Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraTe figyelj már a képeken valaki Pierre külföldi ember szerepel, illetve az Ő fiókja, Te pedig magyar vagy. Nem értem.
Elhagytad magozni a napraforgót is meg egyéb növényt is a zöldtrágyád esetében, ez vissza fog ütni, szóját pl ne vess pár évig a területbe.
Lekellett volna zúzni még magképződés előtt, vagy akkor lehengerezni!!!
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraEzek szerint a búza árvakelés nem volt probléma? Ez az első próbálkozásom takarónövénnyel, úgyhogy van még hova fejlődnöm . Milyen összetételű és arányú volt ez a keverék és milyen talajba vetetted? A kukorica gyomirtásnál kell valami plusz dologra odafigyelni?
A napraforgó takarónövénybe vetett búzáról majd csinálhatnál képeket. Ott miért nem fektetted le hengerrel vetés előtt a szárat ? Vetés után hengerezted ?
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólásáraEz akkor a legtökéletesebb ha egy kis nedvesség is került a zsákba, amitől a por frakció úgy belekeményedik a tengely alá, hogy hidegvágóval kell kiverni
Szerintetek, ez milyen állománynak számít? 08.29-i vetés, mustár, retek, pohánka keverékből 25 kg/ha lett vetve a 2. gruberozás után. Én elég sok búza árvakelést találok benne és pár áttelelt gyomot. Kukorica menne bele, a lehető legkevesebb talajbolygatással. Kell gondolkodnom totális gyomirtásban vetés előtt?
Elsőnek el kell dönteni, hogy a hagyományos, vagy a forgatás nélküli technológiát választod, mint kezdő.
A helyedben a másodikat választanám, kiegészítve a talaj élet beindításával.
Ha emellett döntesz, akkor itt jó helyen jársz.
Ha nem, akkor olvasgass és ha van elgondolásod, akkor amilyen eszköz áll a rendelkezésre megadja a kérdésedre a választ.
Teljesen kezdő földműves vagyok.
Egy 2,7 ha-os területen kezdenék el gazdálkodni, amely egyik fele tavaly parlagon volt hagyva a másik felén kukorica volt előző évben.
A kukoricát kézzel törték, valahol a növény szárát is betakarították takarmányozásra, de egy 0,5 hektáron még álló kb. fél egy méteres szármaradványok is vannak. A parlagon maradt területet rendesen gondozták, kevés gyom van rajta és tavaly be is volt szántva.
Kalászos növényt szeretnék idén vetni, vagy zabot, búzát, vagy tavaszi árpát.
Beszélgettem pár emberrel mindenki mást mond.
Van aki azt mondja először szárzúzózni kell a megmaradt szármaradványokat. Van aki azt mondja ez felesleges, bele lehet szántani, vagy tárcsázni, mondjuk szántásnál nem tudom hogyan fognak szétdarabolódni és nem akad-e majd bele a vetőgépbe. Ilyen esetben érdemes-e szántani, vagy elegendő mondjuk a tárcsázás is, aztán jöhet is a magágy előkészítése? Sok idő nincs rá, és még traktorost is kell találnom, szóval ez is szempont.
Elnézést ha hülyeségeket írtam, mint mondtam kezdő vagyok.
Ha valaki tudna pár tanáccsal segíteni azt köszönettel venném.
Válasz fida91 #4527. hozzászólására Ennyi. Ahogy nem kalapáccsal mosunk ablakot, úgy a takarónövényeket is a célnak megfelelően alkalmazzuk eszközként. Elővetemény, nedvesség, hőmérséklet, főnövény, időpontok, számtalan dologtól függ, mikor és milyen növényeket választ az ember.
Sziasztok!
Az utóbbi időben elhanyagoltam a fórumot a sok tanulni valóm miatt, de a kötelezettségeim leküzdése után be is pótoltam a hiányzó 26 oldalnyi friss információt :)
A kérdésem az lenne, hogy az apróhirdetések között találtam ezt a grubert http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/vogel-noot-euro-gruber-elado/h_6578599?ref=6332c739#hirdeto_tovabbi_hirdetesei
Aki ismeri ezt a gépet annak mi a véleménye róla? S a megadott ár az reális a képen látottak alapján? Egy 135 Le gép megbirkózna vele 45-ös kötöttségű földeken?
Egy pár oldallal ezelőtt szó volt, hogy a tarlóhántáskor fel lehet rakni a szárnyakat is, de az megint átmozgatja a teljes keresztmetszetett, ezt mikor használjuk mitől függ?
Ha takarónövényt akarunk vetni vele a búzatarlóba, akkor melyik kapát kell használni?
Válasz kis Zombi #4530. hozzászólásáraA greensoil olyan,mint a granulált szénpor,a finom por frakciótól,a 3cm es darabokig van benne minden,és nem igazán úgy "folyik "mint a műtrágyák.
Amiről Laci beszélt, egy levegős vetőgép, ahol a tartály alján van egy "rücskös" gumihenger, ez adagolja a magot , műtrágyát, és egyenesen beleszórja a légáramba. Elméletileg nem töri a granulátumot, ha lefolyik az anyag a tartály aljára akkor szerintem ki tudja szórni. De abban igazat adok neked, hogy nagyobb tétel vásárlása előtt mindenképpen érdemes lenne egy zsáknyi anyaggal kipróbálni.
Válasz Mf-es? #4526. hozzászólásáraNincs túlzás.100%-ban biztos vagyok benne,hogy semmilyen műtrágyaadagoló se tudja kiszórni.ezzel csupán segíteni akartam,kár volt.
Válasz Mf-es? #4522. hozzászólásáraMár volt szerencsém az anyaghoz.műtrágyaszóróból ki kell venni a rácsot,mert nem megy át rajta.valószínűleg a hiányos műszaki és szakmai tapasztalataim miatt vagyok meggyőződve arról,hogy nem vetőgépbe való.(minden bizonnyal az agrion és az agro-masz simán kiszórja)
Válasz otis #4514. hozzászólásáraNa akkor 1 a foldet lattam mert nagyon joll ismerem,mert a kornyeken vannak a foldjeim,2 ha te a kemeny foldre ramesz tarcsaval akkor abbol te mar nemfogsz semmit csinallni mert annyira megyurod es csak szíjjakat fogsz felszedni vele ,3 en ugy tudom,hogy a zold tragyat azert kell beleforgatni a talajba mert a tapanyag amit majd attad a kulturnovenynek az benne van.
Válasz Hunter_ #4511. hozzászólásáraGondolom műtrágyát alapból szórsz a vetőgéppel. Nagy koncentrációju műtrágya mellé ( 3 - 5 cm ) hiába szórod a baktériumtrágyát, esélyük nincs életben maradni.
A huminsav gyors tápanyag a " jószágoknak " , olyan mint nekünk a szőlőcukor. Meg tudja indítani a mikroorganizmusok szaporodását, de nem tudja tartósan fenttartani. Nevezhetnénk mikroorganizmus starternak is. Ha a többi körülmény nem megfelelő nekik, akkor nem tudnak tartósan szaporodni. Ezért kell úgy gazdálkodnunk, hogy a lehető legkevésbé gyilkoljuk őket.
A huminsavas műtrágyánál az lehet az elgondolás, hogy felszaporodnak a mikroorganizmusok a huminsavon, és ezáltal nagyobb százalékát tudja a növény felvenni a műganénak. Magyarán a műganéhoz hozzácsomagolnak egy "kanalat" hogy könnyebben meg tudja enni a növény.
A malagrow -nak a mycosol ptc nevű készítménynél a tápanyag mellé raknak 2 hiperparazita gombát, 2 baktériumfajt (ezeket gondolom lassú szárítással hibernálják ) , és fajspecifikus tápanyagot ezeknek a jószágoknak. Itt is csomagolják a " kanalat " a kajához. Ezek rohadt drága cuccok, csak intenzív kultúrában gazdaságos a használatuk. Erre viszont termelő mondta azt, hogy nagyon látványos a hatása. Big - bag -ben 216 + Jaffa / kg az akciós ára.
Válasz dr.T #4508. hozzászólásáraMeg is álltál, kiszálltál megnézni, hogy valóban kemény-e a talaj? Tavaly nekem is lábon maradt a mustár a korai vetés miatt, de vetés előtt egy sor rt majd ment a kukorica vetőgép és a környékbeli átlag felett lett a termésem, majdnem nulla gyomosodással. Az a szármaradvány semmit nem fog zavarni mire vetni kell, viszont olyan megklet talajt hagyott maga után, hogy öröm volt nézni, elég is volt az egy sor rt, azt is csak azért kapta, mert nem láttam volna, hol megyek a szemenkénti vetőgéppel. Ha árpát akartam volna, akkor lehet a tárcsát is elhagyom, mert a gabonavetőgép jobban meggyötörte volna a szárat teljes munkaszélességben, jobban láttam volna hol megyek.
Válasz kis Zombi #4510. hozzászólásáraHa aprilisig nezegetnem akkor hogyan tehetnek bele arpat? A mustar,olajretek,facelia lenne ide a legidealisabb mert suru a gyokerzet es nagy gyokertomeguk van.
Válasz kis Zombi #4509. hozzászólásáraÉn vetéssel egy menetben a maghoz juttatnám ki közvetlenül magnyomópálcán keresztül. Ehhez a technológiához keresnék valami jó anyagot ami tényleg termésnövekedés okoz nem csak mondják! Mikrostarter, baktériumtrágya kizárva próbáltam már semmi különbséget nem tapasztaltam.
Válasz dr.T #4508. hozzászólására1 Még csak néhány hete ( 2 - 4 hét ) pusztította el a fagy, az átfagyott növény nem bomlik, csak olvadás után, majd nézd meg Áprilisban is hogy néz ki.
2 Mindig az adott talajhoz kell igazítani a takarónövény keveréket. Más növény kell egy kötött, nehezen melegedő talajra, mint egy vakolóhomokra.
Válasz Hunter_ #4506. hozzászólásáraGyümölcsösben permeteztem lombtrágyaként, és ez az egyik tápanyag amikor ALKO-t készítek, szeretik a "jószágok" :-))
Forgalmazó saját bevallása szerint felesleges 1 l / ha fölé menni lombtrágyázáskor, tehát a ha költsége elenyésző.
Erdekel ez a semmit nem csinallok vele tema,most mentem alkatreszert es lattam,hogy egy nagy tábla mustar all nyakig csak elvolt sargulva,na most az a kerdes kibaszott kemeny fold mit csinallsz a szarmaradvannyal ami egytol eggyig all,ha ramesz tavasszal hamar akkor meggyurod a talajt ugy ,hogy az atya uristen nemfog belle csinallni semmit,na varom a valaszokat?
Sziasztok! Mézontófüvet,talajtakaráshoz lehet vetni? Mikor? Bármilyen aprómag vetővel lehet vetni? Legeltetésre jó lehet? Össze lehet vetni valamivel? Például fehérhere?
Válasz Netparaszt #4488. hozzászólásáraMeglepett a tyúkhúr terjedése, mert a területen műtrágyát nem használtam.Mondjuk gyomirtót sem, így még könnyebb dolga van. Ami itt terem azt a család eszi. Ez egyébként a házam előtti terület. A 70-es években töltötték fel törmelékes földel, a mai napik minden évben vödörszámra kerül elő belőle téglatörmelék.8 évvel ezelőttig gyep volt, nem vetett, hanem ahogy a természet adta. Aztán 5 évig lucerna, 2014-ben krumpli(sok eső-sok krumpli) 2015-ben konyhakert és hagyma-krumpli vegyesen (kevés eső-kevés krumpli) aztán facélia, csak úgy kézzel elhintve. Most pedig tyúkhúr. Na majd ezzel kell valamit kezdjek, hogy ismét vegyes konyhakert legyen belőle. Eke-ásó-rotakapa-vegyszer kizárva! Minden ötletet szívesen fogadok.
Válasz szanberg #4497. hozzászólására Köszönöm. Az előadásomon erről van egy szép kis blokk grafikonokkal és képekkel, miként úszik el rengeteg nitrogén már december első hetére, mikor nincs megfelelő takarónövény, ami felszívná.
A tyúkhúr bioindikátor növény, ott jelenik meg, ahol nem működik megfelelően a talaj táplálékhálója és a nitrát szabadon van jelen.
Hogy mennyi, azt nem tudom, de mire mintát vettél tavaszra, az garantáltan elúszott a mélyebb rétegekbe.
15529 hozzászólás
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraTe figyelj már a képeken valaki Pierre külföldi ember szerepel, illetve az Ő fiókja, Te pedig magyar vagy. Nem értem.
Elhagytad magozni a napraforgót is meg egyéb növényt is a zöldtrágyád esetében, ez vissza fog ütni, szóját pl ne vess pár évig a területbe.
Lekellett volna zúzni még magképződés előtt, vagy akkor lehengerezni!!!
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraEzek szerint a búza árvakelés nem volt probléma? Ez az első próbálkozásom takarónövénnyel, úgyhogy van még hova fejlődnöm
. Milyen összetételű és arányú volt ez a keverék és milyen talajba vetetted? A kukorica gyomirtásnál kell valami plusz dologra odafigyelni?
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraAmikor megfagy akkor fekteted le hengerrel ?
A napraforgó takarónövénybe vetett búzáról majd csinálhatnál képeket. Ott miért nem fektetted le hengerrel vetés előtt a szárat ? Vetés után hengerezted ?
Válasz PéZé #4542. hozzászólására
2014 Dec zöldtragya
Ez nekem kb 6T szárazanyag vegyes zöldtrágya keverék. 2014 decemberben sima hengerrel lejártam és vetés előtt egy ásóborona.
kuk. vetés
ilyen lett az eredmény
Válasz bandigh #4544. hozzászólásáraMajd rájönnek
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólásáraEz akkor a legtökéletesebb ha egy kis nedvesség is került a zsákba, amitől a por frakció úgy belekeményedik a tengely alá, hogy hidegvágóval kell kiverni
Válasz Géza15 #4538. hozzászólásáraHa kell megadom a linket, nem tudom hogy ez ÁFA-s ár vagy sem. A honlap nem adja meg.
Kettő éve nem használok ekét. Ha nem kapom kölcsön a vontatott tárcsát a barátomtól akkor tarlóhántásra is használom.
Illetve inkább használtam mivel közben okosodtam és már a fedőnövényeket fogom használni tarlótakarásra.
Szerintetek, ez milyen állománynak számít? 08.29-i vetés, mustár, retek, pohánka keverékből 25 kg/ha lett vetve a 2. gruberozás után. Én elég sok búza árvakelést találok benne és pár áttelelt gyomot. Kukorica menne bele, a lehető legkevesebb talajbolygatással. Kell gondolkodnom totális gyomirtásban vetés előtt?
Válasz faragosanyi8 #4537. hozzászólásáraEz a topik leginkább a talajmegújító mezőgazdaságról szól.
Elsőnek el kell dönteni, hogy a hagyományos, vagy a forgatás nélküli technológiát választod, mint kezdő.
A helyedben a másodikat választanám, kiegészítve a talaj élet beindításával.
Ha emellett döntesz, akkor itt jó helyen jársz.
Ha nem, akkor olvasgass és ha van elgondolásod, akkor amilyen eszköz áll a rendelkezésre megadja a kérdésedre a választ.
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraUgyan ilyet vettem tavaly, 500 000-ért.
Válasz Netparaszt #4532. hozzászólásáraÉs a hatása?Megéri foglalkozni vele?
Válasz monolit #4534. hozzászólásáraKöszi.
De ez áfával ennyi elmèletileg. Te milyen műveletekben használod?
Teljesen kezdő földműves vagyok.
Egy 2,7 ha-os területen kezdenék el gazdálkodni, amely egyik fele tavaly parlagon volt hagyva a másik felén kukorica volt előző évben.
A kukoricát kézzel törték, valahol a növény szárát is betakarították takarmányozásra, de egy 0,5 hektáron még álló kb. fél egy méteres szármaradványok is vannak. A parlagon maradt területet rendesen gondozták, kevés gyom van rajta és tavaly be is volt szántva.
Kalászos növényt szeretnék idén vetni, vagy zabot, búzát, vagy tavaszi árpát.
Beszélgettem pár emberrel mindenki mást mond.
Van aki azt mondja először szárzúzózni kell a megmaradt szármaradványokat. Van aki azt mondja ez felesleges, bele lehet szántani, vagy tárcsázni, mondjuk szántásnál nem tudom hogyan fognak szétdarabolódni és nem akad-e majd bele a vetőgépbe. Ilyen esetben érdemes-e szántani, vagy elegendő mondjuk a tárcsázás is, aztán jöhet is a magágy előkészítése? Sok idő nincs rá, és még traktorost is kell találnom, szóval ez is szempont.
Elnézést ha hülyeségeket írtam, mint mondtam kezdő vagyok.
Ha valaki tudna pár tanáccsal segíteni azt köszönettel venném.
Válasz fida91 #4527. hozzászólására Ennyi. Ahogy nem kalapáccsal mosunk ablakot, úgy a takarónövényeket is a célnak megfelelően alkalmazzuk eszközként. Elővetemény, nedvesség, hőmérséklet, főnövény, időpontok, számtalan dologtól függ, mikor és milyen növényeket választ az ember.
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraTarlóhántás szárnyakkal (sekély művelés).
Takarónövény vetés (szárny nélkül).
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraAz ár elég húzós, hasonlót ("Vogel Noot 11 kapás gruber zöldtrágya vetővel") 595 000 Ft-ért is találsz.
A 9 kapásat 80 lovas traktorral húzom szárnyak nélkül.
Sziasztok!
Az utóbbi időben elhanyagoltam a fórumot a sok tanulni valóm miatt, de a kötelezettségeim leküzdése után be is pótoltam a hiányzó 26 oldalnyi friss információt :)
A kérdésem az lenne, hogy az apróhirdetések között találtam ezt a grubert
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/vogel-noot-euro-gruber-elado/h_6578599?ref=6332c739#hirdeto_tovabbi_hirdetesei
Aki ismeri ezt a gépet annak mi a véleménye róla? S a megadott ár az reális a képen látottak alapján? Egy 135 Le gép megbirkózna vele 45-ös kötöttségű földeken?
Egy pár oldallal ezelőtt szó volt, hogy a tarlóhántáskor fel lehet rakni a szárnyakat is, de az megint átmozgatja a teljes keresztmetszetett, ezt mikor használjuk mitől függ?
Ha takarónövényt akarunk vetni vele a búzatarlóba, akkor melyik kapát kell használni?
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólására Köszönjük, ezzel megspórolhattál volna néhány hozzászólást.
Ilyen jellegű az alginit is, nem könnyen kezelhető.
Válasz kis Zombi #4530. hozzászólásáraA greensoil olyan,mint a granulált szénpor,a finom por frakciótól,a 3cm es darabokig van benne minden,és nem igazán úgy "folyik "mint a műtrágyák.
Válasz .Szabi. #4529. hozzászólásáraOFF
Amiről Laci beszélt, egy levegős vetőgép, ahol a tartály alján van egy "rücskös" gumihenger, ez adagolja a magot , műtrágyát, és egyenesen beleszórja a légáramba. Elméletileg nem töri a granulátumot, ha lefolyik az anyag a tartály aljára akkor szerintem ki tudja szórni. De abban igazat adok neked, hogy nagyobb tétel vásárlása előtt mindenképpen érdemes lenne egy zsáknyi anyaggal kipróbálni.
Válasz Mf-es? #4526. hozzászólásáraNincs túlzás.100%-ban biztos vagyok benne,hogy semmilyen műtrágyaadagoló se tudja kiszórni.ezzel csupán segíteni akartam,kár volt.
Válasz endypapa #4517. hozzászólásáraOFF
Írjál rám egy privátot, felhívlak, és adok elérhetőséget. Most beszéltem a kereskedővel, azt mondta megoldható Somogy is.
20 l -es kiszerelés 788 Ft + Jaffa / l
Válasz .Szabi. #4525. hozzászólásáraNéha eltúlzod a dolgokat.Ha kell,rostál,utána az agro masz kiveti.
Válasz Mf-es? #4522. hozzászólásáraMár volt szerencsém az anyaghoz.műtrágyaszóróból ki kell venni a rácsot,mert nem megy át rajta.valószínűleg a hiányos műszaki és szakmai tapasztalataim miatt vagyok meggyőződve arról,hogy nem vetőgépbe való.(minden bizonnyal az agrion és az agro-masz simán kiszórja)
Válasz Mf-es? #4519. hozzászólásáraAzért még körül nézek jobban a környéken.
Látom Te se a szomszédban vagy.)) (Békés)
Válasz Mf-es? #4519. hozzászólására100L
Válasz .Szabi. #4521. hozzászólásáraVolt a kezembe olyan anyag,és kivethető.Granulátum,mint egy borsó szem.
Válasz Mf-es? #4518. hozzászólásáraAkkor vegyél belőle,oszt majd rájössz magadtól.
Válasz otis #4514. hozzászólásáraNa akkor 1 a foldet lattam mert nagyon joll ismerem,mert a kornyeken vannak a foldjeim,2 ha te a kemeny foldre ramesz tarcsaval akkor abbol te mar nemfogsz semmit csinallni mert annyira megyurod es csak szíjjakat fogsz felszedni vele ,3 en ugy tudom,hogy a zold tragyat azert kell beleforgatni a talajba mert a tapanyag amit majd attad a kulturnovenynek az benne van.
Válasz endypapa #4517. hozzászólásáraMennyi kellene?Közelembe forgalmazza egy gazdabolt.
Válasz .Szabi. #4515. hozzászólásáraMert?Azt se tudod,milyen a vetőgépem.
Válasz kis Zombi #4503 hozzászól
Ennek utána néztem. Ők nem forgalmazók, csak gyártók. Egy céget sem tudtak mondani emelyik forgalmazná felénk. (Somogy)
Válasz Hunter_ #4511. hozzászólásáraGondolom műtrágyát alapból szórsz a vetőgéppel. Nagy koncentrációju műtrágya mellé ( 3 - 5 cm ) hiába szórod a baktériumtrágyát, esélyük nincs életben maradni.
A huminsav gyors tápanyag a " jószágoknak " , olyan mint nekünk a szőlőcukor. Meg tudja indítani a mikroorganizmusok szaporodását, de nem tudja tartósan fenttartani. Nevezhetnénk mikroorganizmus starternak is. Ha a többi körülmény nem megfelelő nekik, akkor nem tudnak tartósan szaporodni. Ezért kell úgy gazdálkodnunk, hogy a lehető legkevésbé gyilkoljuk őket.
A huminsavas műtrágyánál az lehet az elgondolás, hogy felszaporodnak a mikroorganizmusok a huminsavon, és ezáltal nagyobb százalékát tudja a növény felvenni a műganénak. Magyarán a műganéhoz hozzácsomagolnak egy "kanalat" hogy könnyebben meg tudja enni a növény.
A malagrow -nak a mycosol ptc nevű készítménynél a tápanyag mellé raknak 2 hiperparazita gombát, 2 baktériumfajt (ezeket gondolom lassú szárítással hibernálják ) , és fajspecifikus tápanyagot ezeknek a jószágoknak. Itt is csomagolják a " kanalat " a kajához. Ezek rohadt drága cuccok, csak intenzív kultúrában gazdaságos a használatuk. Erre viszont termelő mondta azt, hogy nagyon látványos a hatása. Big - bag -ben 216 + Jaffa / kg az akciós ára.
http://www.agroinform.com/data/cikk/1/135/cikk_10135/agroinform_20120930112001_mycosol_szf.pdf
Válasz Mf-es? #4513. hozzászólásáraAzt Te nem szórod el,se apróvetővel,sőt semmilyen vetőgéppel se.
Válasz dr.T #4508. hozzászólásáraMeg is álltál, kiszálltál megnézni, hogy valóban kemény-e a talaj? Tavaly nekem is lábon maradt a mustár a korai vetés miatt, de vetés előtt egy sor rt majd ment a kukorica vetőgép és a környékbeli átlag felett lett a termésem, majdnem nulla gyomosodással. Az a szármaradvány semmit nem fog zavarni mire vetni kell, viszont olyan megklet talajt hagyott maga után, hogy öröm volt nézni, elég is volt az egy sor rt, azt is csak azért kapta, mert nem láttam volna, hol megyek a szemenkénti vetőgéppel. Ha árpát akartam volna, akkor lehet a tárcsát is elhagyom, mert a gabonavetőgép jobban meggyötörte volna a szárat teljes munkaszélességben, jobban láttam volna hol megyek.
Válasz endypapa #4500. hozzászólásáraValami ilyen kellene,tavasszal,vetés előtt,a zöldtrágya vetővel kirakni.Kérdés,megéri-e?
Válasz kis Zombi #4510. hozzászólásáraHa aprilisig nezegetnem akkor hogyan tehetnek bele arpat? A mustar,olajretek,facelia lenne ide a legidealisabb mert suru a gyokerzet es nagy gyokertomeguk van.
Válasz kis Zombi #4509. hozzászólásáraÉn vetéssel egy menetben a maghoz juttatnám ki közvetlenül magnyomópálcán keresztül. Ehhez a technológiához keresnék valami jó anyagot ami tényleg termésnövekedés okoz nem csak mondják! Mikrostarter, baktériumtrágya kizárva próbáltam már semmi különbséget nem tapasztaltam.
Válasz dr.T #4508. hozzászólására1 Még csak néhány hete ( 2 - 4 hét ) pusztította el a fagy, az átfagyott növény nem bomlik, csak olvadás után, majd nézd meg Áprilisban is hogy néz ki.
2 Mindig az adott talajhoz kell igazítani a takarónövény keveréket. Más növény kell egy kötött, nehezen melegedő talajra, mint egy vakolóhomokra.
Válasz Hunter_ #4506. hozzászólásáraGyümölcsösben permeteztem lombtrágyaként, és ez az egyik tápanyag amikor ALKO-t készítek, szeretik a "jószágok" :-))
Forgalmazó saját bevallása szerint felesleges 1 l / ha fölé menni lombtrágyázáskor, tehát a ha költsége elenyésző.
Erdekel ez a semmit nem csinallok vele tema,most mentem alkatreszert es lattam,hogy egy nagy tábla mustar all nyakig csak elvolt sargulva,na most az a kerdes kibaszott kemeny fold mit csinallsz a szarmaradvannyal ami egytol eggyig all,ha ramesz tavasszal hamar akkor meggyurod a talajt ugy ,hogy az atya uristen nemfog belle csinallni semmit,na varom a valaszokat?
Válasz szanberg #4505. hozzászólásáraFektetőhengerről nem láttál még videót ?
roller crimper
Válasz kis Zombi #4503. hozzászólásáraÉs ez jó is, vagy te próbáltad már valamilyen kultúrában?
Válasz Netparaszt #4498. hozzászólásárajójó de egy elmagzott nyakigérő mustárba nemlehet belevetni akkorsem, meg eleve nemkell hagyni elmagoztatni érted.
Sziasztok! Mézontófüvet,talajtakaráshoz lehet vetni? Mikor? Bármilyen aprómag vetővel lehet vetni? Legeltetésre jó lehet? Össze lehet vetni valamivel? Például fehérhere?
Válasz endypapa #4500. hozzászólásáraHuminsavat tudsz venni már 900 + Jaffáért / liter
http://huminproject.hu/termekek/humus-fw-folyekony-lomb--es-talajtragya-koncentratum
Válasz Netparaszt #4488. hozzászólásáraMeglepett a tyúkhúr terjedése, mert a területen műtrágyát nem használtam.Mondjuk gyomirtót sem, így még könnyebb dolga van. Ami itt terem azt a család eszi. Ez egyébként a házam előtti terület. A 70-es években töltötték fel törmelékes földel, a mai napik minden évben vödörszámra kerül elő belőle téglatörmelék.8 évvel ezelőttig gyep volt, nem vetett, hanem ahogy a természet adta. Aztán 5 évig lucerna, 2014-ben krumpli(sok eső-sok krumpli) 2015-ben konyhakert és hagyma-krumpli vegyesen (kevés eső-kevés krumpli) aztán facélia, csak úgy kézzel elhintve. Most pedig tyúkhúr. Na majd ezzel kell valamit kezdjek, hogy ismét vegyes konyhakert legyen belőle. Eke-ásó-rotakapa-vegyszer kizárva! Minden ötletet szívesen fogadok.
Érdemes ezzel foglalkozni?
http://greensoil.hu/hu/
Válasz szanberg #4497. hozzászólására Köszönöm. Az előadásomon erről van egy szép kis blokk grafikonokkal és képekkel, miként úszik el rengeteg nitrogén már december első hetére, mikor nincs megfelelő takarónövény, ami felszívná.
A tyúkhúr bioindikátor növény, ott jelenik meg, ahol nem működik megfelelően a talaj táplálékhálója és a nitrát szabadon van jelen.
Hogy mennyi, azt nem tudom, de mire mintát vettél tavaszra, az garantáltan elúszott a mélyebb rétegekbe.