Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraAnnyi, hogy én tavaszi alá dolgozok vele nem pedig gabona elébe. Aztán nincsenek üreges szárak, jó állapotú a Rotadiscem, ami fentről lefelé leszalad rajta szár, legyen az 3 méteres, abból csak egy marek szecska lesz keresztbe.hosszába slégan mindenfelé szétaprítva lefújva adapter alá. Ettől nem lesz üreges szár a talajban. Egyedül a 20-25centis szárcsonkok forgatódnak bele ami üregessé válik majd bomláskor de az nagyon nem sok, nem az adja a szártömeget majd a talajban. Kell a szerves anyag a földbe szépen elkeverve, hogy ne ülepedjen annyira össze. A bekeverésre itt ne úgy gondolj mint egy ekénél, itt egyenletesen szépen elosztva történik mindez, felül is marad belőle, de a lényeg megint írom, az egyenletesség, meg az, hogy a korábbi eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik.
2, ha van megfelelő géped mindegy mekkorára van vágva nem fogja akadályozni. Bomlás csak az átállás első pár évében probléma. De le kell permetezni 100kg nitrosollal és az elintézi pillanatok alatt. Valamint egy jó talajoltás is aranyat ér.
De én személy szerint annak örülök ha minél tovább megmarad a takarás. De tavaszra szinte semmi nem szokott maradni. Igaz nincs is még 100q
+ kukorica.
3, a gombák, rovarok a leforgatott szármaradványban ugyanúgy köszönik szépen jól vannak. Sőt még jobb környezet van nekik biztosítva. A felszínen az UV, nagyobb hőmérséklet ingadozás hamarabb pusztítja őket. De ez sem gond ha gyorsan lebomlik a szármaradvány.
ez maximálisan így van, csak feleljen meg néhány feltételnek!
1: a takarás egyenletes legyen. ha foltokban kopasz máshol csomókban van a aszér az nem takarás hanem hiba.
2: legyen olyan apróra vágva amennyire lehet, hogy ne akadályozza a művelést és egyenletes bomlást tegyen lehetővé
3: a folyamatos takarás gomba- és rovarfészek is, csak akkor jó ha a következő növény számára veszélyes kórokozók és kártevők nem tudnak rajta áttelelni.
4, legyen olyan gép amivel tudsz tőle dolgozni, legyen szó talajmunkáról vagy vetésről.
ha ezen feltételek teljesülnek akkor kívánatos a teljes és állandó talajtakarás, amennyiben nem úgy nem kell rá törekedni, lásd ZZ kolléga esetét... A csimbókokban fenn hagyott hosszú zúzatlan szárral gyakorlatilag ellehetetlenítette magát...
Válasz Mézga #1225. hozzászólásáraCsak arra fel mondom, hogy ha kivágná rendesen, akkor ezzel lehetne menni 15-el, meg lehet belőle 6 méteres is, szóval haladna az rendesen
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáraTöbben is írjátok, hogy milyen jól bekeveri egyes munkaeszköz a szármaradványt. És milyen jó munkát csinálnak. De kérdem én a gabonát is megkérdeztétek, jó-e neki, hogy egy üreges szármaradvánnyal teli magágyban kell nőnie?
Nem lenne esetleg jobb ha a föld tetején marad a szármaradvány? CO belerakja bármilyen jól aprított szártömegbe. Gabona meg megtalálja magának az utat.
Egyszerűen nem tudtok elszakadni a szántás gondolatmenetétől hiába forgatás nélkül műveltek. El kell felejteni a csupasz földet, és át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó! És így kell a gépparkot kialakítani.
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraS 50kg N hatóanyaggal a szója köti a légköri nitrogént?
[kep2][kep1]
Nálam 35 lett, de se ősszel se tavasszal semmi.
Válasz Mézga #1217. hozzászólásáraSemmit, bekeveri szépen. Épen ma kezdtünk vakarózni a kukorica tarlókon Cultussal, jobb ez az 50/80-as kés jobban keveri a szárat alá.
Nagyon faxán működik a szerkezet, jobb a munka utána mint tavaly a Tiger MT-után volt, igaz ott nyersebb pálya akadt itt meg szárazabb most, de tényleg nem a tárcsa adja meg a munka summáját egy ilyen vakarón, hanem a kapák!
A gyökérlabdák szárcsonkokkal együtt is jobban alul marad, Tiger MT-nél azt láttam, hogy a tárcsa kiforgatta a ritka kapaosztás meg csak meglökdöste és a nagyja felül maradt, itt meg nagyon kevés, teccik!
Válasz mtz1221 #1215. hozzászólásáraBiztos, hogy hagy maga után felvehető nitrogént, búzák is jobbak szója után, egy esetben nem, ha valaki emeli a pulsar dózisát és az meg visszahat az utóveteményre(én pont e végett szoktam 0,8pulsar - 15g refine tankkeveréket fújni)
Azt tapasztaltam, hogy nem volt jelentősége milyen műtrágyát kapott, volt, hogy 250kg komplex ment alá és ugyanúgy 3,x tonnát adott, volt, hogy kipróbáltam 4-5q pétisóval, akkor is hasonlót hozott, volt amikor 2q péti ment alá és 4,5tonnát adott, meg volt olyan is amikor ugyanennyitől 28-at(pl idén) tehát, nem ezen múlott soha sem és ezt korábbi talajminták és levél analízisek is alá támasztották, sokat foglalkoztam vele, itt nekem a kötött agyag talajokon egy a lényeg, hogy 50kg körüli N hatóanyag kerüljön ki ami addig tart neki míg be nem indúl a szója dolgozni illetve a pentozán hatást mérsékli a magágyban.
Búzánál pedig szintén az látszott, hogy ősszel is kell neki hasonló mennyiségű N, akkor jobban indúl és a végén is jobbat mutat, ezért is számoltam ezzel a megoldással idénre is.
Válasz szanberg #1214. hozzászólásáraOk próbálom elfogadni.Csak idén úgy jártam hogy a szója utáni kukorica táblák súrolták a 14 tonnát,a búza utániak meg 13 tonna körül megálltak.Valamit vagy én szúrtam el,vagy a szója után maradt valami a földben ami jó jött a kukoricának.Na de mindegy is köszöntem a válaszokat,ha eljutok egyszer arra a szintre akkor a minta vétel fogja megmondani majd az igazat.Felénk amúgy a napraforgó után a kálium túlsúlyos npk meglátszik a búzákon.Gondoltam hátha a szójának is van valamilyen igénye amit minden kép +-san kell szórni.Úgyhogy fog kapni 250 kg 3X16-ot és majd a nyáron meglátjuk.
Válasz .Feco. #1212. hozzászólásáraIgen pont azt,hogy ősszel szükséges e szója után is.Napra kuki után kapja itt is,csak a szója után nem vagyok tisztában hogy akkor is kéri e az őszi nitrogén dús komplexet.
Válasz szanberg #1209. hozzászólásáraÉs kell a nagy nitrogéntartalmú komplex szója után ?? Most lesz először búzám szója után,6-12-24 és 6-24-12 keverve gondoltam. ?? ja azért keverve mert csak ez van vagy 3 X 16-os.
Válasz mtz1221 #1207. hozzászólására250kg 16-27-7-es komplexet illetve maradt hasonló összetételű timacos spéci gyökeresítős blablabla anyagom is repcétől, ezt is szórtam egyik táblámba, kíváncsiságból összenézni tud e plusszt nyújtani a felárával
Én azt nem merném csinálni, visszanyílik a magárok ha nem esik esső rá, mert itt agyag van és annak a térfogatváltozása nedvesség különbségre ezt eredményezi.
Sávművelést csinálom, idén is fogok kb 50 hektárt ezzel megdolgozni és próbálgatni a történetet mert ezt még tanulnunk kell azt látom, illetve a Cultussal alapművelni.
Mi napraforgó után direkbe vetettünk prontoval. Tökéletes, nedves magágy, szép felszín. Sajnos a dűlőket meghúzattam tigerrel. Ki is száradtak. Vetettünk Avatarral is, durván belelövi a magot. Ott is nedves a mag körül a föld. Ahol nem műveltünk talajt, ott kb 30cm mélyre tudunk pálcát lazán lenyomni, ahol a tiger ment 20-25cm mélyen, ott 50-90cm mélyre. Ahol taposott, ott zéro. 40-50 Ak agyag.
Amit Feco mond teljesen igaz, el kell jutni erre a szintre. Rendszerben kell gondolkozni.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraNagy gond a magasabb, kb 20 centis tarló? Úgy látom, hogy a magas tarló tovább a felszínen marad későbbiekben is, és így jobban "árnyékol". A szecskázás az tökéletes volt.
Szept 1-én így nézett ki gubberezésnél, 1 sor rövidtárcsa után.
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraNem jól írtam...nem egy darabban. Hanem "táblánként"-i műveletek.
1 tárcsa
A másik 2 tárcsa...stb.
Így ment a próba.
Mivel úgy indult hogy egy sima vetőgép fogja vetni. Ezért volt mi elő volt dolgozva. És volt mi alig. Na itt már jól látszott ezeknek a gépeknek az előnye.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólására
Ez mind túl sok munka amit leírsz.
Szója tarlóban nem is puha állapotban elhúztam a Cultust megfelelő mélységben és ment rá másnap a CO6-os, ollyan a pálya amilyennek lennie kell kevesebb mint 20 liter naftából és ami fontosabb, hogy műtrágya szórással együtt, össz. munkában kb. fél órát töltöttünk egy hektáron ha leosztom, úgy hogy kifogástalan a meló.
(napraforgó pályán kellett még egy vetés elé rövidtárcsa mert az görcsös volt, a szóják után nem nagyon)
Válasz Sk Laci #1187. hozzászólásáraTetszik a gép alapból, viszonylag alacsony,és jó tankolni. De mint tapasztaltuk jobban igényelte a talaj előkészítést. Így akkor már egy sima JD vetőgép is elboldogul. Van itt egy 15 hektáros darab...Vader gépsorral megdolgozva-vetve. Kelés előtt még felül kezelik az árva kelést. Prontó után ilyen nincs...akár hogy néztem. Itt a lényeg a csökkentet menetszámon volt. Ha ki kell nyalnom a talajt,akkor maradhat a Lajta is. Szombaton vetettük és nedvesben van a mag a prontó után. 1 hónapja volt csapadék utoljára. A soronkénti visszatömörítés tökéletes. És az egyenletes mélység tartás. ez a Rapidnál már igen csak kérdéses. Egész délután méregettem a talajt. Használható..csak kell neki még egy menet a vetés elé,ezt tapasztaltuk. És egyenes pálya.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraPronto volt nálunk demozni, pont ugyanazt tudja mint rövid tárcsa után a D9-es. Repceben próbáltuk, egy táblában. Idén Spirit volt hát egy mese utána a repce kelés.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraEbben a száraz körülményekben én inkáb a Rapidra bízom a vetést. Sokkal nehezebb mint a Prontó. Ha minden jól megy csütörtökön hozám ér a Rapid vetőgép.
Szeptember 29. volt már nálam, a nehéz kötött talajon elvetete a korai búzát. Szép a Rapid munkája, nekem nagyon tetszik, nem hagy fent magot.
Válasz bandigh #1185. hozzászólásáraAmit tapasztaltam.
Pronto: Jobban kezeli a csökkentet menetszámot.
Az íveltebb lapok jobban takarítanak,és hoznak fel nedveset,mi most nem is baj.
A tárcsát rögtön vissza zárja a hengerrel,majd abba vet a soronkénti talajkövetéssel-mélységtartással.Ebből következve a magra rá is tömörít,soronként A magtakaró végzi az utómunkát itt is.
Rapid: A lapok inkább ide oda kevernek.
a simító próbál enyhíteni a talajon. De így is hevenyészett a talaj,na ebbe kell vetnie a csoroszlyáknak, mi nem tudja úgy lekövetni a talajt..mint a prontó. (volt olyan mikor a vader csoroszlya 40-50cm-ert is megállt és szórta helyenként a föld tetejére,majd ismét forgott és dolgozott tovább. A kerekek ilyenkor már sokat nem tudnak tenni,a magtakaró is csak keverte a fent lévő magokat De így egyenletlen a mélység, és van a föld tetején is mag. Jó szerszám...csak egy művelt jelen esetben kellet volna elé. Még a prontó ezt simán kezelte. gyakorlatilag az volt a cél. Melyik szerszám birkózik meg jobban a különbözően művelt talajokkal. Az elmunkáltban mindegy,egy Lajta is jól dolgozik a maga módján. Ahogy csökkent a menetszám úgy jött fel a Prontó.
Műveletek.
1 Tárcsa
2 Tárcsa.
1 régi Pöttinger vakaró (na ez kinézet valami ocsmányan 20cm mélyen,mint egy habos torta teteje....a prontó itt bizonyított a legjobban)
2 Unia Rt....itt a Lajta is nagyot villantott volna.
Összességében a Prontó jobbnak tűnik. Nekem ez a meglátásom.
7485 hozzászólás
Válasz szanberg #1234. hozzászólásáraMin 1 150kilós Ibolya mi?
Válasz Radocz #1232. hozzászólásárarád meg egy kis takarónövény
Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraA 2 ponthoz. dr. Birkás Márta is az apró méretű szármaradványról beszél.
Annyira, hogy akinek nem jó szárzúzója van, az nem lehet jó vőlegény jelöltnek sem egy lány számára.
A 3 pontnál meg mindkettőtöknek igaza van.
Tegnap a kísérleti táblám kukorica betakarítása elkezdődött.
1,2 ha-ról 97 q 17%-os kukorica jött le. A szárítós nem engedte a csomóba borítani, mert ... (ez egy másik topik támája).
Le van vágva a forgó és a 6 gyenge sor is, ami köztes növénnyel lett műtrágyázva. Remélem a megmaradt rész jobb termésátlagot ad.
Elkezdtük letörni a megmaradt 0,8 hektárt.
Mit kezdjek az "álló csutkával" és mikor?
Válasz szanberg #1231. hozzászólására"eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik."
Csináld úgy, ahogy neked teccik.
vagyunk egy páran, akik próbáljuk növényekkel fenntartani, hogy az egyszer áttört eketalp ne jöjjön vissza.
Nagyon rád férne a D. Zsombor egy napos rendezvénye.
Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraAnnyi, hogy én tavaszi alá dolgozok vele nem pedig gabona elébe. Aztán nincsenek üreges szárak, jó állapotú a Rotadiscem, ami fentről lefelé leszalad rajta szár, legyen az 3 méteres, abból csak egy marek szecska lesz keresztbe.hosszába slégan mindenfelé szétaprítva lefújva adapter alá. Ettől nem lesz üreges szár a talajban. Egyedül a 20-25centis szárcsonkok forgatódnak bele ami üregessé válik majd bomláskor de az nagyon nem sok, nem az adja a szártömeget majd a talajban. Kell a szerves anyag a földbe szépen elkeverve, hogy ne ülepedjen annyira össze. A bekeverésre itt ne úgy gondolj mint egy ekénél, itt egyenletesen szépen elosztva történik mindez, felül is marad belőle, de a lényeg megint írom, az egyenletesség, meg az, hogy a korábbi eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik.
Válasz .Feco. #1229. hozzászólására1,4 ezekkel egyet értek.
2, ha van megfelelő géped mindegy mekkorára van vágva nem fogja akadályozni. Bomlás csak az átállás első pár évében probléma. De le kell permetezni 100kg nitrosollal és az elintézi pillanatok alatt. Valamint egy jó talajoltás is aranyat ér.
De én személy szerint annak örülök ha minél tovább megmarad a takarás. De tavaszra szinte semmi nem szokott maradni. Igaz nincs is még 100q
+ kukorica.
3, a gombák, rovarok a leforgatott szármaradványban ugyanúgy köszönik szépen jól vannak. Sőt még jobb környezet van nekik biztosítva. A felszínen az UV, nagyobb hőmérséklet ingadozás hamarabb pusztítja őket. De ez sem gond ha gyorsan lebomlik a szármaradvány.
Válasz MrPoke #1224. hozzászólására"át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó!"
ez maximálisan így van, csak feleljen meg néhány feltételnek!
1: a takarás egyenletes legyen. ha foltokban kopasz máshol csomókban van a aszér az nem takarás hanem hiba.
2: legyen olyan apróra vágva amennyire lehet, hogy ne akadályozza a művelést és egyenletes bomlást tegyen lehetővé
3: a folyamatos takarás gomba- és rovarfészek is, csak akkor jó ha a következő növény számára veszélyes kórokozók és kártevők nem tudnak rajta áttelelni.
4, legyen olyan gép amivel tudsz tőle dolgozni, legyen szó talajmunkáról vagy vetésről.
ha ezen feltételek teljesülnek akkor kívánatos a teljes és állandó talajtakarás, amennyiben nem úgy nem kell rá törekedni, lásd ZZ kolléga esetét... A csimbókokban fenn hagyott hosszú zúzatlan szárral gyakorlatilag ellehetetlenítette magát...
Válasz bandigh #1227. hozzászólásáraez csak idén probléma és nem akarok újabb eszközt vásárolni.
Válasz Mézga #1225. hozzászólásáraCsak arra fel mondom, hogy ha kivágná rendesen, akkor ezzel lehetne menni 15-el, meg lehet belőle 6 méteres is, szóval haladna az rendesen
Válasz MrPoke #1224. hozzászólásáraRöviden'ennek a dalnak az emberi agy a legnagyobb ellensège?itt ezt valaki màr elmondta.
Válasz bandigh #1223. hozzászólásáravan rendes 3 méteres zúzóm, de 200 hekibe nagyon nem szeretnék beleállni. se ember se idő
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáraTöbben is írjátok, hogy milyen jól bekeveri egyes munkaeszköz a szármaradványt. És milyen jó munkát csinálnak. De kérdem én a gabonát is megkérdeztétek, jó-e neki, hogy egy üreges szármaradvánnyal teli magágyban kell nőnie?
Nem lenne esetleg jobb ha a föld tetején marad a szármaradvány? CO belerakja bármilyen jól aprított szártömegbe. Gabona meg megtalálja magának az utat.
Egyszerűen nem tudtok elszakadni a szántás gondolatmenetétől hiába forgatás nélkül műveltek. El kell felejteni a csupasz földet, és át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó! És így kell a gépparkot kialakítani.
Válasz Mézga #1222. hozzászólásáraEz a késes aprítóhenger nem vágná ki ezeket a rota kórókat?
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáravisszajött pár napra az emberem és kicsit magasabban vágott. igazi dzsungel van a P0412-ben
Válasz Gege #1220. hozzászólására
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraS 50kg N hatóanyaggal a szója köti a légköri nitrogént?
[kep2][kep1]
Nálam 35 lett, de se ősszel se tavasszal semmi.
Válasz Mézga #1217. hozzászólásáraSemmit, bekeveri szépen. Épen ma kezdtünk vakarózni a kukorica tarlókon Cultussal, jobb ez az 50/80-as kés jobban keveri a szárat alá.
Nagyon faxán működik a szerkezet, jobb a munka utána mint tavaly a Tiger MT-után volt, igaz ott nyersebb pálya akadt itt meg szárazabb most, de tényleg nem a tárcsa adja meg a munka summáját egy ilyen vakarón, hanem a kapák!
A gyökérlabdák szárcsonkokkal együtt is jobban alul marad, Tiger MT-nél azt láttam, hogy a tárcsa kiforgatta a ritka kapaosztás meg csak meglökdöste és a nagyja felül maradt, itt meg nagyon kevés, teccik!
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraa rotadisc utáni 20-30 centis szárral mit csinálsz?
Válasz mtz1221 #1215. hozzászólásáraBiztos, hogy hagy maga után felvehető nitrogént, búzák is jobbak szója után, egy esetben nem, ha valaki emeli a pulsar dózisát és az meg visszahat az utóveteményre(én pont e végett szoktam 0,8pulsar - 15g refine tankkeveréket fújni)
Azt tapasztaltam, hogy nem volt jelentősége milyen műtrágyát kapott, volt, hogy 250kg komplex ment alá és ugyanúgy 3,x tonnát adott, volt, hogy kipróbáltam 4-5q pétisóval, akkor is hasonlót hozott, volt amikor 2q péti ment alá és 4,5tonnát adott, meg volt olyan is amikor ugyanennyitől 28-at(pl idén) tehát, nem ezen múlott soha sem és ezt korábbi talajminták és levél analízisek is alá támasztották, sokat foglalkoztam vele, itt nekem a kötött agyag talajokon egy a lényeg, hogy 50kg körüli N hatóanyag kerüljön ki ami addig tart neki míg be nem indúl a szója dolgozni illetve a pentozán hatást mérsékli a magágyban.
Búzánál pedig szintén az látszott, hogy ősszel is kell neki hasonló mennyiségű N, akkor jobban indúl és a végén is jobbat mutat, ezért is számoltam ezzel a megoldással idénre is.
Válasz szanberg #1214. hozzászólásáraOk próbálom elfogadni.Csak idén úgy jártam hogy a szója utáni kukorica táblák súrolták a 14 tonnát,a búza utániak meg 13 tonna körül megálltak.Valamit vagy én szúrtam el,vagy a szója után maradt valami a földben ami jó jött a kukoricának.Na de mindegy is köszöntem a válaszokat,ha eljutok egyszer arra a szintre akkor a minta vétel fogja megmondani majd az igazat.Felénk amúgy a napraforgó után a kálium túlsúlyos npk meglátszik a búzákon.Gondoltam hátha a szójának is van valamilyen igénye amit minden kép +-san kell szórni.Úgyhogy fog kapni 250 kg 3X16-ot és majd a nyáron meglátjuk.
Válasz mtz1221 #1213. hozzászólásáraTöbbletet várnék tőle de ez amúgy nem sok szerintem
Válasz .Feco. #1212. hozzászólásáraIgen pont azt,hogy ősszel szükséges e szója után is.Napra kuki után kapja itt is,csak a szója után nem vagyok tisztában hogy akkor is kéri e az őszi nitrogén dús komplexet.
Válasz mtz1221 #1210. hozzászólásáraMár a 40 kg hatóanyagot kérdezed mint nagy nitrogén tartalom?
Válasz szanberg #1208. hozzászólásáraKipróbáltuk
-no till kukiban
-sávművelt szotyiban,
-tigerezett földben
-takarónövényben
és izgalommal várom mi lesz.
Válasz szanberg #1209. hozzászólásáraÉs kell a nagy nitrogéntartalmú komplex szója után ?? Most lesz először búzám szója után,6-12-24 és 6-24-12 keverve gondoltam. ?? ja azért keverve mert csak ez van vagy 3 X 16-os.
Válasz mtz1221 #1207. hozzászólására250kg 16-27-7-es komplexet illetve maradt hasonló összetételű timacos spéci gyökeresítős blablabla anyagom is repcétől, ezt is szórtam egyik táblámba, kíváncsiságból összenézni tud e plusszt nyújtani a felárával
Válasz Becő #1206. hozzászólásáraés mi a terv?
Teljesen direkt akarnál vetni vele mindig minden kultúrát?
Én azt nem merném csinálni, visszanyílik a magárok ha nem esik esső rá, mert itt agyag van és annak a térfogatváltozása nedvesség különbségre ezt eredményezi.
Sávművelést csinálom, idén is fogok kb 50 hektárt ezzel megdolgozni és próbálgatni a történetet mert ezt még tanulnunk kell azt látom, illetve a Cultussal alapművelni.
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraSzója után búza elé milyen alaptrágyát tettél ??
Válasz szanberg #1204. hozzászólásárademó
Válasz VMisi #1202. hozzászólásáraJó hát ez így nem rossz, de amit lentebb láttunk az nem ilyen szalmatömeggel rendelkezett.
Ez így teljesen jó lesz.
Válasz Becő #1203. hozzászólásáraAvatart vettetek vagy demógép volt?
Mi napraforgó után direkbe vetettünk prontoval. Tökéletes, nedves magágy, szép felszín. Sajnos a dűlőket meghúzattam tigerrel. Ki is száradtak. Vetettünk Avatarral is, durván belelövi a magot. Ott is nedves a mag körül a föld. Ahol nem műveltünk talajt, ott kb 30cm mélyre tudunk pálcát lazán lenyomni, ahol a tiger ment 20-25cm mélyen, ott 50-90cm mélyre. Ahol taposott, ott zéro. 40-50 Ak agyag.
Amit Feco mond teljesen igaz, el kell jutni erre a szintre. Rendszerben kell gondolkozni.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraNagy gond a magasabb, kb 20 centis tarló? Úgy látom, hogy a magas tarló tovább a felszínen marad későbbiekben is, és így jobban "árnyékol". A szecskázás az tökéletes volt.
Szept 1-én így nézett ki gubberezésnél, 1 sor rövidtárcsa után.
Válasz szanberg #1200. hozzászólásárahorcsh tulajnak a kisérleti pályálya,amerika ukrajna ,oroszország felhasználási ,értékesitési célpontok kisérleti üzeme.Potom 150km-re a cég központától:de hol ,és jogosan lehet bemutatni ezt,
Bűszke német,bajor gazdánál,ép-hogy 50ha-on,dehogy..........
Válasz Feri #1199. hozzászólásáraEzt már lehet méretgazdaságosságnak nevezni
Válasz szanberg #1197. hozzászólásáraSzemélyesen jártam,ebben a gazdaságban!Horcsh-Claas-JD. megalomámia.Cseh t.sz.cs. 70db Zetor+mindenki:4000ha-on megvalósul a képen láthatóakon.Magyar parasztokklal,javarészt tszcs-s
vezérekkel végigjártam,megnéztem,tátogattam,hazajöttem......
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraNem jól írtam...nem egy darabban. Hanem "táblánként"-i műveletek.
1 tárcsa
A másik 2 tárcsa...stb.
Így ment a próba.
Mivel úgy indult hogy egy sima vetőgép fogja vetni. Ezért volt mi elő volt dolgozva. És volt mi alig. Na itt már jól látszott ezeknek a gépeknek az előnye.
Ez itt a komoly munka:
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólására
Ez mind túl sok munka amit leírsz.
Szója tarlóban nem is puha állapotban elhúztam a Cultust megfelelő mélységben és ment rá másnap a CO6-os, ollyan a pálya amilyennek lennie kell kevesebb mint 20 liter naftából és ami fontosabb, hogy műtrágya szórással együtt, össz. munkában kb. fél órát töltöttünk egy hektáron ha leosztom, úgy hogy kifogástalan a meló.
(napraforgó pályán kellett még egy vetés elé rövidtárcsa mert az görcsös volt, a szóják után nem nagyon)
Válasz Sk Laci #1187. hozzászólásáraTetszik a gép alapból, viszonylag alacsony,és jó tankolni. De mint tapasztaltuk jobban igényelte a talaj előkészítést. Így akkor már egy sima JD vetőgép is elboldogul. Van itt egy 15 hektáros darab...Vader gépsorral megdolgozva-vetve. Kelés előtt még felül kezelik az árva kelést. Prontó után ilyen nincs...akár hogy néztem. Itt a lényeg a csökkentet menetszámon volt. Ha ki kell nyalnom a talajt,akkor maradhat a Lajta is. Szombaton vetettük és nedvesben van a mag a prontó után. 1 hónapja volt csapadék utoljára. A soronkénti visszatömörítés tökéletes. És az egyenletes mélység tartás. ez a Rapidnál már igen csak kérdéses. Egész délután méregettem a talajt. Használható..csak kell neki még egy menet a vetés elé,ezt tapasztaltuk. És egyenes pálya.
Válasz Drisa #1188. hozzászólásáraA Spirit kialakítása inkább hasonlít a Prontóra mint a rapidra.
Válasz Dns8 #1189. hozzászólásáraErről nem tudok sokat.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraMilyen tipusú a zúzó és milyen késekel van szerelve /Y, kalapács/?
Használ-e valaki NARDI közép mély lazítót? Esetleg kinek mi a véleménye róla?
Válasz Dns8 #1189. hozzászólására
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraTume cultipack+ nova combi nagyon jól vet idén (is).Arról esetleg valami negatív tapasztalatod van e?
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraPronto volt nálunk demozni, pont ugyanazt tudja mint rövid tárcsa után a D9-es. Repceben próbáltuk, egy táblában. Idén Spirit volt hát egy mese utána a repce kelés.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraEbben a száraz körülményekben én inkáb a Rapidra bízom a vetést. Sokkal nehezebb mint a Prontó. Ha minden jól megy csütörtökön hozám ér a Rapid vetőgép.
Szeptember 29. volt már nálam, a nehéz kötött talajon elvetete a korai búzát. Szép a Rapid munkája, nekem nagyon tetszik, nem hagy fent magot.
Válasz bandigh #1185. hozzászólásáraAmit tapasztaltam.
Pronto: Jobban kezeli a csökkentet menetszámot.
Az íveltebb lapok jobban takarítanak,és hoznak fel nedveset,mi most nem is baj.
A tárcsát rögtön vissza zárja a hengerrel,majd abba vet a soronkénti talajkövetéssel-mélységtartással.Ebből következve a magra rá is tömörít,soronként A magtakaró végzi az utómunkát itt is.
Rapid: A lapok inkább ide oda kevernek.
a simító próbál enyhíteni a talajon. De így is hevenyészett a talaj,na ebbe kell vetnie a csoroszlyáknak, mi nem tudja úgy lekövetni a talajt..mint a prontó. (volt olyan mikor a vader csoroszlya 40-50cm-ert is megállt és szórta helyenként a föld tetejére,majd ismét forgott és dolgozott tovább. A kerekek ilyenkor már sokat nem tudnak tenni,a magtakaró is csak keverte a fent lévő magokat De így egyenletlen a mélység, és van a föld tetején is mag. Jó szerszám...csak egy művelt jelen esetben kellet volna elé. Még a prontó ezt simán kezelte. gyakorlatilag az volt a cél. Melyik szerszám birkózik meg jobban a különbözően művelt talajokkal. Az elmunkáltban mindegy,egy Lajta is jól dolgozik a maga módján. Ahogy csökkent a menetszám úgy jött fel a Prontó.
Műveletek.
1 Tárcsa
2 Tárcsa.
1 régi Pöttinger vakaró (na ez kinézet valami ocsmányan 20cm mélyen,mint egy habos torta teteje....a prontó itt bizonyított a legjobban)
2 Unia Rt....itt a Lajta is nagyot villantott volna.
Összességében a Prontó jobbnak tűnik. Nekem ez a meglátásom.