanyag a felső 20 cm-be, de a teljes művelt rétegbe lehet megvan az...
Válasz Radocz #1053. hozzászólására
Bocsi,hogy beleszólok
Ha a fralaz munkája tetszik, jónak látod,
reptilt ha ismered az sem kever.
Nézz róla videót!
Ha nem az a cél , hogy mindenáron dolgozni
ideális körülmenyek között marhajó!
Igy van. Ami azt jelenti, hogy az ido is benne van a matekba. Mivel nem mindegy, hogy 20 liter vizet 1 ora alatt csorgatod oda vagy 1masodperc alatt. Sot az sem mindegy, hogy egy beton kemenysegu sima feluletre ontod vagy egy szervesanyaggal teli maghazfoldre, ami esetleg meg takaronovennyel vedett is.
Az Agrisem nem negatív dőles szögu.
A fralaz az szintén jó munkát csinál.
Nekem 2014 olyan lazított.
Megemelte, és vissza nyomta.
Úgy nézett ki másnap, mintha nem csinált volna semmit.
Akkor még nem volt divat ásóval járni a határt. Csak a gazdabotot ismertem.
Én nem szeretnék okoskodni, csak egy ötletet adni, aztán eldöntöd, hogy kipróbálod e.
Tökéletesen egyet értek abban veled, hogy ha nincs szerkezete a talajnak akkor szerkezetet, porózitást kell bele vinni vassal (ha már takarónövénnyel nem lehet, mert nem jó a körülmény).
Ha olyan eszközt próbálnál használni ami a szerkezetet nem rombolja, nem porosítja, akkor ha esik az eső nem folyik össze egy mocsárrá az egész művelt rész.
Eddig a Horsch LD kapa szerelmese voltam, de a sok ásogatás után rájöttem, hogy nem az igazi a munkája és igazából a striptill művelésnek tökéletes a Focus TD-n, de igazi megoldást nem nyújt sem talajvédelem, sem szerkezet építés terén.
Sikerült a nagy álomat megvalósítani és vettem egy Agrisem rendszerű altalaj művelőt. Na ez a gép azt tudja amit te is szeretnél elérni, meg el is érsz a 20cm-es húzástávú kultivátorral, csak éppen a rétegeket nem keveri, és nem rombolja szét a szekezetet, csak megemeli és visszateszi, a teljes szelvényben. Semmi máshoz nem hasonlítható a munkája, (én sem hittem) de egyszerűen az egész művelési mélységben átmunkálja a talajt, -többször megástam nedves területen is.
Amit használnak a videón magágykészítőt az EarthMaster Tillage gyártmányú VT eszköz.
Szerintem érdekes lehet legalábbis én rendesen felültem a marketingjére de sajnos nincs kivel beszélnem róla.
A Vertical Tillage topic döglött MR.Poke meg eddig még nem nyilvánított véleményt.
Ha a no-till előtti irány a művelési mélység csökkentése akkor a sekély szántóföldi kultivátortól még univerzálisabb is lehet.
Pl. vágási szög állítható az évszaknak/állapotnak megfelelően.
A komolyabb gépeken egy elektronika szabályozza a munkamélységet ami az itteni homokdombokon igen hasznos lehet.
Hogy értsd pont ez a bajom, hogy nem látom lesz e egyáltalán új konstrukció vagy irányzat.
Azt viszont nem szeretném, hogy úgy járjak mint itt is egy páran, hogy megindultak egy irányba aztán egy másikba és így tovább...
A lóerőigényt meg azért lehet sejteni a videók alapján.
Én értem, hogy mire gondoltál a lúdtalpkapás lightgruberral;
de mivel jobb ez mint egy tárcsa (mármint valamelyik mert milliom-egy fajta van)
Kukorica föld kombájnolás után le lett múlcsúzva szépen el van teritve!
Szerintetek lúdtalpkapás kombinátor elől nagyobb hátúl kisebb ludtalpkapák henger nélkül középkötött föld meglehetne vele csinálni még most? Vagy inkább szántás?
Meg van ugyan így búzatarló aratás után 2x volt tárcsázva! Most kicsit nagyok rajta a gyomok azzal is szeretnék valamit csinálni? Köszönöm ha segítettek!
Jó is van ez így,de innovációként meg forradalmasított dolgként haknizni vele 40 ezerért,hát leszakad az arcom na
Nekem is mostanában egyre jobban tetszenek az amcsik módszerei......főként a classik DiscRipperek tavasziak alá....tárcsával felül kicsit aprítani-bekeverni,lazitókésket 35-40 centire járatni,henger ha kell van,ha nem akkor levenni,aztán kalap kabát tavaszig.....felül kicsit látványosabb,alul meg csak át van roppantva a szelvény ......szerintem a legjobb alternatíva a szántás kiváltsága első nekifutásra
1183 hozzászólás
Válasz MTZ1221.3 #1052. hozzászólására
Mit vettél pontosan? Van róla képed?
Válasz Radocz #1079. hozzászólására
Szia, láttál már szikes gyepet? El tünt a szik? Mert felénk csak olyanok vannak, de sehol sem tűnt el a szik hiába nem bolygatják.
Válasz termelo #1075. hozzászólására
Ha ezt mindenki betartaná a búzavetőmag 70%a amgtárban figyelne!
Válasz Praetor #1078. hozzászólására
Bocsika en írtam rosszul
Forgóborona.
Környéken 100km szerintem masnak sincs
Válasz termelo #1077. hozzászólására
2022 búza aratás után döntöttem, úgy, hogy forgatás nélküli lesz.
Búza, repce alá nem szántunk.
Előtte biztos napra volt. Az szántást vagy lazítást kapott.
Majd megnézem. Attól függ, melyik ért oda.
Kiástam két talaj szelvényt, és úgy maradt.
A nagyon rossz részen 1 méteren, még fekete volt a talaj.
A szélén 35 cm-nel, volt egy vízszintes fehér csík. Mivel szikes és nem volt olyan mélyen mozgatva, így lefelé megy a só. Legalábbis ezt mondják.
Ennek a 3,2 ha- tábla felé direkt vetésre próbálom át állítani!
Illetve 2 ha, 1,2 ha, mert, így van a foldhasznalat jelentve.
Válasz termelo #1075. hozzászólására
Errefelé még 1 darabot sem láttam ásóboronából...
Válasz Radocz #1067. hozzászólására
Melyik függőleges drénezési megoldást választottad?
Ezt a területet hány éve nem szántottad?
Válasz termelo #1065. hozzászólására
Itt már láttam szántáson megállni a vizet, persze nem idén vagy tavaly. Még víznyomásos is lett a terület. Tavasszal csak azért nem volt vele annyi gond, mert eléggé hantos szántás volt, és a hantcsúcsok kilógtak a vízből. Amikor elhúzták a kombit, akkor - vetés szempontjából - egész tűrhető volt. Nekem jóval nehezebb volt a lazított+tárcsázott földemet előkészítenem, de végül elégedett voltam a terméssel.
Válasz rtamas76 #1066. hozzászólására
A talaj 14-16 cm-es rétegébõl emeljünk ki egy maroknyi mintát.
Ezt követõen a talajt marékba fogva erõsen össze gyúrjuk.
Az így gombóccá formált mintát vegyük két ujjunk közé és szorítsuk össze.
Ha így megnyomva darabokra törik és apró rögök is képzõdnek belõle, akkor alkalmas a megmûvelésre.
Olyan esetben, ha ilyen formán nem tudjuk ujjunkkal összenyomni, mert nagyon kemény - azaz száraz - vagy benyomódik és nem omlik szét, mert képlékeny - azaz túl nedves - nem szabad a talajt mûvelni.
Ezt figyelembe véve kellett volna ásó-boronázni, ha annyira szar lenne az eszköz nem lenne nálatok 1 darab sem...
Válasz rtamas76 #1073. hozzászólására
Szép idő van csináljuk a fiamnak a 82est.
Válasz tpeti #1072. hozzászólására
Énse voltam sehol. Éjfélkor visszaenyhült. Majdcsak elfagy valamikor.
Válasz rtamas76 #1048. hozzászólására
Nem voltunk kint, kéne -4, -5 fok mert partos tábla, a parton veresnyirok agyaggal felváltva, amikor probaltam -2 be 1 kerülő után otthagytam mert csak kapart.
Válasz trikolor5 #1070. hozzászólására
Nekünk ezért nincs direkt vetőgépünk. Nagyon jó,szapora.
De ha bejön egy ilyen ősz az szívás. Rövidtárcsa vetőgép kapcsalat van. Premia 3m féltárcsás. Edig egyszer nemsikerüt elvetni vele. Ekkor jött a műtrágyaszóró. +20%vetőmag és könnyű borona. Igaz tönköly volt de 6tonnát adott. Hamár megvan a vetőmag megpróbálnám.
Válasz Rabó001 #1063. hozzászólására
Szerintem idén sokan örültek, ha a kalászost el tudták vetni a sok eső miatt. Vizes területek kivételével sikerült nagy nehezen megművelnem mindent. Utána viszont megálltam nem akartam gyúrni a talajt, de sajnos azóta fagy nem volt és még eső is jött rá. Amúgy ilyen területen ha tavaszra a víz eltűnik a tárcsa mit csinálna? Szalonnázna? Kötött agyagos talaj amúgy.
Válasz termelo #1061. hozzászólására
Nem vagyok elfogult, vagyis nem gondolnám magam annak.
Mivel példaként hoztad a vödör vizet, így mertem írni, hogy számhathat vele az ember modellként. Kipróbálható, extrém példa. Mint ahogy abban a hozzászólásban semmit sem írtam tényként, hanem, hogy mindennel számítani kell, ha modelleket akar valaki felállítani.
A Radócz úr képét én nem hoztam sem negatív, sem pozitív példának, sőt reagálni sem reagáltam rá.
A talaj pedig mielőtt megfolyna rajta a víz elkezd eliszapolódni, összeomlik a szerkezete és utána tud megállni rajta a víz. Ezért könnyű a szántásnál ez, mert ott szerkezet nélküli talajszelvénnyel találkozik az eső. Így azt hamarabb mossa át a víz, ami által még jobban tömörödik, mint előtte volt, ha megfelelő mennyiségű eső volt. A mély vésőekézés, grúberezés is ugyanezt okozza, ott is a finom szemcséket gyönyörűen lemossa az eső a por frakciót a késnyomokba, ahol ha még mész is van a talajba akkor elég jó kis tömör szelvény jöhet létre. De lényeg, hogy következő évben is lazítani kell. Egy olyan gépnél aminél még a késnyom se látszik már más a helyzet valamicskét. Persze az után is ha extrém mennyiségű eső esik 100-200 mm/óra akkor ott sem lehet számítani semmi jóra.
Így van semmi nincs ingyen. De ha van annyi területed ahol 15millió Ft lenne a takarónövény költsége, mennyibe kerülne ha magadnak termeled meg a takarónövényt? Vagy mennyibe kerül, ha minden évbe át kell lazítózni minden területet? Vagy mennyibe kerül, egy olyan gép ami megoldja a lazítást és még a fent nevezett problémát sem okozza? Költői kérdések, nem kívánok a pénztárcádba túrkálni.
A vetésre optimális időjárás kell, egyszer .Fecoval készült egy cikk, hogy ők, hogyan vetik a takarónövényt. Ott megvitatták, hogy úgy kezelik, mint a főnövényt, nem elszórja műtrágyaszóróval a legnagyobb melegbe, hanem időjárási előrejelzésre alapozva vetik el Sprinter vetőgéppel.
Adatokat senkitől nem fogsz kapni, ez nem szántás itt nincs tuti repcet. Csinálni kell és ami nálad működik azt kell megtartani, ami nem azt pedig elengedni. Már most irtó sok riport ingyen elérhető az interneten, ahol nagygazdák (500ha-tól felfelé) beszélnek arról, hogy ők, milyen takarónövényket használnak és milyen terminálás ill. talajmunka kombinációkkal dolgoznak tavasszal/ősszel.
Mindezek végére: semmire nem akarlak meggyőzni, sem rábeszélni. Nekem nem fáj, ha szántasz, vagy ha vésőekézel/grúberezel. Csak leírtam a véleményem illetve azt amit tapasztaltam.
Válasz Radocz #1067. hozzászólására
Stefanovics könyv.
Itt van link hozzá. Befarafi Facebook csoportban.
Válasz termelo #1054. hozzászólására
A Stefano Vicsegda könyvben is benne van.
Google a barátod.
Valamikor valahol, talán az eke talp alatt, kialakult egy vízzáró réteg.
Ha ez alá ások, akkor le szivárog a víz.
Még nem sikerült bizonyítanom, hogy az én talajom is olvasta ezt.
A bio-s topikban van fotó, amit két éve tettem fel. Ha járható lesz az út kimegyek ismét és fényképet teszek fel.
Az a terület egy kicsit már a Hortobágy.
Válasz termelo #1065. hozzászólására
Muszájból vetettünkmár szántásba. Sőt novemberben én is csináltattam ilyet.
Kukorica után szántás másnap nehéztárcsa harmadnap könnyűgéppel vetés.
Az ásóboronánál nagyobb talaj rombolót még nemláttam. Elkent mindent.
Válasz rtamas76 #1062. hozzászólására
Ez pontosan így van, én eddig még csak "összegyúrt" földön láttam megállni a vizet mármint ami nem talajvíz.
A szántással általában az a probléma hogy lazultabb lesz mint ami a vetéshez optimális ezért nem is szoktak bele vetni. Amikor friss szántást elkezded művelni és nem optimálisak a körülmények akkor összegyúrod ennyi.
Arra hamarább lennék kíváncsi hogy látott e már valaki szántáson megállni vizet mármint ami nem talajvíz. Már csak azért mert a NAK szerint ilyen nincs... egy cikkükben olvastam talán a hó elején
Válasz envagyok2 #1058. hozzászólására
Na igen, ez se mindegy. Nálunk például ha ásol egy gödröt, akkor 80 centiig ugyanaz a sötétbarna talaj van, persze nyilván senki nem műveli olyan mélyen.
Válasz Radocz #1050. hozzászólására
Ha szerinted ez neked így jó, akkor csináld. Itt most nem erről van szó. Szántás nélkül is el lehet boldogulni és lehet jól is csinálni.
Ha a kérdező a szóban forgó területet eddig nem művelte meg, akármilyen okból (írhatnám azt is hogy már rég meg kellett volna csinálnia, jó időben, saját traktorja van, nem most a neten ötleteltetni látatlanba). Vizes földön most szerintem az ekével csinál legkevesebb kárt és tavaszra használható jó lesz.
Sikerült az egyik ismerősömnek frissen szántott földbe ásóboronával direktbe búzátvetni.
Ahol nem áll atetején a víz
ott mint a beton.
Pedig nálunk nincs talajvíz.
Válasz MTZ1221.3 #1056. hozzászólására
Ha nem lennél elfogult beláthatnád, hogy nem fog elfolyni a víz 500 métert vízszintesen semmilyen művelt talajon.
Én a legrövidebb időt írtam, a valóságban sohasem fog 1 másodperc alatt 20 mm leesni.
Elég végiggondolni, ha a szar talajszerkezet végett nem issza be a föld a vizet akkor az egész területen az összes 2-3 cm-től nagyobb mélyedésbe állna a víz.
Én elismerem, hogy van annyira agyonművelt terület ahol fellép ez a probléma. pl a nedvesbe húzott Rapid keréknyoma is ilyen. De az a kép amivel Radócz Indított az vélelmezhetőleg nem ilyen. Tanulva a korábbi hibáimból látatlanba nem mondok véleményt viszont, hogy szakmailag, hogy kell megközelíteni egy problémát abban igen mert pont ebben nekem is segítettek.
Adatok, hiányában hogy lehet takarónövényre hivatkozni?
Végig gondolta valaki, hogy pl. esetemben csak a takarónövény vetés költsége 15 millió ft lenne a tavasziak alá
és akkor irjátok ,hogy lehet csak 50% az esély ,hogy kikel vagy még annyi se
Válasz envagyok2 #1058. hozzászólására
Amit en hasznalok altalaj muvelonek azt 15-25cm melyen huzom.
Ahhoz kepest egy Fralaz intenziv mozgatasnak szamit. Az Agrisem kes 15mm szeles es ele van, a Fralaz meg 30-40mm szeles es tompa a muvelo szerszam fuggoleges “ele”. A talajon semmi nem latszik utana csak ha ralepsz bokaig suppedsz benne. Illetve a Fralaz nem tudja azt az egyenletes munkat lenn sem. Tudom, mert volt es astam meg a munkajat. Suru osztasu elrendezesben lehet ossze hasonlitani vele a Fralazt (3m 5 kés).
Válasz envagyok2 #1058. hozzászólására
Felénk is a nagygazdák
kicserélték fralazra a vésőorros lazítót.
Pont ezért, a hernád nyugati oldala kavicságy.
Ők sem keverik föl a kavicsot.
Válasz MTZ1221.3 #1052. hozzászólására
abszut egyetértek, csak nem merek lazítózni. ezt a 20-30 cm sekély termőtalajt, ha elkezdem lejjebb keverni, és alól fölfelé a nyers vöröskavicsos homokos szemetet, nem tudom mi lesz belőle. inkább nem csinálom. fele gazdaságon össz ak-ja annyi, mitn máshol az 1 ha. elvagyok rajta, megyei átlag termésnél 20%kal jobb vagyok, ennyi nekem elég... látok én itt olyan lazítózást, hogy méter mélyról szedtek elő mindent, inkább akkor soha ne legyen. én is keskeny kapával csinálom, eszemvbe sincs a lapátokat fölrakni, már csaak azér, mert semmi nem húzná el, hahahah
egyébként gondolkodtam ezen a szervesanyag vesztésen, amit kiabálnak, biztzos va benne valami, és felőlem igaz is lehet. de nem lehet, hogy inkább csak elbaszott mérés? mondjuk 50 éve 20 cm-t műveltek, és onnan vettek mintát, abba volt XXX%, most meg művelünk 35 cm-t, meg keverjük mélyebbről a szemetet, és így nyilván kevesebb a szervseanyag a felső 20 cm-be, de a teljes művelt rétegbe lehet megvan az...
Válasz Radocz #1053. hozzászólására
Bocsi,hogy beleszólok
Ha a fralaz munkája tetszik, jónak látod,
reptilt ha ismered az sem kever.
Nézz róla videót!
Ha nem az a cél , hogy mindenáron dolgozni
ideális körülmenyek között marhajó!
Válasz termelo #1055. hozzászólására
Igy van. Ami azt jelenti, hogy az ido is benne van a matekba. Mivel nem mindegy, hogy 20 liter vizet 1 ora alatt csorgatod oda vagy 1masodperc alatt. Sot az sem mindegy, hogy egy beton kemenysegu sima feluletre ontod vagy egy szervesanyaggal teli maghazfoldre, ami esetleg meg takaronovennyel vedett is.
Válasz MTZ1221.3 #1052. hozzászólására
1 m2 művelt talajra kiöntesz mondjuk 20 liter vizet egysuhintásnyira az hány méterre folyik el?
Gondolatébresztő
Itt a Szerbek nem mm-ben hanem liter/m2 ben beszélnek az eső intenzitását illetően.
Az átváltás 1/1 !
Felmerül a kérdés, hogy bármilyen
Ha ez megvan akkor lehet gondolkodni, hogy egy 1km hosszú föld "középére" hogy kerül oda a vízállás a szar talaj miatt...
Válasz Radocz #1051. hozzászólására
Mi az a függőleges drénezés?
Ott hova folyik el a víz?
Válasz MTZ1221.3 #1052. hozzászólására
Az Agrisem nem negatív dőles szögu.
A fralaz az szintén jó munkát csinál.
Nekem 2014 olyan lazított.
Megemelte, és vissza nyomta.
Úgy nézett ki másnap, mintha nem csinált volna semmit.
Akkor még nem volt divat ásóval járni a határt. Csak a gazdabotot ismertem.
Válasz envagyok2 #1024. hozzászólására
Helló
Én nem szeretnék okoskodni, csak egy ötletet adni, aztán eldöntöd, hogy kipróbálod e.
Tökéletesen egyet értek abban veled, hogy ha nincs szerkezete a talajnak akkor szerkezetet, porózitást kell bele vinni vassal (ha már takarónövénnyel nem lehet, mert nem jó a körülmény).
Ha olyan eszközt próbálnál használni ami a szerkezetet nem rombolja, nem porosítja, akkor ha esik az eső nem folyik össze egy mocsárrá az egész művelt rész.
Eddig a Horsch LD kapa szerelmese voltam, de a sok ásogatás után rájöttem, hogy nem az igazi a munkája és igazából a striptill művelésnek tökéletes a Focus TD-n, de igazi megoldást nem nyújt sem talajvédelem, sem szerkezet építés terén.
Sikerült a nagy álomat megvalósítani és vettem egy Agrisem rendszerű altalaj művelőt. Na ez a gép azt tudja amit te is szeretnél elérni, meg el is érsz a 20cm-es húzástávú kultivátorral, csak éppen a rétegeket nem keveri, és nem rombolja szét a szekezetet, csak megemeli és visszateszi, a teljes szelvényben. Semmi máshoz nem hasonlítható a munkája, (én sem hittem) de egyszerűen az egész művelési mélységben átmunkálja a talajt, -többször megástam nedves területen is.
Válasz trikolor5 #1032. hozzászólására
Nekem azt javasolta itt termelo,, hogy beszéljek vízügyes szakemberrel.
Egy térképet, már mutatott.
A talajvíz szintje még......
Folyamatban van.
Egy évvel ezelőtt egy másik helyen függőleges drenezes javasoltak.
Azt elkezdtem.
Most ősszel meg lett lazítva. Ez eddig úgy néz ki, hogy nem jött be.
Válasz Rabó001 #1042. hozzászólására
Egy 2,8 ha-os táblát 2014-ben kineveztem TMMG-s területnek.
Egy másik (3-os) táblát 2022-ben beneveztem a forgatás nélküli művelésbe.
Egyiket sem szántom.
Szerinted rosszul döntöttem?
Válasz Csavarkulcs #1036. hozzászólására
Amit használnak a videón magágykészítőt az EarthMaster Tillage gyártmányú VT eszköz.
Szerintem érdekes lehet legalábbis én rendesen felültem a marketingjére de sajnos nincs kivel beszélnem róla.
A Vertical Tillage topic döglött MR.Poke meg eddig még nem nyilvánított véleményt.
Ha a no-till előtti irány a művelési mélység csökkentése akkor a sekély szántóföldi kultivátortól még univerzálisabb is lehet.
Pl. vágási szög állítható az évszaknak/állapotnak megfelelően.
A komolyabb gépeken egy elektronika szabályozza a munkamélységet ami az itteni homokdombokon igen hasznos lehet.
Válasz tpeti #972. hozzászólására
Reggel?
Válasz Mtz 550E #1045. hozzászólására
Ha van jó az ekéd szántsd ki.
Válasz rtamas76 #981. hozzászólására
Reggel?(ha olvasod)
Válasz rtamas76 #1039. hozzászólására
3-3 ha
Mtz
Válasz hashtag #1043. hozzászólására
A fű már deres,az ég tiszta. -2ha lessz az már elég.
Válasz rtamas76 #1040. hozzászólására
Nagy fagy nem lesz
Válasz Mtz 550E #1038. hozzászólására
Eke.
Régóta irogatsz itt, ezek szerint láttál már földet, meg kellene tudnod ítélni, te látod a földet.
Válasz agronomusnorbi #1030. hozzászólására
Hogy értsd pont ez a bajom, hogy nem látom lesz e egyáltalán új konstrukció vagy irányzat.
Azt viszont nem szeretném, hogy úgy járjak mint itt is egy páran, hogy megindultak egy irányba aztán egy másikba és így tovább...
A lóerőigényt meg azért lehet sejteni a videók alapján.
Én értem, hogy mire gondoltál a lúdtalpkapás lightgruberral;
de mivel jobb ez mint egy tárcsa (mármint valamelyik mert milliom-egy fajta van)
Nálunk kezd fagyni.
Hajnalban támadás!!!
Válasz Mtz 550E #1038. hozzászólására
Mennyi a terület ?
Gépkapacitás?
Kukorica föld kombájnolás után le lett múlcsúzva szépen el van teritve!
Szerintetek lúdtalpkapás kombinátor elől nagyobb hátúl kisebb ludtalpkapák henger nélkül középkötött föld meglehetne vele csinálni még most? Vagy inkább szántás?
Meg van ugyan így búzatarló aratás után 2x volt tárcsázva! Most kicsit nagyok rajta a gyomok azzal is szeretnék valamit csinálni? Köszönöm ha segítettek!
Válasz agronomusnorbi #1035. hozzászólására
Lazító eke tárcsa kombinátor
Válasz agronomusnorbi #1034. hozzászólására
Válasz trikolor5 #1032. hozzászólására
Milyen gépek állnak rendelkezésre?
Válasz Csavarkulcs #1031. hozzászólására
Jó is van ez így,de innovációként meg forradalmasított dolgként haknizni vele 40 ezerért,hát leszakad az arcom na
Nekem is mostanában egyre jobban tetszenek az amcsik módszerei......főként a classik DiscRipperek tavasziak alá....tárcsával felül kicsit aprítani-bekeverni,lazitókésket 35-40 centire járatni,henger ha kell van,ha nem akkor levenni,aztán kalap kabát tavaszig.....felül kicsit látványosabb,alul meg csak át van roppantva a szelvény ......szerintem a legjobb alternatíva a szántás kiváltsága első nekifutásra