Válasz Gandhy #5833. hozzászólására"Javaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary "
Alapvető tényt közöl , amihez hozza teszi, hogy olvasson utána.
Mindenki tudja ,hogy miért van 80centire letéve a víz és szennyvíz.
Nem kell hagyni! Lehet folytatni!
Normális stílusban.
A diploma van vagy nincs kerdésre csak annyit, hogy ha van is több diplomája ,akkor is lehet normálisan beszélgetni.
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraFagyhatárt ő hozta fel amit senki nem kérdőjelezett meg. Szóval nem értem hogy miért kell magyarázni a bizonyítványt.
Tudjuk hol vezetik a vizet. Ez IS egy ilyen lekezelő hozzászólás
A fagyhatár hol releváns?
Nagyon rég volt már amikor az eke kifagyott.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy van-e diploma, vagy nincs, a fagyhatárban igaza van, ezért is vezetik a vizet, szennyvizet 80 centi alatt és nem a felszínen. Az egy másik helyzet, hogy rég volt már olyan hideg, hogy lefagyott volna addig.
A régi hűvös teleken egyszer volt, hogy szántás közben déli fél 12-re kifagyott az eke, tavaszig fel sem engedett.
Had kérdezzem már meg , hogy mekkora végzettség és tapasztalat áll a tudásod mögött?
Semmi negatív ,csak szeretném érteni hogy mekkora tudás kell ,hogy valaki ennyire értse a mezőgazdaságit.
40 centis fagyott talaj mikor volt már?
Ezen télen
volt 1centi fagyott talaj vagy 4napig.
Válasz Sz_Pisti #5822. hozzászólásáraHa intenzíven akarsz átállni akkor 2 év gabona sekély műveléssel. Ezután napraforgó ekkor már mehet direktbe a gabona. Kukoricát 15 év után sem merem elvetni minimál művelés nélkül.
Mért tart 60 napig? Alul vagytok akkor gépesítve. Vagy túl sok a föld....
Ez a 25km es szórás katasztrófa, nem hatékony, nem lehet minden táblát heti rendszerességel felügyelni. Sajnálom, hogy ilyen feltételek közt kell dolgoznotok, és ennyit azért a rossz megélhetésért. (Sokat szoktál panaszkodni biztos rosszúl megy)
Szerintem kezdj el komolyabban foglalkozni a talajélettel és térjünk vissza erre a beszélgetésre 5 év múlva.
Válasz MrPoke #5821. hozzászólásáraAz, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Válasz termelo #5820. hozzászólásáraNem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
Válasz MrPoke #5819. hozzászólásáraA műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Válasz termelo #5818. hozzászólásáraIgen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Válasz termelo #5816. hozzászólásáraRadócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
Válasz Gandhy #5808. hozzászólására2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
Válasz endypapa_20120 #5805. hozzászólásáraValamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Válasz .Richard. #5802. hozzászólásáraUtána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is
Válasz Balázs. #5801. hozzászólásáraÉn jelenleg még szántok, nincs gruberem.
De az látszik hogy a sok marhatrágyától felgyűlt giliszták mit művelnek.
30 cm-eres barázdafenék lyuggatott szokott lenni általuk. Na az az igazi mélyművelés.
De tervezek épp ezért egy grubert venni, amivel 20-25 cm alapművelés lesz csak.
Válasz Balázs. #5801. hozzászólásáraElőfordulhat. Vagy nincs annyi viz. Vagy a légköri aszály. Kavics. Mittudomén. De itt a művelésről volt szo , hogy kevés neki. A 2méteres nedvességet is elérnni gondolom kell egy fejlettségi állapot, de az sem biztos, hogy pont a viz ott a legnagyobb baja. Láttam direktvetett kukoricát betonkemény kiszáradt földben majd 30 centis csövekkel. De irtam én a fagyon kaparással is leselejteztem a kukoricát . Tehát nem csak a szántás meg műganyé meg eső adja a tonnákat. Valami más is van ott. De szántás után meg ha csak kaparva van több nitrogén kellene mert kell.
Válasz .Richard. #5798. hozzászólásáraÉs olyankor mivan mikor eléri a 2 méteres magasságot de csövet már nem tud nevelni és kiszárad még akkor se jár a gyökérzet 2 méternél?
Válasz endypapa_20120 #5797. hozzászólásáraIgy van. Porba vetve semmi nincs. Meg ritkán kapni olyan kukoricát ami vetéskor 40centis gyökérrel rendelkezik. pedig áthidalna 20 centi aszályt.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólásáraNézz utánna! Azért szárad ki mert nincs akkora gyökere kiskorában, hogy elérje 60centire a vizet ha már felette nincs. Vagy abszolut 2méterig semmi viz nincs.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólásáraKarácsony elött tuskóztattunk egy területet. A tuskóknak kb. 4 m mély gödröt ástak, amibe temették. Az ideig 1 m-t ázott le a föld ősszel (addig volt vizes), majd 2-2,5 m-ig porzott amit kiszedtek. Tehát a nyáron 2-2,5 m-ig száradt ki a föld.
2 m-es gyökérrel a kuk semmire ment. Bár szerintem, ha nincs elég vize, nem is fejlődik annyira, hogy ekkora gyökeret eresszen le.
Válasz Gandhy #5792. hozzászólásáraKukorica gyökere 2m ig megy le. Szerinted érdekli a kukoricát, hogy te 15 vagy 30cm re dolgozod meg a földet? A szántás is visszatömörödik mire vethetővé teszed.
Szóval bőven jó a 15 cm. A megfelelő magágy a lényeg.
Válasz .Richard. #5790. hozzászólásáraTavaly vettem a grúbert, meg egy traktort hozzá, egyelőre fehérfolt az életemben, de valamire használni is kéne.
Mint azt írtam már, ősszel a búzatarlót lejártam oldalszárnyakkal 12-15 centin, szép ahogy most kinéz, csapadékot szépen bevette(52 mm idén), forgókon sem állt egy pillanatra sem vízfolt, de mint arra lejjebb már kitértünk, ez a mélység kukorica alá kevés lehet. Ezért gondolnám még januárban mélyebben meghúzni szárnyak nélkül, eső és fagy is lesz még áprilisig, akkor nem szárad ki talán.
Válasz Gandhy #5789. hozzászólásáraPár éve a buztarlot nyáron meggruberoztam. Aztán novemberben is tárcsa helyett. Aztán igazi esőt juniusban kapott lett s rajta 10mázsa kuku. Azota csak a kukorica után kaparom fel mert ha nem esik vége az egésznek. Nyári kaparás után csak tárcsa ősszel. Gruberoztam a fagyott kukutarlot mert előtte sár volt. Dec. 27én. Azon lett is vagy 60mázsa kuku. Valami kihalt a földben. Azota helyrejött. Fagyon sem kaparom többet ha nem őrülök meg.
Válasz VW passat #5783. hozzászólásáraAkkor hasonló cipőben járunk, nekem is ki kell még mennem grúberrel kukorica alá, én is keresem az idejét, hogy mikor, s meddig várhatok még. A mai nap és április közepe közt meg kell találnom az aranymetszést.
Válasz VW passat #5787. hozzászólásáraÚgy is az eső dönti majd el a sikereségét. Én azért levenném a rögtörőt és csak tartatnám, ha most nem sokára kellene csinálnom.
Válasz mtz1221 #5785. hozzászólásáraVan homok, de azzal nincs baj, csak a középkötött öntés talajokkal ez a nagyobb része, persze mindegyik vízállásos.
Időhiányba szenvedek a munkahely miatt és az soha nem szokott összejönni, hogy azonnal tudom csinálni az összes munkafolyamatot. Ezért is szoktam dec., januárba alapművelni, mert mire végzek az aratással, tarló tárcsázással, addigra beesőzik.
Meg a másik nagy probléma a segítség, mert az is ritkán ér oda, szinte mindent egyedül kell csinálnom és eléggé szétszórtak a földek.
Most arra jutottam, hogy lehet meggruberozom ha rá tudok majd menni és kap egy rövid tárcsát ha muszáj, vagy egy hengerezést, esetleg vetés előtt egy sor kombinátort.
Válasz mimre #5784. hozzászólásáraitt egy nagygazdának van Orthman, de ő sem használta soha, mert nem boldogultak vele. Így nincs senki aki bérmunkába megcsinálná, így ez az opció elesett.
7485 hozzászólás
Válasz mimre #5834. hozzászólásáraJól van. Nem volt semmi cinizmus részemről abban, amit írtam. Sajnálom, ha így értetted.
Válasz Gandhy #5833. hozzászólására"Javaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary "
Alapvető tényt közöl , amihez hozza teszi, hogy olvasson utána.
Mindenki tudja ,hogy miért van 80centire letéve a víz és szennyvíz.
Nem kell hagyni! Lehet folytatni!
Normális stílusban.
A diploma van vagy nincs kerdésre csak annyit, hogy ha van is több diplomája ,akkor is lehet normálisan beszélgetni.
Válasz mimre #5832. hozzászólásáraMinden egyszerű tény számodra lekezelő vélemény? No de hagyjuk is.
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraFagyhatárt ő hozta fel amit senki nem kérdőjelezett meg. Szóval nem értem hogy miért kell magyarázni a bizonyítványt.
Tudjuk hol vezetik a vizet. Ez IS egy ilyen lekezelő hozzászólás
A fagyhatár hol releváns?
Nagyon rég volt már amikor az eke kifagyott.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy van-e diploma, vagy nincs, a fagyhatárban igaza van, ezért is vezetik a vizet, szennyvizet 80 centi alatt és nem a felszínen.
Az egy másik helyzet, hogy rég volt már olyan hideg, hogy lefagyott volna addig.
A régi hűvös teleken egyszer volt, hogy szántás közben déli fél 12-re kifagyott az eke, tavaszig fel sem engedett.
Válasz termelo #5825. hozzászólásáraNagyon durván osztol mindenkit és elég sok topicban.
Had kérdezzem már meg , hogy mekkora végzettség és tapasztalat áll a tudásod mögött?
Semmi negatív ,csak szeretném érteni hogy mekkora tudás kell ,hogy valaki ennyire értse a mezőgazdaságit.
40 centis fagyott talaj mikor volt már?
Ezen télen
volt 1centi fagyott talaj vagy 4napig.
Válasz termelo #5824. hozzászólására"Az, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. "
De igen mivel minél jobban aprítod a talajt annál jobban fog tömörödni.
Válasz Sz_Pisti #5822. hozzászólásáraHa intenzíven akarsz átállni akkor 2 év gabona sekély műveléssel. Ezután napraforgó ekkor már mehet direktbe a gabona. Kukoricát 15 év után sem merem elvetni minimál művelés nélkül.
Válasz termelo #5824. hozzászólásáraMindegy, nem fogod megérteni, csak akkor ha csinálod.
Mért tart 60 napig? Alul vagytok akkor gépesítve. Vagy túl sok a föld....
Ez a 25km es szórás katasztrófa, nem hatékony, nem lehet minden táblát heti rendszerességel felügyelni. Sajnálom, hogy ilyen feltételek közt kell dolgoznotok, és ennyit azért a rossz megélhetésért. (Sokat szoktál panaszkodni biztos rosszúl megy)
Szerintem kezdj el komolyabban foglalkozni a talajélettel és térjünk vissza erre a beszélgetésre 5 év múlva.
Válasz termelo #5825. hozzászólásáraA fagy nem a jogszabálytól függ, én azt írtam ami a realitás, például idén.
Válasz #bandi #5823. hozzászólásáraJavaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary
Válasz MrPoke #5821. hozzászólásáraAz, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Válasz termelo #5820. hozzászólására10 centi sem fagy át, nemhogy 40.
Válasz MrPoke #5821. hozzászólására A szántás elhagyása után hány év alatt jutottál el idáig?
Válasz termelo #5820. hozzászólásáraNem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
Válasz MrPoke #5819. hozzászólásáraA műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Válasz termelo #5818. hozzászólásáraIgen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Válasz MrPoke #5817. hozzászólásáraEgy felszereltebb No till vetőgép a sávtisztítón felül hullámos elővágóval indít ott meg mindegy a talajszerkezet.
Válasz termelo #5816. hozzászólásáraRadócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
stb stb stb....
Válasz Radocz #5812. hozzászólásáraMár kaptam érte a pofámra de a tankönyvben benne van, az Amerikaiban is, ott 5 coll-t ír.
Egy komoly vetőgép elé különben sem mehetsz 5 cm-en ha van sávtisztító azért ha Smarth Depth-es akkor meg azért.
Válasz Gumóka #5814. hozzászólásáraÉn maradjak is csóró inkább.
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólásáraCsóró vagyok, még arra se telik
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólásáraAhány ház, annyi szokás.
Válasz MrPoke #5794. hozzászólásáraA Talajélet konferencian az Amerikai 10 cm-t mondott.
A következő évben egy másik már csak 5 cm-t.
Hol is van az i-gazsag?
Válasz Gumóka #5791. hozzászólásáraAranymetszést, nem az aranyéren szoktak végezni ???
Válasz Gandhy #5808. hozzászólására2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
A növényvilágban "általában" igaz ,hogy akkora a gyökérzet a föld alatt amekkora a növényzet a föld fölött
Válasz MrPoke #5794. hozzászólásáraNa ezért a véleményért most nagyon hálás vagyok. Köszönöm!
Válasz endypapa_20120 #5805. hozzászólásáraValamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Válasz .Richard. #5802. hozzászólásáraUtána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is
Válasz mandlirobert #5804. hozzászólásáraGrúber felesleges eszköz!
Válasz Balázs. #5801. hozzászólásáraÉn jelenleg még szántok, nincs gruberem.
De az látszik hogy a sok marhatrágyától felgyűlt giliszták mit művelnek.
30 cm-eres barázdafenék lyuggatott szokott lenni általuk. Na az az igazi mélyművelés.
De tervezek épp ezért egy grubert venni, amivel 20-25 cm alapművelés lesz csak.
Ennek a kütyünek ott kellene lapulnia minden gazda zsebében. Csak ne lenn mocskosúl drága!
Válasz Balázs. #5801. hozzászólásáraElőfordulhat. Vagy nincs annyi viz. Vagy a légköri aszály. Kavics. Mittudomén. De itt a művelésről volt szo , hogy kevés neki. A 2méteres nedvességet is elérnni gondolom kell egy fejlettségi állapot, de az sem biztos, hogy pont a viz ott a legnagyobb baja. Láttam direktvetett kukoricát betonkemény kiszáradt földben majd 30 centis csövekkel. De irtam én a fagyon kaparással is leselejteztem a kukoricát . Tehát nem csak a szántás meg műganyé meg eső adja a tonnákat. Valami más is van ott. De szántás után meg ha csak kaparva van több nitrogén kellene mert kell.
Válasz .Richard. #5798. hozzászólásáraÉs olyankor mivan mikor eléri a 2 méteres magasságot de csövet már nem tud nevelni és kiszárad még akkor se jár a gyökérzet 2 méternél?
Válasz endypapa_20120 #5797. hozzászólásáraIgy van. Porba vetve semmi nincs. Meg ritkán kapni olyan kukoricát ami vetéskor 40centis gyökérrel rendelkezik.
pedig áthidalna 20 centi aszályt.
Válasz endypapa_20120 #5797. hozzászólásáraAkkor én tudom rosszúl ,dehogy a kukorica gyökere lemegy 2 méterre...még nem hallottam.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólásáraNézz utánna! Azért szárad ki mert nincs akkora gyökere kiskorában, hogy elérje 60centire a vizet ha már felette nincs. Vagy abszolut 2méterig semmi viz nincs.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólásáraKarácsony elött tuskóztattunk egy területet. A tuskóknak kb. 4 m mély gödröt ástak, amibe temették. Az ideig 1 m-t ázott le a föld ősszel (addig volt vizes), majd 2-2,5 m-ig porzott amit kiszedtek. Tehát a nyáron 2-2,5 m-ig száradt ki a föld.
2 m-es gyökérrel a kuk semmire ment. Bár szerintem, ha nincs elég vize, nem is fejlődik annyira, hogy ekkora gyökeret eresszen le.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólására
Válasz MrPoke #5794. hozzászólásáraHa 2 méterig lemenne a gyökere nincs az az aszály amitől kiszáradna
Válasz Gandhy #5792. hozzászólásáraKukorica gyökere 2m ig megy le. Szerinted érdekli a kukoricát, hogy te 15 vagy 30cm re dolgozod meg a földet? A szántás is visszatömörödik mire vethetővé teszed.
Szóval bőven jó a 15 cm. A megfelelő magágy a lényeg.
Válasz Gumóka #5791. hozzászólásáraKidöcögök a szlovénekhez, ott már 550-ből megtankolok.
Na jó, nem. 60 km és nem adja ki a jövedékit.
Válasz .Richard. #5790. hozzászólásáraTavaly vettem a grúbert, meg egy traktort hozzá, egyelőre fehérfolt az életemben, de valamire használni is kéne.
Mint azt írtam már, ősszel a búzatarlót lejártam oldalszárnyakkal 12-15 centin, szép ahogy most kinéz, csapadékot szépen bevette(52 mm idén), forgókon sem állt egy pillanatra sem vízfolt, de mint arra lejjebb már kitértünk, ez a mélység kukorica alá kevés lehet. Ezért gondolnám még januárban mélyebben meghúzni szárnyak nélkül, eső és fagy is lesz még áprilisig, akkor nem szárad ki talán.
Válasz Gandhy #5789. hozzászólásáraA 480-as dízelt már úgy is buktad
Válasz Gandhy #5789. hozzászólásáraPár éve a buztarlot nyáron meggruberoztam. Aztán novemberben is tárcsa helyett. Aztán igazi esőt juniusban kapott lett s rajta 10mázsa kuku. Azota csak a kukorica után kaparom fel mert ha nem esik vége az egésznek. Nyári kaparás után csak tárcsa ősszel. Gruberoztam a fagyott kukutarlot mert előtte sár volt. Dec. 27én. Azon lett is vagy 60mázsa kuku. Valami kihalt a földben. Azota helyrejött. Fagyon sem kaparom többet ha nem őrülök meg.
Válasz VW passat #5783. hozzászólásáraAkkor hasonló cipőben járunk, nekem is ki kell még mennem grúberrel kukorica alá, én is keresem az idejét, hogy mikor, s meddig várhatok még. A mai nap és április közepe közt meg kell találnom az aranymetszést.
Válasz VW passat #5787. hozzászólásáraÚgy is az eső dönti majd el a sikereségét. Én azért levenném a rögtörőt és csak tartatnám, ha most nem sokára kellene csinálnom.
Válasz mtz1221 #5785. hozzászólásáraVan homok, de azzal nincs baj, csak a középkötött öntés talajokkal ez a nagyobb része, persze mindegyik vízállásos.
Időhiányba szenvedek a munkahely miatt és az soha nem szokott összejönni, hogy azonnal tudom csinálni az összes munkafolyamatot. Ezért is szoktam dec., januárba alapművelni, mert mire végzek az aratással, tarló tárcsázással, addigra beesőzik.
Meg a másik nagy probléma a segítség, mert az is ritkán ér oda, szinte mindent egyedül kell csinálnom és eléggé szétszórtak a földek.
Most arra jutottam, hogy lehet meggruberozom ha rá tudok majd menni és kap egy rövid tárcsát ha muszáj, vagy egy hengerezést, esetleg vetés előtt egy sor kombinátort.
Válasz mimre #5784. hozzászólásáraitt egy nagygazdának van Orthman, de ő sem használta soha, mert nem boldogultak vele. Így nincs senki aki bérmunkába megcsinálná, így ez az opció elesett.